241/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet

a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a Magyar Nemzeti Bank előzetes véleményének kikérésével - a Kormány a következőket rendeli el:

1. §

A befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. §-a a következő 15. ponttal egészül ki:

[E rendelet alkalmazásában]

"15. deltaérték: az a mutatószám, amely kifejezi, hogy az opció tárgyának piaci értékében bekövetkezett egységnyi változás mekkora változást eredményez az opció piaci értékében."

2. §

A Rendelet a 6. § után a következő alcímmel és 6/A-6/F. §-sal egészül ki:

"Valós értéken történő értékelés

6/A. § (1) A befektetési vállalkozás a számviteli politikában köteles rendelkezni arról, hogy alkalmazza-e a valós értéken történő értékelést. Amennyiben a befektetési vállalkozás alkalmazza a valós értéken történő értékelést, akkor annak megfelelően köteles módosítani a számviteli politika 3. § (6) -(7) bekezdésében foglalt szabályzatait a valós értéken történő értékelés bevezetésének (első alkalmazásának) időpontjáig. Az olyan befektetési vállalkozások esetében, amelyek - a külön rendelet szerinti - kereskedési könyvet vezetnek, a számviteli politika módosításának legkésőbbi határideje a bevezetést követő 90. nap.

(2) A valós értéken történő értékelésre a Tv. 59/F. §-ának (2) bekezdése és e rendelet 6/F. §-ának (1) bekezdése szerint áttérő befektetési vállalkozások, a valós értéken történő értékelésre való áttérés (a valós értéken történő értékelés bevezetésének) időpontját követő harmadik év január 1-jét megelőzően a vonatkozó pénzügyi instrumentumok tekintetében nem térhetnek vissza a bekerülési értéken történő értékelésre. A Tv. 10. §-ának (2) -(3) bekezdése szerinti befektetési vállalkozások, a valós értéken történő értékelés alá vont pénzügyi instrumentumok tekintetében nem térhetnek vissza a Tv. 59/F. §-ának (3) bekezdése és e rendelet 6/F. §-ának (2) bekezdése szerint a bekerülési értéken történő értékelésre vonatkozó általános értékelési szabályokra.

(3) A valós értéken történő értékelésre a Tv. 59/A-59/F. §-aiban foglaltakat az e §-ban, valamint a 6/B-6/F. §-okban előírt rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni.

(4) A valós értéken történő értékelés szabályainak alkalmazása esetén a 6. §, a 8. §, a 13-16. § előírásait az e §-ban, valamint a 6/B-6/F. §-okban előírt rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni.

6/B. § (1) A pénzügyi eszközöknek és a pénzügyi kötelezettségeknek a Tv. 59/A. §-a (4) bekezdése szerinti besorolását azok bekerülésének napján kell végrehajtani, és az analitikus nyilvántartás vagy a főkönyvi számlák részletezésével biztosítani kell azok besorolási kategóriánkénti elkülönítését.

(2) A befektetési vállalkozások esetében a Tv. 59/A. §-a (6) bekezdésében előírtakon túl, a valós értéken történő értékelés alá vont pénzügyi instrumentumok közül a kereskedési célú pénzügyi eszköznek minősülő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket és a származékos ügyleteket havonta is, a kereskedési célú követeléseket negyedévente is értékelni kell. A befektetési vállalkozás - számviteli politikában rögzített döntése szerint - a kereskedési célú követeléseket havonta is értékelheti. A havi és a negyedévenkénti értékelésekre a mérleg fordulónapjára vonatkozó értékelési szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a tárgyévben elszámolt értékelési különbözet tárgyévi ellentétes irányú módosítása azzal a bevétel, ráfordítás tétellel, illetve a valós értékelés értékelési tartalékával szemben kerül elszámolásra, amellyel szemben a korábbi évközi értékelési különbözet elszámolásra került. A valós értékelés alá vont értékesíthető pénzügyi eszközök évközi értékvesztésének és értékvesztés visszaírásának elszámolása esetében a valós érték értékelés időpontjában érvényes értékét kell alapul venni, annak tartós alakulását nem kell vizsgálni. Az adott pénzügyi instrumentum valós értékének meghatározási módját, az alkalmazott értékelési eljárást, valamint az értékelés során figyelembe vett tényezőket a számviteli politikában rögzíteni kell és a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.

(3) Az értékesíthető kategóriába sorolt eszközök esetében a befektetési vállalkozás - a számviteli politikában rögzítettek szerint - dönti el, hogy az adott eszközt valós értéken vagy bekerülési értéken értékeli és azt következetesen alkalmaznia kell. Az adott eszközhöz kapcsolódóan vezetett analitikus nyilvántartásban egyértelműen rögzíteni kell, hogy az adott eszköz valós értéken történő értékelés alá vont vagy bekerülési értéken értékelendő. Az adott eszközre alkalmazott értékelési rendszert annak bevezetését követő két éven belül nem lehet megváltoztatni. Az értékesíthető pénzügyi eszköznek minősített követelések, valamint befektetési célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdoni részesedést jelentő befektetések törlesztéssel csökkentett bekerülési értéke alá történő értékelésére a bekerülési értéken történő értékelés általános szabályai vonatkoznak. A befektetési vállalkozások esetében alkalmazni kell azokra a 8. § (3) bekezdését és a 6. § (7) -(9) bekezdését. A törlesztésekkel csökkentett bekerülési érték fölé való értékelés a valós értékelés értékelési tartalékával szemben kerül elszámolásra.

(4) A kereskedési célúvá át nem sorolt saját követelésnek minősülő követelések, valamint a lejáratig tartott, vásárolt követelések, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, és a valós értékelés alá nem vont értékesíthető pénzügyi eszköznek minősülő vásárolt követelések, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékelése a bekerülési értéken történő értékelés szabályai szerint történik. Befektetési vállalkozásoknál alkalmazni kell azokra a 8. § (3) bekezdését és a 6. § (7) -(9) bekezdését.

(5) A kereskedési célú pénzügyi eszköznek minősített követelés esetében nem alkalmazható az értékvesztésre vonatkozó elszámolási szabály. Az ilyen követelésekre nem vonatkozik a 8. § (3) bekezdése.

(6) A kereskedési célú pénzügyi eszközök közé sorolt saját, illetve vásárolt követelések törlesztéssel csökkentett bekerülési értéke fölé és alá történő értékelés értékelési különbözetét a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni.

(7) A kereskedési célú pénzügyi eszközök közé sorolt értékpapír (hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és tulajdoni részesedést jelentő befektetés) után értékvesztést elszámolni nem lehet, a valós értéken történő értékelésénél azonban figyelembe vehető a 6. § (2) -(5) bekezdése. Az ilyen értékpapírok bekerülési érték fölé, illetve alá történő értékelésének értékelési különbözetét a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételein, illetve ráfordításain belül a kereskedési tevékenység bevételeként, illetve ráfordításaként kell elszámolni.

(8) Az értékesíthető pénzügyi eszközök (3) bekezdés szerinti, valamint a kereskedési célú követelések és értékpapírok (6) és (7) bekezdés szerinti értékelési különbözetét az eszközökhöz hozzárendelten, a törlesztésekkel csökkentett bekerülési értéktől elkülönítetten kell kimutatni az analitikus és a főkönyvi nyilvántartások keretében. A kereskedési célú pénzügyi eszközöknél az értékelési különbözet a törlesztésekkel csökkentett bekerülési értékkel együtt mutatja a könyv szerinti értéket.

(9) A valós értéken történő értékelés esetén a 8. § (1) -(2) bekezdésében előírt céltartalék képzési és felhasználási szabályok nem alkalmazhatók.

(10) A pénzügyi eszközök átsorolására csak az értékeléskor kerülhet sor. Az adott pénzügyi eszközt a tárgyévben vagy az azt követő évben történő értékesítésre, illetve beváltásra (lejáratra) való hivatkozással nem lehet az értékesíthető pénzügyi eszközök közül átsorolni a kereskedési célú pénzügyi eszközök közé. A lejáratig tartott pénzügyi eszközök tárgyévet követő évben esedékes törlesztő összegét nem lehet - az értékelés szempontjából - a kereskedési célú vagy az értékesíthető pénzügyi eszközök közé átsorolni. Az adott pénzügyi eszközt éven belül csak egy alkalommal lehet átsorolni. A lejáratig tartott pénzügyi eszközök esetében nem minősül a Tv. 59/A. §-a (11) bekezdésének alkalmazása szempontjából - a besorolás, illetve átsorolás követelményének megítélése tekintetében - értékesítésnek a pénzügyi eszköz valódi penziós ügylet, illetve opciós kikötés nélküli határidős visszavásárlási megállapodást magában foglaló nem valódi penziós ügylet, továbbá repóügylet (beleértve az óvadéki és a szállításos repóügyletet egyaránt), értékpapír kölcsönügylet, valamint adósságrendezési eljárás keretében és gazdasági társaságba nem pénzbeli betét teljesítéseként történő átruházása, átadása. A számviteli politikában rögzíteni kell, hogy a Tv. 59/A. §-a (11) bekezdésének alkalmazása szempontjából milyen mértéket kell jelentősnek tekinteni.

(11) A valós értéken történő értékelés alá vont pénzügyi eszközök bekerülési értéken történő értékelés alá tartozó kategóriába való átsorolásakor - illetve az értékelési rendszerek közötti áttéréskor - meg kell szüntetni az értékelési különbözetet, értékesíthető pénzügyi eszközök esetében a valós értékelés értékelési tartalékával szemben, kereskedési célú pénzügyi eszközök esetében a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel vagy ráfordításaival, illetve a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel vagy egyéb ráfordításaival szemben. A tárgyidőszakban elszámolt értékelési különbözet megszüntetését a különbözet jellegétől függően bevételt vagy ráfordítást csökkentő tételként, a tárgyévet megelőző évben elszámolt értékelési különbözet megszüntetését bevételként vagy ráfordításként kell elszámolni. Az értékelési különbözet megszüntetése után, ha az értékelés alapján indokolt, értékvesztést kell elszámolni az általános szabályok szerint.

(12) A bekerülési értéken történő értékelés alá tartozó pénzügyi eszköznek a valós értéken történő értékelés alá vonásakor - illetve az értékelési rendszerek közötti áttéréskor - meg kell szüntetni az értékvesztést az értékvesztés visszaírás szabályai szerint, és el kell számolni az értékelés alapján indokolt értékelési különbözetet, értékesíthető pénzügyi eszközök esetében a valós értékelés értékelési tartalékával szemben, illetve ha a piaci értéke a bekerülési értéket nem éri el, akkor értékvesztést kell elszámolni az indokolt összegben, kereskedési célú pénzügyi eszközök esetében a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel vagy ráfordításaival, illetve a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel vagy egyéb ráfordításaival szemben.

(13) Az értékpapír kölcsön miatt fennálló kereskedési célú pénzügyi kötelezettség piaci értéke az alapul szolgáló értékpapír piaci értéke alapján kerül meghatározásra. Értékelési különbözetét a pénzügyi műveletek egyéb bevételei vagy egyéb ráfordításai között kell elszámolni.

(14) A Tv. 59/B. § (14) bekezdése szerint, a származékos leszállítási ügylet keretében beszerzett pénzügyi eszközt függetlenül attól, hogy - az 59/A. § (4) bekezdésében meghatározott - mely kategóriába kerül besorolásra, a kötési áron kell a könyvekbe felvenni és egyidejűleg át kell értékelni valós értékére a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel vagy ráfordításaival szemben - ha a származékos leszállítási ügylet kereskedési célú vagy kereskedési célú ügylet fedezeti ügylete -, illetve a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel vagy ráfordításaival szemben, ha az ügylet fedezeti célú és az alapügylet eredménye is a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai vagy egyéb bevételei között kerül elszámolásra, illetve a kapott kamatok és kamatjellegű bevételekkel vagy a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordításokkal szemben, ha az ügylet kamatfedezeti célú. Ez esetben a kötési árfolyam és az átértékelési különbözet együtt képezi a bekerülési értéket, amely megegyezik az eszköz valós értékével.

6/C. § (1) A valós értéken történő értékelés esetén a származékos ügyletekre alkalmazni kell a 13. §-t, valamint a 16. § (1) -(4), (10) -(14) bekezdését.

(2) A befektetési vállalkozásoknak a származékos ügyleteket - a 6/B. § (2) bekezdése alapján - havonta is értékelni kell.

(3) A származékos ügyletek értékelése során alkalmazott - a Tv. 3. §-a (9) bekezdésének 12. pontja szerinti - általános értékelési eljárással meghatározott valós érték - a számviteli politikában rögzítettek szerint - lehet többek között:

a) határidős ügylet esetében

aa) az ügylet tárgyának értékeléskori azonnali piaci ára (árfolyama) és a kötési ár (árfolyam) különbözete, illetve az azonnali piaci ára és a kötési ár (árfolyam) lejárat időpontjától az értékelés időpontjáig diszkontált értékének különbözete,

ab) az ügylet tárgyának értékelés időpontjában fennálló - az ügylet lejárati időpontjára vonatkoztatott - határidős ára (árfolyama) és a kötési ár (árfolyam) különbözetének a lejárat időpontjától az értékelés időpontjáig diszkontált értéke;

b) opciós ügylet esetében

ba) az a) pontban meghatározott érték, mint egyszerűsített értékelési eljárással kialakított érték, amelynek során az opció vevője (jogosultja) esetében a piaci érték alsó határa nulla (negatív érték nem lehet), az opció kiírója esetében a piaci érték felső határa a kapott opciós díj összege (ennél magasabb a piaci érték nem lehet),

bb) az opció tárgyának piaci értéke és az opció delta értékének szorzata;

c) kamat-swap ügylet esetében a változó kamat és a fix kamat hátralévő lejárati idő alatt elszámolandó különbözetei értékelés napjára diszkontált összege;

d) forint és deviza cseréjére vonatkozó swap ügylet esetében a swap ügylet határidős ügyletrésze külön értékelendő az a) pont szerint, az azonnali ügyletrésze az általános szabályok szerint kerül elszámolásra;

e) különböző devizák cseréjére vonatkozó swap ügylet esetében a swap ügylet határidős ügyletrésze külön értékelendő az a) pont szerint, az azonnali ügyletrész az általános szabályok szerint kerül elszámolásra.

(4) A (3) bekezdés szerinti értékelési eljárásokhoz szükséges piaci árfolyamok hiányában a (3) bekezdés a) -e) pontjaiban meghatározott ügyletek általános értékelési eljárásaként alkalmazható a számviteli politikában rögzített, a könyvvizsgáló által elfogadott egyéb piaci értékelési modell is.

(5) A (3) bekezdés d) és e) pontjai szerinti értékelést a kereskedési célú, valamint a 6/D. § (8) bekezdésében meghatározott swap ügyletek és azzal azonos rendeltetésű ügyletek esetében egyaránt alkalmazni kell.

(6) A (3) bekezdés szerinti származékos ügylet tárgyának piaci értéke a Tv. 3. §-a (9) bekezdésének 12. pontja szerinti valós érték, amelynek meghatározásakor figyelembe vehetők a 14. § (6) bekezdésében foglalt értékek értékelés időpontjában fennálló összegei.

(7) A származékos ügyletek pozitív értékelési különbözetét követelésként, negatív értékelési különbözetét kötelezettségként kell elszámolni ügyletenként (szerződésenként) külön-külön és ennek megfelelően kell a mérlegben az egyéb követelések után, illetve az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek után önálló tételként bemutatni.

(8) A kereskedési célú származékos ügyletek negatív értékelési különbözete (várható vesztesége) összegében nem lehet a 15. § (4) -(6) bekezdése és a 16. § (5) bekezdése szerinti céltartalékot képezni.

(9) A kereskedési célú származékos ügyletek értékelésekor elszámolt értékelési különbözetét és zárásakor elszámolt eredmény összegét annak jellegétől függően, nyereség esetén a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei, illetve veszteség esetén a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai között kell elszámolni.

(10) A kereskedési célú kamat-swap ügyletek esetében a változó kamatláb és a fix kamatláb névleges tőkeösszegre vetített, az adott elszámolási időszakra vonatkozó, az értékelés időpontjáig időarányosan számított összegének különbözetét - jellegétől függően - a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeként vagy ráfordításaként kell elszámolni az aktív vagy a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben. Egyidejűleg el kell számolni a hátralévő kamatkülönbözetek figyelembevételével a (3) bekezdés c) pont szerint meghatározott értékelési különbözetet a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei, illetve ráfordításai között.

(11) A kereskedési céllal kötött [nem fedezeti célú, valamint nem a 14. § (7) -(8) bekezdése szerinti] forint és deviza cseréjére vagy különböző devizák cseréjére kötött swap ügylet esetében nem lehet a 6/D. § (8) bekezdése szerinti időbeli elhatárolásokat alkalmazni, a határidős ügyletrészt külön kell értékelni és elszámolni a (9) bekezdés szerint, az azonnali ügyletet az általános deviza adásvételi szabályoknak megfelelően kell elszámolni.

(12) A származékos ügyletnek minősülő opciós ügyletek esetében - függetlenül attól, hogy az ügylet kereskedési vagy fedezeti célú - a 16. § (5) -(9) bekezdése nem alkalmazható, a fizetett opciós díj az opciós jog vevőjénél az ügylet bekerülési értékének részét képezi, amely a származékos ügylet pozitív értékelési különbözeteként kerül elszámolásra és az ügylet zárásakor kereskedési célú ügylet esetében a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeit csökkentő tételként könyvelendő, az nem képezi részét az opciós leszállítási ügylet keretében beszerzett pénzügyi eszköz beszerzési értékének.

(13) A származékos ügyletnek minősülő opciós ügyletek esetében a kapott opciós díj a kiírónál a származékos ügylet negatív értékelési különbözeteként kerül elszámolásra a kötelezettségek között, a pénzeszközök növekedésével egyidejűleg, amit az ügylet zárásakor kell megszüntetni a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel szemben.

(14) A kereskedési célú származékos ügyletek korábban elszámolt értékelési különbözetét az ügylet zárásakor pozitív különbözet esetén a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeit csökkentő, negatív különbözet esetén a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításait csökkentő tételként kell kivezetni a könyvekből.

(15) A kamat-swap ügyletet a kamat elszámolási időpontokban - illetve a kamatok időbeli elhatárolásának időpontjaiban - is értékelni és az értékelési különbözetét módosítani kell kereskedési célú ügylet esetén a befektetési szolgáltatások bevételeivel, illetve ráfordításaival, cash-flow fedezeti ügylet esetében a valós értékelés értékelési tartalékával szemben.

6/D. § (1) A valós értéken történő értékelés esetén a fedezeti ügyleteket azok megkötésekor - illetve az értékelési rendszerek közötti áttéréskor - a Tv. 3. §-a (8) bekezdésének 10. pontjában meghatározott fedezeti ügylet csoportokba kell sorolni.

(2) A valós érték fedezeti ügyletek lehetnek kamatfedezeti célúak és egyéb - eredmény - fedezeti célú ügyletek. A valós érték fedezeti ügyletek értékelésekor elszámolt értékelési különbözet és zárásakor elszámolt eredmény összege a fedezett alapügylet (tétel) értékeléskor, illetve ügyletzáráskor elszámolt ellenkező előjelű eredményének erejéig, azt csökkentő tételként kerül elszámolásra, az azt meghaladó rész a kereskedési célú ügyletek szabályai szerint könyvelendő. A fedezeti ügylet értékeléskori és záráskori nyereségének az alapügylet veszteségét meghaladó összegét a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei között kell elszámolni, a fedezeti ügylet veszteségének az alapügylet nyereségét meghaladó összegét a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai között kell elszámolni.

(3) A kamatfedezeti célú valós érték fedezeti ügyletek értékelésekor elszámolt értékelési különbözet és zárásakor elszámolt eredmény összegét, ha az nyereség a fizetett kamatok, kamatjellegű ráfordításokat csökkentő tételként, ha az veszteség a kapott kamatok, kamatjellegű bevételeket csökkentő tételként kell elszámolni. Az egyéb valós érték fedezeti ügyletek értékelésekor elszámolt értékelési különbözet és zárásakor elszámolt eredmény összege, ha az alapügylet kereskedési célú, akkor nyereség esetén a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításait csökkentő tételként, veszteség esetén a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeit csökkentő tételként kerül elszámolásra. Ha az alapügylet nem kereskedési célú, eredménye a pénzügyi műveletek egyéb bevételei vagy egyéb ráfordításai között kerül elszámolásra, akkor az egyéb valós érték fedezeti ügylet pozitív értékelési különbözete és záráskori nyeresége a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításait csökkentő tételként, a negatív értékelési különbözete és záráskori vesztesége a pénzügyi műveletek egyéb bevételeit csökkentő tételként kerül elszámolásra.

(4) Ha a 6/B. § (14) bekezdés szerinti fedezeti ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentumhoz kapcsolódó eredmények abban az eredménykategóriában jelennek meg, ahol az alapügylet eredménye elszámolásra kerül, akkor a fedezeti ügylet eredményének az alapügylet ellenkező előjelű eredményét meghaladó - a kereskedési célú ügyletek szabályai szerint kezelendő - részét is abban az eredménykategóriában kell elszámolni nyereségtöbblet esetén bevételként, veszteségtöbblet esetén ráfordításként.

(5) A valós érték fedezeti ügylet zárásakor az értékelési különbözetet meg kell szüntetni az alapügylet eredményével szemben elszámolt összeg (hatékony fedezeti rész) erejéig, pozitív értékelési különbözet esetében az ügylet jellegétől függően a fizetett kamatok, kamatjellegű ráfordítások, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai vagy a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai között, negatív értékelési különbözet esetében a kapott kamatok, kamatjellegű bevételek, illetve a pénzügyi műveletek egyéb bevételei vagy a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei között elszámolva. A fedezeti ügylet értékelési különbözetének az alapügylet eredményét meghaladó részét a kereskedési célú ügyletek értékelési különbözetének kivezetésére vonatkozó szabályok szerint, nyereség esetén az előző bevételek csökkentéseként, veszteség esetén az előző ráfordítások csökkentéseként kell elszámolni.

(6) Ha a valós érték fedezeti ügylet olyan alapügyletet vagy tételt fedez, amely nem tartozik a valós értékelés alá, vagy az értékesíthető pénzügyi eszközök közé lett besorolva, akkor annak elszámolását a fedezeti ügylethez kell igazítani. Legfeljebb a fedezeti ügylet eredménye összegének erejéig, ellentétes előjellel a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel, illetve egyéb ráfordításaival vagy a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, illetve ráfordításaival szemben el kell számolni a fedezett ügylet, tétel eredményét.

(7) Ha a valós érték fedezeti ügylet lejárati ideje rövidebb, mint az alapügylet lejárati ideje, akkor a fedezeti ügylet zárásakor jelentkező eredményének (nyereségének vagy veszteségének) a Tv. 59/E. §-ának (10) bekezdése szerinti időbeli elhatárolását az alapügylet zárásakor az alapügylet eredményét ellentételező összegként kell megszüntetni az alapügylet azzal szembeállítható ellenkező előjelű eredményének összegéig, az azt meghaladó rész a kereskedési célú ügyletek szabályai szerint kerül elszámolásra.

(8) A fedezeti célú, valamint a 14. § (7) bekezdés szerinti swap ügyleteket és a 14. § (8) bekezdése szerinti, a swap ügyletekkel azonos rendeltetésű ügyleteket kamatfedezeti célú valós érték fedezeti swap ügyletként kell kezelni, és a 6/C. § (3) bekezdés d) és e) pontja szerinti értékelés mellett - a számviteli politikában rögzített döntés szerint - alkalmazható azokra a 14. § (4) bekezdés a) -b) pontja szerinti, és ahhoz kapcsolódóan a 14. § (11) bekezdése szerinti időbeli elhatárolások elszámolása az értékelés és a zárás időpontjára vonatkoztatva. A 14. § (11) bekezdése szerinti időbeli elhatárolást a swap ügylet 6/C. § (3) bekezdésének d) és e) pontjai alapján elszámolt értékelési különbözet összegére is alkalmazni kell. A swap ügylet értékelési különbözetét és a kapcsolódó időbeli elhatárolásokat a swap ügylet határidős ügyletrészének zárásakor kell megszüntetni.

(9) A cash-flow fedezeti ügyletek lehetnek kamatfedezeti célú kamat-swap ügyletek, illetve előre jelzett alapügyleteket (adásvételi vagy pénzügyi ügyleteket) fedező ügyletek, továbbá áru leszállítási határidős vagy opciós alapügyleteket fedező ügyletek.

(10) A kamatfedezeti célú kamat-swap ügyletek 6/C. § (3) bekezdés c) pontja szerinti értékelési különbözetét a valós értékelés értékelési tartalékával szemben kell elszámolni. A fix kamat és a változó kamat adott elszámolási időszakra vonatkozó, az értékelés időpontjáig időarányosan számított összegének különbözetét, valamint az elszámolási időszakok végén és a lejárati idő végén elszámolt kamatkülönbözeteket az alapügyletként szolgáló hitel vagy betétügylet időarányos, illetve pénzügyileg rendezett kamat bevételét vagy ráfordítását ellentételező, kiegyenlítő módon kell elszámolni. Az értékelési különbözet a kamat elszámolási időpontokban - illetve a kamatok időbeli elhatárolásának időpontjaiban - módosításra és a lejárati idő végén megszüntetésre kerül a valós értékelés értékelési tartalékával szemben.

(11) Az előre jelzett ügyleteket és azok feltételeit (az ügylet fajtája, tárgya, nagyságrendje, időpontja, időtartama, egyéb feltételek) a Tv. 59/E. § (2) bekezdése szerint rögzíteni kell a fedezeti dokumentációban, valamint a fedezeti ügylethez kapcsolódó analitikus nyilvántartásban.

(12) Az eszköz vagy kötelezettség bekerülésével járó előre jelzett ügyletet, valamint az áru leszállítási határidős vagy opciós vételi ügyletet fedező cash-flow fedezeti ügylet alapügyletei után a fedezeti ügylet lejárati ideje alatt eredményt, értékelési különbözetet nem lehet elszámolni. A fedezeti ügylet értékelési különbözetét a valós értékelés értékelési tartalékával szemben kell elszámolni. A fedezeti ügylet lejártakor az értékelési különbözetet meg kell szüntetni a valós értékelés értékelési tartalékával szemben, és az ügylet nyereségét az alapügylet kapcsán beszerzett eszköz értékét csökkentő, a kötelezettség értékét növelő tételként, a fedezeti ügylet veszteségét az alapügylet kapcsán beszerzett eszköz értékét növelő, a kötelezettség értékét csökkentő tételként kell elszámolni.

(13) Az áru leszállítási határidős vagy opciós eladási ügylet vagy áru, illetve pénzügyi eszköz eladására vonatkozó előre jelzett ügylet formájában létező alapügylet fedezetére kötött cash-flow fedezeti ügylet zárásakor az értékelési különbözetet meg kell szüntetni és a fedezeti ügylet eredményét az alapügylet eredményét ellentételező tételként kell elszámolni az alapügylet ellentétes előjelű eredményének összegéig, az azt meghaladó részt pedig a kereskedési célú ügyletekre vonatkozó szabályok szerint, jellegétől függően a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeként vagy ráfordításaként kell lekönyvelni. A fedezeti ügylet eredményét az ellentételezett összeg erejéig (a hatékony fedezet összegéig) abban az eredménykategóriában kell elszámolni, amelyben az alapügylet eredménye is elszámolásra került, amennyiben az alapügylet pénzügyi eszközre vonatkozik. Az áru eladási alapügylet esetében a fedezeti ügylet ellentétes előjelű eredményét nem lehet ellentételező tételként elszámolni a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei vagy ráfordításai között, annak összegét az alapügylet ellentétes előjelű eredményének összegéig - jellegétől függően - a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként vagy ráfordításaként kell elszámolni.

(14) Ha a cash-flow fedezeti ügylet lejárati ideje rövidebb, mint az alapügylet lejárati ideje, akkor a fedezeti ügylet zárásakor jelentkező eredményének (nyereségének vagy veszteségének) a Tv. 59/E. §-ának (10) bekezdése szerinti időbeli elhatárolását az alapügylet zárásakor kell a (12) -(13) bekezdés szerinti elszámolással megszüntetni.

6/E. § (1) A külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügyletét a hozzárendelt külföldi gazdálkodó szervezetben lévő részesedésnek, külföldi követelésnek és külföldi kötelezettségnek (fedezett tételnek, tételeknek) a Tv. 60. § (4) -(6) és (8) bekezdése szerinti értékelésekor kell átértékelni, a valós értékelés értékelési tartalékával szemben.

(2) Az (1) bekezdés szerinti fedezeti ügylet zárásakor annak értékelési különbözetét és a fedezett tétel (tételek) értékelési különbözetét meg kell szüntetni a valós értékelés értékelési tartalékával szemben, egyidejűleg el kell számolni a fedezeti ügylet és a fedezett tétel (tételek) eredményét a pénzügyi műveletek egyéb bevételei vagy egyéb ráfordításai között egymást ellentételező tételként.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti fedezett tétel, tételek lejárati ideje, tartási ideje meghaladja a fedezeti ügylet lejárati idejét, akkor a fedezeti ügylet zárásához kapcsolódó (2) bekezdés szerinti elszámolást követően újabb fedezeti ügylet köthető. Ilyen esetben a fedezett tétel, tételek folyamatosan fedezettnek tekintendők és a fedezeti ügylet zárásakor a fedezett tételek értékelési különbözetként megjelenő - a valós értékelés értékelési tartalékával szemben megszüntetendő - átértékelési különbözete közvetlenül az adott devizaeszköz vagy devizakötelezettség értékét módosító tételként kerül elszámolásra az eredménynyel szemben a (2) bekezdés szerint.

(4) Ha a fedezeti ügylet egy pénzügyi eszköz leszállítására vonatkozó határidős vételi ügylet, akkor az ügylet záráskori eredménye a pénzügyi eszköz beszerzés napján valós értékre történő átértékelésének eredménye, amelyet a 6/B. § (14) bekezdése szerint kell elszámolni, illetve, ha az egy eszköz vagy kötelezettség bekerülésével járó előre jelzett ügyletet vagy határidős, illetve vételi opciós leszállítási ügyletet fedez, akkor a fedezeti ügylet tárgyát képező pénzügyi eszköz - ügylet záráskori - átértékelési eredménye az alapügyletből származó eszköz vagy kötelezettség értékét módosító tételként kerül elszámolásra.

(5) A Tv. 3. §-a (9) bekezdésének 14. pontja szerinti fedezeti hatékonyságot - a számviteli politikában rögzített módon - kötelező az értékelési időpontokban vizsgálni és annak eredményét a fedezeti dokumentációban rögzíteni. Ha a lejárati időn belül az ügylet fedezeti jellege megszűnik, akkor azt a kereskedési célú ügyletek szabályai szerint kell elszámolni. Az előre jelzett ügyletek feltételeinek alakulását folyamatosan nyomon kell követni és annak változását a fedezeti dokumentációban rögzíteni kell.

6/F. § (1) A valós értéken történő értékelés szabályaira történő áttéréskor, az áttérés napjára (az áttérés üzleti évének első napjára) vonatkozóan nyitó rendező tételként kell elszámolni

a) a valós értéken történő értékelés alá tartozó kereskedési célú értékpapírok értékvesztésének megszüntetését

-ha az nem tartozott a 6. § (2) -(6) bekezdése alá - a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításainak csökkentéseként, a könyv szerinti érték áttérés napi piaci értékre történő átértékelését az eszközhöz rendelt értékelési különbözetben a befektetési szolgáltatások bevételeivel, illetve a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításaival szemben;

b) a valós értéken történő értékelés alá tartozó kereskedési célú követelések értékvesztésének megszüntetését a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak csökkentéseként, a könyv szerinti érték áttérés napi piaci értékre történő átértékelését az eszközhöz rendelt értékelési különbözetben a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben;

c) a valós értéken történő értékelés alá vont értékesíthető, a befektetett eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban fennálló tulajdoni részesedést jelentő befektetések, valamint követelések piaci értékre történő átértékelését, amely ha meghaladja a bekerülési értéket, akkor az értékvesztés bekerülési értékig -illetve követelésnél a törlesztéssel csökkentett bekerülési értékig - történő visszaírását a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak, valamint az egyéb ráfordításoknak a csökkentéseként és azt meghaladóan az eszközhöz rendelt értékelési különbözet elszámolását a valós értékelés értékelési tartalékával szemben;

d) a mérleg fordulónapjáig le nem zárt, az e) pontba nem tartozó származékos ügyletekhez kapcsolódóan a várható eredmény összegében elszámolt aktív és passzív időbeli elhatárolások, céltartalékok megszüntetését a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival, valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, illetve a fizetett (fizetendő) kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal, a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel és a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításaival, az egyéb bevételekkel szemben, illetve az ügyletek átértékelését - a várható nyereségének vagy veszteségének elszámolását függetlenül attól, hogy fedezeti vagy nem fedezeti célú, a követelések vagy a kötelezettségek között megnyitott - származékos ügyletekhez kapcsolódó pozitív vagy negatív értékelési különbözetben a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival, valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, illetve a fizetett (fizetendő) kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal, továbbá a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel és a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításaival szemben;

e) a mérleg fordulónapján le nem zárt cash-flow fedezeti célú, valamint külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezete céljából kötött származékos ügyletekhez kapcsolódóan a várható eredmény összegében elszámolt aktív és passzív időbeli elhatárolások megszüntetését a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben, illetve az ügyletek átértékelését - a várható nyereségének vagy veszteségének elszámolását - a származékos ügyletekhez kapcsolódó pozitív vagy negatív értékelési különbözetben a valós értékelés értékelési tartalékával szemben.

(2) A valós értéken történő értékelés szabályainak alkalmazásáról a bekerülési értéken történő értékelésre vonatkozó általános értékelési szabályokra való áttérés esetén a Tv. 59/F. §-ának (3) bekezdése szerint kell eljárni."

3. §

(1) A Rendelet 7. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei, illetve ráfordításai között elkülönítetten kell kimutatni:]

"b) kereskedelmi tevékenység bevételeként, illetve ráfordításaként a forgóeszközök között kimutatott, eladási célú értékpapírok eladási árában érvényesített kamatbevételt, illetve vételárában elismert - kamatbevételt csökkentő tételként elszámolt - kamatot, értékesítése során felmerült (pénzügyileg realizált, illetve időarányos) árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség összegét, az ilyen értékpapírok felértékelési nyereségét, illetve értékvesztését, kamat- és osztalékbevételét, a 8. § (1) bekezdése szerinti árfolyamveszteségre képzett céltartalék felhasználását, illetve képzését, a saját számlás értékpapír kölcsönbe adás esetén a kölcsönbe adott értékpapír kivezetett könyv szerinti értéke és szerződés szerinti értéke közötti különbözetet, a 8. § (2) bekezdés szerint a nyitott pozíció veszteségére képzett céltartalék felhasználását, illetve képzését, a saját számlára, kereskedési célra (nem fedezeti célra), vagy kereskedési célú alapügylet fedezete céljára kötött határidős és opciós tőzsdei, tőzsdén kívüli, valamint swap ügyletekből származó, várható vagy ténylegesen realizált árfolyamnyereség, illetve -veszteség, kamatbevétel, illetve -ráfordítás üzleti évben elszámolható összegét, fedezeti ügylet esetében feltéve, hogy az alapügylet eredménye is ilyen bevételként vagy ráfordításként kerül elszámolásra. A valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a kereskedési célú alapügylet fedezetére kötött ügylet után a tárgyévben elszámolható nyereség a kereskedési tevékenység ráfordításait csökkentő tételként, a veszteség a kereskedési tevékenység bevételeit csökkentő tételként kerül elszámolásra;"

(2) A Rendelet 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A nem forgalmazási pénzügyi műveletek bevételein, illetve ráfordításain belül kell kimutatni:

a) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok utáni osztalékbevétel összegét, az értékesítésük és beváltásuk során keletkező árfolyamnyereséget és veszteséget, a befektetési célú értékpapírok és az éven túli, illetve éven belüli lejáratú kölcsönök, követelések és bankbetétek utáni kamatbevételeket, a befektetési célú értékpapírok után elszámolt értékvesztés és visszaírás összegét;

b) a kapott kamatok, kamatjellegű bevételek, illetve a fizetett (fizetendő) kamatok, kamatjellegű ráfordítások között a kamatfedezeti célú határidős, opciós, valamint swap ügyleteknél felmerülő, az üzleti év eredményében ilyen címen figyelembe vehető kamat- és árfolyamkülönbözetből származó kamatként elszámolt bevételt, illetve ráfordítást, ha a fedezett - nem kereskedési célú - alapügylet eredménye is kamat - vagy kamatjellegű ráfordítás -, illetve bevétel. A valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a kamatfedezeti ügylet után a tárgyévben elszámolható nyereség kamatjellegű ráfordítást csökkentő tételként, a veszteség kamatjellegű bevételt csökkentő tételként vagy a kamatjellegű bevételt vagy kamatjellegű ráfordítást kiegyenlítő tételként kerül elszámolásra;

c) a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között a nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti célra kötött határidős, opciós, valamint swap ügyletek üzleti év eredményében ilyen címen figyelembe vehető nyereségéből, illetve veszteségéből származó bevétel, illetve ráfordítás összegét is, ha az általa fedezett alapügylet (nem kereskedési célú alapügylet) eredménye is ilyen bevételként vagy ráfordításként kerül elszámolásra. A valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a nem kamatfedezeti célú egyéb fedezeti célra kötött ügylet után a tárgyévben elszámolható nyereség a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításait csökkentő tételként, a veszteség a pénzügyi műveletek egyéb bevételeit csökkentő tételként kerül elszámolásra."

(3) A Rendelet 7. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Külön kiemelten kell bemutatni értékelési különbözet címén

a) a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között a kereskedési célú pénzügyi eszköznek minősülő követelések tárgyévi átértékelése során bevételként, illetve ráfordításként elszámolt értékelési különbözet összegét;

b) a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeiből, illetve ráfordításaiból a kereskedési célú pénzügyi eszköznek minősülő értékpapírok tárgyévi átértékelése során bevételként, illetve ráfordításként elszámolt értékelési különbözet összegét."

4. §

A Rendelet 8. §-a (8) bekezdésének f) -g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő k) ponttal egészül ki:

[(8) A számviteli nyilvántartások havi, illetve negyedéves zárása során - a számviteli politikában is rögzítettek szerint - legalább a következő zárlati munkálatokat kell elvégezni:]

"f) a főkönyvi kivonat elkészítése. A főkönyvi kivonatnak tartalmaznia kell a könyvviteli számlák tárgyidőszaki nyitó egyenlegét, tartozik és követel forgalmát, valamint tárgyidőszak végi záró egyenlegét;

g) a főkönyvi számlák technikai zárása (csak az egyenleg meghatározását értve alatta). A befektetési vállalkozás a zárlat keretében a főkönyvi számláit oly módon köteles zárni, hogy abból a Felügyelet által is ellenőrizhető legyen a tárgyidőszakban elért halmozott eredmény. A befektetési vállalkozás a főkönyvi kivonathoz kapcsolódóan köteles bemutatni számlaosztályonként a forgalmi adatok összesítését;"

"k) a valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a valós értéken történő értékelés alá vont pénzügyi instrumentumok átértékelése kapcsán az értékelési különbözetek és azok módosításának elszámolása (havonta, illetve negyedévente). Ez esetben az i) pontban foglalt időbeli elhatárolásokat, aj) pontba foglalt, valamint a 8. § (2) bekezdése szerinti céltartalékképzést és felhasználást a származékos ügyletekre nem lehet alkalmazni."

5. §

(1) A Rendelet 17. §-ának 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kiegészítő melléklet a Tv. előírásain túlmenően a következőket tartalmazza:]

"5. a Tv.-ben előírt tagolásban a cash-flow kimutatást (amelyben a valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a kereskedési célú pénzügyi instrumentumok tárgyévben elszámolt értékelési különbözeteinek - előjelesen - összevont értékét a "Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás"-on belül 3/A. tételként kell bemutatni)."

(2)[1] A Rendelet 17. §-a a következő 20-21. pontokkal egészül ki:

[A kiegészítő melléklet a Tv. előírásain túlmenően a következőket tartalmazza:]

"20. a valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén az előre jelzett ügyletek típusait, várható szerződés szerinti értékét, teljesítési időpontját, valamint a pénzügyi instrumentumok esetében alkalmazott piaci érték meghatározásának módját, ideértve a származékos ügyletek esetében alkalmazott általános értékelési eljárások, modellek leírását is és az azokhoz kapcsolódó feltételezéseket, tényezőket (így különösen: diszkont tényezők, alternatív befektetések, alternatív befektetések hozama, növekedési ráták);

21. a külföldi felettes anyavállalat esetében a konszolidált éves beszámoló elkészítése alól mentesülő köztes anyavállalatnak minősülő befektetetési vállalkozás az alátartozó konszolidációs körön belüli kapcsolt vállalkozások befektetett eszközeinek, bevételeinek, tárgyévi üzleti eredményének, saját tőkéjének és foglalkoztatottai átlagos állományi létszámának összesített adatait a 17/A. § (2) bekezdésének d) pontja szerint;"

6. §[2]

A Rendelet a 17. §-t követően a következő alcímmel és 17/A. §-sal egészül ki:

"Összevont (konszolidált) éves beszámolót érintő sajátosságok

17/A. § (1) A befektetési vállalkozás anyavállalatnak minősül a Tv. 3. §-a (2) bekezdése 1. pontjában foglaltakon túlmenően abban az esetben is, ha igazgatóságának, illetve felügyelő bizottságának irányítása, illetve ellenőrzése alatt áll egy másik - pénzügyi intézménytől eltérő - vállalkozás (leányvállalat) függetlenül attól, hogy azt a létesítő okiratban rögzítették-e. Ez esetben az anyavállalatnak minősülő befektetési vállalkozás és a leányvállalat közös irányítás alatt áll. Ha a közös irányítás alatt álló két vállalkozás közül az egyik befektetési vállalkozás, a másik hitelintézet akkor a Tv. 3. §-a (2) bekezdésének 1. pontja szerinti feltételek hiányában anyavállalatnak a hitelintézetet kell tekinteni. Ha a közös irányítás alatt álló mindkét vállalkozás befektetési vállalkozás, vagy az egyik biztosító intézet vagy pénzügyi vállalkozás akkor a Tv. 3. §-a (2) bekezdésének 1. pontja szerinti feltételek hiányában a létesítő okiratban vagy külön szerződésben kell rögzíteni az anyavállalati, illetve a leányvállalati minősítést.

(2) Az anyavállalatnak minősülő befektetési vállalkozás a külföldi fölérendelt anyavállalat esetében a Tv. 116. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeken túlmenően akkor mentesíthető az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítése alól, ha a következő a) -d) pont szerinti feltételek együttesen fennállnak:

a) a külföldi fölérendelt anyavállalat 100%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik a mentesülő befektetési vállalkozásban, vagy legalább 90%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik és a kisebbségi tulajdonosok elfogadták a mentesítést, nem igényelik, hogy a mentesülő befektetési vállalko-. zás összevont (konszolidált) éves beszámolót készítsen,

b) a mentesülő befektetési vállalkozás nem tőzsdei kibocsátó,

c) a mentesülő befektetési vállalkozás gondoskodik a fölérendelt anyavállalat által elkészített összevont (konszolidált) éves beszámoló magyar nyelvre lefordított hiteles példányának magyarországi közzétételéről,

d) a mentesülő befektetési vállalkozás éves beszámolójának kiegészítő mellékletében vagy a c) pont szerinti összevont (konszolidált) éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatásra kerülnek a mentesülő befektetési vállalkozás alá tartozó konszolidációs körön belüli kapcsolt vállalkozások befektetett eszközeinek, bevételeinek, tárgyévi üzleti eredményének, saját tőkéjének és foglalkoztatottai átlagos állományi létszámának összesített adatai.

(3) Ha a leányvállalatnak minősülő befektetési vállalkozást az anyavállalat nem vonja be, mert a benne lévő részvényeket átmenetileg tartja pénzügyi megsegítés, vagy átszervezés miatt, akkor a mentesülő leányvállalat éves beszámolójának kiegészítő mellékletében és az anyavállalat által készített összevont (konszolidált) éves beszámoló kiegészítő mellékletében kell információt adni a mentesítés tényéről."

7. §

A Rendelet a 18. § után a következő alcímmel és 18/A. §-sal egészül ki:

"A befektetési szolgáltatási tevékenységet év közben megkezdő, illetve megszüntető vállalkozások nyilvántartási kötelezettsége

18/A. § (1) Az a befektetési vállalkozás, amely év közben szerzi meg befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére vonatkozó engedélyét és kezdi meg befektetési szolgáltatási tevékenységét, azonban megalakulása óta befektetési szolgáltatástól eltérő tevékenységet végzett, a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély hatálybalépésének időpontjára vonatkozóan köteles főkönyvi számláit lezárni, leltárt és főkönyvi kivonatot készíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti befektetési vállalkozás főkönyvi kivonata alapján egyidejűleg köteles az e rendelet 1. számú melléklete szerinti mérleget és 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatást alátámasztó főkönyvi számláit megnyitni e rendelet szerinti nyilvántartások folyamatos vezetése céljára.

(3) Az (1) bekezdés szerinti befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatás végzésére jogosító engedély hatálybalépése évének mérlegfordulónapján e rendelet szerint elkészített éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles bemutatni, hogy a bázis adatokat hogyan rendezte át az 1. számú melléklet szerinti mérlegbe, illetve a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatásba.

(4) Az a befektetési vállalkozás, amely év közben szünteti meg befektetési szolgáltatási tevékenységét és a továbbiakban befektetési szolgáltatástól eltérő tevékenységet folytat, a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély visszavonásának időpontjára vonatkozóan köteles főkönyvi számláit lezárni, leltárt és főkönyvi kivonatot készíteni.

(5) A tevékenységét megszüntető befektetési vállalkozás egyidejűleg köteles a (4) bekezdés szerinti főkönyvi kivonata alapján a Tv., vagy az általa meghatározott és felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti mérleget és eredménykimutatást alátámasztó főkönyvi számláit megnyitni és számviteli nyilvántartásait ennek megfelelően folyamatosan vezetni."

8. §

A Rendelet 1. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerint, a Rendelet 2. számú melléklete e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul, egyidejűleg a Rendelet 3. számú mellékletében a 2. pontban a "Konszolidációból adódó (számított) társasági adókövetelés" tétel számozása 10-ről 12-re, az 5. pontban a "Konszolidálásból adódó (számított) társasági adó tartozás" tétel számozása 13-ról 15-re változik.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

9. §

(1) E rendelet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2004. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit először a 2004. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) E rendelet előírásait a - (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2003. évi üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

(3) E rendelet 6. §-a és 5. §-a (2) bekezdésének a Rendelet 17. §-a 21. pontját beiktató része a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit az Európai Közösségek jogával összhangban kell alkalmazni.

Átmeneti rendelkezések

10. §

(1) A valós értéken történő értékelésre a 2003. évi áttéréskor e rendelet 2. §-ával a Rendelet 6/F. § (1) bekezdéseként beiktatott szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti áttéréskor a valós értéken történő értékelés alá vont pénzügyi instrumentumnak minősülő ügyletek után várható eredményeket a 2003. üzleti év mérleg fordulónapján nem lehet időbeli elhatárolásként vagy - a Rendelet 15. §-ának (4) -(6) bekezdései, valamint 16. §-ának (5) bekezdése szerinti - céltartalékként kimutatni, azok a pénzügyi instrumentum mérlegfordulónapi értékelési különbözetében jelennek meg.

Módosuló jogszabályok

11. §

E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségéről szóló 251/2000./(XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról szóló 292/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 17. §-ának (1) bekezdésében a "- legkésőbb 2002. december 31-ig -" szövegrész hatályát veszti.

A miniszterelnök helyett:

Kiss Péter s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

1. számú melléklet a 241/2003. (XII. 17.) Korm. rendelethez

A 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének módosításáról

A Rendelet 1. számú melléklete az alábbiak szerint módosul:

1. A mérlegben "B) Forgóeszközök" mérlegfőcsoport "II. Követelések" mérlegcsoportjának tagolása a következő 10-11. ponttal egészül ki:

[II.. Követelések]

"10. Követelések értékelési különbözete

11. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete"

2. Az "A" változatú mérleg "D) Saját tőke", illetve a "B" változatú mérleg "J) Saját tőke" mérlegfőcsoportjának VI. Értékelési tartalék mérlegcsoportja a következő mérlegtételekkel egészül ki:

[VI. Értékelési tartalék]

"1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka

2. Valós értékelés értékelési tartaléka"

3. Az "A" változatú mérleg "F) Kötelezettségek" mérlegfőcsoport "III. Rövid lejáratú kötelezettségek" mérlegcsoportjának, valamint a "B" változatú mérleg "D) Egy éven belül esedékes kötelezettségek" mérlegfőcsoportjának tagolása a következő 13-14. ponttal egészül ki:

"13. Kötelezettségek értékelési különbözete

14. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete"

2. számú melléklet a 241/2003. (XII. 17.) Korm. rendelethez

A 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének módosításáról

A Rendelet 2. számú melléklete az alábbiak szerint módosul:

Az eredménykimutatás "01. Befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei", "02. Befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai", "10. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei", valamint a "14. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai" tétele a következők tájékoztató adattal egészül ki:

"Ebből: - értékelési különbözet"