1/2003. (I. 25.) NKÖM rendelet
a szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról, valamint a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről szóló 9/2002. (IV. 5.) NKÖM rendelet módosításáról
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. §
A szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról, valamint a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről szóló 9/2002. (IV. 5.) NKÖM rendelet 1. számú melléklete az e rendelet 1. számú mellékletében foglalt rendelkezésekkel, a 2. számú melléklete az e rendelet 2 számú mellékletében foglalt rendelkezésekkel egészül ki.
2. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Görgey Gábor s. k.,
a nemzeti kulturális örökség minisztere
1. számú melléklet az 1/2003. (I. 25.) NKÖM rendelethez
Jegyzék a nemzeti kulturális örökség minisztere ágazatához tartozó állam által elismert szakképesítésekről
Sorszám | OKJ azonosító szám | Szakképesítés megnevezése | Bevezetésének kezdő napja | Alkalmazásának utolsó napja | Vizsga szervezője az iskolarendszeren kívüli oktatásban | A központi tantárgyi program engedély száma |
38. | 55 1842 01 | Tele- | 2002. | vissza- | Képzési prog- | |
vízió | augusz- | vonásig | ram beszerez- | |||
műsor- | tus 3. | hető: Pécsi | ||||
gyártó | Tudomány- | |||||
egyetem | ||||||
Pollack | ||||||
Mihály | ||||||
Műszaki | ||||||
Főiskolai | ||||||
Kar Pedagó- | ||||||
giai Tanszék |
2. számú melléklet az 1/2003. (I. 25.) NKÖM rendelethez
A rendelet 1. számú melléklete 38. sorszáma alatt kiadott televízióműsor-gyártó szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 55 1842 01
2. A szakképesítés megnevezése: televízióműsor-gyártó
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás | |
FEOR száma | FEOR megnevezése |
3714 | rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő munkatárs |
3719 | egyéb kulturális foglalkozások (segédoperatőr, kameraman) |
3729 | egyéb művészeti foglalkozások |
2617 | rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő |
2429 | egyéb középfokú tanintézeti oktatók |
1335 | kulturális tevékenységet folytató részegy-ség vezetője |
2619 | egyéb magasabb képzettséget igénylő kulturális foglalkozás |
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A televízióműsor-gyártó a mozgóképszakma legváltozatosabb helyszínein (gyártás, helyi, regionális televíziók stúdiói, közművelődés stb.) középvezetői, részegység vezetői munkakört lát el. Önállóan készít műsort, illetve stáb tagjaként közreműködik műsor gyártásában. Szakmai munkacsoportot irányít, megtervezi, előkészíti, koordinálja, ellenőrzi, értékeli annak tevékenységét. Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben oktatói munkakört lát el.
3. A szakképzéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések | |
azonosító száma | megnevezése |
52 1842 02 | mozgókép-gyártó (a tevékenység megjelölésével) |
III. A szakképesítés szakmai követelményei
1.1. A televízióműsor-gyártó egy stúdió, egy adásfolyam arculatának kialakításához, egy konkrét produkció előkészítéséhez, műfaji, tartalmi, formai jegyeinek meghatározásához ismerje:
- a film, a mozgókép előtörténetét, megjelenésének körülményeit, fejlődésének főbb csomópontjait, kiemelkedő irányzatait, személyiségeit,
- a film, a videó, a televízió művészeti, közéleti, társadalmi funkcióit,
- a film- és a videóalkotások terjesztésének alapvető módszereit, a művek oktatási, közművelődési alkalmazásának metodikáját,
- az egyes televíziós műsortípusok és műfajok formai és tartalmi jellemzőit,
- a gazdaságot mint rendszert, a piaci mechanizmusok működését, a vállalkozóval szemben támasztható követelményeket, a marketing fogalmát, jelentőségét, az üzleti protokollt,
- a jogállamiság elemeit, a jogforrások rendszerét és hierarchiáját, a polgári, a szerzői és a munkajog alapkérdéseit, a vállalkozással, a munkavállalással összefüggő jogi szabályozást,
- a munka végzése szempontjából fontos politikai, politológiai, pszichológiai fogalmakat, összefüggéseket,
- a technikai eszközök működtetéséhez szükséges műszaki fizikai alapfogalmakat és összefüggéseket, matematikai számításokat,
- az embernek önmagáról, az őt körülvevő világról alkotott nézeteinek történetét.
1.2. A televízióműsor-gyártó az egyes produkciók kivitelezése során alkalmazza:
- a korszerű audiovizuális információhordozókat,
- a film-, a videó- és a televíziós stúdiótechnikát,
- a vizuális, az audiovizuális közlés formanyelvét,
- a vágásban, a montírozásban, a hangtechnikában, a sminkben és a maszkban rejlő kifejező, illetve korrekciós lehetőségeket,
- a film- és a műsorkészítés dramaturgiai módszereit,
- közreműködőként vagy csoportmunka irányítójaként a gyártásszervezés módszereit,
- a mozgókép-közvetítő rendszerek, intézmények létesítésével, fenntartásával és fejlesztésével összefüggő jogszabályokat.
1.3. A televízióműsor-gyártó vezetői, oktatói tevékenysége során legyen képes
- integrálni elméleti ismereteit és gyakorlati tapasztalatait,
- tervezni, koordinálni az egyes alrendszerek, szakmai munkacsoportok (tanulócsoportok) tevékenységét,
- ellenőrizni, értékelni a teljesítményt.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei
- az oktatási programban meghatározott tanulmányi kötelezettségek maradéktalan teljesítése,
- az összes elérhető kreditpont megszerzése,
- a stúdiógyakorlat igazolt teljesítése,
- a vizsgamunka és a szakdolgozat benyújtása.
2. A szakmai vizsga részei és tartalma
A szakmai vizsga gyakorlati és szóbeli részből áll, célja annak megállapítása, hogy a jelölt
- elsajátította-e a műsorkészítéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket;
- képes-e a megjelölt munkaterületekhez tartozó szakmai, gazdasági, technológiai, szervezési feladatok megoldására;
- rendelkezik-e a vezetői, oktatói tevékenységhez szükséges felkészültséggel;
- alkalmas-e tanulmányainak a képzést szervező, akkreditáló felsőoktatási intézményben való folytatására.
2.1. Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga szakdolgozat, 10-15 perces videóvizsgamunka elkészítéséből, illetve azok megvédéséből áll. A vizsgamunka alapján értékeli a vizsgabizottság a jelölt gyakorlati felkészültségét, operatőri, rendezői, szerkesztői képességeit. A szakdolgozatban a jelöltnek a szakmai követelményrendszer egészére kiterjedő ismeretkör felhasználásával egy általa modellált műsorközvetítő szervezet arculatát, illetve programjának főbb elemeit kell megterveznie, melyhez a videó-vizsgamunkáját megalapozó dokumentumokat (forgatókönyv, költségvetés, adástükör stb.) kell mellékelnie.
A szakdolgozatot és a videó-vizsgamunkát a szóbeli vizsgát megelőzően legalább 15 nappal az előzetes bírálattal együtt a vizsgabizottság elnökének rendelkezésére kell bocsátani. Az elnök vizsgálja, hogy a szakdolgozat és a vizsgamunka megfelel-e az elvárható szintnek, eleget tesz-e a formai és tartalmi követelményeknek.
2.2. Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsgán a képzést folytató szervezet által összeállított - a mozgóképgyártó és közvetítő rendszerek létesítésével, működtetésével, fejlesztésével kapcsolatos, szimulált problémakör megoldását megkívánó - komplex tételsor alapján kell elméleti tudásáról számot adnia a Vizuális nyelv, a Dramaturgia, a Gyártásszervezés, a Filmes videotechnikai ismeretek, a Vágás, montírozás, a Jogi, munkavédelmi ismeretek követelményrendszerét felölelően.
A tételsort a szakmai vizsgabizottság elnökének a vizsgát megelőzően 15 nappal jóváhagyásra meg kell küldeni. Amennyiben a tételsor a vizsgabizottság elnöke szerint tartalmilag és formailag nem felel meg a követelményeknek, vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.
3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés
A szakmai vizsga részei alól felmentés nem adható.
4. A szakmai vizsga értékelése
A záróvizsgán az egyes vizsgarészeket (videó-vizsgamunka, szakdolgozat és védése, szóbeli tétel) 1-5-ig terjedő osztályzattal kell minősíteni. A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha valamennyi vizsgarészből legalább elégséges érdemjegyet kapott. Elméleti jegyét a szóbeli tételre kapott minősítés, gyakorlati jegyét pedig a videó-vizsgamunkára, a szakdolgozatra, illetve azok védésére adott osztályzat alapján átlagolással kell megállapítani.
V. Egyéb tudnivalók
1. A televízióműsor-gyártó szakképzés során a hallgató félévenként a képzési programban előírtak szerint (vizsga, zárthelyi, félévközi jegy) számot ad tudásáról. A következő félévet csak az kezdheti meg, aki valamennyi tantárgyból legalább elégséges érdemjegyet kapott. Az egyes félévek eredményes zárásához szükséges vizsgakövetelmények (zárthelyi, félévközi jegy) alól-államilag elismert képzéstípusban, azonos vagy magasabb követelményrendszer mellett szerzett érdemjegyek alapján, azok beszámításával - a képző intézmény döntése alapján felmentés adható.
2. A televízióműsor-gyártó képesítést szerzettek jogosultak a képzést akkreditáló felsőoktatási intézményben tanulmányaik folytatására. A képzés során elsajátított ismeretek kredit értékének felsőoktatási tanulmányokba való beszámítása a felsőoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 7/A. §-ának (1) bekezdése szerint a Pécsi Egyetem Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar műszaki szakoktató levelező képzésének keretei között biztosított.