2001. évi XCIII. törvény

a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról[1]

Az Országgyűlés a piacgazdaság kiépítésének következményeként, a forint konvertibilitását teljessé téve, az Európai Unióhoz történő csatlakozásra való felkészülés érdekében törvényt alkot a devizakorlátozások megszüntetéséről, a tőke szabad áramlásának elősegítéséről.

1. § (1)[2]

(2)[3]

(3) Amennyiben törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik

a) devizabelföldiek belföldön és külföldön,

b) devizakülföldiek belföldön

devizával, valutával, belföldi fizetőeszközzel, illetve belföldi pénznemre szóló követeléssel végzett jogügyletei és cselekményei szabadon végezhetőek.

Értelmező rendelkezések

2. § 1. devizabelföldi:

a)[4] az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa, a tizennégy éven aluli magyar állampolgár, huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy esetében a személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványa (a továbbiakban együtt: hatósági igazolvány) van, illetve azokkal rendelkezhet. A természetes személynek a devizabelföldiségét a hatósági igazolvánnyal kell igazolnia, de a határátlépéskor a hatósági igazolvány hiányában magyar útlevelet felmutató személy devizabelföldiségét vélelmezni kell,

b)[5] a vállalkozás és a szervezet, ha a székhelye belföldön van - az e § 2. pontjának d) és f) alpontjában foglalt kivételekkel -, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozása (egyéni vállalkozó és az önfoglalkoztató);

2. devizakülföldi:

a)[6] a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes hatósági igazolványa, és azzal nem is rendelkezhet,

b) a vállalkozás és a szervezet - jogi formájától függetlenül -, ha székhelye külföldön van, a devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön működő fióktelepe,

c) a devizakülföldinek a belföldön lévő képviselete,

d) a vámszabadterületi társaság,

e) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha a fióktelepet vámszabadterületen létesítették, illetve ott működik,

f) továbbá a társasági adóról és az osztalékadóról szóló módosított 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 28. pontja alá tartozó társaság;

3.[7] deviza: külföldi pénznemre szóló követelés (pénzhelyettesítő eszköz, fizetési számla- és egyéb pénzkövetelés);

4. valuta: külföldi pénz;

5. konvertibilis pénznem (deviza, valuta): a Magyar Nemzeti Bank devizaárfolyam lapján feltüntetett pénznem (deviza, valuta);

6. fizetőeszköz: a pénz, továbbá - ellenkező rendelkezés hiányában - a forintra vagy külföldi pénznemre kiállított pénzhelyettesítő eszköz;

7. pénzhelyettesítő eszköz: a csekk - ideértve a kitöltetlen csekket is -, a hitelkártya, a csekk-kártya, a bankkártya, a kereskedelmi kártya, a váltó, az utalvány, továbbá a takarékbetétkönyv vagy az ilyen betétről kiállított más okirat, és elnevezésétől függetlenül minden más, az előzőekkel azonos rendeltetésű okmány;

8.[8] vállalkozás: a gazdasági társaság, az egyéni cég, a szövetkezet, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a befektetési alap, a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes nyugdíj-, egészség- és önsegélyezőpénztár, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, továbbá az egyéni vállalkozó, a külföldi állampolgár önálló vállalkozása (egyéni vállalkozó és az önfoglalkoztató), valamint a nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében külkereskedelmi tevékenységet folytató természetes személy, az ügyvéd, az ügyvédi iroda, a közjegyző, az egyéni szabadalmi ügyvivő és szabadalmi iroda, a végrehajtói iroda;

9. szervezet: természetes személyen és a vállalkozáson kívüli jogi és nem jogi személy, amely alapfeladatként vállalkozási tevékenységet nem folytat, ideértve az államot is.

[9]

3. §[10]

Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések

4. § (1) Ez a törvény a 6. §-ának (2) bekezdése, a 8. §-ának (2)-(3) bekezdése, valamint 18. §-ának kivételével 2002. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. A 6. §-ának (2) bekezdése, a 8. §-ának (2)-(3) bekezdése, valamint a 18. §-a 2002. június 1-jén lép hatályba.

(2)[11]

5. § (1)[12]

(2)[13] Azok a társaságok, amelyeknek az államháztartásért felelős miniszter a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 43. §-a alapján az egyébként a vámszabadterületi társaságokat megillető kedvezményeket engedélyezett, addig az időpontig élvezhetik kedvezményeiket, ameddig a Kormány - nemzetgazdasági érdekből - a kedvezmény lejáratát meghosszabbította és a határozatot az államháztartásért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzétette.

(3)[14]

6. §[15]

7. §[16]

8. § (1)[17]

(2)[18]

(3)[19]

9. §[20][21]

10. §[22]

11. §[23]

12. §[24]

13. §[25]

14. §[26]

15. §[27]

16. §[28]

17. §[29]

18. §[30]

19. § Ahol törvény vagy más jogszabály devizajogszabályt említ, ott a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény helyett e törvényt kell érteni.

Az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés

20. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségeknek az Európai Közösséget létrehozó szerződésének 56-60. cikkeivel és a 119-120. cikkeivel, valamint a Tanács a Szerződés 67. cikkének végrehajtásáról szóló 88/361/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke