21/2004. (VII. 27.) OM rendelet
a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet módosításáról
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. §
A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet 2. számú mellékleteként kiadott Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve II. RÉSZ "KÖVETELMÉNYEK" című rész helyébe e rendelet melléklete lép.
2. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Dr. Magyar Bálint s. k.,
oktatási miniszter
Melléklet a 21/2004. (VII. 27.) OM rendelethez
"II. RÉSZ
KÖVETELMÉNYEK
Anyanyelv (a kisebbség nyelve) és irodalom
(Tanítási nyelvű és kétnyelvű oktatási forma)
Általános fejlesztési követelmények
Az anyanyelv és irodalom követelményei megegyeznek a Nemzeti Alaptanterv tíz pontban összefoglalt Anyanyelv és irodalom műveltségterület általános fejlesztési követelményeivel, azzal az értelemszerű eltéréssel, hogy azokat az adott kisebbség nyelvére és az adott nyelvű irodalomra kell vonatkoztatni, a tizedik pontban pedig az adott nyelv irodalmára vonatkozó, minden iskolában kötelezően tanítandó tananyagot kell feltüntetni. Az ebből kiemelt alábbi követelményeket minden iskolában teljesíteni kell.
Az anyanyelvű, illetve a kétnyelvű oktatási formában, a világirodalomra vonatkozó ismeretek taníthatók a kisebbség nyelvén.
A fejlesztési feladatok szerkezete
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése
2. Olvasás, írott szöveg megértése
3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás
4. Ismeretek az anyanyelvről
5. Ismeretek az irodalomról
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam | |
| Az adott nyelv jelentőségének felismerése a mindennapi kommunikációban mint a gondolatok, érzelmek, szándékok közlésének eszköze. | Gondolatok, érzelmek, szándékok egyszerű, érthető és hatékony közlése változatos kommunikációs helyzetekben. | Alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben. | A kommunikációs folyamat összetevőinek felismerése. Árnyalt, rugalmas alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben. | |
| A különféle mondatok felismerése, helyes használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően. | A különféle mondatok változatos használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően. Részvétel beszélgetésben, vitában. Kérdések, válaszok megfogalmazása, a hallottak kiegészítése, együttműködés a társakkal való beszélgetésben. | A kétnyelvűség előnyének felismerése. Mindennapi élmények összefüggő és önálló elmondása. | Pontosság, érzékletesség és a lényeg kiemelése a beszédben. Szándékos törekvés a változatosságra, a beszédpartnerek figyelmének megragadására és lekötésére. Változatosság. Alkalmazkodás a beszédpartnerek figyelmének, érdeklődésének változásaihoz. | |
| A szóhangsúly helyes alkalmazása a mondatok különféle fajtáiban és a közlés szándéka szerint. Törekvés a kifejező és mások számára érthető beszédre. | Törekvés a kifejező és mások számára érthető, nyelvileg igényes és helyes beszédre, a nyelv hangzóinak helyes ejtésére. A kiejtett hang és a betűk közötti kapcsolat, eltérés érzékelése. | A közlés tartalma és a beszélő szándéka közötti kapcsolat felismerése. Az egyéni beszédsajátosságok megfigyelése. | Kifejező és mások számára érthető, nyelvileg igényes és helyes beszéd. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek biztonságos alkalmazása. A kiejtés egyéni és a nyelvet anyanyelvként beszélők sajátosságainak ismerete, törekvés ezek tudatos használatára és fejlesztésére. | |
| A szóhasználat, a kiejtés, testbeszéd összehangolása a kifejezendő tartalommal és a hallgatóval. | A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd összehangolása különféle beszédhelyzetekben. | A testbeszéd, az arcjáték néhány jelének ismerete, törekvés ezek tudatos alkalmazására. | A szóhasználat, a szöveg hangzása és a gesztusok összehangolt alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben. A szöveg tartalmát megerősítő és megkérdőjelező gesztusok ismerete és törekvés ezek tudatos használatára. Ezek megértése (dekódolása) hétköznapi kommunikációs helyzetekben, a tömegkommunikációban, verbális, hangzó és képi szövegekben; a művészetben (pl. film, színház, fotó, képzőművészet). | |
| Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben és vitában. Saját vélemény megfogalmazása. | Saját vélemény megfogalmazása és megvédése a témának és be-szédhelyzetnek megfelelően. Mások véleményének meghallgatása, megértése többszereplős helyzetekben. | Mások véleményének meghallgatása, megértése és tömör reprodukálása többszereplős helyzetekben. | Együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában. Az eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója. Saját vélemény megvédése vagy korrekciója. A kommunikációs zavarok, konfliktusok feloldásának képessége, a manipulációs szándék és a hibás következtetések, megalapozatlan ítéletek felismerése. | |
| Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. bábjáték, árnyjáték, némajáték, versmondás, helyzetgyakorlat). | Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. bábjáték, árnyjáték, némajáték, helyzetgyakorlat, improvizáció, versmondás). | Memoriterek szöveghű tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjelenítéssel. Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. helyzetgyakorlat, improvizáció, versmondás, diákszínpadi előadás). | Memoriterek szöveghű tolmácsolása a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával, tudatos szövegmondással. | |
2. Olvasás, írott szöveg megértése
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Megfelelő tempójú hangos és néma olvasás gyakorlása különböző rövidebb szövegeken a diákok egyéni sajátosságainak figyelembevételével. | Ismert tartalmú szövegek értelmező hangos olvasása. | Különböző szövegek néma és hangos olvasása. Az anyanyelvű (adott nyelvű) irodalom legjelentősebb írói és költői műveiből vett szövegek biztonságos, értelmező felolvasása. | A szöveg minél teljesebb megértését biztosító hangos és néma olvasás folyamatos gyakorlása. |
| Egyszerű szövegek szó szerinti jelentésének megértése. | Ismerkedés a szövegértési technikák alapjaival. Az aktív szókincs gazdagítása az olvasás által, az olvasottak megjelenítése (az üzenet, élethelyzetek, érzelmek, emberi kapcsolatok kifejezése). | Szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek lehetséges jelentéseinek csoportos, egyéni, irányított és önálló megértése, ennek gyakorlása. A szövegben ki nem fejtett tartalmak kikövet-keztetésének és megértésének gyakorlása, ismerkedés a szövegértési technikákkal. | A szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése, a ki nem fejtett tartalmak felismerése a szöveg alapján, megértésük, értelmezésük. A szövegértési technikák ismeretének bővítése, gyakorlása, alkalmazása. |
| Az aktív szókincs gazdagítása az olvasott szövegekkel összefüggésben. | Az aktív és passzív szókincs gazdagítása különböző szövegösszefüggésekben. | Az aktív és passzív szókincs gazdagítása önálló munkával. | A szókincs folyamatos gazdagítása a nyelv minden rétegére kiterjedően. A különböző műveltségi területek szókincsének minél pontosabb használata írásban és szóban. |
| Rövidebb szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló olvasása, a fontosabb gondolatok kiemelése, összefoglalása. | Irodalmi, ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek önálló olvasása és megértése, a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazása (pl. a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolatok, válasz kérdésekre, vázlatkészítés, összefoglalás). Művek és egyéb szövegek önálló elemzése, saját vélemény kialakítása és kifejtése. | Képesség a különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének és jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére. A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása (pl. a kontextus, a téma, a műfaj megállapítása, új és ismert közléselem elkülönítése, logikai összefüggések felismerése, jelentésrétegek feltárása). | |
| Egy-két mondatos vélemény megfogalmazása az olvasott szövegekben megjelenő szereplők cselekedeteiről, helyzetekről, magatartásokról. | Néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazása az olvasott szövegek szereplőinek cselekedeteiről, nézeteiről, a szövegekben megjelenő emberi helyzetekről. | Különböző vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok megfigyelése, vélemény megfogalmazása szóban és írásban. | A különböző olvasott vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája szóban és írásban. |
| Különböző korstílusokat, stílusirányzatokat, nyelvi stílusrétegeket reprezentáló szövegek megismerése, sajátosságaik felismerése, értelmezése. |
3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az írás jelrendszerének elsajátítása a diákok egyéni sajátosságainak figyelembevételével. | Megfelelő tempójú és rendezett-ségű írás kialakulása. | Az írás használata az önkifejezés eszközeként. | Olvasható, esztétikus, hatékony egyéni írásmód. |
| Mondatalkotás, néhány mondat összekapcsolásával szövegalkotás. | Az adott nyelv nyelvtani alapelemeinek alkalmazása. | ||
| Különböző szövegminták megfigyelése műfaji és szövegszerkesztési szempontból. A szöveg tagolásának gyakorlása. Rövid szövegek alkotásának gyakorlása (pl. kisebb leírás, rövid elbeszélés, egy-két soros jellemzés). | Rövidebb szövegek alkotása különböző szövegtípusokban és műfajokban (pl. rövid leírás, kisebb elbeszélés, néhány soros jellemzés). Személyes és olvasmányélmények megfogalmazása a rövidebb leírás, elbeszélés, jellemzés műfajában. | Szövegalkotási képesség különböző szövegtípusokban és műfajokban (a leírás, a különböző nézőpontú elbeszélés és jellemzés gyakorlása, ismertetés és vélemény készítése stb.). | Világos szövegalkotás, kifejezőkészség a hétköznapi és társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén és műfajában (pl. levél, önéletrajz, kérvény, pályázat, jellemzés, leírás). |
| Helyesírás diktálás után. | A nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek és a nyelvi elemek különböző stílusértékéről tapasztaltak tudatos alkalmazása a fogalmazásokban, kreatív szövegalkotásban. | A nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási biztonság fejlesztése, gyakorlása az írásbeli szövegalkotásban. A helyesírás értelemtükröző szerepének megértése és tudatos alkalmazása. | |
| Az önkifejezés képessége, kreativitás különböző műfajokban (szövegek átírása, olvasott művekhez különböző befejezések készítése, a történet folytatása, rímes játékok stb.). Önkontroll, szövegjavítás fokozott önállósággal. | Az önkifejezés képessége és a kreativitás különböző műfajokban (párbeszédek írása, dramati-zálás, párbeszédes forma átírása epikus formába, érvelés stb.). Gondolatok, érzelmek, képzetek kifejezése különböző nézőpontból. A helyzetnek, szándéknak megfelelő stílus, forma biztonságos használata. | Önkifejező és kreatív szövegalkotás (pl. élményszerű személyes történet elbeszélése, verses-rímes szövegek alkotása, szövegek átírása különböző nézőpontokból stílus- és hangnemváltással, sajtóműfajok gyakorlása). |
4. Ismeretek az anyanyelvről (a kisebbség nyelvéről)
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam | |
| Nyelvi-nyelvtani jelenségek felismerése a gyakorlati tudás alapján (pl. hang, szó, mondat; rövid és hosszú hangok, magán- és mássalhangzók). | A nyelvi egységek közötti egyszerűbb összefüggések felismerése (pl. rendszerszerű összefüggések felfedezése a hangok között, a szavak között, a szavakat alkotó szóelemek között). | A nyelvi egységek szövegbeli (kommunikációbeli) szerepének a megfigyelése. | A nyelvtani ismeretek önálló alkalmazása a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek megközelítésében. | |
| Jelentések megadása a diák saját szavaival. Az aktív és a passzív szókincs folyamatos bővítése, szókincsgyakorlatok. | Ismerkedés egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használatával. | A szavak jelentésére vonatkozó kreatív gyakorlatok, a szónál kisebb és nagyobb nyelvi egységek jelentésének, valamint a nyelvi szerkezetből, formából fakadó jelentésnek a megismerése. | Jelentéstani és pragmatikai alapfogalmak önálló használata szövegek, kommunikációs események kritikai megközelítésében. | |
| Gyakorlottság a szövegalkotásban a korosztály által jól ismert nyelvhasználati színtereken. Különböző műfajú, hangnemű szövegekben az eltérő nyelvhasználat érzékelése, a jól felismerhető különbségek megfigyelése. | Különféle nyelvváltozatokat képviselő konkrét példák alapján a nyelv és a nyelvhasználat rétegzettségének a megtapasztalása, felismerése (különösen a szókincs területén). | Alapvető tájékozottság a mindennapi kommunikációs és az irodalmi stílusjelenségek körében. | A kommunikációs események és a szövegalkotás önálló elemzése-értékelése az elsajátított (szövegtani, jelentéstanipragmatikai, stilisztikai, retorikai) ismeretek kreatív alkalmazásával. Gyakorlottság az ismeretek alkalmazásában különböző típusú és műfajú szövegek alkotása során. | |
| Egy-egy korábbi évszázadban született szöveg megfigyelése, a mai és a korábbi nyelvállapot különbségének a felismerése a korosztálynak megfelelő szinten. | Példák (régebbi korok szövegei, szövegrészei) alapján a nyelvi állandóság és változás megfigyelése a mai állapottal való összevetés során, elsősorban a szókincsben és a tanult nyelvtani jelenségek szintjén. | Az adott nyelv eredetének, a nyelvcsaládba tartozás bizonyító eljárásainak a megismerése. A nyelvi állandóság és változás okainak kutatása adatok alapján (pl. forrásokkal, kézikönyvhasználattal). | ||
| Az anyanyelv (kisebbség nyelve) és a magyar nyelv különbségének a felismerése, ennek megfogalmazása a diák saját szavaival (pl. ezt magyarul úgy mondjuk, hogy...). | Annak felismerése, hogy az anyanyelv (kisebbségi nyelv) nyelv ismerete miben segíti, miben nehezíti a magyar nyelv elsajátítását. | Az anyanyelvi (kisebbségi nyelvi) és a magyar nyelvi ismeretek összevetésének a képessége, az egyes jelenségek egyre pontosabb megnevezése. | Az anyanyelvhez (kisebbségi nyelvhez) és a magyar nyelvhez kötődő sajátosságok összevetése. | |
5. Ismeretek az irodalomról
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az olvasás iránti igény felkeltése. | Az olvasással kapcsolatos érzelmi és gondolati érdeklődés fenntartása. Az irodalmi alkotások és az adott nép szellemisége közötti összefüggés felismerése. | Annak megtapasztalása és tudatosítása, hogy az elemző-értelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést, hozzájárul az adott nép szellemiségének megismeréséhez. | Annak megtapasztalása és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a károsodásmentes tapasztalatszerzés forrása, amely az ön- és világértelmezés, az önmeghatározás mással kevéssé helyettesíthető lehetőségét kínálja. |
| A lírai mű középpontjában álló gondolat, illetve érzelem azonosítása. | A lírai mű témájának és hangulatának, hangnemének felismerése. | A lírai mű beszédhelyzete, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusának megismerése és azonosítása. Téma, hangnem, beszédhelyzet és műfaj összefüggéseinek megfogalmazása néhány jellegzetes példán. | A költő, a vers beszélője és a költői én megkülönböztetése néhány, különböző korban született költeményben. |
| Rövidebb epikai művek, népköltészeti alkotások, elbeszélések olvasása. | Elbeszélő művek közös és önálló olvasása, feldolgozása tanári segítséggel, csoportosan és egyénileg. A megtapasztalt formák alkalmazása a mindennapi történetmondásban, a kreatív írásban. | Elbeszélő művek önálló olvasása, feldolgozása a klasszikus és a kortárs felnőtt és ifjúsági irodalom köréből. Kreatív történet-elbeszélési és történetátírási gyakorlatok. | Különböző típusú, terjedelmű és műfajú - klasszikus és kortárs, magyar és világirodalmi - epikai művek elemzése és értelmezése. A megtapasztalt formák és stilisztikai, nyelvi sajátosságok alkalmazása a mindennapi történetmondásban és a kreatív írásban. |
| Történetek főszereplőinek azonosítása. | A szereplők külső és belső jellemzőinek azonosítása. | A jellemzés főbb eszközeinek azonosítása. | A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése a jellemzésben; az irónia. Az elbeszélői szólam és a szereplői szólam viszonyának vizsgálata. A stílusirányzat, a műfaj és az egyéni írói törekvés megmutatkozása a szereplők megalkotott-ságának módjában. |
| Tapasztalatszerzés a tisztán elbeszélő és dramatikus műrészletek közötti különbségekről. | Az epikai és a drámai történetmegjelenítés közötti hasonlóságok és eltérések azonosítása. | Az epikus és a drámai történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése. A drámai közlésmód jellemző szövegtípusainak felismerése. | |
| Népi játékok, dramatizált formák (pl. meserészletek) olvasása, illetve előadása. | Elbeszélések és elbeszélő költemények részleteinek, illetve köznapi helyzeteknek a dramatizált megjelenítése. | Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek közös és önálló olvasása, feldolgozása. Szituációk és instrukciók értelmezése és megjelenítése. | Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek önálló olvasása, feldolgozása. Komikus helyzetek és jellemek értelmezése. Drámai szituációk feszültségforrásainak azonosítása. Különböző típusú drámai művek elemzésének, értelmezésének képessége. |
| A szóbeli költészet és az írásbeliség, a népköltészet és a műköl-tészet különbségeinek megtapasztalása néhány példa alapján. | Az új szóbeliség, az elektronikus kommunikáció és tömegkommunikáció néhány új formájának megfigyelése. | A reklám és a popzene új szóbeli költészete. Annak érzékelése, hogy az irodalom szóbelisége nem pusztán archaikus jelenség. | Tájékozódás az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségeiről. A szóbeli költészet, a népköltészeti hagyomány hatásainak ismerete. Regiszterkeverés, adaptációk. |
| Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, emberi alaphelyzet felismerése. | További alapvető témák megismerése, újabb olvasmányok a már megismert témakörökből. | A kisebbségi, a magyar és a világirodalom néhány jelentős témája és formai hagyománya. Ismerkedés egy-két korstílussal, a korstílus és egy-egy mű közötti összefüggéssel. | Az olvasott, különböző korú és világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontok felismerése. Az olvasott művek többféle értelmezési kontextusban való elhelyezésének képessége (pl. tematikus-motivikus, műfaji, életműbeli, kovenciótörténeti, stílusirányzati, eszmetörténeti elhelyezés). Történeti és aktuális olvasatok. |
| A mű számunkra közvetlenül adott (szó szerinti) jelentésének megfogalmazása. A történet, az alapérzés, alaphangulat megfogalmazása. | Törekvés a közvetlenül adott jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok, más irodalmi és nem irodalmi, verbális, hangzó és képi szövegek bevonásának segítségével. | Törekvés a közvetlenül adott jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok és más tanult irodalmi művek bevonásának segítségével. | Törekvés a közvetlenül adott jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok és más tanult irodalmi művek, megismert irodalmi konvenciók és elemzési technikák bevonásának segítségével. A jelentéstulaj-donítás során kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival. |
A kisebbségi nyelv és irodalom
(hagyományos nyelvoktató és bővített nyelvoktató forma)
A fejlesztési feladatok szerkezete
A fejlesztési feladatok minden nyelvelsajátítási szinten a következő egységekből állnak:
- beszédértés,
- beszédkészség,
- olvasásértés,
- írás.
Fejlesztési feladatok
A kisebbségi nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása. A kommunikatív nyelvi kompetencia fogalma azonos a használható nyelvtudással. Az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet jelentik, amelyek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészségen (hallás, beszéd, olvasás és írás) keresztül lehetséges. A kommunikatív nyelvi kompetenciák fejlesztése a következőket jelenti:
(1) a kötelező oktatás végére a tanulók legyenek képesek a kisebbségi nyelvet másodnyelvként személyes, oktatási, közéleti és szakmai kontextusban megfelelően használni;
(2) a nyelvtanulás során a tanulókban alakuljon ki és maradjon ébren a kedvező attitűd és motiváció a nyelvtanulás, a kisebbségi nyelv, az azon a nyelven beszélő emberek és kultúrájuk megismerésére, az identitástudat fejlesztésére;
(3) a tanulók legyenek képesek nyelvtudásukat egész életükön át önállóan fenntartani, fejleszteni.
A nyelvtanulás folyamata a bevezetőben megfogalmazott általános kompetenciákra épül, melyek magukba foglalják az alaptanterv műveltségi területeinek tartalmait, ismereteit és készségeit. A kommunikatív nyelvi kompetenciák integrálják az általános kompetenciákat és tanulási képességeket, ezeken belül az államnyelvi kommunikatív nyelvi kompetenciákat.
Az alaptanterv a közoktatás kétéves szakaszaira (6., 8., 10. és 12. évfolyamok végére) minden diák számára a minimális szintet határozza meg, melyet a négy alapkészség területén kell teljesíteni. A helyi tantervekben a lehetőségeknek megfelelően ennél magasabb szint is előírható egy vagy több alapkészség területén. A kisebbségi nyelv követelményeit szintén a helyi tantervekben kell meghatározni. A témaköröket és a tanterv egyéb tartalmait az alaptantervre épülő programoknak kell meghatározniuk.
A szintek összhangban vannak az európai hatfokú skálán meghatározott szintekkel. A hagyományos kisebbségi nyelvoktatás esetén a tankötelezettség végére a tanulónak magasabb szintű, önálló nyelvhasználóvá kell válnia (B2) . A bővített kisebbségi nyelvoktatás esetén az európai hatfokú skálán a mesterfokú nyelvhasználói szintek (C1, C2) a közoktatásban alapfeladat. Az alaptantervi követelmények az általános iskola végére minden diák számára legalább a B1 vagy B2 szint elérését tűzik ki célul. A 9-12. évfolyamra az az európai középszint (B2) vagy a mesterfokú nyelvhasználói szint (C1 vagy C2) elérése a cél.
| Kisebbségi nyelv | 6. évfolyam | 8. évfolyam | 12. évfolyam |
| Hagyományos nyelvoktató forma | A1 | B1 | B2 |
| Bővített nyelvoktató forma | A2 | B2 | C1, C2 |
Az európai minimumszint: A1
Ezen a szinten a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni személyes jellegű kérdéseket (pl. hogy hol lakik) ismerős emberekre és dolgokra vonatkozóan. Képes egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész.
Beszédértés
Megérti a tanár egyszerű utasításait, az ismerős szavakat, fordulatokat, melyek személyére, családjára, közvetlen környezetére, a kisebbségre vonatkoznak. Legyen képes megoldani a hallás utáni értési feladatokat.
Beszédkészség
Képes legyen megszólalni a kisebbség nyelvén, fokozatosan növekedjen beszédbátorsága és önbizalma. Képes legyen egyszerű beszélgetésben részt venni, amennyiben a partner lassan, jól artikulálva beszél. Képes feltenni és megválaszolni egyszerű kérdéseket ismerős témára és helyzetre vonatkozóan. Lakóhelyét, ismerőseit képes egyszerű fordulatokkal leírni, információt adni és kérni valós beszédhelyzetekben. Megértési problémák esetén tudjon segítséget kérni. Mondjon el emlékezetből néhány dalt, mondókát, verset az adott nyelven.
Olvasásértés
Megérti az ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon, reklámokban, katalógusokban. Ébredjen fel érdeklődése népcsoportja kultúrája iránt. A megértést cselekvéssel, szóban vagy írásban jelezze vissza. Legyen gyakorlata egyszerű, ismert nyelvi elemekből álló szöveg néma olvasással történő megértésére. Tudjon egy adott szövegből egyszerű információkat kiemelni.
Írás
Képes a kisebbségi nyelven egyszerű szöveg lemásolására és tollbamondás után helyes leírására. Tudjon egyszerű, tényszerű információkat írni az adott nyelven. Képes minta alapján több mondatból álló, összefüggő szöveget írni (párbeszéd, üzenet, üdvözlő képeslap, bemutatkozás) . Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni.
Az európai alapszint: A2
Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak: nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, a kisebbségre vonatkozó információk, vásárlás, helyismeret, állás, foglalkozás. Az egyszerű és begyakorolt nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információt cserél családi, kisebbségi vagy mindennapi dolgokról. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről, a kisebbségi közösségről és a közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról.
Beszédértés
Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert, közvetlen dologról és a kisebbségi közösségről van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét.
Beszédkészség
Részt tud venni egyszerű, begyakorolt, hétköznapi témáról szóló beszélgetésben, mely közvetlen információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban. Képes magát megértetni társasági beszélgetésben. Röviden le tudja írni például családját, lakóhelyét, a kisebbségi közösséget, tanulmányait.
Olvasásértés
Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja keresni. Képes a kisebbség nyelvén való kifejező olvasásra (megfelelő hangsúlyokkal, a szöveg lényegének visszaadásával) .
Írás
Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tud írni.
Az európai küszöbszint: B1 (önálló nyelvhasználó)
Ezen a szinten a diák megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola, a szabadidő, a kisebbség helyzete terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni az élményeit, a különböző eseményeket, álmokat, a reményeit és ambícióit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket.
Beszédértés
A köznyelvi beszédet főbb vonalaiban megérti, ha az rendszeresen előforduló, számára ismert témáról szól. Megérti a legfontosabb információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, melyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról, a kisebbségről szólnak, és melyekben viszonylag lassan és világosan beszélnek.
Beszédkészség
Részt tud venni a nyelvterületen utazás közben felmerülő helyzetekben, valamint ismerős, mindennapi témákról adódó beszélgetésekben felkészülés nélkül. Egyszerű, összefüggő fordulatokkal el tudja mondani élményeit, céljait. Röviden meg tudja indokolni és magyarázni a véleményét, el tud mondani egy történetet, és véleményét meg tudja fogalmazni.
Olvasásértés
Megérti olyan nyelvileg összetettebb szövegek lényegét, illetve a bennük lévő információt, melyek hétköznapi témákkal kapcsolatosak, gyakori témákkal foglalkoznak. Képes a szövegeket feldolgozni (tanórán tanári segítséggel, illetve házi olvasmányként) . Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló írásokat. Képes néhány irodalmi alkotás (vers, novella, elbeszélés, regény) értelmezésére az adott népcsoport kultúrájából. A kisebbségi népcsoport nyelvén olvassa a hazai és az anyanemzet irodalmát, annak fontosabb témáit be tudja mutatni.
Írás
Meg tud fogalmazni egyszerű, rövid, összefüggő szöveget ismert, hétköznapi témákban. Képes az adott nyelv alapvető nyelvi és nyelvhelyességi törvényszerűségeinek alkalmazására. Össze tudja hasonlítani a magyar nyelvet és a kisebbségi nyelvet. Be tud számolni élményeiről, véleményéről. Az adott nép kultúrájáról szóló alkotásokon keresztül be tudja mutatni az adott nép szellemiségét. Tudásszintjének megfelelően képes egyszerűbb szövegek fordítására.
Az európai középszint: B2 (önálló nyelvhasználó)
Ezen a szinten a diák megérti az összetett konkrét vagy elvont témájú szövegek gondolatmenetét, beleértve a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket, a kisebbségpolitikai aktuális témákat is. Folyamatos és természetes interakciót tud kezdeményezni és fenntartani anyanyelvű és kisebbségi autentikus beszélővel, mely egyik félnek sem megterhelő. Képes világos és részletes szöveget alkotni széles témakörben, véleményét képes aktuális témákról kifejteni a lehetséges előnyök és hátrányok részletezésével.
Beszédértés
Megérti a hosszabb előadást, képes követni az összetett érvelést. Megérti a rádió és tévé aktuális eseményekről szóló hírműsorait, valamint a köznyelvet használó játékfilmek többségét. Követni tudja az autentikus kisebbségi vagy anyanemzetből származó beszélő gondolatmenetét.
Beszédkészség
Folyékonyan és természetesen tud beszélgetést folytatni kisebbségi és anyanemzetből származó beszélőkkel mindennapi témákról felkészülés nélkül. Részletesen ki tudja fejteni, meg tudja indokolni, magyarázni és védeni a véleményét, el tud mondani egy történetet, be tud számolni aktuális kisebbségpolitikai eseményekről.
Olvasásértés
Megérti a jelenkor problémáival kapcsolatos szövegek (cikkek, beszámolók, narratívák) lényegét, illetve a bennük lévő információt, érvelést. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló irodalmi prózai szövegeket.
Írás
Képes világosan fogalmazni részletes, összefüggő szöveget a jelenkor problémáival és érdeklődésével kapcsolatos témákban. Vissza tudja adni írásban is egy-egy a kisebbség nyelvén írt irodalmi alkotás lényegét. Be tud számolni élményeiről, képes kifejteni véleményét, érvelni egy álláspont mellett és ellen. Fordítási feladatok megoldásokra képes mindennapi és aktuális témákban.
A mesterfokú nyelvhasználói szintek (C1-C2)
Elérésük a bővített kisebbségi nyelvoktatás célja a kötelező iskoláztatás végére. A követelményeket a helyi tantervekben kell meghatározni úgy, hogy a kompetenciák legalább negyven százalékát az adott kisebbség nyelvével, irodalmával, kultúrájával kapcsolatos témakörök követelményei szerint lehessen mérni.
A kisebbségi népismeret
(Minden oktatási forma számára)
A fejlesztési feladatok szerkezete
1. Ismeretszerzés, tanulás
2. Kritikai gondolkodás
3. Kommunikáció
Fejlesztési feladatok
1. Ismeretszerzés, tanulás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből. Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése: a népcsoport életmódja, a család és környezet kisebbségi kötődése, a zenei és a tradicionális népi kultúra. | Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése: a népcsoport nyelvhasználati sajátosságai. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben: projektek tervezése és végrehajtása a népcsoport sajátos életmódjával, a család és környezete kisebbségi kötődésével kapcsolatban. | Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. Információk gyűjtése a kisebbség múlt és jelen életéről, nyelvhasználati sajátosságairól az iskolai vagy más könyvtárban, médiatárban, múzeumban, a kisebbség lakóhelyein. A gyűjtött adatok felhasználása projektek, bemutatók tervezésénél és végrehajtásánál. Mutassa be a kisebbség lakóhelyeit, magyarázza az életmód és környezet közötti fontosabb összefüggéseket. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. | Ismeretszerzés irányított beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. Információk gyűjtése adott témához, projekthez könyvtárban, médiatárban, múzeumban, az interneten. A gyűjtött információk önálló rendszerezése, értelmezése és bemutatása. Tudja magyarázni a kisebbség szimbólumait, bemutatni jelentősebb ünnepeit, szokásait. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. |
2. Kritikai gondolkodás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők nézőpontjából. Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséről (pl. helyszín, idő, szereplők, események kapcsán). | Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. A kisebbség híres képviselőinek tettei a közösség formálása érdekében. Híres emberek, történelmi személyiségek, hétköznapi emberek jellemzése. A kisebbség életéből vett jelenetek elbeszélése, eljátszása különböző szempontokból. A különbségek felismerése és a változások nyomon követése egy-egy történelmi, a kisebbség szempontjából sorsdöntő jelenség kapcsán. | A kisebbség (és az anyanemzet) kulturális életének, kiemelkedő eseményeinek elbeszélése. Jelenetek eljátszása különböző szempontokból, részvétel regionális fesztiválokon, kulturális eseményeken. Önálló vélemény és kérdések megfogalmazása a kisebbség elmúlt és jelen sorsával, sorsfordulóival kapcsolatban. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására. A kisebbség történelmének, társadalomföldrajzának ismerete. Jelenségek tárgyhű és kritikai bemutatása, sorsfordulók értelmezése. Az anyaország történelme és társadalomföldrajzajellegzetes vonásainak bemutatása. | Kérdések önálló megfogalmazása a kisebbség sorsfordulóival kapcsolatban. Önálló állásfoglalás és érvelés különböző, a kisebbség sorsát meghatározó nézetekről, cselekedetekről. Szépirodalmi, publicisztikai, kisebbségpolitikai munkák összevetése, kritikai feldolgozása. Szövegek, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. Kisebbségi társadalmi csoportok, intézmények viselkedésének elemzése. Önálló vélemény megfogalmazása a kisebbséget érintő eseményről, jelenségekről, ismert kisebbségi személyekről. |
| A hazai kisebbségi és emberi jogi rendszer értékelése a saját értékrendnek megfelelő szempontok alapján. Az adott kisebbség nemzetközi kapcsolatainak kritikai bemutatása múltban és jelenben. Naprakész tájékozottság aktuális kisebbségpolitikai és emberi jogi jelenségekről. Azok összehasonlítása strukturális és funkcionális szempontok alapján. A jövő trendjeinek felvázolása. Az adott kisebbség anyaországon kívüli jelenlétének ismerete, bemutatása, a megismert jelenségek rendezése okok és okozatok, hasonlóságok és különbségek, szándékok és következmények szerint. | |||
3. Kommunikáció
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Beszélgetés az adott kisebbség életével kapcsolatos témáról. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, gyűjtőmunkával szerzett ismeretekről. Rajz készítése kisebbségi témáról. Modellek, makettek, tárgymásolatok készítése. Tárgyak készítése hagyományos kézműves technikákkal. Események, történetek,jelenségek mozgásos, táncos, dramatikus megjelenítése. | Beszélgetés és vita egy-egy kisebbséget érintő témáról. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről. Fogalmazás írása valamely kisebbségi témáról. Rajz készítése kisebbségi témáról. Rajzos vázlat készítése. Modellek, makettek, tárgymásolatok készítése. Tárgyak készítése hagyományos kézműves technikákkal. Események, történetek, jelenségek mozgásos, dramatikus megjelenítése. | Események, történetek elbeszélése a kisebbséget érintő témában emlékezetből élőszóban. Vitás kérdések, vélemények felvetése, megbeszélése. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről. Fogalmazás írása valamely kisebbségi témáról. Események, történetek, jelenségek mozgásos, dramatikus megjelenítése. | Beszélgetés és vita egy-egy kisebbségpolitikai, emberi jogi témáról. A vita során a véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése mások véleményének figyelembevételével, a tolerancia gyakorlása. Beszámoló, kiselőadás tartása a kisebbségi irodalomból, a kisebbségi publicisztikából, a sajtó, a rádió- és a tévéműsorok alapján. Önállóan gyűjtött képekből összeállítás, tabló és magyarázat készítése. |