8/2022. (IV. 29.) MvM rendelet
egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről, valamint védettségének módosításáról
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (2) bekezdés n) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. Egyes ingatlanok műemlékké nyilvánítása
1. § (1) Védett műemlékké nyilvánítom a Budapest XIII. kerület 27424/2 helyrajzi számú, Kartács utca 20. szám alatti ingatlant és a rajta lévő "L" alaprajzú lakóépületet.
(2) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(3) A védetté nyilvánítás célja a Löffler Béla terve szerint 1923-ban emelt utcafronti lakóház építészeti, belsőépítészeti, képző- és iparművészeti értékeinek, beépített történeti berendezéseinek megőrzése, mint a 20. század első felére jellemző magyarországi polgári lakáskultúra egyik legintaktabb állapotban fennmaradt példája. A műemlék nevesített műemléki értékei:
a) történeti településképi és utcaképi jelentősége,
b) beépítési módja,
c) tömeg- és tetőformája,
d) az utcai és udvari homlokzatok architektúrája, nyílásrendszere,
e) a belső térstruktúrája,
f) a helyiségek belsőépítészeti kialakítása, beépített berendezése a képző- és iparművészeti részletekkel, épületgépészeti megoldásokkal, kandallók és cserépkályhák,
g) ajtó- és ablakszerkezetei, színes üvegablakok,
h) padló- és falburkolatok, mennyezeti díszítések.
(4) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.
2. § (1) Védett műemlékké nyilvánítom a Budapest XXI. kerület 210001 helyrajzi számú ingatlanon álló Zsilipkezelő épületet, a Kvassay-zsilip egykori szolgálati épületeiként a Cementkísérleti és Anyagvizsgáló Állomás épületét, az egykori Kettős zsilipőrház épületét, az egykori Zsilipmesteri épületet, valamint az ezen épületeket északi és keleti oldalon határoló kerítést, az 1. melléklet szerint.
(2) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(3) A műemlékké nyilvánítás célja a Kvassay-zsiliphez tartozó építményegyüttes (1) bekezdésben meghatározott építményeinek történeti és építészeti értékeinek megőrzése. Az építményegyüttes nevesített műemléki értékei:
a) az épületek tömegalakítása, tetőformája,
b) az épületek téglasávokkal kialakított homlokzattagolása,
c) az épülethomlokzatok nyílásrendszere, eredeti nyílászárói,
d) a rusztikus terméskő lábazatok, burkolótégla díszítőelemek, a Zsilipkezelő épület vasbeton korlátjai, mint jellemző szerkezeti és díszítő anyaghasználatból adódó alkotórészek.
3. § (1) Védett műemlékké nyilvánítom a Mezőhegyes (Békés megye) 0441/4 helyrajzi számú ingatlant, és a rajta álló két istálló épületet.
(2) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(3) A műemlékké nyilvánítás célja a mezőhegyesi történelmi ménesbirtokhoz tartozó Kamarás puszta 20-as major épületegyüttesét alkotó, ún. nagy istálló és fedeztető istálló épületei történeti, gazdaságtörténeti, építészeti értékeinek megőrzése. A műemlékegyüttes nevesített műemléki értékei:
a) külterületi, szigetszerű elhelyezkedése,
b) az épületek szabadonálló beépítési módja,
c) az épületek tömeg- és tetőformálása, tetőszerkezete,
d) az épületek homlokzati tagolása,
e) a történetinek tekinthető padlószerkezetek és nyílászárók, vörösmészkő abrakolók.
(4) Műemléki környezetnek a Mezőhegyes 0441/1, 0441/3, 0443 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a Mezőhegyes 0442 helyrajzi számú út azon szakaszát jelölöm ki, amely a Mezőhegyes 0446/1 helyrajzi számú útbekötéstől a Mezőhegyes 0441/4 helyrajzi számú ingatlan keleti telekhatáráig terjed. A műemléki környezet kijelölés célja a majorság funkcionálisan összetartozó területének védelme, a történeti véderdővel, lófuttatóval és úttal alkotott tájképi látványának, együttes térbeli egységének megőrzése.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.
4. § (1) Védett műemlékké nyilvánítom a Sopron (Győr-Moson-Sopron megye) 373 helyrajzi számú, Ógabona tér 28/A szám alatti ingatlant és a rajta álló lakóházat.
(2) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(3) A műemlékké nyilvánítás célja az 1781-ben épült lakóház történeti és építészeti értékeinek megőrzése. A műemlék nevesített műemléki értékei:
a) középkori, barokk és 19. századi részeket magába foglaló tömege,
b) tetőformája, szerkezete,
c) homlokzatai, egyéb épületszerkezetei,
d) eredeti nyílászárói,
e) belső térszervezése, lépcsőháza, mennyezetek kialakítása és díszítése.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.
5. § (1) Védett műemlékké nyilvánítom a Cserkeszőlő (Jász-Nagykun-Szolnok megye) 0265/4 helyrajzi számú, Tópart út 7. szám alatti ingatlanon álló kúria épületét.
(2) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(3) A műemlékké nyilvánítás célja a 19. század végén épült, majd 1920 körül neoklasszicista-romantikus stílusban átépített egykori Szinyei Merse-kúria megőrzése. A műemlék nevesített műemléki értékei:
a) tömegalakítása, szerkezetei, tornáca,
b) homlokzatai, megmaradt tagozatai, nyílászárói,
c) belső térstruktúrája és díszítései.
(4) A Cserkeszőlő 0265/4 helyrajzi számú ingatlanon álló 13771/1983. OMF hatósági határozattal védetté nyilvánított, 13331 azonosító számon nyilvántartott Borház és 5888 azonosító számon nyilvántartott borospince műemléki védettségét továbbra is fenntartom.
6. § (1) Védett műemlékké nyilvánítom a Kengyel (Jász-Nagykun-Szolnok megye) 1402/2 helyrajzi számú, Malom u. 8. szám alatti ingatlant és a rajta álló sírkápolna építményét.
(2) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(3) A műemlékké nyilvánítás célja a Baghy Imre által építtetett családi sírkápolna építészeti és művészeti értékeinek megőrzése. A műemlék nevesített műemléki értékei:
a) tömegformálása,
b) homlokzatai,
c) belső terének térstruktúrája,
d) képző- és iparművészeti tartozékai, díszítései,
e) közvetlen környezete tájépítészeti kialakítása.
7. § (1) Védett műemlékké nyilvánítom az Aszód (Pest megye) 523 helyrajzi számú, Szőlő utca 11. szám alatti ingatlant és a rajta álló épületegyüttest.
(2) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(3) A műemlékké nyilvánítás célja a 20. század elején épült Micsinay-kúria épülete, a hozzá tartozó Podmaniczky-család által építtetett 18. századi eredetű pince, valamint az egykori cselédház megőrzése. Az épületegyüttes nevesített műemléki értékei:
a) az épületek elhelyezése, egymáshoz való viszonya,
b) az épületek telekhez igazodó tömegformálása,
c) az épületek homlokzatai,
d) az építéskori nyílászárók,
e) a kúria épület üvegezett tornáca, történeti térrendszere, emeleti lakószobáinak falfestése és stukkódíszítése.
8. § (1) Védett műemlékké nyilvánítom a Biatorbágy (Pest megye) 9278/2, 9279, 9280, 9283 és 9285/1 helyrajzi számú ingatlanokon lévő viaduktot alkotó vasúti hídpárt, a hídfőket és hídpilléreket, a széncsúszda építményét, valamint a viadukt-pár látványához tartozó Biatorbágy 087/16 helyrajzi számú ingatlanon lévő patakmeder szakaszát.
(2) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(3) A műemlékké nyilvánítás célja az 1883-1884-ben és 1894-ben épült, ún. Biatorbágyi vasúti viadukt-pár ipar- és vasúttörténeti értékeinek megőrzése. A műtárgyegyüttes nevesített műemléki értékei:
a) a hídfők és pillérek tömege, szerkezete, anyaga,
b) a két híd teljes eredeti kő- és vasszerkezete a 20. századi megerősítésekkel,
c) a hídfők eredeti, faragott szegélykövei és vízszigetelése,
d) a vízelvezetés eredeti rendszere,
e) a beakasztott rácsos tartószerkezetek,
f) eredeti korlát, öntöttvas tartóoszlopok és korláttartók,
g) széncsúsztató.
(4) Műemléki környezetnek a Biatorbágy 9278/1, 9281, 9282 és 087/10 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.
9. § (1) Védett műemlékké nyilvánítom a Tapolca (Veszprém megye) 2789 és 2793/1 helyrajzi számú, Deák Ferenc utca 7-11. szám alatti ingatlanon lévő pince építményt.
(2) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(3) A műemlékké nyilvánítás célja a két periódusban épült Lessner-pincerendszer és mindenkori földrészlete, valamint megmaradt borászati berendezéseinek műemléki védelme. A műemlék nevesített műemléki értékei:
a) a pincerendszer dongaboltozatos szerkezete, térformája,
b) zöld üvegcsempével bélelt, épített falú tartályok,
c) pincebejárat borfelvonó szerkezete,
d) a tartozékok közül két faboroshordó és ászokfák, vasbeton palacktároló polcrendszer.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.
2. Egyes ingatlanok műemléki védettségének megszüntetése, valamint védettségének módosítása
10. § (1) A 22509/1958. ÉM - 120344/1958. MM számú együttes miniszteri döntéssel védetté nyilvánított Fertőszentmiklós (Győr-Moson-Sopron megye), Szent István utcában található, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 3636 törzsszámon és 4127 azonosító számon nyilvántartott Mária-szobor ingatlanának telekalakítás után kialakult ingatlanai közül a Fertőszentmiklós 1202/2, 1202/3, 1202/4, 1202/5, 1202/6, 1202/7 és 1202/9 helyrajzi számú ingatlanok műemléki védettségét - tekintettel arra, hogy a telekalakítás következtében az ingatlanokon védett érték nem található - megszüntetem.
(2) A Mária-szobor műemléki védettségét a továbbiakban védett műemlékként tartom fenn a telekalakítás után létrejött Fertőszentmiklós 1202/1 és 1202/8 helyrajzi számú ingatlanokon, tekintettel az ingatlanok közös telekhatárán található Mária-szobor fennálló műemléki értékeire.
11. § Az egyes ingatlanok műemlékké, valamint műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról, illetőleg műemléki védettségének megszüntetéséről szóló 25/2005. (IX. 16.) NKÖM rendelettel védetté nyilvánított Debrecen (Hajdú-Bihar megye), a közhiteles műemléki nyilvántartásban 11119 törzsszámon nyilvántartott Zsuzsi Erdei Vasút építményegyüttes telekalakítás után kialakult ingatlanai közül a Debrecen 1300/13 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét - tekintettel arra, hogy a telekalakítás következtében az ingatlanon védett érték nem található - megszüntetem.
12. § Az egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről szóló 19/2003. (XII. 19.) NKÖM rendelettel védetté nyilvánított Jászberény (Jász-Nagykun-Szolnok megye) 7612/2 helyrajzi számú, Kun u. 2. szám alatti ingatlanon a közhiteles műemléki nyilvántartásban 11050 törzsszámon és 11321 azonosító számon nyilvántartott lakóépület műemléki védettségét az alábbi fennálló műemléki értékeire kiterjedően tartom fenn:
a) beépítési módja,
b) tömegképzése,
c) homlokzati kialakítása.
13. § A 22509/1958. ÉM - 120344/1958. MM számú együttes miniszteri döntéssel védetté nyilvánított Esztergom (Komárom-Esztergom megye), Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 22. szám alatti, 19782 helyrajzi számú ingatlanon álló, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 2290 törzsszámon és 6158 azonosító számon nyilvántartott lakóépület, ún. Wimmer-ház műemléki védettségét az alábbi, fennálló műemléki értékeire kiterjedően tartom fenn:
a) romantikus, mór hatásokat tükröző, neogótikus stílusú teljes utcai homlokzat a megtartást szolgáló tartószerkezettel,
b) utcai épülettömeghez tartozó tetőforma,
c) lépcsőház.
14. § A 3457/1989. OMF számú határozattal védetté nyilvánított Esztergom (Komárom-Esztergom megye), Berényi Zsigmond u. 4. szám alatti, 16300 helyrajzi számú ingatlanon álló, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 10279 törzsszámon és 6168 azonosító számon nyilvántartott lakóépület műemléki védettségét az alábbi, fennálló műemléki értékeire kiterjedően tartom fenn:
a) megmaradt utcai homlokzatának anyaga, nyíláskiosztása,
b) az egykori udvari szárny alatt elhelyezkedő pince falazata, boltozata, beépített középkori kövei.
15. § (1) A 16494/1976. OMF számú hatósági határozattal védetté nyilvánított Visegrád (Pest megye), Kőbánya u. 1. szám alatti Római őrtorony falmaradványa telekalakítás után kialakult ingatlanai közül a Visegrád 189/3 és 189/4 helyrajzi számú ingatlanok műemléki védettségét - tekintettel arra, hogy a telekalakítás következtében az ingatlanokon védett érték nem található - megszüntetem.
(2) A Visegrád 190 helyrajzi számú ingatlanon található, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 8794 törzsszámon és 7610 azonosító számon nyilvántartott Római őrtorony műemléki védettségét - tekintettel a fennálló műemléki és régészeti értékeire - fenntartom.
16. § (1) A 863-4/1953. FOM számú miniszteri döntéssel védetté nyilvánított Nagyberki (Somogy megye), Fő u. 11. szám alatti volt Vigyázó-kastély telekalakítás után kialakult utódingatlanai közül a Nagyberki 67/4 helyrajzi számú, valamint a Nagyberki 67/5 helyrajzi számú ingatlanok műemléki védettségét - tekintettel arra, hogy a telekalakítás következtében az ingatlanokon védett érték nem található - megszüntetem.
(2) A Nagyberki 67/3 helyrajzi számú ingatlanon álló, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 4484 törzsszámon és 8027 azonosító számon nyilvántartott volt Vigyázó-kastély és parkjának kiemelten védett műemlék védettségét fenntartom.
17. § (1) A 22509/1958. ÉM - 120344/1958. MM számú együttes miniszteri döntéssel védetté nyilvánított Ganna (Veszprém megye) Fő u. 37. szám alatti római katolikus plébániaház ingatlanának telekalakítás után kialakult ingatlanai közül a Ganna 187/2 és 187/3 helyrajzi számú ingatlanok műemléki védettségét - tekintettel arra, hogy a telekalakítás következtében az ingatlanokon védett érték nem található - megszüntetem.
(2) A Ganna 187/1 helyrajzi számú ingatlanon, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 5051 törzsszámon és 9872 azonosító számon nyilvántartott római katolikus plébániaház műemléki védettségét - tekintettel fennálló műemléki értékeire - fenntartom.
18. § Az egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, illetőleg műemléki védettség megszüntetéséről szóló 21/2002. (X. 7.) NKÖM rendelettel védetté nyilvánított, majd telekmegosztást követően a Budapest III. kerület 23779/7 helyrajzi számú ingatlanon állt, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 16072 törzsszámon és 11186 azonosító számon nyilvántartott Vöcsök II. csónakház épületének műemléki védettségét - tekintettel arra, hogy az épület bontása miatt a műemlék megsemmisült - megszüntetem.
19. § A 22509/1958. ÉM - 120344/1958. MM számú együttes miniszteri döntéssel védetté nyilvánított Verseg (Pest megye) 15/6 helyrajzi számú, József Attila utca 13. szám alatti ingatlanon álló, 7494 törzsszámon és 7585 azonosító számon nyilvántartott, ún. Zoltán-kúria műemléki védettségét - tekintettel arra, hogy a szakmai ismérveknek nem felel meg - megszüntetem.
20. § (1) A 22509/1958. ÉM - 120344/1958. MM számú együttes miniszteri döntéssel védetté nyilvánított Devecser (Veszprém megye) 625 helyrajzi számú, Széchenyi utca 7. szám alatti, 4935 törzsszámon és 9840 azonosító számon nyilvántartott, ún. régi cselédház műemléki védettségét - tekintettel arra, hogy védett értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette - megszüntetem.
(2) A 22509/1958. ÉM - 120344/1958. MM számú együttes miniszteri döntéssel védetté nyilvánított Devecser 627 helyrajzi számú ingatlanon álló, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 4934 törzsszámon és 18164 azonosító számon nyilvántartott, ún. régi cselédház műemléki védettségét - tekintettel az épület barokk, 18. századi eredetére, barokk téglákat tartalmazó falazatára, tetőszerkezetére és udvari homlokzatán található, különleges, fakonzolos kialakítású ereszére, valamint a vele egybeépült, egykorú tartozékára, a lábaspajtára - fenntartom.
21. § (1) A 16356/1976. OMF számú határozattal védetté nyilvánított Csesznek (Veszprém megye), külterület 044/3 helyrajzi számú ingatlanon álló, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 8750 törzsszámon és 14018 azonosító számon nyilvántartott istálló épület műemléki védettségét - tekintettel arra, hogy a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette - megszüntetem.
(2) A 16356/1976. OMF számú határozattal védetté nyilvánított Csesznek, külterület 044/4 helyrajzi számú "kivett út" megjelölésű ingatlanon fennálló műemléki védettségét - tekintettel arra, hogy a telekalakítás következtében az ingatlanon védett érték nem található - megszüntetem.
(3) A 16356/1976. OMF számú határozattal védetté nyilvánított Csesznek külterület 044/5 helyrajzi számú ingatlanon álló Esterházy-majorság épületegyütteséhez tartozó, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 8750 törzsszámon és 14019 azonosító számon nyilvántartott kápolna épületének műemléki védettségét, valamint a Csesznek külterület 044/3 helyrajzi számú ingatlanon álló, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 8750 törzsszámon és 14017 azonosító számon nyilvántartott Esterházy-majorság épületegyütteséhez tartozó magtár épület műemléki védettségét fenntartom.
22. § A 22509/1958. ÉM - 120344/1958. MM számú együttes miniszteri döntéssel védetté nyilvánított Nemesvita (Veszprém megye) 195 helyrajzi számú, Petőfi Sándor u. 7. szám alatti ingatlanon, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 5246 törzsszámon és 10101 azonosító számon nyilvántartott parasztház műemléki védettségét - tekintettel arra, hogy az épület megsemmisült - megszüntetem.
23. § A 16021/1973. OMF számú hatósági határozattal védetté nyilvánított Tihany (Veszprém megye) 174 helyrajzi számú, Árpád utca 2. szám alatti ingatlanon, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 8411 törzsszámon és 10470 azonosító számon nyilvántartott lakóház műemléki védettségét - tekintettel arra, hogy a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette - megszüntetem.
24. § A 22509/1958. ÉM - 120344/1958. MM számú együttes miniszteri döntéssel védetté nyilvánított Veszprém (Veszprém megye) 842 helyrajzi számú, Csatár utca 7. szám alatti ingatlanon, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 4656 törzsszámon és 10614 azonosító számon nyilvántartott parasztház műemléki védettségét - tekintettel arra, hogy az épület megsemmisült - megszüntetem.
3. Záró rendelkezések
25. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
26. § Az egyes ingatlanok műemlékké, valamint műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról, illetőleg műemléki védettségének megszüntetéséről szóló 25/2005. (IX. 16.) NKÖM rendelet 8. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Műemlékké nyilvánítom
a) a Debrecen 1301/5 helyrajzi számú ingatlanon található, a 11119 törzsszámon és 16947 azonosító számon nyilvántartott vasúti főnökségi lakóházat;
b) a Debrecen 1301/18 helyrajzi számú ingatlanon található, 11119 törzsszámon és 16952 azonosító számon nyilvántartott pályamesteri könnyű vágánykocsi tárolóépületet, a 16953 azonosító számon nyilvántartott pályafenntartási melegedő épületet, a 16955 azonosító számon nyilvántartott váltóőrhelyet;
c) a Debrecen 1301/26 helyrajzi számú ingatlanon található, 11119 törzsszámon és 16948 azonosító számon nyilvántartott kis fűtőházat, a 16949 azonosító számon nyilvántartott nagy fűtőházat, a 16960 azonosító számon nyilvántartott vasútforgalmi létesítményeket;
d) a Debrecen 1298/8, 1301/18, 1301/26, 1304, 1316, 2706/6 helyrajzi számú ingatlanokon található,
található, 11119 törzsszámon és 16958 azonosító számon nyilvántartott Debrecen és Hármashegyalja állomások közötti folytonos pályaszakaszt.
(2) A Zsuzsi Erdei Vasút műemléki környezeteként a védett épületek, vasútforgalmi létesítmények és pályaszakaszok 1301/5, 1301/18, 1301/26, 1298/8, 1304, 1316 és 2706/6 helyrajzi számú ingatlanait jelölöm ki."
27. § Az egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, illetőleg műemléki védettség megszüntetéséről szóló 21/2002. (X. 7.) NKÖM rendelet 2. § (1) bekezdésében a "csónakházakra" szövegrész helyébe a "csónakházra" szöveg lép.
28. § (1) Hatályát veszti az egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, illetőleg műemléki védettség megszüntetéséről szóló 21/2002. (X. 7.) NKÖM rendelet
a) 2. § (1) bekezdésében a "23779/4 helyrajzi számú ingatlanon álló Vöcsök II. csónakházat és a" szövegrész,
b) 2. § (2) bekezdésében a "23779/4 és a" szövegrész.
(2) Hatályát veszti az egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről szóló 19/2003. (XII. 19.) NKÖM rendelet 9. § (2) bekezdése.
(3) Hatályát veszti az egyes ingatlanok műemléki védettségének megszüntetéséről szóló 5/2015. (II. 2.) MvM rendelet 37. § (2) bekezdése.
Dr. Gulyás Gergely s. k.,
Miniszterelnökséget vezető miniszter
1. melléklet a 8/2022. (IV. 29.) MvM rendelethez
Budapest XXI. kerület, 210001 helyrajzi számú ingatlan műemlék épületek helyszínrajzi jelölése
