29/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet

a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek illetékességi, valamint a nemzeti park igazgatóságok és a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok működési területéről

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (8) bekezdésének a) pontjában, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 3. §-ának (4) bekezdésében és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 57. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §[1]

(1) A környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó központi és területi államigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 276/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet mellékletében felsorolt környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek illetékességi területét e rendelet 1. számú melléklete, a nemzeti park igazgatóságok működési területét e rendelet 2. számú melléklete, a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok működési területét pedig e rendelet 3. számú melléklete szerint állapítom meg.

(2) Ha a nemzeti park igazgatóság jogszabály által hatáskörébe utalt szabálysértési ügyben szabálysértési hatóságként jár el, az illetékességi területe megegyezik a 2. számú melléklet szerinti működési területtel.

2. §

(1) Ez a rendelet 2005. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a már megindult első fokú hatósági eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a környezetvédelmi felügyelőségek, a vízügyi felügyeletek és a nemzeti park igazgatóságok illetékességi, valamint a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok működési területéről szóló 26/2003. (XII. 30.) KvVM rendelet hatályát veszti.

Dr. Persányi Miklós s. k.,

környezetvédelmi és vízügyi miniszter

1. számú melléklet a 29/2004. (XII. 25.) KvVM rendelethez

A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek illetékességi területe, szakmai területi kapcsolatai

I. ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Székhelye: Győr

A) Illetékességi területe hatósági, szakhatósági eljárásokban:

1. Győr megyei jogú város közigazgatási területe.

2. Sopron megyei jogú város közigazgatási területe.

3. Tatabánya megyei jogú város közigazgatási területe.

4. Győr-Moson-Sopron megye - kivéve

Csáfordjánosfa,

Csér,

Egyházasfalu,

Gyalóka,

Iván,

Répcevis,

Sopronhorpács,

Szakony,

Und,

Zsira

közigazgatási területét.

5. Komárom-Esztergom megye teljes közigazgatási területe.

6. Vas megyéből

Csánig,

Csönge,

Jákfa,

Kenyeri,

Nick,

Ostffyasszonyfa,

Pápóc,

Rábapaty,

Répcelak,

Uraiújfalu

közigazgatási területe.

7. Veszprém megyéből

Egyházaskesző,

Kemenesszentpéter,

Malomsok,

Marcaltő,

Várkesző

közigazgatási területe.

B) Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Duna a nyugati országhatártól az Ipoly-torkolatig (1850-1708 fkm) 142 km, a Mosoni-Duna-ág 122 km és az Iparcsatorna 2,4 km szakasza, a Rába a sárvári vasúti hídtól a torkolatig 86 km hosszban, továbbá a Marcalnak Mórichida (Új Malomsok) alatti, vagyis a vízügyi igazgatóság illetékességi területének déli határától a torkolatig terjedő szakasza 22 km hosszban; valamint a Fertő tó;

b) árvízvédelmi:

a Duna jobb part a rajkai országhatár és Pilismarót között, a Lajta mindkét part, a Lajta jobb és bal parti csatornák, valamint az összekötő csatorna jobb és bal parti töltései, a Mosoni-Duna jobb és bal parti töltései, a Rábca mindkét oldali töltése Bősárkány és Győr között, a Répce árapasztó töltései Répcelakig, illetve Répceszemeréig, a Rába jobb és bal parti töltése Sárvár és Győr között, a Marcal bal és jobb parti védvonal a Bakonyér visszatöltésezé-sével együtt.

C) Általános területi kapcsolattartása:

Győr, Sopron, Tatabánya megyei jogú városok, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

II. KÖZÉP-DUNA-VÖLGYIKÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Székhelye: Budapest

A) Illetékességi területe hatósági, szakhatósági eljárásokban:

1. Budapest főváros közigazgatási területe.

2. Salgótarján megyei jogú város közigazgatási területe.

3. Heves megyéből

Apc,

Boldog,

Hatvan,

Heréd,

Kerekharaszt,

Lőrinci,

Nagykökényes,

Zagyvaszántó

közigazgatási területe.

4. Nógrád megye teljes közigazgatási területe.

5. Pest megye - kivéve

Abony,

Albertirsa,

Cegléd,

Ceglédbercel,

Csemő,

Dánszentmiklós,

Jászkarajenő,

Kocsér,

Köröstetétlen,

Mikebuda,

Nagykőrös,

Nyársapát,

Pilis,

Tápiószőlős,

Törtel,

Újszilvás

közigazgatási területét.

6. Fejér megye Duna parti településeinek a folyam (középvízi) medrébe nyúló/tartozó közigazgatási területe.

B) Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Duna az Ipoly-torkolattól a dunaföldvári hídig (1708,2-1560,5 fkm) 147,7 km, a Szentendrei-Duna-ág 32 km és a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág 58 km hosszban, az Ipoly szlovák-magyar határszakasza 141 km hosszban, a Zagyva Jobbágyitól a jászfelsőszentgyörgyi elbontott hídig 41 km hosszban;

b) árvízvédelmi:

a Duna jobb part Pilismarót-Dunafüred között, a Duna bal part Szob-Dunaegyháza között, a Szentendrei-sziget és Csepel-sziget védvonalai, a Zagyva mindkét parti védvonalai Jobbágyi és Jászfelsőszentgyörgy között, és az Ipoly bal parti védvonalai.

C) Általános területi kapcsolattartása:

Budapest főváros, Salgótarján megyei jogú város, Pest, Heves és Nógrád megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

III. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Székhelye: Baja

A) Illetékességi területe hatósági, szakhatósági eljárásokban:

1. Baranya megyéből Homorúd, valamint

a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrében nyúló/tartozó közigazgatási területe.

2. Bács-Kiskun megye - kivéve

Balotaszállás,

Bócsa,

Bugac,

Bugacpusztaháza,

Csólyospálos,

Fülöpjakab,

Gátér,

Harkakötöny,

Jászszentlászló,

Kecskemét,

Kelebia,

Kiskunfélegyháza,

Kiskunhalas,

Kiskunmajsa,

Kisszállás,

Kömpöc,

Kunfehértó,

Kunszállás,

Lakitelek,

Móricgát,

Nyárlőrinc,

Pálmonostora,

Petőfiszállás,

Szank,

Szentkirály,

Tiszaalpár,

Tiszakécske,

Tompa,

Városföld,

Zsana

közigazgatási területét.

3. Tolna megyéből

a Paksi Atomerőmű és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának területe, valamint

a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló/tartozó közigazgatási területe.

B) Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Duna a dunaföldvári hídtól a déli országhatárig (1560-1433 fkm) 127 km és a Ferenc-csatorna a bajai ki-ágazástól az országhatárig 34 km hosszban;

b) árvízvédelmi:

a Duna bal part Solt-déli országhatár között.

C) Általános területi kapcsolattartása:

Kecskemét megyei jogú város, Bács-Kiskun megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

IV. KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Székhelye: Székesfehérvár

A) Illetékességi területe hatósági, szakhatósági eljárásokban:

1. Székesfehérvár megyei jogú város

közigazgatási területe.

2. Dunaújváros megyei jogú város

közigazgatási területe.

3. Szekszárd megyei jogú város

közigazgatási területe.

4. Veszprém megyei jogú város

közigazgatási területe.

5. Baranya megyéből

Ófalu

közigazgatási területe.

6. Fejér megye

teljes közigazgatási területe - kivéve a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló/tartozó

közigazgatási területét.

7. Somogy megyéből

Balatonszabadi,

Kánya,

Siófok,

Siójut,

Tengőd, valamint

a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe) nyúló/tartozó közigazgatási területe.

8. Tolna megye - kivéve

Attala,

Csikóstőttős,

Jágónak,

Kapospula,

Kaposszekcső,

Kismányok,

Lápafő,

Nagymányok,

Nak,

Váralja,

Várong,

a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló/tartozó

közigazgatási területét, valamint

a Paksi Atomerőmű és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának területét.

9. Veszprém megye - kivéve

Egyházaskesző,

Kemeneshőgyész,

Kemenesszentpéter,

Magyargencs,

Malomsok,

Marcaltő,

Várkesző

közigazgatási területét.

10. Zala megyéből

a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe) nyúló/tartozó

közigazgatási területe.

B) Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyó- és tószabályozási:

a Balaton és a Velencei-tó; a Sió a Balatontól a torkolatig;

b) árvízvédelmi:

a Duna jobb part Ercsi-Adony és Bölcske-Báta között, a Szt. László bal parti és a Váli vízfolyás jobb és bal parti torkolati szakasz, a Sió Simontornya-Sióagárd közötti bal parti, Sióagárd és Sió-torkolat közötti jobb és bal parti, a Sióba ömlő Völgységi árok torkolati szakaszának kétparti töltései, a Nádor-csatorna Kölesd alatti jobb és bal parti töltései.

C) Általános területi kapcsolattartása:

Dunaújváros, Szekszárd, Székesfehérvár, Veszprém megyei jogú városok, Fejér, Tolna, Veszprém megyék, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

V. DÉL-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Székhelye: Pécs

A) Illetékességi területe hatósági, szakhatósági eljárásokban:

1. Pécs megyei jogú város

közigazgatási területe.

2. Kaposvár megyei jogú város

közigazgatási területe.

3. Baranya megye - kivéve

Homorúd,

Ófalu, valamint

a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló/tartozó

közigazgatási területét.

4. Somogy megye - kivéve

Balatonszentgyörgy,

Balatonszabadi,

Csákány,

Főnyed,

Hollád,

Iharosberény,

Inke,

Kánya,

Nagyszakácsi,

Nemesdéd,

Nemesvid,

Pogányszentpéter,

Sávoly,

Siófok,

Siójut,

Somogysámson,

Somogysimonyi,

Somogyzsitva,

Szegerdő,

Szőkedencs,

Tapsony,

Tengőd,

Tikos,

Varászló,

Vése,

Vörs, valamint

a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe), és

Õrtilos település Mura (középvízi) medrébe nyúló/tartozó

közigazgatási területét.

5. Tolna megyéből Attala,

Csikóstőttős,

Jágónak,

Kapospula,

Kaposszekcső,

Kismányok,

Lápafő,

Nagymányok,

Nak,

Váralja,

Várong

közigazgatási területe.

B) Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Dráva a Mura torkolatától az országhatárig (236-225 fkm és 200-68 fkm) 143 km hosszban;

b) árvízvédelmi:

a Duna jobb part Mohács és a déli országhatár között, a Dráva bal part Korcsina átvágás és Eperjes között, a Fekete-víz bal partja a Pécsi-víz torkolata és a Dráva között, a Pécsi-víz bal partja Kémes és a Fekete-víz között, a Fekete-víz jobb partja a cuni híd és a Dráva között.

C) Általános területi kapcsolattartása:

Pécs, Kaposvár megyei jogú városok, Baranya és Somogy megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

VI. NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Székhelye: Szombathely

A) Illetékességi területe hatósági, szakhatósági eljárásokban:

1. Nagykanizsa megyei jogú város

közigazgatási területe.

2. Szombathely megyei jogú város

közigazgatási területe.

3. Zalaegerszeg megyei jogú város

közigazgatási területe.

4. Győr-Moson-Sopron megyéből

Csáfordjánosfa,

Csér,

Egyházasfalu,

Gyalóka,

Iván,

Répcevis,

Sopronhorpács,

Szakony,

Und,

Zsira

közigazgatási területe.

5. Somogy megyéből

Balatonszentgyörgy,

Csákány,

Főnyed,

Hollád,

Iharosberény,

Inke,

Nagyszakácsi,

Nemesdéd,

Nemesvid,

Pogányszentpéter,

Sávoly,

Somogysámson,

Somogysimonyi,

Somogyzsitva,

Szegerdő,

Szőkedencs,

Tapsony,

Tikos,

Varászló,

Vése,

Vörs

közigazgatási területe, valamint

Õrtilos település Mura (középvízi) medrébe nyúló/tartozó

közigazgatási területe.

6. Vas megye - kivéve

Csánig,

Csönge,

Jákfa,

Kenyeri,

Nick,

Ostffyasszonyfa,

Pápóc,

Rábapaty,

Répcelak,

Uraiújfalu

közigazgatási területét.

7. Veszprém megyéből

Kemeneshőgyész,

Magyargencs

közigazgatási területe.

8. Zala megye - kivéve

a Balaton parti településeknek a tó medrében (jogi partvonalával határolt területébe) nyúló/tartozó

közigazgatási területét.

B) Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Mura az országhatártól a torkolatig (48 km), a Rába a sárvári vasúti hídtól az országhatárig (126 km);

b) árvízvédelmi:

a Zala árvízvédelmi rendszer Bókaháza és a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer között, a Mura bal parti árvízvédelmi rendszer, a Rába árvízvédelmi rendszer a sárvári vasúti híd és az országhatár között.

C) Általános területi kapcsolattartása:

Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa megyei jogú városok, Vas és Zala, Győr-Moson-Sopron, Somogy megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

VII. FELSŐ-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Székhelye: Nyíregyháza

A) Illetékességi területe hatósági, szakhatósági eljárásokban:

1. Nyíregyháza megyei jogú város

közigazgatási területe.

2. Hajdú-Bihar megyéből

Téglás

közigazgatási területe.

3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye - kivéve

Szorgalmatos,

Tiszadada,

Tiszadob,

Tiszaeszlár,

Tiszalök,

Tiszanagyfalu,

Tiszavasvári

közigazgatási területét.

B) Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Tisza a tiszabecsi országhatártól a Bodrog-torkolatig (744,8-543,7 fkm), Túr az országhatártól a torkolatig 30 km és a Szamos az országhatártól a torkolatig 49,5 km hosszban;

b) árvízvédelmi:

a Tisza jobb part Tarpa-Lónya között; Tisza bal part Tiszabecs-Rakamaz között, a Batár bal part Kispalád-Tiszabecs között, a Túr jobb és bal part Garbolc-Tisza-kóród között, a Palád jobb és bal part, a Sáréger jobb és bal part, a Szamos jobb és bal part az országhatár és Olcsva, illetőleg Olcsvaapáti között a Kraszna jobb és bal part Ágerdő-Vásárosnamény között, a Lónyay-főcsatorna jobb és bal part, valamint a Lónyay-főcsatorna bal parti szakaszán beömlő Nyíri-főfolyások visszatöltésezett torkolati szakaszai.

C) Általános területi kapcsolattartása:

Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

VIII. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Székhelye: Miskolc

A) Illetékességi területe hatósági, szakhatósági eljárásokban:

1. Eger megyei jogú város

közigazgatási területe.

2. Miskolc megyei jogú város

közigazgatási területe.

3. Borsod-Abaúj-Zemplén megye

teljes közigazgatási területe.

4. Heves megye - kivéve

Apc,

Átány,

Boldog,

Erdőtelek,

Hatvan,

Heréd,

Heves,

Hevesvezekény,

Kisköre,

Kömlő,

Lőrinci,

Nagykökényes,

Pély,

Sarud,

Tarnaszentmiklós,

Tenk,

Tiszanána,

Zagyvaszántó

közigazgatási területét.

5. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből

Jászágó,

Jászárokszállás,

Jászdózsa

közigazgatási területe.

B) Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Tisza a Bodrog-torkolattól Tiszabábolnáig (543,75-440,00 fkm) 103,75 km, a Bodrog az országhatártól a torkolatig 51,1 km, a Hernád az országhatártól a torkolatig 118,4 km és a Sajó az országhatártól a torkolatig 125,1 km hosszban;

b) árvízvédelmi:

a Tisza jobb part Zemplénagárd-Sarud között, a Bodrog jobb és bal part az országhatár és a Tisza között, a Hernád

jobb és bal part az országhatár és a torkolat között a Gönci, Vadász és Garadna patakok visszatöltésezett szakaszaival, a Takta mindkét parti töltései Szerencs és a torkolat között, a Sajó jobb és bal part Sajópüspöki és a torkolat között, a Szinva, Mercse, Hangony, Vörös J., Szuha, Szörnyűvölgyi, Keleméri, Névtelen patakok visszatöltésezett szakaszaival, a Csincse, Eger és Rima mindkét parti torkolati szakaszai, a Laskó visszatöltésezett szakaszának bal partja, a Tana két part Kál-Jászjákóhalma közötti szakasza a Zagyváig, a Tarna jobb parti mellékvízfolyásainak a Tarnóca, Bene, Gyöngyös, Gyangya és Szarvágy, Ágói patakok visszatöltésezett szakaszai.

C) Általános területi kapcsolattartása:

Miskolc, Eger megyei jogú városok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

IX. TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Székhelye: Debrecen

A) Illetékességi területe hatósági, szakhatósági eljárásokban:

1. Debrecen megyei jogú város

közigazgatási területe.

2. Hajdú-Bihar megye - kivéve

Téglás

közigazgatási területét.

3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből

Szorgalmatos,

Tiszadada,

Tiszadob,

Tiszaeszlár,

Tiszalök,

Tiszanagyfalu,

Tiszavasvári

közigazgatási területe.

B) Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Berettyó az országhatártól a torkolatig, Horto-bágy-Berettyó Bucsától az Ágotai hídig;

b) árvízvédelmi:

a Tisza bal part Rakamaz-Tiszafüred között, a Keletifőcsatorna visszatöltésezett mindkét parti védtöltésével, a Tiszavasvári zsilipig, a Hortobágy-Berettyó bal part Nád-udvar-Bucsa között, a Berettyó jobb part az országhatár-Darvas között, a Berettyó bal part országhatár Sebes-Körös között, a Berettyóba torkoló Ér- és Kálló-főcsatorna visszatöltésezett jobb és bal partja (az Ér-főcsatornának az országhatárig, a Kálló-főcsatornánál a Bakonszegi útig), a Sebes-Körös jobb part az országhatár és a Berettyó-torkolat között.

C) Általános területi kapcsolattartása:

Debrecen megyei jogú város, Hajdú-Bihar megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

X. KÖZÉP-TISZA- VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Székhelye: Szolnok

A) Illetékességi területe hatósági, szakhatósági eljárásokban:

1. Szolnok megyei jogú város

közigazgatási területe.

2. Heves megyéből

Átány,

Erdőtelek,

Heves,

Hevesvezekény,

Kisköre,

Kömlő,

Pély,

Sarud,

Tarnaszentmiklós,

Tenk,

Tiszanána

közigazgatási területe.

3. Jász-Nagykun-Szolnok megye - kivéve

Jászágó,

Jászárokszállás,

Jászdózsa

közigazgatási területét.

4. Pest megyéből

Abony,

Albertirsa,

Cegléd,

Ceglédbercel,

Csemő,

Dánszentmiklós,

Jászkarajenő,

Kocsér,

Köröstetétlen,

Mikebuda,

Nagykőrös,

Nyársapát,

Pilis,

Tápiószőlős,

Törtel,

Újszilvás

közigazgatási területe.

B) Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Tisza Tiszabábolnától Csongrád város északi közigazgatási határáig (Csongrád-Bokros) (440,0-253,8 fkm) 186,2 km hosszban, a Kiskörei-tározó a Tisza 440,0 fkm-ig, a Zagyva a jászfelsőszentgyörgyi vízmércétől a torkolatig 83,9 km hosszban;

b) árvízvédelmi:

a Tisza jobb part Sarudtól az Alpári magaspartig (Laki-telek-Alpár közigazgatási határáig), a Laskó visszatölté-sezett szakaszának jobb partja, Tisza bal part a tiszafüredi vasúti hídtól a Hármas-Körös torkolatáig, a Zagyva mindkét partja Jászfelsőszentgyörgy-Szolnok között, a Tápió jobb és bal part visszatöltésezett szakasza Tápiógyör-gyéig, a Német-éri-főcsatorna mindkét parti töltései, Hor-tobágy-Berettyó jobb parti töltése, a Német-éri-főcsatorna és a Hármas-Körös közötti szakaszon, a Hármas-Körös jobb parti szakasza a Hortobágy-Berettyó torkolat és a Tisza között.

C) Általános területi kapcsolattartása:

Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

XI. ALSÓ-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Székhelye: Szeged

A) Illetékességi területe hatósági, szakhatósági eljárásokban:

1. Hódmezővásárhely megyei jogú város

közigazgatási területe.

2. Kecskemét megyei jogú város

közigazgatási területe.

3. Szeged megyei jogú város

közigazgatási területe.

4. Bács-Kiskun megyéből

Balotaszállás,

Bócsa,

Bugac,

Bugacpusztaháza,

Csólyospálos,

Fülöpjakab,

Gátér,

Harkakötöny,

Jászszentlászló,

Kecskemét,

Kelebia,

Kiskunfélegyháza,

Kiskunhalas,

Kiskunmajsa,

Kisszállás,

Kömpöc,

Kunfehértó,

Kunszállás,

Lakitelek,

Móricgát,

Nyárlőrinc,

Pálmonostora,

Petőfiszállás,

Szank,

Szentkirály,

Tiszaalpár,

Tiszakécske,

Tompa,

Városföld,

Zsana

közigazgatási területe.

5. Békés megyéből

Almáskamarás,

Battonya,

Békéssámson,

Csanádapáca,

Dombegyháza,

Gádoros,

Kardoskút,

Kaszaper,

Kevermes,

Kisdombegyház,

Kunágota,

Magyarbánhegyes,

Magyardombegyház,

Medgyesegyháza,

Mezőhegyes,

Mezőkovácsháza,

Nagybánhegyes,

Nagyszénás,

Orosháza,

Pusztaföldvár,

Pusztaottlaka,

Tótkomlós,

Végegyháza

közigazgatási területe.

6. Csongrád megye

teljes közigazgatási területe.

B) Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Tisza Csongrád város északi közigazgatási határától (Csongrád-Bokros) a déli országhatárig (253,8-159,6 fkm) 94,2 km és a Maros a keleti országhatártól a torkolatig 49,6 km hosszban;

b) árvízvédelmi:

a Tisza jobb part alpári magaspart (Lakitelek-Alpár közigazgatási határ)- déli országhatár közötti szakasza, a Dong-éri-főcsatorna torkolati szakaszának jobb és bal parti visszatöltésezése, a Tisza bal part a Hármas-Körös torkolattól a déli országhatárig, a Hármas-Körös bal part a Horgavölgy-ér mellékága alatti Darurampától a Tiszáig, a Maros mindkét parti töltés az országhatár és a torkolat között, a Sámson-Apátfalvi-főcsatorna jobb és bal parti töltése a Maros és a Királyhegyesi-főcsatorna között.

C) Általános területi kapcsolattartása:

Szeged, Kecskemét, Hódmezővásárhely megyei jogú városok, Csongrád, Bács-Kiskun megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

XII. KÖRÖS-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Székhelye: Gyula

A) Illetékességi területe hatósági, szakhatósági eljárásokban:

1. Békéscsaba megyei jogú város

közigazgatási területe.

2. Békés megye - kivéve

Almáskamarás,

Battonya,

Békéssámson,

Csanádapáca,

Dombegyháza,

Dombiratos,

Gádoros,

Kardoskút,

Kaszaper,

Kevermes,

Kisdombegyház,

Kunágota,

Magyarbánhegyes,

Magyardombegyház,

Medgyesbodzás,

Medgyesegyháza,

Mezőhegyes,

Mezőkovácsháza,

Nagybánhegyes,

Nagyszénás,

Orosháza,

Pusztaföldvár,

Pusztaottlaka,

Tótkomlós,

Végegyháza

közigazgatási területét.

B) Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Sebes-Körös az országhatártól a torkolatig 59 km, a Fekete-Körös az országhatártól a torkolatig 20 km, a Fehér-Körös az országhatártól a torkolatig 10 km, a Kettős-és Hármas-Körös teljes 37 km, illetőleg 91 km hosszban, a Hortobágy-Berettyó Túrkevétől a torkolatig 54,8 km hosszban;

b) árvízvédelmi:

a Hortobágy-Berettyó bal parti töltés Bucsa és a torkolat között, a Hármas-Körös jobb parti töltése a Hortobágy-Berettyó és a Sebes-Körös között, a Sebes-Körös jobb parti töltése a Hármas-Körös és Berettyó torkolata között, a Berettyó jobb parti töltése Darvas és a Sebes-Körös között, a Sebes-Körös bal parti töltése az országhatár és a Hármas-Körös között, a Hármas-Körös bal parti töltése a Horgavölgyi-ér mellékága alatti Darurampa és a Sebes-Körös között, a Kettős-Körös, a Fekete-Körös és a Fehér-Körös mindkét parti töltései, a Fehér-Körös bal parti lokalizációs töltés, a mérgesi és a mályvádi árvízi szükségtározók töltései, a Gyulavári és Dénesmajori körtöltések, a Fehér-Körös és a Fekete-Körös közötti lokalizációs töltés, a Fekete-Körös és a Sebes-Körös közötti lokalizációs töltés, az Öcsöd-Békésszentandrási lokalizációs töltés az ATIKÖVIZIG határáig.

C) Általános területi kapcsolattartása:

Békéscsaba megyei jogú város, Békés megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

2. számú melléklet a 29/2004. (XII. 25.) KvVM rendelethez

A nemzeti park igazgatóságok működési területe

I. HORTOBÁGYI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Székhelye: Debrecen Működési területe:

1. Hajdú-Bihar megye.

2. Jász-Nagykun-Szolnok megye, kivéve a Kiskunsági Nemzeti Park területe Tiszasas községhatárban, a Hevesi füves puszták Tájvédelmi Körzet területe Jászivány községhatárban, a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet területe Újszász községhatárban, a Körös-Maros Nemzeti Park területe Túrkeve, Kisújszállás, Kunszentmárton, Mesterszállás, Mezőtúr, Öcsöd, Szelevény és Tiszaföldvár községhatárokban.

3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, kivéve a Kesznyé-teni Tájvédelmi Körzet területe Tiszadob községhatárban.

4. Heves megye területén:

a Közép-tiszai TK területe Kisköre és Pély községhatárban,

a Hortobágyi Nemzeti Park területe Poroszló, Újlőrinc-falva községhatárokban.

5. Bács-Kiskun megye területén:

a Közép-tiszai TK területe Lakitelek, Tiszakécske és Ti-szaug községhatárokban.

6. Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén:

a Tiszatelek-tiszaberceli ártér TT területe Tiszakarád, Tiszacsermely községhatárokban,

a Tiszadorogmai Göbe-erdő TT területe Tiszadorogma községhatárban,

a Hortobágyi Nemzeti Park területe Ároktő, Négyes, Tiszabábolna, Tiszavalk községhatárokban.

II. KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Székhelye: Kecskemét Működési területe:

1. Bács-Kiskun megye területe - kivéve

Bátmonostor,

Csátalja,

Dávod,

Dunafalva,

Hercegszántó,

Nagybaracska,

Szeremle,

települések teljes közigazgatási területe, illetve

Baja,

Érsekcsanád,

Fajsz,

Sükösd

településhatárokban a Duna-Dráva Nemzeti Park törzsterülete.

2. Csongrád megye területén:

Algyő,

Ásotthalom,

Baks,

Balástya,

Bordány,

Csanytelek,

Csongrád,

Csengele,

Dóc,

Domaszék,

Felgyő,

Forráskút,

Kistelek,

Mórahalom,

Ópusztaszer,

Öttömös,

Pusztamérges,

Pusztaszer,

Röszke,

Ruzsa,

Sándorfalva,

Szatymaz,

Szeged,

Tiszasziget,

Tömörkény,

Új szentiván,

Üllés,

Zákányszék,

Zsombó,

Mártélyi TK területe: Mindszent és Hódmezővásárhely községhatárokban,

a Pusztaszeri TK területe: Szentes községhatárban.

3. Jász-Nagykun-Szolnok megye területén:

a Kiskunsági NP területe Tiszasas községhatárban.

4. Pest megye területén:

a Kiskunsági Nemzeti Park területe Apaj, Kiskunlac-háza, Tatárszentgyörgy és Bugyi községhatárokban.

III. BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Székhelye: Eger Működési területe:

1. Borsod-Abaúj-Zemplén megye területe - kivéve az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe.

2. Heves megye.

3. Nógrád megye.

4. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén:

a Kesznyéteni TK területe Tiszadob községhatárban.

5. Jász-Nagykun-Szolnok megye területén:

a Hevesi füves puszták TK területe Jászivány községhatárban.

IV. AGGTELEKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Székhelye: Jósvafő

Működési területe:

Borsod-Abaúj-Zemplén megye területéből

a Sajó, a Hernád és az országhatár által bezárt terület.

V. FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Székhelye: Sarród Működési területe:

1. Győr-Moson-Sopron megye területe - kivéve

Bakonygyirót,

Bakonyszentlászló,

Fenyőfő,

Románd,

Sikátor,

Veszprémvarsány

települések teljes közigazgatási területét.

2. Komárom-Esztergom megye területén:

a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet területe Komárom községhatárban.

3. Vas megye területén:

a Fertő-Hanság Nemzeti Park területe Vámoscsalád és Nagygeresd községhatárokban.

VII. BALATONI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG[2]

Székhelye: Csopak Működési területe:[3]

1. Veszprém megye.

2. Győr-Moson-Sopron megye területén:

Bakonygyirót,

Bakonyszentlászló,

Fenyőfő,

Románd,

Sikátor,

Veszprémvarsány

települések teljes közigazgatási területe.

3. Zala megye területe - kivéve

Csöde,

Felsőszenterzsébet,

Magyarföld,

Szentgyörgyvölgy,

Zalalövő

települések teljes közigazgatási területe.

4. Somogy megye területén:

Ádánd,

Nagyberény,

Nyim,

Som,

Szőkedencs

települések teljes közigazgatási területe, valamint

a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetbe tartozó települések,

kivéve Marcali település teljes közigazgatási területét.

VIII. DUNA-DRÁVA NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Székhelye: Pécs Működési területe:

1. Baranya megye.

2. Somogy megye területe - kivéve

Ádánd,

Nagyberény,

Nyim,

Som,

Szőkedencs,

valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó települések teljes közigazgatási területe,

Marcali település teljes közigazgatási területe nélkül.

3. Tolna megye.

4. Bács-Kiskun megye területén:

Bátmonostor,

Csátalja,

Dávod,

Dunafalva,

Hercegszántó,

Nagybaracska,

Szeremle

települések teljes közigazgatási területe, illetve

Baja, Érsekcsanád, Fajsz, Sükösd településhatárokban a Duna-Dráva Nemzeti Park törzsterülete.

5. Fejér megye területén:

a Dél-Mezőföldi TK területe Alsószentiván, Cece, Vajta községhatárokban

IX. KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Székhelye: Szarvas Működési területe:

1. Békés megye.

2. Jász-Nagykun-Szolnok megye területén:

a Körös-Maros NP területe Túrkeve, Kisújszállás, Kunszentmárton, Mesterszállás, Mezőtúr, Öcsöd, Szelevény és Tiszaföldvár községhatárokban.

3. Csongrád megye területén:

Ambrózfalva,

Apátfalva,

Árpádhalom,

Csanádalberti,

Csanádpalota,

Derekegyház,

Deszk,

Eperjes,

Fábiánsebestyén,

Ferencszállás,

Földeák,

Hódmezővásárhely,

Királyhegyes,

Kiszombor,

Klárafalva,

Kövegy,

Kübekháza,

Magyarcsanád,

Makó,

Maroslele,

Mártély,

Mindszent,

Nagyér,

Nagylak,

Nagymágocs,

Nagytőke,

Óföldeák,

Pitvaros,

Szegvár,

Szentes,

Székkutas,

települések teljes közigazgatási területe, valamint a Körös-Maros Nemzeti Park területe Szeged községhatárban.

X. ŐRSÉGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Székhelye: Őriszentpéter Működési területe:

1. Vas megye területe - kivéve

a Fertő-Hanság Nemzeti Park Vámoscsalád és Nagy-geresd községhatárok közé eső területét.

2. Zala megye területén:

Csöde,

Felsőszenterzsébet,

Magyarföld,

Szentgyörgyvölgy,

Zalalövő

települések teljes közigazgatási területe.

3. számú melléklet a 29/2004. (XII. 25.) KvVM rendelethez

A környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok működési területe

I. ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Székhelye: Győr

A) Működési területe:

1. Győr-Moson-Sopron megye - kivéve

Bakonygyirót,

Bakonyszentlászló,

Bakonypéterd,

Csáfordjánosfa,

Csér,

Csikvánd,

Egyházasfalu,

Fenyőfő,

Gyalóka,

Gyarmat,

Iván,

Lázi,

Répcevis,

Románd,

Sikátor,

Sopronhorpács,

Szakony,

Szerecseny,

Veszprémvarsány,

Und,

Zsira

közigazgatási területét.

2. Komárom-Esztergom megye - kivéve

Szárliget

közigazgatási területét.

3. Vas megyéből

Csánig,

Csönge,

Jákfa,

Kenyeri,

Nick,

Ostffyasszonyfa,

Pápoc,

Rábapaty,

Répcelak,

Uraiújfalu

közigazgatási területe.

4. Veszprém megyéből

Egyházaskesző,

Kemenesszentpéter,

Malomsok,

Marcaltő,

Várkesző

közigazgatási területe.

B) Működési vonalai:

a) folyók:

a Duna a nyugati országhatártól az Ipoly-torkolatig (1850-1708 fkm) 142 km, a Mosoni Duna-ág 122 km és az Iparcsatorna 2,4 km szakasza, a Rába a sárvári vasúti hídtól a torkolatig 86 km hosszban, továbbá a Marcalnak Mó-richida (Új Malomsok) alatti, vagyis a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság működési területének déli határától a torkolatig terjedő szakasza 22 km hosszban; valamint a Fertő tó;

b) árvízvédelmi művek:

a Duna jobb part a rajkai országhatár és Pilismarót között, a Lajta mindkét part, a Lajta jobb- és bal parti csatornák, valamint az összekötő csatorna jobb- és bal parti töltései, a Mosoni-Duna jobb és bal parti töltései, a Rábca mindkét oldali töltése Bősárkány és Győr között, a Répce árapasztó töltései Répcelakig, ill. Répceszemeréig, a Rába jobb és bal parti töltése Sárvár és Győr között, a Marcal bal és jobb parti védvonal a Bakonyér visszatöltésezésével együtt;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:[4]

a működési területén kizárólag állami tulajdonban lévő kisvízfolyások, belvízvédelmi csatornák, tározók, holtágak és az azokon lévő vízügyi létesítmények.

C) Kapcsolattartás:

Győr, Sopron, Tatabánya megyei jogú városok, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém megye.

II. KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Székhelye: Budapest

A) Működési területe:

1. Budapest főváros teljes közigazgatási területe.

2. Pest megye - kivéve

Abony,

Albertirsa,

Cegléd,

Ceglédbercel,

Csemő,

Dánszentmiklós,

Jászkarajenő,

Kocsér,

Kőröstetétlen,

Mikebuda,

Nagykőrös,

Nyársapát,

Pilis,

Tápiószőlős,

Törtel,

Újszilvás

közigazgatási területét.

3. Nógrád megye teljes közigazgatási területe.

4. Heves megyéből

Apc,

Boldog,

Hatvan,

Heréd,

Kerekharaszt,

Lőrinci,

Nagykökényes,

Zagyvaszántó

közigazgatási területe.

B) Működési vonalai:

a) folyók:

a Duna az Ipoly-torkolattól a dunaföldvári hídig (1708,2-1560,5 fkm) 147,7 km, a Szentendrei Duna-ág 32 km és a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág 58 km hosszban, az Ipoly szlovák-magyar határszakasza 141 km hosszban, a Zagyva Jobbágyitól a jászfelsőszentgyörgyi elbontott hídig 41 km hosszban;

b) árvízvédelmi művek:

a Duna jobb part Pilismarót-Dunafüred között, a Duna bal part Szob-Dunaegyháza között, a Szentendrei-sziget

és Csepel-sziget védvonalai - kivéve Budapest és Szentendre saját szervezettel védekező városok védvonalait -, a Zagyva mindkét parti védvonalai Jobbágyi és Jászfelsőszentgyörgy között és az Ipoly bal parti védvonalai.

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:[5]

a működési területén kizárólag állami tulajdonban lévő kisvízfolyások, belvízvédelmi csatornák, tározók, holtágak és az azokon lévő vízügyi létesítmények, ezenkívül

Bács-Kiskun megyében:

Kunpeszér határában a XX. jelű belvízcsatorna; Kunszentmiklós határában a XXXI. jelű belvízcsatornának a XXXIII. jelű belvízcsatorna betorkolása feletti szakasza; Tass határában az I. főcsatorna és a Szivárgó-csatorna kezelése.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében:

a Galga és az Egyesült-Tápió patakok kezelése.

Fejér megyében:

Kígyós, Sajgó, Etyeki, Mányi, Zámori patakok és mellékágaik.

C) Kapcsolattartás:

Budapest főváros, Salgótarján megyei jogú város, Pest és Nógrád megye.

III. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Székhelye: Baja

A) Működési területe:

1. Bács-Kiskun megye - kivéve

Balotaszállás,

Bócsa,

Bugac,

Bugacpusztaháza,

Csólyospálos,

Fülöpjakab,

Gátér,

Harkakötöny,

Jászszentlászló,

Kecskemét,

Kelebia,

Kiskunhalas,

Kiskunmajsa,

Kisszállás,

Kiskunfélegyháza,

Kömpöc,

Kunfehértó,

Kunszállás,

Lakitelek,

Nyárlőrinc,

Pálmonostora,

Petőfiszállás,

Szank,

Szentkirály (Lászlófalva),

Tiszaalpár,

Tiszakécske,

Tompa,

Városföld,

Zsana

közigazgatási területét,

továbbá Baja város és Érsekcsanád közigazgatási területének a Duna jobb partjára eső részét.

2. Baranya megyéből Homorúd közigazgatási területe, továbbá Mohács város közigazgatási területének a Duna bal partjára eső része.

B) Működési vonalai:

a) folyók:

a Duna a dunaföldvári híd felső élétől a déli országhatárig (1560,5-1433 fkm) 127,5 km és a Ferenc-csatorna a bajai kiágazástól az országhatárig 34 km hosszban;

b) árvízvédelmi művek:

a Duna bal part Solt-déli országhatár között, kivéve a Baja város belterületét védő fővédvonalat;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:[6]

a működési területén kizárólag állami tulajdonban lévő kisvízfolyások, belvízvédelmi csatornák, tározók, holtágak és az azokon lévő vízügyi létesítmények, ezenkívül

Bács-Kiskun megyében:

Bócsa község határában a VII. számú csatorna; Rekettye-Bogárzó-csatorna Kiskunhalas közigazgatási területén.

Pest megyében:

Tatárszentgyörgy határában a XXIII. jelű belvízcsatorna kezelése: Bugyi határában a Duna-völgyi főcsatorna a Kunpeszér-Bugyi közútig.

C) Kapcsolattartás:

Kecskemét megyei jogú város, Bács-Kiskun megye.

IV. KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Székhelye: Székesfehérvár

A) Működési területe:

1. Fejér megye teljes közigazgatási területe.

2. Veszprém megye - kivéve

Egyházaskesző,

Kemeneshőgyész,

Kemenesszentpéter,

Magyargencs,

Malomsok,

Marcaltő,

Várkesző

közigazgatási területét.

3. Tolna megye - kivéve

Attala,

Csikóstőttős,

Jágónak,

Kaposszekcső,

Kapospula,

Lápafő,

Nak

közigazgatási területét,

továbbá Váralja Völgységi patak jobb partjára eső részét, Várong közigazgatási területét, továbbá Kismányoknak és

Nagymányoknak a Völgységi patak jobb partjára eső részét.

4. Somogy megyéből

Balatonszabadi,

Kánya,

Siófok (Balatonkiliti),

Siójut,

Tengőd

közigazgatási területe, továbbá

Ádándnak a Sió bal partjára eső része.

5. Baranya megyéből Ófalu területe, továbbá

Hidas közigazgatási területének a Völgységi patak bal partjára eső része.

6. Bács-Kiskun megyéből Baja város és

Érsekcsanád közigazgatási területének a Duna jobb partjára eső része.

7. Győr-Moson-Sopron megyéből

Bakonygyirót,

Bakonyszentlászló,

Bakonypéterd,

Csikvánd,

Fenyőfő,

Gyarmat,

Lázi,

Románd,

Sikátor,

Szerecseny,

Veszprémvarsány

közigazgatási területe.

8. Komárom-Esztergom megyéből:

Szárliget

közigazgatási területe.

B) Működési vonalai:

a) folyók:

a Balaton és a Velencei-tó; a Sió a Balatontól a torkolatig;

b) árvízvédelmi művek:

a Duna jobb part Ercsi-Adony és Bölcske-Báta között, a Szt. László bal parti és a Váli vízfolyás jobb és bal parti torkolati szakasz, a Sió Simontornya-Sióagárd közötti bal parti, Sióagárd és Sió-torkolat közötti jobb és bal parti, a Sióba ömlő Völgységi árok torkolati szakaszának kétparti töltései, a Nádor-csatorna Kölesd alatti jobb és bal parti töltései;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:[7]

a működési területén kizárólag állami tulajdonban lévő kisvízfolyások, belvízvédelmi csatornák, tározók, holtágak és az azokon lévő vízügyi létesítmények, ezenkívül

Baranya megyében:

Mágocs határában a Kapos-csatorna jobb parti oldala és jobb parti depóniája.

Tolna megyében:

Kaposszekcső és Csikóstőttős határában a Kapos-csatorna jobb parti depóniája a Dombóvár-Kaposszekcső út hídjától lefelé; Nak határában a Kis-Konda patak.

C) Kapcsolattartás:

Székesfehérvár, Dunaújváros, Szekszárd és Veszprém megyei jogú városok, Fejér, Tolna és Veszprém megye.

V. DÉL-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Székhelye: Pécs

A) Működési területe:

1. Pécs megyei jogú város.

2. Baranya megye - kivéve

Homorúd, valamint

Ófalu

közigazgatási területét, továbbá

Hidas közigazgatási területének a Völgységi patak bal partjára eső részét, valamint Mohács közigazgatási területének a Duna bal partjára eső részét.

3. Somogy megye - kivéve

Balatonszentgyörgy,

Balatonszabadi,

Csákány,

Főnyed,

Hollád,

Iharosberény,

Inke,

Kánya,

Nagyszakácsi,

Nemesdéd,

Nemesvid,

Õrtilos,

Pogányszentpéter,

Sávoly,

Siófok,

Siójut,

Somogysámson,

Somogysimonyi,

Somogyzsitfa,

Szegerdő,

Szőkedencs,

Tapsony,

Tengőd,

Tikos,

Varászló,

Vése,

Vörs

közigazgatási területét, továbbá

Marcali közigazgatási területének a Zala folyó vízgyűjtőjére eső részét Horvátkút lakott hellyel.

4. Tolna megyéből

Attala,

Csikóstőttős,

Jágónak,

Kapospula,

Kaposszekcső,

Lápafő,

Nak,

Várong,

Váralja,

továbbá Kismányok és

Nagymányok közigazgatási területének a Völgységi patak jobb partjára eső része.

B) Működési vonalai:

a) folyók:

a Dráva a Mura torkolatától az országhatárig (236-225 fkm és 200-68 fkm) 143 hosszban.

b) árvízvédelmi művek:

a Duna jobb part Mohács és a déli országhatár között, a Dráva bal part Korcsina átvágás és Eperjes között, a Fekete-víz bal partja a Pécsi-víz torkolata és a Dráva között, a Pécsi-víz bal partja Kémes és a Fekete-víz között, a Fekete-víz jobb partja a cuni híd és a Dráva között;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:[8]

a működési területén kizárólag állami tulajdonban lévő kisvízfolyások, belvízvédelmi csatornák, tározók, holtágak és az azokon lévő vízügyi létesítmények, ezenkívül

Tolna megyében:

Dombóvár határában a Kapos-vízfolyás medre a Dom-bóvár-kaposszekcsői út hídjától vízfolyás szerint felfelé; Váralja, Kismányok és Nagymányok határában a Völgységi patak medre.

C) Kapcsolattartás:

Pécs, Kaposvár megyei jogú városok, Baranya és Somogy megye.

VI. NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Székhelye: Szombathely

A) Működési területe:

1. Vas megye - kivéve

Csánig,

Csönge,

Jákfa,

Kenyeri,

Nick,

Ostffyasszonyfa,

Pápoc,

Rábapaty,

Répcelak,

Uraiújfalu

közigazgatási területét.

2. Zala megye

teljes közigazgatási területe.

3. Győr-Moson-Sopron megyéből

Csáfordjánosfa,

Csér,

Egyházasfalu,

Gyalóka,

Iván,

Répcevis,

Sopronhorpács,

Szakony,

Und,

Zsira

közigazgatási területe.

4. Veszprém megyéből

Kemeneshőgyész,

Magyargencs

közigazgatási területe.

5. Somogy megyéből

Balatonszentgyörgy,

Csákány,

Főnyed,

Hollád,

Iharosberény,

Inke,

Nagyszakácsi,

Nemesdéd,

Nemesvid,

Őrtilos,

Pogányszentpéter,

Sávoly,

Somogysámson,

Somogysimonyi,

Somogyzsitfa,

Szegerdő,

Szőkedencs,

Tapsony,

Tikos,

Varászló,

Vése,

Vörs

közigazgatási területe, valamint

Marcali közigazgatási területének a Zala folyó vízgyűjtőjére eső része Horvátkút lakott hellyel.

B) Működési vonalai:

a) folyók:

a Mura az országhatártól a torkolatig (48 km), a Rába a sárvári vasúti hídtól az országhatárig (126 km);

b) árvízvédelmi művek:

a Zala árvízvédelmi rendszer Bókaháza és a Kisbalaton vízvédelmi rendszer között, a Mura bal parti árvízvédelmi rendszer, a Rába árvízvédelmi rendszer a sárvári vasúti híd és az országhatár között, az OÁBSZ szerint;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:[9]

a működési területén kizárólag állami tulajdonban lévő kisvízfolyások, belvízvédelmi csatornák, tározók, holtágak és az azokon lévő vízügyi létesítmények, ezenkívül

Vas megyében:

a Répcének a répcelaki osztómű feletti szakaszán az országhatárig; a Kőris patak a jákfai hídtól felfelé: a Marcal a Győr-Moson-Sopron, Veszprém megyék határától (Mórichida) Vas és Veszprém megyék határáig Megyer.

C) Kapcsolattartás:

Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa megyei jogú városok, Vas és Zala megye.

VII. FELSŐ-TISZA- VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Székhelye: Nyíregyháza

A) Működési területe:

1. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye - kivéve

Nyírlugos,

Penészlek,

Szorgalmatos,

Tiszadada,

Tiszadob,

Tiszaeszlár,

Tiszalök,

Tiszanagyfalu,

Tiszavasvári

települések közigazgatási területét,

Balsa,

Dombrád,

Ibrány,

Timár,

Tiszabercel,

Tiszakanyár,

Tiszatelek,

Gávavencsellő

települések közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső részét, továbbá

Nyírbéltek közigazgatási területének délnyugati részét,

Rakamaz közigazgatási területének a Tiszanagyfalu-Rakamaz községhatár, a Nyíregyháza-Tokaj vasútvonal és a 38-as számú út által alkotott vonaltól délre eső területét.

2. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből

Cigánd,

Kenézlő,

Tiszakarád,

Zemplénagárd

közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része.

3. Hajdú-Bihar megyéből

Téglás

közigazgatási területe,

valamint

Nyíradony

közigazgatási területének északi része.

B) Működési vonalai:

a) folyók:

a Tisza a tiszabecsi országhatártól a Bodrog-torkolatig (744,8-543,7 fkm), Túr az országhatártól a torkolatig 30 km és a Szamos az országhatártól a torkolatig 49,5 km hosszban;

b) árvízvédelmi művek:

a Tisza jobb part Tarpa-Lónya között; Tisza bal part Tiszabecs-Rakamaz között, a Batár bal part Kispalád-Tiszabecs között, a Túr jobb és bal part Garbolc-Tisza-kóród között, a Palád jobb és bal part, a Sáréger jobb és bal part, a Szamos jobb és bal part az országhatár és Olcsva, illetőleg Olcsvaapáti között a Kraszna jobb és bal part Ágerdő-Vásárosnamény között, a Szamos-Túr közi zárógát, Az Olcsvaapáti körgát, a Lónyay-főcsatorna jobb és bal part, valamint a Lónyay-főcsatorna bal parti szakaszán beömlő Nyíri-főfolyások visszatöltésezett torkolati szakaszai;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:[10]

a működési területén kizárólag állami tulajdonban lévő kisvízfolyások, belvízvédelmi csatornák, tározók, holtágak és az azokon lévő vízügyi létesítmények, ezenkívül

Hajdú-Bihar megyéből:

Hajdúhadház határában a Hadházi (VIII/7-2.) mellékág, Téglás határában a Téglási (VIII/7.) mellékág kezelése.

C) Kapcsolattartás:

Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.

VIII. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Székhelye: Miskolc

A) Működési területe:

1. Borsod-Abaúj-Zemplén megye - kivéve

Ároktő,

Cigánd,

Hejőkürt,

Kenézlő,

Oszlár,

Révleányvár, valamint

Ricse közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét,

Tiszabábolna közigazgatási területének a Kiskörei-tározó területére eső részét (a Tisza 440 fkm szelvénye alatt),

Tiszacsermely,

Tiszadorogma,

Tiszakarád,

Tiszakeszi,

Tiszapalkonya,

Tiszatardos,

Tiszatarján, valamint

Tiszaújváros közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét,

Tiszavalk közigazgatási területének a Kiskörei-tározó területére eső részét,

Tokaj és

Zemplénagárd közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét.

2. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből

Balsa,

Dombrád,

Ibrány,

Timár,

Tiszadada,

Tiszabercel,

Tiszadob,

Tiszaeszlár,

Tiszakanyár,

Tiszalök,

Tiszatelek, valamint

Gávavencsellő közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.

3. Heves megye - kivéve

Apc,

Átány,

Boldog,

Erdőtelek,

Hatvan,

Heréd,

Heves,

Hevesvezekény,

Kerekharaszt,

Kisköre,

Kömlő,

Lőrinci,

Nagykökényes,

Pély,

Sarud,

Tarnaszentmiklós,

Tenk,

Tiszanána,

Zagyvaszántó

közigazgatási területét, továbbá

Poroszló és Újlőrincfalva közigazgatási területének a Kiskörei tározó területére eső részét.

4. Hajdú-Bihar megyéből

Tiszacsege közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.

5. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből

Jászágó,

Jászárokszállás,

Jászdózsa,

Jászjákóhalma

közigazgatási területe.

B) Működési vonalai:

a) folyók:

a Tisza a Bodrog-torkolattól Tiszabábolnáig (543,75-440,00 fkm) 103,75 km, a Bodrog az országhatártól a torkolatig 51,1 km, a Hernád az országhatártól a torkolatig 118,4 km és a Sajó az országhatártól a torkolatig 125,1 km hosszban;

b) árvízvédelmi művek:

a Tisza jobb part Zemplénagárd-Sarud között, a Bodrog jobb és bal part az országhatár és a Tisza között, a Hernád jobb és bal part az országhatár és a torkolat között a Gönci, Vadász és Garadna patakok visszatöltésezett szakaszaival, a Takta mindkét parti töltései Szerencs és a torkolat között, a Sajó jobb és bal part Sajópüspöki és a torkolat között, a Szinva, Mercse, Hangony, Vörös J., Szuha, Szörnyűvölgyi, Keleméri, Névtelen patakok visszatöltésezett szakaszaival, a Csincse, Eger és Rima mindkét parti torkolati szakaszai, a Laskó visszatöltésezett szakaszának bal partja, a Tarna két part Kál-Jászjákóhalma közötti szakasza a Zagyváig, a Tarna jobb parti mellékvízfolyásainak a Tarnóca, Bene, Gyöngyös, Gyangya és Szarvágy, Ágói patakok visszatöltésezett szakaszai;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:[11]

a működési területén kizárólag állami tulajdonban lévő kisvízfolyások, belvízvédelmi csatornák, tározók, holtágak és az azokon lévő vízügyi létesítmények, ezenkívül

Heves megyében:

Sarud határában a Laskó patak medre; Sarud, Tiszanána, Kömlő határában a Csincsa belvízcsatorna vízgyűjtő területe.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében:

Jászberény határában az Ágói patak és a bal parti vízgyűjtője, a Tarna patak és a bal parti vízgyűjtője, Jászjákóhalma határában a Tarna patak.

Nógrád megyében:

a ceredi Tarna patak, a Zabar, Kőverő, Utas patakok, Verscsátér és a Szilas patak.

C) Kapcsolattartás:

Miskolc, Eger megyei jogú városok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye.

IX. TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Székhelye: Debrecen

A) Működési területe:

1. Hajdú-Bihar megye - kivéve Téglás közigazgatási területét,

Nyíradony közigazgatási területének északi részét,

Tiszacsege közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső részét,

Komádi és Körösszakál Sebes-Körös bal partjára eső részét,

Darvas közigazgatási területének a Berettyó jobb partján a közúti híd alatt,

Zsáka közigazgatási területének a Kálló-csatorna jobb partjára eső részét.

2. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből

Nyírlúgos,

Penészlek,

Szorgalmatos,

Tiszanagyfalu,

Tiszavasvári közigazgatási területe, továbbá

Tiszaeszlár,

Tiszalök,

Tiszadob,

Tiszadada közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része,

Nyírbéltek közigazgatási területének délnyugati része, valamint

Rakamaz közigazgatási területének a Tiszanagyfalu-Rakamaz községhatár, a Nyíregyháza-Tokaj vasútvonal és a 38. sz. út által alkotott vonaltól délre eső területe.

3. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből

Tokaj,

Tiszatardos,

Tiszaújváros,

Tiszapalkonya,

Oszlár,

Hejőkürt,

Tiszatarján,

Tiszakeszi,

Ároktő, valamint

Tiszadorogma közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része.

4. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből:

Tiszafüred közigazgatási területének a 33. sz. közúttól északra, a karcagi közúttól és a Tiszafüredi öntöző főcsatornától keletre eső része,

Tiszaigar közigazgatási területének a Tiszafüredi öntöző főcsatornától keletre eső része,

Tiszaörs közigazgatási területének északkeleti része,

Nagyiván közigazgatási területe,

Kunmadaras közigazgatási területének keleti része,

Karcag Kisújszállás közigazgatási területének a Német-ér és a Hortobágy-Berettyó bal oldali hullámterét és töltését érintő része.

5. Békés megyéből:

Bucsa közigazgatási területe,

Ecsegfalva közigazgatási területének északkeleti része,

Szeghalom közigazgatási területének a Berettyó és a Sebes-Körös közé eső része,

Biharugra és Körösnagyharsány közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partjára eső része.

B) Működési vonalai:

a) folyók:

a Berettyó az országhatártól a torkolatig, Hortobágy-Berettyó Bucsától az Ágotai hídig;

b) árvízvédelmi művek:

a Tisza bal part Rakamaz-Tiszafüred között, a Keleti-főcsatorna visszatöltésezett mindkét parti védtöltésével, a Tiszavasvári zsilipig, a Hortobágy-Berettyó bal part Nádudvar-Bucsa között, a Berettyó jobb part az országhatár-Darvas között, a Berettyó bal part országhatár Sebes-Körös között, a Berettyóba torkoló Ér- és Kálló-főcsa-torna visszatöltésezett jobb és bal partja (az Ér-főcsatornának az országhatárig, a Kálló-főcsatornánál a Bakonszegi útig), a Sebes-Körös jobb part az országhatár és a Berettyó-torkolat között;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:[12]

a működési területén kizárólag állami tulajdonban lévő kisvízfolyások, belvízvédelmi csatornák, tározók, holtágak és az azokon lévő vízügyi létesítmények, ezenkívül

Békés megyében:

Ecsegfalva határában a Sárréti-főcsatorna kezelése.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében:

Nyírbéltek határában az országhatárt metsző Penészleki belvízcsatornák kezelése.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében:

Tiszaörs és Tiszaigar határában a Sarkad-Mérges-Sáros-ér kezelése.

C) Kapcsolattartás:

Debrecen megyei jogú város, Hajdú-Bihar megye.

X. KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Székhelye: Szolnok

A) Működési területe:

1. Jász-Nagykun-Szolnok megye - kivéve

Jászágó,

Jászárokszállás,

Jászdózsa,

Jászjákóhalma,

Nagyiván közigazgatási területét,

Karcag közigazgatási területének a Németér és a Hortobágy-Berettyó bal oldalára eső részét,

Kunmadaras közigazgatási területének a keleti részét,

Tiszafüred közigazgatási területének a 33. sz. közúttól északra, a karcagi közúttól és a Tiszafüredi öntöző főcsatornától keletre eső részét,

Tiszaigar közigazgatási területének a Tiszafüredi öntöző főcsatornától keletre eső részét,

Tiszaörs közigazgatási területének északkeleti részét,

Túrkeve közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó bal partjára eső részét,

Mezőtúr közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó, valamint a Hármas-Körös bal partjára eső részeit és - a Hortobágy-Berettyó torkolata felett - a jobb partjára eső részét,

Öcsöd közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső részét,

Kunszentmárton és Szelevény közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső részét,

Tiszasas közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső részét.

2. Heves megyéből:

Átány,

Erdőtelek,

Heves,

Hevesvezekény,

Kisköre,

Kömlő,

Pély,

Sarud,

Tarnaszentmiklós,

Tenk,

Tiszanána közigazgatási területe, továbbá

Újlőrincfalva és Poroszló közigazgatási területének a Kiskörei-tározó területére eső része.

3. Békés megyéből:

Ecsegfalva közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó jobb partjára eső része.

4. Csongrád megyéből

Csongrád város közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része,

Szentes-Magyartés közigazgatási területének a Hármas-Körös jobb partjára eső része.

5. Bács-Kiskun megyéből:

Lakitelek - kivéve Tőserdő, valamint az alpári nyárigát területét,

Szentkirály (Lászlófalva),

Tiszakécske közigazgatási területe.

6. Pest megyéből:

Abony,

Albertirsa,

Cegléd,

Ceglédbercel,

Csemő,

Dánszentmiklós,

Jászkarajenő,

Kocsér,

Kőröstetétlen,

Mikebuda,

Nagykőrös,

Nyársapát,

Pilis,

Tápiószőlős,

Törtel,

Újszilvás

közigazgatási területe.

7. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből

Tiszavalk és Tiszabábolna közigazgatási területének a Kiskörei-tározó területére eső része.

B) Működési vonalai:

a) folyók:

a Tisza Tiszabábolnától Csongrád város északi közigazgatási határáig (Csongrád-Bokros) (440,0-253,8 fkm) 186,2 km hosszban, a Kiskörei-tározó a Tisza 440,0 fkm-ig, a Zagyva a jászfelsőszentgyörgyi elbontott hídtól a torkolatig 83,9 km hosszban;

b) árvízvédelmi művek:

a Tisza jobb part Sarudtól az Alpári magaspartig (Laki-telek-Alpár közigazgatási határáig), a Laskó visszatölté-sezett szakaszának jobb partja, Tisza bal part a tiszafüredi vasúti hídtól a Hármas-Körös torkolatáig, a Zagyva mindkét partja Jászfelsőszentgyörgy-Szolnok között, a Tápió jobb és bal part visszatöltésezett szakasza Tápiógyörgyé-ig, a Német-éri-főcsatorna mindkét parti töltései, Hortobágy-Berettyó jobb parti töltése, a Német-éri-főcsatorna és a Hármas-Körös közötti szakaszon, a Hármas-Körös jobb parti szakasza a Hortobágy-Berettyó torkolat és a Tisza között;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:[13]

a működési területén kizárólag állami tulajdonban lévő kisvízfolyások, belvízvédelmi csatornák, tározók, holtágak és az azokon lévő vízügyi létesítmények, ezenkívül

Heves megyében:

Dormánd, Füzesabony, Kál, Kompolt, Kápolna és Ke-recsend határában a Hanyi belvízi főcsatorna vízrendszeréhez tartozó mellékcsatornák.

Pest megyében:

Tápiószentmárton határában a Perje-felső-, Söregi- és Kutyatejes-csatornák.

Kiemelt vízilétesítmények:

a Kiskörei Vízlépcső, a Kiskörei-tározó, a Nagykunsági-főcsatorna (Keleti-ág, Nyugati-ág, NK III-2), a Jászsági-főcsatorna.

C) Kapcsolattartás:

Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok megye.

XI. ALSÓ-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Székhelye: Szeged

A) Működési területe:

1. Csongrád megye - kivéve

Csongrád város közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét.

Szentes-Magyartés közigazgatási területének a Hármas-Körösjobb partjára eső részét.

2. Bács-Kiskun megyéből

Balotaszállás,

Bócsa,

Bugac,

Bugacpusztaháza,

Csólyospálos,

Fülöpjakab,

Gátér,

Harkakötöny,

Jászszentlászló,

Kecskemét,

Kelebia,

Kiskunfélegyháza,

Kiskunhalas,

Kiskunmajsa,

Kisszállás,

Kömpöc,

Kunfehértó,

Kunszállás,

Móricgát,

Nyárlőrinc,

Pálmonostora,

Petőfiszállás,

Szank,

Tiszaalpár,

Tompa,

Városföld,

Zsana közigazgatási területe, valamint

Lakitelek közigazgatási területéből Tőserdő és az Alpári nyárigát területe, és

Tiszazug közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.

3. Békés megyéből:

Almáskamarás,

Battonya,

Békéssámson,

Csanádapáca,

Dombegyháza,

Dombiratos,

Gádoros,

Kardoskút,

Kaszaper,

Kevermes,

Kisdombegyház,

Kunágota,

Magyarbánhegyes,

Magyardombegyház,

Medgyesbodzás,

Medgyesegyháza,

Mezőhegyes,

Mezőkovácsháza,

Nagybánhegyes,

Nagyszénás,

Orosháza,

Pusztaföldvár,

Pusztaottlaka,

Tótkomlós,

Végegyháza

közigazgatási területe.

4. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből:

Öcsöd közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső része,

Kunszentmárton és Szelevény közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső része,

Tiszasas közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.

B) Működési vonalai:

a) folyók:

a Tisza Csongrád város északi közigazgatási határától (Csongrád-Bokros) a déli országhatárig (253,8-159,6 fkm) 94,2 km és a Maros a keleti országhatártól a torkolatig 49,6 km hosszban;

b) árvízvédelmi művek:

a Tisza jobb part alpári magaspart (Lakitelek-Alpár közigazgatási határ)- déli országhatár közötti szakasza, a Dong-éri-főcsatorna torkolati szakaszának jobb és bal parti visszatöltésezése, a Tisza bal part a Hármas-Körös torkolattól a déli országhatárig, a Hármas-Körös bal part a Horgavölgy-ér mellékága alatti Darurampától a Tiszáig, a Maros mindkét parti töltés az országhatár és a torkolat között, a Sámson-Apátfalvi-főcsatorna jobb és bal parti töltése a Maros és a Királyhegyesi-főcsatorna között;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:[14]

a működési területén kizárólag állami tulajdonban lévő kisvízfolyások, belvízvédelmi csatornák, tározók, holtágak és az azokon lévő vízügyi létesítmények, ezenkívül

Békés megyében:

Mágócs-éri-főcsatorna Csorvás közigazgatási területén,

Bács-Kiskun megyében:

Félegyházi-vízfolyás Helvécia közigazgatási területén.

C) Kapcsolattartás:

Szeged, Kecskemét, Hódmezővásárhely megyei jogú városok, Csongrád megye.

XII. KÖRÖS- VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Székhelye: Gyula

A) Működési területe:

1. Békés megye - kivéve

Almáskamarás,

Battonya,

Békéssámson,

Bucsa,

Csanádapáca,

Dombegyháza,

Dombiratos,

Gádoros,

Kardoskút,

Kaszaper,

Kevermes,

Kisdombegyháza,

Kunágota,

Magyarbánhegyes,

Magyardombegyház,

Medgyesbodzás,

Medgyesegyháza,

Mezőhegyes,

Mezőkovácsháza,

Nagybánhegyes,

Nagyszénás,

Orosháza,

Pusztaföldvár,

Pusztaottlaka,

Tótkomlós,

Végegyháza

közigazgatási területét,

Biharugra közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partjára eső részét,

Ecsegfalva közigazgatási területének a Hortobágy-Be-rettyó jobb partjára eső részét és a Hamvas-Sárréti belvízrendszer területére eső részét,

Kőrösnagyharsány közigazgatási területének a Sebes-Körösjobb partjára eső részét,

Szeghalom közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partja és a Berettyó bal partja közé eső részét

2. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből:

Mezőtúr közigazgatási területének a Hortobágy-Be-rettyó bal és a Hármas-Körös jobb partjának a Horto-bágy-Berettyó torkolat feletti része és a Hármas-Körös bal parti része, valamint

Túrkeve város közigazgatási területének a Horto-bágy-Berettyó bal partjára eső része.

3. Hajdú-Bihar megyéből:

Komádi és Kőrösszakál közigazgatási területének a Sebes-Körös bal partjára eső része,

Darvas közigazgatási területének a Berettyó jobb partjára, valamint

Zsáka közigazgatási területének a Kálló-csatorna jobb partjára eső része.

B) Működési vonalai:

a) folyók:

a Sebes-Körös az országhatártól a torkolatig 59 km, a Fekete-Körös az országhatártól a torkolatig 20 km, a Fehér-Körös az országhatártól a torkolatig 10 km, a Kettős-és Hármas-Körös teljes 37 km, illetőleg 91 km hosszban, a Hortobágy-Berettyó a torkolattól Ecsegfalva és Bucsa közigazgatási határáig 54,8 km hosszban;

b) árvízvédelmi művek:

a Hortobágy-Berettyó bal parti töltés a torkolattól Ecsegfalva és Bucsa közigazgatási határáig 43 km hosszban és a Hármas-Körös jobb parti töltése a Hortobágy-Berettyó és a Sebes-Körös között, a Sebes-Körös jobb parti töltése a Hármas-Körös és Berettyó torkolata között, a Berettyó jobb parti töltése Darvas és a Sebes-Körös között, a Sebes-Körös bal parti töltése az országhatár és a Hármas-Körös között, a Hármas-Körös bal parti töltése a Horgavölgyi-ér mellékága alatti Darurampa és a Sebes-Körös között, a Kettős-Körös, a Fekete-Körös és a Fehér-Körös mindkét parti töltései, a Fehér-Körös bal parti lokalizációs töltés, a mérgesi és a mályvádi árvízi szükségtározók töltései, a Kisdelta szükségtározó zárótöltése (a Fehér-Körös jobboldali és a Fekete-Körös bal oldali védtöltései között), a Gyulavári és Dénes-majori körtöltések, a Fehér-Körös és a Fekete-Körös közötti lokalizációs töltés, a Fekete-Körös és a Sebes-Körös közötti lokalizációs töltés, az Öcsöd-Békésszentandrási lokalizációs töltés az ATI-KÖVIZIG határáig;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:[15]

a működési területén kizárólag állami tulajdonban lévő kisvízfolyások, belvízvédelmi csatornák, tározók, holtágak és az azokon lévő vízügyi létesítmények, ezenkívül

Békés megyében:

a Dögös-Kákafoki-főcsatorna Nagyszénás, Orosháza területén.

Hajdú-Bihar megyében:

Biharnagybajom-Nagyrábé-Darvas község határában az Ó-Berettyó-csatorna.