238/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet

a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a hitelintézetek, valamint a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítésének, az azt alátámasztó könyvvezetésnek a pénzügyi szolgáltatásból, valamint a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások információszolgáltatási kötelezettségéből eredő sajátosságaira tekintettel a Kormány - a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) előzetes véleményének kikérésével - a következőket rendeli el:

1. §

A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. §-a a következő 28. ponttal egészül ki:

[E rendelet alkalmazásában]

"28. deltaérték: az a mutatószám, amely kifejezi, hogy az opció tárgyának piaci értékében bekövetkezett egységnyi változás mekkora változást eredményez az opció piaci értékében."

2. §

A Rendelet 5. §-a (5) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(5) Az ügyfelekkel szembeni követelések között, a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléseken belül kell kimutatni többek között:]

"g) a halasztott fizetéssel eladott követelés eladási árának összegében a vevővel szemben fennálló követelés összegét;"

3. §

A Rendelet 6. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A valós értéken történő értékelés esetén a mérlegben az eszközökön belül, az állampapírok, a hitelintézetekkel szembeni követelések, az ügyfelekkel szembeni követelések, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozásúakat is, a részvények és más változó hozamú értékpapírok, a részvények, részesedések befektetési célra, valamint az egyéb eszközök után külön-külön önálló tételként kell bemutatni a felsorolt eszközökhöz, illetve az egyéb eszközökön belüli egyéb követelésekhez kapcsolódó értékelési különbözet összegét, valamint a származékos ügyletek pozitív értékelési különbözetének összegét."

4. §

(1) A Rendelet 7. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(12) A függő kötelezettségek és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek után képzett kockázati céltartalékként kell kimutatni - a mérlegben a források között - a hitelintézeteknél a Hpt. 87. §-ának (1) bekezdése alapján, a külön rendelet szerint meghatározott mértékben, a mérlegen kívüli tételekre képzett kockázati céltartalék állományát. A függő kötelezettségek közül csak azok tartoznak céltartalék képzési kötelezettség alá, amelyek nem valamely mérlegben fennálló kötelezettséggel összefüggésben keletkeztek."

(2) A Rendelet 7. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:

"(17) A valós értéken történő értékelés esetén a mérlegben a forrásokon belül a hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek és az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek, illetve az egyéb kötelezettségek után külön-külön önálló tételként kell bemutatni az értékpapír kölcsön ügyletből a kölcsönbe vevőnél keletkezett kötelezettséghez kapcsolódó értékelési különbözet összegét, illetve a származékos ügyletek negatív értékelési különbözetének összegét."

5. §

A Rendelet 8. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmény a részjegy tőke állományában, illetve értékében a legutóbbi jegyzett tőke változás cégbírósági bejegyzését követően bekövetkezett változásokat részjegy visszaváltás esetén az egyéb követeléseken belül, tagokkal szembeni követelésként, részjegy jegyzés esetén az egyéb kötelezettségeken belül tagokkal szembeni kötelezettségként köteles kimutatni a cégbírósági bejegyzés időpontjáig."

6. §

A Rendelet a 9. § után a következő alcímmel és 9/A-9/F. §-sal egészül ki:

"Valós értéken történő értékelés

9/A. § (1) A pénzügyi intézmény a számviteli politikában köteles rendelkezni arról, hogy alkalmazza-e a valós értéken történő értékelést. Amennyiben a pénzügyi intézmény alkalmazza a valós értéken történő értékelést, akkor annak megfelelően köteles módosítani a számviteli politika 3. § (3)-(8) bekezdésében foglalt szabályzatait a valós értéken történő értékelés bevezetésének (első alkalmazásának) időpontjáig. Az olyan hitelintézetek esetében, amelyek - a külön rendelet szerinti - kereskedési könyvet vezetnek a számviteli politika módosításának legkésőbbi határideje a bevezetést követő 90. nap.

(2) A valós értéken történő értékelésre a Tv. 59/F. §-ának (2) bekezdése és e rendelet 9/F. §-ának (1) bekezdése szerint áttérő pénzügyi intézmények a valós értéken történő értékelésre való áttérés (a valós értéken történő értékelés bevezetésének) időpontját követő harmadik év január 1-jét megelőzően a vonatkozó pénzügyi instrumentumok tekintetében nem térhetnek vissza a bekerülési értéken történő értékelésre. A Tv. 10. §-ának (2)-(3) bekezdése szerinti pénzügyi intézmények, a valós értéken történő értékelés alá vont pénzügyi instrumentumok tekintetében nem térhetnek vissza a Tv. 59/F. §-ának (3) bekezdése és e rendelet 9/F. §-ának (2) bekezdése szerint a bekerülési értéken történő értékelésre vonatkozó általános értékelési szabályokra.

(3) A valós értéken történő értékelésre a Tv. 59/A-59/F. §-aiban foglaltakat az e §-ban, valamint a 9/B-9/F. §-okban előírt rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni.

(4) A valós értéken történő értékelés szabályainak alkalmazása esetén a 9. §, a 12. § (2) bekezdése, a 13. § (1)-(7), (9)-(10) bekezdése, 21-24. § előírásait az e §-ban, valamint a 9/B-9/F. §-okban előírt rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni.

9/B. § (1) A pénzügyi eszközöknek és a pénzügyi kötelezettségeknek a Tv. 59/A. §-a (4) bekezdése szerinti besorolását azok bekerülésének napján kell végrehajtani, és az analitikus nyilvántartás vagy a főkönyvi számlák részletezésével biztosítani kell azok besorolási kategóriánkénti elkülönítését.

(2) A valós értéken történő értékelés alá vont pénzügyi instrumentumokat a hitelintézetek esetében a Tv. 59/A. §-a (6) bekezdésében előírtakon túl negyedévente is értékelni kell, illetve a számviteli politikában rögzített döntés alapján az értékelés havonta is végrehajtható. A negyedévenkénti, illetve a havi értékelésre a mérleg fordulónapjára vonatkozó értékelési szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a tárgyévben elszámolt értékelési különbözet tárgyévi ellentétes irányú módosítása azzal a bevétel, ráfordítás tétellel, illetve a valós értékelés értékelési tartalékával szemben kerül elszámolásra, amellyel szemben a korábbi évközi értékelési különbözet elszámolásra került. A valós értéken történő értékelés alá vont értékesíthető pénzügyi eszközök évközi értékvesztésének és értékvesztés visszaírásának elszámolása esetében a valós érték értékelés időpontjában érvényes értékét kell alapul venni, annak tartós alakulását nem kell vizsgálni. Az adott pénzügyi instrumentum valós értékének meghatározási módját, az alkalmazott értékelési eljárást és az értékelés során figyelembe vett tényezőket a számviteli politikában rögzíteni kell és a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.

(3) Az értékesíthető kategóriába sorolt eszközök esetében a pénzügyi intézmény - a számviteli politikában rögzítettek szerint - dönti el, hogy az adott eszközt valós értéken vagy bekerülési értéken értékeli és azt következetesen alkalmaznia kell. Az adott eszközhöz kapcsolódóan vezetett analitikus nyilvántartásban egyértelműen rögzíteni kell, hogy az valós értéken történő értékelés alá vont vagy bekerülési értéken értékelendő. Az adott eszközre alkalmazott értékelési rendszert annak bevezetését követő két éven belül nem lehet megváltoztatni. Az értékesíthető pénzügyi eszköznek minősített, hitelintézetekkel, ügyfelekkel szembeni és egyéb követelések, valamint befektetési célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdoni részesedést jelentő befektetések törlesztéssel csökkentett bekerülési értéke alá történő értékelésére a bekerülési értéken történő értékelés általános szabályai vonatkoznak. Hitelintézetek esetében alkalmazni kell azokra a 13. § (1), (3) és (5) bekezdését. A törlesztésekkel csökkentett bekerülési érték fölé való értékelés a valós értékelés értékelési tartalékával szemben kerül elszámolásra.

(4) A kereskedési célúvá át nem sorolt saját követelésnek minősülő hitelintézetekkel, ügyfelekkel szembeni és egyéb követelések, valamint a lejáratig tartott, vásárolt követelések, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, és a valós értékelés alá nem vont értékesíthető pénzügyi eszköznek minősülő vásárolt követelések, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékelése a bekerülési értéken történő értékelés szabályai szerint történik. Hitelintézeteknél alkalmazni kell azokra a 13. § (1)-(3), (5) bekezdését.

(5) A valós értéken történő értékelés alá vont devizaeszközök és devizakötelezettségek értékelésére is alkalmazni kell a hitelintézetek esetében a 9. § (4)-(8) bekezdését, a pénzügyi vállalkozások esetében a Tv. 60. § (2)-(4) bekezdését azzal, hogy a Tv. 60. § (8) bekezdése szerinti fedezeti ügylettel fedezett, kapcsolt vállalkozásnak minősülő külföldi gazdálkodó szervezetben lévő tulajdoni részesedést jelentő, nem kereskedési célra tartott befektetés, valamint ezen gazdálkodó szervezettel szemben fennálló hosszú lejáratú követelés és kötelezettség évközi és év végi átértékelésének devizaárfolyam-különbözetét a valós értékelés értékelési tartalékában kell elszámolni, az nem része a 9. § (7)-(8) bekezdése szerinti összevont átértékelési különbözetnek.

(6) A kereskedési célú pénzügyi eszköznek minősülő hitelintézetekkel, ügyfelekkel szembeni és egyéb követelés esetében nem alkalmazható az értékvesztés elszámolási szabály, hitelintézeteknél arra nem vonatkozik a 13. § (1) és (5) bekezdése.

(7) A kereskedési célú pénzügyi eszközök közé sorolt saját, illetve vásárolt követelések törlesztéssel csökkentett bekerülési értéke fölé és alá történő értékelés értékelési különbözetét az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeként és ráfordításaként kell elszámolni.

(8) A kereskedési célú pénzügyi eszközök közé sorolt értékpapír (hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és tulajdoni részesedést jelentő befektetés) után értékvesztést elszámolni nem lehet, azokra hitelintézet nem alkalmazhatja a 13. § (3), (5) bekezdését. Az ilyen értékpapírok beszerzési érték fölé és alá történő értékelésének értékelési különbözetét a befektetési szolgáltatások bevételein és ráfordításain belül a kereskedési tevékenység bevételeként és ráfordításaként kell elszámolni.

(9) Az értékesíthető pénzügyi eszközök (3) bekezdés szerinti, valamint a kereskedési célú követelések és értékpapírok (7) és (8) bekezdés szerinti értékelési különbözetét az eszközökhöz hozzárendelten, a törlesztésekkel csökkentett bekerülési értéktől elkülönítetten kell kimutatni az analitikus és a főkönyvi nyilvántartások keretében. A kereskedési célú pénzügyi eszközöknél az értékelési különbözet a törlesztésekkel csökkentett bekerülési értékkel együtt mutatja a könyv szerinti értéket.

(10) A valós értéken történő értékelés esetén is alkalmazni kell a 13. § (6) bekezdése szerinti céltartalék képzést és felhasználást, valamint alkalmazható a 13. § (7) bekezdésében előírt céltartalék képzés és felhasználás.

(11) A pénzügyi eszközök átsorolására csak az értékeléskor kerülhet sor. Az adott pénzügyi eszközt a tárgyévben vagy az azt követő évben történő értékesítésre, illetve beváltásra (lejáratra) való hivatkozással nem lehet az értékesíthető pénzügyi eszközök közül átsorolni a kereskedési célú pénzügyi eszközök közé. A lejáratig tartott pénzügyi eszközök tárgyévet követő évben esedékes törlesztő összegét nem lehet - az értékelés szempontjából - a kereskedési célú vagy az értékesíthető pénzügyi eszközök közé átsorolni. Az adott pénzügyi eszközt éven belül csak egy alkalommal lehet átsorolni. A lejáratig tartott pénzügyi eszközök esetében nem minősül a Tv. 59/A. §-a (11) bekezdésének alkalmazása szempontjából - a besorolás, illetve átsorolás követelményének megítélése tekintetében - értékesítésnek a pénzügyi eszköz valódi penziós ügylet, illetve opciós kikötés nélküli határidős visszavásárlási megállapodást magában foglaló nem valódi penziós ügylet, továbbá repóügylet (beleértve az óvadéki és a szállításos repóügyletet egyaránt), értékpapír kölcsönügylet, valamint adósságrendezési eljárás keretében és gazdasági társaságba nem pénzbeli betét teljesítéseként történő átruházása, átadása. A számviteli politikában rögzíteni kell, hogy a Tv. 59/A. §-a (11) bekezdésének alkalmazása szempontjából milyen mértéket kell jelentősnek tekinteni.

(12) A valós értéken történő értékelés alá vont pénzügyi eszközök bekerülési értéken történő értékelés alá tartozó kategóriába való átsorolásakor - illetve az értékelési rendszerek közötti áttéréskor - meg kell szüntetni az értékelési különbözetet, értékesíthető pénzügyi eszközök esetében a valós értékelés értékelési tartalékával szemben, kereskedési célú pénzügyi eszközök esetében a befektetési szolgáltatás bevételével vagy ráfordításával, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel vagy ráfordításaival szemben. A tárgyidőszakban elszámolt értékelési különbözet megszüntetése a különbözet jellegétől függően bevételt vagy ráfordítást csökkentő tételként, a tárgyévet megelőző évben elszámolt értékelési különbözet megszüntetését bevételként vagy ráfordításként kell elszámolni. Az értékelési különbözet megszüntetése után, ha az értékelés alapján indokolt, értékvesztést kell elszámolni az általános szabályok szerint.

(13) A bekerülési értéken történő értékelés alá tartozó pénzügyi eszköznek a valós értéken történő értékelés alá vonásakor - illetve az értékelési rendszerek közötti áttéréskor - meg kell szüntetni az értékvesztést az értékvesztés visszaírás szabályai szerint, és el kell számolni az értékelés alapján indokolt értékelési különbözetet, értékesíthető pénzügyi eszközök esetében a valós értékelés értékelési tartalékával szemben, illetve ha a piaci értéke a bekerülési értéket nem éri el, akkor értékvesztést kell elszámolni az indokolt összegben, kereskedési célú pénzügyi eszközök esetében a befektetési szolgáltatások bevételével vagy ráfordításával, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeivel vagy ráfordításaival szemben.

(14) Az értékpapír kölcsön miatt fennálló kereskedési célú pénzügyi kötelezettség piaci értéke az alapul szolgáló értékpapír piaci értéke alapján kerül meghatározásra. Értékelési különbözetét az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei vagy ráfordításai között kell elszámolni.

(15) A Tv. 59/B. § (14) bekezdése szerint, a származékos leszállítási ügylet keretében beszerzett pénzügyi eszközt függetlenül attól, hogy - az 59/A. § (4) bekezdésében meghatározott - mely kategóriába kerül besorolásra, a kötési áron kell a könyvekbe felvenni és egyidejűleg át kell értékelni valós értékére a befektetési szolgáltatási bevételekkel vagy ráfordításokkal szemben - ha a származékos leszállítási ügylet kereskedési célú vagy kereskedési célú ügylet fedezeti ügylete -, illetve egyéb pénzügyi szolgáltatási bevételeivel vagy ráfordításaival szemben, ha az ügylet fedezeti célú és az alapügylet eredménye is az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításai vagy bevételei között kerül elszámolásra, illetve kamatbevételekkel vagy kamatráfordításokkal szemben, ha az ügylet kamatfedezeti célú. Ez esetben a kötési árfolyam és az átértékelési különbözet együtt képezi a bekerülési értéket, amely megegyezik az eszköz valós értékével.

9/C. § (1) A valós értéken történő értékelés esetén a származékos ügyletekre alkalmazni kell a 21. §-t, valamint a 24. § (1)-(4), (10)-(14) bekezdését.

(2) A hitelintézetek esetében a származékos ügyleteket -a 9/B. § (2) bekezdése alapján - negyedévente is kötelező értékelni, illetve a számviteli politikában rögzített döntés alapján havonta is értékelhetők.

(3) A származékos ügyletek értékelése során alkalmazott - a Tv. 3. §-a (9) bekezdésének 12. pontja szerinti - általános értékelési eljárással meghatározott valós érték -a számviteli politikában rögzítettek szerint - lehet többek között:

a) határidős ügylet esetében

aa) az ügylet tárgyának értékeléskori azonnali piaci ára (árfolyama) és a kötési ár (árfolyam) különbözete, illetve az azonnali piaci ára és a kötési ár (árfolyam) lejárat időpontjától az értékelés időpontjáig diszkontált értékének különbözete,

ab) az ügylet tárgyának értékelés időpontjában fennálló - az ügylet lejárati időpontjára vonatkoztatott - határidős ára (árfolyama) és a kötési ár (árfolyam) különbözetének a lejárat időpontjától az értékelés időpontjáig diszkontált értéke;

b) opciós ügylet esetében

ba) az a) pontban meghatározott érték, mint egyszerűsített értékelési eljárással kialakított érték, amelynek során az opció vevője (jogosultja) esetében a piaci érték alsó határa nulla (negatív érték nem lehet), az opció kiírója esetében a piaci érték felső határa a kapott opciós díj összege (ennél magasabb a piaci érték nem lehet),

bb) az opció tárgyának piaci értéke és az opció delta értékének szorzata;

c) kamat-swap ügylet esetében a változó kamat és a fix kamat hátralévő lejárati idő alatt elszámolandó különbözetei értékelés napjára diszkontált összege;

d) forint és deviza cseréjére vonatkozó swap ügylet esetében a swap ügylet határidős ügyletrésze külön értékelendő az a) pont szerint, az azonnali ügyletrésze az általános szabályok szerint kerül elszámolásra;

e) különböző devizák cseréjére vonatkozó swap ügylet esetében a swap ügylet határidős ügyletrésze külön értékelendő az a) pont szerint, az azonnali ügyletrésze az általános szabályok szerint kerül elszámolásra.

(4) A (3) bekezdés szerinti értékelési eljárásokhoz szükséges piaci árfolyamok hiányában a (3) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott ügyletek általános értékelési eljárásaként alkalmazható a számviteli politikában rögzített, a könyvvizsgáló által elfogadott egyéb piaci értékelési modell is.

(5) A (3) bekezdés d) és e) pontjai szerinti értékelést a kereskedési célú, valamint a 9/D. § (8) bekezdésében meghatározott swap ügyletek és azzal azonos rendeltetésű ügyletek esetében egyaránt alkalmazni kell.

(6) A (3) bekezdés szerinti származékos ügylet tárgyának piaci értéke a Tv. 3. §-a (9) bekezdésének 12. pontja szerinti valós érték, amelynek meghatározásakor figyelembe vehetők a 22. § (6) bekezdésében foglalt értékek értékelés időpontjában fennálló összegei.

(7) A származékos ügyletek pozitív értékelési különbözetét követelésként, negatív értékelési különbözetét kötelezettségként kell elszámolni ügyletenként (szerződésenként) külön-külön és ennek megfelelően kell a mérlegben az egyéb követelések után, illetve az egyéb kötelezettségek után önálló tételként bemutatni.

(8) A kereskedési célú származékos ügyletek negatív értékelési különbözete (várható vesztesége) összegében nem lehet a 23. § (2), (4)-(5) bekezdése és a 24. § (5) bekezdése szerinti céltartalékot képezni.

(9) A kereskedési célú származékos ügyletek értékelésekor elszámolt értékelési különbözetét és zárásakor elszámolt eredményének összegét annak jellegétől függően, nyereség esetén a befektetési szolgáltatások bevételei, illetve veszteség esetén a befektetési szolgáltatások ráfordításai között kell elszámolni.

(10) A kereskedési célú kamat-swap ügyletek esetében a változó kamatláb és a fix kamatláb névleges tőkeösszegre vetített, az adott elszámolási időszakra vonatkozó, az értékelés időpontjáig időarányosan számított összegének különbözetét - jellegétől függően - a befektetési szolgáltatások bevételeként vagy ráfordításaként kell elszámolni az aktív vagy a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben. Egyidejűleg el kell számolni a hátralévő kamatkülönbözetek figyelembevételével a (3) bekezdés c) pont szerint meghatározott értékelési különbözetet a befektetési szolgáltatások bevételei, illetve ráfordításai között.

(11) A kereskedési céllal kötött [nem fedezeti célú, valamint nem a 22. § (7)-(8) bekezdése szerinti] forint és deviza cseréjére vagy különböző devizák cseréjére kötött swap ügylet esetében nem lehet a 9/D. § (8) bekezdése szerinti időbeli elhatárolásokat alkalmazni, a határidős ügyletrészt külön kell értékelni és elszámolni a (9) bekezdés szerint, az azonnali ügyletet az általános deviza adásvételi szabályoknak megfelelően kell elszámolni.

(12) A származékos ügyletnek minősülő opciós ügyletek esetében - függetlenül attól, hogy az ügylet kereskedési vagy fedezeti célú - a 24. § (5)-(9) bekezdése nem alkalmazható, a fizetett opciós díj az opciós jog vevőjénél az ügylet bekerülési értékének részét képezi, amely a származékos ügylet pozitív értékelési különbözeteként kerül elszámolásra és az ügylet zárásakor kereskedési célú ügylet esetében a befektetési szolgáltatások bevételeit csökkentő tételként kerül elszámolásra, az nem képezi részét az opciós leszállítási ügylet keretében beszerzett pénzügyi eszköz beszerzési értékének.

(13) A származékos ügyletnek minősülő opciós ügyletek esetében a kapott opciós díj a kiírónál a származékos ügylet negatív értékelési különbözeteként kerül elszámolásra a kötelezettségek között, a pénzeszközök növekedésével egyidejűleg, amit az ügylet zárásakor kell megszüntetni a befektetési szolgáltatások bevételeivel szemben.

(14) A kereskedési célú származékos ügyletek korábban elszámolt értékelési különbözetét az ügylet zárásakor pozitív különbözet esetén a befektetési szolgáltatások bevételeit csökkentő, negatív különbözet esetén a befektetési szolgáltatások ráfordításait csökkentő tételként kell kivezetni a könyvekből.

(15) A kamat-swap ügyletet a kamat elszámolási időpontokban - illetve a kamatok időbeli elhatárolásának időpontjaiban - is értékelni és az értékelési különbözetét módosítani kell kereskedési célú ügylet esetén a befektetési szolgáltatások bevételeivel, illetve ráfordításaival, cash-flow fedezeti ügylet esetében a valós értékelés értékelési tartalékával szemben.

9/D. § (1) A valós értéken történő értékelés esetén a fedezeti ügyleteket azok megkötésekor - illetve az értékelési rendszerek közötti áttéréskor - a Tv. 3. §-a (8) bekezdésének 10. pontjában meghatározott fedezeti ügylet csoportokba kell sorolni.

(2) A valós érték fedezeti ügyletek lehetnek kamatfedezeti célúak és egyéb - eredmény - fedezeti célú ügyletek. A valós érték fedezeti ügyletek értékelésekor elszámolt értékelési különbözet és zárásakor elszámolt eredmény összege a fedezett alapügylet (tétel) értékeléskor, illetve ügyletzáráskor elszámolt ellenkező előjelű eredményének erejéig, azt csökkentő tételként kerül elszámolásra, az azt meghaladó rész a kereskedési célú ügyletek szabályai szerint kerül elszámolásra. A fedezeti ügylet értékeléskori és záráskori nyereségének az alapügylet veszteségét meghala- dó összegét a befektetési szolgáltatási bevételek között kell elszámolni, a fedezeti ügylet veszteségének az alapügylet nyereségét meghaladó összegét a befektetési szolgáltatások ráfordításai között kell elszámolni.

(3) A kamatfedezeti célú valós érték fedezeti ügyletek értékelésekor elszámolt értékelési különbözet és zárásakor elszámolt eredmény összegét, ha az nyereség a fizetett kamatok, kamatjellegű ráfordításokat csökkentő tételként, ha az veszteség a kapott kamatok, kamatjellegű bevételeket csökkentő tételként kell elszámolni. Az egyéb valós érték fedezeti ügyletek értékelésekor elszámolt értékelési különbözet és zárásakor elszámolt eredmény összege, ha az alapügylet kereskedési célú, akkor nyereség esetén a befektetési szolgáltatások ráfordításait csökkentő tételként, veszteség esetén a befektetési szolgáltatások bevételeit csökkentő tételként kerül elszámolásra. Ha az alapügylet nem kereskedési célú, eredménye az egyéb pénzügyi szolgáltafások bevételei vagy ráfordításai között kerül elszámolásra, akkor az egyéb valós érték fedezeti ügylet pozitív értékelési különbözete és záráskori nyeresége az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításait csökkentő tételként, a negatív értékelési különbözete és záráskori vesztesége az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeit csökkentő tételként kerül elszámolásra.

(4) Ha a 9/B. § (15) bekezdés szerinti fedezeti ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentumhoz kapcsolódó eredmények abban az eredménykategóriában jelennek meg, ahol az alapügylet eredménye elszámolásra kerül, akkor a fedezeti ügylet eredményének az alapügylet ellenkező előjelű eredményét meghaladó - a kereskedési célú ügyletek szabályai szerint kezelendő - részét is abban az eredménykategóriában kell elszámolni nyereségtöbblet esetén bevételként, veszteségtöbblet esetén ráfordításként.

(5) A valós érték fedezeti ügylet zárásakor az értékelési különbözetet meg kell szüntetni az alapügylet eredményével szemben elszámolt összeg (hatékony fedezeti rész) erejéig, pozitív értékelési különbözet esetében az ügylet jellegétől függően a fizetett kamatok, kamatjellegű ráfordítások, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításai vagy a befektetési szolgáltatások ráfordításai között, negatív értékelési különbözet esetében a kapott kamatok, kamatjellegű bevételek, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei vagy a befektetési szolgáltatások bevételei között elszámolva. A fedezeti ügylet értékelési különbözetének az alapügylet eredményét meghaladó részét a kereskedési célú ügyletek értékelési különbözetének kivezetésére vonatkozó szabályok szerint, nyereség esetén az előző bevételek csökkentéseként, veszteség esetén az előző ráfordítások csökkentéseként keli elszámolni.

(6) Ha a valós érték fedezeti ügylet olyan alapügyletet vagy tételt fedez, amely nem tartozik a valós értékelés alá, vagy az értékesíthető pénzügyi eszközök közé lett besorolva, akkor annak elszámolását a fedezeti ügylethez kell igazítani. Legfeljebb a fedezeti ügylet eredménye összegének erejéig, ellentétes előjellel az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeivel, illetve ráfordításaival vagy a befektetési szolgáltatások bevételeivel, illetve ráfordításaival szemben kell elszámolni a fedezett ügylet, tétel eredményét.

(7) Ha a valós érték fedezeti ügylet lejárati ideje rövidebb, mint az alapügylet lejárati ideje, akkor a fedezeti ügylet zárásakor jelentkező eredményének (nyereségének vagy veszteségének) a Tv. 59/E. §-ának (10) bekezdése szerinti időbeli elhatárolását az alapügylet zárásakor az alapügylet eredményét ellentételező összegként kell megszüntetni az alapügylet azzal szembeállítható ellenkező előjelű eredményének összegéig, az azt meghaladó rész a kereskedési célú ügyletek szabályai szerint kerül elszámolásra.

(8) A fedezeti célú, valamint a 22. § (7) bekezdés szerinti swap ügyleteket és a 22. § (8) bekezdés szerinti, a swap ügyletekkel azonos rendeltetésű ügyleteket kamatfedezeti célú valós érték fedezeti swap ügyletekként kell kezelni, és a 9/C. § (3) bekezdés d) és e) pontja szerint értékelés mellett - a számviteli politikában rögzített döntés szerint - alkalmazható azokra a 22. § (4) bekezdés a)-b) pontja szerinti, és ahhoz kapcsolódóan a 22. § (11) bekezdése szerinti időbeli elhatárolások elszámolása az értékelés és a zárás időpontjára vonatkoztatva. A 22. § (11) bekezdése szerinti időbeli elhatárolást a swap ügylet 9/C. § (3) bekezdésének d) és e) pontjai alapján elszámolt értékelési különbözet összegére is alkalmazni kell. A swap ügylet értékelési különbözetét és a kapcsolódó időbeli elhatárolásokat a swap ügylet határidős ügyletrészének zárásakor kell megszüntetni.

(9) A cash-flow fedezeti ügyletek lehetnek kamatfedezeti célú kamat-swap ügyletek, illetve előre jelzett alapügyleteket (adásvételi vagy pénzügyi ügyleteket) fedező ügyletek, továbbá áru leszállítási határidős vagy opciós alapügyleteket fedező ügyletek.

(10) A kamatfedezeti célú kamat-swap ügyletek 9/C. § (3) bekezdés c) pontja szerinti értékelési különbözetét a valós értékelés értékelési tartalékával szemben kell elszámolni. A fix kamat és a változó kamat adott elszámolási időszakra vonatkozó, az értékelés időpontjáig időarányosan számított összegének különbözetét, valamint az elszámolási időszakok végén és a lejárati idő végén elszámolt kamatkülönbözeteket az alapügyletként szolgáló hitel vagy betétügylet időarányos, illetve pénzügyileg rendezett kamat bevételét vagy ráfordítását ellentételező, kiegyenlítő módon kell elszámolni. Az értékelési különbözet a kamat elszámolási időpontokban - illetve a kamatok időbeli elhatárolásának időpontjában - módosításra és a lejárati idő végén megszüntetésre kerül a valós értékelés értékelési tartalékával szemben.

(11) Az előre jelzett ügyleteket és azok feltételeit (az ügylet fajtája, tárgya, nagyságrendje, időpontja, időtartama, egyéb feltételek) a Tv. 59/E. § (2) bekezdése szerint rögzíteni kell a fedezeti dokumentációban, valamint a fedezeti ügylethez kapcsolódó analitikus nyilvántartásban.

(12) Az eszköz vagy kötelezettség bekerülésével járó előre jelzett ügylet, valamint az áru leszállítási határidős vagy opciós vételi ügyletet fedező cash-flow fedezeti ügylet alapügyletei után a fedezeti ügylet lejárati ideje alatt eredményt, értékelési különbözetet nem lehet elszámolni. A fedezeti ügylet értékelési különbözetét a valós értékelés értékelési tartalékával szemben kell elszámolni. A fedezeti ügylet lejártakor az értékelési különbözetet meg kell szüntetni a valós értékelés értékelési tartalékával szemben, és az ügylet nyereségét az alapügylet kapcsán beszerzett eszköz értékét csökkentő, a kötelezettség értékét növelő tételként, a fedezeti ügylet veszteségét az alapügylet kapcsán beszerzett eszköz értékét növelő, a kötelezettség értékét csökkentő tételként kell elszámolni.

(13) Az áru leszállítási határidős vagy opciós eladási ügylet vagy áru, illetve pénzügyi eszköz eladására vonatkozó előre jelzett ügylet formájában létező alapügylet fedezetére kötött cash-flow fedezeti ügylet zárásakor az értékelési különbözetet meg kell szüntetni és a fedezeti ügylet eredményét az alapügylet eredményét ellentételező tételként kell elszámolni az alapügylet ellentétes előjelű eredményének összegéig, az azt meghaladó részt pedig a kereskedési célú ügyletekre vonatkozó szabályok szerint, jellegétől függően a befektetési szolgáltatások bevételeként vagy ráfordításaként kell lekönyvelni. A fedezeti ügylet eredményét az ellentételezett összeg erejéig (a hatékony fedezet összegéig) abban az eredménykategóriában kell elszámolni, amelyben az alapügylet eredménye is elszámolásra került, amennyiben az alapügylet pénzügyi eszközre vonatkozik. Az áru eladási alapügylet esetében a fedezeti ügylet ellentétes előjelű eredményét nem lehet ellentételező tételként elszámolni a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatások bevételei vagy ráfordításai között, annak összegét az alapügylet ellentétes előjelű eredményének összegéig - jellegétől függően - az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeként vagy ráfordításaként kell elszámolni.

(14) Ha a cash-flow fedezeti ügylet lejárati ideje rövidebb, mint az alapügylet lejárati ideje, akkor a fedezeti ügylet zárásakor jelentkező eredményének (nyereségének vagy veszteségének) a Tv. 59/E. §-ának (10) bekezdése szerinti időbeli elhatárolását az alapügylet zárásakor kell a (12)-(13) bekezdés szerinti elszámolással megszüntetni.

9/E. § (1) A külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügyletét a hozzárendelt külföldi gazdálkodó szervezetben lévő részesedés, külföldi követelés és külföldi kötelezettség (fedezett tétel, tételek) 9/B. § (5) bekezdése szerinti értékelésekor kell átértékelni, a valós értékelés értékelési tartalékával szemben.

(2) Az (1) bekezdés szerinti fedezeti ügylet zárásakor annak értékelési különbözetét és a fedezett tétel (tételek) értékelési különbözetét meg kell szüntetni a valós értékelés értékelési tartalékával szemben, egyidejűleg el kell számolni a fedezeti ügylet és a fedezett tétel (tételek) eredményét az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei vagy ráfordításai között egymást ellentételező tételként.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti fedezett tétel, tételek lejárati ideje, tartási ideje meghaladja a fedezeti ügylet lejárati idejét, akkor a fedezeti ügylet zárásához kapcsolódó (2) bekezdés szerinti elszámolást követően újabb fedezeti ügylet köthető. Ilyen esetben a fedezett tétel, tételek folyamatosan fedezettnek tekintendők és a fedezeti ügylet zárásakor a fedezett tételek értékelési különbözetként megjelenő - a valós értékelés értékelési tartalékával szemben megszüntetendő - átértékelési különbözete közvetlenül az adott devizaeszköz vagy devizakötelezettség értékét módosító tételként kerül elszámolásra az eredménnyel szemben a (2) bekezdés szerint.

(4) Ha a fedezeti ügylet egy pénzügyi eszköz leszállítására vonatkozó határidős vételi ügylet, akkor az ügylet záráskori eredménye a pénzügyi eszköz beszerzés napján valós értékre történő átértékelésének eredménye, amelyet a 9/B. § (15) bekezdése szerint kell elszámolni, illetve, ha az egy eszköz vagy kötelezettség bekerülésével járó előre jelzett ügyletet vagy határidős, illetve vételi opciós leszállítási ügyletet fedez, akkor a fedezeti ügylet tárgyát képező pénzügyi eszköz - ügylet záráskori - átértékelési eredménye az alapügyletből származó eszköz vagy kötelezettség értékét módosító tételként kerül elszámolásra.

(5) A Tv. 3. §-a (9) bekezdésének 14. pontja szerinti fedezeti hatékonyságot - a számviteli politikában rögzített módon - az értékelési időpontokban kötelező vizsgálni és annak eredményét a fedezeti dokumentációban rögzíteni. Ha a lejárati időn belül az ügylet fedezeti jellege megszűnik, akkor azt a kereskedési célú ügyletek szabályai szerint kell elszámolni. Az előre jelzett ügyletek feltételeinek alakulását folyamatosan nyomon kell követni és annak változását a fedezeti dokumentációban rögzíteni kell.

9/F. § (1) A valós értéken történő értékelés szabályaira történő áttéréskor, az áttérés napjára (az áttérés üzleti évének első napjára) vonatkozóan nyitó rendező tételként kell elszámolni

a) a valós értéken történő értékelés alá tartozó kereskedési célú értékpapírok értékvesztésének megszüntetését a befektetési szolgáltatások ráfordításainak csökkentéseként, a könyv szerinti érték áttérés napi piaci értékre történő átértékelését az eszközhöz rendelt értékelési különbözetben a befektetési szolgáltatások bevételeivel, illetve a befektetési szolgáltatások ráfordításaival szemben;

b) a valós értéken történő értékelés alá tartozó kereskedési célú követelések értékvesztésének megszüntetését az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításainak csökkentéseként, a könyv szerinti érték áttérés napi piaci értékre történő átértékelését az eszközhöz rendelt értékelési különbözetben az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeivel, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításaival szemben;

c) a valós értékelés alá vont értékesíthető, a befektetett eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban fennálló tulajdoni részesedést jelentő befektetések, valamint követelések piaci értékre történő átértékelését, amely ha meghaladja a bekerülési értéket, akkor az értékvesztés bekerülési értékig - illetve követelésnél a törlesztéssel csökkentett bekerülési értékig - történő visszaírá-sát az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításainak, valamint az egyéb ráfordításoknak a csökkentéseként és azt meghaladóan az eszközhöz rendelt értékelési különbözet elszámolását a valós értékelés értékelési tartalékával szemben;

d) a mérleg fordulónapjáig le nem zárt, az e) pontba nem tartozó származékos ügyletekhez kapcsolódóan a várható eredmény összegében elszámolt aktív és passzív időbeli elhatárolások, céltartalékok megszüntetését az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeivel és az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításaival, valamint a kapott (járó) kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, illetve a fizetett (fizetendő) kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal, a befektetési szolgáltatások bevételeivel és a befektetési szolgáltatások ráfordításaival az egyéb bevételekkel szemben, illetve az ügyletek átértékelését - a várható nyereségének vagy veszteségének elszámolását függetlenül attól, hogy fedezeti vagy nem fedezeti célú, a követelések vagy a kötelezettségek között megnyitott - származékos ügyletekhez kapcsolódó pozitív vagy negatív értékelési különbözetben az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeivel és az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításaival, valamint a kapott (járó) kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, illetve a fizetett (fizetendő) kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal, továbbá a befektetési szolgáltatások bevételeivel, illetve a befektetési szolgáltatások ráfordításaival szemben;

e) a mérleg fordulónapján le nem zárt cash-flow fedezeti célú, valamint külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezete céljából kötött származékos ügyletekhez kapcsolódóan a várható eredmény összegében elszámolt aktív és passzív időbeli elhatárolások megszüntetését az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeivel és az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításaival szemben, illetve az ügyletek átértékelését - a várható nyereségének vagy veszteségének elszámolását - a származékos ügyletekhez kapcsolódó pozitív vagy negatív értékelési különbözetben a valós értékelés értékelési tartalékával szemben.

(2) A valós értéken történő értékelés szabályainak alkalmazásáról a bekerülési értéken történő értékelésre vonatkozó általános értékelési szabályokra való áttérés esetén a Tv. 59/F. §-ának (3) bekezdése szerint kell eljárni."

7. §

(1) A Rendelet 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdés f) pontja szerinti kamatjellegű jutalékbevételek, illetve jutalékráfordítások közé tartozik többek között: a rendelkezésre tartási jutalék, a kezelési költség, a folyósítási jutalék, a váltó leszámítolási díj, illetve kamat, a faktoring díj, illetve kamat, az értékpapírkölcsön után kapott, illetve fizetett kölcsönzési díj, az óvadéki re-pó- és a valódi penziós ügyletek után járó vagy fizetendő kamatok, a kamatfedezeti célú határidős, opciós, valamint swap ügyleteknél felmerülő, az üzleti év eredményében ilyen címen figyelembe vehető kamat- és árfolyamkülönbözetből származó kamatként elszámolt bevétel, illetve ráfordítás, ha a fedezett - nem kereskedési célú - alapügylet eredménye is kamat - vagy kamatjellegű ráfordítás -, illetve bevétel. A valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a kamatfedezeti ügylet után a tárgyévben elszámolható nyereség kamatjellegű ráfordítást csökkentő tételként, a veszteség kamatjellegű bevételt csökkentő tételként vagy a kamatbevételt, illetve kamatráfordítást kiegyenlítő tételként kerül elszámolásra."

(2) A Rendelet 10. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a követelés egy vagy több kamatösszege is és egy vagy több tőketörlesztése is esedékes, de még nincs kiegyenlítve, a befolyt összeg a legkorábban esedékes kamat (ideértve a függővé tett kamatot, késedelmi kamatot, kamat jellegű jutalékot is) összegét egyenlíti ki először. A befolyt összegből a kamatok kiegyenlítése után megmaradó összeggel kell a követelés alapösszegét csökkenteni. Felszámolási eljárás esetén a külön törvényben meghatározott kiegyenlítési sorrendet kell figyelembe venni. Befolyt összegnek kell tekinteni a követelés kiegyenlítéseként kapott eszköz beszámítási értéke, vagyonfelosztási javaslat szerinti értéke, szerződés szerinti, illetve számlázott értéke és a végrehajtási határozatban megállapított értéke szerinti összeget, valamint a követelés kiegyenlítéseként kapott váltó értékét a kiváltott követelés összegében, továbbá az adóssal szemben fennálló kötelezettség beszámítási értékét is. Ez utóbbi esetekben felek közötti megállapodás függvényében kell a felszámított általános forgalmi adót a - beszámításra kerülő - befolyt összeg részének tekinteni."

(3) A Rendelet 10. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) Az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei és ráfordításai közül a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódóan kapott (járó) és fizetett (fizetendő) jutalékok összegét az eredménykimutatásban a kapott (járó) jutalék- és díjbevételek, illetve a fizetett (fizetendő) jutalék és díj ráfordítások között kell kimutatni. Minden egyéb pénzügyi szolgáltatási bevételt, illetve ráfordítást, amely a befektetési célú értékpapírok és részesedések eladásával, beváltásával, illetve a névérték felett és alatt vásárolt befektetési célú, kamatozó értékpapírok beszerzési ára és névértéke közötti különbözet időarányos eredményként való elszámolásával, a befektetési célú, évente tőketörlesztést fizető értékpapírok törlesztéskor - a befolyt törlesztő rész és a kivezetett arányos könyv szerinti érték különbözetében - elszámolt eredményével, a devizaeszközök és devizakötelezettségek átértékelésével és pénzügyi rendezésével, a vásárolt követelés értékesítésével, vagy más ügyletből kifolyólag felmerül - beleértve a nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti célra kötött határidős, opciós, valamint swap ügyletek üzleti év eredményében ilyen címen figyelembe vehető nyereségéből, illetve veszteségéből származó bevétel, illetve ráfordítás összegét is, ha az általa fedezett alapügylet (nem kereskedési célú alapügylet) eredménye is ilyen bevételként vagy ráfordításként kerül elszámolásra -, azt a pénzügyi műveletek nettó eredményében - a befektetési szolgáltatások bevételeitől és ráfordításaitól elkülönítetten - kell kimutatni az eredménykimutatásban. A valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a nem kamatfedezeti célú egyéb fedezeti célra kötött ügylet után a tárgyévben elszámolható nyereség az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításait csökkentő tételként, a veszteség az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeit csökkentő tételként kerül elszámolásra."

8. §

(1) A Rendelet 11. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A hitelintézetnél a befektetési szolgáltatások bevételei, illetve ráfordításai között a könyvviteli nyilvántartásokban elkülönítetten kell kimutatni:]

"c) a kereskedelmi tevékenység bevételeként, illetve ráfordításaként a forgóeszközök között kimutatott, eladási célú értékpapírok és részesedések értékesítése során felmerült árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség teljes összegét - függetlenül annak pénzügyi realizálódásától -, az ilyen értékpapírok és részesedések után elszámolt értékvesztés visszaírását, illetve az értékvesztés elszámolt ösz-szegét, a forgatási célú értékpapírok kölcsönbe adásakor a kivezetett könyv szerinti érték és a kölcsönszerződés szerinti érték különbözetében elszámolt eredményt, a saját számlára, kereskedési célra (nem fedezeti célra), vagy kereskedési célú alapügylet fedezete céljára kötött határidős és opciós tőzsdei, tőzsdén kívüli, valamint swap ügyletekből származó, várható vagy ténylegesen realizált árfolyamnyereség, illetve -veszteség, kamatbevétel, illetve -ráfordítás üzleti évben elszámolható összegét, fedezeti ügylet esetében feltéve, hogy az alapügylet eredménye is ilyen bevételként vagy ráfordításként kerül elszámolásra. A valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a kereskedési célú alapügylet fedezetére kötött ügylet után a tárgyévben elszámolható nyereség a kereskedési tevékenység ráfordításait csökkentő tételként, a veszteség a kereskedési tevékenység bevételeit csökkentő tételként kerül elszámolásra."

(2) A Rendelet 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből jogcímen belül elkülönítetten kell az eredménykimutatásban bemutatni a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételeit, illetve ráfordításait, valamint a Tv. 77. és 81. §-ai szerinti egyéb bevételeket és ráfordításokat. Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni az adóssal szemben indított felszámolási eljárás és bírósági perek megelőlegezett költségeként a felszámolónak, a végrehajtónak, illetve az ügyvédnek kifizetett összegeket. Az ilyen költségek utólag befolyt összegét egyéb bevételként kell elszámolni. A nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételeként, illetve ráfordításaként kell kimutatni a pénzügyi intézmények által folytatott, a pénzügyi szolgáltatások és az (1) bekezdés szerinti tevékenységek közé nem tartozó - eseti jelleggel vagy rendszeresen végzett - tevékenységek nettó árbevételét (bevételét), illetve költségeit és ráfordításait, amelyek nem szerepelnek az eddigiekben felsorolt tételek között. Acéltartalékok [ide nem értve a (8) bekezdés szerint, a függő és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek utáni kockázati céltartalékot, valamint az általános kockázati céltartalékot] felhasználását, felszabadítását és képzését az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások között kell bemutatni."

(3) A Rendelet 11. §-ának (7)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A behajthatatlan saját követelés összegét egyéb ráfordításként, a behajthatatlan vásárolt követelést az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaként kell elszámolni a követelés csökkentésével egyidejűleg. A behajthatatlannak nem minősíthető - szerződésmódosítás alapján - elengedett saját, illetve vásárolt követelések összegét rendkívüli ráfordításként kell elszámolni.

(8) Az eredménykimutatásban külön be kell mutatni - ezért az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításai, illetve az egyéb ráfordítások az eredménykimutatásban nem tartalmazzák - a befektetett eszközök közé tartozó, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdoni részesedést jelentő befektetések után elszámolt, illetve a követelések után elszámolt értékvesztést, valamint a függő és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek után elszámolt kockázati céltartalék, továbbá az általános kockázati céltartalék képzésének összegét. Az eredménykimutatásban az általános kockázati céltartalék képzésének és felhasználásának különbözetét kell bemutatni.

(9) Az eredménykimutatásban külön be kell mutatni - ezért az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei, illetve az egyéb bevételek az eredménykimutatásban nem tartalmazzák - a befektetett eszközök közé tartozó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdoni részesedést jelentő befektetések után elszámolt, illetve a követelések után elszámolt az üzleti évben visszaírt értékvesztéseknek az üzleti évi értékvesztés elszámolást meghaladó összegét, valamint a függő és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek után képzett kockázati céltartalék, továbbá az általános kockázati céltartalék tárgyévben felhasznált, elszámolt összegét."

(4) A Rendelet 11. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

"(12) A valós értéken történő értékelés esetén a pénzügyi műveletek nettó eredményén belül a befektetési szolgáltatás bevételeiből, illetve ráfordításaiból a (11) bekezdésben foglaltakon túl, valamint az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből, illetve ráfordításaiból a 10. § (14) bekezdésében foglaltakon túl, külön kiemelten kell bemutatni értékelési különbözet címén a kereskedési célú pénzügyi instrumentumok tárgyévi átértékelési különbözetének bevételként, illetve ráfordításként elszámolt összegét."

9. §

(1) A Rendelet 12. §-a (2) bekezdésének f)-g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő j) ponttal egészül ki:

[(2) A pénzügyi intézmény minden hónap utolsó napjára vonatkozóan - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, valamint a Magyar Nemzeti Bank részére készített évközi jelentések alátámasztása céljából - köteles eszköz- és forrásszámláit, valamint költség- és eredményszámláit lezárni, azok egyenlegét megállapítani, főkönyvi kivonatot, továbbá a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott mérlegen kívüli tételekről összesítést készíteni. A számviteli nyilvántartások havi, illetve negyedéves zárása során - a számviteli politikában is rögzítettek szerint- legalább a következő zárlati munkálatokat kell elvégezni:]

"f) a főkönyvi kivonat elkészítése. A főkönyvi kivonatnak tartalmaznia kell a könyvviteli számlák tárgyidőszaki nyitó egyenlegét, tartozik és követel forgalmát, valamint tárgyidőszak végi záró egyenlegét;

g) a főkönyvi számlák technikai zárása (csak az egyenleg meghatározását értve alatta). A pénzügyi intézmény a zárlat keretében a főkönyvi számláit oly módon köteles zárni, hogy abból a Felügyelet által is ellenőrizhető legyen a tárgyidőszakban elért halmozott eredmény. A pénzügyi intézmény a főkönyvi kivonathoz kapcsolódóan köteles bemutatni számlaosztályonként a forgalmi adatok összesítését;"

"j) a valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a valós értéken történő értékelés alá vont pénzügyi instrumentumok átértékelése kapcsán az értékelési különbözetek és azok módosításának elszámolása (negyedévente, illetve havonta). Ez esetben az i) pontban foglalt időbeli elhatárolásokat a származékos ügyletekre nem lehet alkalmazni."

(2) A Rendelet 12. §-a a következő (12)-(14) bekezdéssel egészül ki:

"(12) Ha a hitelintézet pénzváltási tevékenységet ügynökön keresztül végez, a pénzváltásból eredő árfolyamkülönbözet, illetve a pénzváltás céljára az ügynök rendelkezésére bocsátott valuta állományának átértékelési eredménye a hitelintézet könyveiben jelenik meg, mint saját számlás tevékenység eredménye az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei, illetve ráfordításai között.

(13) A (12) bekezdés szerinti pénzváltási tevékenység elszámolása az ügynökkel kötött szerződéses megállapodástól függően az alábbi eljárások közül választott és a számviteli politikában rögzített módokon történhet:

a) a hitelintézet az ügynök rendelkezésére bocsátott pénzeszközöket az ügynökkel szembeni követelésként mutatja ki az ügyfelekkel szembeni követelések között devizanemenkénti részletezésben és a szerződésben rögzített elszámolási időszakon belül az ügynöktől kapott, a pénzváltást igazoló bizonylatok alapján naprakészen elszámolja ezen követelés számlák között a pénzváltást és a különbözetként jelentkező árfolyamnyereséget vagy árfolyamveszteséget, valamint a valutában lévő, az ügynök állományában szereplő pénzre szóló követelés általános szabályok szerinti átértékelését és az elszámolási időszak végén a szerződésben rögzített feltételek szerint az ügynöki díj pénzügyi rendezését;

b) a hitelintézet az ügynök rendelkezésére bocsátott pénzeszközöket az ügynökkel szembeni követelésként mutatja ki az ügyfelekkel szembeni követelések között forintban, egyidejűleg a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban devizanemenkénti részletezésben kimutatja a rendelkezésre bocsátott állományt, azonban az elszámolási időszakon belül az ügynöktől kapott, a pénzváltást igazoló bizonylatok, belső elszámolások alapján nem könyveli naprakészen a mérleg számlákon a pénzváltást és az átértékelést, kizárólag a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban rögzíti naponta - vagy a számviteli politikában rögzítettek szerint, ennél kisebb gyakorisággal, de legalább havonta - az ügynöknél rendelkezésre álló pénzeszközök állományában bekövetkezett változásokat összesítetten, devizanemenkénti részletezésben és az elszámolási idő-szak végén elszámolja a szerződésben rögzített feltételek szerint az ügynöki díj pénzügyi rendezését, valamint az elszámolási időszak kezdetén rendelkezésre bocsátott és az elszámolási időszak végén az ügynök rendelkezése alatt álló pénzeszköz különbözetét az ügynökkel szembeni követelés növekedéseként vagy csökkenéseként és árfolyamnyereségként vagy árfolyamveszteségként.

(14) A (13) bekezdés a) és b) pontjában rögzített eljárások esetén egyaránt fennáll, hogy

a) amennyiben az ügynök az elszámolási időszak alatt a rendelkezésére bocsátott pénzeszközből a hitelintézettől valutát vásárol vagy valutát ad el részére, azt a hitelintézet egyrészt elszámolja saját számlás valuta eladásként vagy vételként, másrészt az ügynökön keresztül valutaváltásként a (13) bekezdés a) vagy b) pontja szerint;

b) amennyiben a felek megállapodása szerint az ügynök óvadékul pénzeszközt helyez el a hitelintézetnél az elszámolási időszak alatt, azt a hitelintézet az ügyfelekkel szembeni kötelezettségeken belül köteles kimutatni;

c) az ügynök rendelkezésére - pénzváltási célra - elszámolásra adott pénzeszköz az ügynök felszámolása esetén nem tartozik bele annak felszámolási vagyonába;

d) az ügynök az elszámolási időszak alatt lebonyolított pénzváltásról tételesen vezetett nyilvántartást köteles a hitelintézetnek bemutatni és az ahhoz kapcsolódó bizonylatok egy példányát vagy hiteles másolatát, és az arról készített elszámolásokat köteles a hitelintézet rendelkezésére bocsátani;

e) amennyiben a felek megállapodása szerint, folyamatos szerződéses kapcsolatban az elszámolási időszak végén a hitelintézet az ügynöknél rendelkezésre álló pénzeszközt nem vételezi vissza, hanem pénzváltás céljára otthagyja, akkor annak állománya a következő elszámolási időszakra rendelkezésre bocsátott pénzeszköznek minősül, ehhez kapcsolódóan kezelendő az óvadékba helyezett pénzeszköz is;

f) amennyiben a felek bizonyos feltételek fennállása esetén kártérítés fizetésében állapodnak meg, akkor a hitelintézet annak összegét az egyéb bevételek vagy az egyéb ráfordítások között számolja el;

g) a pénzváltó ügynök működésének megszűnése esetén a pénzváltással összefüggő bizonylatoknak a Tv.-ben előírt határideig való megőrzéséről a megbízó hitelintézet köteles gondoskodni."

10. §

(1) A Rendelet 13. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A követelések, valamint a befektetett eszközök és a forgóeszközök közé tartozó értékpapírok és részesedések, továbbá a követelések fejében átvett és készletként kimutatott vagyontárgyak után azok nyilvántartásba vétele óta elszámolt értékvesztés visszaírásokkal csökkentett állományát és a követelés hátralévő, még nem törlesztett összegét, valamint az értékpapír, a részesedés és a követelés fejében átvett, készletként kimutatott vagyontárgy beszerzési értékét a főkönyvi és az analitikus nyilvántartás keretében elkülönítetten kell nyilvántartani. A nyilvántartások összevont egyenlege mutatja az eszköz minősítés szerinti könyv szerinti értékét."

(2) A Rendelet 13. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) A Magyar Fejlesztési Bank Rt. a Magyar Állammal kötött árfolyamgarancia megállapodás alapján a garanciaszerződés alapjául szolgáló devizakötelezettség devizaárfolyamveszteségének térítéseként a Magyar Államtól járó összeget egyéb követelésként és az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításait csökkentő tételként, a devizaárfolyamnyereségének a Magyar Állam részére befizetendő összegét egyéb kötelezettségként és az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeit csökkentő tételként köteles elszámolni. A garanciaszerződés alapjául szolgáló devizakötelezettség után fizetendő kamatra vonatkozó devizaárfolyamveszteség térítés Magyar Államtól járó összegét egyéb követelésként és kamatráfordítást csökkentő tételként, a devizaárfolyamnyereség Magyar Állam részére befizetendő összegét egyéb kötelezettségként és kamatráfordításként kell elszámolni."

11. §

(1) A Rendelet 20. §-ának (2) bekezdése a következő 18. ponttal egészül ki:

[(2) Függő kötelezettségek közé tartoznak többek között:]

"18. a Tv. 3. § (8) bekezdés 14. pontjában meghatározott, egyéb eszközre vonatkozó függő kötelezettségek."

(2) A Rendelet 20. §-ának (3) bekezdése a következő 3. ponttal egészül ki:

[(3) Biztos (jövőbeni) kötelezettségek közé tartoznak többek között:]

"3. a Tv. 3. § (8) bekezdés 15. pontjában meghatározott, egyéb eszközre vonatkozó biztos (jövőbeni) kötelezettségek."

(3) A Rendelet 20. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Mérlegen kívüli követelésként kell kimutatni a Tv. 3. § (8) bekezdés 17-18. pontja szerinti függő és biztos (jövőbeni) követelések pénzeszközre és egyéb eszközre vonatkozó összegét, a pénzeszközre vonatkozókba beleértve a forintra szóló követelések mellett a 2. § 10. pontja szerinti mérlegen kívüli, devizában fennálló követelések összegét is. A pénzeszköztől eltérő egyéb eszközökre vonatkozó mérlegen kívüli tételnek minősülő kapott biztosítékok és fedezetek esetében a fedezet értékelési szabályzat alapján meghatározott értéket és abból a pénzügyi intézményt - a fennálló kintlévősége alapján - jogilag megillető értéket egyaránt be kell mutatni a kiegészítő mellékletben."

12. §[1]

A Rendelet 25. §-a a következő 39-40. pontokkal egészül ki:

[A kiegészítő mellékletnek a Tv. előírásain túlmenően tartalmaznia kell:]

"39. a valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén az előre jelzett ügyletek típusait, várható szerződés szerinti értékét, teljesítési időpontját, valamint a pénzügyi instrumentumok esetében alkalmazott piaci érték meghatározásának módját, ideértve a származékos ügyletek esetében alkalmazott általános értékelési eljárások, modellek leírását is és az azokhoz kapcsolódó feltételezéseket, tényezőket (így különösen: diszkont tényezők, alternatív befektetések, alternatív befektetések hozama, növekedési ráták);

40. a külföldi felettes anyavállalat esetében a konszolidált éves beszámoló elkészítése alól mentesülő köztes anyavállalatnak minősülő pénzügyi intézmény az alátartozó konszolidációs körön belüli kapcsolt vállalkozások befektetett eszközeinek, bevételeinek, tárgyévi üzleti eredményének, saját tőkéjének és foglalkoztatottai átlagos állományi létszámának összesített adatait a 26. § (6) bekezdésének f) pontja szerint."

13. §

A Rendelet 26. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A pénzügyi intézmény anyavállalatnak minősül a Tv. 3. §-a (2) bekezdése 1. pontjában foglaltakon túlmenően abban az esetben is, ha igazgatóságának, illetve felügyelő bizottságának irányítása, illetve ellenőrzése alatt áll egy másik vállalkozás (leányvállalat) függetlenül attól, hogy azt a létesítő okiratban rögzítették-e. Ez esetben az anyavállalatnak minősülő pénzügyi intézmény és a leányvállalat közös irányítás alatt áll. Ha a közös irányítás alatt álló két vállalkozás közül az egyik hitelintézet, a másik pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás, akkor a Tv. 3. §-a (2) bekezdésének 1. pontja szerinti feltételek hiányában anyavállalatnak a hitelintézetet kell tekinteni. Ha a közös irányítás alatt álló mindkét vállalkozás hitelintézet, vagy az egyik biztosító intézet, akkor a Tv. 3. §-a (2) bekezdésének 1. pontja szerinti feltételek hiányában a létesítő okiratban vagy külön szerződésben kell rögzíteni az anyavállalati, illetve a leányvállalati minősítést.

(6) Az anyavállalatnak minősülő pénzügyi intézmény a külföldi fölérendelt anyavállalat esetében a Tv. 116. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeken túlmenően akkor mentesíthető az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítése alól, ha a következő a)-e) pont szerinti feltételek együttesen fennállnak:

a) a külföldi fölérendelt anyavállalat 100%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik a mentesülő pénzügyi intézményben, vagy legalább 90%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik és a kisebbségi tulajdonosok elfogadták a mentesítést, nem igényelik, hogy a mentesülő pénzügyi intézmény összevont (konszolidált) éves beszámolót készítsen,

b) a külföldi fölérendelt anyavállalat hitelintézet,

c) a külföldi fölérendelt anyavállalat írásban nyilatkozik arról, hogy garanciát vállal a mentesülő vállalkozás valamennyi kötelezettségéért; az erről szóló nyilatkozat szerepel a mentesülő vállalkozás éves beszámolójának kiegészítő mellékletében,

d) a mentesülő pénzügyi intézmény nem tőzsdei kibocsátó,

e) a mentesülő pénzügyi intézmény gondoskodik a fölérendelt anyavállalat által elkészített összevont (konszolidált) éves beszámoló magyar nyelvre lefordított hiteles példányának magyarországi közzétételéről,

f) a mentesülő pénzügyi intézmény éves beszámolójának kiegészítő mellékletében vagy az e) pont szerinti összevont (konszolidált) éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatásra kerülnek a mentesülő pénzügyi intézmény alá tartozó konszolidációs körön belüli kapcsolt vállalkozások befektetett eszközeinek, bevételeinek, tárgyévi üzleti eredményének, saját tőkéjének és foglalkoztatottai átlagos állományi létszámának összesített adatai.

(7) Ha a leányvállalatnak minősülő pénzügyi intézményt az anyavállalat nem vonja be a konszolidált éves beszámoló készítésébe, mert a benne lévő részvényeket átmenetileg tartja pénzügyi megsegítés vagy átszervezés miatt, akkor a mentesülő leányvállalat éves beszámolójának kiegészítő mellékletében és az anyavállalat által készített összevont (konszolidált) éves beszámoló kiegészítő mellékletében kell információt adni a mentesítés tényéről."

14. §

A Rendelet a 27. §-t követően a következő alcímmel és 27/A. §-sal egészül ki:

"Fióktelepek közzétételi előírásai

21/A. § (1) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepeként működő pénzügyi intézmény a Tv. 154/A. §-ának előírásait a (2)-(6) bekezdés figyelembevételével köteles alkalmazni.

(2) A fióktelep köteles közétenni és letétbe helyezni a külföldi székhelyű vállalkozás által a székhely szerinti tagállam jogszabályai alapján összeállított - könyvvizsgálói záradékkal ellátott-éves beszámolót, illetve összevont (konszolidált) éves beszámolót és azok vizsgálatáról szóló könyvvizsgálói jelentést magyar nyelven, hiteles fordításban.

(3) A fióktelep saját tevékenységéről a Tv., valamint e rendelet alapján készített éves beszámoló közzététele és letétbe helyezése alól mentesül, amennyiben a külföldi vállalkozás székhelye az Európai Unió valamely tagállamaban található, vagy amennyiben az Európai Unión kívüli országban található, azonban az adott állam jogszabályai által előírt éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési, könyvvizsgálati, letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségek összhangban vannak az Európai Unió vonatkozó irányelveivel [az adott állam szerepel a Tv. 154/A. §-ának (2) bekezdése szerint a pénzügyminiszter által közzétett listán].

(4) A (3) bekezdésben előírt feltételeknek megfelelő fióktelep a (2) bekezdés szerinti közzététel teljesítése mellett köteles a saját tevékenységéről magyar jogszabályok szerint vezetett számviteli nyilvántartása és elkészített éves beszámolója könyvvizsgáló által felülvizsgált adatai alapján az alábbiakat közzétenni:

a) a fióktelepnél felmerült kapott (járó) kamatok, kamatjellegű bevételek, bevételek értékpapírokból, kapott (járó) jutalék- és díjbevételek, pénzügyi műveletek nettó eredménye, egyéb bevételek üzleti tevékenységből, általános igazgatási költségek, szokásos (üzleti) tevékenység eredménye;

b) a fióktelep dolgozóinak átlagos állományi létszáma;

c) a külföldi székhelyű vállalkozás valamennyi követelését és kötelezettségét, amely a fiókteleppel összefüggésben keletkezett, hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések és kötelezettségek bontásban forintban kifejezve;

d) a fióktelepnél nyilvántartott állampapírok, hitelintézetekkel és ügyfelekkel szemben keletkezett követelések, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, forgatási célú részvények és más változó hozamú értékpapírok forgatási célú és befektetési célú bontásban, hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni kötelezettségek, kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek, biztos (jövőbeni) kötelezettségek és pénzeszközre vonatkozó függő kötelezettségek.

(5) A (3) bekezdésben előírt feltételeknek megfelelő fióktelep köteles biztosítani, hogy saját tevékenységéről a Tv., illetve e rendelet szerint elkészített éves beszámolóját és adózási célú kimutatásait a fióktelep székhelyén az érintett felek megtekinthessék, azokról másolatot készíthessenek.

(6) A (3) bekezdésben előírt feltételeknek nem megfelelő fióktelep a (2) bekezdés szerinti közzététel teljesítése mellett köteles a saját tevékenységéről a Tv., illetve e rendelet szerint elkészített éves beszámolóját az általános szabályok szerint könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni, letétbe helyezni és közzétenni."

15. §

A Rendelet 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"28. § A pénzügyi vállalkozás e rendeletnek a következő előírásait köteles alkalmazni: 1-3. §; 4. §; 5. § (2)-(12) bekezdés, (13) bekezdés b)-c) pontja, (14) bekezdés; 6. § (1)-(3) bekezdés, (4) bekezdés első mondata, (5)-(8) bekezdés; 7. § (1) bekezdés a)-b), e), g) pontja, (2) bekezdés, (3) bekezdés a), c) pontja, (4)-(6) bekezdés, (7) bekezdés első mondata, (8)-(11) bekezdés, (14) bekezdés a)-c) pontja, (15) bekezdés a), c) pontja, (16)-(17) bekezdés; 8. § (1), (3)-(4), (6) bekezdés; 9. § (10)-(11), (13)-(14) bekezdés; 9/A-9/F. §; 10. § (1)-(6), (8)-(14) bekezdés; 11. § (1) bekezdés c), e) pontja, (2) bekezdés első két mondata, (3)-(12) bekezdés; 12. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a)-b), e)-g), i)-j) pontja, (3)-(8), (11) bekezdés; 13. § (1), (3)-(5), (9)-(10) bekezdés; 14. § (1)-(3) bekezdés; 15. § (3)-(6) bekezdés, (10)-(15) bekezdés; 16. § (1)-(3) bekezdés, (6) bekezdés; 17. §; 20. § (1)-(7) bekezdés; 21-24. §; 25. § 2-3., 6-19., 21., 23-24., 28-33., 37-40. pontja; 26-30. §; 31. § (3), (7)-(8) bekezdés."

16. §

A Rendelet a 28. § után a következő alcímmel és 28/A. §-sal egészül ki:

"A pénzügyi szolgáltatási tevékenységet év közben megkezdő, illetve megszüntető vállalkozások nyilvántartási kötelezettsége

28/A. § (1) Az a pénzügyi intézmény, amely év közben szerzi meg pénzügyi szolgáltatás végzésére vonatkozó engedélyét és kezdi meg pénzügyi szolgáltatási tevékenységét, azonban megalakulása óta pénzügyi szolgáltatástól eltérő tevékenységet végzett, a pénzügyi szolgáltatás végzésére jogosító engedély hatálybalépésének időpontjára vonatkozóan köteles főkönyvi számláit lezárni, leltárt és főkönyvi kivonatot készíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pénzügyi intézmény főkönyvi kivonata alapján egyidejűleg köteles az e rendelet 1. számú melléklete szerinti mérleget és 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatást alátámasztó főkönyvi számláit megnyitni e rendelet szerinti nyilvántartások folyamatos vezetése céljára.

(3) Az (1) bekezdés szerinti pénzügyi intézmény a pénzügyi szolgáltatás végzésére jogosító engedély hatálybalépése évének mérlegfordulónapján e rendelet szerint elkészített éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles bemutatni, hogy a bázisadatokat hogyan rendezte át az 1. számú melléklet szerinti mérlegbe, illetve a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatásba.

(4) Az a pénzügyi intézmény, amely év közben szünteti meg pénzügyi szolgáltatási tevékenységét és a továbbiakban pénzügyi szolgáltatástól eltérő tevékenységet folytat, a pénzügyi szolgáltatás végzésére jogosító engedély visszavonásának időpontjára vonatkozóan köteles főkönyvi számláit lezárni, leltárt és főkönyvi kivonatot készíteni.

(5) A tevékenységét megszüntető pénzügyi intézmény egyidejűleg köteles a (4) bekezdés szerinti főkönyvi kivonata alapján a Tv. vagy az általa meghatározott és felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti mérleget és eredménykimutatást alátámasztó főkönyvi számláit megnyitni és számviteli nyilvántartásait ennek megfelelően folyamatosan vezetni."

17. §

A Rendelet 1. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerint, a Rendelet 2. számú melléklete e rendelet 2 számú melléklete szerint, a Rendelet 3. számú melléklete e rendelet 3. számú melléklete szerint módosul.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

18. §

(1) E rendelet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2004. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit először a 2004. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) E rendelet előírásait a - (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2003. évi üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

(3) E rendelet 13-14. §-a és 12. §-ának a Rendelet 25. §-a 40. pontját beiktató része a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit az Európai Közösségek jogával összhangban kell alkalmazni. A 14. § rendelkezéseit először a 2004. évi üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

Átmeneti rendelkezések

19. §

(1) A valós értéken történő értékelésre a 2003. évi áttéréskor e rendelet 6. §-val a Rendelet 9/F. § (1) bekezdéseként beiktatott szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti áttéréskor a valós értéken történő értékelés alá vont pénzügyi instrumentumnak minősülő ügyletek után várható eredményeket a 2003. üzleti év mérleg fordulónapján nem lehet időbeli elhatárolásként vagy - a Rendelet 23. §-ának (2), (4)-(5) bekezdései, valamint 24. §-ának (5) bekezdésé szerinti - céltartalékként kimutatni, azok a pénzügyi instrumentum mérlegfordulónapi értékelési különbözetében jelennek meg.

Módosuló jogszabályok

20. §

(1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségéről szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról szóló 291/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 23. §-ának (2) bekezdésében a "legkésőbb 2002. december 31-ig" szövegrész hatályát veszti.

(2)[2]

Kiss Péter s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

1. számú melléklet a 238/2003. (XII. 17.) Korm. rendelethez

A 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének módosításáról

A Rendelet 1. számú melléklete az alábbiak szerint módosul:

1. A mérleg az Eszközök "2. Állampapírok" tétel és altételei után a következő 2/A. tétellel egészül ki:

"2/A. Állampapírok értékelési különbözete"

2. A mérleg az Eszközök "3. Hitelintézetekkel szembeni követelések" tétel és altételei után a következő 3/A. tétellel egészül ki:

"3/A. Hitelintézetekkel szembeni követelések értékelési különbözete"

3. A mérleg az Eszközök "4. Ügyfelekkel szembeni követelések" tétel és altételei után a következő 4/A. tétellel egészül ki:

"4/A. Ügyfelekkel szembeni követelések értékelési különbözete"

4. A mérleg az Eszközök "5. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozásúakat is" tétel és altételei után a következő 5/A. tétellel egészül ki:

"5/A. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékelési különbözete"

5. A mérleg az Eszközök "6. Részvények és más változó hozamú értékpapírok" tétel és altételei után a következő 6/A. tétellel egészül ki:

"6/A. Részvények és más változó hozamú értékpapírok értékelési különbözete"

6. A mérleg az Eszközök "7. Részvények, részesedések befektetési célra" tétel és altételei után a következő 7/A. tétellel egészül ki:

"7/A. Befektetési célú részvények, részesedések értékelési különbözete"

7. A mérleg az Eszközök "12. Egyéb eszközök" tétel és altételei után a következő 12/A. és 12/B. tétellel egészül ki:

"12/A. Egyéb követelések értékelési különbözete

12/B. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete"

8. A mérleg "Eszközök összesen" sorának tájékoztató adatai helyébe a következők lépnek:

"Ebből:

- FORGÓESZKÖZÖK

[1+2.a) +3.a) +3.ba) +3.c) +4.aa) +4.b) +5.aa) + 5.ba) +6.a) +6.ba) + 11 + 12+ a 2/A, 3/A, 4/A, 5/A, 6/A, 12/A és 12/B tételek előbbi altételekhez kapcsolódó értékei]

- BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

[2.b) +3.bb) +4.ab) +5.ab) +5.bb) +6.bb) +7+8+ 9+10+ a 2/A, 3/A, 4/A, 5/A, 6/A, 7/A, 12/A és a 12/B tételek előbbi altételekhez, illetve tételhez kapcsolódó értékei]"

9. A mérleg a Források "1. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek" tétel és altételei után a következő l/A. tétellel egészül ki:

"1/A. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek értékelési különbözete"

10.A mérleg a Források "2. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek" tétel és altételei után a következő 2/A. tétellel egészül ki:

"2/A. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek értékelési különbözete"

11.A mérleg a Források "4. Egyéb kötelezettségek" tétel és altételei után a következő 4/A. tétellel egészül ki:

"4/A. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete"

12. A mérlegben a Források "14. Értékelési tartalék" tétele a következő a)-b) altételekkel egészül ki:

"a) értékhelyesbítés értékelési tartaléka

b) valós értékelés értékelési tartaléka"

13.A mérleg "Források összesen" sorának tájékoztató adatai helyébe a következők lépnek:

"Ebből:

- RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

[1.a) + 1.ba) + 1.c) + 1/A+2.aa) +2.ab) +2.ba) + 2.bb) +2.c) +2/A+3.aa) +3.ba) +3.ca) +4.a) +4/A]

- HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK [

1.bb) +2.ac) +2.bc) +3.ab) +3.bb) +3.cb) +4.b) +7]

- SAJÁT TŐKE

[8-9+10+11 ± 12+13+14 ± 15]"

2. számú melléklet a 238/2003. (XII. 17.) Korm. rendelethez

A 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének módosításáról

A Rendelet 2. számú melléklete az alábbiak szerint módosul:

1. A függőleges tagolású, I. eredménykimutatás "6. Pénzügyi műveletek nettó eredménye" tétele "c) befektetési szolgáltatás bevételeiből (kereskedési tevékenység bevétele) " altételének tájékoztató adatai helyébe a következők lépnek:

"Ebből:

- kapcsolt vállalkozástól

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól

- forgatási célú értékpapírok értékvesztésének visszaírása

- értékelési különbözet"

2. A függőleges tagolású, I. eredménykimutatás "6. Pénzügyi műveletek nettó eredménye" tétele "d) befektetési szolgáltatás ráfordításai (kereskedési tevékenység ráfordítása) " altételének tájékoztató adatai helyébe a következők lépnek:

"Ebből:

- kapcsolt vállalkozásnak

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak

- forgatási célú értékpapírok értékvesztése

- értékelési különbözet"

3. A vízszintes tagolású, II. eredménykimutatásban a Ráfordítások "3. Pénzügyi műveletek nettó vesztesége" tétele "b) befektetési szolgáltatás ráfordításaiból (kereskedési tevékenység ráfordítás) " altételének tájékoztató adatai helyébe a következők lépnek:

"Ebből:

- kapcsolt vállalkozásnak

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak

- forgatási célú értékpapírok értékvesztése

- értékelési különbözet"

4. A vízszintes tagolású, II. eredménykimutatásban a Bevételek "4. Pénzügyi műveletek nettó nyeresége" tétele "b) befektetési szolgáltatás bevételeiből (kereskedési tevékenység bevétele) " altételének tájékoztató adatai helyébe a következők lépnek:

"Ebből:

- kapcsolt vállalkozástól

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól

- forgatási célú értékpapírok értékvesztésének visszaírása

- értékelési különbözet"

5. A függőleges tagolású, I. eredménykimutatás "6. Pénzügyi műveletek nettó eredménye" tétele "a) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei" altételének tájékoztató adatai helyébe a következők lépnek:

"Ebből:

- kapcsolt vállalkozástól

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól

- értékelési különbözet"

6. A függőleges tagolású I. eredménykimutatás "6. Pénzügyi műveletek nettó eredménye" tétele "b) egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból" altételének tájékoztató adatai helyébe a következők lépnek:

"Ebből:

- kapcsolt vállalkozásnak

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak

- értékelési különbözet"

7. A vízszintes tagolású, II. eredménykimutatásban a Ráfordítások "3. Pénzügyi műveletek nettó vesztesége" tétele "a) egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból" altételének tájékoztató adatai helyébe a következők lépnek:

"Ebből:

- kapcsolt vállalkozásnak

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak

- értékelési különbözet"

8. A vízszintes tagolású, II. eredménykimutatásban a Bevételek "4. Pénzügyi műveletek nettó nyeresége" tétele "a) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből" altételének tájékoztató adatai helyébe a következők lépnek:

"Ebből:

- kapcsolt vállalkozástól

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól

- értékelési különbözet"

9. A függőleges tagolású I. eredménykimutatás a következő 12/A. tétellel egészül ki:

"12/A. Általános kockázati céltartalék képzés és felhasználás különbözete"

10. A vízszintes tagolású, II. eredménykimutatásban a Ráfordítások a következő 7/A. tétellel egészül ki:

"7/A. Általános kockázati céltartalék képzés"

11. A vízszintes tagolású, II. eredménykimutatásban a Bevételek a következő 5/A. tétellel egészül ki:

"5/A. Általános kockázati céltartalék felhasználás"

3. számú melléklet a 238/2003. (XII. 17.) Korm. rendelethez

A 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének módosításáról

A Rendelet 3. számú melléklete az alábbiak szerint módosul:

1. Az "A" változatú cash-flow kimutatásban az "+ Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei (értékpapír értékvesztés visszaírás kivételével) " sor helyébe a következő sor lép:

"+ Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei (értékpapír értékvesztés visszaírása és követelés pozitív értékelési különbözete kivételével) "

2. Az "A" változatú cash-flow kimutatásban a "+ Befektetési szolgáltatás bevételei (értékpapír értékvesztés visszaírás kivételével) " sor helyébe a következő sor lép:

"+ Befektetési szolgáltatás bevételei (értékpapír értékvesztés visszaírás, illetve pozitív értékelési különbözet kivételével) "

3. Az "A" változatú cash-flow kimutatásban az "+ Egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításai (értékpapír értékvesztés kivételével) " sor helyébe a következő sor lép:

"+ Egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításai (értékpapír értékvesztése és követelés negatív értékelési különbözete kivételével) "

4. Az "A" változatú cash-flow kimutatásban a "+ Befektetési szolgáltatás ráfordításai (értékpapír értékvesztés kivételével) " sor helyébe a következő sor lép:

"+ Befektetési szolgáltatás ráfordításai (értékpapír értékvesztése, illetve negatív értékelési különbözet kivételével) "

5. A "B" és "C" változatú cash-flow kimutatásban a Pénzforrások között a "Kötelezettségek növekedése" sor helyébe a következő sor lép:

"Kötelezettségek növekedése (értékelési különbözet nélkül) "

6. A "B" és "C" változatú cash-flow kimutatásban a Pénzforrások között a "Követelések csökkenése (értékvesztés figyelembevétele nélkül) " sor helyébe a következő sor lép:

"Követelések csökkenése (értékvesztés, illetve negatív értékelési különbözet figyelembevétele nélkül) "

7. A "B" és "C" változatú cash-flow kimutatásban a Pénzforrások között a "Forgatási célú értékpapírok és részesedések csökkenése (értékvesztés figyelembevétele nélkül) " sor helyébe a következő sor lép:

"Forgatási célú értékpapírok és részesedések csökkenése (értékvesztés, illetve negatív értékelési különbözet figyelembevétele nélkül) "

8. A "B" és "C" változatú cash-flow kimutatásban a Pénzfelhasználások között a "Kötelezettségek csökkenése" sor helyébe a következő sor lép:

"Kötelezettségek csökkenése (értékelési különbözet nélkül) "

9. A "B" és "C" változatú cash-flow kimutatásban a Pénzfelhasználások között a "Követelések növekedése (értékvesztés visszaírásának figyelembevétele nélkül) " sor helyébe a következő sor lép:

"Követelések növekedése (értékvesztés visszaírás, illetve pozitív értékelési különbözet figyelembevétele nélkül) "

10. A "B" és "C" változatú cash-flow kimutatásban a Pénzfelhasználások között a "Forgatási célú értékpapírok és részesedések növekedése (értékvesztés visszaírás figyelembevétele nélkül) " sor helyébe a következő sor lép:

"Forgatási célú értékpapírok és részesedések növekedése (értékvesztés visszaírás, illetve pozitív értékelési különbözet figyelembevétele nélkül) "