135/2004. (XII. 16.) GKM rendelet

az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet módosításáról

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 11. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §

Az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet (a továbbiakban: R.) melléklete e rendelet melléklete szerint módosul.

2. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, egyidejűleg

a) hatályát veszti az R. mellékletében foglalt Emelőgép Biztonsági Szabályzat I. Fejezetének 7.1.2. és a 8.6.5-8.6.6. alpontja,

b) az R. mellékletében foglalt Emelőgép Biztonsági Szabályzatban az "erősáramú szabadvezeték" kifejezés helyébe a "nagy- és kisfeszültségű föld feletti szabadvezeték" kifejezés lép.

Dr. Kóka János s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

Melléklet a 135/2004. (XII. 16.) GKM rendelethez

Az Emelőgép Biztonsági Szabályzat módosítása

(1) Az I. Fejezet 1.1. és 1.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1.1. Jelen szabályzat hatálya a II., III. és IV. fejezetében foglalt emelőgépekkel végzett tevékenységre, továbbá teherfelvevő eszközökre terjed ki.

1.2. Nem tartozik a szabályzat hatálya alá a zárt technológiai láncba (géprendszerbe) beépített és csak a gépet kiszolgáló emelőszerkezet és azok teherfelvevő eszközei, a felvonó, az úszólétesítményeken lévő emelőgép, valamint a földmunkagép, kivéve, ha az emelőgép (daru) üzemmódban működik."

(2) Az I. Fejezet 4.5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az emelőgép karbantartója köteles:) "4.5. az üzemeltető részére átadni: - az egyműbizonylatú, folyamatosan felhasználható anyagok, részegységek (sodronykötél, acélszerkezeti anyagok, teherviselésben részt vevő kötőelemek stb.) bizonylatainak hiteles másolatait,

- a karbantartással kapcsolatos dokumentumokat;"

(3) Az I. Fejezet 5.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"5.1. Emelőgép-kezelő

Emelőgépet önállóan az a személy kezelhet, aki

- 18. életévét betöltött, vagy szakmunkás,

- a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály* szerint előzetes és időszakos orvosi vizsgálat alapján alkalmas,[1]

- rendelkezik az emelőgép kezelésére államilag elismert szakképesítéssel és a helyváltoztatásra is képes emelőgép esetében - ha azt maga vezeti - az ahhoz szükséges vezetői engedéllyel."

(4) Az I. Fejezet 6.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"6.3. A munkavédelmi oktatásokhoz az üzemeltető munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személlyel tematikát készíttet, amelynek ki kell terjednie a munkahelyek, munkaeszközök, a technológia kockázataira, annak elhárítására, a vonatkozó jogszabályok betartására."

(5) Az I. Fejezet 7.1. és 7.1.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"7.1. Az üzembe helyezést megelőző munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatok

7.1.1. Az emelőgép üzembe helyezésének feltétele a munkavédelmi üzembe helyezés."

(6) Az I. Fejezet 7.2.10. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"7.2.10. Az emelőgép időszakos vizsgálatára emelőgép szakértő jogosult. Az emelőgép fővizsgálatára - kivéve az 1000 kg-nál nagyobb megengedett teherbírású emelőgépet és az olyan emelőgépet, amelynél a kezelői munkahely az emelőkocsin van, és a kocsi 1,5 m-nél magasabbra emelhető - és szerkezeti vizsgálatára emelőgép ügyintéző, csak a szerkezeti vizsgálatára emelőgép vizsgáló is jogosult."

(7) Az I. Fejezet 8.1.7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"8.1.7. Amennyiben külön jogszabály* eltérően nem rendelkezik, emelőgéppel személyeket emelni csak erre a célra tervezett és tanúsított kiegészítő felszereléssel, illetve az erre az üzemmódra alkalmassá tett emelőgéppel szabad."[2]

(8) Az I. Fejezet 8.1.12. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"8.1.12. Amennyiben külön jogszabály* eltérően nem rendelkezik, megemelt terhet csak olyan terület felett szabad vinni, ahol személyek nem tartózkodnak, kivéve a színpadi munkát."[3]

(9) Az I. Fejezet 8.2.11. alpont első francia bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(8.2.11. Nem emelhet meg az emelőgéppel olyan terhet:)

"- amelyen személy tartózkodik, kivéve: a személy emelésére is alkalmas, illetve személytartóval rendelkező emelőgép;"

(10) Az I. Fejezet 8.6. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"8.6. A nagy- és kisfeszültségű föld feletti szabadvezeték közelében végzett emelés."

(11) Az I. Fejezet 8.6.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"8.6.1. A nagy- és kisfeszültségű föld feletti szabadvezeték közelében üzemeltetett emelőgépnél a vezetékeket feszültségmentesíteni kell. Ha ez nem lehetséges, akkor a külön jogszabályban* feszültségszinttől függően meghatározott biztonsági távolságot kell biztosítani.[4]

A vonatkozó jogszabályban foglaltakon túl a telepítés, üzemeltetés megkezdése előtt ki kell kérni a vezeték kezelőjének (áramszolgáltató) írásbeli nyilatkozatát is a feszültség nagyságáról és a biztonsági távolságról."

(12) Az I. Fejezet 8.6.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"8.6.2. Amennyiben az emelőgép magassága a 4 métert meghaladja és a vezeték szakasz nem feszültségmentesíthető, az emelési utasításban rögzíteni kell:

- hogy a legkisebb biztonsági távolság határára jelzőőrt kell állítani,

- hogy a legkisebb biztonsági távolságot a vezetékkel párhuzamosan meg kell jelölni (pl. karók, jelzőszalag),

- hogy a jelzőőrnek minden mozgást le kell állíttatnia, ha az emelőgép, a teher vagy a teherfelvevő eszköz megközelítette a jelzett vonalat,

- a jelzőőr tartózkodási helyét.

A jelzőőrt egyéb feladattal megbízni nem szabad."

(13) Az I. Fejezet 8.6.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"8.6.3. A nagy- és kisfeszültségű föld feletti szabadvezeték veszélyes közelébe telepített, illetőleg üzemeltetett emelőgép kezelőjével és a kötöző, irányító személyzettel a munkálatok megkezdése előtt a biztonságos munkavégzés feltételeit el kell sajátíttatni, ellenőrizhető módon."

(14) Az I. Fejezet 8.6.4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"8.6.4. Ha az emelőgép vagy valamelyik része érintkezésbe kerül a feszültség alatt álló erősáramú szabadvezetékkel, akkor az emelőgép-kezelő:

- adjon hangjelzést, amely az ott tartózkodó személyek figyelmét felhívja a veszélyhelyzetre,

- kísérelje meg az emelőgépet eltávolítani a vezetéktől, vagy kérjen intézkedést a vezeték feszültségmentesítésére,

- csak a biztonsági előírások betartásával hagyja el az emelőgépet úgy, hogy egyszerre ne kerüljön kapcsolatba az emelőgép fém részével, valamint a talajjal.*[5]

Ebben az esetben az ott tartózkodó személyek kötelesek a veszélyes teret elhagyni."

(15) A III. Fejezet 3.3.2.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3.3.2.1. Amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik csak olyan térben szabad a személytartóval személyeket magasba emelni, ahol a nagy- és kisfeszültségű föld feletti szabadvezetékre történő ráhaladás kizárt, és a személytartóban lévő kezelőnek szabad manipulációs lehetősége van a kosárral elérendő hely környezetében."

(16) A III. Fejezet 3.3.2.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3.3.2.2. Amennyiben külön jogszabály* eltérően nem rendelkezik nagyfeszültségű föld feletti szabadvezeték közelében a biztonsági övezeten belül tilos az emelőberendezést személyemelésre felhasználni."[6]