271/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet
a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 36. §-ában és a 110. § (7) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. §
A felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fvr.) 13. §-ának címe, valamint a 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"A kibocsátási határértékek megállapítása felszíni víz befogadóba való közvetlen bevezetés esetén
13. § (1) A kibocsátási határértéket a kibocsátó számára a felügyelőség - a 10-12. §, a 18. § és 24. §-okban foglaltak figyelembevételével - határozatban vagy szakhatósági állásfoglalásban állapítja meg.
(2) Amennyiben vízgyűjtő-területi határérték a víztestre vonatkozó vízminőségi követelmény és a befogadó terhelhetősége alapján meghatározható, akkor kibocsátási határértéknek azt kell előírni.
(3) Amennyiben valamely szennyezőanyagra a felügyelőségnek nem áll rendelkezésére vízgyűjtő-területi határérték, akkor a kibocsátási határértéket a technológiai határérték* és a területi kibocsátási határérték** alapján határozza meg a következők szerint:[1]
a) ha a tevékenységre van technológiai határérték, akkor kibocsátási határértéknek azt kell előírni;
b) ha a tevékenységre vagy a kibocsátásra jellemző szennyezőanyagok közül egy adott szennyezőanyagra nincs technológiai határérték, akkor a vonatkozó területi kibocsátási határértéket kell előírni kibocsátási határértéknek.
(4) A felügyelőség a kibocsátó kérelmére, illetve hivatalból a vízvédelmet, illetve a kibocsátó türelmi idején belüli teljesítőképességét figyelembe véve a (2)�(3) bekezdésben meghatározottaknál szigorúbb vagy enyhébb egyedi határértéket állapíthat meg. A határérték megállapításánál figyelembe kell venni a vízminőségi állapot megőrzésének, szükség szerinti javításának szempontjait, illetve határidő kitűzésével a kibocsátó által elérhető kibocsátási szintet. Az így megállapított egyedi kibocsátási határérték szükségességét a felügyelőség határozatban vagy szakhatósági állásfoglalásban indokolja. Az egyedi kibocsátási határérték nem lehet
a) szigorúbb, mint az adott szennyezőanyagra vonatkozó technológiai határérték és a befogadó kategóriájától függetlenül figyelembe vett legszigorúbb területi határérték közül a szigorúbb;
b) enyhébb, mint az adott szennyezőanyagra vonatkozó technológiai határérték és a befogadó kategóriájától függetlenül figyelembe vett, legkevésbé szigorú területi kibocsátási határérték közül a kedvezőbb.
(5) Amennyiben egy adott szennyezőanyagra jogszabály sem területi kibocsátási, sem technológiai határértéket nem állapít meg, és nem áll rendelkezésre vízgyűjtő-területi határérték sem, a felügyelőség egyedi kibocsátási határértéket állapíthat meg a befogadó terhelhetőségének függvényében.
(6) A felügyelőség - az energetikai célú hasznosítás kivételével - annak a kibocsátónak, aki engedéllyel olyan felszín alatti vizet használ, amely valamely szennyezőanyagtartalom tekintetében meghaladja a kibocsátásra vonatkozó jogszabályban előírt kibocsátási határértéket, a területi kibocsátási vagy technológiai határértéknél enyhébb vagy szigorúbb kibocsátási határértéket állapíthat meg a befogadó terhelhetőségére figyelemmel.
(7) A kibocsátó külön kérelmére a felügyelőség által e rendelet szerint megállapított egyedi határérték felülvizsgálható, amennyiben a kérelmet a kibocsátó a befogadó terhelhetőségére vonatkozó mérésekkel és számításokkal alátámasztja."
2. §
Az Fvr. 23. § (3) bekezdés a)-c) pontja helyébe a következő új a)-d) pont lép:
"a) ha a kibocsátó a rendkívüli szennyezés tényét a hatóságnak haladéktalanul bejelentette és a károk enyhítése érdekében tőle elvárható módon közreműködött;
b) kétszerese, ha a szennyezés tényét kívülálló észleli, majd a kibocsátó a károk enyhítésében közreműködik;
c) háromszorosa, ha a kibocsátó a szennyezés tényét a hatóságnak bejelentette,de a károk enyhítésében nem működött közre;
d) ötszöröse, ha a kibocsátó a rendkívüli szennyezésre vonatkozó bejelentési és kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget."
3. §
Az Fvr. 24. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) Ha a kibocsátó a türelmi idő lejárta után sem teljesíti a kibocsátási határértékeket, akkor a 2. számú melléklet szerint számított teljes bírságot kell megállapítani."
4. §
(1) Az Fvr. 25. §-ának (4) bekezdésében a "2002. december 31-ig" szövegrész helyébe a "2003. december 31-ig" szövegrész lép.
(2) Az Fvr. 25. §-a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A 2004. január 1-je után engedélyezett létesítmények esetében vízszennyező anyag bevezetése:
a) tilos bányatavakba*, illetve a külön jogszabály** szerinti fokozattan érzékeny területen lévő olyan vízfolyásba, melynek medre időszakosan kiszárad;[2]
b) a külön jogszabály* szerinti érzékeny és kevésbé érzékeny területeken lévő olyan vízfolyásba, melynek medre időszakosan kiszárad[3]
ba) csak a külön jogszabály* szerinti követelmények betartásával, a külön jogszabályban** meghatározott ammónium és foszfát kivételével,[4]
bb) a külön jogszabályban* nem meghatározott komponensek tekintetében a felszíni vizekre vonatkozó határértékek figyelembevételével, a 13. § (4)-(5) bekezdésének alkalmazásával végezhető."[5]
5. §
Az Fvr. 26. §-ának (3) bekezdésében a "2004. január 1-jéig" szövegrész helyébe a "2004. augusztus 1-jéig" szövegrész lép.
6. §
Az Fvr. 2. számú melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.
7. §
(1) E rendelet 2004. január 1-jén lép hatályba.
(2) Ahol az Fvr. "országos területi határérték" kifejezést használ, ott a továbbiakban "területi határérték" kifejezést kell érteni.
Dr. Medgyessy Péter s. k.,
miniszterelnök
Melléklet a 271/2003. (XII. 24.) Korm. rendelethez
[2. számú melléklet a 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelethez]
A vízszennyezési bírság
1. A pontszerű szennyvízkibocsátások bírságolása
1. A szennyvízkibocsátási határértékek betartását a kibocsátóknál az engedélyben meghatározott mintavételi helyen vett szennyvízminta vizsgálata alapján kell megállapítani.
2. A vízszennyezési bírság összegének meghatározása.
A felszíni víz befogadót terhelő, helyhez kötött pontszerű vízszennyező forrás (valamint technológiai határérték előírása esetén, a közvetett bevezetésre, a telephelyen belüli elkeveredés előtti pontra és/Vagy keletkezési helyre) engedélyezett kibocsátási határérték túllépése miatt kiszabandó vízszennyezési bírságot a következők szerint kell megállapítani:
2.1. A tárgyévre kiszabott éves vízszennyezési bírságot (Bvéves), a tárgyévben az egyes bírságolási időszakokra megállapított bírságolási részösszegek (Bvidőszakos) összegzésével kell megállapítani:
| Bvéves= Σ Bvidőszakos |
2.2. Egy adott bírságolási időszakra megállapított időszakos vízszennyezési bírságot (Bvidószatos) az egyes szennyező anyagonként külön, az engedélyezett határértékből számolható megengedett mennyiség fölötti kibocsátási mennyiségre kiszámolt bírságok (BvSza) összegzésével kell megállapítani:
| Bvidőszakos = Σ Bvsza |
2.3. Egy adott vízszennyező anyag határérték fölötti koncentrációval való kibocsátása után a bírságot a következő képlettel kell kiszámítani:
| ahol | BVSZa = Mf x k |
| Bvsza | = egy adott bírságolási időszakban egy adott szennyezőanyagra vonatkoztatott bírság, melyet a határérték fölött kibocsátott szennyezési koncentrációból számolt szennyezőanyag mennyiség alapján számolunk [Ft] |
| Mf | = a határérték fölött kibocsátott szennyezési koncentrációból számolt szennyezőanyag mennyiség [kg/bírságolási időszak], azaz az ellenőrzés szerint-kibocsátott szennyezőanyag mennyiség és az engedélyezett szennyezőanyag mennyiség különbsége |
| k | = a fajlagos bírságtétel az adott szennyezőanyagra vonatkozóan [Ft/kg] |
A határérték fölött kibocsátott szennyezési koncentrációból számolt szennyezőanyag mennyiség (Mf) kiszámítása:
| ahol Mt | Mf = Mt-Me = a tényleges szennyezőanyag kibocsátás tömegárama a bírságolási időszakra azaz az ellenőrzés szerint kibocsátott szennyezőanyag mennyisége (kg/bírságolási időszak) és |
| Mt = Ci x Qt | |
| Me és | = az engedélyezett határérték és szennyvízhozam alapján meghatározott szennyezőanyag mennyiség tömegáramban (kg/bírságolási időszak), azaz a kibocsátásra engedélyezett maximális szennyezőanyag mennyiség |
a) települési tisztítóból való kibocsátás esetében, illetve egyéb kibocsátások esetében, valamint olyan egyéb kibocsátások esetében ahol a ténylegesen kibocsátott szennyvízmennyiség nem haladja meg a bírságolási időszakra számolt engedélyezett szennyvízmennyiséget
| Me = Ce x Qt |
b) azon kibocsátások esetében, amikor a ténylegesen kibocsátott szennyvízmennyiség meghaladja a bírságolási időszakra számíto.tt engedélyezett mennyiséget és a kibocsátás nem települési tisztítóból történik
| Me = Ce x Qe | |
| Ce | = az engedélyben előírt koncentrációs határérték [mg/l], vagy százalékban kifejezett csök-kentési hatásfok [%] alapján számított koncentráció |
| Ci | = az ellenőrzés során mért, egy adott szennyezőanyagra vonatkozó tényleges koncentráció [mg/l], |
| Qt | = a kibocsátott szennyvíz mennyisége a bírságolási időszakban az ellenőrzés alapján [m3/bír-ságolási időszak], |
| Qe | = az engedélyben előírt kibocsátható szennyvízmennyiség alapján a bírságolási időszakra számolt engedélyezett szennyvízmennyiség [m3/ bírságolási időszak]. |
| Megjegyzés: AQe engedélyezése során a kibocsátó adatszolgáltatását kell figyelembe venni azzal, hogy az engedélyeztetni kívánt kibocsátandó szennyvízmennyiség megadásánál az erre vonatkozó kérelmét a vízszolgáltatóval kötött szerződésével, a termelő kapacitási adatokkal, valamint saját vízbázisának víztermelési adataival indokolnia kell. | |
| A Qe engedélyezett szennyvízmennyiség kibocsátás mértékét a hatóság - az előző évi ellenőrzésen alapuló kibocsátás (Qt) alapján - módosíthatja. |
Amennyiben az engedélyben előírt technológiai kibocsátási határérték [kg vízszennyezőanyag/tonna termék] dimenzióban van megadva, akkor a kibocsátásra engedélyezett maximális szennyezőanyag mennyiség [Me] értékét a következő képlettel kell kiszámolni:
| Me = T x Cf | |
| ahol: | |
| T | = a termelés jellemző volumenadata a bírságolási időszakra |
| Cf | = a termelési egységre vetített technológiai határérték [kg/t] |
2.4. Abban az esetben, ha az ellenőrzés során mért koncentráció (helyszíni ellenőrzés vagy önellenőrzés) az engedélyben előírt határérték kétszeresét eléri, vagy meghaladja, egy adott szennyezőanyagra vonatkozóan, azaz a túllépés mértéke 100%, vagy annál nagyobb, akkor az adott szennyezőanyagra a 2.3. pont szerint számított bírságot (Bvsza) meg kell szorozni a [j] jelentős határérték túllépés miatti bírságtényezővel.
| Azaz: | Bvsza - Bvsza x J |
| ahol: j | = 1,3, illetve mérgező anyagok esetében j=2 |
Egy adott bírság számítási időszakra megállapított időszakos bírság számításánál a határértéket kétszeresét elérő vagy meghaladó szennyezőanyagra a fenti képlet szerint számolt ( B vsza) bírságot kell a 2.2. pont szerinti összegzés során figyelembe venni.
2.5. Bírságszámítás nem engedélyezett hígítás esetén akkor, ha a tényleges szennyezőanyag-kibocsátási mennyiség (Mt) meghaladja az engedélyezett (Me) mennyiséget: Amennyiben az ellenőrző vizsgálatok azt eredményezik, hogy az engedélyezett vízhozamnál nagyobb szennyvízkibocsátás folyik.
| Bvsza = [(Mt—Me)x k] x h |
ahol h = hígítási bírságtényező és
2.5.1. ha egy adott szennyezőanyag a kibocsátásra engedélyezett határértéknek megfelel, akkor
h=1,1
2.5.2. ha egy adott szennyezőanyagra vonatkozó mért szennyezési koncentráció a kibocsátására engedélyezett határértéknek nem felel meg, akkor
h = 1,3
2.6. Bírságszámítás az 1. számú melléklet 2. és 3. pontja szerint tiltott szennyezőanyag kibocsátása esetén. A bírságot a bírságolási időszakra a kibocsátott szennyezőanyag teljes mennyiségére kell megállapítani:
| Bvsza = Mt x k |
2.7. A bírság számítási időszak meghatározása: 2.7.1. A bírság számítási időszakot a következők szerint értelmezzük:
| Kibocsátási jellemzők | Bírságolás számítási időszak | ||
| Nem önellenőrzés köteles, folyamatos szennyvízkibocsátás esetén | A tárgyév január 1-jétől, a megelőző év utolsó helyszíni ellenőrzésének eredménye alapján, a tárgyév első helyszíni ellenőrzésének időpontjáig, majd az első helyszíni ellenőrzés időpontjától a következő helyszíni ellenőrzésig, de legkésőbb a tárgyév december 31-éig. | ||
| Önellenőrzés köteles folyamatos szennyvízkibocsátás esetén | A tárgyév január 1-jétől a megelőző év utolsó önellenőrzési mintavételi vizsgálat eredménye alapján, a tárgyévi első önellenőrzési tervben rögzített mintavételi időpontjáig majd az önellenőrzési tervben rögzített mintavétel időpontjától az azt követő tervszerinti mintavételi időpontig, de legkésőbb a tárgyév december 31-éig. | ||
| Idény üzem esetén | Az idényben elvégzett egyik ellenőrzéstől a következő ellenőrzésig, (önellenőrzésig), illetve az idény időtartamában, de legkésőbb a tárgyév december 31-éig. | ||
| Változó szennyvízkibocsátású üzem esetén | A működési ciklusban elvégzett egyik ellenőrzéstől (önellenőrzéstől) a következő ellenőrzésig, (önellenőrzésig), illetve a ciklus időtartamára de legkésőbb a tárgyév december 31-éig. | ||
2.7.2. Amennyiben a kibocsátó önellenőrzést végez folyamatos, valamint egész évben üzemelő, változó szennyvízkibocsátású üzem esetében a teljes naptári évet (január 1-jétől december 31-ig) lehet figyelembe venni a bírságszámítás időszakának, és egy adott szennyezőanyag kibocsátási mennyiségét a mért koncentrációk átlaga (Cá) és az egész évben kibocsátott vízmennyiség alapján lehet meghatározni.
Mtéves= Cá x Qtéves
ahol:
| n | ||||
| ΣCi | ||||
| Cá= | i=1 | és | ||
| n | ||||
| Meéves - Ce x Q éves eng., valamint Mféves = Mtéves - MeeveS |
Ezt az eljárást csak akkor lehet alkalmazni, ha:
a) települési tisztítóból való kibocsátás esetében az éves mérések sorozatában a határértéket túllépő mérési eredmények maximálisan megengedett száma megfelel a következő követelményeknek. (Ha ennek nem felel meg, akkor az önellenőrzési tervben rögzített egyik ellenőrzési időponttól a következő ellenőrzési időpontig kell a bírságszámítási időszakot figyelembe venni.);
Az engedélyben előírt követelményeket ki nem elégítő mérési eredmények megengedhető száma egy adott szennyező anyagra vonatkozóan:
| Az éves önellenőrző mérések száma egy adott szennyezőanyagra | Az engedélynek nem megfelelő mérési eredmények száma egy adott szennyezőanyagra | Az éves önellenőrző mérések száma egy adott szennyezőanyagra | Az engedélynek nem megfelelő mérési eredmények száma egy adott szennyezőanyagra | Az éves önellenőrző mérések száma egy adott szennyezőanyagra | Az engedélynek nem megfelelő mérési eredmények száma egy adott szennyezőanyagra |
| 4-7 | 1 | 111-125 | 10 | 252-268 | 19 |
| 8-16 | 2 | 126-140 | 11 | 269-284 | 20 |
| 17-28 | 3 | 141-155 | 12 | 285-300 | 21 |
| 29-40 | 4 | 156-171 | 13 | 301-317 | 22 |
| 41-53 | 5 | 172-187 | 14 | 318-334 | 23 |
| 54-67 | 6 | 188-203 | 15 | 335-350 | 24 |
| 68-81 | 7 | 204-219 | 16 | 351-365 | 25 |
| 82-95 | 8 | 220-235 | 17 | ||
| 96-110 | 9 | 236-251 | 18 |
A települési tisztító megfelelő működéséhez szükséges további követelmények a nem megfelelő mérési eredményekre vonatkozóan:
aa) Ha a megengedett esetek száma nagyobb I-nél, de kisebb mint 10, akkor azok egymást követő mérésekhez nem tartozhatnak. Ha a mérési gyakoriság nagyobb mint 126, akkor 2-nél, ha nagyobb mint 300, akkor 3-nál több egymás mellett lévő meg nem engedett mérési eredmény nem fordulhat elő.
ab) A dikromátos oxigénfogyasztás (KOIk) és a biokémiai oxigénigénye (BOI5) esetében a normális üzemi körülmények közt vett mintának engedélyben előírtaknak nem megfelelő mérési eredménye sem haladhatja meg 100%-kal a koncentrációban meghatározott engedélyezett határértéket. Az összes lebegőanyag (ÖLA) esetében a nem megfelelő mérési eredmény nem haladhatja meg 150%-kal a koncentrációban meghatározott engedélyezet határértéket.
ac) A települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről szóló 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti érzékeny területeken lévő felszíni vizekbe vezetés esetén az összes foszfor (Pösszes) és összes nitrogén (Nösszes) esetében a mérési eredmények éves átlaga (a nem megfelelő mérési eredményeket is beleszámolva), meg kell feleljen az engedélyben előírt határértéknek.
b) Az egyéb kibocsátások (nem települési tisztítóból való kibocsátás) esetében egy adott szennyezőanyagnak a maximális koncentrációjú kibocsátása nem haladhatja meg 100%-kal az engedélyezett határértéket. (Ha ennek nem felel meg, akkor az önellenőrzési tervben rögzített egyik mintavételi időponttól a következő mintavételi időpontig kell a bírságszámítási időszakot figyelembe venni).
2.8. A rendkívüli vízszennyezési bírság számítása:
A bírságot a szennyezési időszakra minden szennyezőanyagra külön-külön, a kibocsátott szennyezőanyagok teljes mennyiségére kell megállapítani.
| BvR = Σ Bvsza | ||
| és | ||
| Bvsza = [Qr x Ci x k] x R | ||
| ahol: | ||
| Bvsza | = egy adott szennyezőanyagra számított bírság a rendkívüli szennyezés időszakára [Ft] | |
| Qr | = a rendkívüli szennyezés időszakában kibocsátott szennyvízmennyiség [m3/rendkívüli szennyezési időszak] | |
| R | = rendkívüli szennyezési szorzótényező, melynek értékei a 23. § (3) bekezdés | |
| - a) pontja esetén: R = 1 | ||
| - b) pontja esetén: R = 2 | ||
| - c) pontja esetén: R = 3 | ||
| - d) pontja esetén: R = 5 | ||
2.9. A "k" fajlagos bírságtétel megállapítása:
| Sorszám | A szennyezés neme | Bírságtétel Ft/kg | |||
| A) Szennyezőanyagok | |||||
| 1. | Dikromátos oxigénfogyasztás KOIk | 140 | |||
| 2. | Ötnapos biokémiai oxigénigény BOI5 | 525 | |||
| 3. | Összes nitrogén Nösszes | 700 | |||
| 4. | Összes szervetlen nitrogén (ammónium, nitrit, nitrát) | 700 | |||
| 5. | pH | - | |||
| - határérték alatt | 700 | ||||
| - határérték felett | 700 | ||||
| 6. | Összes só | ||||
| - természetes eredetű | 28 | ||||
| - technológiai eredetű ' | 140 | ||||
| 7. | Nátrium-egyenérték* (%) | 280 | |||
| 8. | Összes lebegőanyag | 140 | |||
| 9. | Ammónia-ammónium-nitrogén | 700 | |||
| 10. | Összes vas | 280 | |||
| 11. | Összes mangán | 2800 | |||
| 12. | Szulfid | 14 000 | |||
| 13. | Aktív klór | 7 000 | |||
| 14. | Összes foszfor | 5 600 | |||
| 15. | Foszfát foszfor | 5600 | |||
| 16. | Szulfit | 875 | |||
| 17. | Szulfát | 140 | |||
| 18. | Szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok) | 2 800 | |||
| 19. | Coliform szám** | 0,005 X 2n Ft/m3 | |||
| 20. | Nitrát-nitrogén | 140 | |||
| 21. | Nitrit-nitrogén | 140 | |||
| 22. | Klorid | 7 000 | |||
| 23. | Kátrány | 16 800 | |||
| 24. | Fenolok (fenol index) | 7000 | |||
| 25. | Fluoridok | 7 000 | |||
| 26. | Összes alifás szénhidrogén (TPH) C5-C40, ill. alifás szénhidrogének fűtőolajként kimutatva C10-C32 | 17 500 | |||
| B) Veszélyes és mérgező anyagok | |||||
| 27. | Összes higany | 1 400 000 | |||
| 28. | Összes kadmium | 140 000 | |||
| 29. | Adszorbeálható szerves halogén vegyületek, klórban kifejezve (AOX) | 140 000 | |||
| 30.. | Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH-k) | 14 000 | |||
| 31. | Kloroform | 70 000 | |||
| 32. | Széntetraklorid | 47 250 | |||
| 33. | Hexaklórbutadién | 70 000 | |||
| 34. | 1,2 -diklór-etán | 28 000 | |||
| 35. | Triklóretilén | 70 000 | |||
| 36. | Perklóretilén (tetraklóretilén) | 140 000 | |||
| 37. | Hexaklórbenzol (HCB) | 140 000 | |||
| 38. | Triklórbenzol (TCB) | 140 000 | |||
| 39. | Hexaklór-ciklohexán (HCH) | 1 000 000 | |||
| 40. | Aldrin | 1 000 000 | |||
| 41. | Dieldrin | 1 000 000 | |||
| 42. | Endrin | 1 000 000 | |||
| 43. | Isodrin | 1 000 000 | |||
| 44. | DDT | 1 000 000 | |||
| 45. | Pentaklórfenol | 1 000 000 | |||
| 46. | Összes antimon | 28 000 | |||
| 47. | Összes szelén | 28 000 | |||
| 48. | Összes króm | 7 000 | |||
| 49. | Króm (VI) | 28 000 | |||
| 50. | Összes nikkel | 28 000 | |||
| 51. | Összes kobalt | 28 000 | |||
| 52. | Összes ólom | 28 000 | |||
| 53. | Összes ón | 7 000 | |||
| 54. | Összes réz | 7 000 | |||
| 55. | Összes bárium | 17 500 | |||
| 56. | Összes cink | 7 000 | |||
| 57. | Összes ezüst | 140 000 | |||
| 58. | Összes arzén | 28 000 | |||
| 59. | Összes tallium | 28 000 | |||
| 60. | BTEX (benzol, toluol, etilbenzol, xilol) | 10 000 | |||
| 61. | Könnyen felszabaduló cianidok | 700 000 | |||
| 62. | Összes cianid | 7 000 | |||
| 63. | Összes alumínium | 7 000 | |||
| 64. | Illékony halogénezett szerves vegyületek (POX) | 140 000 | |||
| 65. | Azbeszt | 28000 | |||
| 66. | Dioxinok és furánok | 700 000 | |||
| 67. | Molibdén | 28000 | |||
| 68. | Toxicitás | 140 Ft/m3 | |||
| C) Egyebek | |||||
| 69. | 10 perces ülepedő anyag | 140 | |||
| 70. | Hőterhelés (Hőfok hűtővízre)*** | 10 Ft/°C/m3 | |||
* A víz kalcium-, magnézium- és káliumtartalmával 45 egyenérték%-ban egyensúlyt tartó nátrium kg-ban kifejezett értékét meghaladó mennyiség.
** Az "n" a cm3-kénti coliform szám normál alakban kifejezett értékének kitevője, de legfeljebb 4.
*** A hőterhelés bírságtényezője Ft/°C/m3, mely a kibocsátott vízmennyiségnek csak a hőfokára értelmezhető.
2.10. Többszörös bírságolás elkerülésére vonatkozó előírás.
A bírság számításánál és megállapításánál többszörös bírságolást nem lehet alkalmazni.
2. A vízvédelmi bírság bírságtételei
A vízvédelmi bírság mértéke, ha a kibocsátó:
| a) | a külön jogszabály alapján elkészítendő önellenőrzési terv készítését és annak jóváhagyását elmulasztotta [19. § (3).] | 300 000 Ft/év |
| b) | az önellenőrzési tervét a felügyelőség általi felszólításra sem készíti el [19. § (3).] | 1 000 000 Ft/eset |
| c) | a jóváhagyott önellenőrzési terv teljesítését elmulasztotta | 1 000 000 Ft/eset |
| d) | vízhasználatáról és a kibocsátott szennyvizéről szándékosan valótlan adatot közöl (20. §) | 1 000 000 Ft/eset |
| e) | nem készíti el szennyezéscsökkentésí ütemtervét, a felügyelőség által előírt határidőig (települési szennyvízelvezetés esetén ez a kötelezettség a tulajdonost terheli) [21. § (8).] | 200 000 Ft/év és 10 000 000 Ft/év között, (a települési szennyvíz elvezetése esetében a bírságot a település LE terhelés nagyságrendje függvényében egyedileg kell megállapítani.) |
| f) | szennyezéscsökkentési ütemtervét nem a jóváhagyott ütemezés szerint végzi [21. §(9)] | 500 000 Ft/ellenőrzés |
| g) | a szennyvízkibocsátására vonatkozó (jogszabályban, illetve hatósági kötelezésben előírt) adatszolgáltatási kötelezettségét határidőre, illetve a felügyelőség felszólítására sem teljesíti (20. §) | 1 000 000 Ft |
| h) | engedélyköteles tevékenységet, illetve az ehhez tartozó technológia üzemeltetését hatósági engedély nélkül kezdi meg, és szennyvízkibocsátást folytat, továbbá | |
| a hatósági engedély megállapításához szükséges adatokban bekövetkezett változást nem jelenti be az illetékes környezetvédelmi hatóságnak, illetve nem kéri az engedély módosítását, valamint a módosításhoz szükséges meglévő engedélyét (szolgáltatói szerződését, illetve szennyvízkezelési megállapodását) a hatóság részére, az előírt határidőre nem küldi meg (16. §) | 200 000 Ft/eset |
Lábjegyzetek:
[1] * A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002. (III. 2.) KöM-KöViM együttes rendelet. ** A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002. (III. 2.) KöM-KöViM együttes rendelet.
[2] * A bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről szóló 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet. ** A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet.
[3] * A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet.
[4] * A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet. ** A felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet.
[5] * A felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet.