7/2003. (VI. 27.) MeHVM-IM együttes rendelet

a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai által elkövetett katonai vétségek parancsnoki nyomozásáról

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 604. § (4) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a legfőbb ügyésszel egyetértésben - a következőket rendeljük el:

I. Fejezet

Katonai nyomozó hatóságok

1. §

(1)[1] Katonai vétség elkövetése miatt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok (a továbbiakban: szolgálatok) hivatásos állományú tagja ellen indított büntetőeljárásban - ha a nyomozás nem tartozik a katonai ügyész kizárólagos hatáskörébe [Be. 474. § (2) bekezdés b) pontja, valamint a Be. 474. §-ának (3) és (4) bekezdése] - a katonai nyomozó hatóságként eljáró illetékes parancsnokot (vezetőt) [Be. 477. § (1) bekezdés], valamint annak hatáskörét és a parancsnoki nyomozás részletes szabályait e rendelet határozza meg.

(2) E rendelet alkalmazásában illetékes parancsnok (a továbbiakban: parancsnok):

a) az Információs Hivatal hivatásos állományú tagja tekintetében az Információs Hivatal főigazgatója,

b)[2]

c)[3]

(3) A parancsnok nyomozó hatósági jogkörét az e feladat ellátásával az 5. § (1) bekezdése szerint megbízott nyomozótiszt útján vagy személyesen gyakorolja.

A parancsnok hatásköre és illetékessége

2. §

(1) A parancsnok hatáskörébe tartozik a nyomozás - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - a katonai vétség miatt indult büntetőeljárásban.

(2) Nem tartozik a parancsnok hatáskörébe a nyomozás és az eljárás során keletkezett iratokat a katonai ügyésznek kell felterjeszteni, ha[4]

a) több terhelt esetén a terheltek különböző szolgálatokhoz tartoznak, így nincs olyan parancsnok, akinek hatásköre valamennyi terheltre kiterjedne;[5]

b) a terhelt mellett a bűncselekmény elkövetésével (tettesként vagy részesként) más fegyveres szerv tagja [a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. § (1) bekezdés], a Magyar Honvédség tényleges katonai állományú tagja vagy polgári személy is megalapozottan gyanúsítható;[6]

c) a tanúvédelmi programban való részvétel miatt a Be. 98/A. §-ának alkalmazása vagy a Be. IX. Fejezetének V. Címe szerinti bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés szükséges az ügyben.

(3)[7] Ha a katonai ügyész a nyomozás lefolytatását magához vonta, vagy a parancsnok tekintetében kizáró ok áll fenn [Be. 38. § (4) bekezdés], a parancsnok a büntetőeljárás iratait a katonai ügyészhez terjeszti fel.

3. §

(1) Ha a parancsnok a nyomozás során észleli, hogy a terhelt bűncselekménye vagy több bűncselekmény esetén azok valamelyike nem tartozik nyomozási hatáskörébe, a feljelentést, illetőleg az eljárás során keletkezett iratokat három napon belül - sürgős esetekben haladéktalanul - a katonai ügyészhez terjeszti fel.[8]

(2) Az ügy iratait - a nyomozás lefolytatása (folytatása) végett - a katonai ügyészhez kell felterjeszteni a 11. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetekben.

4. §

(1) A 2. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a nyomozást az a parancsnok folytatja le, akinek a büntetőeljárás megindításakor a terhelt szolgálati alárendeltségébe tartozik.[9]

(2) Ha a terhelt szolgálati helye az eljárás alapjául szolgáló cselekmény elkövetése után megváltozott, a nyomozást az elkövetéskori parancsnok folytatja le, majd a nyomozás befejezése után a bűnügyi iratokat az elkövetés helye szerint illetékes katonai ügyészhez terjeszti fel.[10]

(3) Több terhelt ellen indult bűnügyben - ha azok nem azonos parancsnok alárendeltségébe tartoznak - az a parancsnok folytatja le a nyomozást, aki az ügyben korábban intézkedett (megelőzés). Illetékességi összeütközés esetén a nyomozást lefolytató parancsnokot a nyomozás felügyeletét ellátó katonai ügyész, több katonai ügyészséget érintő esetben a Katonai Főügyészség jelöli ki.[11]

(4)[12] Ismeretlen elkövető esetén a nyomozás lefolytatására az elkövetés helye szerint illetékes katonai ügyész jelöli ki az eljáró parancsnokot. Az ismertté vált terhelt ügyének iratait - a katonai ügyész egyidejű értesítése mellett - további intézkedés végett a terhelt állomány szerint illetékes parancsnokához kell áttenni. Ha az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, a nyomozást a katonai ügyész által az eljárásra kijelölt parancsnok függeszti fel. [Be. 188. § (1) bekezdés c) pontja].

(5) A parancsnok a Be. 170. §-ának (4) bekezdése szerinti halaszthatatlan esetekben a szükséges nyomozati cselekményt bármely bűncselekmény észlelése esetén elvégzi, majd a Be. 170. §-ának (5) bekezdése szerint jár el.

A nyomozótiszt

5. §

(1) A parancsnok a nyomozótisztet - alárendeltjei közül - a szervezet létszámára (sajátosságaira) is figyelemmel szükséges számban

a) jogi egyetemi vagy rendőrtiszti főiskolai végzettségű,

b) arra alkalmas tiszti rendfokozatú hivatásos állományú tagjai

közül a katonai ügyész előzetes egyetértésével, írásbeli parancsban (határozatban) jelöli ki és bízza meg.

(2) A nyomozótiszt kijelöléséhez és megbízásához a parancsnoknak előzetesen be kell szerezni a katonai ügyész egyetértését.

(3) A nyomozótisztet a parancsnok írásbeli parancsban (határozatban) jelöli ki. A kijelölésről a parancsnok a katonai ügyészt a parancs egy példányának megküldésével értesíti.

(4) A nyomozótisztet a katonai ügyészség arcképes "Nyomozótiszti igazolvány"-nyal látja el.

(5) A nyomozótiszti megbízás megszűnik, ha azt a parancsnok visszavonja. A parancsnok erről a katonai ügyészt nyolc napon belül értesíti, egyben a bevont nyomozótiszti igazolványt számára visszaküldi.

6. §

(1) A nyomozótiszt rendszeres (szervezett) szakmai képzéséről a parancsnok, illetve a katonai ügyészség gondoskodik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti képzéséhez, továbbá a nyomozói feladat végzéséhez szükséges időbeli, személyi, valamint dologi feltételeket a parancsnok biztosítja.

7. §

Nyomozótisztként - a Be. 38. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott kizáró okokon túl - nem járhat el, akinek a terhelt szolgálati elöljárója [Hszt. 2. § d) pont].[13]

8. §

A nyomozótiszt a nyomozás során a parancsnok utasítása szerint jár el, aki irányítja a nyomozást és maga is ellenőrzi annak törvényességét. A nyomozótiszt köteles a parancsnokot a nyomozás minden lényeges körülményeiről tájékoztatni.[14]

9. §

A nyomozótiszt a nyomozás elrendelésétől folyamatosan végzi azokat a nyomozati cselekményeket, amelyek nem a parancsnok kizárólagos döntési hatáskörébe tartoznak. A 11. § (1) és (2) bekezdése szerinti határozatok, valamint előterjesztések tervezeteit a nyomozó tiszt készíti el.

II. Fejezet

A parancsnoki nyomozás

10. §[15]

11. §

(1) A nyomozás során kizárólag a parancsnok döntési hatáskörébe tartozik:

a) a nyomozótiszt kizárása [Be. 39. § (2) bekezdés];

b)[16] a védő kirendelése, a kirendelés visszavonása, a kirendelés alóli felmentése, a kirendelt védő díjának és költségtérítésének megállapítása [Be. 48. § (1)-(4), (6) és (9) bekezdés];

c) az igazolási kérelem elbírálása [Be. 66. § (1) bekezdés];

d) tanú és szakértő mentességre történő hivatkozásának elbírálása [Be. 94. §, Be. 113. § (3) bekezdés];

e)[17] a feljelentés áttétele [Be. 172. § (3) bekezdés], kiegészítése [Be. 172/A. § (1)-(2) bekezdés], illetve elutasítása [Be. 174. § (2) bekezdés, Be. 485. §];

f) a nyomozás elrendelése [Be. 170. § (2) bekezdés], illetve megszüntetése [Be. 190. § (2) bekezdés, Be. 192. § (1) bekezdés];

g)[18] a nyomozás felfüggesztése [Be. 189. § (1) bekezdés];

h) a szakértő kirendelése, kizárása, valamint felmentése, illetve díjának megállapítása [Be. 102. § (1) bekezdés, Be. 103. § (3) bekezdés, Be. 104. § (2) bekezdés, Be. 105. § (6) bekezdés];

i)[19] a terhelt őrizetbe vétele, az őrizet megszüntetése [Be. 127. §(1) bekezdés];

j)[20] a lefoglalás elrendelése és megszüntetése [Be. 151. § (2) bekezdés, Be. 155. § (1) bekezdés], valamint a biztosítási intézkedés alkalmazása és feloldása [Be. 160. § (2) és (7) bekezdés];

k) a házkutatás [Be. 149. § (3) bekezdés], a motozás [Be. 150. § (2) bekezdés] és az elővezetés [Be. 162. § (2) bekezdés] elrendelése;

l) számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés [Be. 158/A. § (2) bekezdés] elrendelése;

m)[21] a nyomozás befejezése és az iratok ismertetése után a gyanúsított, illetőleg a védő indítványával kapcsolatos határozat meghozatala [Be. 193. § (3) bekezdés], továbbá az iratoknak a katonai ügyészhez - vádemelési vagy parancsnoki fegyelmi hatáskörben történő elbírálási javaslattal - való megküldése [Be. 193. § (5) bekezdés, Be. 485/A. § (2) bekezdés];

n)[22] a panasz elbírálása, illetve annak elbírálás végett történő felterjesztése [Be. 195. § (4) bekezdés];

o) a határozat végrehajtásának felfüggesztése [Be. 195. § (3) bekezdés].

(2) A parancsnok - a Be. 165. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel - a katonai ügyészhez indokolt előterjesztést tesz:

a) a parancsnok kizárására [Be. 38. §, 39. § (2) bekezdés];

b) a büntetőeljárásban résztvevők személyi védelmének (Be. 98. §), illetve a tanú különösen védetté nyilvánításának (Be. 97. §) vagy a tanúvédelmi programba történő felvétel (Be. 98/A. §) kezdeményezésére;

c) a terhelt vagy a védő más szakértő kirendelésére irányuló indítványának elbírálására [Be. 111. § (2) bekezdés];

d)[23] az elmeállapot megfigyelésének indítványozására [Be. 107. §(1) bekezdés];

e)[24] az előzetes letartóztatás elrendelésének, meghosz-szabbításának indítványozására [Be. 130. § (1) bekezdés, Be. 131. § (2) bekezdés], valamint megszüntetésére [Be. 136. §(4) bekezdés];

f)[25] a lakhelyelhagyási tilalom elrendelésének [Be. 137. § (2) bekezdés], fenntartása szükségességének [Be. 137. § (6) bekezdés], illetve meghosszabbításának indítványozására [Be. 137. § (9) bekezdés], továbbá a terhelt kérelmére történő részleges feloldására [Be. 137. § (7) bekezdés], valamint megszüntetésére [Be. 137. § (8) bekezdés];

g)[26]

h) idézéssel szembeni mulasztás esetén (Be. 69. §) rendbírság kiszabására [Be. 161. § (3) bekezdés];

i) a nyomozás határidejének meghosszabbítására [Be. 176. § (1) bekezdés];

j) az eljárásnak a Btk. 124. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt történő megszüntetésére (Be. 487. §);[27]

k) a panasz elbírálására [Be. 195. § (4) bekezdés];

l) ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelésének indítványozására [Be. 140. § (3) bekezdés].

12. §

(1) A parancsnok a nyomozás elrendeléséről készített feljegyzését [Be. 170. § (2) bekezdés], illetve a feljelentés elutasításáról szóló határozatát [Be. 174. § (2), (4) bekezdés] a katonai ügyésznek huszonnégy órán belül felterjeszti, illetve a döntéséről szóló értesítést az érdekelteknek megküldi.

(2) Ha a nyomozást a parancsnok felfüggeszti [Be. 189. § (1) bekezdés] vagy a nyomozást megszünteti [Be. 190. § (1)-(2) bekezdés], az erről szóló határozatát a katonai ügyésznek haladéktalanul felterjeszti [Be. 189. § (1) bekezdés, illetve Be. 190. § (2) bekezdés].

13. §[28]

A terhelt őrizetbe vételének elrendelése esetén fokozott figyelmet kell fordítani a Be. 128. §-a (1)-(3) bekezdésében rögzített kötelezettségek teljesítésére.

14. §

(1) A parancsnok a nyomozás során a katonai ügyész szakmai segítségét kérheti.

(2) Ha a katonai ügyész nyomoz, a Be. 28. §-ának (5) bekezdése alapján nyomozási cselekmény elvégzésére utasított parancsnok a katonai ügyész iránymutatása szerint jár el.

15. §

Ha a nyomozást az elrendeléstől számított két hónapon belül nem fejezi be, a parancsnok e határidő lejárta előtt legalább tíz nappal a nyomozás határidejének meghosszabbítására a katonai ügyészhez előterjesztést tesz. Az előterjesztéshez mellékelni kell a még szükséges, de el nem végzett nyomozási cselekmények részletes tervét is.

16. §

(1) A nyomozótiszt a jelentősebb tárgyi súlyú vagy bonyolultabb, előreláthatóan két hónapon túli nyomozást igénylő ügyben a nyomozás elrendelését követően haladéktalanul nyomozási tervet készít és azt jóváhagyás végett bemutatja a parancsnoknak.

(2) A nyomozási terv tartalmazza a nyomozás eredményes lefolytatásához szükséges feladatokat. Az eljárás során feltárt új adatok és szempontok figyelembevételével a tervet szükség szerint módosítani kell.

(3) A nyomozás során fokozott figyelmet kell fordítani

a)[29]

b) a bűncselekmény elkövetését elősegítő, illetve megkönnyítő okok, körülmények felderítésére az újabb bűncselekmények megelőzése érdekében.

(4)[30] Az újabb bűncselekmények megelőzése végett a (3) bekezdés b) pontja alapján tett intézkedésekről, vagy azzal kapcsolatos javaslatáról, továbbá a Be. 63/A. §-ának (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettsége teljesítéséről a parancsnok a katonai ügyészt értesíti.

17. §

Az eljárás során egyes nyomozási cselekményekről készített iratokat három példányban, az érdekelteknek a Be. szabályai szerint kézbesítendő határozatokat pedig ezen felül a szükséges példányszámban kell elkészíteni.

Kényszerintézkedések a nyomozás során

18. §

(1) A parancsnok az általa elrendelt őrizetbe vételről a katonai ügyészt haladéktalanul értesíti.

(2) Ha a parancsnok a hatáskörébe nem tartozó kényszerintézkedés elrendelését tartja szükségesnek, a katonai ügyészt erről haladéktalanul értesíti, egyben - az addig keletkezett iratokat mellékelve - arra írásban javaslatot tesz.

(3) Ha az őrizetbe vételkor már megállapítható, hogy indokolt az előzetes letartóztatás elrendelésének a kezdeményezése, az előterjesztést haladéktalanul, de legkésőbb az őrizetbe vétel elrendelését követő huszonnégy órán belül meg kell küldeni a katonai ügyésznek.[31]

(4) A parancsnok haladéktalanul előterjesztést tesz a katonai ügyésznek, ha az előzetes letartóztatás, az ideiglenes kényszergyógykezelés vagy a lakhelyelhagyási tilalom megszüntetését látja szükségesnek.

(5) A parancsnok az előzetes letartóztatás meghosszabbítására vonatkozó javaslatát - a nyomozási iratok egy példányával együtt - a letartóztatás határidejének lejárta előtt legalább tíz nappal köteles megküldeni a katonai ügyészségnek. Az előterjesztéshez mellékelni kell a még végrehajtásra váró nyomozási cselekmények tervét is.

19. §

A hivatásos állomány tagjának őrizetét rendőrségi fogdában, előzetes letartóztatását katonai fogházban kell foganatosítani.

19/A. §[32]

Ha a szolgálatok hivatásos állományú tagjával szemben a bíróság a Be. 138/A. §-a alapján távoltartást rendel el, a parancsnok megteszi a szükséges intézkedéseket a végrehajtás biztosítására.

A terhelt védekezési joga gyakorlásának biztosítása[33]

20. §

(1) A parancsnoki nyomozás során a terheltet megilleti a védelem joga (Be. 5. §). Védőként meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd járhat el, akinek jogaira és kötelességeire a Be. 44-50. §-a az irányadó. Védőként külön törvényben foglalt feltételek (1998. évi XI. törvény IX. fejezet) esetén európai közösségi jogász is eljárhat [Be. 44. § (1) bekezdés].[34]

(2)[35]

(3) Ha a terhelt olyan nyomozási cselekményen vesz részt vagy kíván részt venni, amelyen a Be. részvételét kötelezővé, illetve lehetővé teszi, annak tartamára számára szolgálatmentességet kell biztosítani.[36]

Jogorvoslat a nyomozás során

21. §

(1)[37] A nyomozás során hozott határozat elleni, illetve a tett intézkedés vagy annak elmulasztása miatt bejelentett panaszt - amennyiben annak három napon belül nem ad helyt - a parancsnok a nyomozás során keletkezett iratokkal, valamint a panasszal kapcsolatos nyilatkozatával együtt elbírálás végett haladéktalanul megküldi a katonai ügyésznek.

(2) A terheltnek vagy más érdekeltnek a nyomozás során szóban tett panaszát írásba kell foglalni.[38]

A nyilvánosság tájékoztatása a nyomozás során

22. §

A parancsnoki nyomozás során a sajtó részére a Be. 74/A. §-a alapján a parancsnok ad tájékoztatást.

Nyomozási iratok megküldése a nyomozás befejezése után

23. §

(1)[39] A parancsnok az eljárás során keletkezett iratok két példányát a nyomozás befejezésétől számított három napon belül - de legalább olyan határidőn belül, hogy azok legkésőbb a nyomozás határidejének lejártáig a katonai ügyészhez megérkezzenek - a katonai ügyésznek megküldi, az iratok harmadik példányát pedig irat-tározza.

(2) A nyomozási iratok részeként továbbítani kell a bűnügyi nyilvántartás terheltre vonatkozó értesítését, a terhelt minősítését, a dicséreteiről és fenyítéseiről szóló okmányok másolatát, az illetményéről szóló igazolást, valamint a bűnjeljegyzéket, végül a bűnügyi költségjegyzéket. A bűnjelet a nyomozási iratokkal együtt kell megküldeni. Amennyiben a bűnjel csatolása - annak jellegénél fogva - nem lehetséges, vagy más fontos ok azt indokolja, a bűnjelnek a bűncselekménnyel kapcsolatos egyedi tulajdonságait rögzítő iratot vagy fényképet kell a nyomozás irataival megküldeni.[40]

(3)[41] Ha a parancsnok lehetőséget lát a bűncselekmény fegyelmi eljárásban történő elbírálására, a nyomozási iratokat a katonai ügyésznek a Be. 485/A. §-ának (1) bekezdése szerinti határozat meghozatalára vonatkozó javaslattal haladéktalanul megküldi.

Bűncselekmény elbírálása fegyelmi eljárásban

24. §

Ha a katonai ügyész a bűncselekmény elbírálását fegyelmi eljárásra utalta, a parancsnok a fenyítés kiszabását követően az erről szóló határozatot a Be. 485/A. § (5) bekezdése alapján a katonai ügyésznek küldi meg.

Iratkezelési szabályok

25. §

A nyomozás során személyes adatokat is tartalmazó iratokba történő betekintés csak azoknak a szerveknek (személyeknek) engedélyezhető, illetve az ilyen iratok csak olyan szerveknek küldhetők meg, amelyek törvény alapján jogosultak az iratokban szereplő személyes adatok megismerésére (kezelésére). Egyéb esetben, ha az érintett a különleges személyes adatok kezeléséhez írásban nem járult hozzá, a tájékoztatásnak személyazonosításra alkalmatlan módon kell eleget tenni.[42]

26. §

A nyomozás során a katonai büntetőeljárásban rendszeresített nyomtatványokat kell alkalmazni.

27. §[43]

28. §[44]

Bűnügyi költségek

29. §

(1) A nyomozás során felmerült bűnügyi költségeket a szolgálat gazdasági vezetője utalvány alapján előlegezi meg.

(2) A bűnügyi költségeket költségjegyzéken folyamatosan vezetni kell, a költségjegyzék a nyomozás iratai között kerül elhelyezésre.

Záró rendelkezések

30. §

Ez a rendelet 2003. július 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Egyidejűleg a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai által elkövetett katonai vétségek nyomozásáról szóló 3/2000. (II. 25.) TNM-IM együttes rendelet hatályát veszti.

Tóth András s. k.,

miniszterelnöki hivatali

politikai államtitkár

Dr. Hankó Faragó Miklós s. k.,

igazságügyi minisztériumi

politikai államtitkár