19/2004. (II. 13.) Korm. rendelet
a gépjármű ágazatban a vertikális megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól való mentesítéséről
A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 96. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
Mentesítés
1. §
(1)[1] E rendelet alapján - a Tpvt. 17. §-ában meghatározott szempontokra figyelemmel - mentesül a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásokra vonatkozó, a Tpvt. 11. §-ában meghatározott tilalom alól az új gépjárművek beszerzésére, eladására vagy viszonteladására vonatkozó vertikális megállapodás, amennyiben vertikális versenykorlátozást tartalmaz.
(2) A mentesítés a vertikális megállapodások következő csoportjaira is alkalmazandó:
a)[2] vállalkozások társulása és tagjai között, vagy ilyen társulás és szállítói között kötött vertikális megállapodásokra csak akkor, ha valamennyi tag gépjármű-forgalmazó, és a társulás egyetlen tagjának a hozzá kapcsolódó vállalkozásokkal együttes teljes éves forgalma sem lépi túl a 13 milliárd forintot; az ilyen társulások által kötött vertikális megállapodásokra e rendelet hatálya kiterjed anélkül, hogy ez érintené a Tpvt. 11. §-ának a társulás tagjai között kötött horizontális megállapodásokra vagy a társulás által hozott döntésekre való alkalmazását;
b) szellemi alkotáson fennálló használati jogoknak a vevőre való átruházásáról vagy a vevő általi hasznosításáról szóló rendelkezéseket tartalmazó vertikális megállapodásokra, ha ezek a rendelkezések nem képezik az ilyen megállapodások elsődleges tárgyát, és közvetlenül kapcsolódnak áruk vagy szolgáltatások a vevő vagy a vevő vevői általi használatához, eladásához vagy viszonteladásához. A mentesítés alkalmazásának feltétele, hogy a szerződés szerinti árukat vagy szolgáltatásokat illetően ezek a rendelkezések ne tartalmazzanak olyan versenykorlátozásokat, amelyeknek célja vagy hatása azonos az e rendelet által nem mentesített vertikális korlátozásokéval.
(3) A mentesítés a versenytárs vállalkozások között létrejött vertikális megállapodásokra csak akkor alkalmazandó, ha a versenytárs vállalkozások nem-kölcsönös vertikális megállapodást kötnek, és
a) a vevő teljes éves forgalma nem haladja meg a 26 milliárd forintot, vagy
b) a szállító áruk gyártója és forgalmazója, míg a vevő olyan forgalmazó, amely a szerződés szerinti árukkal versenyző árukat nem gyárt, vagy
c) a szállító a kereskedelem több szintjén működő szolgáltató, míg a vevő nem nyújt versenyző szolgáltatásokat a kereskedelemnek azon a szintjén, amelyen a szerződés szerinti szolgáltatásokat beszerzi.
Általános feltételek
2. §
(1)[3] A (2)-(6) bekezdésben foglaltak mellett a mentesítés alkalmazásának feltétele, hogy a szállító piaci részesedése azon az érintett piacon, amelyen az új gépjárműveket eladja, ne haladja meg a 30%-ot. A mentesítés alkalmazásához tartozó piaci részesedési küszöb 40% az új gépjárművek eladására szolgáló mennyiségi szelektív forgalmazási rendszereket létrehozó megállapodásokra vonatkozóan. E piaci részesedési küszöbök nem vonatkoznak a minőségi szelektív forgalmazási rendszereket létrehozó megállapodásokra.
(2)[4] Kizárólagos szállítási kötelezettségeket tartalmazó vertikális megállapodások esetében a mentesítés alkalmazásának feltétele, hogy a vevő piaci részesedése ne haladja meg a 30%-ot azon az érintett piacon, amelyen a szerződés szerinti árukat beszerzi.
(3)[5] A mentesítés alkalmazásának feltétele, hogy a forgalmazóval létrejött vertikális megállapodás úgy rendelkezzen, hogy a szállító hozzájárul a vertikális megállapodásból eredő jogok és kötelezettségek a forgalmazási rendszernek az előző forgalmazó által kiválasztott forgalmazójára átruházásához.
(4)[6] A mentesítés alkalmazásának feltétele, hogy a forgalmazóval létrejött vertikális megállapodás - abból a célból, hogy a szállító ne szüntethesse meg a forgalmazóval vagy javítóműhellyel létrejött vertikális megállapodást olyan magatartások miatt, amelyek e rendelet szerint nem korlátozhatók - úgy rendelkezzen, hogy annak a szállítónak, amely a megállapodás felmondását kívánja bejelenteni, az ilyen bejelentést írásban kell megtennie, és a bejelentésnek tartalmaznia kell a felmondás részletes, tárgyszerű és átlátható indokolását.
(5)[7] A mentesítés alkalmazásának feltétele, hogy az új gépjárművek szállítója által forgalmazóval kötött vertikális megállapodás úgy rendelkezzen, hogy
a) a megállapodást legalább ötéves időtartamra kötik; ebben az esetben mindegyik félnek vállalnia kell, hogy a másik felet legalább hat hónappal korábban értesíti arról a szándékáról, hogy a megállapodást nem kívánja megújítani; vagy
b) a megállapodást határozatlan időtartamra kötik; ebben az esetben a megállapodás rendes felmondásához a felmondási időnek mindkét fél számára legalább két évnek kell lennie; ez az időtartam legalább egy évre csökken, ha
ba) a szállítót jogszabály vagy külön megállapodás arra kötelezi, hogy a megállapodás megszüntetése esetén megfelelő kártérítést fizessen, vagy
bb) a szállító azért mondja fel a megállapodást, mert hálózata egészének vagy jelentős részének átszervezése szükségessé válik.
(6) A mentesítés alkalmazásának feltétele, hogy a vertikális megállapodás minden fél számára jogot biztosítson arra, hogy a szerződéses kötelezettségeik teljesítésével kapcsolatos vitákat független szakértő vagy választottbíróság elé terjesszék. A felek rendelkezhetnek úgy is, hogy e vitarendezési módok mellett - a fél választásától függően - a jogvita bíróság elé is terjeszthető.
Nem mentesülő, különösen súlyos korlátozások
3. §
(1)[8] Új gépjárművek értékesítése esetében a mentesítés nem alkalmazható azokra a vertikális megállapodásokra, amelyeknek célja közvetlenül vagy közvetve, önmagukban vagy a megállapodásban részt vevő vállalkozások ellenőrzése alatt álló más tényezőkkel összefüggésben
a) a forgalmazó azon lehetőségének korlátozása, hogy eladási árát meghatározza, ide nem értve a szállítónak azt a lehetőségét, hogy legmagasabb eladási árat határozzon meg, vagy ajánlott eladási árat javasoljon, feltéve, hogy ez nem válik a megállapodásban részt vevő vállalkozások valamelyike által gyakorolt nyomás vagy alkalmazott ösztönzés következményeként rögzített vagy legkisebb eladási árrá;
b) annak a területnek vagy vevőkörnek a korlátozása, amelyre, illetve amelynek a forgalmazó a szerződés szerinti árukat vagy szolgáltatásokat eladhatja; a mentesítés alkalmazandó azonban
ba) a szállító számára fenntartott vagy a szállító által más forgalmazó számára juttatott kizárólagos területre vagy kizárólagos vevőcsoporthoz irányuló aktív eladások korlátozására, ha az ilyen korlátozás nem határolja be a forgalmazó vevőinek eladásait,
bb) a nagykereskedelem szintjén működő forgalmazó végső felhasználókhoz irányuló eladásainak korlátozására,
bc) szelektív forgalmazási rendszer tagjai nem szerződéses forgalmazók részére végzett új gépjármű eladásainak korlátozására az olyan piacokon, ahol szelektív forgalmazást alkalmaznak, a ba) alpontban foglalt feltételektől függően,
bd) a vevő azon lehetőségeinek korlátozására, hogy beépítési célokra szállított elemeket olyan vevőknekértékesítsen, amelyek azokat a szállító által gyártottakkal azonos típusú áruk gyártására használnák fel;
c) a szelektív forgalmazási rendszer forgalmazói - köztük a kereskedelem más-más szintjén működő forgalmazók -közti keresztszállítások korlátozása;
d) szelektív forgalmazási rendszer a kiskereskedelem szintjén működő tagjainak korlátozása abban, hogy végső felhasználók részére új gépjárművek aktív vagy passzív eladását valósítsák meg az olyan piacokon, ahol szelektív forgalmazást alkalmaznak. A mentesülés kiterjed azokra a megállapodásokra, amelyek szelektív forgalmazási rendszer valamely tagjának megtiltják, hogy nem megállapodás szerinti letelepedési helyről működjön, feltéve, hogy e megállapodások mentesülését a 4. § (2) bekezdésének b) pontja nem zárja ki;
e) szelektív forgalmazási rendszer a kiskereskedelem szintjén működő tagjainak korlátozása személygépkocsikon vagy könnyű haszongépjárműveken kívüli új gépjárművek végső felhasználóknak való aktív vagy passzív eladásában az olyan piacokon, ahol szelektív forgalmazást alkalmaznak anélkül, hogy ez érintené a szállítónak azt a lehetőségét, hogy a szóban forgó rendszer valamely tagjának a nem megállapodás szerinti letelepedési helyről való működést megtiltsa.
(2) Új gépjárművek értékesítése esetében a mentesítés nem alkalmazható azokra a vertikális megállapodásokra sem, amelyeknek célja közvetlenül vagy közvetve, önmagukban vagy a felek ellenőrzése alatt álló más tényezőkkel összefüggésben
a) a forgalmazó azon lehetőségének korlátozása, hogy bármely, a szerződés szerinti árusora valamelyik modelljének megfelelő új gépjárművet értékesítsen;
b)[9]
(3)[10]
(4)[11]
(5)[12]
Különös feltételek
4. §
(1)[13] Az új gépjárművek értékesítése tekintetében a mentesülés nem terjed ki a vertikális megállapodások által tartalmazott következő kötelezettségekre:
a) a közvetlen vagy közvetett versenytilalmi kötelezettségekre;
b) azokra a közvetlen vagy közvetett kötelezettségekre, amelyek valamely forgalmazási rendszer tagjait arra kényszerítik, hogy bizonyos versenytárs szállítók gépjárműveit ne értékesítsék;
c) azokra a közvetlen vagy közvetett kötelezettségekre, amelyek arra kényszerítik a forgalmazót, hogy a megállapodás lejártát követően ne gyártson, szerezzen be, adjon el vagy viszonteladjon gépjárműveket.
(2) Új gépjárművek értékesítése tekintetében a mentesülés nem terjed ki a vertikális megállapodások által tartalmazott következő kötelezettségekre:
a) azokra a közvetlen vagy közvetett kötelezettségekre, amelyek a kiskereskedőt arra kényszerítik, hogy ne értékesítsen a szerződés szerinti árukra vagy a nekik megfelelő árukra vonatkozó lízing szolgáltatásokat;
b)[14] szelektív forgalmazási rendszer valamely személygépkocsi vagy könnyű haszongépjármű forgalmazójának azokra a közvetlen vagy közvetett kötelezettségeire, amelyek korlátozzák azt a lehetőségét, hogy további értékesítő vagy átadó helyeket hozzon létre olyan más helyszíneken, ahol szelektív forgalmazást alkalmaznak. A szállító megkövetelheti, hogy a további személygépkocsi és könnyű haszongépjármű értékesítő vagy átadó helyek teljesítsék azokat a minőségi követelményeket, amelyek az ugyanazon földrajzi területen található hasonló létesítményekre vonatkoznak.
(3)[15]
A piaci részesedés kiszámítása
5. §
(1) Az e rendeletben előírt piaci részesedéseket a következőképpen kell kiszámítani:
a) új gépjárművek forgalmazása tekintetében a szállító által eladott, szerződés szerinti áruk és a nekik megfelelő áruk, valamint a szállító által eladott, a vevők által sajátságaik, áruk és rendeltetésük alapján velük felcserélhetőnek vagy őket helyettesítőnek tartott más áruk együttes mennyisége alapján;
b)[16]
c)[17]
(2) Ha a számításokhoz szükséges mennyiségi adatok nem állnak rendelkezésre, értékadatok is használhatók, illetve értékadatok hiányában mennyiségi adatok is használhatók. Ha ilyen információ nem áll rendelkezésre, akkor megbízható piaci információn alapuló becslések is alkalmazhatók. A 2. § (2) bekezdésének alkalmazásában a piaci részesedést a piaci beszerzés mennyisége, illetve a piaci beszerzés értéke vagy a rájuk vonatkozó becslések alapján kell kiszámítani.
(3) Az e rendeletben előírt 30%-os és 40%-os piaci részesedési küszöb alkalmazására a következő szabályok irányadók:
a) a piaci részesedést az előző naptári évre vonatkozó adatok alapján kell kiszámítani;
b) a piaci részesedés magában foglalja azokat az árukat vagy szolgáltatásokat is, amelyeket integrált forgalmazóknak értékesítés céljára szállítottak;
c) amennyiben a megállapodás hatálybalépését követően a piaci részesedés mértéke meghaladja a 2. § (1) bekezdése szerinti mértéket, a megállapodásra az 1. §-ban foglalt rendelkezések szerinti mentesítés a következő naptári év június 30-áig alkalmazható.
A forgalom kiszámítása
6. §
(1) Az 1. § (2) bekezdésének a) pontjában, illetve (3) bekezdésének a) pontjában említett éves összforgalom kiszámításához a vertikális megállapodásban részt vevő fél és a hozzá kapcsolódó vállalkozások által az előző évben valamennyi áruval és szolgáltatással az adók és más befizetések levonása után elért forgalmakat kell összeadni. Ennek során nem kell figyelembe venni a vertikális megállapodás felei és a hozzájuk kapcsolódó vállalkozások közti vagy a hozzájuk kapcsolódó vállalkozások egymás közti forgalmát.
(2) A mentességet továbbra is alkalmazni kell, ha bármely két egymást követő pénzügyi év során az éves forgalom küszöbértékét legfeljebb 10%-kal haladják meg.
Meghatározások
7. §
(1) E rendelet alkalmazásában
a) eredeti pótalkatrészek: azok a pótalkatrészek, amelyek a gépjármű összeszereléséhez használt elemekkel azonos minőségűek, és amelyeket a gépjárműgyártó által a szóban forgó elemek vagy pótalkatrészek gyártásához adott specifikációk és gyártási standardok alapján gyártanak. Idetartoznak azok a pótalkatrészek is, amelyeket ezekkel az elemekkel azonos gyártósoron gyártanak. Ellenkező bizonyítás hiányában az alkatrészek eredeti pótalkatrésznek tekintendők, ha az alkatrészgyártó igazolja, hogy az alkatrészek ugyanolyan minőségűek, mint a szóban forgó gépjármű összeszereléséhez használt elemek, és a járműgyártó specifikációi és standardjai alapján gyártották őket;
b) forgalmazási rendszer vállalkozásai: a gyártó és a gyártó által, illetve a gyártó hozzájárulásával a szerződés szerinti áruk vagy az azoknak megfelelő áruk forgalmazásával, javításával vagy karbantartásával megbízott vállalkozások;
c) független javítóműhely: az a szolgáltató, aki nem az azon gépjárművek szállítója által felállított forgalmazási rendszerben működve nyújt gépjármű-javítási és -karbantartási szolgáltatásokat, amelyek számára javítási és karbantartási szolgáltatásokat nyújt. Valamely szállító forgalmazási rendszerének szerződéses javítóműhelye e rendelet alkalmazásában annyiban tekintendő független javítóműhelynek, amennyiben javítási vagy karbantartási szolgáltatásokat nyújt az olyan szállító által szállított gépjárművek számára, amely szállító forgalmazási rendszerének nem tagja;
d) gépjármű: a közúti használatra szánt három- vagy többkerekű önjáró jármű;
e) kapcsolódó vállalkozások: a felekkel a Tpvt. 26. §-ának (3) bekezdése szerint kapcsolatban álló vállalkozások;
f) kizárólagos szállítási kötelezettség: az olyan közvetlen vagy közvetett kötelezettség, amely a szállítót arra kényszeríti, hogy a megállapodás szerinti árukat vagy szolgáltatásokat meghatározott felhasználás vagy viszonteladás céljából a megállapodásban meghatározott területen csak egy vevőnek értékesítse;
g) know-how: a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 86. §-ának (4) bekezdésében meghatározott ismeretek és tapasztalatok;
h) könnyű haszongépjármű: a legfeljebb 3,5 tonna össz-tömegű, áruk vagy személyek szállítására rendelt gépjármű; ha valamely könnyű haszonjárművet olyan változatban is értékesítenek, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 3,5 tonnát meghaladja, akkor e jármű minden változata könnyű haszonjárműnek tekintendő;
i) mennyiségi szelektív forgalmazási rendszer: az a szelektív forgalmazási rendszer, amelyben a szállító a forgalmazók vagy a javítóműhelyek kiválasztására olyan követelményeket alkalmaz, amelyek a kiválasztott forgalmazók vagy javítóműhelyek számát közvetlenül behatárolják;
j) minőségi szelektív forgalmazási rendszer: az a szelektív forgalmazási rendszer, amelyben a szállító a forgalmazók vagy javítóműhelyek kiválasztására olyan tisztán minőségi jellegű követelményeket alkalmaz, amelyeket a szerződés szerinti áru vagy szolgáltatás jellege megkövetel, amelyek egységesen vonatkoznak minden, a forgalmazási rendszerhez csatlakozni kívánó forgalmazóra vagy javítóműhelyre, amelyeket diszkrimináció-mentesen alkalmaznak, és amelyek közvetlenül nem határolják be a forgalmazók vagy a javítóműhelyek számát;
k) pótalkatrészek: azok az áruk, amelyeket valamely gépjárműbe vagy gépjárműre e jármű elemeinek pótlására be- vagy ráépítenek, ideértve az olyan árukat is, mint a kenőanyagok, amelyek a gépjármű használatához szükségesek, kivéve a hajtóanyagokat;
l) szelektív forgalmazási rendszer: az a forgalmazási rendszer, amelyben a szállító vállalja, hogy a szerződés szerinti árukat vagy szolgáltatásokat, közvetlenül vagy közvetve, csak a meghatározott követelmények alapján kiválasztott forgalmazóknak vagy javítóműhelyeknek értékesíti, és amelyben ezek a forgalmazók vagy javítóműhelyek vállalják, hogy az ilyen árukat vagy szolgáltatásokat nem értékesítik nem-szerződéses forgalmazóknak vagy független javítóműhelyeknek, ami nem érinti a pótalkatrészek független javítóműhelyek részére való értékesítésének lehetőségét, vagy azt a kötelezettséget, hogy bocsássanak a független piaci szereplők rendelkezésére minden, gépjárművek javításához és karbantartásához vagy környezetvédelmi intézkedések végrehajtásához szükséges műszaki információt, diagnosztikai készüléket, szerszámot és továbbképzést;
m) személygépkocsi: a személyszállításra rendelt gépjármű, amelyben a vezető ülésén kívül legfeljebb nyolc ülés van;
n) szerződés szerinti árusor: minden gépjármű modell, amely a forgalmazó számára való beszerzésre a szállítónál rendelkezésre áll;
o) szerződés szerinti árusor valamelyik modelljének megfelelő gépjármű: olyan jármű, amely a gyártó által vagy az ő hozzájárulásával létesített forgalmazási rendszer valamely másik vállalkozásával kötött forgalmazási megállapodás tárgyát képezi, és amely a karosszéria kialakítását, a hajtóművet, az alvázat és a motortípust tekintve azonos a szerződés szerinti árusor valamelyik járművével, és amelyet a gyártó sorozatban gyárt vagy szerel össze;
p) szerződéses javítóműhely: az a szolgáltató, aki a gépjárművek szállítója által felállított forgalmazási rendszerben működve gépjármű-javítási és -karbantartási szolgáltatásokat nyújt;
q) ugyanolyan minőségű pótalkatrészek: csak az olyan vállalkozások által készített pótalkatrészek, amely bármikor igazolni tudja, hogy a szóban forgó alkatrészek minősége megfelel a szóban forgó gépjárművek összeszereléséhez jelenleg vagy korábban használt elemekének;
r) végső felhasználók: a lízing társaságok is, kivéve, ha a lízingszerződések a szerződés lejárta előtti tulajdonjog átszállásról vagy járművételi opcióról rendelkeznek;
s) versenytárs vállalkozások: az azonos termékpiacon működő tényleges vagy potenciális szállítók; a termékpiac felöleli azokat az árukat vagy szolgáltatásokat, amelyeket a vevő sajátosságaik, áruk vagy rendeltetésük alapján a szerződés szerinti árukkal vagy szolgáltatásokkal felcserél-hetőnek vagy őket helyettesítőnek tart;
t) versenytilalmi kötelezettség: minden olyan közvetlen vagy közvetett kötelezettség, amely a vevőt arra kényszeríti, hogy ne gyártson, szerezzen be, értékesítsen vagy vi-szont-eladjon a szerződés szerinti árukkal vagy szolgáltatásokkal versenyző árukat vagy szolgáltatásokat, vagy minden, a vevőre rótt közvetlen vagy közvetett kötelezettség, amelynek értelmében a szerződés szerinti árukból és szolgáltatásokból, valamint helyettesítőikből az érintett piacon az előző naptári évben megvalósított beszerzések értéke alapján számított teljes beszerzésének több mint 30%-át a szállítótól vagy a szállító által kijelölt más vállalkozástól kell beszereznie. Az a kötelezettség, amelynek értelmében a forgalmazónak más szállítók gépjárműveit a márkák összetévesztésének elkerülése érdekében a bemutatóterem egymástól elkülönített területeiről kell értékesítenie, e rendelet alkalmazásában nem versenytilalmi kötelezettség. Az a kötelezettség, amelynek értelmében a forgalmazónak a különböző márkákhoz márkaspecifikus eladószemélyzetet kell alkalmaznia, e rendelet alkalmazásában versenytilalmi kötelezettség, kivéve, ha a forgalmazó határoz úgy, hogy márkaspecifikus eladó személyzetet alkalmaz, és a szállító visel minden ebből adódó többletköltséget;
u) vertikális korlátozások: a Tpvt. 11. §-ának hatálya alá eső versenykorlátozások, ha a vertikális megállapodás tartalmazza azokat;
v) vertikális megállapodások: azok a megállapodások vagy összehangolt magatartások, amelyek két vagy több olyan vállalkozás között jöttek létre, amelyek mindegyike a rendelet alkalmazásában a termelési vagy forgalmazási lánc eltérő szintjén működik;
w) vevő: a forgalmazó, a javítóműhely, ideértve azt a vállalkozást is, amely más vállalkozás nevében értékesít árukat vagy szolgáltatásokat. (2) E rendelet alkalmazásában a vállalkozás, szállító, vevő, forgalmazó, integrált forgalmazó és javítóműhely megnevezés az illető vállalkozásokhoz kapcsolódó vállalkozásokat is jelenti.
A mentesülés kedvezményének megszűnése
8. §
Az e rendelet alapján mentesülő megállapodások esetében a Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 16/A. §-a alapján megállapíthatja, hogy az adott megállapodásra a csoportos mentesülés nem terjed ki.
Záró rendelkezések
9. §
(1) Ez a rendelet 2004. május 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit az ezt követően kötött megállapodásokra kell alkalmazni. A 4. § (2) bekezdésének b) pontja 2005. október 1-jétől alkalmazandó.
(2)[18]
(3)[19]
Dr. Medgyessy Péter s. k.,
miniszterelnök
Lábjegyzetek:
[1] Megállapította a 204/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2011.10.22.
[2] Megállapította a 204/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2011.10.22.
[3] Megállapította a 204/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése. Hatályos 2011.10.22.
[4] Módosította a 204/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2011.10.22.
[5] Megállapította a 204/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 4. § (4) bekezdése. Hatályos 2011.10.22.
[6] Módosította a 204/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2011.10.22.
[7] Módosította a 204/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2011.10.22.
[8] Megállapította a 204/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 4. § (5) bekezdése. Hatályos 2011.10.22.
[9] Hatályon kívül helyezte a 204/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.10.22.
[10] Hatályon kívül helyezte a 204/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.10.22.
[11] Hatályon kívül helyezte a 204/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.10.22.
[12] Hatályon kívül helyezte a 204/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.10.22.
[13] Megállapította a 204/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 4. § (6) bekezdése. Hatályos 2011.10.22.
[14] Módosította a 204/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2011.10.22.
[15] Hatályon kívül helyezte a 204/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.10.22.
[16] Hatályon kívül helyezte a 204/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.10.22.
[17] Hatályon kívül helyezte a 204/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.10.22.
[18] Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 753. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.
[19] Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 753. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.