Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

184/2004. (VI. 3.) Korm. rendelet

az elektronikus közigazgatási ügyintézésről és a kapcsolódó szolgáltatásokról

A Kormány az információs társadalom felépítésének elősegítése és az elektronikus ügyintézés megvalósítása érdekében a közigazgatási ügyintézéssel kapcsolatos egyes feladatok elektronikus ellátása, az elektronikus ügyintézés jogi feltételrendszerének egységes és biztonságos kialakítása érdekében az elektronikus úton, az internet, illetőleg más elektronikus csatornák igénybevételével történő közigazgatási szolgáltatások nyújtását a következőképpen szabályozza.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed

a) a Kormány irányítása alatt álló központi közigazgatási szervekre, amennyiben azok az e rendeletben foglaltak szerint elektronikus tájékoztató szolgáltatást nyújtanak;

b) az államigazgatási hatósági ügyben eljáró közigazgatási szervekre, amennyiben azok elektronikus úton e rendeletben foglalt szolgáltatásokat nyújtanak;

c) azokra az a) és b) pont hatálya alá nem tartozó szervezetekre, melyek hatósági, illetve egyéb ügyintézést biztosító, illetőleg azt segítő szolgáltatásokat elektronikus úton nyújtanak és e szolgáltatásokat saját elhatározásuk alapján, ügyfeleik számára a kormányzati portálon keresztül teszik elérhetővé; [a továbbiakban a)-c) pontokban foglalt szervezetek együttesen: szolgáltatók]

d) a szolgáltatók által nyújtott szolgáltatásokat igénybe vevőkre;

e) a kormányzati portál és az elektronikus kormányzati gerinchálózat fenntartójára, üzemeltetőjére, illetőleg más e rendszerhez kapcsolódó szolgáltatást nyújtó szervezetekre.

(2) Amennyiben a szolgáltatók tekintetében az elektronikus közigazgatási ügyintézésre, vagy ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokra törvény vagy törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály e rendelettől eltérő rendelkezéseket tartalmaz, e rendeletet az ott meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

2. §

Jelen rendelet alkalmazásában:

a) elektronikus közigazgatási ügyintézés: szolgáltatás, amely a hatósági ellenőrzés kivételével a közigazgatási hatósági ügyek eljárási cselekményeinek vagy azok részeljárásainak e rendeletben foglalt feltételek szerinti elektronikus úton történő gyakorlását biztosítja;

b) elektronikus közigazgatási szolgáltatás: a közigazgatási hatósági ügyintézés körébe nem tartozó, az ügyféljogok eredményesebb, gyorsabb gyakorolhatóságát segítő szolgáltatás, s az ehhez kapcsolódó feladatok ellátása;

c) elektronikus tájékoztató szolgáltatás (tájékoztatás): az elektronikus közigazgatási szolgáltatás körén kívüli, a közigazgatási szervek által a hatósági ügyintézés körében a hatáskörükbe tartozó ügyek intézéséről elektronikus úton keresztül hozzáférhetővé tett általános jellegű információs szolgáltatás;

d) gazdálkodó szervezet: a Ptk. 685. § c) pontjában foglalt valamennyi szervezet;

e) interaktív szolgáltatások: az egyszerű tájékoztatáson túlmenő olyan szolgáltatások (pl. letölthető űrlapok, keresőrendszerek, tematikus tájékoztatók), amelyek csak a használó aktivitását igénylik, a szolgáltatást nyújtó szerv által előkészített dokumentumok alapján;

f) internetes ügyfélszolgálat: az elektronikus közigazgatási ügyféltájékoztatás és szolgáltatások igénybevételét lehetővé tevő, az ügyintézési lehetőségekről tájékoztatást nyújtó nyilvános internetes felület;

g) Központi Elektronikus Szolgáltatási Rendszer (a továbbiakban: központi rendszer): együttesen magába foglalja az elektronikus kormányzati gerinchálózatot, a kormányzati portált, az ott megjelenő szolgáltatásokat és ügyintézési lehetőségeket, valamint azok fenntartóit és üzemeltetőit, továbbá biztosítja a használók számára az ügyfélkapu létesítési lehetőségét;

h) szolgáltatást igénybe vevő (használó): az Áe. szerint ügyfélnek minősülő személy, valamint a jelen rendeletben szabályozott szolgáltatásokat igénybe vevő természetes személy, illetve gazdálkodó szervezet;

i) tranzakciós szolgáltatások: olyan szolgáltatások, amelyek során az ügyfél a közigazgatási szerv által rendelkezésére bocsátott információ alapján ügyintézési vagy más egyedi (személyes, egyedi információt is feldolgozó) folyamatot indíthat, személyre szóló felvilágosítást, kitanítást igényelhet;

j) kormányzati portál: a használók számára a közigazgatás egészéről, valamint az aktuális kormányzati hírekről, az országgal és az Európai Unióval kapcsolatos információkról tájékoztatást nyújtó, véleménycseréhez és ügyintézéshez lehetőséget biztosító internetes felület;

k) elektronikus űrlap: az egyes elektronikus ügyintézési eljárásokhoz szükséges adatmezőket tartalmazó kitölthető elektronikus kérdéssor, melynek kitöltésével és elküldésével az adott eljárás kezdeményezhető (adattartalmát és nyomtatott formáját jogszabály állapíthatja meg);

l) ügyfélkapu: az az eszköz, amely biztosítja, hogy a használó egyedileg azonosított módon biztonságosan léphessen kapcsolatba a központi rendszer útján az elektronikus közigazgatási ügyintézést, illetve elektronikus közigazgatási szolgáltatást nyújtó szervekkel.

A szolgáltatások nyújtásának általános feltételrendszere

3. §

(1) E rendelet hatálya alá tartozó közigazgatási szerv az e rendeletben meghatározott feltételek szerint jogosult, az interaktív és tranzakciós szolgáltatást, elektronikus közigazgatási ügyintézést nyújtó közigazgatási szerv pedig köteles elektronikus tájékoztató szolgáltatást nyújtani.

(2) Elektronikus közigazgatási ügyintézés, illetve elektronikus közigazgatási szolgáltatás ügyfélkapun keresztüli igénybevételének lehetőségét egységes szemléletben, azonos kezelési elvek mellett kell biztosítani. A (3) bekezdés szerinti jogszabályok ezen kívül más megjelenítési lehetőséget is lehetővé tehetnek.

(3) Az elektronikus közigazgatási ügyintézésbe bevonható államigazgatási ügyek körét, tekintettel az Áe. 16. § (1) bekezdésében foglaltakra, e jogszabályban meghatározott technikai követelmények figyelembevételével jogszabály* határozza meg. Az elektronikus közigazgatási ügyintézésbe bevont államigazgatási ügyek köréről, igénybevételének lehetőségeiről, az elektronikus közigazgatási ügyintézéssel összefüggő követelményekről szóló tájékoztatás a kormányzati portálról is elérhető.[1]

(4) A kormányzati portál fenntartója a kormányzati portál nyilvános információs felületén az elektronikus közigazgatási ügyintézésről, illetve elektronikus tájékoztató és egyéb elektronikus közigazgatási szolgáltatásokról hozzáférést is biztosító tájékoztatást nyújt.

(5) Ha az elektronikus közigazgatási ügyintézés, illetve elektronikus közigazgatási szolgáltatás igénybevételének lehetőségét a szolgáltató nem csak a kormányzati portálon keresztül biztosítja, úgy a szolgáltató köteles a kormányzati portálon elérhető további szolgáltatásokról és azok igénybevételének feltételeiről szóló információk hozzáférésének interneten keresztüli, közvetlen elérhetőségét az általa üzemeltetett internetes szolgáltatás részét képező tájékoztató felületen biztosítani.

II. Fejezet

ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI ÜGYINTÉZÉS ÉS ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

Az elektronikus tájékoztató szolgáltatás

4. §

(1) A használó - személyének azonosítása nélkül - az e §-ban felsorolt tájékoztató szolgáltatások igénybevételére a kormányzati portálon vagy a szolgáltató elektronikus tájékoztató szolgáltatásán keresztül jogosult.

(2) Elektronikus közigazgatási szolgáltatást, illetve elektronikus tájékoztató szolgáltatást nyújtó közigazgatási szerv a hatósági ügyintézés körében a hatáskörébe tartozó ügyek intézéséről általános jellegű elektronikus tájékoztató szolgáltatást nyújt, mely magában foglalja:

a) a közigazgatási szerv megnevezését, hatáskörét, illetékességét, postai és ügyfélkapcsolati célra szolgáló címét, biztonságos kommunikációt szolgáló elektronikus felületét, telefon- és telefaxszámát;

b) az egyes hatósági ügyek intézésére a közigazgatási szerven belül illetékes szervezeti egység elnevezését (szükség esetén ügyintézésre használt elektronikus levélcímet), az ügyfélfogadási rendről szóló információt, illetőleg

c) az ügyek intézését segítő útmutatókat, a hatályos jogszabályokon alapuló ügymenetre (ügyintézési folyamat leírására) vonatkozó tájékoztatókat és az ügyintézéshez használt formanyomtatványok letölthetővé tételét.

(3) Az interaktív szolgáltatást, tranzakciós szolgáltatást, illetve elektronikus közigazgatási ügyintézést nyújtó közigazgatási szerv - a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően - tájékoztatást ad:

a) az ügyintézés során alkalmazott hatályos jogszabályokról;

b) az ügyintézés jogszabályban meghatározott elintézési határidejéről;

c) az ügyek intézése során elektronikus úton gyakorolható cselekményekről, így különösen a központi rendszer igénybevételének feltételeiről, az eljárás megindításához szükséges kérelem (beadvány) elérhetőségéről, kitöltésének módjáról, továbbításáról;

d) az egyes eljárási cselekményekhez kapcsolódó, az ügyfelet megillető jogokról, az ügyfelet terhelő kötelezettségekről;

e) a közigazgatási szerv hatáskörébe tartozó hatósági nyilvántartásokban, illetőleg hatósági ügyintézéshez kapcsolódó személyes adatkezelésekről és az ügyfelet megillető adatvédelmi garanciákról;

f) az eljárási illetékről vagy igazgatási szolgáltatási díjról és lerovásának, befizetésének módjáról;

g) elektronikus aláíró eszközzel nem rendelkező ügyfél számára az ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációs eljárás menetéről, az ahhoz szükséges dokumentumokról;

h) az elektronikus ügyintézés technikai szabályairól, a dokumentumok formátumairól.

(4) Interaktív, illetve tranzakciós szolgáltatás keretében, jogszabállyal rendszeresített vagy hivatalosan közzétett nyomtatványon, elektronikus űrlapon érkező kérelmet vagy beadványt, ha annak kitöltése a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelel, a közigazgatási szerv köteles:

a) papír alapú ügyintézés esetén kinyomtatott formában;

b) elektronikus közigazgatási ügyintézés, illetve elektronikus közigazgatási szolgáltatás nyújtása esetén elektronikus formában elfogadni.

(5) Interaktív, illetve tranzakciós szolgáltatás, valamint internetes ügyfélszolgálat csak abban az esetben nyújtható, ha a szolgáltató biztosítja, hogy a közzétett információk hitelesek, pontosak, naprakészek és az interneten keresztül folyamatosan hozzáférhetők.

(6) A jelen §-ban foglalt követelmények érvényesülését a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter (a továbbiakban: miniszter) ellenőrzi. E jogkörében eljárva jogosult:

a) a közigazgatási szerv vezetőjét tájékoztatni az észlelt hiányosságokról és felhívni e követelményeknek való megfeleltetésre;

b) ennek eredménytelensége esetén a hibás, hiányos elektronikus tájékoztató szolgáltatás esetén a felelős személlyel szemben, a vonatkozó jogszabályok szerinti felelősségre vonását kezdeményezni a közigazgatási szerv vezetőjénél, illetve a munkáltatói jogok gyakorlójánál.

Ügyintézés elektronikus dokumentumba foglalt iratok útján

5. §

(1) Az ügyfél, kérelmét legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalva, közvetlenül a hatóság elektronikus levélcímére, vagy az ügyfélkapun keresztül, illetve a hatóság honlapján megadott, a 4. § (2) bekezdés a) pontja alapján feltüntetett biztonságos ügyfélkapcsolati elektronikus felületre küldheti meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hiteles beadvány nem érinti az eljárás lefolytatásához szükséges, jogszabályban meghatározott személyes adatok átadásának kötelezettségét.

(3) A hatóság köteles az (1) bekezdés szerint megküldött elektronikus dokumentum érkezését haladéktalanul visszaigazolni a feladási címre, a visszaigazolásban rögzítve az érkezés időpontját, amely a benyújtás időpontjának tekintendő. A visszaigazolásnak, amennyiben a levél munkaidőben érkezik, még azon a napon, amennyiben munkaidőn kívül érkezik, az azt követő első munkanapon kell megtörténnie.

(4) A visszaigazolás tartalmazza az ügyirat érkeztető számát, amelyre az ügy további intézése, illetve az eljáráshoz jogszabály szerint szükséges illeték, igazgatási szolgáltatási díj, illetve egyéb költségek befizetése során hivatkozni lehet. Az érkeztető szám képzésének szabályait e rendelet 16. § (3) bekezdés b) pontja alapján kialakított eljárásrend tartalmazza.

(5) Amennyiben az (1) bekezdés szerint megküldött elektronikus dokumentumot a hatóság nem tudja a rendelkezésére álló eszközökkel értelmezni, úgy az ügyfélhez intézett felhívásban tájékoztatást ad az általa használt dokumentumformátumokról. Ebben az esetben a benyújtás időpontja a hatóság által is értelmezhető dokumentum megérkezésétől számítandó.

(6) Ha a kiadmányozó rendelkezik minősített elektronikus aláírást létrehozó eszközzel, a határozat, hatósági bizonyítvány, hatósági igazolvány minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumban is kiadható, amennyiben az ügyfél kérelmében erre vonatkozó igényét jelzi. Ennek érdekében az ügyfél, kérelmében megadja azt az elektronikus felületet, illetve elektronikus levélcímet, amelyen a hatóság által minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumot fogadni képes. Az elektronikus felület, illetve elektronikus levélcím helyességéért az ügyfél tartozik felelősséggel.

(7) Az ügyfél köteles az elektronikus dokumentum megérkezését visszaigazolni. Amennyiben ez öt napon belül nem történik meg, a hatóság határozatát az általános szabályok szerint postai úton is megküldi. A kézbesítés időpontjának a visszaigazolásban feltüntetett időpont tekintendő, ennek hiányában az Áe. kézbesítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(8) E § vonatkozásában az elektronikus aláírással nem ellátott elektronikus dokumentum csak joghatállyal nem rendelkező, tájékoztatás jellegű információt tartalmazhat.

Ügyfél-azonosítást igénylő eljárások igénybevétele

6. §

(1) Ügyfél-azonosításhoz kötött kötelező elektronikus közigazgatási ügyintézést csak törvény rendelhet el.

(2) Elektronikus közigazgatási ügyintézéshez az ügyfél azonosítása szükséges. Egyéb esetekben a használó személyes megjelenését vagy elektronikus aláírásának használatát csak jogszabály írhatja elő. Az ügyfél-azonosítás szükséges eljárását kockázat- és folyamatelemzés alapján kell kiválasztani.

(3) Amennyiben az adott eljárás vagy eljárási elem nem teszi ezt elengedhetetlenné, a használó ügyfél-azonosítása, az (1)-(2) bekezdésben foglaltak kivételével, nem követelhető meg.

(4) E rendelet 7-11. §-ai szerint lefolytatott regisztrációs (nyilvántartásba vételi) eljárást követően a használó jogosult a központi rendszerben elérhető valamennyi, ügyfél-azonosításhoz kötött elektronikus közigazgatási ügyintézés, illetve elektronikus közigazgatási szolgáltatás használatára. Az adatszolgáltatás szempontjából teljes és hiteles, az eljárási szabályoknak megfelelő regisztrációs kérelem nem utasítható el.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak nem érintik az eljárás lefolytatásához szükséges, jogszabályban meghatározott személyes adatok átadásának kötelezettségét.

Az ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztráció

7. §

(1) A regisztrációt igénylő az ügyfél-azonosításhoz kötött elektronikus közigazgatási ügyintézés igénybevételére és személyes ügyfélkapu nyitására feljogosító regisztráció iránti kérelmét, személyesen a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervénél, vagy a körzetközponti feladatokat ellátó jegyző által működtetett okmányirodában, illetve kormányrendeletben meghatározott más hatóságnál formanyomtatvány (illetve elektronikus űrlap) kitöltésével nyújthatja be.

(2) Bármely természetes személy a központi rendszerben személyes ügyfélkapu létesítését kezdeményezheti. Ügyfélkapu csak akkor létesíthető, ha a használó egyértelműen hozzájárult ahhoz, hogy személyazonosító adatait a 7. § (1) bekezdésében meghatározott közigazgatási szerv, valamint a központi rendszer üzemeltetője a használó egyértelmű azonosításának biztosítása, illetőleg ellenőrzése céljából kezelheti. Amennyiben a használó adatai kezeléséhez történő hozzájárulását visszavonta, az ügyfélkaput haladéktalanul meg kell szüntetni és az adatokat törölni kell.

(3) Amennyiben a használó elektronikus aláíró eszközzel rendelkezik, és elektronikus aláírását ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztráció céljára kívánja használni, a kérelem az ügyfél legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával ellátott elektronikus dokumentumban elektronikus úton is benyújtható a központi rendszer erre szolgáló levélcímére, mely a kormányzati portál kezdőlapjáról elérhető. A központi rendszer ebben az esetben az elektronikus aláírás tanúsítványának érvényességét ellenőrzi. Amennyiben az elektronikus aláírás tanúsítványa érvényes, a regisztrációról a központi rendszer elektronikus levélben küld visszaigazolást a regisztrációt kérő által megadott címre. Képviseleti jogosultság igazolására az elektronikus aláírás ezen eljárásban csak abban az esetben használható, ha a tanúsítvány erre vonatkozó információt is tartalmaz.

8. §

(1) Az ügyfélkapu létesítéséhez a használó személyazonosságát a 7. § (1) bekezdésében meghatározott közigazgatási szervnél személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal (személyazonosító igazolvány, útlevél, 2001. január 1. után kiállított vezetői engedély vagy kártya formátumú vezetői engedély) igazolja, és természetes személyazonosító, valamint lakcím adatait, illetve, amennyiben elektronikus úton kíván kapcsolatot tartani, elektronikus levélcímét adja meg. Az elektronikus levélcím érvényességéért a használó felel. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá nem tartozó külföldiek esetén az azonosítás az útlevél, valamint - ha azzal rendelkezik - a magyarországi tartózkodásra jogosító engedély alapján történik. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá nem tartozó EGT tagállamok állampolgárainak azonosítása útlevél vagy más személyazonosításra alkalmas okmány alapján történik. A 7. § (1) bekezdésében meghatározott közigazgatási szerv az adatokat a használó hozzájárulása alapján a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban, illetve a személyi adat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá nem tartozó külföldiek esetén a központi idegenrendészeti nyilvántartásban ellenőrzi.

(2) A regisztrációt igénylő személyazonosítását követően az (1) bekezdésben meghatározott közigazgatási szerv a használót az (1) bekezdés szerinti adatokkal regisztrálja a központi rendszerben és felhasználói nevet, valamint egyszer használatos kódot képez számára, amelyet részére átad. A közigazgatási szerv az általa átvett regisztrációs kérelmeket havonta, postai úton a kormányzati portál üzemeltetőjéhez továbbítja irattározás céljából.

(3) A használó felhasználói neve és az egyszer használatos kód felhasználásával bejelentkezik a központi rendszerbe, és ott az ügyfélkapu megnyitásához szükséges, legfeljebb öt évig érvényes egyedi azonosítót képez. Az azonosítót a használó első alkalommal az egyszer használatos kódtól eltérő legalább hat legfeljebb tizenhat betűből és számból álló jelsorozat formájában határozza meg.

(4) Az egyedi azonosító a rögzítésétől számított öt évig, illetve a használó igénye esetén az általa meghatározott ennél rövidebb időtartamig érvényes. Az azonosító tulajdonosa annak, érvényességi ideje alatt a központi rendszernek a regisztrációs adatok karbantartására szolgáló, csak ezen azonosítókkal elérhető felületén az azonosítót megváltoztathatja. Ebben az esetben az érvényességi időtartam számítása a változtatás időpontjától számítandó. A határidő lejártakor a regisztráció során nyilvántartásba vett adatok automatikusan törlésre kerülnek.

(5) A használó regisztrációs adatai meghosszabbítását, illetve törlését a 7. § (1) bekezdésében meghatározott közigazgatási szerv előtt személyesen vagy az ügyfélkapun keresztül az erre vonatkozó formanyomtatvány, illetőleg elektronikusan aláírt elektronikus űrlapnak a központi rendszer részére történő eljuttatásával kérheti. Törlésre irányuló kérelem esetén a hozzáférést haladéktalanul meg kell szüntetni, a regisztrált adatok visszaállíthatatlanul törlésre kerülnek. A törlés nem érinti a korábbi eljárások érvényességét.

(6) A regisztrált adatokban bekövetkezett változásokat a 7. § (1) bekezdésében meghatározott közigazgatási szerv előtt személyesen, vagy a központi rendszerben az ügyfélkapun keresztül lehet bejelenteni. Ennek elmulasztása esetén a használó - változás-bejelentési kötelezettsége teljesítéséig - az ügyfél-azonosítást igénylő elektronikus közigazgatási ügyintézésből, illetve elektronikus közigazgatási szolgáltatásból kizárható.

9. §

A használó több ügyfélkapu létesítését is kezdeményezheti, azonban személyenként csak egy ügyfélkapu létesítése díjmentes. Második és minden további ügyfélkapu létesítéséért kapunként az általános tételű eljárási illetékkel megegyező összegű regisztrációs díjat kell fizetni, mely összeg a regisztráló közigazgatási szerv bevételét képezi.

Ideiglenes regisztráció

10. §

(1) A kormányzati portálon elérhető elektronikus regisztrációs űrlappal az elektronikus aláírással nem rendelkező személy - adatai kezeléséhez történő hozzájárulása alapján - előzetesen regisztrálható (ideiglenes regisztráció). A regisztrációs kérelmet a kormányzati portálhoz kell elektronikusan megküldeni. Az első alkalommal, elektronikus aláírás nélkül távolról elektronikusan bejelentkező személy részére a központi rendszer az ideiglenes azonosítót és a felhasználói nevet a kérelem benyújtását követő három munkanapon belül postai úton eljuttatja.

(2) Az ideiglenes regisztráció feljogosítja a regisztrációt kérőt a központi rendszer valamennyi azonosításhoz kötött - azonban elektronikus közigazgatási ügyintézés körébe nem tartozó - szolgáltatásának igénybevételére.

(3) Amennyiben az ideiglenes regisztrációval a használó olyan elektronikus közigazgatási ügyintézést kíván indítani, amelynek érdekében elektronikus közigazgatási ügyintézést biztosító közigazgatási szerv előtti személyes megjelenés szükséges, a regisztráció véglegesítése, a személyazonosság ellenőrzése az ügyfél igénye alapján az ügyintézés során szükséges személyes megjelenéshez kapcsolható. A regisztráció befejezése ebben az esetben meg kell előzze az érdemi ügyintézést. A végleges regisztrálás után a használó adatait az ideiglenes regisztrációból törölni kell.

(4) A használó a regisztrációt követően jogosult az ügyfél-azonosítást igénylő elektronikus közigazgatási ügyintézés, illetve elektronikus közigazgatási szolgáltatások, illetőleg a 15. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatás igénybevételére. Ez nem érinti az egyes szolgáltatások igénybevétele során a jogszabályban meghatározott adatok megadásának kötelezettségét.

(5) A használó a regisztrációt követően - amennyiben elektronikus levélcímét megadta elektronikus úton - megkapja a 18. § (2) bekezdés e) pontja szerinti, az általa elérhető szolgáltatásokat és azok igénybevételének szabályait rögzítő tájékoztatót. A központi rendszer az elektronikus közigazgatási szolgáltató rendszer technikai szabályainak megváltozásáról az ügyfelet ugyanilyen módon tájékoztatja.

A felhasználói név és jelszó kezelésére vonatkozó szabályok

11. §

(1) A használó a felhasználói nevet és a hozzá tartozó jelszót köteles megőrizni és titokban tartani. A jelszó elvesztése, jogosulatlan személy birtokába kerülése esetén a használó köteles írásban (postai úton, telefaxon vagy e-mail útján)- a regisztráció során megadott adatainak egyidejű megadása mellett - kérni jelszavának érvénytelenítését a kormányzati portál ügyfélszolgálatánál, vagy a 7. § (1) bekezdésében meghatározott közigazgatási szervnél. E kötelezettségét az ügyfélszolgálatnak történő telefonos bejelentéssel - az írásban történő bejelentés során kért adatainak megadásával egyidejűleg - is teljesítheti.

(2) A bejelentés kézhezvételét, illetve telefonon való bejelentést követően a központi rendszer a használó személyes ügyfélkapuját érvényteleníti. A szabályszerűen teljesített bejelentés elmulasztásából eredő károkért való felelősség a hatóságokra és a központi rendszer üzemeltetőjére nem hárítható át.

(3) A személyes ügyfélkapu érvénytelenítését követően, kérelemre a központi rendszer új felhasználói nevet és egyszer felhasználható jelszót képez. E kérelem elintézésének külön regisztrációs díja a mindenkori általános tételű eljárási illeték ötven százaléka.

(4) A szolgáltató a központi rendszer által átadott felhasználói név és a kérelemben szereplő adat azonosságát, illetve az elektronikus aláírás tanúsítványának érvényességét az elektronikus közigazgatási ügyintézés, illetve elektronikus közigazgatási szolgáltatás igénybevételének biztosítása előtt ellenőrzi. Amennyiben az eljárás biztonsága megköveteli, kérheti az általa nyilvántartott és a központi rendszernek visszaküldött természetes személyazonosító adatok egyezésének ellenőrzését. A központi rendszer ehhez a használó hozzájárulása alapján nyilvántartott adatokat használhatja fel, de csak az egyezés tényét küldheti meg a szolgáltatónak. Az ellenőrzés elmulasztása miatt felmerülő károkért való felelősség a mulasztó szolgáltatót terheli.

(5) A központi rendszer és az adott elektronikus közigazgatási ügyintézést (elektronikus közigazgatási szolgáltatást) végző közigazgatási szerv közötti kapcsolat során képzett ideiglenes (tranzakciós) azonosítókat a kapcsolat lebontása után azonnal törölni kell, azok nem naplózhatók.

Kérelem elektronikus úton történő előterjesztése

12. §

(1) Az elektronikus úton előterjesztett kérelem elintézésére az Áe., illetőleg a vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezései irányadók.

(2) Az ügyfél elektronikus közigazgatási ügyintézést -eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában-az 5. § (1) bekezdésében foglalt lehetőséget nem érintve, a központi rendszerben számára nyitott ügyfélkapun keresztül, a kérelem elektronikus űrlapon történő benyújtásával kezdeményezhet. A kérelem az ügyfél egyedi azonosítójának és titkos jelszavának megadását követően, az előírt elektronikus űrlap alkalmazásával nyújtható be.

(3) Elektronikus közigazgatási ügyintézés, illetve elektronikus közigazgatási szolgáltatás nyújtása keretében - a kérelemnek a közigazgatási szerv rendszerébe történő megérkezése után - az ügyfél automatikus módon visszaigazoló üzenetet kap, amely az üzenet megérkezésének nyugtázásán túl az ügyhöz rendelt egyedi azonosító jelet is tartalmazza. Ez az azonosító jel szolgál az illeték, illetve más díjak lerovása során az ügy azonosítására.

(4) A szolgáltató a hozzá beérkezett kérelmet automatikusan, megváltoztathatatlan formában rögzíti, feltüntetve azt az időpontot, amikor az az elektronikus közigazgatási szolgáltató rendszerben visszaigazolásra került. A kérelem előterjesztési időpontja az automatikusan létrehozott visszaigazolásban az érkeztetés időpontjaként megjelölt időpont. A kérelem kézbesítési időpontja az automatikusan generált visszaigazoló levél elküldésének időpontja, amennyiben az munkaidőre esik, egyébként az első soron következő munkanap. Az ügyfél kérheti, hogy a hatóság az ügyfél által megadott elektronikus levélcímre visszaküldje a vett kérelmet, és az ügyfél azt átviteli vagy egyéb technikai hiba esetén 2 napon belül az üzenetet korrigálhatja.

(5) Az ügyfélkapun keresztül szabályszerűen benyújtott kérelmet, ellenkező bizonyításig az ügyféltől származónak kell tekinteni, és az az írásos beadvánnyal megegyezően alkalmas az ügyfél nyilatkozatának bizonyítására. Az elektronikus aláírás tanúsítványának, illetve az egyedi azonosító és a titkos jelszó érvénytelenítése nem érinti azon elektronikus dokumentumok hitelességét, amelyek azok érvényességi idején belül kerültek az elektronikus közigazgatási szolgáltató rendszerbe, kivéve, ha az ügyfél igazolja, hogy azok nem tőle származtak.

A határozat közlése

13. §

Ha a közigazgatási eljárás során közhiteles, papír alapú okirat kiadása szükséges és az ügyfél ezt elektronikus formában kérte, úgy az minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalva adható ki, amennyiben arra a szolgáltató technikailag felkészült.

Fizetési kötelezettségek az elektronikus ügyintézés összefüggésében történő teljesítése

14. §

(1) Az illeték- vagy az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére kötelezett az eljárás megindításával összefüggésben keletkező fizetési kötelezettségét államigazgatási eljárási illeték esetében a Magyar Államkincstárnál vezetett eljárási illetékbevételi számla javára, igazgatási szolgáltatási díj esetében a vonatkozó jogszabályban megjelölt számla javára átutalással teljesíti. A banki átutalás "közlemény" rovatában, illetve a készpénzátutalási megbízás befizetőazonosító rovatában fel kell tüntetni az eljáró szerv által adott ügyazonosító számot az eljárási illeték előzetes megfizetésének esetét kivéve. Lehetőség van az eljárási illeték előzetes - az eljárás megindítását (kérelem előterjesztését) megelőzően történő - megfizetésére készpénzátutalási megbízással.

(2) Az ügyazonosító szám az eljárási illeték esetében a Magyar Államkincstár által kiadott, az eljáró szervet azonosító intézményazonosító számból és az eljáró szerv által megadott ügyszámból áll a Magyar Államkincstár által meghatározott formátum szerint. Az ügyazonosító az igazgatási szolgáltatási díj esetében az eljáró szerv által megadott szám.

(3) Az eljárási illeték előzetes megfizetését az eljárás megindításakor - a készpénzátutalási megbízás feladóvevényén szereplő "azonosító" szám (8 számjegyű azonosító), a megfizetett eljárási illeték összegének és a befizetés időpontjának feltüntetésével - közölni kell az eljáró szervvel.

(4) Az eljárási illetéket, ha azt az eljárás megindítását (kérelem előterjesztését) megelőzően nem fizették meg, illetve - ha az igazgatási szolgáltatási díjról szóló jogszabály másként nem rendelkezik - az igazgatási szolgáltatási díjat legkésőbb az ügyazonosító ügyfél általi megismerését követő munkanapon kell megfizetni.

(5) Amennyiben az illeték (igazgatási szolgáltatási díj) megfizetése a (4) bekezdésben meghatározott időpontig nem történt meg, akkor az eljáró szerv felhívja az ügyfelet, hogy nyolc napon belül fizesse meg az eljárásért fizetendő eljárási illetéket (igazgatási szolgáltatási díjat). A fizetési kötelezettség mértékéről, módjáról és határidejéről, valamint a mulasztás jogkövetkezményéről a hatóság a kérelmezőt egyidejűleg tájékoztatja.

(6) A Magyar Államkincstár az (1) bekezdés szerinti eljárási illeték befizetéseket a vonatkozó jogszabályok alapján tartja nyilván és kezeli. Az ügyazonosító számot tartalmazó befizetés megtörténtéről az ügyazonosító számot a megfizetett illeték összegét és az átutalás (befizetés) időpontját tartalmazó listát küld az eljáró közigazgatási szerv részére, mely a reá irányadó szabályok alapján az ügyfél által benyújtott hagyományos vagy elektronikus dokumentumra vagy űrlapra a befizetett összeget felvezeti.

(7) Az eljárási illeték előzetes megfizetésével indított ügyben az eljáró szerv a befizetés tényét a Magyar Államkincstár megkeresésével - a 8 számjegyű azonosító szám feltüntetése mellett - ellenőrzi. A Magyar Államkincstár a megkeresésre - a 8 számjegyű azonosító szám alapján -közli a megfizetett illeték összegét, a megfizetés időpontját és azt a tényt, hogy az adott azonosító számra érkezett-e korábban megkeresés más szervtől. Az eljáró közigazgatási szerv nyilvántartást vezet az ügyfél által közölt 8 számjegyű azonosító számról, a megfizetett összeg nagyságáról, a befizetés időpontjáról. Ha a befizetés nem történt meg vagy a Magyar Államkincstár közli, hogy az azonosító számra más szervtől már érkezett megkeresés, akkor az eljáró szerv az (5) bekezdésben foglaltak értelemszerű alkalmazásával jár el.

(8) Ha a 3. § (3) bekezdése szerint kiadott jogszabály az ügyintézés jellegére, valamint az eljáró szerv (szolgáltató) működési feltételeire is tekintettel az igazgatási szolgáltatási díj fizetési kötelezettség esetén azt lehetővé teszi legkésőbb a közigazgatási eljárást lezáró határozat személyes átvételével egyidejűleg fizethető meg az igazgatási szolgáltatási díj a jogszabályban meghatározott módon.

Az elektronikus úton történő időpontfoglalás

15. §

(1) Amennyiben ennek technológiai feltételei adottak, a közigazgatási szerv az ügyfél személyes megjelenéséhez kötött hatósági ügyek intézését elektronikus úton történő előzetes ügyintézői időpontfoglalással segítheti elő. Az elektronikus úton történő előzetes időpontfoglalás lehetőségéről a közigazgatási szerv a 17. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti tájékoztatót tesz közzé, a regisztrált ügyfelek - ideértve a 10. § szerinti ideiglenes regisztrációt is -számára pedig a tájékoztatóban megjelölt internetes felületen hozzáférést biztosít az ügyintézői naptárhoz. A közigazgatási szerv köteles gondoskodni az ügyintézői naptár naprakész, folyamatos és hatékony ügyintézést biztosító aktualizálásáról.

(2) Az ügyfél benyújtott kérelmével egyidejűleg az elektronikus úton elérhető ügyintézői naptárban a rendelkezésre álló szabad időpontok közül megjelölheti, melyik ügyfélfogadási napon és időpontban kíván a közigazgatási szervnél ügyintézés céljából megjelenni.

(3) Ha az ügyfél részéről olyan körülmény merül fel, amely miatt a személyes ügyintézésre az időpontfoglalásban meghatározott időpontban nincs lehetősége, az ügyfél az időpontfoglalásban meghatározott időpont előtt legkésőbb 3 órával annak módosítását kezdeményezheti.

(4) Ha a közigazgatási szerv (az ügyintéző) részéről merült fel olyan akadály, melynek következtében az időpontfoglalásban meghatározott időpontban az ügyfelet nem tudja fogadni, úgy erről az ügyfelet az ügyfél által meghatározott időpont előtt legkésőbb egy munkanappal elektronikus levélben, illetőleg távbeszélő igénybevételével értesíti, s felhívja figyelmét az új időpontfoglalás lehetőségére. Az új időpontfoglalás rendjére a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelően irányadóak.

III. Fejezet

A SZOLGÁLTATÓK FELADATAI

A szolgáltatások technológiai feltételrendszerének egységessége

16. §

(1) A jogbiztonság, a szolgáltatások megbízhatósága és az információk hitelességi követelményeinek maradéktalan teljesülése érdekében a jelen rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatások egységes technológiai követelményrendszer alapján, annak a (3) bekezdésben foglaltak szerint előzetesen megfelelve nyújthatók.

(2) Az (1) bekezdés szerinti követelményrendszer magában foglalja:

a) a szolgáltatások nyújtásához igénybe vett informatikai eszközökkel, alkalmazásokkal, számítógépes programokkal;

b) a 3. § (3)-(4) bekezdése szerinti tájékoztatásokkal és azok hozzáférhetővé tételével;

c) az egyes szolgáltatások együttes működtetésének biztosíthatóságával;

d) az elektronikus úton benyújtott ügyiratok azonosító jelének képzésével

kapcsolatos előírásokat, melyekre vonatkozó ajánlásokat az EKK a honlapján tesz közzé.

(3) A szolgáltatásnyújtás megkezdésének feltétele, hogy (1)-(2) bekezdés szerinti követelményeknek való megfelelést a jelen rendelet 23. §-ában foglaltak szerinti eljárásban előzetesen vizsgálatra és jóváhagyásra kerüljön. Az intézmény szakmai felügyeletét ellátó miniszter az informatikai és hírközlési miniszter, illetve a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által kiadott előírásokkal, a vonatkozó hazai és nemzetközi szabványokkal, valamint az Európai Unió ajánlásaival összhangban:

a) meghatározza a (2) bekezdésben foglalt követelmények konkrét technológiai feltételrendszerét;

b) meghatározza az elektronikus úton benyújtott ügyiratok azonosítóinak képzéséhez, a különböző elektronikus közigazgatási ügyintézések, illetve elektronikus közigazgatási szolgáltatások együttműködéséhez szükséges feltételeket;

c) gondoskodik az e rendeletben foglalt technológiai követelményrendszernek való megfelelés vizsgálatáról, ennek alapján egyetértését adja a tervezett fejlesztéshez.

(4) Az engedélyt a fejlesztés megkezdésére, illetve a rendszerszerű működésre elektronikusan vagy írásban kell megadni, melyet az Informatikai és Hírközlési Minisztériumnak és az Elektronikus Kormányzat Központnak tájékoztatásul nyolc napon belül meg kell küldeni.

(5) A kormányzati portálról elérhető elektronikus közigazgatási ügyintézés, illetve elektronikus közigazgatási szolgáltatás továbbfejlesztésének szakmai tartalmát úgy kell megtervezni, hogy ennek révén a szolgáltatás az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti valamennyi közigazgatási szerv számára igénybe vehető legyen, valamint az az állampolgárok magasabb színvonalú kiszolgálását, illetve feladataik magasabb szintű ellátását tegye lehetővé. A kormányzati portálon megjeleníthető fejlesztés akkor kezdhető meg, ha - a kormányzati portál működtetéséért felelős vezető nyilatkozata szerint - annak a kormányzati portálhoz való illesztése biztosítható. A továbbfejlesztés informatikai tartalmát a portál üzemeltető szervezetével folyamatosan egyeztetni kell.

A szolgáltató feladatai

17. §

(1) A szolgáltató:

a) elvégzi, illetve elvégezteti az elektronikus közigazgatási ügyintézés, illetve elektronikus közigazgatási szolgáltatás igénybevételének biztosításához kapcsolódó technikai feladatokat, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől;

b) elektronikus közigazgatási ügyintézés, illetve elektronikus közigazgatási szolgáltatás nyújtása érdekében

megállapodást köt a központi rendszer fenntartójával, melyben rögzítik a szükséges kapacitást, annak biztosításának feltételeit, illetve a megjelenítés tartalmi, adatbiztonsági követelményeit;

c) a központi rendszer üzemeltetőjével, mint adatkezelővel együttműködési megállapodást köt, amelyben a regisztrációs kérelemben adott hozzájárulás, illetve a közigazgatási szerv törvényben rögzített adatkezelési jogosultsága alapján szabályozzák a használók részére történő szolgáltatás nyújtásának és az adatkezelő megbízásából végzett adatfeldolgozási tevékenység, az adatok mozgásával kapcsolatos nyilvántartási és törlési tevékenység részletes feltételeit;

d) gondoskodik az általa azonosított használóknak a központi rendszerbe történő regisztrálásáról, adatkezelési hozzájárulásuknak a központi rendszer üzemeltetőjéhez irattározás céljából történő eljuttatásáról;

e) a használók számára elektronikus levélben és telefonon folyamatosan elérhető ügyfélszolgálatot üzemeltet;

f) az általa nyújtott elektronikus közigazgatási ügyintézéssel, illetve elektronikus közigazgatási szolgáltatásokkal kapcsolatosan, folyamatosan biztosítja a felmerülő hibaelhárítási feladatok ellátását; és

g) saját feladatkörében gondoskodik az elektronikus közigazgatási ügyintézés, illetve elektronikus közigazgatási szolgáltatások használatával, a használók számára szóló tájékoztatással összefüggő feladatok ellátásáról.

(2) Az elektronikus közigazgatási ügyintézéssel összefüggésben a szolgáltató folyamatosan biztosítja:

a) az informatikai rendszerben bekövetkező események, műveletek, rögzítésre kerülő adatok naplózását és biztonságos tárolását (archiválását), és

b) ügyfélszolgálat működtetését.

(3) A szolgáltató az elektronikus közigazgatási ügyintézéséhez különösen a következő kapcsolódó információkat biztosítja az ügyfelek számára:

a) az elektronikus ügyintézési eljárás egyes lépéseinek közérthető magyarázatát, a formanyomtatványok, elektronikus űrlapok részletes kitöltési útmutatóját;

b) az elektronikus közigazgatási ügyintézés, illetve elektronikus közigazgatási szolgáltatások igénybevételét segítő útmutatót, dokumentumformátumokat;

c) az ügyfelet terhelő kötelezettségek és az ügyfelet megillető jogok gyakorolhatóságával kapcsolatos kitanítást;

d) a regisztrációs kérelem kitöltését segítő iránymutatást;

e) a regisztráció módosításának, megújításának kezdeményezésével kapcsolatos tudnivalókat; és

f) a vonatkozó jogszabályokról, jogorvoslati lehetőségekről való minden lényeges információt.

A kormányzati portált és az elektronikus kormányzati gerinchálózatot fenntartó szervezet feladatai

18. §

(1) A központi rendszer üzemeltetője, illetve fenntartója:

a) adatkezelőként felelős a regisztráció alapján nyilvántartott személyes adatok kezeléséért;

b) ellátja a külön jogszabályban meghatározott feladatokat; és

c) az e rendeletben meghatározott feltételek mellett, illetőleg az egyedileg megkötött szolgáltatási szerződésben foglaltak szerint együttműködik más szolgáltatókkal.

(2) A miniszter gondoskodik a központi rendszer üzemeltetéséről. E feladatkörében:

a) fenntartja és fejleszti az elektronikus kormányzat alap-infrastruktúráját képező nagy sebességű országos adattovábbító elektronikus kormányzati gerinchálózatot és az ahhoz csatlakozó központi közigazgatási szervek részére nagy sebességű internet-csatlakozást biztosít;

b) az elektronikus közigazgatási ügyintézést, illetve elektronikus közigazgatási szolgáltatást nyújtó, az elektronikus kormányzati gerinchálózatba be nem vont, a kormányzati informatika körébe nem tartozó helyi közigazgatási szervek, közintézmények, közfeladatot ellátó szervek számára az Informatikai Közháló igénybevételével vagy más, biztonságos adatátvitelt lehetővé tevő módon elérhetővé teszi az elektronikus kormányzati hálózattal való informatikai együttműködés feltételrendszerét;

c) fenntartja a kormányzati portált, lehetővé teszi a kormányzati portálon, mint személyes ügyfélkapun keresztül történő elektronikus közigazgatási ügyintézést, illetve elektronikus közigazgatási szolgáltatást;

d) a kormányzati portál útján, a központi közigazgatási szervek közreműködésével biztosítja az elektronikus közigazgatási ügyintézés, illetve elektronikus közigazgatási szolgáltatások igénybevételét, valamint az interneten keresztüli és más elektronikus fizetési módok igénybevételével a díj- és illetékfizetési kötelezettség teljesíthetőségét;

e) a kormányzati portálon elektronikus tájékoztató szolgáltatás nyújt, amely kiterjed

ea) a központi közigazgatási szervek által fenntartott honlapokon való információhoz jutás elősegítésére;

eb) a közigazgatási szervek feladat- és hatáskörének, illetékességi területének ismertetésére,

ec) az egyes elektronikus közigazgatási ügyintézési lehetőségek, valamint egyes elektronikus közigazgatási szolgáltatások elérhetőségéről, igénybevételének lehetőségéről és feltételrendszeréről való tájékoztatásra,

ed) a közigazgatási információs-keresőrendszerhez és a közigazgatási fogalomtárhoz való hozzáférés biztosítására, valamint a közérdekű információk lekérdezhetőségével, valamint a központi állami nyilvántartásokhoz történő hozzáféréshez kapcsolódó információkra, és

ee) a kormányzati tevékenységgel kapcsolatos friss hírek közzétételére;

f) a hatályos jogszabályok és a vonatkozó szabványok alapján, az e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatások megvalósítása során alkalmazható részletes követelményrendszert, csatlakozási felületet határoz meg és informatikai biztonsági mintaszabályzatot készít, melyeket a Kormányzati Informatikai Egyeztető Tárcaközi Bizottság egyetértésével tesz közzé a kormányzati portálon.

IV. Fejezet

AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS EGYENÉRTÉKŰSÉGI SZABÁLYAI

Az elektronikus és papír alapú dokumentumok egyenértékűségének biztosítása

19. §

(1) Az Áe. 41. § (1)-(2) bekezdése szerint az iratbetekintésre jogosultaknak az elektronikus dokumentumokba való betekintést és a másolatkészítést ugyanolyan feltételekkel kell biztosítani, mint a nem elektronikus úton kiállított dokumentumok tekintetében. A másolat készítésére jogosult az elektronikus dokumentumról - a vonatkozó előírások megtartása mellett - közhiteles, papír alapú másolatot kérhet, kivéve, ha ezt az elektronikus tartalom jellege nem teszi lehetővé.

(2) Ha az ügy elektronikus dokumentumait olyan közigazgatási szervhez vagy személyhez továbbítják, ahol az elektronikus dokumentumba való betekintés feltételei nem biztosíthatóak, akkor az eljáró, szolgáltatást nyújtó közigazgatási szerv "az elektronikus dokumentumban foglaltakkal egyező tartalmú irat" záradékkal ellátott, papír alapú dokumentumot továbbít.

(3) Az elektronikus dokumentumról történő másolatkészítés során záradékban rögzíteni kell továbbá az elektronikus dokumentumra vonatkozó azon adatokat, amelyek az elektronikus dokumentumból egyébként nem állapíthatóak meg.

Egyes elektronikus és papír alapú közigazgatási ügyintézés cselekményeinek összekapcsolása

20. §

(1) Amennyiben valamely közigazgatási hatósági eljárásban az elektronikus ügyintézés, e rendeletben foglalt feltételei teljeskörűen nem állnak fenn, de az ügyben eljáró közigazgatási szerv informatikai felkészültsége egyes eljárási cselekmények elektronikus úton való gyakorolhatóságát lehetővé teszi, úgy a 3. § (3) bekezdése alapján megalkotandó jogszabályok biztosíthatják egyes elektronikus és papír alapú eljárási cselekmények összekapcsolását (összekapcsolás).

(2) Az összekapcsolás alapján történő ügyintézésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha az ügyfél beadványát a jelen rendeletben foglaltak szerint az elektronikus közigazgatási szolgáltató rendszeren keresztül, illetve az 5. §-ban foglaltak szerint nyújtotta be. Az összekapcsolás alapján az ügyfél elektronikus formában előterjesztett kérelme és elektronikus formában tett nyilatkozatai -amennyiben azok a vonatkozó jogszabályi előírásoknak egyebekben megfelelnek - írásban benyújtott kérelemnek, illetőleg az eljárás során írásban tett nyilatkozatoknak minősülnek.

(3) A szolgáltató az (1) bekezdés szerinti jogszabályban meghatározott módon gondoskodik arról, hogy az ügyfél elektronikus úton tett nyilatkozata elektronikus, vagy a (2) bekezdés szerint papír alapú dokumentum formájában az ügy elintézésére jogosult közigazgatási szervhez kerüljön áttételre. Az ügyintézésre egyebekben a vonatkozó jogszabályi előírások irányadók.

V. Fejezet

AZ ELEKTRONIKUS SZOLGÁLTATÁSOKKAL KAPCSOLATOS GARANCIÁLIS SZABÁLYOK

Általános szabályok

21. §

(1) A biztonságos és átlátható ügyintézés érdekében a szolgáltatók az e rendeletben meghatározott feladataik ellátása során, a szolgáltatások nyújtása érdekében, kizárólag olyan informatikai rendszert vehetnek igénybe, amely biztosítja

a) a szolgáltatók egymás közötti és az ügyfelekkel való biztonságos kapcsolatát;

b) az adatvédelmi szabályoknak megfelelő adatkezelést;

c) a hiteles dokumentumcserét, az elektronikus dokumentumok sértetlenségét, megváltoztathatatlanságát;

d) az ügyiratokba való betekintést, azokról hiteles másolat készítését, visszakereshetőségét és azok külön jogszabályban meghatározott ideig történő megőrzését.

(2) A személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek, adatfeldolgozónak és a távközlési vagy informatikai eszköz üzemeltetőjének minősülő szolgáltató külön adatvédelmi szabályzatot köteles elfogadni, és az adatvédelmi nyilvántartásba szükség esetén bejelentkezni. Az e követelményeknek való megfelelés az adott szolgáltatás akkreditációjának előfeltétele.

(3) Az ügyfélkapu létesítéséhez biztosított egyedi felhasználói név és jelszó az ügyfél hozzáférése kizárólagosságának biztosítására szolgál, azt a központi rendszer üzemeltetője számára is hozzáférhetetlen, változtatás lehetőségét kizáró módon kell tárolni. Ezen azonosító felett - e rendeletben foglalt eltérésekkel - kizárólag az ügyfélkapu birtokosa rendelkezik.

(4) A központi rendszer használata alapján nem készíthetőek felhasználói profilok, a központi rendszer és az egyes ügyintézési eljárások közötti tranzakciókat azok lezárulta után azonnal törölni kell.

A szolgáltatás biztonsága

22. §

(1) A szolgáltatók az általuk működtetett, elektronikus közigazgatási ügyintézést, illetve elektronikus közigazgatási szolgáltatást lehetővé tevő informatikai rendszer (a továbbiakban: informatikai rendszer) és az eljárások vonatkozásában:

a) biztosítják, hogy a szolgáltatás nyújtásához igénybe vett közreműködő szervezetek megfelelő szakmai képzettséggel és gyakorlati felkészültséggel rendelkezzenek;

b) biztosítják, hogy a nyújtott szolgáltatás igénybevétele az ügyfelek, illetőleg más szolgáltatók számára folyamatosan elérhető legyen;

c) a szolgáltatás nyújtásához kizárólag olyan, a vonatkozó szabványoknak és műszaki előírásoknak megfelelő megbízható informatikai rendszereket és termékeket használnak, amelyek

ca) külső beavatkozástól védettek,

cb) biztosítják az általuk támogatott folyamatok műszaki és titkosítási védettségét,

cc) támogatják az informatikai rendszerekben tárolt adatok archiválását,

cd) megakadályozzák az adatvesztést vagy adatok jogosulatlan megváltoztatását,

ce) biztosítják, hogy a rendszerben kizárólag a szolgáltató részéről erre feljogosított személyek végezhessenek bejegyzéseket és változásokat, valamint azt, hogy a biztonsági előírásokat veszélyeztető műszaki változások e személyek számára érzékelhetővé váljanak.

(2) A szolgáltatók a 18. § (2) bekezdés f) pontja szerint megállapított és közzé tett részletes követelményeknek megfelelően szabályzat készítésére kötelesek. Az informatikai biztonsági szabályzatban foglaltak megszegése esetén a szolgáltató az ügyfelek, illetőleg más szolgáltatók felé a polgári jog általános szabályai szerint felel.

(3) Amennyiben a szolgáltató ellenőrzése alatt álló informatikai rendszerben

a) átmeneti üzemzavar merül fel, úgy a szolgáltató az ügyfelet elektronikus levélben - az üzemzavar kezdő és megszűnési időpontjának megjelölésével - az üzemzavar elhárítását követő huszonnégy órán belül tájékoztatja az üzemzavar tényéről. Ha a szolgáltató informatikai rendszerének átmeneti meghibásodása vagy egyéb technikai ok miatt ezen időszakban nem volt képes elektronikus dokumentumot fogadni, a szolgáltató az erről való tájékoztatással egyidejűleg az ügyfelet egyes eljárási cselekmények megismétlésére hívhatja fel. Az üzemzavar időtartamát a határidők számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni;

b) tartós (legalább öt napon át tartó) üzemzavar merül fel, úgy a szolgáltató a következő munkanapon az ügyfelet erről könyvelt postai küldeményben értesíti, s tájékoztatja arról, hogy az ügyintézésre a hagyományos (írásbeli) eljárási módot lehet alkalmazni. Az üzemzavar keletkezésétől az arról szóló értesítésnek az ügyfél részére történő kézbesítéséig tartó időszakot a határidők számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. Az üzemzavar elhárítása után ennek tényéről az ügyfelet a hatóság elektronikus úton értesíti.

(4) A központi rendszerben bekövetkezett üzemzavarról, amennyiben az egy órát meghaladóan akadályozta az ügyfél és az elektronikus közigazgatási ügyintézést biztosító közigazgatási szervek kapcsolattartását, a központi rendszer a zavar kezdő és záró időpontjának megjelölésével elektronikusan értesíti a szolgáltatókat és a kormányzati portál nyitólapján feltüntetett hirdetmény útján az elektronikus közigazgatási ügyintézést igénybe vevőket. A hirdetményt az üzemzavar megszűntétől számított nyolc napig kell megjelentetni.

(5) Amennyiben az ügyfél az elektronikus kapcsolattartáshoz az általa igénybe vett, nem saját ellenőrzése alatt álló informatikai rendszer üzemzavara miatt eljárási határnapot, határidőt mulaszt, úgy az Áe. szabályai szerinti igazolási kérelem benyújtásának van helye.

A szolgáltató rendszerek alkalmassági szempontjai, akkreditációs eljárás

23. §

(1) A megfelelőség, együttműködési képesség vizsgálatát (a továbbiakban: akkreditáció) a szolgáltatást megvalósítani kívánó közigazgatási szerv a tervezett szolgáltatás szakmai felügyeletét ellátó miniszternél kérelmezi. A tervezett, illetve elkészült szolgáltatás az e rendeletben foglalt követelmények szerinti megfelelőségének vizsgálatát az EKK és az informatikai-és hírközlési miniszter által, arányos kiválasztás alapján megbízott szakértőkből álló csoport (a továbbiakban: akkreditációs csoport) alapozza meg, mely a vizsgálatról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza az informatikai rendszer (az alkalmazás) alkalmasságára vonatkozó szakértői véleményt.

(2) Az akkreditációs csoport a szolgáltatásnyújtási tevékenységgel kapcsolatban vizsgálja, hogy a szolgáltató rendelkezik-e a működéshez szükséges személyi, szakmai, tárgyi, intézményi és jogi feltételekkel. Az akkreditációs csoport eljárása során különösen az alábbiakat vizsgálja:

a) a kérelmező szolgáltató szervezeti felépítését, szervezeti, működési és eljárási szabályait, a jogszabályban előírt szabályzatok meglétét és azok megfelelőségét;

b) más szolgáltatókkal való együttműködési, szerződési feltételeit;

c) a szolgáltatás nyújtásában közreműködő személyek és szervezetek szakmai képzettségét, gyakorlati felkészültségét;

d) működő minőségbiztosítási és irányítási rendszer meglétét vagy annak tervezetét;

e) a szolgáltató által használt, vagy használni kívánt informatikai eszközöket és rendszereket, azok más szolgáltatók rendszereivel és eszközeivel való együttes működtetés követelményének való megfelelését;

f) a szolgáltatások nyújtását végző szervezeti egységek a szolgáltató szervezetén, működési rendjén belüli elkülönülését;

g) a tervezett, illetve megvalósított alkalmazás (rendszer)

ga) ügyfél-, illetve operátoroldali használhatóságát,

gb) a kiegészítő információk, a súgórendszer pontosságát, célszerűségét,

gc) reakcióidejét,

gd) folyamatos működtetését biztosító szerződés meglétét.

(3) Az akkreditációs csoport szakértői véleménye alapján a szakmai felügyeletet ellátó miniszter határoz az informatikai rendszer (alkalmazás) alkalmasságáról. Az akkreditáció időpontját, eredményét a szolgáltatás (internetes) adatlapján fel kell tüntetni. Az akkreditáció költségei a fejlesztés részét képezik.

(4) Az EKK és a kormányzati portál üzemeltetője a felhasználói vélemények alapján folyamatosan figyelemmel kíséri az egyes alkalmazások használhatósági fokát, és indokolt esetben javaslatot tesz a szolgáltatás szakmai felügyeletét ellátó miniszter részére az akkreditáció hivatalból történő megismétlésére.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. §

(1) A miniszter e rendeletbe foglalt jogait, ahol e rendelet külön nem említi, a szolgáltató állammal összefüggő feladatainak ellátásával megbízott politikai államtitkár, mint kormánymegbízott gyakorolja.

(2) Jelen rendelet alkalmazása során a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala által létrehozott - legalább e rendelet 2. számú mellékletében rögzített szolgáltatásokat tartalmazó - Internetes Közigazgatási Szolgáltató Rendszer (XR) akkreditált szolgáltatásokat nyújtó rendszernek minősül.

(3) E rendelet - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(4) E rendelet 7. § (3) bekezdése és 14. §-a 2004. szeptember 30-án lép hatályba.

Módosuló jogszabályok

25. §

A Miniszterelnöki Hivatalról szóló 148/2002. (VII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: MR) 1. számú melléklete:

(1) a II. címben szereplő felsorolás a következő d) ponttal egészül ki:

[A miniszter]

"d) ellátja a külön jogszabályban meghatározott, a központi kormányzati informatikára vonatkozó ellenőrzési és koordinációs feladatokat."

(2) a III. címben szereplő felsorolás d) pontja helyébe a következő szövegrész lép:

[A miniszter a szolgáltató állam, a kormányzati informatika általános feladatai és az elektronikus kormányzás kialakítása körében]

"d) kialakítja és továbbfejleszti a kormányzati elektronikus ügyintézés rendszerét, ennek során gondoskodik arról, hogy működő elektronikus közigazgatási szolgáltatások továbbfejlesztésére költségvetési források csak akkor használhatóak fel, ha a tervezett továbbfejlesztés révén a szolgáltatás valamennyi központi kormányzati szerv számára igénybe vehetővé válik, s az az állampolgárok magasabb színvonalú kiszolgálását, illetve feladataik magasabb szintű ellátását teszi lehetővé."

(3) az V. cím 1. pontjának e) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

[1. A miniszter feladatkörében a kormánymegbízott]

"e) egyetértési jogot gyakorol a modern szolgáltató állam eszközrendszerének megteremtése szempontjából - a 2. pontban meghatározott kivétellel - az elfogadott éves költségvetés keretein belül a központi közigazgatási szervek és területi szervei informatikai stratégiája, éves informatikai beruházási költségvetése, üzemeltetési költségvetése, ezek módosítása tekintetében és a végrehajtáshoz szükséges rendszer megvalósítására, pályázatok kiírására és elbírálására irányuló döntéseknél, kivéve, ha a beruházás, illetve szolgáltatásvásárlás értéke a mindenkori nemzeti közbeszerzési értékhatárt nem haladja meg."

26. §

(1) Az egyéni vállalkozói igazolványról szóló 129/2000. (VII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Evr.) 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. §-ának (1) A Hivatal az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozók központi nyilvántartásából (a továbbiakban: központi nyilvántartás) megkeresésre vagy internetes közigazgatási szolgáltató rendszeren keresztül egyedi vagy csoportos adatszolgáltatást teljesít. Az adatszolgáltatási kérelem adattartalmát a 4. számú melléklet tartalmazza."

(2) Az Evr. 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az adatszolgáltatás teljesíthető papíron, mágneses adathordozón, közvetlen hozzáférés biztosításával vagy elektronikus közigazgatási szolgáltatás igénybevételével."

(3) Az Evr. a jelen rendelet 1. számú mellékletében szereplő melléklettel egészül ki.

Felhatalmazó rendelkezések

27. §

Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy az okmányirodák és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervének közreműködésével történő regisztrációs eljárás részletes szabályait megállapítsa.

A miniszterelnök helyett:

Kiss Péter s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

1. számú melléklet a 184/2004. (VI. 3.) Korm. rendelethez

[4. számú melléklet a 129/2000. (VII. 11.) Korm. rendelethez]

Kérelem az egyedi, csoportos adatszolgáltatáshoz (elektronikus űrlap)

I. Az adatszolgáltatást kérelmező

1. Neve, lakóhelye/székhelye
2. Jogi személy képviselőjének neve, lakóhelye
II. Egyedi adatszolgáltatáshoz
1. A vállalkozó neve
2. A vállalkozó székhelye
3. A vállalkozó egyéb ismert adatai
III. Csoportos adatszolgáltatáshoz
1. Csoportképző ismérvek

IV. Az igényelt adatszolgáltatás típusa

1. Kivonat (összes nyilvános aktuális adat)

2. Jegyzék (elektronikus nyilvántartásban szereplő aktuális és történeti adatok listája)

3. Igazolvány adatok (érvényes vállalkozói igazolványban szereplő adatok)

Figyelem! Az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezők központi nyilvántartása teljeskörűen 2002. július 1-jétől tartalmazza az egyéni vállalkozók adatait.

2. számú melléklet a 184/2004. (VI. 3.) Korm. rendelethez

Az internetes közigazgatási szolgáltató rendszeren (XR) keresztül elérhető hatósági ügyek és támogatott közigazgatási szolgáltatások

I. HATÓSÁGI ÜGYEK

1. Egyéni vállalkozó igazolvány ügyek

a) Egyéni vállalkozói igazolvány pótlása

b) Adatváltozás bejelentése

c) Egyéni vállalkozói igazolvány cseréje

d) Hatósági bizonyítvány kiadása a vállalkozói igazolvány adatairól

2. Anyakönyvi ügyek

a) Születési anyakönyvi kivonat igénylése

b) Házassági anyakönyvi kivonat igénylése

c) Halotti anyakönyvi kivonat igénylése

d) Hatósági bizonyítvány igénylése

3. Lakcímigazolvány ügyek

a) Lakcímbejelentés

b) Lakcímigazolvány igénylése

c) Lakcímigazolvány cseréje

d) Lakcímigazolvány pótlása

4. Vezetői engedély ügyek

a) Nemzetközi vezetői engedély igénylése

5. Közlekedési igazgatási ügyek

a) Járműkísérő-lapok igénylése

b) Járművek forgalomba helyezése (várhatóan 2004 második félévétől)

6. Mozgásában korlátozott személyek parkolási igazolvány ügyei (várhatóan 2004 második félévétől)

a) Parkolási igazolvány igénylése

b) Parkolási igazolvány cseréje

c) Parkolási igazolvány pótlása

d) Adatváltozás bejelentése

e) Adatszolgáltatás a parkolási igazolvány nyilvántartásból

II. A KÉRELEM BENYÚJTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA ÉS IDŐPONTFOGLALÁS BIZTOSÍTÁSA AZ XR ÁLTAL TÁMOGATOTT ÜGYFAJTÁKHOZ

III. ELEKTRONIKUS TÁJÉKOZTATÓ SZOLGÁLTATÁSOK

1. Általános tájékoztatás

2. Ügyfajtánkénti tájékoztatás

3. Virtuális ügyfélszolgálatok tájékoztató felülete

4. Időpontfoglalás az okmányirodákban intézhető ügyekhez

Lábjegyzetek:

[1] * Szabályozására lásd 2004. évi CXL. törvény.

Tartalomjegyzék