237/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet

a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. §-a (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. §

A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Tv. szerinti egyéb szervezetek közül az egyházi jogi személy, valamint a befektetési alap, az egyéb alapok, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes nyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár, a közraktár, a kockázati tőketársaság, a kockázati tőkealap, továbbá a biztosító egyesület beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól külön kormányrendeletek rendelkeznek."

2. §

A Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A viziközmű társulatnak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettsége megállapításánál a Tv. előírásait kell alkalmazni azzal, hogy e rendelet 16. §-ának (8) bekezdését is figyelembe kell vennie."

3. §

A Korm. rendelet 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § Az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, az alapszabályában (alapító okiratában) foglaltaknak megfelelően, a külön jogszabályokban meghatározott alaptevékenységet (tevékenység célja szerinti, közhasznú, alapítványi célú stb.), valamint ha jogszabály lehetővé teszi, vállalkozási tevékenységet is folytathat."

4. §

(1) A Korm. rendelet 8. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"Kettős könyvvitelt köteles vezetni továbbá az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá bejelentkezett lakásszövetkezet - figyelembe véve a 16. § (9) -(12) bekezdésben foglaltakat -, valamint minden olyan egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, amelynek a 3. § (1) -(3) bekezdése szerint a Tv.-ben foglalt előírásokat kell kötelezően alkalmaznia, illetve az az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, amely saját döntése alapján a Tv. szerinti éves, illetve egyszerűsített éves beszámoló készítését választotta."

(2) A Korm. rendelet 8. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Amennyiben az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet év közben jön létre (veszik bírósági, cégbírósági, kamarai nyilvántartásba), úgy a könyvvezetési kötelezettség megállapításánál a 7. §-ban foglaltak figyelembevételével az éves szintre tervezett (ár) bevételi értékeket kell figyelembe vennie."

5. §

A Korm. rendelet 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az egyéb szervezetnek, közhasznú egyéb szervezetnek a kettős könyvvitelről az egyszeres könyvvitelre történő áttérésekor - ha egyébként annak feltételei fennállnak -, az áttérés napjával a Tv. szerinti éves, egyszerűsített éves, illetve e rendelet szerinti egyszerűsített éves, közhasznú egyszerűsített éves beszámoló mérlege alapján egyszerűsített mérleget kell készítenie a Tv. 163/A. §-a (2) -(4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. Az eredménykimutatást nem kell az egyszeres könyvvitelre vonatkozó előírásoknak megfelelően átalakítani."

6. §

A Korm. rendelet 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § Az e rendelet szerinti mérleg elkészítésénél a Tv. vonatkozó előírásait a 11-14. §-okban foglalt sajátosságok figyelembevételével kell alkalmazni. A pénzügyi instrumentumok meghatározott körére vonatkozóan a Tv. szerinti valós értéken történő értékelés szabályait e rendelet hatálya alá tartozó egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet akkor alkalmazhatja, ha beszámolóját a Tv. előírásai szerint állítja össze."

7. §

A Korm. rendelet 11. §-ának (3) bekezdése utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A tárgyévi eredményt alaptevékenység [ezen belül beruházási (építési), felújítási, fenntartási], valamint vállalkozási tevékenység bontásban kell a tőkeváltozás tételbe átvezetni, és a későbbiekben ennek megfelelően külön-külön nyilvántartani."

8. §

A Korm. rendelet 15. §-ának (4) bekezdése a következőkkel egészül ki:

"A továbbutalási céllal kapott, bevételként elszámolt támogatás összegét az alaptevékenységhez, illetve a vállalkozási tevékenységhez egyaránt felmerült költségek megosztásánál, valamint a könyvvezetési rendszerek közötti áttérést meghatározó (ár) bevételnél figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet vállalkozási tevékenységet is folytat, akkor a kamat- és hozambevételek, valamint a kapcsolódó (bank) költségek megosztásához az alaptevékenység, valamint a vállalkozási tevékenység (ár) bevételének az összes bevételen belüli arányát e megosztandó kamat és hozam nélkül kell számításba venni."

9. §

A Korm. rendelet 16. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (6) -(12) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet a kapott alapítói, központi költségvetési, helyi önkormányzati és egyéb támogatásokat, az érdekeltségi hozzájárulást - ha jogszabály másként nem rendelkezik - bevételként számolja el.

(6) Az egyéb szervezetnél, közhasznú egyéb szervezetnél a továbbutalási céllal kapott támogatást kettős könyvvitel vezetése esetén egyéb bevételként, egyszeres könyvvitel vezetése esetén pénzügyileg rendezett bevételként kell kimutatni. Az így kapott támogatás továbbutalt, átadott összegét - a könyvvezetés módjától függően - egyéb ráfordításként vagy ráfordításként érvényesíthető kiadásként kell elszámolni. E támogatások továbbutalása, átadása nem minősül a Tv. szerinti költségek ellentételezésére, illetve fejlesztési célra adott támogatásnak, továbbá véglegesen átadott pénzeszköznek.

(7) A (6) bekezdés szerinti, továbbutalási céllal kapott támogatásnak minősül az olyan támogatás, amelyet az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet az alapítójától, illetve más szervezettől, pályázati vagy egyéb más úton kap, és azt továbbutalja, illetve átadja olyan szervezet részére, amely a támogatás célja szerinti feladatot közvetlenül megvalósítja, és az így támogatott szervezet az egyéb szervezettől, közhasznú egyéb szervezettől kapott eszközöket (pénzeszközöket, illetve egyéb eszközöket) bevételként mutatja ki. Az egyéb szervezetnél, közhasznú egyéb szervezetnél a (közhasznú) eredménylevezetésben, illetve a (közhasznú) eredménykimutatásban az ilyen tételeket elkülönítetten (továbbutalási céllal kapott támogatás, illetve továbbutalt támogatás) be kell bemutatni. Az adott üzleti évben továbbutalási célú bevételként elszámolt, de még tovább nem utalt összeget a kettős könyvvitelt vezetőknél időbelileg el kell határolni, egyszeres könyvvitelt vezetőknél kötelezettségként kell kimutatni.

(8) Az érdekeltségi hozzájárulást csak a pénzügyi teljesítés időpontjában lehet bevételként elszámolni. Az érdekeltségi hozzájárulásként részletekben történő utalást előlegként kell kezelni mindaddig, amíg a viziközmű társulat az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásai, valamint a közgyűlési határozatban foglaltak szerint számlát nem állíthat ki. Ez esetben a számla kiállításával egyidejűleg lehet az érdekeltségi hozzájárulást a társulat könyveiben bevételként elszámolni. Ezt követően a Tv. előírásai szerint kell eljárni, azaz az üzleti évben fel nem használt, beruházási célra kapott érdekeltségi hozzájárulást a passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni. Amennyiben a viziközmű beruházást nem a társulat valósítja meg, az érdekeltségi hozzájárulásból történő pénzeszköz átadását ráfordításként kell elszámolni.

(9) A lakásszövetkezetnél annak függvényében másként [e rendelet (10) -(12) bekezdése szerint] kell eljárni akkor, ha a tag, a nem tag tulajdonos a közös tulajdon, a lakásszövetkezeti tulajdon kezelésére, illetve a saját közüzemi fogyasztása után a részére továbbhárított szolgáltatás finanszírozására utal át, teljesít befizetést.

(10) Amennyiben a lakásszövetkezet közösen használt, közösen üzemeltetett, karbantartott eszközei a tagok közös tulajdonában vannak, úgy a tagnál, a nem tag tulajdonosnál a közös üzemeltetés címén az eredmény terhére (a pénzügyi műveletek ráfordításai között) elszámolt költség hozzájárulást a lakásszövetkezetnél az alaptevékenység bevételeként kell elszámolni.

(11) Ha a lakásszövetkezet - mint önálló jogi személy - tulajdonában vannak a közösen használt eszközök, akkor a tagok, a nem tag tulajdonosok a közösen használt eszközök (épületrészek) használatáért használati (bérleti) díjat fizetnek, amelyet a lakásszövetkezet alaptevékenysége bevételeként számol el. Ha a lakásszövetkezet tulajdonában lévő, közösen használt eszközök felújításáért külön hozzájárulást kell fizetni, akkor azt a lakásszövetkezetnél végleges pénzeszköz átvételként kell elszámolni (a fel nem használt összegeket kettős könyvvitelt vezetőknél a passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként, egyszeres könyvvitelt vezetőknél kötelezettségként kell kimutatni).

(12) A tag, a nem tag tulajdonos saját közüzemi fogyasztásáért kapott ellenértéket továbbhárított szolgáltatásként az alaptevékenység bevételei között kell elszámolni."

10. §

A Korm. rendelet 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A lakásszövetkezetnek a bevételeit és ráfordításait (költségeit), kiadásait az általános előírásokon túlmenően alaptevékenység [ezen belül beruházási (építési), felújítási, fenntartási], valamint vállalkozási tevékenység szerinti csoportosításban is nyilván kell tartani."

(2) A Korm. rendelet 17. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet a (3) -(7) bekezdésben foglaltakon túlmenően oly módon köteles nyilvántartási rendszerét kialakítani (részletezni) - függetlenül a könyvvezetés módjától -, hogy abból a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő külön jogszabályokban meghatározott adatokkal, a továbbutalási céllal kapott támogatásokkal, valamint az Európai Uniós forrásokból származó összegekkel kapcsolatos információk is rendelkezésre álljanak."

11. §

(1) A Korm. rendelet 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A cégbíróságon bejegyzett egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, függetlenül az általa alkalmazott könyvvezetés módjától, köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő 150 napon belül a cégbíróságnál letétbe helyezni, ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta."

(2) A Korm. rendelet 20. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4) -(6) bekezdés számozása (5) -(7) bekezdésre változik:

"(4) A cégbíróságon bejegyzett egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének-a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény vonatkozó előírásainak figyelembevételével - elektronikus úton is eleget tehet. Amennyiben az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének elektronikus formában tesz eleget és a beszámolót elektronikus úton az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatához megküldi, egyidejűleg teljesíti mind a letétbe helyezési, mind a közzétételi kötelezettségét."

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

12. §

(1) Ez a rendelet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2004. január 1-jével lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit először a 2004. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) E rendelet előírásait a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - saját döntés alapján - az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet a 2003. évi üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatja.

(3) E rendelet 11. §-ának (2) bekezdése 2005. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezését először a 2005. évi üzleti évről készített beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének teljesítése során lehet alkalmazni.

Átmeneti rendelkezések

13. §

Annak az ügyvédi irodának, szabadalmi ügyvivő irodának, valamint végrehajtói irodának, amely nem jelentkezett be az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá, a beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettsége megállapításánál a Tv. előírásait kell alkalmaznia azzal, hogy a 2004. évi üzleti évről készített beszámolójánál még alkalmazhatja az egyszeres könyvvitelt és készíthet egyszerűsített beszámolót, amennyiben az üzleti évet megelőzően éves összes (ár) bevétele két egymást követő évben évenként az 50 millió Ft-ot nem haladta meg.

Hatályon kívül helyezés

14. §

(1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Korm. rendelet 6. § (11) bekezdése.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Korm. rendelet 3. számú mellékletének Tájékoztató adatok táblázata E. sorában és 6. számú mellékletének Tájékoztató adatok táblázata B. sorában az "ebből: az e rendelet 16. § (5) bekezdése szerint kötelezettségként elszámolt és továbbutalt, illetve átadott támogatás" szövegrész.

Módosuló jogszabályok

15. §

(1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyházi jogi személyek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 218/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"A Tv. szerinti - a pénzügyi instrumentumok meghatározott körére vonatkozó - valós értéken történő értékelés szabályait az egyházi jogi személy nem alkalmazhatja."

(2) Az egyházi jogi személyek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 218/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet 7. §-a (8) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az egyházi jogi személynél a továbbutalási céllal kapott támogatást kettős könyvvitel vezetése esetén egyéb bevételként, egyszeres könyvvitel vezetése esetén pénzügyileg rendezett bevételként kell kimutatni. Az így kapott támogatás továbbutalt, átadott összegét - a könyvvezetés módjától függően - egyéb ráfordításként vagy ráfordításként érvényesíthető kiadásként kell elszámolni. E támogatások továbbutalása, átadása nem minősül a Tv. szerinti költségek ellentételezésére, illetve fejlesztési célra adott támogatásnak, továbbá véglegesen átadott pénzeszköznek."

(3) Az egyházi jogi személyek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 218/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet 7. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A (8) bekezdés szerint elszámolt továbbutalási céllal kapott támogatásnak minősül az olyan támogatás, amelyet az egyházi jogi személy támogatásként, adományként vagy egyéb más úton kap, és azt továbbutalja, illetve átadja olyan szervezet részére, amely a cél szerinti feladatot közvetlenül megvalósítja, és az így támogatott szervezet az egyházi jogi személytől kapott eszközöket (pénzeszközöket, illetve egyéb eszközöket) bevételként mutatja ki. Az egyházi jogi személynél az eredménylevezetésben, illetve az eredménykimutatásban az ilyen tételeket elkülönítetten (továbbutalási céllal kapott támogatás, illetve továbbutalt támogatás) be kell bemutatni. Az adott üzleti évben továbbutalási célú bevételként elszámolt, de még tovább nem utalt összeget a kettős könyvvitelt vezetőknél időbelileg el kell határolni, egyszeres könyvvitelt vezetőknél kötelezettségként kell kimutatni."

16. §

(1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a felszámolás és a végelszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 19. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A 2003. december 31-én felszámolás, illetve végelszámolás alatt lévő egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó szervezetnél a felszámolás, illetve a végelszámolás befejezéséig az egyszeres könyvvitelre vonatkozó előírások tovább alkalmazhatók."

(2)[1]

17. §[2]

Kiss Péter s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter