22/2004. (II. 27.) FVM rendelet
a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzéséről, az ellenük való védekezésről, illetve leküzdésükről szóló 69/2003. (VI. 25.) FVM rendelet módosításáról
Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 45. §-ának 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. §
A fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzéséről, az ellenük való védekezésről, illetve leküzdésükről szóló 69/2003. (VI. 25.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ez a rendelet meghatározza az állatokban előforduló fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (transzmissibilis spongiform encephalopathia) megelőzésére, az ellenük való védekezésre, illetve leküzdésükre vonatkozó szabályokat. Ennek megfelelően e betegségekre fogékony bármely állatfaj egyedeinek tartása, takarmányozása és tenyésztése, valamint az ilyen állatokból származó termékek előállítása és forgalmazása során e rendeletben foglaltakat az egyes állatfajokra meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Az állatok takarmányozására vonatkozó szabályokat a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzése érdekében az e betegségek iránt nem fogékony fajok esetében is be kell tartani."
2. §
Az R. 11. §-a (7) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(7) Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet az alábbiak szerint vesz részt a keresztszennyeződések megelőzését szolgáló laboratóriumi vizsgálatok végrehajtásában:]
"a) fő feladata a takarmányfelügyelő, illetve a hatósági állatorvos által vett mintából tiltott alkotórészek (csontdarabkák, izomrostok stb.) jelenlétét kimutatni vagy kizárni a Magyar Takarmánykódex kötelező előírásairól szóló 44/2003. (IV. 26.) FVM rendelet 10. számú mellékletének I. fejezete szerinti fénymikroszkópos módszer (a továbbiakban: mikroszkópos módszer) segítségével;"
3. §
Az R. 19. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"Bejelentési és nyilvántartási kötelezettség
19. § (1) Az állattartó, illetve az állatok felvásárlásával foglalkozó személy az Áeü. 5. §-a (1) bekezdésének c) és e) pontjaiban foglaltak végrehajtása során köteles:
a) a TSE gyanúját az állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni, ha a tulajdonát képező vagy az általa gondozott, illetve szállított állat idegrendszeri tüneteket, viselkedészavart, illetve az idegrendszer bántalmazottságával összefüggésbe hozható fokozatosan súlyosbodó kondícióromlást mutat;
b) a szarvasmarha, juh vagy kecske elhullását - tekintet nélkül az elhullás előtt tapasztalt tünetekre - haladéktalanul jelenteni az állatorvosnak;
c) az állatorvos rendelkezéseinek megfelelően eljárni és munkáját mindenben elősegíteni, valamint az elrendelt intézkedéseket és beavatkozásokat tűrni.
(2) Az az állattartó, aki legalább
a) 20 olyan szarvasmarhát tart, amely a 24 hónapos kort elérte vagy meghaladta,
b) 50 olyan juhot vagy kecskét tart, amely a 18 hónapos kort elérte vagy meghaladta,
köteles a 2. számú melléklet C) Fejezetében meghatározottaknak megfelelő, folyamatos nyilvántartást vezetni, és azt az állategészségügyi hatóság kérésére bemutatni."
4. §
Az R. 32. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A kizárólag területi illetékességgel működő állategészségügyi intézetek megnevezését a 10. számú melléklet A) Fejezete II. pontja sorolja fel."
5. §
Az R. 33. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az intézet az általa végzett TSE-re irányuló vizsgálatokról havonta, de legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig köteles a minisztériumnak és az állat származási állománya szerint illetékes állomásnak összesített jelentést küldeni, a minisztérium által előírt szempontok szerint."
6. §
Az R. 3. számú melléklete első bekezdésének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E melléklet szerint:]
"4. Állateledel: kutyák, macskák vagy egyéb kedvtelésből tartott állatok etetésére szolgáló takarmány, amelyet, vagy amelynek állati eredetű alapanyagát, az állati hulladékok kezelésére vonatkozó külön jogszabály szerint állítottak elő."
7. §
Az R. 3. számú melléklete 2.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 3. számú melléklet a következő 2.2.1. ponttal egészül ki:
"2.2. A nem kérődző élelmiszer-termelő állatokkal is tilos feldolgozott állati eredetű fehérjét, illetve állati eredetű fehérje tartalmú takarmányt feletetni, kivéve a hallisztet, a bevonó anyagként használt nem kérődző eredetű alapanyagból készült zselatint, a csont eredetű diKálcium-és triKálciumfoszfátot (a továbbiakban együtt: diKálcium-foszfát), a hidrolizált fehérjét, valamint a kérődzők esetében is engedélyezett tejet, tejtermékeket, a tojást és tojásból készült termékeket. A halakkal azonban feletethető még a nem kérődző állatok véréből előállított vérliszt és egyéb vértermék is, ha azokat az állati hulladékok kezelésére vonatkozó külön rendeletben foglaltaknak megfelelően állítottak elő, továbbá ha a 2.2.1. pontban előírtak teljesülnek.
2.2.1. Halakkal feletethető vérliszt és egyéb vértermék alapanyagául csak olyan nem kérődző eredetű vér szolgálhat, amely olyan vágóhídról származik, ahol kérődző állatokat nem vágnak, vagy ahol a kérődző és nem kérődző állatok vágása térben elkülönül. A nem kérődző állatok vérének gyűjtését, tárolását, szállítását, illetve esetleges csomagolását, valamint a vérliszt és egyéb vértermék előállítását, tárolását és szállítását a kérődző állatok vérétől elkülönítve kell végezni, továbbá a nem kérődző állatok véréből rendszeresen mintát kell venni a kérődző állatok vére esetleges jelenlétének kimutatására. A nem kérődző eredetű vérliszt vagy vértermék előállítása csak olyan üzemben történhet, ahol kérődző állat vérét nem dolgozzák fel, kivéve, ha a nem kérődző állat vérének feldolgozása - beleértve az alapanyagok beszállítását és tárolását, illetve a késztermékek tárolását, csomagolását és kiszállítását is - fizikailag elkülönül a kérődző állat vérének feldolgozásától. Ha az üzemben kérődző állat vérét is feldolgozzák, akkor a vérlisztet és az egyéb vérterméket rendszeres laboratóriumi vizsgálatnak kell alávetni a kérődző eredetű fehérjék esetleges jelenlétének kimutatására. A nem kérődző eredetű vérlisztet és egyéb vérterméket csak olyan takarmány-előállító üzemben lehet a halaknak szánt takarmányok gyártása során felhasználni, ahol ezt az illetékes állomás engedélyezte. Az állomás az engedélyt akkor adja meg, ha az üzemben egyéb élelmiszer-termelő állatnak nem gyártanak takarmányt. A nem kérődző eredetű vérlisztet vagy egyéb vérterméket tartalmazó, halaknak szánt takarmány csomagolásán fel kell tüntetni, hogy "vérterméket tartalmaz - kizárólag halak takarmányozására." Az ilyen vérlisztet, vérterméket tartalmazó takarmányt csak olyan telepen lehet felhasználni, ahol halakon kívül más élelmiszer-termelő állatot nem tartanak."
8. §
Az R. 3. számú mellékletének 2.8.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"2.8.3. Az előállító köteles a kérődzőknek szánt takarmányból rendszeresen, de legalább kéthetenkénti gyakorisággal mintát venni, és azt saját költségére laboratóriumi vizsgálatnak alávetni, annak megállapítására, hogy az nem tartalmaz tiltott állati eredetű fehérjét. A megmintázott tétel csak akkor hozható forgalomba, illetve használható fel saját célra, ha a tételből vett minta vizsgálati eredménye a tiltott állati eredetű fehérje jelenlétét kizárja. A vizsgálatok során a 2.10. pontban meghatározott módszerek egyikét kell alkalmazni, de halliszt jelenlétének kizárására csak a mikroszkópos vizsgálat vagy a minisztérium által jóváhagyott egyéb alkalmas módszer fogadható el."
9. §
Az R. 3. számú mellékletének 2.10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"2.10. Az állomásnak szúrópróbaszerű laboratóriumi vizsgálatokkal kell ellenőriznie az élelmiszer-termelő állatoknak szánt takarmány-alapanyagokat, koncentrátumokat és takarmánykeverékeket a feldolgozott állati eredetű fehérjék esetleges jelenlétének kimutatása, illetve kizárása céljából, kivéve az importált hallisztet, amelyre a 2.20. pontban foglaltak az irányadók. A takarmány-előállító üzemekben, takarmányforgalmazóknál az állomás éves mintavételi terve alapján a takarmányfelügyelő, illetve a hatósági állatorvos mintát vesz, különösen az olyan üzemek esetében, ahol az állomás engedélyével kérődzőknek szánt és hallisztet, csonteredetű diKálcium-foszfátot vagy hidrolizált fehérjét tartalmazó takarmányt egyaránt gyártanak. A mintavételt úgy kell ütemezni, hogy az véletlenszerűen és ne előre kiszámítható módon történjen. A takarmány-előállító üzemben megmintázott tétel addig nem szállítható el, illetve nem használható fel, amíg a tiltott állati eredetű fehérje jelenléte a laboratóriumi vizsgálat alapján ki nem zárható. Az állattartó telepeken mintát kell venni, ha felmerül annak gyanúja, hogy a feldolgozott állati eredetű fehérjék takarmányozási célú felhasználására vonatkozó tilalmat megszegik, vagy a takarmány keresztszennyeződése következik be. A vizsgálatokat ELISA, mikroszkópos vagy szükség esetén egyéb alkalmas - a minisztérium által jóváhagyott - vizsgálati módszerrel kell végrehajtani. Az ELISA és a mikroszkópos módszert közel azonos gyakorisággal kell alkalmazni. Mindkét módszer egyidejű alkalmazásának ugyanazon tétel esetében csak kérődző állatoknak szánt takarmány vizsgálata során van helye. Halliszt esetleges jelenlétének kizárására a mikroszkópos módszert vagy a minisztérium által jóváhagyott egyéb alkalmas eljárást kell alkalmazni."
10. §
Az R. 3. számú mellékletének 2.12. és 2.13. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"2.12. Halliszt, csonteredetű diKálcium-foszfát, hidrolizált fehérje, a halaknak szánt vérliszt vagy egyéb vértermék (beleértve ezek alapanyagát, a vért is), valamint nem élelmiszer-termelő állatoknak szánt állati eredetű fehérje szállítására használt járművön más takarmány, illetve takarmány-alapanyag egyidejűleg nem szállítható. A szállítás előtt és után a járművet - tisztítószer felhasználásával - ki kell takarítani. A jármű üzemeltetője a használat előtt ennek megtörténtét köteles ellenőrizni. A takarítás megtörténtét és annak ellenőrzését a jármű üzemeltetőjének igazolnia kell, és a dokumentációt a takarmányfelügyelőnek vagy a hatósági állatorvosnak kérésére be kell mutatni.
2.13. A 2.12. pontban foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell a hallisztet, hidrolizált fehérjét, a halaknak szánt vérlisztet vagy egyéb vérterméket, valamint a nem élelmiszer-termelő állatoknak szánt állati eredetű fehérjét tartalmazó ömlesztett takarmányokra is."
11. §
Az R. 3. számú mellékletének 2.20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"2.20. Minden egyes tétel importált hallisztet laboratóriumi vizsgálatnak kell alávetni az egyéb feldolgozott állati eredetű fehérjék jelenlétének kizárása céljából. A vizsgálatokat ELISA vagy mikroszkópos módszerrel kell végrehajtani, figyelemmel e módszerek közel azonos gyakoriságú alkalmazására. A vizsgálati eredmények statisztikai elemzése alapján a minisztérium dönthet úgy is, hogy az egyik módszert előnyben részesíti a másikkal szemben. A tétel addig nem szállítható el, illetve élelmiszer-termelő állat takarmányozására nem használható fel, amíg az egyéb feldolgozott állati eredetű fehérjék jelenléte a vizsgálat alapján ki nem zárható. A mintavételről az első tárolás helye szerint illetékes állomás intézkedik, a vizsgálatok költségét a halliszt tulajdonosa viseli. A kedvezőtlen vizsgálati eredmény miatt zárolt tétel nem élelmiszer-termelő állatok takarmányozására való felhasználására az állomás engedélyt adhat."
12. §
Az R. 3. számú mellékletének 2.22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"2.22. A takarmány-előállító által csomagolt, közvetlen felhasználásra szánt állateledel behozatala, illetve kivitele esetén nem kell alkalmazni a 2.16., 2.18. és 2.21. pontokban foglaltakat. Import esetén a terméknek olyan üzemből kell származnia, amelyik rendelkezik az exportáló ország állategészségügyi hatósága állateledel gyártására vonatkozó jóváhagyásával."
13. §
Az R. 4. számú mellékletének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"1. A következő állati szervek, illetve testrészek SRM-nek minősülnek:
a) szarvasmarha esetében
- a 12 hónaposnál idősebb korú egyed koponyája az állkapocs nélkül, beleértve az agyat és a szemeket,
- a 12 hónaposnál idősebb korú egyed gerincoszlopa (kivéve a farkcsigolyákat, az ágyékcsigolyák és a hátcsigolyák harántnyúlványait, valamint a keresztcsont szárnyát), beleértve azonban a dorsalis gyökér idegdúcot és a gerincvelőt,
- a belek (az epésbéltől a végbélig), a bélfodor és a mandulák tekintet nélkül az állat korára;
b) juh és kecske esetében
- a koponya, beleértve az agyat, szemeket és a mandulákat is, a 12 hónaposnál idősebb korú, illetve olyan egyedek esetén, amelyek állandó metszőfoga áttört az ínyen,
- a gerincvelő a 12 hónaposnál idősebb korú, illetve olyan egyedek esetén, amelyek állandó metszőfoga áttört az ínyen,
- a lép és a csípőbél, tekintet nélkül az állat korára."
14. §
Az R. 4. számú melléklete a következő 17. ponttal egészül ki:
"17. Az adott területre teljes körű ártalmatlanítási kötelezettséget vállalt állati hulladék-feldolgozó üzem, valamint az SRM feldolgozására kijelölt állati hulladék-feldolgozó üzem köteles a begyűjtött, illetve feldolgozott SRM-ről, beleértve az ilyen anyagot tartalmazó szarvasmarha, juh és kecske hullákat is, a készenléti tervben meghatározott szempontok szerinti nyilvántartást vezetni, és az általa nyilvántartott adatokról a minisztériumot, illetve a területileg illetékes állomást azok kérésére tájékoztatni. A nyilvántartást és ezzel együtt a vágóhídról beszállított SRM-et kísérő - külön jogszabály szerinti - állatorvosi igazolások egy példányát legalább három évig meg kell őrizni."
15. §
Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival részben összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Bizottság 1139/2003/EK rendelete a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ellenőrző programok és különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok tekintetében történő módosításáról,
b) a Bizottság 1234/2003/EK rendelete a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I., IV. és XI. mellékletének, valamint az 1326/2001/EK rendeletnek a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak és az állatok takarmányozása tekintetében történő módosításáról.
16. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
Dr. Németh Imre s. k.,
földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter