19/2004. (VI. 14.) OM rendelet

a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet módosításáról

A helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított - 1990. évi LXV. törvény 97. §-ának b) pontjában, továbbá a közoktatásról szóló - többször módosított -1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 94. §-a (1) bekezdésének b), d) és e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §

(1) A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló - többször módosított - 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A rendelet hatálya - fenntartótól függetlenül - kiterjed]

"b) az általános iskolákra, a szakiskolákra, a gimnáziumokra és szakközépiskolákra, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekre, a diákotthonokra és kollégiumokra [a továbbiakban a) és b) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény],"

(2) Az R. 1. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A rendelet hatálya - fenntartótól függetlenül -kiterjed]

"h) a konduktív pedagógiai intézetekre [a továbbiakban a c)-h) pont alattiak együtt: pedagógiai szakszolgálat intézményei; az a)-h) pont alattiak együtt: közoktatási intézmény],"

2. §

(1) Az R. 2. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A pedagógus-munkakörök és a betöltésükhöz szükségesfelsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:]

"a) gyógypedagógus munkakörhöz a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógusi;" [végzettség]

(2) Az R. 2. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A pedagógus-munkakörök és a betöltésükhöz szükségesfelsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:]

"c) terapeuta munkakörhöz a fogyatékosság típusának megfelelő szakos terapeuta,"

[végzettség.]

(3) Az R. 2. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A szakvizsgázott pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatás esetén a (3) bekezdésben meghatározott felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség mellett pedagógus-szakvizsgára, pszichológus végzettség esetén klinikai, pedagógiai vagy tanácsadói pszichológus szakvizsgára van szükség."

3. §

Az R. 3. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben az (1) és (3)-(6) bekezdésben meghatározott pedagógus végzettség és szakképzettség megléte mellett az intézményvezetői megbízás feltétele a pedagógus-szakvizsga megléte. Ha a vezetői megbízást pszichológus kapja, klinikai, pedagógiai vagy tanácsadói szakvizsgával kell rendelkeznie. A gyermekpszichiáter szakképesítéshez további szakvizsga meglétére nincs szükség az igazgatói megbízáshoz."

4. §

(1) Az R. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A pedagógiai szakszolgálat intézményei együttműködnek a nevelési-oktatási intézmények vezetőivel, alkalmazottaival a sajátos nevelési igény, a beilleszkedési, a tanulási nehézség, a magatartási rendellenesség feltárása, a gyermekek, tanulók fejlődésének elősegítése céljából."

(2) Az R. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó kapcsolatot tart a foglalkoztatási pályaválasztási tanácsadóval."

5. §

(1) Az R. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a pedagógiai szakszolgálat intézményét nem helyi önkormányzat tartja fenn, az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét a korai fejlesztés és gondozás, valamint a fejlesztő felkészítés esetében a közoktatási törvény 82. §-ának (2) bekezdésében szabályozott - a működés megkezdéséhez szükséges - engedélyezési, a többi pedagógiai szakszolgálat esetében a közoktatási törvény 37. §-ának (2) bekezdésében szabályozott nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárás keretében kell vizsgálni. A rendelet 6. számú melléklete határozza meg, hogy a nem helyi önkormányzatok által fenntartott intézményekben a korai fejlesztés és gondozás, továbbá a fejlesztő felkészítés megkezdéséhez szükséges engedély iránti kérelmet milyen formában és mellékletekkel kell benyújtani."

(2) Az R. 7. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az (1)-(4) és (6) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell az 1. § (1) bekezdésének d) pontjában felsorolt nem közoktatási intézmények tekintetében, ha részt vesznek a korai fejlesztés és gondozás, illetve a fejlesztő felkészítés feladataiban. A nem önkormányzati fenntartású intézmények esetében a nyilvántartásba vételről szóló határozatban a főjegyző engedélyezi a feladatellátásban való közreműködést."

(3) Az R. 7. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A főjegyző az e rendelet 1. §-a (1) bekezdésének d) pontjában felsorolt nem önkormányzati fenntartású nem közoktatási intézményekben ellátott korai fejlesztés és gondozás, illetve fejlesztő felkészítés tekintetében is gyakorolja a (8)-(9) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel, hogy intézkedési jogosultsága csak a közoktatási törvényben meghatározott tevékenységre terjed ki."

6. §

(1) Az R. 8. §-át megelőző cím helyébe a következő cím lép:

"A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK, TANULÓK ELLÁTÁSA "

(2) Az R. 8. §-a (11) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek állapotát abban az évben, amelyben ötödik életévét eléri, január-május hónapban felülvizsgálja annak meghatározása céljából, hogy a gyermeknek óvodai nevelésben vagy fejlesztő felkészítésben kell-e részt vennie."

7. §

Az R. 10. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"A sajátos nevelési igény vizsgálata, megállapítása

10. § (1) Az országos szakértői és rehabilitációs feladatok:

a) a hallás-, értelem- és személyiségvizsgálat,

b) a látás-, értelem- és személyiségvizsgálat,

c) a mozgás-, értelem- és személyiségvizsgálat,

d) a beszéd-, értelem- és személyiségvizsgálat.

(2) A fővárosi, megyei tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs feladatok:

a) az értelmi fogyatékosság megállapítása vagy kizárása,

b) az autizmus - gyermekpszichiátriai szakorvosi véleménnyel megerősített - megállapítása vagy kizárása,

c) a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartós és súlyos akadályozottság [közoktatási törvény 121. §-a (1) bekezdés 29. b) pontja] megállapítása vagy kizárása.

(3) A fővárosi, megyei tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs feladatok között ellátható a beszéd-, értelem-, személyiségvizsgálat feladata, amennyiben a megyei önkormányzat a feladat ellátását vállalja. A megyei önkormányzat e döntéséről a fővárosi önkormányzatot értesíti.

(4) Halmozottan fogyatékos gyermek, tanuló esetén a vizsgálat lefolytatása a vezető fogyatékosság szerint illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság feladata. A gyermek, tanuló első vizsgálatát végző szakértői és rehabilitációs bizottság kezdeményezi a vezető fogyatékosság szerint illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatát."

8. §

(1) Az R. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szakértői és rehabilitációs bizottságnál a sajátos nevelési igény fennállásának vizsgálata - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - a szülő kérésére, illetve egyetértésével indul."

(2) Az R. 12. §-ának (3) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:

"Javaslatával egyidejűleg köteles a szülőt tájékoztatni a vizsgálatok eredményei alapján lehetséges következményekről, a szülőnek a vizsgálattal és annak megállapításaival kapcsolatos jogairól."

(3)[1] Az R. 12. § ának (4) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:

"Az ötödik életévüket 2004. szeptember 1-je után betöltő gyermekek esetében a kérelemhez csatolni kell az e rendelet 5. számú melléklete szerinti orvosi adatlapot, melyet a szülő a gyermek háziorvosától - szükség esetén a (3) bekezdésben jelölt intézmény közreműködésével, az iskolaegészségügyi dokumentációból - szerez be."

9. §

Az R. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. § (1) A szakértői vizsgálat időpontját a szakértői és rehabilitációs bizottság határozza meg, és erről, valamint a szakértői vizsgálat helyéről a szülőt - legalább nyolc nappal előbb - értesíti. Amennyiben az ötödik életévüket 2004. szeptember 1-je után betöltő gyermekek esetében nem áll rendelkezésére az e rendelet 5. számú mellékletét képező orvosi adatlap, úgy a hiány pótlását kérve értesíti a szülőt, illetve a 12. § (3) bekezdésben jelölt intézményt, hogy annak hiányában a vizsgálat nem végezhető el.[2]

(2) A szakértői vizsgálat megkezdéséhez - kivéve, ha a szülő ismeretlen helyen tartózkodik, vagy megjelenése tartósan akadályba ütközik - a szülő jelenléte szükséges. A szakértői vizsgálatban a szülő köteles közreműködni, a vizsgálaton - annak zavarása nélkül - jogosult mindvégig jelen lenni.

(3) A közoktatási törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből a tanuló teljesítményének értékelése, minősítése alóli mentesítés céljából szakértői vizsgálat indítható:

a) az iskolai oktatás első-hatodik évfolyamán január 31-ig szükség szerint bármikor,

b) az a) pontban meghatározott időpontot követően annak a tanévnek március 31. napjáig, amelyben az adott tantárgy tanulását a tanuló megkezdte.

(4) Ha a szakértői és rehabilitációs bizottság eljárását a (3) bekezdésben meghatározott célból, az ott megjelölt időponttól eltérő, későbbi időpontban indítják, be kell csatolni az érintett iskola igazgatójának a vizsgálat szükségességével kapcsolatos egyetértő nyilatkozatát. Az iskola igazgatója döntéséhez beszerzi a tanuló osztályfőnöke és az adott tantárgyat tanító pedagógus véleményét. Az iskola igazgatója egyetértésének hiányában a szakértői és rehabilitációs bizottság vezetője vagy az általa kijelölt szakértői bizottsági tag - a tanuló meghallgatása után - dönt a vizsgálat szükségességéről vagy a kérelem elutasításáról. Az elutasításáról szóló döntést írásba kell foglalni. A döntés tekintetében a 15. § (1) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

(5) A szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek első vizsgálata alapján enyhe értelmi fogyatékosságot csak abban az esetben állapíthat meg, ha azt az e rendelet 5. számú melléklete szerint kiállított orvosi adatlap, az orvosi szakvélemény, valamint a pedagógiai és pszichológiai vizsgálat során kialakított elsődleges képességbecslés egybehangzóan igazolja. Ennek hiányában a gyermek a lakóhelye szerinti vagy választott óvodában vesz részt további óvodai nevelésben, illetve a tanuló a lakóhelye szerinti vagy választott iskolában kezdi meg, illetve folytatja tankötelezettségének teljesítését. A vizsgálat alapján - amennyiben a vizsgálat eredményeként az enyhe értelmi fogyatékosság gyanúja egyértelműen nem zárható ki, a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményét a gyermek, tanuló fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérését követően alakítja ki. A folyamatos figyelemmel kísérés folyhat az óvodában vagy az iskolában. A folyamatos figyelemmel kísérés időtartama a vizsgálatot követő első nevelési év, illetve tanév, amely az alapfokú oktatás bevezető és kezdő szakaszában legfeljebb egy tanévvel meghosszabbítható. A folyamatosan figyelemmel kísért gyermek vizsgálatát - a statisztikai adatszolgáltatás során is -lezáratlan vizsgálatként kell nyilvántartani.[3]

(6) A folyamatos figyelemmel kísérés alatt a gyermek, tanuló a többi gyermekkel, tanulóval együtt részt vesz az óvodai foglalkozásokon, illetve a tanítási órákon. Ez idő alatt egyéni vagy kiscsoportos fejlesztésben vesz részt a szakvéleményben foglaltak szerint.[4]

(7) A folyamatos figyelemmel kísérés kezdetén a szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek, tanuló állapota alapján meghatározza a nevelésével, oktatásával kapcsolatos teendőket és a megfigyelésben közreműködő pedagógus feladatait.

(8) A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a szakértői és rehabilitációs bizottság képviselője legalább két alkalommal, az óvodai foglalkozáson, illetve a tanítási órán megfigyeli a gyermeket, tanulót. A folyamatos figyelemmel kísérés végén a szakértői és rehabilitációs bizottság megvizsgálja a gyermek, tanuló fejlődését és tapasztalatai alapján - a vizsgálatok összegezése eredményeképpen - készíti el szakértői véleményét.

(9) A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus - a szakértői és rehabilitációs bizottság útmutatása szerint - a gyermek, tanuló fejlődéséről rendszeresen, legalább negyedévente részletes értékelést készít. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus legalább havonta egyszer ismerteti a szülővel megállapításait, és segítséget nyújt az otthoni neveléshez. A folyamatos figyelemmel kísérés végén a részletes értékelést a pedagógus átadja a szakértői és rehabilitációs bizottságnak.

(10) Ha a szakértői és rehabilitációs bizottság a nevelési tanácsadó kezdeményezésére készít szakvéleményt, a nevelési tanácsadó által már elvégzett vizsgálatokat nem kell megismételnie, elégséges azokat szükség szerint kiegészítenie."

10. §

(1) Az R. 14. §-a (1) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A szakértői és rehabilitációs bizottság által készített szakértői véleménynek tartalmaznia kell]

"j) a gyermek, tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelményeket, javaslatot az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítésre,"

(2) Az R. 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A szakértői és rehabilitációs bizottság tájékoztatja a szülőt azokról a lehetőségekről, amelyek alapján gyermeke a korai fejlesztésben és gondozásban részt vehet, tankötelezettségének, illetve a képzési kötelezettségének eleget tehet. A kijelölt intézményt a szülő választja ki a szakértői és rehabilitációs bizottság által javasolt intézmények közül."

(3) Az R. 14. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás a többi gyermekkel, tanulóval azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban azért nem szervezhető meg, mert az intézményi jegyzékben nincsen megfelelő óvoda, iskola, a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményét megküldi a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat polgármesterének."

11. §

Az R. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szakértői véleményben foglaltakat a szülővel ismertetni kell, és a szakértői vélemény egy példányát részére át kell adni vagy meg kell küldeni. Az ismertetés során fel kell hívni a szülő figyelmét arra, hogy a szakértői véleményben foglaltak végrehajtására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az abban foglaltakkal egyetért és egyetértését aláírásával igazolja. Fel kell hívni a szülő figyelmét arra is, hogy amennyiben a szakértői véleményben foglaltakkal nem ért egyet, a szakértői és rehabilitációs bizottság vezetője - az e rendelet 18. §-ának b) pontja alapján - köteles erről a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt tájékoztatni. A jegyző államigazgatási eljárás keretében határoz a tankötelezettség teljesítésének kérdésében. A szülő a határozat ellen benyújtott fellebbezéssel kezdeményezheti a szakértői véleményben foglaltak megváltoztatását."

12. §

Az R. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget nem érte el, a szakértői és rehabilitációs bizottság újabb időpontot tűz ki a szakértői vizsgálatra, a szülőt tájékoztatja, hogy a gyermeknek óvodai nevelésben kell részt vennie, és a gyermek fejlettségéről a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőt értesíti. A jegyzőt abban az esetben is értesíteni kell, ha a gyermek a közoktatási törvény 24. §-ának (5) bekezdése alapján a hetedik életévében újabb nevelési évet kezd az óvodában."

13. §

(1) Az R. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a szakértői és rehabilitációs bizottság a tanítási év (szorgalmi idő) alatt állapítja meg, hogy a tanuló sajátos nevelési igényű, szakértői véleményében akkor javasolhatja, hogy a tanulót szorgalmi időben a kijelölt iskola átvegye, ha a kijelölt iskola a tanulót fogadni tudja."

(2) Az R. 17. §-a (3) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A vizsgálat során a szülő jelenlététől, valamint közreműködésétől a szakértői és rehabilitációs bizottság eltekinthet."

14. §

(1) Az R. 20. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az óvodai foglalkozáson való kötelező részvételt elrendelő határozatnak, valamint a tankötelezettségnek a kijelölt iskolában való teljesítését elrendelő határozat rendelkező részének tartalmaznia kell:"

(2) Az R. 20. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az óvodai foglalkozáson való kötelező részvételt elrendelő határozatnak, valamint a tankötelezettségnek a kijelölt iskolában való teljesítését elrendelő határozat rendelkező részének tartalmaznia kell:]

"b) az óvoda megnevezését és címét, továbbá megkeresését a gyermek felvétele céljából,"

(3) Az R. 20. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A szakértői és rehabilitációs bizottság az enyhe értelmi fogyatékos tanuló és a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanuló fejlődését az első vizsgálatot követő egy év eltelte után, azt követően a tanuló tizenkét éves koráig kétévenként, ezt követően és a nem említett többi fogyatékosság esetén háromévenként hivatalból felülvizsgálja. Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló első felülvizsgálatában nem vehet részt az, aki a szakértői vélemény megalkotásában közreműködött. A felülvizsgálatra alkalmazni kell e rendelet 8. §-ának (14) bekezdésében foglaltakat. E rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a testi fogyatékos vagy az érzékszervi fogyatékos tanuló a többi tanulótól külön, a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben tanul."

15. §

Az R. 21. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az e rendelet 15. §-ának (1) bekezdése és 18. §-a alapján indított eljárásban a jegyző megkeresésére szakértőkéntjár el az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság. A jegyző megkeresésének teljesítésében nem vehet részt az, aki a vitatott szakvélemény meghozatalában közreműködött.

(2) A jegyző határozata ellen benyújtott fellebbezés alapján indított eljárásban - a közigazgatási hivatal megkeresésére - szakértőként az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, továbbá az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai Szakszolgálat, Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai - Szakmai Szolgáltató Intézmény (a továbbiakban: Szakmai Szolgáltató Intézmény) jár el."

16. §

(1) Az R. 22. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

"A beilleszkedési, a tanulási nehézség, a magatartási rendellenesség vizsgálata, a nevelési tanácsadás "

(2) Az R. 22. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A nevelési tanácsadás keretében kell szakvéleményt készíteni]

"b) az óvoda vezetőjének megkeresésére az óvodai nevelésben való kötelező részvétel alóli felmentés céljából,"

(3) Az R. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Attól az évtől, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti - az e rendelet 16. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kivétellel - a nevelési tanácsadó javaslatára maradhat még augusztus 31. után egy nevelési évig az óvodában. A lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőt értesíteni kell, ha a gyermek a közoktatási törvény 24. §-ának (5) bekezdése alapján a hetedik életévében újabb nevelési évet kezd az óvodában."

(4) Az R. 22. §-ának (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a nevelési tanácsadó megítélése szerint a gyermeknél a sajátos nevelési igény valószínűsíthető, javasolja a szülőnek, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatán, saját vizsgálatának eredményeit és a rendelkezésre álló egyéb iratokat pedig megküldi a szakértői és rehabilitációs bizottság részére. Javaslatával egyidejűleg köteles a szülőt tájékoztatni a vizsgálatok eredményei alapján lehetséges következményekről, a vizsgálattal és annak megállapításaival kapcsolatos jogairól. Ha a szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatának eredménye alapján arra a következtetésre jut, hogy a gyermek, tanuló ellátása nem tartozik a feladatkörébe, az iratokat részletes indokolásával, kiegészítő vizsgálatainak eredményeivel együtt - a szülő egyidejű értesítése mellett - visszaküldi a nevelési tanácsadónak. A szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve a nevelési tanácsadó közötti vitában - bármelyik fél megkeresésére -a Szakmai Szolgáltató Intézmény dönt.

(6) Ha a gyermek nem vett részt óvodai nevelés keretében folyó foglalkozáson, és tankötelezettségét abban az évben, amelyikben a hatodik életévét betöltötte nem tudta megkezdeni, mivel az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget nem érte el, a nevelési tanácsadó kezdeményezi az óvoda vezetőjénél az óvodai foglalkozáson való részvétel alóli felmentés visszavonását. Az óvoda vezetője tájékoztatja a szülőt, hogy gyermekét az óvodába be kell íratnia."

17. §

(1) Az R. 23. §-a (1) bekezdésének d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[(1) A nevelési tanácsadó szakvéleményének tartalmaznia kell:]

"d) annak megállapítását, hogy a gyermek a tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tehet eleget, illetve javaslatot a nevelési, oktatási intézmény által biztosítandó egyéni vagy kiscsoportos foglalkozásra,

e) annak előírását, hogy a gyermeknek, tanulónak a nevelési tanácsadás keretében biztosított rehabilitációs célú - képességfejlesztő terápia, pszichoterápia stb. - foglalkozáson kell részt vennie, ennek időkeretét,"

(2) Az R. 23. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A nevelési tanácsadó]

"b) rehabilitációs célú - képességfejlesztő terápiás, pszichoterápiás stb. - foglalkozáson részt vevő gyermekek, tanulók részére nyújtott ellátásról munkanaplót vezet"

18. §

Az R. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"25. § A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók részére a pedagógiai szakszolgálat, illetve a nevelési-oktatási intézmény igénybevételével összefüggő utazási költség megtérítéséhez szükséges igazolást központilag kiadott nyomtatvány felhasználásával kell kiállítani. Az utazás szükségességét és úti célját a szakértői és rehabilitációs bizottság állapítja meg a bizottság által kiadott beutalón. Az igénybevétellel összefüggő utazás tényét az ellátást nyújtó intézmény igazolja."

19. §

(1) Az R. 26. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A szakértői és rehabilitációs bizottság adhat szakértői véleményt]

"a) a bölcsődei ellátásban hatéves korig való részvételhez, sajátos nevelési igényű gyermek részére,"

(2) Az R. 26. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A szakértői és rehabilitációs bizottság adhat szakértői véleményt]

"c) a súlyos és középsúlyos értelmi fogyatékos, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, az autista és a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermek ápolása vagy gondozása céljából igénybe vehető fizetés nélküli szabadságra való jogosultság megállapításához,

d) magasabb összegű családi pótlék megállapításához a szakértői és rehabilitációs bizottság orvosa súlyos és középsúlyos értelmi fogyatékosság esetén igazolást ad ki."

20. §

(1)[5] Az R. 1. számú mellékletének a " PEDAGÓGUSOK ÉS A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ MÁS ALKALMAZOTTAK" címet követő "Szakértői és rehabilitációs bizottság" alcímében az I. 1. pont helyébe a következő rendelkezés lép:

"I. 1. Gyógypedagógus (konduktor, terapeuta): 3 A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságoknál a három főből egy fő logopédusi szakképesítéssel"

(2) Az R. az e rendelet 1. és 2. számú mellékleteként kiadott - 5. és 6. számú melléklettel egészül ki.

Hatályba léptető rendelkezések

21. §

(1) Ez a rendelet - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésének napján hatályát veszti az R. 27. §-ának ötödik gondolatjelében foglalt szövegrész, és egyidejűleg az R. 22. § (7) bekezdésének harmadik mondatában, valamint 23. §-a (1) bekezdésének f) pontjában a "szakértői vélemény" szövegrész helyébe a "szakvélemény" kifejezés lép.

(3) 2004. szeptember 1-jén lép hatályba az e rendelet 8. §-ával megállapított R. 12. §-a (4) bekezdésének második mondata, az e rendelet 9. §-ával megállapított R. 13. §-a (1) bekezdésének második mondata és (5), (6) bekezdése, továbbá az e rendelet 1. számú mellékleteként kiadott R. 5. számú melléklete.

(4) Az R. 1. számú mellékletének a "PEDAGÓGUSOK ÉS A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ MÁS ALKALMAZOTTAK" főcímet követő "Szakértői és rehabilitációs bizottság" alcím I. 1. pontjában az e rendelet 20. §-ának (1) bekezdésével megállapított - a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságoknál a logopédiai szakképesítéssel rendelkezők alkalmazására vonatkozó - előírás 2006. szeptember 1-jétől lép hatályba.

Dr. Magyar Bálint s. k.,

oktatási miniszter

1. számú melléklet a 19/2004. (VI. 14.) OM rendelethez[6]

[5. számú melléklet a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelethez]

Adatlap a fejlődési szint megítéléséhez az iskolai felkészítés elősegítésére

Adatszolgáltatásra kötelezett a gyermek házi- (gyermek) orvosa, a területi védőnő által szolgáltatott információk felhasználásával. Kitöltése kötelező 5 éves életkorban. Az adatlap az iskola-egészségügyi dokumentáció része.

2. számú melléklet a 19/2004. (VI. 14.) OM rendelethez

[6. számú melléklet a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelethez]

II.

Útmutató a kérelem kitöltéséhez

1. A nyomtatvány bevezető részében fel kell tüntetni az intézmény székhelyét, a székhelyen kívüli telephelyet, továbbá azt a legmagasabb ellátotti létszámot, amelynek fogadására az intézmény alkalmas.

2. A nyomtatvány 1. a) pontjában pontosan fel kell sorolni - a cím megjelölésével -, hol található az a helyiség, amelyben az ellátás folyik. Ha valamennyi tevékenység egy épületben folyik, elég megadni az épület címét, a foglalkoztató helyiségek számát és alapterületét.

3. Az 1. b) pontban az alkalmazottak létszámát kell megjelölni stb.

4. A 3. pontban kell feltüntetni azokat a sajátos tudnivalókat, amelyek feltüntetésére az előző pontok nem nyújtottak lehetőséget.

III.

A mellékletek

A kérelemhez csatolni kell (eredetiben vagy hitelesített másolatban):

1. Az intézmény alapító okiratát, valamint a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos határozatot.

2. Az ellátottak foglalkoztatására szolgáló helyiségek felsorolását, feltüntetve a használat jogcímét és idejét (tulajdonosként, bérlőként, használóként stb.) . A helyiséghasználati jog igazolását (tulajdoni lap, megállapodás stb.) .

3. Annak igazolását, hogy a helyiségek pedagógiai szakszolgáltató intézmény céljaira történő használatra alkalmasak (használatbavételi engedély vagy rendeltetés megváltoztatására szóló engedély) .

4. Jegyzéket - a kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben meghatározottak szerint elkészítve -a rendelkezésre álló eszközökről és felszerelésekről.

5. Jegyzéket az ellátásban részt vevő pedagógusokról, feltüntetve a pedagógusok és pedagógiai munkakörben foglalkoztatottak nevét, valamint a pedagógus-végzettséget tanúsító oklevél kiállítóját és az oklevél számát, továbbá a működéshez szükséges többi alkalmazott nevét, szakképzettségét, a foglalkoztatási jogviszonyukat.

6. Annak részletes kidolgozását, hogy az intézmény milyen forrásokból finanszírozza tevékenységét, továbbá egy évre szóló költségvetést (amely tartalmazza a működéshez szükséges álló- és fogyóeszközök beszerzési értékét, feltüntetve a dologi és személyi kiadások összegét, utóbbiba beleértve az alkalmazottak bérét, annak közterheit és a tanulói juttatások költségeit) . A források között kell feltüntetni a rendelkezésre álló készpénzt, a meglévő álló- és fogyóeszközök értékét, továbbá a bankhitelt, a betervezett bevételt és bármilyen, a működéshez felhasználható tárgyi vagy pénzbeli juttatást, a tevékenységben való ingyenes közreműködést, ha az intézmény közoktatási megállapodást kötött, a megállapodás alapján járó összeget, egyházi jogi személy esetén a közoktatásról szóló törvény alapján tett egyoldalú nyilatkozatot. Központi költségvetési szerv által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén elégséges a fenntartó nyilatkozatát csatolni arról, hogy a működéshez szükséges fedezetet biztosítja.