251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet

a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a Magyar Nemzeti Bank előzetes véleményének kikérésével - a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §

(1)[1] A rendelet hatálya kiterjed a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) hatálya alá tartozó befektetési vállalkozásra.

(2) A befektetési vállalkozások a Tv. előírásait e rendeletben meghatározott eltérésekkel kötelesek alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában

1.[2] befektetési szolgáltatás: a Bszt. szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységek és kiegészítő szolgáltatások, valamint az árutőzsdei szolgáltatások;

2. éves nettó árbevétel: a Tv. 117. §-a (1) bekezdése b) pontjának alkalmazása szempontjából a befektetési vállalkozás éves nettó árbevétele alatt a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeit kell érteni;

3. közvetített szolgáltatási díj a 7. § (2) bekezdésének alkalmazása szempontjából: az ügyfelek részére nyújtott befektetési szolgáltatásokhoz más vállalkozótól (közvetítőtől, ügynöktől) igénybe vett szolgáltatásokért fizetett, az - ügyfelekre továbbhárított - díjak;

4.[3]

5.[4]

6.[5]

7.[6]

8.[7] kamatarbitrázs érdekében vagy meglévő deviza más devizában történő kihelyezése és kamatozása céljából kötött swap ügylet: a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Hitkr.) meghatározott fogalom;

9.[8] kamatarbitrázs ügylet: a Hitkr.-ben meghatározott fogalom;

10.[9] tőzsde, értékpapírkölcsön ügylet, másodlagos értékpapír, garanciaalap, központi értéktár, központi szerződő fél, központi szerződő fél tevékenység: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) szerint meghatározott fogalom;

11.[10] BUBOR: a Hitkr.-ben meghatározott fogalom.

12.[11] tőzsdeforgalmi számla: a szakosított hitelintézetként működő központi értéktárnál, központi szerződő félnél befektetési szolgáltatásokkal összefüggő fizetési forgalom lebonyolítása céljából nyitott pénzforgalmi számla;

13.[12] általános tartalék: az adózott eredményből ilyen címen megképzett és még fel nem használt tartalék;

14.[13] kölcsönbe adott értékpapír szerződés szerinti értéke: a felek által a kölcsönszerződésben rögzített érték, amely legalább a kölcsönbe adott értékpapír kölcsönbe adó által közölt könyv szerinti értéke és legfeljebb a kölcsönbe adáskor érvényes piaci értéke; ha a felek a szerződésben nem rendelkeznek róla, akkor a kölcsönbe adó által közölt könyv szerinti érték; befektetési célú értékpapír kölcsönbe adásakor minden esetben a kölcsönbe adó által közölt könyv szerinti érték.

15.[14] deltaérték: az a mutatószám, amely kifejezi, hogy az opció tárgyának piaci értékében bekövetkezett egységnyi változás mekkora változást eredményez az opció piaci értékében.

16.[15] vásárolt követeléssel azonosan kezelt követelés: olyan követelés, amely nem az azt keletkeztető szerződés keretében, hanem utólag, más megállapodás, gazdasági esemény [csereügylet, tulajdonos által teljesített nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (apport), garancia, kezesség beváltása, egyéb esemény] kapcsán került a befektetési vállalkozáshoz az eredeti szerződés szerinti jogosulttól vagy más személytől [ide nem értve a 6. § (17) bekezdése szerint bekerült követelést, amely a saját követeléssel azonosan kezelt követelésnek minősül];

17.[16] valós érték fedezeti kamat-swap ügylet, cash-flow fedezeti kamatfedezeti célú kamat-swap ügylet, kamatlábopciós ügylet, kamatlábcap ügylet, kamatlábfloor ügylet, kamatlábcollar ügylet, devizakamat-csere ügylet (deviza kamat-swap ügylet), kamatcserével járó deviza-betétcsere ügylet (currency swap ügylet): a Hitkr.-ben meghatározott fogalom;

18.[17]

19.[18]

20.[19]

21.[20]

22.[21]

23.[22] hitelderivatíva: olyan határidős, opciós, illetve swap ügylet, amelynek célja a hitelezési kockázat átadása, tárgya egy minősített követelés, követelésállomány, hitelindex, illetve valamely követelés megtérülése (hozama), és az ügylet értéke a követelés (tőke-, illetve kamatkövetelés) törlesztésével kapcsolatos mulasztási esemény bekövetkezésétől, egy előre meghatározott hitelkockázati besorolás (hitelmérték, bonitás), hitelindex, illetve követelés megtérülés (hozam) alakulásától függ.

24.[23] ügynöki tevékenység: a Bszt. 111-116. §-a szerinti tevékenység;

25.[24] értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység: a Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti tevékenység körébe tartozó tevékenység;

26.[25] bizományi tevékenység: a Bszt. alapján végzett azon tevékenység, amely megfelel a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizományi megállapodásra vonatkozó rendelkezések szerint létrejövő szerződésen alapuló tevékenységnek;

27.[26] tőke megóvására, illetve hozamra vonatkozó ígéret, a tőke megóvására, illetve hozamra vonatkozó garancia (tőke-, illetve hozamgarancia): a Bszt. szerinti tevékenységek.

28.[27]

29.[28]

30.[29] változó kamatok cseréjére vonatkozó swap ügylet: azonos devizanemben meghatározott azonos névleges tőkeösszegre vetítve a szerződésben meghatározott futamidő alatt, meghatározott elszámolási időszakonként változó piaci tényezőkhöz igazított változó kamatok cseréjére vonatkozó ügylet;

31.[30] teljes hozamcsere-ügylet (total return swap ügylet): olyan, hitelderivatívának minősülő ügylet, amelynek során a szerződésben rögzített futamidő alatt és meghatározott elszámolási időszakonként, az egyik fél egy meglévő hitel, hitelállomány, hitelviszonyt megtestesítő eszköz, ilyen eszközökből kialakított eszközcsoport (kosár), leképezett index (a továbbiakban: referenciaeszköz) alapján járó kamatát, hozamát, jutalékait, és a referenciaeszköz szerződésben rögzített elszámolási időszakonként végrehajtott értékeléséből eredő pozitív értékkülönbözet (értéktöbblet) összegét cseréli el a másik féllel egy - a referenciaeszközzel - azonos névértékre vetített, szerződésben meghatározott piaci kamatra, hozamra, valamint a referenciaeszköz értékeléséből eredő negatív értékkülönbözet megtérítésére;

32.[31] hitel nem teljesítéskori csereügylet (credit default swap ügylet): egy létező hitel, hitelállomány, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, ilyen eszközökből kialakított mögöttes termék (a továbbiakban: hiteleszköz) meghatározott jövőbeni feltétel bekövetkezéséhez kötött - leszállítási vagy elszámolási típusú - határidős adásvételére vonatkozó - hitelderivatívának minősülő - megállapodás, amelynek értelmében, az ügylet tárgyát képező hiteleszköz hitelkockázata elleni védelmet vevő fél (a továbbiakban: védelmet vevő) meghatározott díj kifizetése ellenében jogot szerez arra, hogy az adott hiteleszközhöz, kapcsolódó, a szerződésben meghatározott - a hiteleszköz megtérülését csökkentő, veszteséget eredményező - hitelesemény bekövetkezése esetén a még nem törlesztett, be nem váltott, meg nem térült hiteleszközt a hitelkockázat elleni védelmet eladó szerződő partnernek (a továbbiakban: védelmet eladó) a szerződésben előre rögzített kötési áron eladja, a védelmet eladó szerződő partner pedig kötelezettséget vállal arra, hogy azt megveszi.

33.[32] központi szerződő fél: a Tpt. szerinti központi szerződő fél;

34.[33] központi szerződő fél tevékenység: a Tpt. szerinti központi szerződő fél tevékenysége;

35.[34] szakosított hitelintézetként működő központi szerződő fél: a Tpt.-ben meghatározott tevékenységek végzésére jogosult szakosított hitelintézetként való működésre jogosító engedéllyel rendelkező központi szerződő fél.

Éves beszámoló

3. §

(1)[35] A befektetési vállalkozás működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év lezárását követően a Tv.-ben és e rendeletben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott éves beszámolót, valamint a Tv. szerinti üzleti jelentést köteles készíteni az e rendeletben foglaltak figyelembevételével. Az éves beszámoló a (2) bekezdés szerinti mérleget, a (3) bekezdés szerinti eredménykimutatást és a 17. § szerinti kiegészítő mellékletet foglalja magában.

(2) A Tv. 1. számú mellékletében előírt mérleget a befektetési vállalkozás e rendelet 1. számú mellékletében foglalt kiegészítésekkel köteles elkészíteni.

(3) Az eredménykimutatást a 2. számú melléklet szerinti tagolásban kell elkészíteni.

(4) Az anyavállalatnak minősülő befektetési vállalkozás összevont (konszolidált) éves beszámolójának mérlegét a (2) bekezdés szerinti szerkezetben, a 3. számú mellékletben meghatározott kiegészítések figyelembevételével köteles elkészíteni.

(5) Az anyavállalatnak minősülő befektetési vállalkozás összevont (konszolidált) éves beszámolójának eredménykimutatását a 2. számú melléklet szerinti szerkezetben, a 4. számú mellékletben meghatározott kiegészítések figyelembevételével köteles elkészíteni.

(6) A számviteli politika keretében - a Tv. 14. §-ának (3)-(5) bekezdésében foglaltakon túlmenően - kell elkészíteni:

a)[36] a befektetési vállalkozás számviteli politikájának a Tv. 14. § (5) bekezdés b) pontja szerinti Eszközök és források értékelési szabályzatában, Sajátos értékelési előírások címen, elkülönítetten köteles rendelkezni a követelések, követelés jellegű aktív időbeli elhatárolások, a befektetések, a követelés fejében kapott, készletként kimutatott eszközök, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségek értékeléséről, értékvesztése elszámolásának és céltartalék képzésének rendjéről. Ebben a követelésekre, a követelés jellegű aktív időbeli elhatárolásokra, a befektetési célú és forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra, továbbá a mérlegen kívüli kötelezettségekre olyan értékelési előírásokat köteles meghatározni, amelyek összhangban vannak az ügyfél és partnerminősítés, valamint fedezetértékelés prudenciális követelményeiről szóló és a nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló MNB rendeletek szabályaival. A befektetési vállalkozás az eszközök és a kötelezettségek értékelése során a Tv. és az 5. számú mellékletének előírásait is köteles alkalmazni.

b) a Tv. 14. §-a (5) bekezdésének d) pontjában foglaltak alapján a pénz- és értékkezelési szabályzatot;

c) a szigorú számadási kötelezettség alá vont bizonylatok, nyomtatványok kezeléséről, nyilvántartásuk és elszámoltatásuk rendjéről, ellenőrzéséről készített belső szabályzatot;

d) az ügynökökkel történő elszámolás rendjére vonatkozó szabályzatot;

e)[37] a származékos ügyletek elszámolására, nyilvántartására, a fedezeti ügyletek meghatározására és elkülönített kezelésére vonatkozó szabályzatot.

f)[38] az anyavállalatnak minősülő befektetési vállalkozásnak az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállítására vonatkozó szabályzatot.

g)[39] a fióktelep és a központ közötti elszámolásra, illetve a fióktelepek egymás közötti elszámolásaira vonatkozó szabályzatot. A szabályzatban meg kell határozni többek között a belföldi központ és annak külföldi fióktelepe, illetve a külföldi központ belföldi fióktelepe esetében egyaránt, hogy:

ga) milyen tételek (pénzeszközök és egyéb vagyontárgyak) képezik a központ által a fióktelep működéséhez - jegyzett tőke vagy jegyzett tőkén felüli vagyon címén - rendelkezésre bocsátott eszközöket,

gb) milyen jogcímen történnek kifizetések a fióktelep és a központ, illetve a fióktelep és más országban működő fióktelepek között,

gc) hogyan kell a fióktelep - illetve a központ - könyveiben elkülöníteni a Tv. 50. §-ának (7)-(8) bekezdése szerinti eszközöket és a Tv. 78. §-ának (7) bekezdése szerinti szolgáltatások miatti költségeket és az azokból eredő kötelezettségeket, továbbá a Tv. 72. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti bevételeket és az azokból eredő követeléseket,

gd) a központtal, illetve más fiókteleppel szembeni elszámolásokból eredően milyen követeléseket és kötelezettségeket lehet a fióktelepnél, annak beszámolójában nettósítani (beszámítani) a Tv. 43. §-ának (3) bekezdése szerint,

ge) milyen követelések és kötelezettségek tekintetében nem lehet a gd) pont szerinti nettósítást a fióktelep nyilvántartásaiban és beszámolójában alkalmazni,

gf) hogyan kell a ga)-gc) pont szerinti tételek miatti halmozódásokat a központ könyveiből és beszámolójából kiszűrni,

gg) milyen módon és gyakorisággal történik a fióktelep és a központ közötti bizonylatolás, adatszolgáltatás, egyeztetés, valamint belső ellenőrzés,

gh) az adózás szempontjából milyen tételeket tekintenek belső elszámolásaikban külföldön adózó tételnek, léteznek-e menedzsment szolgáltatási vagy más díj címén meghatározott összegek, amelyek a fióktelep beszámolójában, mint a központot megillető bevétel (költségként vagy bevételcsökkentő tételként) jelennek meg, míg a központnál adóalapot képeznek,

gi) milyen tételeket kell a fióktelepnek, illetve a központnak az éves beszámoló kiegészítő mellékletében a fióktelep működése és az egymással való elszámolás miatt kimutatni.

(7) A Tv. 14. §-a (5) bekezdésének c) pontjában foglalt szabályzat alatt a befektetési vállalkozásnál olyan költségszámítási szabályzatot kell érteni, amely magában foglalja a saját vállalkozásban megvalósított beruházások, a saját vállalkozás keretében működtetett jóléti intézmények, a nem befektetési szolgáltatási tevékenységek közvetlen és közvetett költségeinek meghatározását, valamint alátámasztja azon befektetési szolgáltatások díjainak megállapítását, amelyek bevétele a befektetési vállalkozás összes bevételében jelentős részarányt képvisel. A befektetési vállalkozás saját hatáskörben dönti el és határozza meg számviteli politikájában, hogy milyen mértéket tekint jelentős részaránynak.

(8) A befektetési vállalkozás köteles belső számviteli rendjét, illetve belső ellenőrzési rendszerét úgy kialakítani, hogy az alkalmas legyen a felügyeleti ellenőrzésre.

(9)[40] A befektetési vállalkozás a számviteli politikában köteles rendelkezni arról, hogy az adózott eredményből képzett és még fel nem használt általános tartalékot az üzleti év(ek) adózott eredményeként kialakult veszteség megszüntetésére kívánja felhasználni a veszteség összegében, de legfeljebb a meglévő tartalék erejéig, abban az üzleti évben, amelyben a veszteség keletkezett.

A mérleg tételeinek tartalma

4. §

(1) A részesedések között a könyvviteli nyilvántartásokban elkülönítetten kell kimutatni:

a) a tőzsde által megállapított egyszeri belépési díj befizetett összegét mindaddig, amíg a befektetési vállalkozás tőzsdetagsága meg nem szűnik, vagy a tőzsdetagságot át nem ruházza,

b) a más befektetési vállalkozásban való részesedést,

c) az olyan vállalkozásban való 5%-ot meghaladó közvetlen részesedést, amelynek 5%-ot meghaladó közvetlen részesedése van más befektetési vállalkozásban.

(2) A készletek között elkülönítetten kell kimutatni a követelés ellenében kapott, eladási célú vagyontárgyakat - ide nem értve az értékpapírokat - a Tv. 50. §-ának (1) bekezdése szerinti értéken.

(3) Az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokból eredő követeléseken belül kell kimutatni

a) a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenység után felszámított díjakra vonatkozó követelések összegét,

b) az ügyfelekkel szembeni kötelezettségeknek a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódóan a mérleg fordulónapján fennálló Tartozik egyenlegének összegét, ideértve a halasztott pénzügyi teljesítésből származó követelést is (amikor a befektetési vállalkozás a megbízó ügyfél javára kötött ügylet, szerződés pénzügyi teljesítését - az ügyféllel történő megállapodás alapján - átmenetileg saját pénzeszközeiből finanszírozza, és az ügyfél annak összegét utólag téríti meg),

c) a jegyzési garanciavállalás után felszámított díjakra vonatkozó követelések,

d)[41] a befektetési hitel, a saját számlás értékpapír kölcsön, és az óvadéki repoba vétel miatti követelések összegét,

e) vállalkozások tőkeszerkezetével, átalakításával kapcsolatos tanácsadás és szolgáltatás után felszámított díjakra vonatkozó követelések, egyéb követelések összegét,

f) az egyéb üzleti tevékenységből eredő követeléseket, ideértve a befektetési tanácsadás után felszámított díjakból, a biztosítópénztárak részére végzett vagyonkezelésből eredő - szerződésenként elkülönítetten nyilvántartott - követeléseket is.

(4) A tőzsdei ügyletek elszámolásaiból eredő követelések között kell kimutatni a tőzsdén a saját számlára teljesített (nem bizományi) azonnali, illetve határidős ügyletekből adódóan keletkezett követeléseknek a mérleg fordulónapján fennálló összegét. A még le nem járt (le nem zárt) határidős ügyletek esetében nem lehet ilyen címen követelést kimutatni.

(5) A tőzsdén kívül kötött ügyletek elszámolásaiból eredő követelések között kell kimutatni a tőzsdén kívül saját számlára teljesített (nem bizományi) azonnali, illetve határidős ügyletekből adódóan keletkezett követelések összegét. A még le nem járt (le nem zárt) határidős ügyletek esetében nem lehet ilyen címen követelést kimutatni.

(6)[42] A központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni követelésként kell kimutatni a Tpt. értelmében központi értéktári, központi szerződő fél által végezhető tevékenységet ellátó, hitelintézetnek nem minősülő szervezettel szemben a központi értéktár, központi szerződő fél tevékenysége, illetve a központi értéktár által nyújtható befektetési szolgáltatások igénybevétele során keletkezett követelések összegét.

(7)[43] Központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni követelések között kell kimutatni:

a) a tőzsdeforgalmi számláról - illetve bankszámláról vagy pénztárból - árkülönbözet címén a központi értéktár, központi szerződő fél részére befizetett pénzösszeget [a hó végi záráskor, illetve a mérleg fordulónapján - a 11. § (4) bekezdésének megfelelően - ilyen címen csak saját számlás határidős ügyletből adódóan mutatható ki követelés];

b) a befektetési vállalkozások által a tőzsdei ügyletek nem teljesítéséből eredő kockázat elkerülése céljából - a központi szerződő fél által létrehozott és kezelt - közös pénzeszközhöz (garanciaalaphoz) való hozzájárulás címén átutalt pénzösszeget.

(8)[44] Az értékpapírok között, a könyvviteli nyilvántartásokban elkülönítetten kell kimutatni a központi értéktárnál pénzügyi fedezetként letétbe helyezett nyomdai úton előállított, illetve nyilvántartott dematerializált állampapírok állományát. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, illetve a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknek minősülő értékpapírok között kell elkülönítetten kimutatni a kölcsönbe vett és a másodlagos értékpapírokat is.

(9)[45] A pénzeszközök között elkülönítetten kell kimutatni

a)[46] a központi értéktár, központi szerződő fél által vezetett tőzsdeforgalmi számlán lévő pénzeszközöket - az analitikus nyilvántartásban biztosítva a saját és ügyfél pénzeszköz elkülönítését - az alábbi részletezésben:

aa) az azonnali tőzsdei ügyletek pénzügyi rendezésére szolgáló pénzösszeget,

ab) az ügyletek pénzügyi fedezetére, kiegészítő pénzügyi fedezetére szolgáló pénzösszeget,

ac) az ügyletenkénti alapbiztosíték céljára szolgáló pénzösszeget,

ad) az ügyletenkénti árkülönbözet (változó letétként) befizetésére szolgáló pénzösszeget, valamint a központi értéktártól, központi szerződő féltől az ügyletenként árkülönbözet címén kapott pénzösszeget,

ae) egyéb célra a tőzsdeforgalmi számlán tartott pénzösszeget;

b) az elkülönített betétszámlák között a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységből adódóan a befektetési vállalkozáshoz átutalt, az ügyfeleket megillető pénzösszegnek - tőzsdeforgalmi számlára át nem utalt - a Tpt. szerint banknál vezetett letéti számlán tartott összegét.

(10) A főkönyvi könyvelés vagy az analitikus nyilvántartás keretében biztosítani kell, hogy - a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységből adódóan - az ügyfeleket megillető pénzösszeg - ügyfelekre összesítetten - naprakészen megállapítható legyen:

a) a tőzsdeforgalmi számlán lévő,

b) a banknál vezetett letéti számlán lévő,

c) a pénztárban lévő,

d) ügyfélszámla szerződés hiányában az elszámolási betétszámlán lévő

pénzösszeg részletezésben.

(11)[47] A befektetési vállalkozás által nyújtott befektetési és pénzügyi szolgáltatás tekintetében nem alkalmazható a Tv. 28. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatás készletként történő kimutatására előírt rendelkezés.

(12)[48] A befektetési vállalkozás saját döntése alapján a mérlegben kimutathatja a Tv. 3. § (16) bekezdése szerinti halasztott adókövetelést és halasztott adókötelezettséget, a Tv. halasztott adóra vonatkozó előírásainak alkalmazásával.

5. §

(1)[49] Jegyzett tőkeként kell kimutatni a Tv. 35. §-ának (3) bekezdése szerinti tőke összegét. A jegyzett tőke a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepeként működő befektetési vállalkozás esetében a Tpt. szerinti - kizárólag pénzben rendelkezésre bocsátott - dotációs tőkét foglalja magában. Azon befektetési vállalkozásnak, amely nem külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepe, a jegyzett tőkén belül a főkönyvi, illetve az analitikus könyvviteli nyilvántartásokban elkülönítetten kell kimutatni az olyan tag tulajdoni részesedését, amelynek más befektetési vállalkozásban, illetve befektetési szolgáltatóban is van részesedése.

(2) Jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként - a mérlegben a források között negatív előjellel - kell kimutatni a jegyzett tőkének a mérleg fordulónapjáig be nem fizetett összegét.

(3)[50] A külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepeként működő befektetési vállalkozásnál tőketartalékkal szemben kell állományba venni a külföldi székhelyű vállalkozás által a jegyzett tőkén (dotációs tőkén) felül és azzal egyidejűleg (alapításkor vagy tőkeemeléskor) a működéshez tartósan és ilyen címen rendelkezésre bocsátott vagyontárgyak bekerüléskori értékét.

(4)[51] Általános tartalékként kell kimutatni a befektetési vállalkozás saját tőkéjének részeként, az adózott eredményből ilyen címen megképzett és még fel nem használt tartalék összegét.

(5) A céltartalékok között - a mérlegben a források között - az egyéb céltartalékon belül kell kimutatni:

a) az értékpapír árfolyamveszteségre a 8. § (1) bekezdése szerint képzett céltartalék összegét,

b) a nyitott pozíció veszteségére a 8. § (2) bekezdése szerint képzett céltartalék összegét,

c) a Tv. 41. §-ának (4) bekezdése szerint a devizaszámlán lévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - hiteltartozások időbelileg elhatárolt nem realizált árfolyamvesztesége fedezetére képzett céltartalék összegét.

(6)[52] A Tv. 41. §-ának (1) bekezdése szerinti várható kötelezettségekre képzett céltartalékon belül kell kimutatni a Tv.-ben foglaltakon túlmenően a jegyzési garanciavállalás, mint várható kötelezettség után képzett céltartalékot.

(7) Az áruszállításból és a szolgáltatásból (szállító) eredő kötelezettségeken belül kell kimutatni:

a) a tőzsde által nyújtott szolgáltatások ellenértékének ki nem fizetett összegét,

b)[53] a központi értéktár, a központi szerződő fél által nyújtott szolgáltatások ellenértékének ki nem fizetett összegét,

c) a közvetített szolgáltatások számlázott, ki nem fizetett összegét,

d) egyéb beszerzések és igénybe vett szolgáltatások számlázott ki nem fizetett összegét.

(8) Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségeken belül kell kimutatni:

a)[54] a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységből adódóan az ügyfelet megillető pénzösszeget (ideértve a bizományosi tevékenység esetén a vételi megbízásnál az ügyfél által közvetlenül átutalt vételár összegét, illetve az ügynökön keresztül a befektetési vállalkozás részére átutalt pénzösszeget, annak befolyásakor; eladási megbízásnál a vevő által átutalt és az ügyfelet megillető eladási ár összegét; értékpapír kibocsátás lebonyolításakor a kibocsátót megillető jegyzési összeget; letétkezelés és portfólió-kezelés esetén az ügyfelet megillető, közvetlenül a kibocsátótól beszedett kamat és törlesztés, valamint a kibocsátótól a főkifizető hely útján beszedett kamat és törlesztés, továbbá osztalék összegét; határidős ügyletek esetén az ügyfél által átutalt alapbiztosíték, árkülönbözet, illetve egyéb pénzügyi fedezetek összegét stb.), továbbá a saját számlás értékpapír kölcsönbe vétel és az óvadéki repoba adás miatt fennálló kötelezettség összegét,

b) az egyéb üzleti tevékenységből eredő kötelezettségeket, ideértve a biztosítópénztárak részére végzett vagyonkezelésből adódóan a - szerződésenként elkülönítetten nyilvántartott - pénztárat (ügyfelet) megillető pénzösszeget is.

(9) A tőzsdei ügyletek elszámolásaiból eredő kötelezettségek között kell kimutatni a tőzsdén a saját számlára teljesített (nem bizományi) ügyletekből adódóan keletkezett kötelezettségek mérleg fordulónapján fennálló összegét.

(10) A tőzsdén kívül kötött ügyletek elszámolásaiból eredő kötelezettségek között kell kimutatni a tőzsdén kívül saját számlára teljesített (nem bizományi) ügyletekből adódóan keletkezett kötelezettségek összegét, valamint a 10. § (8) bekezdés szerint keletkezett kötelezettség összegét.

(11)[55] A központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni kötelezettségként kell kimutatni, a határidős tőzsdei ügyletekhez kapcsolódó, árkülönbözet címén, a központi értéktár, központi szerződő fél által a befektetési vállalkozás tőzsdeforgalmi számlájára átutalt pénzösszeget. A hó végi záráskor, illetve a mérleg fordulónapján - a 11. § (6) bekezdésének megfelelően - ilyen címen csak saját számlás határidős ügyletből adódóan mutatható ki kötelezettség, illetve olyan határidős bizományi ügyletek esetében, amelyeknél a befektetési vállalkozás a lejárati idő előtt nem fizeti ki az ügyfelet megillető árkülönbözet összegét és nem használja azt fel az ügyfél más ügyletének teljesítésére.

Mérlegtételek értékelése

6. §

(1)[56] A mérlegtételek értékelésére a Tv.-ben előírt általános szabályokat kell alkalmazni a (2)-(20) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(2)[57] Az eladási célra beszerzett, belföldi értékpapírtőzsdén forgalmazott értékpapírokat havonta és év végén, a mérleg fordulónapján kell értékelni. Az ilyen értékpapírokat - az állam által belföldön kibocsátott állampapírok kivételével - a hóvégi értékeléskor, a hó utolsó napján érvényes, illetve az év végi értékelés során, a mérlegfordulónapi tőzsdei árfolyamlistában közölt átlagáron (átlagárfolyamon) kell értékelni. Az állam által belföldön kibocsátott állampapírokat az Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság által nyilvánosságra hozott, a hó utolsó napján, illetve a mérleg fordulónapján érvényes referencia árfolyamon kell értékelni.

(3) Ha a hó utolsó napja, illetve a mérleg fordulónapja az értékpapírtőzsdén nem forgalmi nap, akkor a hó utolsó napját, illetve a mérleg fordulónapját megelőző utolsó forgalmi nap tőzsdei átlagárait (átlagárfolyamait) kell alkalmazni az értékelés során.

(4) Ha valamely értékpapírnak a (2), illetve (3) bekezdésben meghatározott napokon nem volt tőzsdei forgalma, akkor annak a tőzsdei napnak az átlagárát (átlagárfolyamát) kell alkalmazni, amely napon legutoljára az adott értékpapírra volt tőzsdei üzletkötés.

(5) A külföldi pénznemben kibocsátott eladási célra beszerzett értékpapírokat az alábbiak szerint kell értékelni:

a) Külföldi tőzsdén vagy más intézményes keretek között forgalmazott értékpapíroknál a helyi súlyozott átlagárat (átlagárfolyamot) vagy - ahol ez nincs - a legnagyobb megajánlott árat (árfolyamot) kell figyelembe venni a megfelelő hivatalos tőzsdei jegyzékből, illetve meghirdetett árfolyamlistából. A külföldi pénzértékre szóló értékpapírokat a hóvégi átértékelést követően, illetve a mérlegben a devizának a hó utolsó napján, illetve az üzleti év mérlegfordulónapján érvényes, a Tv. 60. §-ának (4)-(6) bekezdése szerinti - választott - árfolyamán átszámított forintértéken kell kimutatni.

b) Azoknál az értékpapíroknál, amelyek külföldi tőzsdei vagy más intézményes keretek között nem forognak, - csak a mérleg fordulónapi átértékelést kell alkalmazni és ahhoz - a beszerzéskori devizaértéket kell figyelembe venni. A devizaértéket az a) pontban foglaltak szerint kell forintra átszámítani.

(6) A (2)-(5) bekezdés szerint elszámolt értékpapír-felértékelés összegét a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételein belül a kereskedelmi tevékenység bevételei között, az értékpapír-leértékelés összegét a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításain belül, a kereskedelmi tevékenység ráfordításai között kell elszámolni.

(7) A követelés ellenében kapott befektetési célú, külföldi pénznemben kibocsátott értékpapírokat a Tv. 50. §-ának (1) bekezdése szerinti bekerülési értéken kell nyilvántartásba venni.

(8) A befektetési célra vásárolt, külföldi pénznemben kibocsátott értékpapírt a befektetési vállalkozásnak a Tv. 60. §-a szerinti devizaárfolyamon kell értékelnie.

(9) A (7)-(8) bekezdés szerinti értékpapírt a Tv. 54. §-a szerint kell értékelni a mérleg fordulónapján.

(10) A (2)-(5) és a (9) bekezdés szerinti értékeléskor, illetve a kamatozó értékpapírok Tv. alapján történő egyéb értékelésekor alkalmazott hazai és külföldi tőzsdei átlagárakat (átlagárfolyamokat) az értékpapír utolsó kamatfizetési (illetve kibocsátási) időpontjától az értékelés időpontjáig - illetve az értékelés szempontjából figyelembe vett utolsó tőzsdei kereskedési napig - üzleti év mérlegfordulónapjáig időarányosan járó kamattal csökkentett összegben kell figyelembe venni.

(11) A 4. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti részesedés után értékvesztés nem számolható el.

(12) A (2)-(5) és a (9) bekezdés szerinti értékeléskor, illetve a diszkont értékpapírok Tv. alapján történő egyéb értékelésekor alkalmazott hazai és külföldi tőzsdei átlagárakat (átlagárfolyamokat) a Tv. 32. §-ának (2) bekezdése szerint a vételár és a névérték közötti különbözetnek az értékpapír beszerzésétől (illetve kibocsátási időpontjától) az értékelés időpontjáig - illetve az értékelés szempontjából figyelembe vett utolsó tőzsdei kereskedési napig - időarányosan elszámolt összegével csökkentett értéken kell figyelembe venni.

(13) A befektetett eszköznek minősülő részesedés esetében értékhelyesbítés és értékvesztés, illetve a tárgyi eszközök, valamint az immateriális javak esetében értékhelyesbítés és terven felüli értékcsökkenési leírás egyidejűleg nem mutatható ki a nyilvántartásokban és a mérlegben.

(14) A névérték felett vagy alatt vásárolt befektetési célú kamatozó értékpapírok vételára és névértéke közötti különbözet hátralévő lejárati idő alatti időarányos eredményként való elszámolása, valamint értékelése (értékvesztésének és visszaírásának elszámolása) csoportos nyilvántartás és értékelés esetén - a könyvvizsgáló által is elfogadott és a számviteli politikában rögzített, a csoportszintű értékelést a valóságnak megfelelően biztosító - módszer alkalmazásával történik. Ilyen módszer hiányában a névérték alatt, illetve felett vásárolt befektetési célú kamatozó értékpapíroknál csak egyedi nyilvántartást és egyedi értékelést lehet alkalmazni (a csoportos nyilvántartás és értékelés nem folytatható).

(15)[58] Az ügyfelek által megbízásos ügyleteik teljesítéséhez a befektetési vállalkozásnak befizetett, illetve átutalt valuta és deviza pénzeszközöket az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek számlával szemben kell az elkülönített deviza letéti bankszámlára helyezni, azonos bekerülési árfolyamon forintosítva. Az elkülönített deviza letéti bankszámlán lévő devizakészlethez olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből az ügyfeleket megillető deviza forintban és devizában kifejezve egyaránt naprakészen megállapítható. A nyilvántartásnak és az alkalmazott értékelési eljárásnak biztosítania kell, hogy a deviza letéti bankszámlán lévő, ügyfeleket megillető pénzeszköz devizában és forintban kifejezve egyaránt, - a devizabefizetéseket teljesítő ügyfelekre - összesítetten és ügyfelenként külön-külön is megfeleljen a megbízásos ügyletekhez devizabefizetéseket teljesítő ügyfelekkel szembeni kötelezettségek összegének. Az ügyfelek devizában kötendő ügyleteinek teljesítéséből adódóan a befektetési vállalkozásnak deviza-árfolyamkülönbözete nem keletkezhet.

(16)[59] A (15) bekezdés szerinti követelmény teljesítése céljából a befektetési vállalkozás a - számviteli politikájában rögzített - következő eljárásokat alkalmazhatja:

a) a befektetési vállalkozás az elkülönített deviza letéti bankszámlán lévő deviza készletet - devizanemenként külön-külön - a konkrét bekerülési árfolyamán tartja nyilván és a megbízásos ügyletek teljesítésekor felhasznált devizát az ügyfelenként ismert bekerülési árfolyamán vezeti ki az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek csökkentésével egyidejűleg. A devizaeszközök és devizakötelezettségek Tv. szerinti év végi átértékelését követően az átértékelés előtt befizetett devizát az utolsó értékeléskor alkalmazott árfolyamon használja fel, amely árfolyamon szerepel a könyvekben az ahhoz kapcsolódó ügyfelekkel szembeni kötelezettség is;

b) a befektetési vállalkozás az elkülönített deviza letéti bankszámlán lévő devizakészletet - devizanemenként külön-külön - és az ahhoz kapcsolódó - a megbízásos ügyletekhez devizabefizetéseket teljesítő - ügyfelekkel szembeni kötelezettségeket naponta átértékeli a választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyam átlagán, vagy az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon - egy az egyéb követelések között megnyitott - átértékelési különbözet elszámolási számlával szemben, a napi átértékelést követően az átértékelési különbözet elszámolási számlának egyenlege nem lehet. A megbízásos ügyletek teljesítéséhez felhasznált deviza minden esetben az ahhoz kapcsolódó ügyféllel szembeni kötelezettség számla csökkenésével egyezik meg és azok egymással szemben kerülnek kivezetésre.

(17)[60] Az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejövő befektetési vállalkozás - számviteli politikájában rögzített saját döntése szerint - az átalakulással, egyesüléssel, szétválással megszűnő befektetési vállalkozás vagyonmérlegében szereplő befektetési szolgáltatásból eredő követelések átvett összegének - amennyiben a megszűnő befektetési vállalkozás nem élt a Tv. 137. § (1) bekezdése szerinti átértékelés lehetőségével - a könyv szerinti értékét a követelés hátralévő még nem törlesztett összege, valamint - a várható megtérülés különbözeteként - a jogelődnél kimutatott értékvesztés összege részletezésben is felveheti könyvviteli nyilvántartásaiba.

(18)[61] A saját és a vásárolt követelések könyv szerinti értékén túl befolyt (a bekerülési értéket meg nem haladó, legfeljebb a korábban elszámolt értékvesztésnek megfelelő) összegét értékvesztés visszaírásaként kell elszámolni a befolyás időpontjára, de legkésőbb az azt követő értékelés időpontjára vonatkozóan.

(19)[62] A vásárolt követelésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a vásárolt követeléssel azonosan kezelt követelésekre is.

(20)[63] A befektetési vállalkozás tevékenységének sajátos kockázatára tekintettel, a befektetési hitelből, a halasztott fizetésből, a repóügyletből, az értékpapírkölcsönből és a befektetési szolgáltatásokból eredő egyéb követeléseinek, a követelés fejében kapott készleteinek, a jegyzési garanciavállalásból, a hozamra és a tőke megóvására vonatkozó ígéret, valamint a hozam-, illetve tőkegarancia miatt fennálló mérlegen kívüli kötelezettségeinek értékelésére a Tv. rendelkezésein túlmenően az 5. számú melléklet előírásait alkalmazza, továbbá az ügyfél- és partnerminősítés, valamint a fedezetértékelés prudenciális követelményeiről szóló MNB rendelet előírásait is köteles figyelembe venni.

Valós értéken történő értékelés[64]

6/A. §[65]

A befektetési vállalkozások esetében a Tv. 59/A. § (6) bekezdésében előírtakon túl, a valós értéken történő értékelés alá vont pénzügyi instrumentumok közül a kereskedési célú pénzügyi eszköznek minősülő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket és a származékos ügyleteket havonta is, a kereskedési célú követeléseket negyedévente is értékelni kell. A befektetési vállalkozás a kereskedési célú követeléseket negyedévenként értékeli, amelynek során a mérleg fordulónapjára vonatkozó értékelési szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a tárgyévben elszámolt értékelési különbözet tárgyévi ellentétes irányú módosítása azzal a bevétel, ráfordítás tétellel, illetve a valós értékelés értékelési tartalékával szemben kerül elszámolásra, amellyel szemben a korábbi évközi értékelési különbözet elszámolásra került. A havi és a negyedévenkénti értékelésekre a mérleg fordulónapjára vonatkozó értékelési szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a tárgyévben elszámolt értékelési különbözet tárgyévi ellentétes irányú módosítása azzal a bevétel, ráfordítás tétellel, illetve a valós értékelés értékelési tartalékával szemben kerül elszámolásra, amellyel szemben a korábbi évközi értékelési különbözet elszámolásra került. A valós értékelés alá vont értékesíthető pénzügyi eszközök évközi értékvesztésének és értékvesztés visszaírásának elszámolása esetében a valós érték értékelés időpontjában érvényes értékét kell alapul venni, annak tartós alakulását nem kell vizsgálni. Az adott pénzügyi instrumentum valós értékének meghatározási módját, az alkalmazott értékelési eljárást, valamint az értékelés során figyelembe vett tényezőket a számviteli politikában rögzíteni kell és a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.

6/B. §[66]

Amennyiben a befektetési vállalkozás valós értékelést alkalmaz, akkor ügyleteinek, kapcsolódó eszközeinek és kötelezettségeinek értékelése és elszámolása során a Hitkr. 9/A. §-a, 9/B. § (1), (3)-(15) bekezdése, és 9/C-9/F. §-a szerint kell eljárnia azzal, hogy ahol a Hitkr. a vonatkozó tételt az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeként vagy ráfordításaként rendeli elszámolni, ott azt a befektetési vállalkozásnak a befektetési szolgáltatások bevételeként vagy ráfordításaként kell elszámolnia.

6/C. §[67]

6/D. §[68]

6/E. §[69]

6/F. §[70]

Az eredménykimutatás tételeinek tartalma

7. §

(1)[71] Az eredménykimutatás egyes tételeinek tartalmára a Tv.-ben meghatározottak érvényesek a (2)-(6) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével.

(2) A befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei, illetve ráfordításai között elkülönítetten kell kimutatni:

a) bizományosi tevékenység bevételeként, illetve ráfordításaként a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységek - kötött ügyletek - után felszámított bizományi díjak, egyéb jutalékbevételek összegét, illetve az ezzel összefüggésben felmerült költségek, ráfordítások, közvetített szolgáltatási díjak, közvetítői díjak (ügynöki díjak) összegét;

b)[72] kereskedelmi tevékenység bevételeként, illetve ráfordításaként a forgóeszközök között kimutatott, eladási célú értékpapírok eladási árában érvényesített kamatbevételt, illetve vételárában elismert - kamatbevételt csökkentő tételként elszámolt - kamatot, értékesítése során felmerült (pénzügyileg realizált, illetve időarányos) árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség összegét, az ilyen értékpapírok felértékelési nyereségét, illetve értékvesztését, kamat- és osztalékbevételét, a 8. § (1) bekezdése szerinti árfolyamveszteségre képzett céltartalék felhasználását, illetve képzését, a saját számlás értékpapír kölcsönbe adás esetén a kölcsönbe adott értékpapír kivezetett könyv szerinti értéke és szerződés szerinti értéke közötti különbözetet, a saját számlára, kereskedési célra (nem fedezeti célra), vagy kereskedési célú alapügylet fedezete céljára kötött származékos ügyletekből származó, várható vagy ténylegesen realizált árfolyamnyereség, illetve -veszteség, kamatbevétel, illetve -ráfordítás üzleti évben elszámolható összegét, fedezeti ügylet esetében feltéve, hogy az alapügylet eredménye is ilyen bevételként vagy ráfordításként kerül elszámolásra. A valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a kereskedési célú alapügylet fedezetére kötött ügylet után a tárgyévben elszámolható nyereség a kereskedési tevékenység ráfordításait csökkentő tételként, a veszteség a kereskedési tevékenység bevételeit csökkentő tételként kerül elszámolásra;

c) az értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység bevételeként, illetve ráfordításaként a forgalomba hozatal lebonyolításáért felszámított díjak, egyéb jutalékbevételek összegét, illetve az ezzel kapcsolatban felmerült költségek, ráfordítások, közvetített szolgáltatási díjak összegét;

d)[73] letétkezelési, letéti őrzési, portfolió-kezelési tevékenység bevételeként, illetve ráfordításaként a letétkezelés, a letéti őrzés és a portfolió-kezelés miatt felszámított díjak, egyéb jutalékok összegét, valamint az ezzel összefüggésben felmerülő költségek, ráfordítások (pl. központi értéktárnak, központi szerződő félnek fizetett őrzési, letéti igazolási egyéb díjak, felmerült közvetítői díjak stb.) összegét;

e)[74] egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeként, illetve ráfordításaként az értékpapírszámla vezetéssel, ügyfélszámla vezetéssel, befektetési tanácsadással, befektetési hitelnyújtással, jegyzési garanciavállalással, tőkeszerkezettel üzleti stratégiával, ezekkel összefüggő kérdésekkel, vállalatok felvásárlásával, átalakulásával, egyesülésével, szétválásával kapcsolatos tanácsadással, szolgáltatásnyújtással, az ügynöki tevékenységgel és egyéb befektetési szolgáltatásokkal összefüggésben felszámított díjak, kamatok, egyéb jutalékbevételek és ráfordítások összegét a befektetési hitelek, halasztott pénzügyi teljesítés, óvadéki repo miatt, értékpapír kölcsönügylet kölcsönzési díja formájában, valamint a követelés ellenében átvett, készletként kimutatott vagyontárgyak után elszámolt értékvesztés-visszaírást, illetve értékvesztést és ezekkel a tevékenységekkel kapcsolatban felmerült költségek, ráfordítások, fizetett közvetített szolgáltatási díjak, közvetítői díjak összegét.

(3)[75] A nem forgalmazási pénzügyi műveletek bevételein, illetve ráfordításain belül kell kimutatni:

a) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok utáni osztalékbevétel összegét, az értékesítésük és beváltásuk során keletkező árfolyamnyereséget és veszteséget, a befektetési célú értékpapírok és az éven túli, illetve éven belüli lejáratú kölcsönök, követelések és bankbetétek utáni kamatbevételeket, a befektetési célú értékpapírok után elszámolt értékvesztés és visszaírás összegét;

b)[76] a kapott kamatok, kamatjellegű bevételek, illetve a fizetett (fizetendő) kamatok, kamatjellegű ráfordítások között a kamatfedezeti célú származékos ügyleteknél felmerülő, az üzleti év eredményében ilyen címen figyelembe vehető kamat- és árfolyamkülönbözetből származó kamatként elszámolt bevételt, illetve ráfordítást, ha a fedezett - nem kereskedési célú - alapügylet eredménye is kamat - vagy kamatjellegű ráfordítás -, illetve bevétel. A valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a kamatfedezeti ügylet után a tárgyévben elszámolható nyereség kamatjellegű ráfordítást csökkentő tételként, a veszteség kamatjellegű bevételt csökkentő tételként vagy a kamatjellegű bevételt vagy kamatjellegű ráfordítást kiegyenlítő tételként kerül elszámolásra;

c)[77] a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között a nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti célra kötött származékos ügyletek üzleti év eredményében ilyen címen figyelembe vehető nyereségéből, illetve veszteségéből származó bevétel, illetve ráfordítás összegét is, ha az általa fedezett alapügylet (nem kereskedési célú alapügylet) eredménye is ilyen bevételként vagy ráfordításként kerül elszámolásra. A valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a nem kamatfedezeti célú egyéb fedezeti célra kötött ügylet után a tárgyévben elszámolható nyereség a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításait csökkentő tételként, a veszteség a pénzügyi műveletek egyéb bevételeit csökkentő tételként kerül elszámolásra.

(4) A beváltás évét megelőzően a befektetett eszközök közül forgóeszközzé átminősített értékpapírok beváltásakor felmerült árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség összegét a nem forgalmazási pénzügyi műveletek bevételei, illetve ráfordításai között kell kimutatni. Az ilyen értékpapírok átsorolását csak a mérlegben kell feltüntetni, de azok értékelésével, befolyt tőketörlesztésével, névértéke és beszerzési értéke közötti különbözet időarányos elszámolásával összefüggésben felmerülő eredményt érintő tételek a befektetett eszköznek minősülő értékpapírokra vonatkozó szabályok szerint kerülnek elszámolásra, illetve az eredménykimutatásban beállításra.

(5) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően igénybe vett közvetített szolgáltatások számlázott összegét az anyagjellegű ráfordítások között kell kimutatni.

(6)[78] Külön kiemelten kell bemutatni értékelési különbözet címén

a)[79] a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között a kereskedési célú pénzügyi eszköznek minősülő követelések tárgyévi átértékelése során bevételként, illetve ráfordításként elszámolt értékelési különbözet összegét;

b) a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeiből, illetve ráfordításaiból a kereskedési célú pénzügyi eszköznek minősülő értékpapírok tárgyévi átértékelése során bevételként, illetve ráfordításként elszámolt értékelési különbözet összegét.

Könyvvezetésre vonatkozó előírások

8. §

(1) A 6. § (2)-(6) bekezdése szerint elszámolt értékpapír-felértékelés nyereségének az értékpapír-leértékelés veszteségét meghaladó összegében céltartalékot kell képezni a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai között elkülönítetten a kereskedelmi tevékenység ráfordításaival szemben. A hóvégi értékeléskor ilyen címen képzett céltartalékot, a következő hónap elején, az üzleti év mérlegfordulónapján ilyen címen képzett céltartalékot az üzleti évet követő év első havi zárását megelőzően teljes összegében fel kell használni, amelyet a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei között elkülönítetten a kereskedelmi tevékenység bevételeivel szemben kell elszámolni.

(2)[80]

(3)[81] A befektetési vállalkozás a befektetési hitel és a halasztott fizetés - ideértve a halasztott pénzügyi teljesítés és egyéb halasztott fizetések - miatt, valamint minden egyéb, befektetési szolgáltatásból adódóan fennálló követelés (így különösen: az értékpapírkölcsönzés, az óvadéki repo miatti, a saját számlás és a bizományi ügyletekből adódóan fennálló tőzsdén kívüli, illetve ügyfelekkel szembeni követelések) összegét negyedévente köteles minősíteni, melynek során az ügyfél- és partnerminősítés, valamint a fedezetértékelés prudenciális követelményeiről szóló MNB rendelet előírásait is köteles figyelembe venni, és a minősítés szerint szükséges mértékben értékvesztést elszámolni a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai között az egyéb befektetési szolgáltatási ráfordításokkal szemben. Ha a követelések minősítése javult és az utánuk elszámolt értékvesztés állománya a tárgynegyedévi minősítés alapján meghaladja a szükséges mértéket, akkor a többletet értékvesztés visszaírásként kell elszámolni. A visszaírt értékvesztést az üzleti évben elszámolt értékvesztés összegéig a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai között az egyéb befektetési szolgáltatási ráfordítások csökkentéseként kell elszámolni. A visszaírás üzleti évben elszámolt értékvesztést meghaladó összegét az egyéb befektetési szolgáltatási bevételek között kell elszámolni.

(4)[82] A befektetési vállalkozás a követelések fejében átvett, értékesítési célú - készletként kimutatott - vagyontárgyakat (ide nem értve az értékpapírokat) negyedévente köteles minősíteni, és a minősítés szerint szükséges mértékben értékvesztést elszámolni a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai között az egyéb befektetési szolgáltatási ráfordításokkal szemben. Ha a készlet minősítése javult és az utánuk elszámolt értékvesztés állománya a tárgynegyedévi minősítés alapján meghaladja a szükséges mértéket, akkor a többletet értékvesztés visszaírásként kell elszámolni.

(5)[83] A befektetési vállalkozás a jegyzési garanciavállalást a tőke megóvására, illetve hozamra vonatkozó ígéretet és a tőke-, illetve hozamgaranciát, mint várható jövőbeni kötelezettséget a Tv. 41. §-ának (1) bekezdése alapján negyedévente és a mérleg fordulónapjával köteles minősíteni, és a minősítés szerint szükséges mértékig köteles utána céltartalékot képezni a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai között az egyéb befektetési szolgáltatási ráfordításokkal szemben. Ha a jegyzési garanciavállalás, valamint a hozamra, illetve a tőke megóvására tett ígéret minősítése javult, a céltartaléktöbbletet fel kell szabadítani a tárgyévi képzési erejéig ráfordításcsökkentő tételként, azon felül bevételként való elszámolás útján. A jegyzési garancia lejártakor, valamint a hozamra, illetve a tőke megóvására tett ígéret érvényesítésekor a - mérlegen kívüli - kötelezettség megszűnésével, illetve a garancia beváltásakor a céltartalékot fel kell használni. A céltartalék felhasználását a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei között az egyéb befektetési szolgáltatási bevételekkel szemben kell elszámolni.

(6) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepeként működő befektetési vállalkozásnak a külföldi székhelyű vállalkozással vagy annak más fióktelepével szemben - az egymás közötti elszámolásból adódóan - azonos külföldi pénznemben fennálló, a Tv. 43. §-ának (3) bekezdése szerinti egyéb követeléseit és egyéb kötelezettségeit év végén - elszámolási számla közbeiktatásával - egymással szemben össze kell vezetnie, devizában mérve a - a követelés és a kötelezettség közül - kisebbik összegben. Az azonos devizaösszegnek megfelelő forintértékben összevezetett követelés és kötelezettség között az eltérő nyilvántartási árfolyamból adódó árfolyamkülönbözet összegét - jellegének megfelelően - a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni. Az összevezetés utáni, azonos külföldi pénznemben fennálló követelés és kötelezettség egyenlegeként fennmaradó különbözet forintértékét egyéb követelésként vagy egyéb kötelezettségként kell a mérlegben kimutatni.

(7)[84] A befektetési vállalkozás év közben minden hónap utolsó napjára vonatkozóan - a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) részére készített jelentések alátámasztása érdekében - köteles eszköz- és forrásszámláit, valamint költség- és eredményszámláit lezárni, azok egyenlegét megállapítani és főkönyvi kivonatot, továbbá a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott mérlegen kívüli nyilvántartásokról összesítést készíteni, valamint biztosítani, hogy az analitikus nyilvántartások rendelkezésre álljanak.

(8) A számviteli nyilvántartások havi, illetve negyedéves zárása során - a számviteli politikában is rögzítettek szerint - legalább a következő zárlati munkálatokat kell elvégezni:

a) az aktív és passzív időbeli elhatárolások elszámolása;

b) az analitikus nyilvántartások összesítése és a feladások elkészítése a főkönyvi könyvelés részére, valamint az analitikus és a főkönyvi nyilvántartások egyeztetése;

c) a devizaeszközök és devizakötelezettségek, valamint a devizaárfolyam változásához igazított forintra szóló eszközök és kötelezettségek átértékelése, továbbá az árfolyamkülönbözetek elszámolása (év végén);

d) az eszközök minősítése alapján az értékvesztések és a visszaírások elszámolása (negyedévente);

e) az értékcsökkenése elszámolása (negyedévente);

f)[85] a főkönyvi kivonat elkészítése. A főkönyvi kivonatnak tartalmaznia kell a könyvviteli számlák tárgyidőszaki nyitó egyenlegét, tartozik és követel forgalmát, valamint tárgyidőszak végi záró egyenlegét;

g)[86] a főkönyvi számlák technikai zárása (csak az egyenleg meghatározását értve alatta). A befektetési vállalkozás a zárlat keretében a főkönyvi számláit oly módon köteles zárni, hogy abból a Felügyelet által is ellenőrizhető legyen a tárgyidőszakban elért halmozott eredmény. A befektetési vállalkozás a főkönyvi kivonathoz kapcsolódóan köteles bemutatni számlaosztályonként a forgalmi adatok összesítését;

h) a még nem teljesített és pénzmozgással nem rendezett azonnali és határidős bizományi ügyletek miatt fennálló követelések és kötelezettségek könyvviteli nyilvántartásokból való kivezetése és a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba való felvétele;

i)[87] a függő és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek értékelésével és elszámolásával kapcsolatos feladatok elvégzése [ideértve többek között a mérleg fordulónapjával a függő és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek minősítését és az utánuk történő céltartalékképzést, valamint hó végén a le nem zárt fedezeti célú, származékos ügyletek jövőben várható eredményének időarányos elhatárolását legfeljebb a fedezett alapügylet elszámolt ellenkező előjelű eredményének összegéig]. A hó végéig le nem zárt, nem fedezeti célú származékos ügyletek után nem számolható el a jövőben várható eredmény időarányos összege időbeli elhatárolásként;

j) a forgóeszköznek minősülő értékpapírok havi átértékelése és az ahhoz kapcsolódó, értékpapír árfolyamveszteségére képzett céltartalék képzésének elszámolása.

k)[88] a valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a valós értéken történő értékelés alá vont pénzügyi instrumentumok átértékelése kapcsán az értékelési különbözetek és azok módosításának elszámolása (havonta, illetve negyedévente). Ez esetben az i) pontban foglalt időbeli elhatárolásokat, a j) pontba foglalt a származékos ügyletekre nem lehet alkalmazni.

(9)[89] A befektetési vállalkozás a Tv. 20. § (4) és (5) bekezdését nem alkalmazhatja.

9. §

(1) Év közben mind a saját, mind az idegen értékpapír-állományról folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást kell vezetni.

(2) A mérleg fordulónapján tételes leltározással kell ellenőrizni a nyilvántartások helyességét. Az idegen helyen tárolt értékpapírok leltározása a letéti igazolás és a nyilvántartások egyeztetése útján történik.

(3)[90] A saját, illetve a megbízó tulajdonában lévő dematerializált értékpapírokról vezetett nyilvántartásban a központi értéktártól kapott értékpapír-számlakivonat, illetve a központi értékpapír-számlakivonat alapján kell az állományi és értékbeni változásokat elszámolni. A dematerializált értékpapírok leltározása a saját tulajdonú értékpapírok esetében az értékpapír-számlakivonatnak, az idegen tulajdonú értékpapírok esetében a központi értékpapír-számlakivonatnak a könyvviteli nyilvántartásokkal való egyeztetése útján történik.

(4) A befektetési vállalkozás az idegen tulajdonban lévő értékpapírokat és azok állományában bekövetkező változásokat a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban köteles elszámolni és kimutatni.

(5) Az idegen értékpapírokon belül elkülönítetten kell nyilvántartani:

a) a letétkezelés, a letéti őrzés, a portfólió-kezelés, a bizományi ügylet esetén átmenetileg a befektetési vállalkozás birtokába került, nyomdai úton előállított értékpapírokat, valamint

b) az ügyfél tulajdonát képező - értékpapírszámlán nyilvántartott - dematerializált értékpapírokat.

(6)[91] Az óvadéki repo ügyletet a valódi penziós ügyletekre vonatkozó szabály szerint kell elszámolni. Az óvadéki repo ügylet keretében repoba adott értékpapír a repoba adó könyveiben kerül kimutatásra, a repoba vevő által fizetett értékpapír-ellenértéket a repoba adó ügyfelekkel szembeni kötelezettségként, a repoba vevő ügyfelekkel szembeni követelésként mutatja ki. A repo ügylet lejártával a repoba adó által fizetett az értékpapír-viszonteladási árat a repoba adó ügyfelekkel szembeni követelésként, a repoba vevő ügyfelekkel szembeni kötelezettségként számolja el, egyidejűleg mindkét fél - elszámolási számlán keresztül - összevezeti a repo ügyletből adódó ügyfelekkel szembeni követelését és kötelezettségét. A követelés többletet a repoba adó a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításain belül a kereskedelmi tevékenység ráfordításaként, kötelezettség többletet a repoba vevő a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételein belül a kereskedelmi tevékenység bevételeként, mint kamatot számolja el.

(7)[92] A szállításos repo ügyleteket az értékpapír adásvétel általános szabályai szerint azonnali eladásként, illetve vételként és határidős visszavásárlásként, illetve viszonteladásként kell elszámolni, a nem valódi penziós ügyletekkel azonosan. A repoba adott értékpapírt repoba adó kivezeti könyveiből az értékpapír eladás szabályai szerint, a repoba vevő felveszi könyveibe az értékpapír beszerzés szabályai szerint az ellenérték (esetleges felhalmozott kamattal csökkentett) összegében, egyidejűleg mindkét fél kimutatja a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a határidős visszavásárlási, illetve viszonteladási kötelezettségét a határidős viszonteladási áron. A repo ügylet lejártával a viszonteladott értékpapírt a repoba vevő az értékpapír eladás általános szabályai szerint kivezeti, a repoba adó az értékpapír beszerzés általános szabályai szerint felveszi a könyveibe a viszonteladási áron (az esetleges felhalmozott kamattal csökkentett viszonteladási áron) és kivezetik a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból a határidős kötelezettséget.

(8)[93] Az értékpapír letétkezelő befektetési vállalkozás által a saját tulajdonban lévő elsődleges értékpapírra vonatkozóan történő másodlagos értékpapír kibocsátásakor a befektetőktől befolyt kibocsátási ár összegét az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek között kell kimutatni. Egyidejűleg a - bennefoglalt jogosultságok érvényesítésére nem alkalmas - elsődleges értékpapírt ki kell vezetni az értékpapírok közül az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek csökkentésével. Az elsődleges értékpapír könyv szerinti értéke és a kötelezettség értéke közötti különbözetet a nem forgalmazási célú pénzügyi műveletek bevételei, illetve ráfordításai között kell elszámolni. Az elsődleges értékpapírt a másodlagos értékpapír bevonásáig a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell kimutatni beszerzési értékén és névértékén.

(9)[94] A másodlagos értékpapír bevonásakor a befektetőknek kifizetett összeget az ügyfelekkel szembeni követelések között kell elszámolni a pénzeszközökkel szemben, egyidejűleg az elsődleges értékpapírt fel kell venni az értékpapírok közé annak beszerzési értékén a követelések csökkentésével, és ki kell vezetni a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból. A követelés és az elsődleges értékpapír beszerzési értéke közötti különbözetet a nem forgalmazási pénzügyi műveletek bevételei, illetve ráfordításai között kell elszámolni.

10. §

(1)[95] A saját tulajdonú értékpapír kölcsönbe adásakor

a) a kölcsönbe adó

aa) az értékpapírt a halasztott fizetéssel történő eladás szabályai szerint vezeti ki könyveiből könyv szerinti értékén - jellegétől függően - a nem forgalmazási pénzügyi műveletek ráfordításaival vagy a befektetési szolgáltatások ráfordításaival szemben, és számolja el a kölcsönszerződésben meghatározott szerződés szerinti értéket (az esetleges felhalmozott kamattal növelt együttes értéket) az ügyfelekkel szembeni követelésként a nem forgalmazási pénzügyi műveletek bevételeivel vagy a befektetési szolgáltatások bevételeivel szemben, egyidejűleg összevezeti a nem forgalmazási pénzügyi műveletek bevételeit és ráfordításait, vagy a befektetési szolgáltatások bevételeit és ráfordításait a kivezetett könyv szerinti érték és a kölcsönszerződés szerinti érték közül a kisebbik összegében, valamint a saját tulajdonú kölcsönbe adott értékpapírt felveszi a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba,

ab) a kölcsön lejáratának időpontjában a visszakapott értékpapírt, illetve a felek megállapodása alapján azzal azonos jogokat megtestesítő értékpapírt a szerződés szerinti értéken az értékpapírbeszerzés általános szabályai szerint veszi fel könyveibe az ügyfelekkel szembeni kötelezettségekkel szemben, és a kölcsönbe adáskor keletkezett követelést, valamint az értékpapír visszavételekor felmerült kötelezettséget - elszámolási számlán keresztül - összevezeti (beszámítja), egyidejűleg kivezeti a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból a saját tulajdonú kölcsönbe adott értékpapírt,

ac) a kölcsön futamideje alatt pénzben kapott óvadék összegét kötelezettségként, az értékpapír formájában kapott óvadékot a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban mutatja ki annak lejárati idő végén történő visszafizetéséig, visszaadásáig,

ad) a kapott kölcsönzési díjat kamatjellegű bevételként számolja el;

b) a kölcsönbe vevő

ba) a halasztott fizetéssel történő értékpapírbeszerzés szabályai szerint veszi fel könyveibe a kölcsönbe kapott értékpapírt - az értékpapírok között elkülönítetten - a kölcsönszerződésben meghatározott szerződés szerinti értéken az ügyfelekkel szembeni kötelezettségekkel szemben,

bb) a kölcsön lejáratának időpontjában visszaszolgáltatott értékpapírt az értékpapír eladás általános szabályai szerint vezeti ki könyveiből - jellegétől függően - a nem forgalmazási pénzügyi műveletek ráfordításaival vagy a befektetési szolgáltatások ráfordításaival szemben, és számolja el az ügyfelekkel szembeni követelésként a szerződés szerinti értéken a nem forgalmazási pénzügyi műveletek bevételeivel vagy a befektetési szolgáltatások bevételeivel szemben, egyidejűleg összevezeti a nem forgalmazási pénzügyi műveletek bevételeit és ráfordításait, vagy a befektetési szolgáltatások bevételeit és ráfordításait a kivezetett könyv szerinti érték és a szerződés szerinti érték közül a kisebbik összegében, valamint a kölcsönbe vételkor felmerült kötelezettséget az értékpapír visszaszolgáltatásakor keletkezett követeléssel - elszámolási számlán keresztül - összevezeti (beszámítja),

bc) a kölcsön futamideje alatt pénzben fizetett óvadékot követelésként, illetve az értékpapír formájában teljesített óvadékot az analitikus nyilvántartásban elkülönítve mutatja ki a futamidő végén történő visszafizetésig, visszavételig,

bd) a fizetett kölcsönzési díjat kamatjellegű ráfordításként számolja el.

(2)[96] Az ügyfél megbízásából történő értékpapírkölcsönzés során:

a) az ügyfél tulajdonát képező értékpapír - az ügyféllel kötött megállapodás alapján történő - kölcsönbe adása esetén a - kölcsönzésben bizományosként közreműködő - befektetési vállalkozás a kölcsönbe adott értékpapírt a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott, az ügyfelek tulajdonát képező dematerializált értékpapírokról vezetett értékpapírszámlákról, valamint a nyomdai úton előállított értékpapírokról vezetett letéti számlákról átvezeti a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a kölcsönbe adott értékpapírokról vezetett külön nyilvántartásba. A 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban megnyitott, az ügyfelek kölcsönbe adott értékpapírjairól vezetett külön nyilvántartásban ügyfelenként és értékpapírfajtánként, a kölcsönszerződés szerinti értéken és névértéken kell kimutatni a kölcsönbe adott értékpapírokat. A kölcsön lejártakor visszaszolgáltatott értékpapírt a befektetési vállalkozás a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban az ügyfelek kölcsönbe adott értékpapírjairól vezetett számlákról visszavezeti az ügyfelek tulajdonát képező dematerializált és nyomdai úton előállított értékpapírjairól vezetett számlákra. A kölcsönbe vevőtől kapott, az - eredeti értékpapír-tulajdonos - ügyfelet megillető kölcsönzési díj összegét az ügyfelekkel szembeni kötelezettségként kell kimutatni a pénzeszközökkel szemben. A kölcsönzési díj ügyfél felé kifizetett összegét a kötelezettség csökkentéseként kell elszámolni a pénzeszközökkel szemben;

b) az ügyfél megbízásából, javára kölcsönbe vett értékpapír esetén az ügyfél tulajdonát képező értékpapírokról a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban vezetett nyilvántartásban elkülönítetten kell kimutatni az ügyfél kölcsönbe vett értékpapírját és az ügyfél által - pénzben vagy más értékpapírban - teljesített óvadék összegét. Az ügyfél által pénzben teljesített óvadék, illetve befizetett kölcsönzési díj összegét a kölcsönbe adó felé történő továbbításáig (kifizetéséig) az ügyfelekkel szembeni kötelezettségként kell kimutatni a pénzeszközökkel szemben. Ha az ügyfél értékpapírkölcsön ügyletét nem az értékpapír letétkezelő befektetési vállalkozás bonyolítja, akkor ügyfele tájékoztatása alapján köteles az ügyfél tulajdonát képező értékpapírokról a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban vezetett nyilvántartásban azt elkülönítetten kimutatni.

(3) Az azonnali és a határidős bizományi ügyleteket a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell nyilvántartani azok teljesítésének időpontjáig, ide nem értve azt az esetet, ha az azonnali bizományi ügyleteket a befektetési vállalkozás saját elhatározása szerint, az (5) bekezdésnek megfelelően, az ügyletkötéskor az eladóval szemben kötelezettségként, illetve a vevővel szemben követelésként felveszi a könyveibe. A bizományi ügyletek teljesítése során a befektetési vállalkozás - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - csak a pénzmozgással járó gazdasági eseményeket számolhatja el a mérleget érintő főkönyvi számláin. Ezeket az eseményeket minden esetben a megbízó ügyféllel szembeni kötelezettség (ideértve a 11. § szerinti ügyfélszámlán nyilvántartott kötelezettséget is, amennyiben a befektetési vállalkozás az ügyféllel ügyfélszámla szerződést kötött) növekedéseként, illetve csökkenéseként kell elszámolni a pénzeszközökkel szemben.

(4) A (3) bekezdés szerinti - pénzmozgással járó - gazdasági események közé tartoznak többek között:

a) vételi megbízásnál az ügyféltől kapott vételár és annak az eladó részére történő kifizetése,

b) eladási megbízásnál a vevőtől kapott eladási ár és annak az ügyfél részére történő kifizetése,

c) megbízásra történő kamatbeszedésnél a kibocsátótól beszedett kamat és annak az ügyfél részére történő kifizetése,

d) megbízásra történő kamatkifizetésnél a kibocsátótól - mint ügyféltől - átvett kamat és annak az értékpapír-tulajdonosok részére történő kifizetése,

e)[97] tőzsdei és tőzsdén kívüli ügyletek esetén a megbízótól pénzügyi fedezet, alapbiztosíték, árkülönbözet és egyéb fedezet címén, illetve az ügylet zárásakor pénzügyi teljesítésként kapott pénzeszközök és azok felhasználása a tőzsdei ügylet elszámolása során,

f) értékpapír forgalomba hozatalának szervezése esetén a jegyzett összeg beszedése és annak a kibocsátó felé történő átutalása stb.

(5) A tőzsdén teljesített - azonnali - bizományi ügylet esetén a befektetési vállalkozás döntésétől függően, az ügyletkötéskor, de legkésőbb a pénzügyi rendezéskor az eladóval, illetve a vevővel (más befektetési szolgáltatóval) szembeni kötelezettséget, illetve követelést is fel kell venni a könyvekbe egy - az egyéb követeléseken belül megnyitott - elszámolási számlával (a továbbiakban: bizományosi elszámolási számla) szemben. Az adott tőzsdenapi ügyletek pénzügyi rendezésekor az eladásokból származó összes követelést, illetve a vételekből származó összes kötelezettséget - a sajátszámlás ügyletekkel azonos módon, az egyéb követeléseken belül megnyitott - elszámolási számlára (a továbbiakban: tőzsdei elszámolási számla) kell átvezetni, és a számla egyenlegét kell a központi értéktárral, a központi szerződő féllel pénzügyileg rendezni. A központi értéktárral, a központi szerződő féllel történő pénzügyi rendezést követően az ügyféllel történő elszámolás során:[98]

a) vételi megbízás esetén az ügyféllel szembeni kötelezettséget kell csökkenteni a bizományosi elszámolási számlával szemben,

b) eladási megbízás esetén el kell számolni az ügyféllel szembeni kötelezettség keletkezését a bizományosi elszámolási számlával szemben, és az ügyfélnek kifizetett eladási ár összegével csökkenteni kell az ügyféllel szembeni kötelezettséget a pénzeszközök csökkenésével egyidejűleg.

(6) A bizományi ügylet esetén az ügyféllel való elszámoláskor, a felek közti megállapodás alapján, az ügyféllel szembeni kötelezettség csökkenéseként is elszámolható a bizományi díj, valamint a - kifizetőhelyi minőségben - levont forrásadó összege. A bizományi ügylet során az ügyfél értékpapír-állományában bekövetkező változásokat a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban köteles a befektetési vállalkozás elszámolni.

(7) Bizományi ügyletek esetén a befektetési vállalkozás a mérleg fordulónapjára vonatkozóan köteles értesíteni ügyfelét a vállalt megbízások szerződés szerinti teljesítéséről (ideértve azt, hogy az adásvételi szerződést a vevővel vagy az eladóval megkötötte-e, és milyen feltételekkel).

(8) Ha a befektetési vállalkozás a tőzsdén kívül a teljesített vételi megbízás esetén, az ügyféltől kapott vételár összegét a mérleg fordulónapjáig nem fizette ki (utalta át) az eladónak, akkor annak összegét az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek csökkenéseként és a tőzsdén kívül kötött ügyletek elszámolásaiból eredő kötelezettség növekedéseként kell a mérleg fordulónapjával elszámolni.

(9) Az ügynökön keresztül az ügyfél részére fizetendő pénzeszközt, az ügynöknek történő kifizetéskor az egyéb követeléseken belül, ügynökkel szembeni követelésként kell elszámolni. Ezzel egyidejűleg az ügyféllel szembeni kötelezettséget és az ügynökkel szembeni követelést egy - az egyéb követeléseken belül megnyitott - elszámolási számlára történő átvezetéssel kell megszüntetni (a könyvekből kivezetni).

(10) A 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban ki kell mutatni az ügynök részére kifizetett - az ügyfeleket megillető - pénzösszeget mindaddig, amíg az ügynök az ügyfél részére történő kifizetést - bizonylatokkal alátámasztottan - vissza nem igazolta.

(11) Az ügyfél által a befektetési vállalkozás részére ügynökön keresztül átutalt (fizetett), de a befektetési vállalkozáshoz még be nem folyt pénzösszeget az ügynök - pénzátvételéről szóló - igazolása alapján a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell kimutatni.

(12)[99] A bizományosként eljáró befektetési vállalkozáson keresztül megkötött ügylet az ügyfél (megbízó), valamint a vevő és az eladó szempontjából saját számlás adásvételi ügyletként kezelendő a számviteli elszámolás során.

(13) A portfolió-kezelési tevékenység során a befektetési vállalkozás ügyfelenként naprakész nyilvántartást köteles vezetni az ügyfél vagyonát képező pénzeszközökről - az ügyfélszámla alapján - és értékpapírokról (befektetésekről) - a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban vezetett nyilvántartás alapján -, azok kamatáról, osztalékáról, valamint az ügyfél javára megkötött ügyletekről és az ügyleten realizált eredményről (árfolyamnyereségről, illetve árfolyamveszteségről).

(14) A befektetési vállalkozás a (13) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján ügyfelét folyamatosan köteles tájékoztatni vagyonáról és a javára kötött ügyletekről számlakivonatok formájában és elszámolás keretében.

(15) A befektetési vállalkozás a portfolió-kezelési tevékenység során az ügyfél javára megkötött ügyleteket külön-külön, a bizományi ügyletekre vonatkozó, (3)-(12) bekezdés szerint köteles elszámolni.

(16)[100] A mérleg fordulónapján, illetve a havi záráskor a pénzügyileg még nem rendezett, tőzsdén kötött bizományi ügyletekből - az (5) bekezdés szerinti elszámolásból - adódóan, a mérlegbe a vevővel, illetve eladóval (más befektetési szolgáltatóval) szembeni követelést, illetve kötelezettséget nem lehet beállítani, ezért a mérleg fordulónapján - az összehasonlíthatóság érdekében -, illetve a havi záráskor azok összegét - ha a bizományosként eljáró befektetési vállalkozás a kötés napján és nem a pénzügyi rendezéskor vette fel könyveibe - a bizományosi elszámolási számlával szemben sztornírozni kell, és a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba kell felvenni, valamint a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. Az üzleti évet követő évben ezeket a tételeket nyitó rendező tételként kell ismét a követelés, illetve a kötelezettség számlákra felvenni a bizományosi elszámolási számlával szemben.

(17)[101] A bizományi, ügynöki, letétkezelési és portfoliókezelési tevékenység esetében, az ügyféllel való elszámoláskor, az ügyfél vagyonát érintő gazdasági eseményekről tételes kimutatást kell az ügyfél rendelkezésére bocsátani. A kimutatás rendelkezésre bocsátásától el lehet tekinteni, ha az ügyfél - a vele való írásbeli megállapodás alapján - arra nem tart igényt.

Sajátos szállításos repo ügyletek elszámolása[102]

10/A. §

(1) Sajátos szállításos repo ügyletnek minősül az olyan szállításos repo ügylet, amely megfelel az alábbi feltételeknek:

a) az értékpapír eladási ára a piaci értékével összhangban kerül meghatározásra,

b) az értékpapír eladási ára és visszavásárlási ára közötti különbözet megfelel a kölcsön után reálisan felszámítható kamatnak,

c) az ügylet futamideje alatt a repoba vevő által az értékpapír után felvett kamat, hozam a repoba adót illeti meg, annak összegét részére meg kell fizetni, vagy a visszavásárlási árba kell azt beszámítani,

d) az ügylet futamideje nem haladja meg az egy évet.

(2) A sajátos szállításos repo ügyletet az óvadéki repo ügyletekre vonatkozó számviteli szabályok szerint kell elszámolni a feleknél.

(3) A repoba adónál a mérlegben az értékpapírok között külön kell kimutatni a sajátos szállításos repoba adott értékpapírok értékét.

(4) A repoba vevőnél a futamidő alatt a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban elkülönítetten kell nyilvántartani a sajátos szállításos repoba vett értékpapírokat, és azokat az éves beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni.

(5) Ha a futamidő alatt

a) a felek valamelyike csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás, végrehajtási eljárás, illetve egyéb, jogszabály szerinti fizetésképtelenségi eljárás alá kerül, illetve

b) valamely fél nem teljesíti a szerződésből adódóan fennálló kötelezettségét,

akkor a felek közötti szerződés szerint az ügyletet le kell zárni, vagy az eredeti ügylet adásvételként történő elszámolásával vagy a visszavásárlási ügylet előrehozott elszámolásával.

(6) Ha a repoba vevő az értékpapírt harmadik félre átruházza, vagy egyéb ügyletéhez fedezetként felajánlotta és az fedezetként bevonásra kerül, vagy harmadik fél részére kölcsönbe adja, illetve egyéb ügylet keretében harmadik félre átruházza, akkor az értékpapír ellenértékét a repoba adóval szembeni kötelezettségként kell felvenni.

(7) A (6) bekezdés esetében a futamidő végén történő visszaszolgáltatás érdekében beszerzett értékpapírt a repoba adóval szembeni kötelezettség csökkentésével egyidejűleg kell a könyvekből kivezetni és azok értéke között fennálló különbözetet a kamatbevételek, illetve a kamatráfordítások között kell elszámolni, jellegétől függően.

Ügyfélszámla vezetés

11. §

(1) Ha a befektetési vállalkozás az ügyféllel ügyfélszámla szerződést kötött, az ügyfélszámlát - a számviteli nyilvántartásokon belül - az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek között kell kimutatni.

(2)[103] A megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenység során az ügyféltől beszedett pénzösszeget és az ügyfelet megillető pénzbevételeket, illetve az ügyfél számára kifizetett pénzösszeget és az ügyfelet terhelő pénzkifizetéseket az ügyfélszámlán kell elszámolni az ügyfelek pénzeszközeit tartalmazó, - hitelintézetnél vezetett - elkülönített betétszámlával (elkülönített letéti számlával), illetve a központi értéktár, központi szerződő fél által vezetett tőzsdeforgalmi számlával vagy a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni kötelezettség számlával szemben.

(3)[104] A befektetési vállalkozás a tőzsdén teljesített megbízásos ügyletek esetén, a központi értéktárnak, központi szerződő félnek átutalt, az ügyfelet terhelő alapbiztosíték, árkülönbözet, egyéb pénzügyi fedezet összegét, illetve pénzügyi teljesítés (elszámolás) és egyéb jogcímen átutalt összeget az ügylet zárásáig a 4. § (9) bekezdése szerint a központi értéktár, központi szerződő fél által vezetett tőzsdeforgalmi számlán belül - legalább az analitikus nyilvántartásban - ügyfelenként elkülönítetten köteles elszámolni és kimutatni, egyidejűleg az ügyfélszámlán is köteles kimutatni az ügyféltől ilyen célra beszedett összegeket.

(4)[105] Az ügyfelet terhelő, a központi értéktárnak, központi szerződő félnek befizetett árkülönbözet összegét a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni árkülönbözet miatti követelések számlán - azon belül ügyfelek miatt fennálló követelésként elkülönítetten - kell kimutatni a tőzsdeforgalmi számlakövetelés csökkentésével egyidejűleg. A befizetett árkülönbözet összegével csak az ügylet zárásakor lehet csökkenteni az ügyfélszámla összegét a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni árkülönbözet miatti követelés számla csökkentésével szemben. A mérleg fordulónapjával, illetve a hó végi záráskor az ügyfél javára kötött, le nem zárt határidős ügyletekből adódóan - a központi értéktár, központi szerződő fél részére befizetett árkülönbözet összegében - fennálló, központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni árkülönbözet miatti követeléseket az ügyfélszámlával szemben ki kell vezetni a könyvekből és a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba kell felvenni, valamint a kiegészítő mellékletben bemutatni. Az üzleti évet követő évben, illetve a hó végi zárást követő hónap elején ezeket a tételeket nyitó rendező tételként kell ismét a követelés, illetve kötelezettség számlákra - egymással szembeni elszámolással - felvenni.

(5)[106] A befektetési vállalkozás a tőzsdén teljesített megbízásos ügyletek esetén a központi értéktártól, központi szerződő féltől kapott, az ügyfelet megillető árkülönbözet, egyéb pénzeszköz összegét az ügylet lezárásáig, a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni kötelezettségeken belül - legalább az analitikus nyilvántartásban - ügyfelenként elkülönítetten köteles elszámolni és kimutatni a tőzsdeforgalmi számlával szemben.

(6)[107] Az ügyfelet megillető, a központi értéktártól, központi szerződő féltől kapott árkülönbözet összegét a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni árkülönbözet miatti kötelezettségek számláról csak az ügylet zárásakor lehet átvezetni az ügyfélszámlára. Ha megállapodás alapján az ügyfelet megillető, a központi értéktártól, központi szerződő féltől kapott árkülönbözetet az ügylet zárását megelőzően a befektetési vállalkozás kifizeti az ügyfélnek, azt az ügyfélszámla-kötelezettség csökkentéseként kell elszámolni a pénzeszközökkel szemben. A mérleg fordulónapjával, illetve a havi záráskor az ügyfél javára kötött, le nem zárt határidős ügyletekből adódóan - a központi értéktártól, központi szerződő féltől kapott és az ügyfél részére kifizetett, illetve más ügyletének teljesítéséhez felhasznált árkülönbözet összegében - fennálló, a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni kötelezettséget csökkenteni kell az ügylet zárását megelőzően az ügyfélnek kifizetett árkülönbözetek összegében az ügyfélszámlával szemben, egyidejűleg a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell felvenni, valamint a kiegészítő mellékletben bemutatni annak összegét. Az üzleti évet követő évben, illetve a havi zárást követő hónap elején ezeket a tételeket nyitó rendező tételként kell ismét az ügyfélszámla kötelezettség csökkentéseként és a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni kötelezettségek növekedéseként elszámolni.

(7) A (2)-(6) bekezdésben foglalt előírásokat abban az esetben is alkalmazni kell, ha a befektetési vállalkozás az ügyféllel nem kötött ügyfélszámla szerződést. Az ügyfélszámlára vonatkozó előírásokat az ügyfelekkel szembeni kötelezettségekre kell alkalmazni.

(8) Ha a befektetési vállalkozás a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenység során az ügyfél általi - az ügylet teljesítését követő, meghatározott időn belüli - halasztott fizetésben állapodott meg megbízójával, akkor a befektetési vállalkozás az ügyfél helyett teljesített pénzkifizetés összegében fennálló követelést nem az ügyfélszámlán, hanem az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokból eredő követeléseken belül köteles ügyfelenként elkülönítetten kimutatni.

Értékpapírszámláról vezetett számviteli nyilvántartás

12. §

(1) Az ügyfél részére - a tulajdonát képező dematerializált értékpapírról - vezetett értékpapírszámláról a számviteli nyilvántartásokban a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban ügyfelenként, értékpapírfajtánként nyilvántartást kell vezetni névértéken.

(2) Az ügyfél értékpapírszámlájáról - az ügyfél írásbeli rendelkezése és a központi értéktár központi értékpapírszámláról kiállított értesítése alapján - könyvelni kell a bekövetkezett forgalmat, így különösen:

a) az ügyfél megbízása alapján jegyzett dematerializált értékpapír névértékét;

b) az ügyfél megbízása alapján vásárolt, illetve eladott dematerializált értékpapír névértékét;

c)[108] az értékpapírszámlájukat különböző számlavezetőnél (befektetési szolgáltatónál) vezető ügyfelek tőzsdén kívül egymással kötött megállapodása (ügylete) alapján, az ügyfél számlájára, illetve számlájáról átutalt (transzferált) értékpapír névértékét;

d) egyéb növekedési és csökkenési tételeket.

Származékos ügyletek elszámolása[109]

13. §[110]

(1) A befektetési vállalkozás a származékos ügyleteket (határidős, opciós és swap ügylet) a Tv. előírásain túlmenően a Hitkr. 22-24. §-ai szerint számolja el.

(2) Ahol a Tv. a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként vagy ráfordításaként rendeli elszámolni az ügylet eredményét, ott a befektetési vállalkozás a vonatkozó tételt az egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei vagy ráfordításai között számolja el.

14. §[111]

15. §[112]

16. §[113]

Kiegészítő melléklet

17. §

A kiegészítő melléklet a Tv. előírásain túlmenően a következőket tartalmazza:

1. a mérleg fordulónapján tulajdonban lévő értékpapírokat

a) belföldön kibocsátott, tőzsdén forgalmazott értékpapírok,

b) belföldön kibocsátott egyéb értékpapírok,

c) külföldi pénznemben kibocsátott tőzsdén forgalmazott értékpapírok,

d) külföldi pénznemben kibocsátott egyéb értékpapírok

bontásban, dematerializált, illetve nyomdai úton előállított értékpapír részletezésben, azon belül értékpapírtípusonként (kötvény, részvény, állampapír stb.) a névértéket, a bekerülési értéket, a könyv szerinti értéket;

2.[114] a mérleg fordulónapján érvényben lévő (le nem zárt) származékos ügyletek részletezését, ügylettípusonként (pénzügyi instrumentumonként megkülönböztetve a határidős vételi, eladási ügyleteket, vételi, illetve eladási jog vételére, kiírására vonatkozó opciós ügyleteket), saját számlás és bizományi ügylet bontásban kimutatva:[115]

a) a kötési árfolyamot,

b) a nyitott pozíció értékét,

c) a fizetett vagy kapott opciós díjat,

d) a lejárat időpontját,

e)[116] a központi értéktár, a központi szerződő fél számára befizetett, illetve attól kapott árkülönbözet összegét,

f)[117] az ügylet eredményre - külön bemutatva azokat, amelyek eredményhatását már az üzleti évben figyelembe vette a befektetési vállalkozás -, illetve a cash-flowra való várható hatását,

g) az ügylet célját aszerint, hogy kamat-, árfolyamkockázati fedezeti vagy kereskedelmi célokat szolgál,

h) az ügyletkötés helyét aszerint, hogy tőzsdén (áru-, illetve értékpapírtőzsdén) vagy tőzsdén kívül kötött ügyletről van szó [ha az ügylet tárgya értékpapír, akkor az ügyletre vonatkozó adatokat az 1. pont a)-d) alpontjai szerinti részletezésben kell bemutatni];

3. a tárgyévi céltartalékképzés és -felhasználás összegét az 5. § (5) bekezdés a)-c) pontjai, valamint a Tv. 41. § (1)-(2) bekezdés szerinti céltartalék fajtánkénti bontásban;

4.[118] a befektető védelmi alapban való tagságot, a befizetett csatlakozási díjat, és rendszeres hozzájárulásként az üzleti évben fizetett (fizetendő) összeget (éves díj), továbbá a külföldön létrehozott fióktelep miatt külföldön igénybe vett kiegészítő befektető védelmi, ügyfélvédelmi rendszerhez való csatlakozás tényét és a befizetett összeget;

5.[119] a Tv.-ben előírt tagolásban a cash-flow kimutatást (amelyben a valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a kereskedési célú pénzügyi instrumentumok tárgyévben elszámolt értékelési különbözeteinek - előjelesen - összevont értékét a "Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás"-on belül 3/A. tételként kell bemutatni).

6. a külföldi pénzértékre szóló eszközöket és kötelezettségeket forintban kifejezve egy-egy összegben;

7. az értékpapírok év végi felértékeléséből adódó árfolyamnyereség és leértékeléséből adódó árfolyamveszteség összegét értékpapírtípusonkénti bontásban;

8. a bizományi ügyletek során átvett, a megbízó tulajdonát képező értékpapírok névértékét, eladási árát, illetve vételi árát, továbbá a 4. § (10) bekezdése szerint az ügyfelet megillető pénzeszközök összegét;

9.[120] a központi értéktárban, más helyen, illetve saját szervezés keretében őrzött saját tulajdonú értékpapírok állományát névértéken, valamint könyv szerinti értéken, és az idegen értékpapírok állományát névértéken;

10.[121] a központi értéktárban a központi értékpapírszámlán nyilvántartott dematerializált értékpapírok állományát saját tulajdonú és - az ügyfél tulajdonát képező - idegen értékpapírok bontásban névértéken és - a saját értékpapírokat - könyv szerinti értéken is;

11. a biztosító pénztárak részére végzett vagyonkezelés esetén pénztáranként külön - a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban elszámolt -:

a) a pénztár tulajdonát képező eszközök üzleti év január 1-jén és december 31-én meglévő állományát a vagyonkezelési szerződésben meghatározott nyilvántartás szerinti értéken, és a tárgyévben bekövetkezett változását,

b) a vagyonkezelési szerződés alapján kötött és a mérleg fordulónapján érvényben lévő határidős és opciós ügyleteket a szerződésben rögzített értéken;

12.[122] a mérleg fordulónapján fennálló, az 575/2013/EU rendelet szerinti nagykockázat-vállalásnak minősülő befektetési hitelek, halasztott fizetés miatti követelések, értékpapírkölcsönök, óvadéki repo miatti követelések, váltó, értékpapírok, csekk, jegyzési garanciavállalás, hozamra, illetve tőke megóvására vonatkozó ígéret, illetve megkötött ügyletek nyitott pozíciójában fennálló követelés összegét, valamint ezek értékvesztését és az utánuk képzett céltartalék összegét;

13.[123] a követelések - ezen belül külön kiemelten a halasztott pénzügyi teljesítés és a befektetési hitel miatti követelés -, valamint az értékpapírok és a követelés kiegyenlítéseként kapott - készletként kimutatott - eszközök bekerülési értékét, továbbá a bekerülés óta elszámolt értékvesztést és annak visszaírt összegét;

14.[124] a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 19. § (1) és (2) bekezdése alapján előírt kötelező tartalék Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett összegét;

15. a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepeként működő befektetési vállalkozásnál a külföldi székhelyű vállalkozással vagy annak más fióktelepével szembeni - pénzügyileg nem rendezendő - követeléseit és kötelezettségeit - a tárgyévi összevezetést megelőzően -, előző évről áthozott egyenleg és az üzleti évben keletkezett tételek bontásban, a keletkezés jogcímének megjelölésével.

16.[125] a saját számlára kölcsönbe adott és kölcsönbe vett, az óvadéki repoba adott és repoba vett, valamint a 9. § (8) bekezdése szerinti elsődleges és másodlagos értékpapírok állományának könyv szerinti értékét, továbbá az ügyfél megbízásából végzett értékpapír kölcsönzés során kölcsönbe adott és kölcsönbe vett értékpapírállomány értékét;

17.[126] a ügyfelek részére végzett portfoliókezelés keretében kezelt ügyfél tulajdonát képező portfoliók piaci értékét;

18.[127] az adott és kapott fedezetek, biztosítékok, óvadékok, garanciák és kezességek értékét;

19.[128] a függő kötelezettségeken belül a Tv.-ben foglaltakon túl:

- a jegyzési garanciavállalás értékét,

- a portfoliókezeléssel összefüggésben a hozamra és a tőke megóvására tett ígéretet, az ígérettel érintett ügyfelek által a portfóliókezelési szerződés megkötésekor rögzített értékben rendelkezésre bocsátott pénzeszközök és értékpapírok együttes értékének és az arra vetített ígért hozamnak összegében, mint kötelezettségvállalást.

20.[129] a valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén az előre jelzett ügyletek típusait, várható szerződés szerinti értékét, teljesítési időpontját, valamint a pénzügyi instrumentumok esetében alkalmazott piaci érték meghatározásának módját, ideértve a származékos ügyletek esetében alkalmazott általános értékelési eljárások, modellek leírását is és az azokhoz kapcsolódó feltételezéseket, tényezőket (így különösen: diszkont tényezők, alternatív befektetések, alternatív befektetések hozama, növekedési ráták);

21.[130] a külföldi felettes anyavállalat esetében a konszolidált éves beszámoló elkészítése alól mentesülő köztes anyavállalatnak minősülő befektetetési vállalkozás az alátartozó konszolidációs körön belüli kapcsolt vállalkozások befektetett eszközeinek, bevételeinek, tárgyévi üzleti eredményének, saját tőkéjének és foglalkoztatott munkavállalói átlagos statisztikai állományi létszámának összesített adatait a 17/A. § (2) bekezdésének d) pontja szerint;

22.[131] a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatás 01., III., 06-10., tételeit belföldi, Európai Unión belüli és Európai Unión kívüli részletezésben, valamint ez utóbbiakat további földrajzi piacok szerinti részletezésben feltéve, hogy a piacok egymástól alapvetően különböznek. E tekintetben a piacok különbözőségének feltételeit és annak alapján kialakított földrajzi piacokat a számviteli politikában kell rögzíteni;

23.[132] a határon átnyúló szolgáltatás végzésének tényét, a nyújtott szolgáltatások fajtáit országonkénti részletezésben, valamint a nyújtott szolgáltatások kapcsán külföldi adóhatóságokhoz befizetett (fizetendő) adó együttes összegét;

24.[133] a Tv. 54. §-ának (8) bekezdése szerinti befektetési célú, lejáratig tartott, hitelkockázati szempontból kockázatmentesnek minősített értékpapírok állományát.

25.[134] a valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a pénzügyi instrumentumok más kategóriába való átsorolása kapcsán azt, hogy:

a)[135] az átsorolásra milyen értékben került sor a pénzügyi instrumentumok egyes kategóriáinak vonatkozásában,

b)[136] az átsorolás mivel indokolható, ideértve a Tv. 59/A. §-ának (11) és (12) bekezdése szerinti rendkívüli körülményt és az azt alátámasztó tényezőket is,

c)[137] az átsorolt eszköz a valós értéken történő értékelés kapcsán az átsorolás évében milyen mértékű nyereség vagy veszteség elszámolását vonta maga után az eredményben vagy a saját tőkében,

d)[138] ha a későbbi években (elszámolási időszakokban) a valós értéken történő értékelést folytatták volna az adott pénzügyi instrumentum vonatkozásában, akkor az az eredményben vagy a saját tőkében milyen nagyságú nyereség, illetve veszteség elszámolását vonta volna maga után,

e)[139] mekkora volt az adott üzleti évben az átsorolt pénzügyi instrumentum után elszámolt bevétel, költség, ráfordítás, nyereség, veszteség,

f)[140] milyen összegű pénzáramlás várható az átsorolt pénzügyi instrumentum megtérüléseként,

g)[141] az átsorolt pénzügyi instrumentum tartásának ideje alatt az egyes üzleti években mekkora annak könyv szerinti értéke és valós értéke.

Összevont (konszolidált) éves beszámolót érintő sajátosságok[142]

17/A. §[143]

(1) A befektetési vállalkozás anyavállalatnak minősül a Tv. 3. §-a (2) bekezdése 1. pontjában foglaltakon túlmenően abban az esetben is, ha igazgatóságának, illetve felügyelő bizottságának irányítása, illetve ellenőrzése alatt áll egy másik - pénzügyi intézménytől eltérő - vállalkozás (leányvállalat) függetlenül attól, hogy azt a létesítő okiratban rögzítették-e. Ez esetben az anyavállalatnak minősülő befektetési vállalkozás és a leányvállalat közös irányítás alatt áll. Ha a közös irányítás alatt álló két vállalkozás közül az egyik befektetési vállalkozás, a másik hitelintézet akkor a Tv. 3. §-a (2) bekezdésének 1. pontja szerinti feltételek hiányában anyavállalatnak a hitelintézetet kell tekinteni. Ha a közös irányítás alatt álló mindkét vállalkozás befektetési vállalkozás, vagy az egyik biztosító intézet vagy pénzügyi vállalkozás akkor a Tv. 3. §-a (2) bekezdésének 1. pontja szerinti feltételek hiányában a létesítő okiratban vagy külön szerződésben kell rögzíteni az anyavállalati, illetve a leányvállalati minősítést.

(2)[144] Az anyavállalatnak minősülő befektetési vállalkozás a fölérendelt anyavállalat esetében a Tv. 116. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeken túlmenően akkor mentesíthető az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítése alól, ha a következő a)-c) pont szerinti feltételek együttesen fennállnak:

a) a fölérendelt anyavállalat befektetési vállalkozás,

b) a fölérendelt anyavállalat írásban nyilatkozik arról, hogy garanciát vállal a mentesülő vállalkozás valamennyi kötelezettségéért; az erről szóló nyilatkozat szerepel a mentesülő vállalkozás éves beszámolójának kiegészítő mellékletében,

c)[145] a mentesülő befektetési vállalkozás éves beszámolójának kiegészítő mellékletében vagy a fölérendelt anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolójának kiegészítő mellékletében bemutatásra kerülnek a mentesülő befektetési vállalkozás alá tartozó konszolidációs körön belüli kapcsolt vállalkozások befektetett eszközeinek, bevételeinek, tárgyévi üzleti eredményének, saját tőkéjének és foglalkoztatott munkavállalói átlagos statisztikai állományi létszámának összesített adatai.

A Tv. 116. §-a (1) bekezdésének b) pontja a befektetési vállalkozások mentesítésére nem alkalmazható.

(3) Ha a leányvállalatnak minősülő befektetési vállalkozást az anyavállalat nem vonja be, mert a benne lévő részvényeket átmenetileg tartja pénzügyi megsegítés, vagy átszervezés miatt, akkor a mentesülő leányvállalat éves beszámolójának kiegészítő mellékletében és az anyavállalat által készített összevont (konszolidált) éves beszámoló kiegészítő mellékletében kell információt adni a mentesítés tényéről.

(4)[146] A (2) bekezdés szerint az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítése alól mentesülő, anyavállalatnak minősülő befektetési vállalkozás köteles nyilvántartásait oly módon részletezni, valamint az alá tartozó konszolidációs körön belüli kapcsolt vállalkozásoktól a konszolidációhoz szükséges adatokat bekérni és nyilvántartani, hogy azok alapján a fölérendelt anyavállalat felé az összevont (konszolidált) beszámoló készítéshez, továbbá a Felügyelet felé az összevont alapú felügyelethez történő adatszolgáltatás teljesíthető legyen.

(5)[147] Az összevont (konszolidált) éves beszámolót a Tv. 10. § (2) és (3) bekezdése alapján a nemzetközi számviteli standardok szerint készítő befektetési vállalkozás, továbbá a (2) bekezdés szerint az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítése alól mentesülő, anyavállalatnak minősülő olyan befektetési vállalkozás, amelynek fölérendelt anyavállalata az összevont (konszolidált) éves beszámolót a nemzetközi számviteli standardok szerint készíti el, köteles nyilvántartásait oly módon részletezni, valamint az alá tartozó konszolidációs körön belüli kapcsolt vállalkozásoktól a konszolidációhoz szükséges adatokat bekérni és nyilvántartani, hogy azok alapján a Felügyelet felé a szükséges adatszolgáltatás teljesíthető legyen.

(6)[148] Az összevont (konszolidált) éves beszámolót a Tv. 10. §-ának (2)-(3) bekezdése alapján a nemzetközi számviteli standardok szerint készítő befektetési vállalkozás köteles az összevont (konszolidált) éves beszámoló

a) kiegészítő mellékletében bemutatni a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásának első üzleti évében a bázis évi összevont (konszolidált) beszámoló adatainak a nemzetközi számviteli standardok szerinti mérlegbe és eredménykimutatásba való átrendezését, valamint annak az eredményre gyakorolt hatását;

b) kiegészítő mellékletében vagy az összevont (konszolidált) éves beszámoló önálló részeként bemutatni számviteli politikájának a nemzetközi számviteli standardok szerint készített éves beszámolójára vonatkozó főbb szabályait, így különösen:

ba) az összevont (konszolidált) beszámoló részeit,

bb) az összevont (konszolidált) beszámolóban alkalmazott mérleg- és eredménykimutatás tagolást, valamint a tételek tartalmát,

bc) a kapcsolt vállalkozási kör meghatározását,

bd) az alkalmazott konszolidációs módszereket,

be) az alkalmazott értékelési eljárásokat és annak feltételeit,

bf) a nemzetközi számviteli standardok által adott választási lehetőségekből alkalmazott szabályokat,

bg) a konszolidációnál alkalmazott mentesítéseket.

Közzététel

18. §[149]

A befektetési vállalkozás a 3. § (1) bekezdés szerinti éves beszámolóját a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt a Tv. előírásainak megfelelően köteles közzétenni.

A befektetési szolgáltatási tevékenységet év közben megkezdő, illetve megszüntető vállalkozások nyilvántartási kötelezettsége[150]

18/A. §[151]

(1) Az a befektetési vállalkozás, amely év közben szerzi meg befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére vonatkozó engedélyét és kezdi meg befektetési szolgáltatási tevékenységét, azonban megalakulása óta befektetési szolgáltatástól eltérő tevékenységet végzett, a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély hatálybalépésének időpontjára vonatkozóan köteles főkönyvi számláit lezárni, leltárt és főkönyvi kivonatot készíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti befektetési vállalkozás főkönyvi kivonata alapján egyidejűleg köteles az e rendelet 1. számú melléklete szerinti mérleget és 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatást alátámasztó főkönyvi számláit megnyitni e rendelet szerinti nyilvántartások folyamatos vezetése céljára.

(3) Az (1) bekezdés szerinti befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatás végzésére jogosító engedély hatálybalépése évének mérlegfordulónapján e rendelet szerint elkészített éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles bemutatni, hogy a bázis adatokat hogyan rendezte át az 1. számú melléklet szerinti mérlegbe, illetve a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatásba.

(4)[152] Az év közben befektetési szolgáltatási tevékenységét megszüntető befektetési vállalkozásnak tevékenységi engedélye visszavonásának jogerőre emelkedése napjával az (5)-(6) bekezdés szerint tevékenységet lezáró beszámolót kell készítenie.

(5)[153] Ha a befektetési vállalkozás tevékenységi engedélye visszavonásának jogerőre emelkedése és végelszámolásának kezdő időpontja megegyezik - azaz a végelszámolás kezdő napját megelőző napon a pénzügyi intézmény még tevékenységi engedéllyel rendelkezik - úgy a tevékenységet lezáró beszámolóját e rendelet szerint kell elkészítenie.

(6)[154] Ha a befektetési vállalkozás tevékenységi engedélye visszavonásának jogerőre emelkedése a végelszámolás, vagy a felszámolás kezdő napját megelőzően történt - azaz a tevékenységet lezáró beszámoló mérlegfordulónapján a befektetési vállalkozás már nem rendelkezik tevékenységi engedéllyel - akkor a tevékenységet lezáró beszámolóját a Tv. rendelkezései alapján kell elkészítenie.

(7)[155] A befektetési vállalkozás tevékenységi engedélye visszavonásának jogerőre emelkedése után (amennyiben végelszámolására, illetve felszámolására kerül sor, annak ideje alatt) a felszámolás számviteli feladatairól szóló kormányrendelet, vagy a végelszámolás számviteli feladatairól szóló kormányrendelet előírásait köteles alkalmazni.

A befektetési vállalkozók és árutőzsdei szolgáltatók szakosított hitelintézetként működő központi szerződő féllel szemben fennálló kapcsolatai[156]

18/B. §[157] Ahol e rendelet a hatálya alá tartozó befektetési vállalkozók és árutőzsdei szolgáltatók központi szerződő féllel szemben fennálló kapcsolatairól rendelkezik, az előírásokat a befektetési vállalkozó és az árutőzsdei szolgáltató a szakosított hitelintézetként működő központi szerződő féllel szemben fennálló kapcsolataira a Hitkr. 28/B. § (2) bekezdésében felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos előírások kivételével köteles alkalmazni.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

19. §

Ez a rendelet 2001. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit először a 2001. évben induló üzleti évről készített éves beszámolóra kell alkalmazni.

Átmeneti rendelkezések[158]

20. §[159]

A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 518/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 37. §-ával megállapított 4. § (6) bekezdését, 39. §-ával megállapított 18/B. §-át, valamint 41. §-ával megállapított 1. számú mellékletét először a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de azok már a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.

20/A. §[160]

A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 78. §-ával megállapított 1. és 2., valamint 4. számú mellékletet először a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

20/B. §[161]

(1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 59. § (1) bekezdésével megállapított 2. § 8. pontját; 59. § (2) bekezdésével megállapított 2. § 17. pontját; 60. §-ával megállapított 3. § (6) bekezdés a) pontját; 61. §-ával megállapított 5. § (6) bekezdését; 62. §-ával megállapított 6. § (20) bekezdését; 63. §-ával megállapított 6/A. §-át; 64. §-ával megállapított 6/B. §-át; 66. §-ával megállapított 13. §-át; 67. §-ával megállapított 18/A. § (4)-(7) bekezdését; 69. § 1. pontjával megállapított 2. számú mellékletét; 69. § 2. pontjával megállapított 5. számú mellékletét; 70. § 1. pontjával megállapított 3. § (6) bekezdés e) pontját; 17. § 2. pontját, 70. § 2. pontjával megállapított 7. § (2) bekezdés b) pontját, 70. § 3. pontjával megállapított 7. § (3) bekezdés b)-c) pontját, 70. § 4. pontjával megállapított 8. § (3) bekezdését, 70. § 5. pontjával megállapított 8. § (8) bekezdés i) pontját először a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 59. § (1) bekezdésével megállapított 2. § 8. pontját; 59. § (2) bekezdésével megállapított 2. § 17. pontját; 61. §-ával megállapított 5. § (6) bekezdését; 64. §-ával megállapított 6/B. §-át, 66. §-ával megállapított 13. §-át, 67. §-ával megállapított 18/A. § (4)-(7) bekezdését; 69. § 1. pontjával megállapított 2. számú mellékletét; 70. § 1. pontjával megállapított 3. § (6) bekezdés e) pontját, 17. § 2. pontját, 70. § 2. pontjával megállapított 7. § (2) bekezdés b) pontját, 70. § 3. pontjával megállapított 7. § (3) bekezdés b)-c) pontját, 70. § 5. pontjával megállapított 8. § (8) bekezdés i) pontját a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

(3) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 71. § 1. pontjával hatályon kívül helyezett 2. § 4-7., 18-22., 28. és 29. pontját; 71. § 2. pontjával hatályon kívül helyezett 6/C-6/F. §-át; 71. § 3. pontjával hatályon kívül helyezett 7. § (2) bekezdés b) pontját; 71. § 4. pontjával hatályon kívül helyezett 8. § (2) bekezdését; 71. § 5. pontjával hatályon kívül helyezett 8. § (4) és (5) bekezdését; 71. § 6. pontjával hatályon kívül helyezett 8. § (8) bekezdés i) pontját; 71. § 7. pontjával hatályon kívül helyezett 8. § (8) bekezdés k) pontját; 71. § 8. pontjával hatályon kívül helyezett 10. § (4) bekezdés e) pontját; 71. § 9. pontjával hatályon kívül helyezett 14-16. §-át; 71. § 10. pontjával hatályon kívül helyezett 17. § 2. pont f) alpontját a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell először alkalmazni.

20/C. §[162]

(1) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról, valamint az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételéről és továbbképzéséről szóló kormányrendelet módosításáról szóló 616/2020. (XII. 21.) Korm. rendelettel megállapított 6. § (1) bekezdését, 7. § (1) bekezdését, 7. § (3) bekezdés c) pontját és (6) bekezdés a) pontját, 17. § 21. pontját, 17/A. § (2) bekezdés c) pontját először a 2021. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról, valamint az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételéről és továbbképzéséről szóló kormányrendelet módosításáról szóló 616/2020. (XII. 21.) Korm. rendelettel megállapított 6. § (1) bekezdését, 7. § (1) bekezdését, 7. § (3) bekezdés c) pontját és (6) bekezdés a) pontját, 17. § 21. pontját, 17/A. § (2) bekezdés c) pontját a 2020. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

20/D. §[163]

(1) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 603/2022. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított 17. § 21. pontját és 17/A. § (2) bekezdés c) pontját először a 2023. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 603/2022. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított 17. § 21. pontját és 17/A. § (2) bekezdés c) pontját a 2022. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

20/E. §[164]

(1) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 642/2023. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított 4. § (12) bekezdését, továbbá 2. és 4. számú mellékletét először a 2024. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 642/2023. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított 4. § (12) bekezdését, továbbá 2. és 4. számú mellékletét a 2023. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

Az Európai Unió jogának való megfelelés[165]

21. §[166]

(1) E rendelet a hitelintézetekre és a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2) E rendelet a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez[167]

A befektetési vállalkozás a Tv. 1. számú melléklete szerinti mérleget a következő kiegészítéssel köteles elkészíteni:

a) "B) Forgóeszközök" mérlegfőcsoport "II. Követelések" mérlegcsoportjának tagolása a következő:

"II. Követelések

1. Vevőkövetelések

2. Követelések az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokból

3. Követelések tőzsdei ügyletek elszámolásaiból

4. Követelések a tőzsdén kívül kötött ügyletek elszámolásaiból

5. Központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni követelések

6. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben

7. Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

8. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

9. Váltókövetelések

10. Egyéb követelések

11. Követelések értékelési különbözete

12. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete"

b) "B) Forgóeszközök" mérlegfőcsoport "IV. Pénzeszközök" mérlegcsoportjának tagolása a következő:

"IV. Pénzeszközök

1. Pénztár, csekkek

2. Bankbetétek

a) tőzsdeforgalmi számla

b) egyéb bankbetétek"

c) Az "A" változatú mérleg "D) Saját tőke", illetve a "B" változatú mérleg "J) Saját tőke" mérlegfőcsoportjának tagolása a következő:

"I. Jegyzett tőke

Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken

II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)

III. Tőketartalék

IV. Eredménytartalék (±)

V. Lekötött tartalék

VI. Értékelési tartalék

1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka

2. Valós értékelés értékelési tartaléka

VII. Általános tartalék

VIII. Tárgyévi eredmény (±)"

d) Az "A" változatú mérleg "F) Kötelezettségek" mérlegfőcsoport "III. Rövid lejáratú kötelezettségek" mérlegcsoportjának, valamint a "B" változatú mérleg "D) Egy éven belül esedékes kötelezettségek" mérlegfőcsoportjának tagolása a következő:

"1. Rövid lejáratú kölcsönök

- Ebből átváltoztatható vagy átváltozó kötvények

2. Rövid lejáratú hitelek

3. Vevőtől kapott előlegek

4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)

5. Ügyfelekkel szembeni kötelezettség

6. Kötelezettségek tőzsdei ügyletek elszámolásaiból

7. Kötelezettségek a tőzsdén kívüli ügyletek elszámolásaiból

8. Központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni kötelezettségek

9. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

10. Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

11. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

12. Váltótartozások

13. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

14. Kötelezettségek értékelési különbözete

15. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

2. számú melléklet a 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez[168]

Az eredménykimutatás tagolása:

a) Bizományosi tevékenység bevételei

b) Kereskedelmi tevékenység bevételei

c) Értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység bevételei

d) Letétkezelési, letéti őrzési, portfólió-kezelési tevékenység bevételei

e) Egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei

01. Befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei (a+b+c+d+e)

Ebből: értékelési különbözet

f) Bizományosi tevékenység ráfordításai

g) Kereskedelmi tevékenység ráfordításai

h) Értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység ráfordításai

i) Letétkezelési, letéti őrzési, portfólió-kezelési tevékenység ráfordításai

j) Egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai

02. Befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai (f+g+h+i+j)

Ebből: értékelési különbözet

I. Befektetési szolgáltatási tevékenység eredménye (01-02)

II. Egyéb bevételek

Ebből: visszaírt értékvesztés

III. Nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei

IV. Aktivált saját teljesítmények értéke

V. Anyagjellegű ráfordítások

03. Bérköltség

04. Személyi jellegű egyéb kifizetések

05. Bérjárulékok

VI. Személyi jellegű ráfordítások (03+04+05)

VII. Értékcsökkenési leírás

VIII. Egyéb ráfordítások

Ebből: értékvesztés

IX. Nem befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai

A. Üzleti tevékenység eredménye

(±I+II+III±IV-V-VI-VII-VIII-IX)

06. Kapott (járó) osztalék és részesedés

Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

07. Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek

Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

08. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek

Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

09. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek

Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

10. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

Ebből: értékelési különbözet

X. Nem forgalmazási pénzügyi műveletek bevételei (06+07+08+09+10)

11. Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek

Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott

12. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások, árfolyamveszteségek

Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott

13. Fizetett (fizetendő) kamatok és kamatjellegű ráfordítások

Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott

14. Részesedések, értékpapírok, tartósan adott kölcsönök, bankbetétek értékvesztése[169]

15. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

Ebből: értékelési különbözet

XI. Nem forgalmazási pénzügyi műveletek ráfordításai (11+12+13+14+15)

B. Pénzügyi műveletek eredménye (X-XI)

C. Adózás előtti eredmény (±A±B)

XII. Adófizetési kötelezettség

D. Adózott eredmény (±C-XII±XII/A)[170]

XII/A. Halasztott adókülönbözet (±)[171]

XIII. Általános tartalékképzés, felhasználás (±)

E. Tárgyévi eredmény (±D±XIII)

3. számú melléklet a 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez

Az anyavállalatnak minősülő befektetési vállalkozás összevont (konszolidált) mérlegének előírt tagolása a következő kiegészítésekkel tér el a 3. § (2) bekezdése szerinti mérleg tagolásától:

1. Az A/III. pont kiegészül az alábbi 8. sorral:

"8. Tőkekonszolidációs különbözet

- leányvállalatokból

- társult vállalkozásokból"

2. A B/II. pont kiegészül az alábbi 12. sorral:

"12. Konszolidációból adódó (számított) társasági adókövetelés"

3. Az "A" változatú mérleg "D. Saját tőke" és a "B" változatú mérleg "J. Saját tőke" sora az alábbi sorokkal egészül ki:

"IX. Leányvállalati saját tőke változás (±)

X. Konszolidáció miatti változások (±)

- adósságkonszolidálás különbözetéből

- közbenső eredmény különbözetéből

XI. Külső tagok (más tulajdonosok) részesedése"

4. Az "A" változatú mérleg F/I. pontja és a "B" változatú mérleg H/II. pontja kiegészül az alábbi 4. sorral:

"4. Tőkekonszolidációs különbözet leányvállalatokból"

5. Az "A" változatú mérleg F/III. pontja és a "B" változatú mérleg D. pontja az alábbi 15. sorral egészül ki:[172]

"15. Konszolidálásból adódó (számított) társasági adó tartozás"[173]

4. számú melléklet a 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez

Az anyavállalatnak minősülő befektetési vállalkozás összevont (konszolidált) eredménykimutatása a következő kiegészítésekkel tér el a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatás tagolásától:

1. A "II. Egyéb bevételek" sor az alábbi sorral egészül ki:

"II/A. Adósságkonszolidálás miatt keletkező - eredményt növelő - konszolidációs különbözet"

2. A "VIII. Egyéb ráfordítások" sor az alábbi sorral egészül ki:

"VIII/A. Adósságkonszolidálás miatt keletkező - eredményt csökkentő - konszolidációs különbözet"

3. A "b) Kereskedelmi tevékenység bevételei" sor helyett a következő sorokat kell felvenni:

"ba) Kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatban társult vállalkozástól kapott osztalék és részesedés

bb) Kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatban egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól kapott (járó) osztalék és részesedés

bc) Kereskedelmi tevékenység egyéb bevételei"

4. A "06. Kapott osztalék és részesedés" sor helyett a következő sorokat kell felvenni:

"06/a. Kapott (járó) osztalék és részesedés társult vállalkozástól

06/b. Kapott (járó) osztalék és részesedés egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól"

5. A "XII. Adófizetési kötelezettség" sor az alábbi sorral egészül ki:[174]

"XII./B. Konszolidálásból adódó (számított) társasági adó-különbözet (±)"[175]

6. A "D. Adózott eredmény" és az "E. Tárgyévi eredmény" sorok és a köztük lévő sorok a következők szerint változnak:[176]

"D. Adózott eredmény (±C-XII±XII/A.)

XIII. Általános tartalékképzés, felhasználás (±)

E. Tárgyévi eredmény (±D±XIII.)"

5. számú melléklet a 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez[177]

Értékvesztéssel és céltartalék képzéssel szembeni követelmény

(1) A befektetési vállalkozásnak számviteli politikájában rendelkezni kell az elszámolt értékvesztés és értékvesztés visszaírás, valamint kötelezettségek miatt képzett céltartalék és céltartalék felszabadítás, illetve felhasználás rendjéről, amelynek során a Tv. előírásait kell alkalmaznia azzal, hogy figyelembe kell venni a (2)-(13) bekezdésben foglalt követelményeket.

(2) A Sajátos értékelési szabályok között - a mérlegen kívüli kötelezettségek után képzett céltartalékon túlmenően - rendelkezni kell minden olyan céltartalék képzésének és felhasználásának rendjéről, amelyet befektetési szolgáltatásokkal összefüggésben keletkezett tételekhez kapcsolódóan a Tv., egyéb jogszabály, illetve e rendelet előírnak, feltéve, hogy arról nem a Tv. szerinti Eszközök és források értékelési szabályzatának Sajátos értékelési előírásain kívüli egyéb része rendelkezik.

(3) A (2) bekezdésnek megfelelően a szabályzatban ki kell térni a következő céltartalékok képzésének és felhasználásának, illetve felszabadításának rendjére:

a) a mérlegen kívüli kötelezettségek között kimutatott jegyzési garanciavállaláshoz, a tőke megóvására, illetve hozamra vonatkozó ígérethez, valamint a tőke-, illetve hozamgaranciához kapcsolódó céltartalék,

b) az értékpapír árfolyamveszteségre a 8. § (1) bekezdése szerint képzett céltartalék.

(4) A céltartalékok képzésének és felhasználásának szabályait e rendelet vonatkozó előírásainak figyelembevételével kell meghatározni.

(5) A (3) bekezdés szerinti céltartalékokkal kapcsolatban rendelkezni kell arról, hogy a vonatkozó jogszabályi előírások alapján és a befektetési vállalkozás sajátosságainak függvényében az adott céltartalék képzésére és felülvizsgálatára milyen gyakorisággal kerül sor, a képzett összeget milyen módon határozzák meg, ahhoz milyen szempontokat, tényezőket és azok változását veszik figyelembe, milyen esetben és mértékben történik meg az összegek felhasználása, illetve felszabadítása, milyen dokumentációk támasztják alá a céltartalék képzés, illetve felhasználás, felszabadítás mértékének meghatározását.

(6) A szabályzatban meg kell határozni, hogy az értékvesztés, illetve a céltartalék összegét legalább negyedévente felül kell vizsgálni és a korábban elszámolt értékvesztés, megképzett céltartalék összegét ki kell egészíteni, további értékvesztés elszámolással, illetve céltartalék képzéssel, vagy a meglévő értékvesztés visszaírásával, illetve céltartalék felszabadításával.

(7) Rendelkezni kell arról, hogy a tételhez kapcsolódó nyilvántartásokban, dokumentációkban hogyan különítik el a tárgyévi, illetve a tárgyévet megelőző évi értékelés során elszámolt értékvesztés, megképzett céltartalék összegét és milyen módon követik nyomon, hogy a tárgyévben történt értékvesztés visszaírás, céltartalék felhasználás, felszabadítás az előző évben vagy a tárgyévben elszámolt értékvesztésből, megképzett céltartalékból történik.

(8) Az értékvesztés, illetve annak visszaírása, vagy a céltartalék képzés, felszabadítás, illetve felhasználás meghatározásánál alapvetően a várható megtérülést, illetve a veszteségjellegű jövőbeni fizetési kötelezettséget kell figyelembe venni. Ha eszközök esetében a könyv szerinti érték a várható megtérülésnél magasabb, akkor értékvesztést kell elszámolni, ha alacsonyabb, akkor az értékvesztés visszaírásával kell az eszköz könyv szerinti értékét növelni.

(9) Az értékvesztés visszaírásánál, illetve a céltartalék felszabadításánál a várható megtérülés, illetve veszteségjellegű jövőbeni fizetési kötelezettség változását írásban dokumentálni kell és az adott tételhez kapcsolódó analitikus nyilvántartáshoz kell csatolni.

(10) A devizaeszközök és a deviza alapú forintfizetésre szóló eszközök, valamint a devizában fennálló mérlegen kívüli kötelezettségek esetében a devizabekerülési értéket (illetve a devizabekerülési érték törlesztésekkel csökkentett összegét) és a mérlegen kívüli kötelezettség devizaértékét a Tv. 60. § (4)-(6) bekezdésében meghatározott, értékelés napján érvényes devizaárfolyamon kell forintra átszámítani és az ahhoz kapcsolódó értékvesztés, céltartalék szükséges szintjének forintértékét meghatározni.

(11) A (10) bekezdés szerinti tételek esetében az értékvesztést, illetve annak visszaírását, a céltartalék képzését, illetve annak felhasználását, felszabadítását devizában is nyilván kell tartani. Az ilyen eszközöknél, illetve mérlegen kívüli tételeknél, ha a várható megtérülés devizaneme és a tétel devizaneme nem azonos, akkor a megtérülés devizában kifejezett értékét az adott deviza értékelés időpontjában fennálló a Tv. 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti árfolyamán kell forintra átszámítani és figyelembe venni az értékvesztés, illetve a céltartalék szükséges szintjének meghatározásakor.

(12) Peresített követelések, illetve a peres ügyek miatti függő kötelezettségek esetében az értékvesztés elszámolását, az értékvesztés visszaírását vagy a Tv. 41. § (1) bekezdése szerinti mérlegfordulónapi céltartalék képzést, illetve felszabadítást a perösszeg és a pernyerési esélyek figyelembevételével kell meghatározni. A peresély meghatározásához használt szempontokat a szabályzatban rögzíteni kell. A mérlegen kívül nyilvántartott peres ügyekkel kapcsolatos nyilvántartásokat és a peres ügyekkel kapcsolatos értékvesztést, visszaírást, valamint a céltartalék képzést és felszabadítást a belső ellenőrzés kiemelt témájának kell kezelnie.

(13) Eszközeladásnál vagy halasztott fizetéssel eladott eszközök esetében a vevő által érvényesíthető visszkereseti jog miatt a visszkereseti jogból eredően fennálló függő kötelezettséget az értékelés során minősíteni kell, és indokolt esetben a Tv. 41. § (1) bekezdése szerinti céltartalékot kell utána képezni legkésőbb a mérlegfordulónapi értékelés során. A céltartalék képzésére legfeljebb az eladási ár mértékéig kerülhet sor. Ha a visszkereseti jog érvényesítéséről a vevő lemond, de az eszközértékesítéshez bármilyen mérlegbeli vagy mérlegen kívüli tételt keletkeztető kockázatvállalás tartozik (halasztott fizetés stb.), akkor az így keletkező tételt szintén értékelés alá kell vonni.