2003. évi VI. törvény

a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosításáról[1]

1. § (1) A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Szüt.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában iparjogvédelmi ügyek:

a) a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozó szabadalmi, növényfajta-oltalmi, használati mintaoltalmi, formatervezési mintaoltalmi és topográfiaoltalmi ügyek, a védjegyügyek, a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos ügyek, valamint az ezekhez kapcsolódó jogorvoslati és végrehajtási eljárások;

b) a találmány- és a szabadalombitorlás, a növényfajta és a növényfajta-oltalom, a használati minta és a használati mintaoltalom, a formatervezési minta és a formatervezési mintaoltalom, a topográfia és a topográfiaoltalom bitorlása, továbbá a védjegybitorlás és a földrajzi árujelző oltalmának bitorlása miatt indított eljárások;

c) a szabadalmi, a növényfajta-oltalmi és a használati mintaoltalmi kényszerengedéllyel, valamint az ilyen élő-használati vagy továbbhasználati jog fennállásával kapcsolatos eljárások, ideértve az európai szabadalom magyar nyelvű fordításának kijavításáról szóló hatósági tájékoztatás közlése előtt megkezdett hasznosításból eredő jogosultsággal kapcsolatos eljárást is;

d) a számítógépi programalkotáson és a hozzá tartozó dokumentáción, továbbá az iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotásokon, valamint a műszaki létesítmények tervein fennálló szerzői jog megsértése miatt indított eljárások;

e) az a)-d) pontok szerinti jogokkal kapcsolatos szerzőségi, igényjogosultsági és díjazási eljárások;

f) a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) által védett és külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó, társadalmilag széles körben felhasználható és közkinccsé nem vált szellemi alkotásokkal kapcsolatos eljárások;

g) a személyeket a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik (know-how) tekintetében megillető védelemmel kapcsolatos eljárások; valamint

h) az a)-d) és az f)-g) pontok szerinti szellemi alkotások, ismeretek és tapasztalatok tekintetében a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény alapján a tisztességtelen verseny tilalmának és a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása tilalmának megsértése miatt indított eljárások."

(2) A Szüt. 1. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: "(4) Ha a szabadalmi ügyvivő a (2) bekezdésben meghatározott iparjogvédelmi ügyekben külföldön jár el, tevékenységére a külföldi jogszabályok előírásai az irányadók, azonban az ilyen tevékenységére e törvény rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell. Külföldi jogszabályon az eljárás helye szerinti államra kötelező nemzetközi szerződéseket, ha pedig a szabadalmi ügyvivő az Európai Unió valamely tagállamában jár el, az európai közösségi jogszabályokat is érteni kell."

2. § (1) A Szüt. 2. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Szabadalmi ügyvivőként az működhet, aki a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara (a továbbiakban: Kamara) tagja.

(2) A Kamarába való felvételre jogosult, aki

a) magyar állampolgár és Magyarországon lakóhellyel rendelkezik;

b) büntetlen előéletű;

c) mérnöki vagy azzal egyenértékű természettudományi szakos egyetemi oklevéllel rendelkezik; és

d) szabadalmi ügyvivői vizsgát tett.

(3) A Kamarába való felvételhez rendelkezni kell

a) a Magyar Köztársaság területére kiterjedő hatályú szabadalmi ügyvivői felelősségbiztosítással, kivéve, ha a szabadalmi ügyvivő a 6. § (2) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezetnél működik;

b) a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatásához megfelelő irodahelyiséggel, kivéve, ha a szabadalmi ügyvivő a 6. § (2) bekezdése szerint gazdálkodó szervezetnél, illetve a 6/A. §, a 7. § (2) bekezdése vagy a 10. § (2) bekezdése alapján alkalmazott szabadalmi ügyvivőként működik."

(2) A Szüt. 2. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: "(5) A szabadalmi ügyvivői címet csak a Kamara tagja használhatja."

3. § A Szüt. 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a szabadalmi ügyvivő nem magyar állampolgár, működését a (2) bekezdésben foglalttól a szükséges mértékben eltérő, a Kamara által megállapított szövegű eskü letételét követően kezdheti meg."

4. § (1) A Szüt. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Szabadalmi ügyvivői vizsgát az tehet,

a) aki megfelel a 2. § (2) bekezdésének a)-c) pontjaiban felsorolt feltételeknek;

b) aki külön jogszabályban meghatározott felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítéssel rendelkezik; és

c) akinek legalább hároméves szabadalmi ügyvivőjelölti gyakorlata van."

(2) A Szüt. 4. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"Az eljárásra a Fővárosi Bíróságnak van hatásköre, és arra a polgári perrendtartás (a továbbiakban: Pp.) közigazgatási perekre irányadó rendelkezéseit (Pp. XX. Fejezet) kell alkalmazni."

5. § A Szüt. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § (1) A szabadalmi ügyvivő kamarai tagsága megszűnik, ha

a) arról írásban lemondott;

b) a közügyektől vagy a szabadalmi ügyvivői foglalkozástól a bíróság jogerős ítéletével eltiltja;

c) a bíróság jogerős ítéletével szándékos bűncselekmény elkövetése miatt szabadságvesztésre ítélte;

d) jogerős határozattal a Kamarából való kizárás fegyelmi büntetéssel sújtják;

e) kamarai tagdíjfizetési kötelezettségének felszólítás ellenére sem tett eleget;

f) magyar állampolgársága megszűnik, vagy magyarországi lakóhelyét megszünteti;

g) cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezik;

h) működését iparjogvédelmi ügyekben eljáró hatóságnál vagy bíróságnál folytatja;

i) megszűnik a 2. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti felelősségbiztosítása; .

j) megszűnik a 2. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti rendelkezési joga a megfelelő irodahelyiségre; vagy

k) meghal.

(2) Ha a szabadalmi ügyvivő kamarai tagsága az (1) bekezdés b),c),d),f),g),h), i) vagy j) pontja alapján szűnt meg, a Kamarába történő újbóli felvétel nem tagadható meg, ha a kérelmező kielégíti a 2. § (2) és (3) bekezdésében foglalt feltételeket, és nem esik a 2. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró okok alá, feltéve, hogy a korábbi tagság megszűnéséig esedékes tagdíját megfizette.

(3) Ha a szabadalmi ügyvivő kamarai tagsága az (1) bekezdés a) vagy e) pontja alapján szűnt meg, a Kamarába történő újbóli felvételének csak a korábbi tagság megszűnésétől számított egy év elteltével és csak akkor van helye, ha a (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesülnek."

6. § A Szüt. a 6. §-t követően a következő alcímmel és 6/A. §-sal egészül ki:

"Az egyéni szabadalmi ügyvivő

6/A. § Az egyéni szabadalmi ügyvivő szabadalmi ügyvivőt alkalmazottként foglalkoztathat. Az ügyfél képviseletében az egyéni szabadalmi ügyvivőnek adott megbízás

vagy kirendelés alapján mind az egyéni szabadalmi ügyvivő, mind a szabadalmi ügyvivő alkalmazott eljárhat."

7. § A Szüt. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szabadalmi ügyvivő köteles az általa ellátott ügyben legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával eljárni, a szabadalmi ügyvivői etikai szabályzat előírásait megtartani, tevékenységében mindenkor a szabadalmi ügyvivői hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani."

8. § A Szüt. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. § (1) A szabadalmi ügyvivő tudományos, művészeti, irodalmi, oktatási és sporttevékenység, valamint jogtanácsosi, jogi előadói vagy ügyvédjelölti tevékenység kivételével nem állhat munkaviszonyban, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban, és ezek, valamint az ügyvédi, a választottbírói, továbbá munkaviszonynak, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonynak nem minősülő közéleti tevékenység, igazgatósági és felügyelőbizottsági tagság, kuratóriumi tagság és tisztségviselés kivételével nem folytathat más kereső foglalkozást.

(2) Aki korábban iparjogvédelmi ügyekben eljáró bíróságnál bíró volt, e jogviszonyának megszűnése után egy évig nem járhat el szabadalmi ügyvivőként annál a bíróságnál, amelynél működött."

9. § A Szüt. 16. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:

"(5) A megbízás - a felmondás esetén kívül - megszűnik a megbízás teljesítésével, valamint az ügyfél halálával, illetve a megbízó jogi személy jogutód nélküli megszűnésével."

10. § A Szüt. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A szabadalmi ügyvivő kirendelésére és a kirendelt szabadalmi ügyvivő jogállására a Pp. vonatkozó rendelkezései irányadók."

11. § A Szüt. 20. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A szüneteltetés alatt a szabadalmi ügyvivő nem gyakorolhatja a kamarai tagságból eredő jogokat, és nem terhelik az abból fakadó kötelezettségek."

12. § A Szüt. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság keretében tagként működő szabadalmi ügyvivő anyagi felelősségére az irodai alapszabály, illetve a társasági szerződés előírásai, az egyéni szabadalmi ügyvivő, a szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság alkalmazott szabadalmi ügyvivőjének anyagi felelősségére pedig a Munka Törvénykönyve rendelkezései irányadók."

13. §[2]

14. § A Szüt. 25. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)-(4) bekezdés számozása (3)-(5) bekezdésre változik:

"(2) A vizsgálóbiztos előzetes vizsgálata alatt, de legfeljebb a vizsgálóbiztos kirendelésétől számított három hónapig az (1) bekezdés szerinti elévülés nyugszik."

15. § (1) A Szüt. 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékébe - kérelmére - azt kell bejegyezni a Kamaránál, aki

a) az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára;

b) büntetlen előéletű;

c) mérnöki vagy azzal egyenértékű természettudományi szakos egyetemi oklevéllel rendelkezik; és

d) igazolja, hogy szabadalmi ügyvivőjelölti munkaviszony létesítésére előzetes megállapodást kötött."

(2) A Szüt. 26. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékéből törölni kell azt,)

"c) akit a bíróság jogerős ítéletével szándékos bűncselekmény elkövetése miatt szabadságvesztésre ítélt, illetve a közügyektől eltiltott;"

(3) A Szüt. 26. §-a (4) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékéből törölni kell azt,)

"e) akinek európai uniós tagállambeli állampolgársága megszűnik;"

16. § A Szüt. a 27. §-t követően a következő alcímmel és 27/A-27/I. §-sal egészül ki:

"Az európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselő

27/A. § (1) Az európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselőnek a Magyar Köztársaság területén folytatott szabadalmi ügyvivői tevékenységére e törvény rendelkezéseit a 27/B-27/1. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) E törvény alkalmazásában európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselő (a továbbiakban: közösségi képviselő) az, aki az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára, az Európai Unió valamely tagállamában szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkezik, és az Európai Közösség területén működik.

27/B. § (1) Aki a Magyar Köztársaság területén közösségi képviselőként állandó jelleggel kíván szabadalmi ügyvivői tevékenységet folytatni, köteles az európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselők névjegyzékébe (a továbbiakban: közösségi képviselők névjegyzéke) történő felvételét kérni.

(2) Aki a Magyar Köztársaság területén közösségi képviselőként eseti jelleggel szolgáltatást nyújtóként kíván szabadalmi ügyvivői tevékenységet folytatni, kérheti a közösségi képviselők névjegyzékébe való felvételét.

(3) A kérelmezőt az (1) vagy a (2) bekezdés alapján a közösségi képviselők névjegyzékébe fel kell venni, ha

a) három hónapnál nem régebbi okirat hiteles magyar fordításának bemutatásával bizonyítja, hogy az Európai Unió valamely tagállamában jogosultsággal rendelkezik szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására, és

b) igazolja szabadalmi ügyvivői felelősségbiztosítása meglétét.

(4) A (3) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt kielégíti, ha a kérelmező az ott meghatározott módon bizonyítja, hogy az 1. §-ban meghatározott ügyekben a működésének helye szerinti tagállam központi iparjogvédelmi hatósága előtt képviselet ellátására jogosult. Ha az említett tagállamban a képviselet külön szakképesítés hiányában is ellátható, a képviselet ellátására való jogosultság megállapításához a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy e tagállam központi iparjogvédelmi hatósága előtt legalább öt éven át folytatott képviselői tevékenységet az 1. §-ban meghatározott ügyekben. Ha a kérelmező szakképesítést szerzett képviselet ellátására, és azt ez utóbbi tagállam jogszabályai értelmében hivatalosan elismerték, mentesül a képviselői tevékenység folytatásának igazolása alól.

(5) A (3) bekezdés b) pontjában foglalt feltételt kielégíti, ha a kérelmező igazolja, hogy annak a tagállamnak az előírásai szerint, amelyben a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkezik, szabadalmi ügyvivői felelősségbiztosítással vagy biztosító-pénztári tagsággal rendelkezik. A Kamara az igazolás ismeretében kiegészítő biztosítás megkötését írhatja elő, ha a biztosítási szerződés a szerződési feltételek tekintetében nem felel meg a magyar jogszabályok által előírt irányadó követelményeknek, illetve a biztosítási összeg nem éri el a 33. § (3) bekezdése alapján megállapított összeget.

(6) A Kamara a közösségi képviselők névjegyzékébe való felvételről indokolással ellátott határozatot hoz, amely ellen a 30. § alapján jogorvoslatnak van helye.

(7) A Kamara külön szabályzatban állapítja meg a névjegyzékbe vételi eljárás és a névjegyzék vezetésének, valamint a névjegyzékbe vételi díj megfizetésének részletes szabályait.

27/C. § A közösségi képviselők névjegyzékét a Kamara vezeti, amely tartalmazza a közösségi képviselő

a) nevét és állampolgárságát;

b) más tagállambeli címét és - ha van-belföldi címét;

c) szabadalmi ügyvivői irodájának vagy társaságának, európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselői irodájának vagy társaságának, alkalmazott vagy gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatott közösségi képviselő esetében munkáltatójának és - ha van - az együttműködő magyar egyéni szabadalmi ügyvivőnek, szabadalmi ügyvivői irodának vagy szabadalmi ügyvivői társaságnak a nevét és címét;

d) névjegyzékbe vételére, az onnan való törlésére, valamint tevékenysége megkezdésére, felfüggesztésére, szünetelésére és megszűnésére vonatkozó adatokat;

e) tevékenységének jellegét (állandó vagy eseti szolgáltatást nyújtó);

f) tagállamának nevét, ahol a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkezik; valamint

g) szakmai elnevezését (szükség szerint annak magyar nyelvű kiegészítő magyarázatával együtt) és hivatásos iparjogvédelmi képviselői társulásának megnevezését, úgy, ahogyan azt a tagállamában használja.

27/D. § (1) A közösségi képviselők névjegyzékébe felvett közösségi képviselőt kérelmére a Kamarába szabadalmi ügyvivőként fel kell venni, ha

a) megfelel a 2. § (2) bekezdésének a)-c) pontjaiban és a 2. § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek, és nem esik a 2. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró okok alá;

b) hitelt érdemlően - különösen az általa ellátott ügyek számára és jellegére vonatkozó iratokkal vagy a Kamara felhívására más módon - bizonyítja, hogy a magyar joggal kapcsolatos szabadalmi ügyvivői tevékenységet folytatott a Magyar Köztársaság területén megszakítás nélkül három éven át; és

c) a Kamara által meghatározott módon bizonyítja, hogy rendelkezik a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatásához szükséges magyar nyelvtudással és a magyar jogban való jártassággal.

(2) A Kamara az (1) bekezdés szerinti kérelem elbírálásáról indokolással ellátott határozatot hoz, amely ellen a 30. § alapján jogorvoslatnak van helye.

(3) A Kamara külön szabályzatban állapítja meg az (1) bekezdés szerinti felvételi eljárás részletes szabályait.

(4) Ha a közösségi képviselőt a Kamarába felvették, a Kamara tagjává válik.

27/E. § (1) A közösségi képviselőt a Kamara törli a közösségi képviselők névjegyzékéből, ha

a) nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyeknek az igazolását a 27/B. § (3) bekezdése előírja;

b) jogerős határozattal a közösségi képviselők névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetéssel sújtják;

c) európai uniós tagállambeli állampolgársága megszűnik;

d) felvették a Kamarába;

e) kéri a névjegyzékből való törlését; vagy

f) meghal.

(2) A Kamarába a 27/D. § alapján felvett szabadalmi ügyvivő kamarai tagsága az 5. §-ban meghatározott eseteken kívül megszűnik akkor is, ha a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnt abban a tagállamban, amelyben azt megszerezte.

(3) A Kamara a közösségi képviselő névjegyzékből való törléséről és a Kamarába a 27/D. § alapján felvett szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának megszűnéséről indokolással ellátott határozatot hoz, amely ellen a 30. § alapján jogorvoslatnak van helye.

27/F. § (1) A közösségi képviselők névjegyzékébe felvett közösségi képviselő az 1. §-ban meghatározott bármelyik tevékenységet végezheti, de kizárólag olyan idegen nyelvű szakmai elnevezést használhat, amelyre abban a tagállamban jogosult, amelyben a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkezik, köteles továbbá feltüntetni a tagállam hivatalos nyelvén annak a szakmai szervezetnek a megjelölését, amelynek tagja. A szakmai elnevezést magyar nyelvű kiegészítő magyarázattal is el kell látni, ha az a magyar szabadalmi ügyvivő elnevezéssel összetéveszthető.

(2) A közösségi képviselő a Magyar Köztársaság területén eseti jelleggel névjegyzékbe vétel nélkül is végezheti az 1. §-ban meghatározott bármelyik tevékenységet, de kizárólag olyan idegen nyelvű szakmai elnevezést használhat, amelyre abban a tagállamban jogosult, amelyben a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkezik, köteles továbbá feltüntetni a tagállam hivatalos nyelvén annak a szakmai szervezetnek a megjelölését, amelynek tagja. A szakmai elnevezést magyar nyelvű kiegészítő magyarázattal is el kell látni, ha az a magyar szabadalmi ügyvivő elnevezéssel összetéveszthető.

(3) Ha a közösségi képviselő az 1. §-ban meghatározott bármelyik tevékenységet eseti jelleggel szolgáltatást nyújtóként névjegyzékbe vétel nélkül végzi, a bíróság vagy a hatóság, amely előtt eljár, felhívhatja a más tagállamban szerzett szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására való jogosultság igazolására.

(4) Azokban az ügyekben, amelyekben jogszabály kötelező képviseletet ír elő, és annak ellátására szabadalmi ügyvivő is jogosult, a közösségi képviselő a képviseletet csak akkor láthatja el, ha e célból egyéni szabadalmi ügyvivővel, szabadalmi ügyvivői irodával vagy szabadalmi ügyvivői társasággal együttműködési szerződést kötött.

(5) A közösségi képviselő mindazokban a kötelező képviseletet igénylő esetekben, amelyekben megbízója képviseletében első alkalommal jár el bíróság vagy más hatóság előtt, köteles az együttműködési szerződést bemutatni. Ha az együttműködési szerződés megszűnik, ennek tényét a közösségi képviselő köteles bejelenteni annak a bíróságnak vagy hatóságnak, amely előtt az együttműködés létrejöttét korábban igazolta.

(6) A névjegyzékbe felvett közösségi képviselő működése során köteles betartani e törvény rendelkezéseit, valamint a Kamara szabályzataiban foglaltakat. Az eseti szolgáltatást nyújtó közösségi képviselő működésére az ügyfelek képviselete tekintetében e törvény és a szabadalmi ügyvivői etikai szabályzat rendelkezései az irányadók; egyéb tevékenységére annak a tagállamnak az előírásait kell alkalmazni, amelyben a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkezik.

(7) E törvénynek a fegyelmi felelősségre vonatkozó rendelkezéseit, valamint a szabadalmi ügyvivői fegyelmi szabályzatot mind a névjegyzékbe felvett közösségi képviselőre, mind az eseti szolgáltatást nyújtó közösségi képviselőre alkalmazni kell, azzal, hogy fegyelmi büntetésként a Kamarából történő kizárás helyett a névjegyzékbe felvett közösségi képviselővel szemben a közösségi képviselők névjegyzékéből való törlés, az eseti szolgáltatást nyújtó közösségi képviselővel szemben pedig a szabadalmi ügyvivői tevékenységnek a Magyar Köztársaság területén való folytatásától történő eltiltás alkalmazható. Fegyelmi eljárásnak van helye akkor is, ha a közösségi képviselő azt a látszatot kelti, hogy szabadalmi ügyvivő vagy a szabadalmi ügyvivői cím használatára jogosult. A közösségi képviselő fegyelmi büntetését és a mentesítés időpontját fel kell tüntetni a közösségi képviselők névjegyzékében.

27/G. § (1) A közösségi képviselő működhet alkalmazottként vagy foglalkoztatható gazdálkodó szervezetnél. A közösségi képviselő ilyen tevékenységére egyebekben e törvénynek a szabadalmi ügyvivő alkalmazottra, illetve a gazdálkodó szervezetnél történő foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) Szabadalmi ügyvivői irodában és szabadalmi ügyvivői társaságban tagsági viszony létesítésére a névjegyzékbe felvett közösségi képviselő is jogosult.

(3) Ha a szabadalmi ügyvivői irodának vagy szabadalmi ügyvivői társaságnak kizárólag közösségi képviselő tagja van, vagy az iroda vagy a társaság nevében nem szerepel legalább egy szabadalmi ügyvivő tag családi neve, akkor az iroda vagy a társaság neve kizárólag európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselői iroda vagy európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselői társaság lehet, amelyhez hozzákapcsolható annak az Európai Unió valamely tagállamában bejegyzett hivatásos iparjogvédelmi képviselői társulásnak az idegen nyelvű elnevezése, amelynek a közösségi képviselő tagja.

(4) Az európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselői irodára, illetve az európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselői társaságra egyebekben e törvénynek a szabadalmi ügyvivői irodára, illetve a szabadalmi ügyvivői társaságra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

27/H. § (1) A Kamara a közösségi képviselő szabadalmi ügyvivői tevékenységével összefüggésben felmerülő valamennyi - különösen a közösségi képviselőt érintő fegyelmi, illetve a névjegyzékkel kapcsolatos felvételi és törlési - ügyben szükség esetén együttműködést kezdeményez annak a tagállamnak a szabadalmi ügyvivői nyilvántartást vezető hatóságával, amelyben a közösségi képviselő a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkezik.

(2) A Kamarát az (1) bekezdésben említett együttműködés körében tudomására jutott minden tény és adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

27/I. § (1) A Kamara biztosítja a névjegyzékbe felvett közösségi képviselőknek a kamarai közéletben való képviseletét.

(2) A névjegyzékbe felvett közösségi képviselők a Kamarában önálló bizottságot hozhatnak létre. A Kamara a bizottság véleményét beszerzi minden olyan döntés meghozatalához vagy szabályzat kidolgozásához, amely a közösségi képviselőkre vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg."

17. § A Szüt. 28. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3)-(5) bekezdés számozása (4)-(6) bekezdésre változik:

"(3) A Kamara jogosult a Magyar Köztársaság címerének használatára."

18. § A Szüt. a 28. §-t követően a következő 28/A. §-sal egészül ki:

"28/A. § (1) A Kamara a szabadalmi ügyvivőkről és a szabadalmi ügyvivőjelöltekről, valamint a szabadalmi ügyvivői irodákról és a szabadalmi ügyvivői társaságokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban fel kell tüntetni:

a) a szabadalmi ügyvivő és a szabadalmi ügyvivőjelölt nevét, címét, állampolgárságát, születési helyét és idejét, anyja nevét, egyetemi diplomájának számát és keltét, tudományos fokozatát, irodája címét, telefon- és telefaxszámát, elektronikus levelezési címét, valamint adott esetben munkáltatója nevét és címét;

b) a szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság nevét, címét, telefon- és telefax-számát, elektronikus levelezési címét, valamint tagjainak, alkalmazott szabadalmi ügyvivőinek és szabadalmi ügyvivőjelöltjeinek nevét;

c) a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának keletkezésére, az eskütételre, a tagság szüneteltetésére és megszűnésére, valamint a szabadalmi ügyvivőjelölt névjegyzékbe való bejegyzésére és az onnan való törlésére vonatkozó adatokat;

d) a szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság nyilvántartásba vételére, létrejöttére, átalakulására, megszűnésére és a nyilvántartásból való törlésére, valamint vezetőjére vonatkozó adatokat;

e) a szabadalmi ügyvivő és a szabadalmi ügyvivőjelölt fegyelmi büntetését és a mentesítés időpontját.

(2) A Kamara az általa folytatott eljárások során kezelhet minden olyan adatot, amelynek kezeléséhez az eljárásban résztvevő hozzájárult, továbbá amelyet az eljárás eredményessége érdekében jogszerűen szerzett meg."

19. § A Szüt. 29. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Szabadalmi Ügyvivői Kamara tagja köteles) "b) határidőben megfizetni a kamarai tagdíjat és a Kamara által esetenként előírt rendkívüli kamarai hozzájárulást, valamint szolgáltatni a Kamara által előírt adatokat a tagdíj összegének meghatározásához;"

20. §[3]

21. § A Szüt. 40. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével egyetértésben rendelettel meghatározza a bírósági eljárásban megállapítható szabadalmi ügyvivői költséget és a kirendelés ellátásnak díját."

22. § (1) E törvény - a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a Szüt. 2. §-ának (4) bekezdésében, 3. §-ának (1) bekezdésében, 8. §-ának (1)-(3) bekezdésében, 11. §-ának (1) bekezdésében, 13. §-ának (2) bekezdésében, 22. §-a (2) bekezdésének d) pontjában és (3) bekezdésében, 24. §-ának (1)-(3) bekezdésében, 25. §-ának (1) és (4) bekezdésében, 26. §-a (2) bekezdésében és (4) bekezdésének b) pontjában, 28. §-ának (1)-(5) bekezdésében, 29. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 30. §-ának első mondatában, 31. §-ának (1)-(3) bekezdésében, 32. §-ának (1) bekezdésében, 33. §-ának (1)-(4) bekezdésében, 34. §-ának (1)-(3) bekezdésében, 35. §-ának (1)-(3) bekezdésében, 37. §-ának (1) és (2), valamint (4) és (5) bekezdésében, 38. §-ának (1)-(3) bekezdésében, valamint 39. §-ának (1), (3) és (4) bekezdésében a "Szabadalmi Ügyvivői" szövegrész hatályát veszti;

b) a Szüt. 22. §-ának (3) bekezdésében a "közalkalmazotti" kifejezés helyébe a "köztisztviselői" kifejezés lép;

c) a Szüt. 28. §-át megelőző "A Szabadalmi Ügyvivői Kamara" alcím helyébe "A Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara" alcím lép.

(3) E törvény 3. §-a, 15. §-ának (1) és (3) bekezdése és 16. §-a a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(4) A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján

a) a Szüt. e törvény 1. §-ával módosított 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és a (3)-(4) bekezdés számozása (4)-(5) bekezdésre változik:

"(3) A (2) bekezdés alkalmazásában szabadalmon a kiegészítő oltalmat is érteni kell.";

b) a Szüt. e törvény 2. §-ával módosított 2. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára,";

c) a Szüt. e törvény 5. §-ával megállapított 5. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szabadalmi ügyvivő kamarai tagsága megszűnik, ha)

"f) európai uniós tagállambeli állampolgársága megszűnik,";

d) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 51. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1) bekezdést és a (3) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni, ha a külföldi személy olyan természetes vagy jogi személy, akinek lakóhelye vagy amelynek székhelye az Európai Unió valamely tagállamának területén van.";

e) a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 44. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1) bekezdést és a (3) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni, ha a külföldi személy olyan természetes vagy jogi személy, akinek lakóhelye vagy amelynek székhelye az Európai Unió valamely tagállamának területén van."

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke