21/2003. (VI. 24.) IM-PM-BM együttes rendelet

a bűnügyi költségek előlegezéséről

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. §-a (2) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a legfőbb ügyésszel egyetértésben - a következőket rendeljük el:

1. §

(1) A bűnügyi költséget - ha jogszabály kivételt nem tesz - a rendelkezésére álló költségvetési fedezet terhére

a) az eljárás nyomozási szakaszában a nyomozóhatóság,

b) a nyomozási bíró és az ügyész eljárásában az ügyészség,

c) a vádemelést (bíróság elé állítás esetében a vádismertetést), a pótmagánvádló fellépését követően, a magán-vadas eljárásban - kivéve, ha az ügyben a nyomozóhatóság nyomozást végez -, valamint a büntetés-végrehajtási bíró eljárása során a bíróság

előlegezi.

(2) A helyi önkormányzat jegyzője vagy más hatóság a bíróság vagy az ügyész megbízásából a büntetőeljárás érdekében szükséges eljárási cselekményt saját költségére végzi el, majd a felmerült és igazolt bűnügyi költséget részére a megbízó bíróság vagy ügyészség előlegezi.

(3) A helyi önkormányzat jegyzője vagy más hatóság, illetve más szerv, gazdálkodó szervezet az ügyész vagy a nyomozóhatóság megkeresésére a biztosítási intézkedést saját költségére végzi el, majd a felmerült és igazolt bűnügyi költséget részére a megkereső ügyészség vagy nyomozóhatóság előlegezi.

2. §

(1) Az egyes költségeket a következő személyek előlegezik:

a) a terhelt készkiadását, valamint a terhelt meghatalmazott védőjének a készkiadását és díját a terhelt;

b) a magánvádló készkiadását, valamint a magánvádló képviselőjének készkiadását és díját a magánvádló;

c)[1] a pótmagánvádló készkiadását, valamint a pótmagánvádló képviselőjének készkiadását és díját a pótmagánvádló, a személyes költségmentességben részesült pótmagánvádló esetében ezen költségeket a jogi segítségnyújtó szolgálat,

d) a magánfél készkiadását, valamint a magánfél képviselőjének (törvényes képviselőjének) készkiadását és díját a magánfél;

e) az egyéb érdekelt készkiadását, valamint az egyéb érdekelt képviselőjének (törvényes képviselőjének) készkiadását és díját az egyéb érdekelt;

f) a sértett készkiadását, valamint a sértett képviselőjének (törvényes képviselőjének) készkiadását és díját a sértett;

g) a segítő készkiadását és díját az a terhelt, tanú vagy törvényben meghatározott más személy előlegezi, akinek az érdekében tevékenységét kifejtette.

(2)[2] Az őrizetbe vétellel, az előzetes letartóztatással, az ideiglenes kényszergyógykezeléssel, a kényszergyógykezeléssel, a szabadságvesztés és az elzárás végrehajtásával felmerült bűnügyi költséget a foganatosító szerv, a lakhelyelhagyási tilalommal és a házi őrizettel felmerült bűnügyi költséget a megtartását ellenőrző rendőri szerv előlegezi.

(3)[3] Az őrizetben, előzetes letartóztatásban lévő, illetve elzárást vagy szabadságvesztés büntetést töltő terheltnek az eljáró hatóság elé állításával vagy szállításával felmerült költségeket a fogvatartást végrehajtó szerv előlegezi.

(4)[4] A kirendelt szakértő vagy szaktanácsadó a szakértői vizsgálatot, a szakvéleményt az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényben meghatározott költségelőleg alkalmazása kivételével saját költségére végzi el. A szakértő az eljárásával felmerült és igazolt készkiadását, valamint a szakértő, a tolmács és a tanú a nyomozóhatóság, az ügyész és a bíróság elé idézésre történt megjelenésével felmerült költségét kifizeti, majd részükre ezen bűnügyi költségeket a nyomozóhatóság, az ügyészség, vagy a bíróság előlegezi (megtéríti). A tolmács díját és költségtérítését a nyomozóhatóság, az ügyészség vagy a bíróság előlegezi.

(5) Ha a bizonyítás felvétele kiküldött bíró útján történik, a bírót kiküldő bíróság előlegezi a bűnügyi költséget. Ha a bizonyítás felvétele a megkeresett vagy a megkeresésre részben illetékes más bíróság útján történik, a bizonyítást ez a bíróság saját költségére veszi fel, majd az így felmerült bűnügyi költséget részére a megkereső bíróság előlegezi.

(6) A bíróság székhelyén kívül tartott helyszíni tárgyaláson vagy más eljárási cselekményen résztvevő ügyész kiküldetésével felmerült költséget az ügyészség előlegezi.

(7) A (2)-(5) bekezdésben meghatározott szervek és személyek az általuk előlegezett költségről az eljáró hatóságot haladéktalanul értesítik.

3. §

(1) A nyomozóhatóság, az ügyészség és a bíróság költségjegyzékben jegyzi fel az általa előlegezett, valamint az egyéb szerv (személy) által kifizetett és vele közölt bűnügyi költségeket.

(2) Nem kell a költségjegyzékbe bejegyezni az elővezetéssel, a rendőri kíséréssel, továbbá a kényszerintézkedések, valamint a büntetések és az intézkedések végrehajtásával kapcsolatban felmerült költségeket.

(3) A büntetőügy irataihoz költségjegyzék nyomtatványt kell csatolni, ha a nyomozóhatóság a feljelentés kiegészítését vagy a nyomozást elrendelte, illetve a nyomozást elrendelése nélkül megindította. A költségjegyzéket a feljelentés kiegészítést vagy a nyomozást elrendelő, illetve a nyomozást elrendelése nélkül megindító feljegyzés (határozat) elé, azt megelőző lapszámmal ellátva az iratokhoz kell fűzni. A költségjegyzék mögé a költségjegyzékben szereplő tételek alapjául szolgáló bizonylatokat, vagy ezek másolatát el kell helyezni. A költségjegyzékbe történt bejegyzés tételszámát a vonatkozó utalványon is fel kell tüntetni. Ha az ügyben a nyomozás befejezéséig nem merült fel bűnügyi költség, erre a költségjegyzéken utalni kell.

(4) A költségjegyzékbe az ügyész vagy a bíróság által elrendelt nyomozás során felmerült bűnügyi költséget is be. kell jegyezni.

(5) Az ügyész folytatólag jegyzi be a költségjegyzékbe az eljárása során felmerült és az előlegezett bűnügyi költséget. Ha a vádemelésig bűnügyi költség nem merült fel, a költségjegyzéken ezt feltünteti.

(6) A bíróság ugyancsak folytatólagosan jegyzi be a költségjegyzékbe az eljárása során felmerült és előlegezett bűnügyi költséget.

4. §

Ha a terhelt, a védő vagy a sértett az eljárási cselekmények gyorsírással, kép- vagy hangfelvevővel vagy egyéb berendezéssel történő rögzítését indítványozza, ennek előrelátható költségét egyidejűleg a nyomozóhatóság vagy az ügyészség letéti számlájára kell befizetnie, illetve a bíróságon elnöki letétbe kell helyeznie. A felmerült költséget a nyomozóhatóság, az ügyész, illetve a bíróság ebből az összegből - a nem költségmentes polgári peres eljárás szabályai szerint - utalványozza.

5. §

Ha a büntetőeljárás során a megidézett személy megjelenésével felmerült útiköltséget kell megtéríteni, a költségjegyzékbe a nyomozóhatóság, az ügyész és a bíróság azt az utazási költséget jegyzi be, amelynek megtérítésére a megidézett személy külön jogszabály szerint igényt tarthat.

6. §

A hivatali gépkocsi hivatali célú használata és a büntetőeljárás során teljesített kiküldetés alkalmával a saját gépkocsi használatának engedélyezése esetén az útiköltség nem bűnügyi költség és azt a költségjegyzékbe nem kell bejegyezni.

7. §

(1) Ez a rendelet 2003. július 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2)[5]

(3) Az államot illető bűnügyi költségek behajtásáról és elszámolásáról, valamint a lefoglalt dologgal (bűnjellel) kapcsolatos bűnügyi költségről külön jogszabály rendelkezik.

Dr. Bárándy Péter s. k.,

igazságügy-miniszter

Dr. László Csaba s. k.,

pénzügyminiszter

Dr. Lamperth Mónika s. k.,

belügyminiszter

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította a 30/2010. (XII. 31.) KIM rendelet 20. §-a. Hatályos 2011.01.01.

[2] Megállapította a 9/2013. (VI. 29.) KIM rendelet 66. § - a. Hatályos 2013.07.01.

[3] Megállapította a 9/2013. (VI. 29.) KIM rendelet 66. § - a. Hatályos 2013.07.01.

[4] Módosította a 31/2012. (VI. 29.) KIM rendelet 10. §-a. Hatályos 2012.07.07.

[5] Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 18. § 73. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére