230/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet

a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 451. §-a (1) bekezdésének i) és j) pontjában, illetve a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 235. §-a (1) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) módosításáról a következőket rendeli el:

1. §

(1) Az R. 2. §-a (1) bekezdésének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában]

"4. delta: a Tpt.-ben deltatényezőként meghatározott fogalom;"

(2) Az R. 2. §-a (1) bekezdésének 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában]

"5. deviza: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 3. pontjában meghatározott külföldi pénznemre szóló követelés, valamint az arany;"

(3) Az R. 2. §-a (1) bekezdésének 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában]

"26. opciós utalvány: olyan értékpapírnak minősülő okirat, amely a tulajdonosának jogot biztosít arra, hogy az utalvány lejáratáig vagy lejáratakor - meghatározott értéken - az okiratban meghatározott pénzügyi eszközt vagy árut szerezzen meg [warrant];"

(4) Az R. 2. §-a (1) bekezdésének 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában]

"28. repó- és fordított repóügylet: a Tpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom azzal, hogy ahol a Tpt. meghatározása értékpapírt említ, ott e rendelet alkalmazásában áru is értendő;"

(5) Az R. 2. §-ának (1) bekezdése a következő 40. ponttal egészül ki:

[E rendelet alkalmazásában]

"40. jelentősen diverzifikált index: olyan index, amelyben egy értékpapír részaránya sem haladja meg a 20%-ot, valamint a legnagyobb részaránnyal rendelkező öt értékpapír együttes részaránya nem haladja meg a 60%-ot az indexen belül."

2. §

Az R. 3. §-ának (1) -(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az intézmény az e rendeletben meghatározottak szerint köteles a kereskedési könyvben nyilvántartani, értékelni az alapvetően piaci kockázatoknak kitett befektetési eszközökben vállalt pozícióit és meghatározni azok tőkekövetelményét.

(2) A kereskedési könyvbe besorolt befektetési eszközök értékelésének meg kell felelnie az e rendeletben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak."

3. §

Az R. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A hitelintézet és a befektetési vállalkozás az üzleti tevékenysége során felmerülő árupozícióit minden üzleti napon a VI. fejezetben meghatározottak szerint köteles értékelni."

4. §

Az R. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kereskedési könyvet nem vezető hitelintézet belső szabályzatában kizárólag a devizaárfolyam kockázat és az árukockázat tőkekövetelményének meghatározására választott módszert köteles rögzíteni."

5. §

Az R. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. § (1) A kereskedési könyvben nyilvántartott befektetési eszközök tőkekövetelménye:

a) a 14-25. § szerint kiszámítandó pozíciókockázat,

b) a 26-33. § szerint kiszámítandó partnerkockázat, és

c) a 38. § szerint kiszámítandó nagykockázat tőkekövetelményének összege.

(2) Az üzleti tevékenység egészében vállalt devizaárfolyam kockázat tőkekövetelménye a 39-42. § szerint kiszámított összeg.

(3) Az üzleti tevékenység egészében vállalt árukockázat tőkekövetelménye a 34-37. § szerint kiszámított összeg.

(4) Az intézménynek az e rendelet szerinti kockázatai fedezetéhez az (1), (2) és (3) bekezdésben meghatározott tőkekövetelmények összegének megfelelő mértékű szavatoló tőkével kell rendelkeznie.

(5) Ha az intézmény a tőkekövetelményt a Felügyelet által jóváhagyott belső modell alapján határozza meg, akkor az (1), (2) és (3) bekezdés szerint tőkekövetelmény kiszámításakor a 43-46. §-ban foglaltakat is figyelembe kell venni.

(6) A kereskedési könyvet nem vezető hitelintézetnek az üzleti tevékenysége egészében vállalt devizaárfolyam-kockázatának fedezetéhez az e rendelet 39-42. §-a szerint kiszámított tőkekövetelménynek megfelelő mértékű szavatoló tőkével kell rendelkeznie.

(7) A kereskedési könyvet nem vezető hitelintézetnek az üzleti tevékenysége egészében vállalt árukockázatának fedezetéhez az e rendelet 34-37. §-a szerint kiszámított tőkekövetelménynek megfelelő mértékű szavatoló tőkével kell rendelkeznie."

6. §

Az R. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. § (1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet [Hpt. 90. § (1) bekezdésének a) pontja], az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás [Tpt. 181/A. § (1) bekezdésének a) pontja], illetőleg a pénzügyi holding társaság [Hpt. 2. számú melléklet II. fejezetének 3. pontja] felelős azért, hogy a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése szerinti hitelintézet, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti befektetési vállalkozás az e rendelet alapján számított tőkekövetelménynek összevont alapon is megfeleljen.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése szerinti hitelintézet, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti befektetési vállalkozás - a devizaárfolyam kockázatra, illetve árukockázatra számított tőkekövetelmény kivételével - nem köteles az e rendelet szerinti tőkekövetelménynek összevont alapon is megfelelni, ha

a) a Hpt. 90. §-ának (1) bekezdése szerinti hitelintézet nem vezet kereskedési könyvet, vagy

b) a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások között nincs legalább még egy olyan vállalkozás, amely kereskedési könyvet vezet.

(3) Ha a Hpt. 90. §-ának (1) bekezdése szerinti hitelintézet nem vezet kereskedési könyvet, akkor kereskedési könyvet vezető vállalkozása esetében a tőkemegfelelést egyedi alapon kell kiszámítani, és az ilyen módon kiszámított tőkekövetelményt le kell vonni a Hpt. 90. §-ának (1) bekezdése szerinti hitelintézet összevont alapon számított szavatoló tőkéjéből.

(4) A Felügyelet előzetes engedélye alapján a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások - ha a kockázatvállalás-értékelésük módszere és kockázatkezelési rendszerük egységes - az összevont alapú tőkekövetelmény számításakor a következők szerint járhatnak el (nettósítási módszer) :

a) a pozíciókockázat, a devizaárfolyam kockázat és az árukockázat tőkekövetelményének kiszámításakor a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozásainak ellentétes nettó pozíciói egymással szemben nettósíthatók;

b) a partnerkockázat tőkekövetelményének kiszámításakor a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozásainak egymással szembeni követeléseit, kötelezettségeit figyelmen kívül kell hagyni; és

c) a nagykockázat tőkekövetelményét összevont alapon is biztosítani kell.

(5) Ha a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások mindegyike Magyarországon bejegyzett intézmény, akkor a (4) bekezdésben meghatározott eljárásokat kizárólag az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén lehet alkalmazni:

a) a szavatoló tőkének a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások közötti megfelelő megosztása biztosított;

b) szabályozási, jogi vagy szerződéses feltétel lehetővé teszi a pénzeszközök átcsoportosítását; és

c) annak a vállalkozásnak, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed, egyedi alapon is meg kell felelnie a tőkekövetelményre vonatkozó szabályozásnak.

(6) Ha a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások valamely tagja nem Magyarországon bejegyzett intézmény, akkor a (4) bekezdésben meghatározott eljárásokat kizárólag az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén lehet alkalmazni:

a) az az intézmény, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed, a székhelye szerinti országban hitelintézetként vagy befektetési vállalkozásként működik;

b) az intézmény - amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed - székhelye szerinti ország megfelelő tőkemegfelelési szabályokkal rendelkezik;

c) az az intézmény, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed, egyedi alapon is megfelel a székhelye szerinti ország tőkekövetelményekre vonatkozó szabályozásának; és

d) az intézmény - amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed - székhelye szerinti országban nem létezik olyan előírás, amely jelentős hatást gyakorolna a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások közötti tőkeátcsoportosításra, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások közötti tőkeátcsoportosításra.

(7) Ha a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások kockázatvállalásának értékelése nem egységes vagy kockázatkezelési rendszere nem alkalmas a nettósítási módszer végrehajtására, az összevont alapú számításokat végző vállalkozásnak az aggregációs módszer szerint kell számolnia. Ezen módszer számítása során a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások egyedileg számítják a pozíciókockázat, a partnerkockázat, a devizaárfolyam kockázat, az árukockázat és a nagykockázat tőkekövetelményét, amelyeket az összevont alapú számításokat végző vállalkozás - a (8) bekezdés szerinti arány figyelembevétele mellett - összead.

(8) Az összevont alapú számítások elvégzése során a figyelembe veendő értékeket az összevonásnál teljeskörűen bevont vállalkozásoknál teljes mértékben, a Hpt. 94. §-ának (2) -(3) bekezdése, illetve a Tpt. 181/E. §-ának (2) -(3) bekezdése szerinti vállalkozásoknál tőkearányos (részesedésarányos) mértékben kell beszámítani."

7. §

Az R. 15. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások kereskedési könyvében szereplő kötvényeinek nettó pozícióit az összevont alapú számításokat végző vállalkozás a 3. számú melléklet szerinti táblázat megfelelő oszlopaiba besorolja, majd megszorozza a táblázatban található súlyokkal. A kötvények nettó pozícióinak besorolásakor figyelembe vehető érték meghatározásakor a 13. § (8) bekezdése szerint kell eljárni. A tőkekövetelmény kiszámításakor ugyanúgy kell eljárni, mint egyedi intézmény esetén."

8. §

Az R. 16. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: "(7) A Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások általános kamatkockázata tőkekövetelményének megállapításahoz szükséges kiegyenlített és kiegyenlítetlen pozíciók meghatározásakor az összevont alapú számításokat végző vállalkozás a 4. számú mellékletben meghatározott lejárati alapú megközelítést vagy a futamidő alapú megközelítést választhatja. A pozíciók táblázatba történő besorolásakor figyelembe vehető érték meghatározásakor a 13. § (8) bekezdése szerint kell eljárni. A tőkekövetelmény kiszámításakor ugyanúgy kell eljárni, mint egyedi intézmény esetén."

9. §

Az R. 17. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki: "(12) A Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások határidős ügyleteiből származó általános kamatkockázatának megállapításakor az összevont alapú számításokat végző vállalkozás az összevonás során is az (1) -(11) bekezdés szerint jár el. A határidős ügyletek figyelembe vehető értéke meghatározásakor a 13. § (8) bekezdése szerint kell eljárni."

10. §

Az R. 18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A részvénykockázat tőkekövetelményének kiszámítását az alábbiak szerint kell elvégezni:

1. A 9. § szerint meghatározza az egyes részvények nettó pozícióit.

2. Az intézmény devizanemenként csoportosítja az egyes részvények, illetve a származtatott ügyletek nettó pozícióit, majd ezeket a 8. § (1) bekezdésében meghatározott árfolyamon számítja forintra.

3. Az intézmény külön-külön összeadja az összes nettó hosszú és az összes nettó rövid pozíciót.

4. Az összes nettó hosszú és az összes nettó rövid pozíció abszolút értékének összege jelenti az intézmény adott devizanemre vonatkozó összesített bruttó részvény pozícióját.

5. Az összes nettó hosszú és összes nettó rövid pozíció különbsége jelenti az intézmény adott devizanemre vonatkozó összesített nettó részvény pozícióját.

(3) A Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások részvénykockázata tőkekövetelményének megállapításához az összevont alapú számításokat végző vállalkozás az összevonás során figyelembe vehető érték meghatározásakor a 13. § (8) bekezdése, valamint az alábbiak szerint jár el:

1. A 9. § szerint meghatározza az egyes részvények nettó pozícióit.

2. Devizanemenként csoportosítja az egyes részvények, illetve a származtatott ügyletek nettó pozícióit, majd ezeket a 8. § (1) bekezdésében meghatározott árfolyamon számítja forintra.

3. Külön-külön összeadja az összes nettó hosszú és az összes nettó rövid pozíciót.

4. Az összes nettó hosszú és az összes nettó rövid pozíció abszolút értékének összege jelenti a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások adott devizanemre vonatkozó összesített bruttó részvény pozícióját.

5. Az összes nettó hosszú és összes nettó rövid pozíció különbsége jelenti a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások adott devizanemre vonatkozó összesített nettó részvény pozícióját."

11. §

(1) Az R. 19. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdéstől eltérően az egyedi kockázat tőkekövetelménye az intézmény összesített bruttó részvény pozíciójának a 2%-a, amennyiben az intézmény részvényportfóliója megfelel az alábbi feltételeknek:]

"a) a részvények nem olyan kibocsátók részvényei, akik vagy amelyek a 3. számú melléklet szerinti 8%-os tőkekövetelményhez sorolt kötvényeket bocsátottak ki - vagy ha ilyen kötvényt bocsátanának ki, akkor az 8%-os egyedi kockázati súlyozást kapna -, vagy csak azért vonatkozik rájuk alacsonyabb kockázati súly, mert garanciával vagy biztosítékkal fedezve lettek,"

(2) Az R. 19. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások esetében az összevont alapú számításokat végző vállalkozás az összevont alapon számított tőkekövetelmény meghatározása során is az (1) -(3) bekezdés szerint jár el úgy, hogy a figyelembe vehető érték meghatározásakor a 13. § (8) bekezdése alkalmazandó."

12. §

Az R. 20. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: "(3) A Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások esetében az összevont alapú számításokat végző vállalkozás az összevont alapon számított tőkekövetelmény meghatározása során is az (1) -(2) bekezdés szerint jár el úgy, hogy a figyelembe vehető érték meghatározásakor a 13. § (8) bekezdése alkalmazandó."

13. §

Az R. 21. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően, ha a tőzsdei származtatott index-ügyletek jelentősen diverzifikált indexeket képviselnek, az általános kockázat tekintetében 8%-os tőkekövetelmény vonatkozik rájuk, azonban az egyedi kockázat tekintetében a tőkekövetelmény nulla. Az ilyen határidős index-ügyleteket a 18. § (2) bekezdésének 5. pontja szerinti összesített nettó pozíció számítása során kell figyelembe venni, de a 18. § (2) bekezdésének 4. pontja szerinti összesített bruttó pozíció számításánál ezt nem kell figyelembe venni.

(4) Ha az intézmény a származtatott index-ügyletet nem bontja fel az alapul szolgáló értékpapírok pozícióira, akkor azt önálló részvény pozícióként kell kezelnie, és mind az egyedi, mind az általános kockázat számításánál figyelembe kell vennie. Nem szükséges azonban figyelembe venni ennek az önálló részvény pozíciónak az egyedi kockázatát, ha tőzsdei származtatott index-ügyletről van szó, és jelentősen diverzifikált indexet képvisel."

14. §

Az R. 22. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások esetében az összevont alapú számításokat végző vállalkozás az összevont alapon számított tőkekövetelmény meghatározása során is az (1) -(2) bekezdés szerint jár el úgy, hogy a figyelembe vehető érték meghatározásakor a 13. § (8) bekezdése alkalmazandó."

15. §

Az R. 27. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A nyitva szállításból származó partnerkockázat tőkekövetelménye az intézmény partnerkockázattal súlyozott követelésértékének 8%-a.

(4) Az (1) -(3) bekezdéstől eltérően a bizományosi tevékenység nyitva szállításból származó partnerkockázatának tőkekövetelményét az alábbiak szerint kell megállapítani:

a) az intézmény meghatározza az ügyfél által nyújtott biztosítékok - beleértve az ügyfél megbízásából megvásárolt, de az ügyfélnek még át nem adott értékpapír-állomány - értékét;

b) az intézmény meghatározza a bizományosi szerződésben meghatározott ügylet piaci értékét;

c) ha az ügylet piaci értéke meghaladja az ügyfél által nyújtott biztosítékok értékét, akkor a különbség abszolút értékének a 100%-a lesz a tőkekövetelmény."

16. §

(1) Az R. 31. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az értékpapír-kölcsönzési ügyletek során átvett biztosíték abban az esetben vehető figyelembe a tőkekövetelmény csökkentésére, ha annak kibocsátója a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló jogszabály előírásai szerint legfeljebb 20%-os kockázati súly alá esik, és formája értékpapír, óvadéki betét, bankgarancia vagy kezesség, továbbá a bankgarancia vagy kezesség kibocsátójában az értékpapír kölcsönbevevője nem rendelkezik a Hpt. szerinti befolyásoló részesedéssel. Ettől eltérő esetben az értékpapír-kölcsönző számára az ügylet tőkekövetelménye a kölcsönbeadott értékpapír piaci értéke 8%-ának és a partnerkockázati súlynak a szorzata."

(2) Az R. 31. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Ha a biztosíték óvadékul szolgáló készpénz, illetve a (4) bekezdés szerinti bankgarancia vagy kezesség, akkor korrekciós tényezője 0%."

17. §

Az R. 36. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások esetében az összevont alapú számításokat végző vállalkozás az összevont alapon meghatározott árukockázat és annak tőkekövetelménye megállapításakor az (1) -(6) bekezdés szerint jár el úgy, hogy a figyelembe vehető érték meghatározásakor a 13. § (8) bekezdése alkalmazandó."

18. §

Az R. 38. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: "(8) A Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások esetében az összevont alapú számításokat végző vállalkozásnak a nagykockázat vállalást összevont alapon kell tekintenie."

19. §

Az R. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"40. § (1) A hitelintézet és befektetési vállalkozás devizanemenként megállapítja a nettó nyitott pozícióját. A pozíció a következő elemek összege:

a) a nettó mérlegpozíció (az adott devizában nyilvántartott összes eszköz csökkentve az összes forrással),

b) a nettó határidős pozíció (a határidős devizaügyletek alapján fennálló követelések és fizetési kötelezettségek közötti különbség, beleértve a tőzsdei határidős devizaügyletek és a deviza swap-ügyletek tőkeösszegét, ha az utóbbi nem szerepel a mérlegpozícióban),

c) visszavonhatatlan garanciák (és hasonló okmányok), ha ezeket bizonyosan igénybe veszik,

d) a felmerült - teljesen lefedezett -, de még nem esedékes jövőbeni bevételek/kiadások (a hitelintézet és befektetési vállalkozás itt veheti figyelembe-a Felügyelet engedélyével - a számviteli nyilvántartásokban nem szereplő, de határidős devizaügyletekkel már teljesen lefedezett jövőbeli bevételek/kiadások pozícióit),

e) az ugyanazon devizára kötött opciós ügyletek nettó delta kockázata (A nettó delta kockázat a pozitív és a negatív deltakockázatok abszolút értékének különbsége. Valamely opciós ügylet delta kockázata az alapul szolgáló deviza piaci értékének és az opció delta tényezőjének szorzata),

f) egyéb, devizában denominált opciók piaci értéke.

(2) A deviza nettó nyitott pozíció meghatározása során a Felügyelet engedélye alapján a hitelintézet és befektetési vállalkozás a belső szabályzatában meghatározott diszkonttényezővel számított - az egyes devizák szerinti - nettó jelenértékre vonatkozó számítási módszert is alkalmazhatja.

(3) A Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások az összevont alapú számításaik során a devizanemenkénti pozícióikat összegzik a 13. § (8) bekezdés figyelembevételével."

20. §

Az R. 41. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: "(4) A Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások esetében az összevont alapú számításokat végző vállalkozás az összevont alapon meghatározott összesített nyitott pozíció megállapításakor az (1) -(3) bekezdés szerint jár el úgy, hogy a figyelembe vehető érték meghatározásakor a 13. § (8) bekezdése alkalmazandó."

21. §

(1) Az R. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Felügyelet engedélyezheti az intézmény számára, hogy a pozíciókockázatra vonatkozó tőkekövetelmény, valamint az árukockázatra és a devizaárfolyam kockázatra vonatkozó teljes tőkekövetelmény számítását az e rendelet szerint kialakított belső modell alapján végezze."

(2) Az R. 43. §-a a következő (8) -(9) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (8) bekezdés számozása (10) bekezdésre változik:

"(8) A kötvény és részvény egyedi pozíciókockázatának meghatározásához használt belső modell alkalmazásának feltételei:

a) jól magyarázza a portfólió historikus ármozgásait,

b) képes kezelni a portfólió nagyságával és összetételének változásával összefüggő koncentrációt,

c) kedvezőtlen körülmények között is megbízható,

d) az egyedi kockázatok előrejelzésének hitelességét utótesztelési eljárással alátámasztja.

(9) Ha az intézmény nem rendelkezik a (8) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő modellel, akkor a kötvény egyedi pozíciókockázatának tőkekövetelményét a 15. § szerint, a részvény egyedi pozíciókockázatának tőkekövetelményét a 19. § szerint kell meghatároznia."

22. §

Az R. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"44. § (1) A kockázatmérési rendszernek elégséges számú kockázati tényező változását kell modelleznie.

(2) A kamatlábkockázat vonatkozásában a kockázatmérési rendszernek modelleznie kell a hozamgörbét. A hozamgörbét legalább 6 lejárati sávba kell osztani. A kockázatmérési rendszernek mérnie kell a nem tökéletesen korrelált elmozdulásokat a különböző hozamgörbék között, valamint a lejárati sávok egymáshoz képest történő elmozdulását.

(3) A devizaárfolyam-kockázat vonatkozásában a kockázatmérési rendszernek minden egyes devizára, amelyben az intézményeknek pozíciója van, meg kell határozni a kockázati tényezőket.

(4) A részvénykockázat vonatkozásában a kockázatmérési rendszernek minden egyes részvénypiacra, amelyen az intézménynek pozíciója van, önálló kockázati tényezőt kell alkalmazni.

(5) Az árukockázat vonatkozásában a kockázatmérési rendszernek minden olyan árura, amelyben az intézménynek pozíciója van, önálló kockázati tényezőt kell alkalmaznia. A kockázatmérési rendszernek mérnie kell a tökéletesnél gyengébb korreláció kockázatát a hasonló, de nem azonos áruk, és a határidős árfolyamokban a lejárati megfelelések hiányából adódó változások kockázata között."

23. §

(1) Az R. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A tesztelő programnak minden üzleti napon össze kell hasonlítania

a) az előző üzleti napi kereskedési portfólió feltételezett (hipotetikus) értékét, valamint

b) a tárgynapi kereskedési portfólió tényleges értékét az előző üzleti napi kereskedési portfólió tényleges értékével."

(2) Az R. 45. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti hibák száma az előző 250 üzleti napra vetítve 10 és 25 között van, a Felügyelet mérlegelheti a modell alkalmazási engedélyének visszavonását. Ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti hibák száma meghaladja a 25-öt, a Felügyelet a modell alkalmazásának engedélyét visszavonja."

24. §

Az R. 46. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: "(4) Annak érdekében, hogy a Felügyelet folyamatosan ellenőrizhesse - az I. számú táblázatban szereplő - korrekciós tényező minimális értékét módosító érték alkalmasságát, az intézmény köteles haladéktalanul - de minden esetben legfeljebb öt munkanapon belül - értesíteni a Felügyeletet az utótesztelési programjából származó olyan túllépésről, amely a korrekciós tényező minimális értékét módosító érték növekedését vonná maga után."

25. §

Az R. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"48. § E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségeknek az alább felsorolt jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

1. a Tanács 1993. március 15-én kelt 93/6/EGK irányelve a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről;

2. a Tanács és az Európai Parlament 1998. június 22-én kelt 98/31/EK irányelve a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló 93/6/EGK irányelv módosításáról."

26. §

Az R. 4. és 9. számú melléklete az e rendelet mellékletében foglaltak szerint módosul.

Hatálybalépés

27. §

Ez a rendelet 2003. december 29-én lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal

a) a napi jelentések tekintetében 2004. március 1-jén,

b) a havi jelentések tekintetében a 2004. március hónapra vonatkozó adatszolgáltatás során,

c) az összevont alapú számítások és adatok tekintetében a 2003. évre vonatkozó adatszolgáltatás során

kell alkalmazni.

Átmeneti rendelkezések

28. §

Az R. 13. §-ának (5) -(6) bekezdése helyébe az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások mindegyike az Európai Unió tagállamában bejegyzett intézmény, akkor a (4) bekezdésben meghatározott eljárásokat kizárólag az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén lehet alkalmazni:

a) a szavatoló tőkének a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások közötti megfelelő megosztása biztosított;

b) szabályozási, jogi vagy szerződéses feltétel lehetővé teszi a pénzeszközök átcsoportosítását; és

c) annak a vállalkozásnak, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed, egyedi alapon is meg kell felelnie a székhelye szerinti ország tőkekövetelményre vonatkozó szabályozásának.

(6) Ha a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások valamely tagja olyan harmadik országban bejegyzett intézmény, amely a Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 28. pontja szerinti elfogadott országnak minősül, akkor a (4) bekezdésben meghatározott eljárásokat kizárólag az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén lehet alkalmazni:

a) az az intézmény, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed, a székhelye szerinti országban hitelintézetként vagy befektetési vállalkozásként működik;

b) az intézmény - amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed - székhelye szerinti ország megfelelő tőkemegfelelési szabályokkal rendelkezik;

c) az az intézmény, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed, egyedi alapon is megfelel a székhelye szerinti ország tőkekövetelményekre vonatkozó szabályozásának; és

d) az intézmény - amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed -székhelye szerinti országban nem létezik olyan előírás, amely jelentős hatást gyakorolna a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások közötti tőkeátcsoportosításra, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások közötti tőkeátcsoportosításra."

29. §

Az R. 39. §-ának (3) bekezdése helyébe 2005. január 1-jén a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a hitelintézet vagy a befektetési vállalkozás e rendelet szerinti nyitott devizapozíciója meghaladja a túllépések levonása előtti szavatoló tőke 2%-át, akkor a devizaárfolyam kockázat tőkekövetelménye a nyitott devizapozíció 8%-a."

Hatályukat vesztő rendelkezések

30. §

(1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az R. 2. §-a (1) bekezdésének 2., 7., 11., 17., 30., 31., 32. és 33. pontja.

(2) 2004. december 31-én az R. 42. §-a hatályát veszti. A miniszterelnök helyett:

Kiss Péter s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

Melléklet a 230/2003. (XII. 16.) Korm. rendelethez

I. Az R. 4. számú mellékletének 4.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4.1. Lejárati alapú megközelítés

Az általános kamatkockázat tőkekövetelményének megállapítása két lépésből áll.

1. Az intézmény a pozícióit besorolja az 1. számú táblázat lejárati sávjaiba és a lejárati idő szerinti súlyozást elvégzi.

A besorolás alapja fix kamatozású befektetési eszközök esetén a lejáratig hátralévő idő, a változó kamatozású értékpapírok esetén a kamatláb következő rögzítéséig hátralévő idő. Ezenkívül az intézmény különbséget tesz a 3%-os vagy ennél magasabb kamattal kibocsátott kötvények és a 3%-nál alacsonyabb kamattal kibocsátott kötvények között, és ennek alapján sorolja be az értékpapírokat.

2. Az 1. pont szerinti súlyozott pozíciót mérsékelni kell, amennyiben egy súlyozott pozícióval szemben van egy ellentétes előjelű másik súlyozott pozíció.

a) A lejárati sávon belüli pozíciók kiegyenlítése

Ezután lejárati sávonként meg kell határozni a súlyozott hosszú és a súlyozott rövid pozíciók összegeit. Az előbbi összeg utóbbival ellentételezett összege lesz az adott lejárati sáv kiegyenlített súlyozott pozíciója. A maradék - hosszú vagy rövid - pozíció jelenti az adott lejárati sáv nem kiegyenlített súlyozott pozícióját, majd meg kell határozni az összes tartomány kiegyenlített súlyozott pozíciójának összegét.

b) A zónán belüli, lejárati sávok közötti pozíciók kiegyenlítése

Az intézmény a táblázat minden egyes zónájában meghatározza a lejárati sávok nem kiegyenlített súlyozott hosszú pozícióinak összegeit, ennek alapján meghatározza az egyes zónák nem kiegyenlített súlyozott hosszú pozícióját. Ehhez hasonló módon minden egyes zónában összeadja a lejárati sávok nem kiegyenlített súlyozott rövid pozícióit és meghatározza a zónák nem kiegyenlített súlyozott rövid pozícióit. Egy adott zóna nem kiegyenlített súlyozott hosszú pozíciójának az a része, amit ugyanazon zóna nem kiegyenlített súlyozott rövid pozíciója kiegyenlít, minősül a zóna kiegyenlített súlyozott pozíciójának. Egy adott zóna nem kiegyenlített súlyozott hosszú, illetve rövid pozíciójának az a része, amit ugyanazon zóna nem kiegyenlített súlyozott rövid, illetve hosszú pozíciója nem egyenlített ki, minősül a zóna nem kiegyenlített súlyozott pozíciójának.

c) A zónák közötti pozíciók kiegyenlítése

Ezt követően az intézmény meghatározza az első zóna nem kiegyenlített súlyozott hosszú (rövid) pozíciójának a második zóna nem kiegyenlített súlyozott rövid (hosszú) pozíciója által kiegyenlített részét.

Az intézmény ugyanezt a számítást a második zóna fennmaradó, nem kiegyenlített súlyozott pozíciója és a harmadik zóna nem kiegyenlített súlyozott pozíciója között is elvégzi, így megállapítja a második és harmadik zóna közötti kiegyenlített súlyozott pozíciót.

Az intézmény megfordíthatja a zónák közötti súlyozott pozíciók számításának sorrendjét és előbb a második és harmadik zóna közötti kiegyenlítés után keletkezett maradékkal, majd az első és második zóna közötti maradékkal határozza meg a kiegyenlített súlyozott pozíciót.

Ezt követően az első zóna nem kiegyenlített súlyozott pozíciójának maradékát összeveti a harmadik zónában a második és harmadik zóna közötti kiegyenlítés után keletkezett maradékkal, ily módon meghatározza az első és harmadik zónák közötti kiegyenlített súlyozott pozíciót.

A három különálló kiegyenlítési műveletet követően a maradék pozíciókat összeadják.

II. Az R. 9. számú mellékletének 9.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"9.2. Lehetséges jövőbeni hitelkockázat

Minden tőzsdén kívüli származtatott ügyletnél, melyek esetében lehetséges, hogy a jövőben pozitív pótlási költséggel rendelkezzenek, el kell különíteni a lehetséges jövőbeni hitelkockázatnak megfelelő tőkeigényt a folyó pótlási költségtől.

Nem kell lehetséges hitelkockázattal számolni egydevizás kamatláb swap tranzakciók esetén. Ezeknek a szerződéseknek a hitelkockázatát egyedül a pótlási költség alapján kell kiszámolni.

Az egyes szerződések lehetséges hitelkockázatának kiszámításához, a határidős szerződés névértékét meg kell szorozni a következő faktorokkal: