61/2003. (X. 27.) ESZCSM rendelet

a kizárólag előzetes betegbesorolás (várólista) alapján nyújtható egészségügyi ellátásokról

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a (2) bekezdésének a) pontjában, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. §-a (4) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya, értelmező rendelkezések

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény hatálya alá tartozó egészségügyi ellátást nyújtó jogi személyekre, természetes személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre (a továbbiakban együtt: egészségügyi szolgáltató) , az 1. számú mellékletben felsorolt egészségügyi ellátások tekintetében a Magyar Köztársaság területén az adott ellátás végzésére jogosult valamennyi egészségügyi szolgáltatóra.

(2) E rendelet előírásait az 1. számú mellékletben meghatározott egészségügyi ellátások esetében - az ellátás természete miatt kialakított, illetőleg tartós, előreláthatólag két hónapot meghaladó kapacitáshiány - a betegellátás sorrendjét előzetes betegbesorolás útján meghatározó jegyzék (a továbbiakban: várólista) vezetésére kell alkalmazni..

(3) A várólisták vezetésére vonatkozó szabályok minden olyan egészségügyi ellátás során is alkalmazhatóak, amikor - tartós kapacitáshiány, illetőleg, az ellátás természete miatt - az ellátásra való jelentkezéskor nem lehet a beteget a (2) bekezdés szerinti időtartamon belül ellátásban részesíteni, és a beteg a más egészségügyi szolgáltatónál felajánlott azonos ellátást nem kívánja igénybe venni.

2. §

(1) E rendelet alkalmazásában

a) transzplantációs várólista: szerv, illetve vérsejtképző őssejt (a továbbiakban: hemopoetikus őssejt) átültetésére váró betegek listája;

b) intézményi várólista: a betegellátás sorrendjét meghatározó jegyzék, amely - az a) pont szerinti transzplantáció kivételével - műtétek, nagy értékű eszközök (protézisek, implantátumok) és a pozitron emissziós tomográfia (PET) tekintetében kerül kialakításra;

c) egészségügyi és személyazonosító adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 3. § a) és b) pontja szerinti adat;

d) szervriadó: eseménysorozat, amelynek időtartama a potenciális donor kijelölésétől az adott szerv(ek) beültetésének kezdetéig tart; ezen időszak alatt történik meg a halál megállapítása, a donor kondicionálása, a szervek alkalmasságának megítélése, meghatározott szervek esetében a recipiens(ek) kijelölése, valamint a szervek eltávolítása, beültetésre alkalmas állapotban tartása és szállítása.

(2) E rendelet alkalmazásában az (1) bekezdésben foglaltakon túl az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) fogalommeghatározásait kell figyelembe venni.

I. Fejezet

A transzplantációs várólista

3. §

(1) Az egészségügyi szolgáltató az 1. számú melléklet szerinti egészségügyi ellátásokat kizárólag transzplantációs várólista alapján nyújthatja.

(2) Az 1. számú mellékletben felsorolt beavatkozások szerint felállított transzplantációs várólistákat a Nemzeti Transzplantációs Várólista Bizottságok (a továbbiakban: Transzplantációs Bizottság) vezetik. '

4. §

(1) A transzplantációs várólista a beteg személyazonosító és az átültetés szempontjából lényeges egészségügyi adatait, a várólistára történő felkerülése indokait, az egészségi állapotának, illetve annak változásának a transzplantációval kapcsolatos adatait tartalmazza.

(2) A transzplantációs várólistának az adott betegre vonatkozó része a beteg egészségügyi dokumentációjának a részét képezi.

(3) A kezelőorvosnak tájékoztatási kötelezettsége keretében fel kell világosítania a beteget az adott beavatkozás esetében létező transzplantációs várólistára való felkerülés lehetőségéről.

A transzplantációs várólisták vezetésének általános szabályai

5. §

(1) A transzplantációra való alkalmasság kivizsgálását - a beteg megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezése után - a betegnek az Eütv. 3. § b) pontja szerinti kezelőorvosa kezdeményezi az illetékes Transzplantációs Bizottságnál. Amennyiben a kezelőorvos a transzplantációra való alkalmasság kivizsgálását nem javasolja, a beteg az Eütv. 8. § (3) bekezdése szerint kezdeményezheti más orvos által történő vizsgálatát.

(2) A transzplantációra való alkalmasság kivizsgálásának indokoltságáról az illetékes Transzplantációs Bizottság a szakmai szabályok alapján dönt. Az alkalmasság kivizsgálására a külön jogszabályban kijelölt egészségügyi szolgáltatónál kerülhet sor.

(3) A transzplantációra való alkalmasság megállapítása esetén, és amennyiben az indokolt beavatkozás állapotjavulást vagy a beteg további állapotromlásának megelőzését eredményezi, a Transzplantációs Bizottság a beteget transzplantációs várólistára helyezi.

(4) A beteg várólistára történő felvételéről illetve onnan átmeneti vagy végleges törléséről

a) szív-, tüdő-, illetve májátültetés esetében az illetékes Transzplantációs Bizottság a beteget közvetlenül,

b) hemopoetikus őssejt átültetése esetén a 14. § (2) bekezdése szerinti Hemopoetikus Őssejt Transzplantációs Bizottság a beteget közvetlenül,

c) vese, valamint kombinált vese- és hasnyálmirigy átültetés esetében az Országos Gyógyintézeti Központ immungenetikai laboratóriuma a beteget kezelőorvosa útján írásban tájékoztatja.

6. §

(1) A transzplantációs várólistán a sorrendiség kialakításában, az arról való kiválasztásban a betegek között csak szakmai szempontok alapján lehet különbséget tenni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megsértése miatt az érintett beteg, valamint hozzátartozója panasszal fordulhat a várólistát vezető Transzplantációs Bizottság elnökéhez. Amennyiben a bizottság jogsértést állapít meg, haladéktalanul kezdeményezi az (5) bekezdés szerinti eljárást.

(3) Amennyiben a Transzplantációs Bizottság a (2) bekezdés szerinti panasz alapján nem intézkedik, vagy a panaszos a Transzplantációs Bizottság döntését, illetőleg intézkedését nem fogadja el, illetve ha a beteg az 5. §

(2) bekezdése szerinti döntést nem fogadja el, valamint ha a Transzplantációs Bizottság az 5. § (3) bekezdésében foglalt kötelességének nem tesz eleget, a beteg a 11. § (2) bekezdésére is figyelemmel az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól kérheti a Transzplantációs Bizottság döntésének felülvizsgálatát. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal kikéri az Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottsága véleményét.

(4) A transzplantációs várólisták vezetésére vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzését a szakfelügyeletet külön jogszabály szerint ellátó egészségügyi hatóság végzi.

(5) A transzplantációs várólista vezetésére vonatkozó szabályok, illetve az (1) bekezdésben foglaltak megsértését észlelő köteles etikai és a felelősség megállapítására irányuló eljárást is kezdeményezni.

A transzplantációs várólistákat vezető szervekre és azok eljárására vonatkozó szabályok

7. §

(1) A Transzplantációs Bizottságok tagjai maguk közül - két évre - elnököt választanak, és a Transzplantációs Bizottság létrehozásától számított 30 napon belül meghatározzák ügyrendjüket. A Transzplantációs Bizottság döntéseit nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Transzplantációs Bizottság határozatképes, ha az ülésen a tagjainak több mint a fele jelen van.

(2) A Transzplantációs Bizottságnak nem lehet tagja, aki várólistán szerepel, illetve akinek a várólistára vétele folyamatban van.

(3) A Transzplantációs Bizottság két hónapot meghaladó határozatképtelensége esetén új bizottságot kell létre- hozni.

(4) A Transzplantációs Bizottságok az egyes ellátások szerinti szakmai kollégiumok, a Magyar Transzplantációs Társaság, valamint a vesetranszplantáció vonatkozásban a Magyar Nefrológiai Társaság bevonásával meghatározzák az adott szerv beültetésének szakmai szabályait.

(5) A szakmai szabály tartalmazza

a) a transzplantációra való alkalmasság szempontjait,

b) a beavatkozás javallatait és ellenjavallatait,

c) a transzplantációs várólistáról való kiválasztás (allokáció) menetét, valamint

d) a transzplantációs várólistáról való lekerülés szakmai feltételeit.

(6) A Transzplantációs Bizottságok által meghatározott szakmai szabályokat az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter közleményként teszi közzé az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatalos lapjában.

8. §

(1) A transzplantációs várólistára történő felkerüléssel, a sorrend meghatározásával, a várólistáról történő átmeneti vagy végleges törléssel összefüggő bármely döntést a transzplantáció típusa szerint illetékes Transzplantációs Bizottság hozza meg az adott szerv átültetésére megállapított szakmai szabályok szerint.

(2) Sürgős szükség esetén a beavatkozást végző szakorvos haladéktalanul intézkedik arról, hogy az érintett beteg várólistára kerüljön. A beteg várólistára történő felvétele nélkül a beavatkozás nem végezhető el.

(3) Az adott szerv transzplantációjához műtétre berendelt beteg kiválasztásának okát a beavatkozást végző szakorvos indokolni köteles, amelyről értesíti az illetékes Transzplantációs Bizottságot.

(4) A Transzplantációs Bizottság az (1) bekezdés szerinti döntésének előkészítésébe bevonja a beteg kezelőorvosát.

9. §

(1)[1] A Transzplantációs Bizottságok működési költségeit, valamint a várólisták vezetésének költségeit - ideértve az Országos Gyógyintézeti Központ immungenetikai laboratóriuma által vezetett vesetranszplantációs várólistát - az Egészségügyi Minisztérium a költségvetésében biztosítja.

(2) A Transzplantációs Bizottságok működésükről éves szakmai és pénzügyi beszámolót készítenek, amelyet megküldenek a minisztérium részére.

A szív, máj és tüdő transzplantációs várólistákat vezető szervekre vonatkozó speciális szabályok

10. §

(1) A szív, máj és tüdő nemzeti transzplantációs várólistákat vezető Transzplantációs Bizottságok tagjai:

a) a Magyar Transzplantációs Társaság által tagjai közül delegált két személy,

b) az adott ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató szakmai vezetője, valamint

c) az adott szerv transzplantációjában, a betegek transzplantációra történő kiválasztásában, illetve utókezelésében és gondozásában legalább ötéves gyakorlattal rendelkező két szakorvos.

(2) A Transzplantációs Bizottság legalább havonta ülésezik. A Transzplantációs Bizottság a 3. § (2) bekezdésében, az 5. § (2) -(4) bekezdésében foglaltakon túl ellátja a transzplantációra váró betegek adatainak vezetésével, a várólistára felkerült, de transzplantációra végleg alkalmat-lanriá vált betegek adatainak kezelésével, a szervátültetés

elvégzését követően a várólistához viszonyított betegkiválasztási sorrend jóváhagyásával és ellenőrzésével - ideértve a sürgősséggel elvégzett beavatkozást is -, a szervriadók donor alkalmasságának figyelemmel kísérésével kapcsolatos feladatokat.

(3) A Transzplantációs Bizottság elnöke - évente legalább két alkalommal - a bizottság ülésére meghívja:

a) az ellátást finanszírozó szerv képviselőjét,

b) az ellátás fajtája szerinti országos betegszervezetek egy képviselőjét, amennyiben működik az adott ellátás szerint illetékes ilyen szervezet, valamint

c) a Hungarotransplant Egészségügyi Koordináló Közhasznú Társaság (a továbbiakban: Hungarotransplant Kht.) által delegált egy személyt.

(4) A Transzplantációs Bizottság a (3) bekezdés szerinti ülésén megtárgyalja

a) az adott várólista átláthatósága ellenőrzésének tapasztalatait,

b) az adott szervtranszplantáció országos helyzetének elemzéséről szóló tájékoztatót,

c) a szervriadók sikerességéről szóló tájékoztatót,

d) a transzplantációval összefüggő finanszírozási kérdéseket.

A vese, valamint a kombinált vese- és hasnyálmirigy transzplantációs várólisták vezetésének speciális szabályai

11. §

(1)[2] A vesetranszplantációs, továbbá a kombinált vese-és hasnyálmirigy-transzplantációs várólista vezetésének felügyeletét a Nemzeti Vesetranszplantációs Bizottság a 2. számú melléklet A) pontja szerinti Regionális Vesetranszplantációs Bizottságokon, illetve a 2. számú melléklet B) pontja szerinti Regionális Vese- és Hasnyálmirigy-transzplantációs Bizottságokon keresztül látja el. A várólisták vezetését az Országos Gyógyintézeti Központ immungenetikai laboratóriuma végzi.

(2) Ha a beteg az 5. § (2) bekezdése szerinti döntést nem fogadja el, illetve ha a Transzplantációs Bizottság az 5. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, az érintett beteg, továbbá a 6. § (2) bekezdése esetén az érintett beteg, valamint hozzátartozója panasszal fordulhat a Nemzeti Transzplantációs Bizottság elnökéhez. A további eljárásra a 6. § (3) bekezdésében foglaltak megfelelően irányadóak.

(3) A várólistára vételnek és vesetranszplantáció elvégzésének nem feltétele a megelőző dialízis kezelés.

12. §

A Regionális Vesetranszplantációs Bizottság és a Regionális Vese- és Hasnyálmirigy-transzplantációs Bizottság üléseit legalább havonta tartja, tagjai:[3]

a) az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató szakmai vezetője,

b) a regionális transzplantációt végző egészségügyi szolgáltató alkalmazásában álló, illetve konziliárus belgyógyász, nefrológus szakorvos, valamint

c) a Magyar Nefrológiai Társaság által tagjai közül delegált egy személy.

13. §

(1) A Nemzeti Vesetranszplantációs Bizottság évente legalább két alkalommal ülésezik, tagjai:

a) a Magyar Transzplantációs Társaság által tagjai közül delegált egy személy,

b) a vesetranszplantáció végzésére jogosult egészségügyi szolgáltatók vezetői,

c) az Országos Gyógyintézeti Központ immungenetikai laboratóriumának vezetője,

d) a Magyar Nefrológiai Társaság Transzplantációs Bizottságának vezetője,

e) a Vesebetegek Egyesületeinek Országos Szövetsége által tagjai közül delegált egy személy,

f) a Magyar Szervátültetettek Szövetsége által tagjai közül delegált egy személy,

g) az ellátást finanszírozó szerv képviselője, valamint h) a Hungarotransplant Kht. által delegált egy személy.

(2) A Nemzeti Vesetranszplantációs Bizottság feladata

a) az országos várólista átláthatóságának ellenőrzése;

b) a vesetranszplantációk országos helyzetének elemzése,

c) a szervriadók sikerességének ellenőrzése,

d)[4] a Regionális Vesetranszplantációs Bizottságok, továbbá a Regionális Vese- és Hasnyálmirigy-transzplantációs Bizottságok munkájának segítése és ellenőrzése, valamint

e) a szakmai szabályok betartásának ellenőrzése.

(3)[5] A Nemzeti Vesetranszplantációs Bizottság saját ügyrendjében meghatározza a Regionális Vesetranszplantációs Bizottságok és a Regionális Vese- és Hasnyálmirigy-transzplantációs Bizottságok ügyrendjét is.

(4)[6] A Regionális Vesetranszplantációs Bizottság és a Regionális Vese- és Hasnyálmirigy-transzplantációs Bizottság ellátja a 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat.

A hemopoetikus őssejt transzplantációs várólisták vezetésének speciális szabályai

14. §

(1) A hemopoetikus őssejt transzplantációs várólistát a 18 éven felüliek esetében a Nemzeti Hemopoetikus Őssejt Felnőtt Transzplantációs Bizottság, a 18 éven aluliak esetében a Nemzeti Hemopoetikus Őssejt Gyermek Transzplantációs Bizottság (a továbbiakban együtt: Hemopoetikus Őssejt Transzplantációs Bizottságok) vezetik.

(2) A Hemopoetikus Őssejt Transzplantációs Bizottságokat az Országos Gyógyintézeti Központ működteti.

(3) Az Országos Gyógyintézeti Központ immungenetikai laboratóriumának feladata a szerv- és szövetátültetésekhez kapcsolódó szerológiai, molekuláris, genetikai és sejtközvetített tipizálási módszerek végzése a transzplantációra kijelölt intézetek számára, a 3. számú mellékletben meghatározott immungenetikai laboratóriumok munkájának országos koordinálása és módszertani ellenőrzése.

(4) A hemopoetikus őssejt átültetése esetében a várólista együttesen tartalmazza a szöveti antigénekben azonos donorral bíró vagy az autológ transzplantációnak szakmailag megfelelő recipiens és az átültetés céljából történő szövetkivételre és -beültetésre jogosult egészségügyi szolgáltató megnevezését.

15. §

(1) A Nemzeti Hemopoetikus Őssejt Felnőtt Transzplantációs Bizottság legalább havonta ülésezik. Tagjai:

a) a felnőtt őssejt transzplantációt végzésére külön jogszabályban kijelölt szervezeti egységek vezetői,

b) a Transzfúziológiai és Hematológiai Szakmai Kollégium elnöke,

c) az Országos Gyógyintézeti Központ immungenetikai laboratóriumának vezetője,

d) az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai képviselője.

(2) a Nemzeti Hemopoetikus Őssejt Gyermek Transzplantációs Bizottság legalább havonta ülésezik, tagjai:

a) a gyermek csontvelő transzplantációt végzésére külön jogszabályban kijelölt egészségügyi szolgáltatók vezetői,

b) a gyermek onkohematológiai osztályok vezetői, valamint

c) az Országos Gyógyintézeti Központ immungenetikai laboratóriumának vezetője.

(3) A Hemopoetikus Őssejt Transzplantációs Bizottságok feladata a bizottságokhoz tartozó transzplantációra váró betegek adatainak vezetése, az országos várólista átláthatóságának ellenőrzése, a transzplantációk országos helyzetének elemzése, a várólistáról átmenetileg vagy végleg lekerült betegek adatainak egyeztetése, a transzplantációt végző egészségügyi szolgáltatók munkájának segítése és ellenőrzése,

(4) A Hemopoetikus Őssejt Transzplantációs Bizottságok engedélyezik a családi donorral nem rendelkező betegek részére az idegen donorkerestetést és megfelelő donor esetén a transzplantációt.

(5) A Hemopoetikus Őssejt Transzplantációs Bizottságok elnökei - évente legalább két alkalommal - a bizottság ülésére meghívják:

a) az ellátást finanszírozó szerv képviselőjét,

b) az adott ellátás szerinti országos betegszervezetek közösen delegált egy képviselőjét.

(6) A Hemopoetikus Őssejt Transzplantációs Bizottságok az (5) bekezdés szerinti ülésükön megtárgyalják

a) az adott várólista átláthatósága ellenőrzésének tapasztalatait,

b) a csontvelő transzplantációk országos helyzetének elemzéséről szóló tájékoztatót,

c) a transzplantációval összefüggő finanszírozási kérdéseket.

II. Fejezet

Az intézményi várólista

16. §

(1) Az intézményi várólistát az adott ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál működő Várólista Bizottság vezeti.

(2) Az intézményi várólista a beteg személyazonosító és az ellátás szempontjából lényeges egészségügyi adatait, a várólistára történő felkerülés indokait tartalmazza.

(3) Az intézményi várólista az egészségügyi dokumentáció részét képezi azzal, hogy a betegnek az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez fűződő joga csak saját adatainak vonatkozásában gyakorolható.

(4) A Várólista Bizottság tagjai:

a) az egészségügyi szolgáltató szakmai vezetője vagy helyettese,

b) az adott ellátást nyújtó szervezeti egység vezetője, valamint

c) az adott ellátás nyújtásában legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkező szakorvos.

(5) A Várólista Bizottság elnöke az egészségügyi szolgáltató szakmai vezetője. A Várólista Bizottság üléseit szükség szerint, de legalább havonta tartja. A Bizottság döntéshozatalára és határozatképességére a 7. § (1) bekezdése megfelelően irányadó.

Az intézményi várólisták vezetésének szabályai

17. §

(1) Az intézményi várólistára való felkerülést - a beteg megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezése után - a beteg kezelőorvosa kezdeményezi.

(2) Az intézményi várólisták vezetésére vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésére a szakfelügyeletet külön jogszabály alapján ellátó egészségügyi hatóság jogosult.

(3) Az intézményi várólistán szereplő betegeket az ellátás szakmai indokoltsága, várható eredménye alapján kialakított sorrend szerint kell ellátásban részesíteni. Amennyiben a betegek között szakmai szempontok alapján nem lehet különbséget tenni, őket a várólistára való felkerülésük sorrendjében kell ellátásban részesíteni.

18. §

(1) A pozitron emissziós tomográfia (PET) diagnosztikai eljárás esetén az ellátás kizárólag várólista alapján nyújtható.

(2) A pozitron emissziós tomográfia (PET) tekintetében a várólistát a 4. számú melléklet szerinti Regionális Szakmaközi Bizottságok vezetik, melyek működését az Országos Szakmaközi Bizottság koordinálja.

19. §

(1)[7] Az Országos Szakmaközi Bizottság tagjai:

a) a Nukleáris Medicina Szakmai Kollégiumának elnöke,

b) a budapesti regionális Szakmaközi Bizottság elnöke,

c) a Semmelweis Egyetem nukleáris medicina osztályának vezetője,

d) a Szegedi Tudományegyetem Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centruma Nukleáris Medicina Intézetének vezetője,

e) a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma Nukleáris Medicina Központjának vezetője,

f) a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Centruma Központi Klinikai Radioizotóp Laboratóriumának vezetője, valamint

g) a győri Petz Aladár Megyei Oktatókórház Izotópdiagnosztikai és Terápiás Osztályának vezetője.

(2) A Bizottság tagjai maguk közül három évre elnököt választanak. A Bizottság döntéseit nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Bizottság határozatképes ha az ülésén a tagjainak több mint a fele jelen van.

(3) A Bizottság üléseit legalább negyedévenként tartja. A Bizottság a pozitron emissziós tomográfia (PET) vizsgálat indikációs listát évente felülvizsgálja, a betegellátás folyamatosságának biztosítására javaslatokat készít. A Bizottság elnöke az ülésekre tanácskozási joggal a PET központ(ok) vezetőit meghívja.

(4) A Bizottság feladata a Regionális Szakmaközi Bizottságok döntései alapján a várólistára felkerült esetek indokoltságának és a várólista alapján végrehajtott vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése.

20. §

(1) A Regionális Szakmaközi Bizottságok elnökei a 4. számú melléklet szerinti egészségügyi szolgáltatók szakmai vezetői. Tagjai az egészségügyi szolgáltató onkológiai, neurológiai/pszichiátriai, kardiológiai osztályának vezetői vagy helyettesei. A Regionális Szakmaközi Bizottságok döntéshozatalára és határozatképességére a 19. § (2) bekezdése megfelelően irányadó.

(2) A Regionális Szakmaközi Bizottság szükség szerint, de legalább havonta ülésezik. Feladata a kezelőorvos által kezdeményezett PET vizsgálat indokoltságának ellenőrzése az Országos Szakmaközi Bizottság által elfogadott indikációs lista alapján.

Záró rendelkezések

21. §

(1) Ez a rendelet 2003. november 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a várólista alapján nyújtható egészségügyi ellátásokról szóló 22/1998. (XII. 27.) EüM rendelet, valamint az azt módosító 20/1999. (VI. 30.) EüM rendelet hatályát veszti.

(2) Az e rendeletben meghatározott transzplantációs és intézményi várólisták vezetésére jogosult bizottságokat legkésőbb a rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül kell létrehozni. A Transzplantációs Bizottságok megalakításáért a Magyar Transzplantációs Társaság Elnöke, az intézményi Várólista Bizottságok megalakításáért az egészségügyi szolgáltató szakmai vezetője felelős.

(3) Az új Transzplantációs Bizottságok (2) bekezdés szerinti megalakításáig a rendelet hatálybalépésekor működő Transzplantációs Bizottságok látják el a várólisták vezetésével kapcsolatos feladatokat.

Dr. Kökény Mihály s. k.,

egészségügyi, szociális és családügyi miniszter

1. számú melléklet a 61/2003. (X. 27.) ESZCSM rendelethez

Kizárólag transzplantációs várólista alapján nyújtható egészségügyi ellátások

2. számú melléklet a 61/2003. (X. 27.) ESZCSM rendelethez[8]

A) A Regionális Vesetranszplantációs Bizottságok működésének központjai

1. Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Transzplantációs és Sebészeti Klinika (1082 Budapest, Baross u. 23-25.)

Illetékességi terület:

Budapest,

Fejér megye,

Győr-Moson-Sopron megye,

Heves megye,

Komárom-Esztergom megye,

Nógrád megye,

Pest megye,

Vas megye,

Veszprém megye.

2.Szegedi Tudományegyetem Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum Sebészeti Klinika (6720 Szeged, Pécsi u. 4.)

Illetékességi terület:

Bács-Kiskun megye,

Békés megye,

Csongrád megye,

Jász-Nagykun-Szolnok megye.

3. Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Centrum Sebészeti Klinika (7624 Pécs, Ifjúság út 13.)

Illetékességi terület:

Baranya megye,

Somogy megye,

Tolna megye,

Zala megye.

4. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Sebészeti Klinika (4012 Debrecen, Nagyerdei körút 98.)

Illetékességi terület:

Borsod-Abaúj-Zemplén megye,

Hajdú-Bihar megye,

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.

B) A Regionális Vese- és Hasnyálmirigy-transzplantációs Bizottságok működésének központjai

1. Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Transzplantációs és Sebészeti Klinika (1082 Budapest, Baross u. 23-25.)

Illetékességi terület:

Budapest,

Borsod-Abaúj-Zemplén megye,

Fejér megye,

Győr-Moson-Sopron megye,

Hajdú-Bihar megye,

Heves megye,

Komárom-Esztergom megye,

Nógrád megye,

Pest megye,

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,

Vas megye,

Veszprém megye.

2. Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Centrum Sebészeti Klinika (7624 Pécs, Ifjúság út 13.)

Illetékességi terület:

Baranya megye,

Bács-Kiskun megye,

Békés megye,

Csongrád megye,

Jász-Nagykun-Szolnok megye,

Somogy megye,

Tolna megye,

Zala megye.

3. számú melléklet a 61/2003. (X. 27.) ESZCSM rendelethez

Akkreditált immungenetikai laboratóriumok

1. Országos Gyógyintézeti Központ, Immungenetikai Laboratórium (1113 Budapest, Diószegi u. 24.)

2. Szegedi Regionális Vérellátó Központ, Immun-genetikai Laboratórium (6720 Szeged, Pécsi út 4/B.)

3. Debreceni Regionális Vérellátó Központ, Immun-genetikai Laboratórium (4000 Debrecen, Bem tér 19.)

4. Pécsi Regionális Vérellátó Központ, Immun-genetikai Laboratórium (7621 Pécs, Dischka Győző u. 7.)

4. számú melléklet a 61/2003. (X. 27.) ESZCSM rendelethez

A Regionális Szakmaközi Bizottságok működésének központjai

1. Országos Onkológiai Intézet (1122 Budapest, Ráth György u. 7-9.)[9]

Illetékesség terület:

Budapest,

Fejér megye,

Győr-Moson-Sopron megye,

Komárom-Esztergom megye,

Nógrád megye,

Pest megye,

Veszprém megye.

2. Szegedi Tudományegyetem, Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum, Nukleáris Medicina Intézet (6720 Szeged, Korányi fasor 8.)

Illetékességi terület:

Bács-Kiskun megye,

Békés megye,

Csongrád megye,

Jász-Nagykun-Szolnok megye.

3. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Nukleáris Medicina Központ (4012 Debrecen, Nagyerdei körút 98.)

Illetékességi terület:

Borsod-Abaúj-Zemplén megye,

Hajdú-Bihar megye,

Heves megye,

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.

4. Pécsi Tudományegyetem, Egészségügyi Centrum, Központi Klinikai Radioizotóp Laboratórium (7624 Pécs, Ifjúság út 13.)

Illetékességi terület:

Baranya megye,

Somogy megye,

Tolna megye,

Vas megye,

Zala megye.