26/2003. (XII. 30.) KvVM rendelet

a környezetvédelmi felügyelőségek, a vízügyi felügyeletek és a nemzeti park igazgatóságok illetékességi, valamint a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok működési területéről

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (8) bekezdésének a) pontjában, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 3. §-ának (4) bekezdésében és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 57. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

Az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó területi szervek feladat- és hatásköréről szóló 183/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet mellékletében felsorolt környezetvédelmi felügyelőségek illetékességi területét e rendelet 1. számú melléklete, a vízügyi felügyeletek illetékességi területét e rendelet 2. számú melléklete, a nemzeti park igazgatóságok illetékességi területét e rendelet 3. számú melléklete, a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok működési területét pedig e rendelet 4. számú melléklete szerint állapítom meg.

2. §

(1) Ez a rendelet 2004. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a már megindult első fokú hatósági eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a környezetvédelmi felügyelőségek, valamint a nemzeti park igazgatóságok illetékességi területéről szóló 36/1997. (XII. 8.) KTM rendelet hatályát veszti.

Dr. Persányi Miklós s. k.,

környezetvédelmi és vízügyi miniszter

1. számú melléklet a 26/2003. (XII. 30.) KvVM rendelethez

A környezetvédelmi felügyelőségek illetékességi területe, szakmai területi kapcsolatai

I. ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

Székhelye: Győr

Illetékességi területe:

1. Győr megyei jogú város közigazgatási területe.

2. Sopron megyei jogú város közigazgatási területe.

3. Tatabánya megyei jogú város közigazgatási területe.

4. Győr-Moson-Sopron megye-kivéve

Csáfordjánosfa,

Csér,

Egyházasfalu,

Gyalóka,

Iván,

Répcevis,

Sopronhorpács,

Szakony,

Und,

Zsira

közigazgatási területét.

5. Komárom-Esztergom megye

teljes közigazgatási területe.

6. Vas megyéből

Csánig,

Csönge,

Jákfa,

Kenyeri,

Nick,

Otffyasszonyfa,

Pápóc,

Rábapaty,

Répcelak,

Uraiújfalu

közigazgatási területe.

7. Veszprém megyéből

Egyházaskesző,

Kemenesszentpéter,

Malomsok,

Marcaltő,

Várkesző

közigazgatási területe.

Jogszabályban meghatározott szakhatósági közreműködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Duna a nyugati országhatártól az Ipoly-torkolatig (1850-1708 fkm) 142 km, a Mosoni-Duna-ág 122 km és az Iparcsatorna 2,4 km szakasza, a Rába a sárvári vasúti hídtól a torkolatig 86 km hosszban, továbbá a Marcalnak Mórichida (Új Malomsok) alatti, vagyis a vízügyi igazgatóság illetékességi területének déli határától a torkolatig terjedő szakasza 22 km hosszban; valamint a Fertő tó;

b) árvízvédelmi:

a Duna jobb part a rajkai országhatár és Pilismarót között, a Lajta mindkét part, a Lajta jobb és bal parti csatornák, valamint az összekötő csatorna jobb és bal parti töltései, a Mosoni-Duna jobb és bal parti töltései, a Rábca mindkét oldali töltése Bősárkány és Győr között, a Répce árapasztó töltései Répcelakig, illetve Répceszemeréig, a Rába jobb és bal parti töltése Sárvár és Győr között, a Marcal bal és jobb parti védvonal a Bakonyér visszatölté-sezésével együtt.

Általános területi kapcsolattartása:

Győr, Sopron, Tatabánya megyei jogú városok, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

II. KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

Székhelye: Budapest

Illetékességi területe:

1. Budapest főváros közigazgatási területe.

2. Salgótarján megyei jogú város közigazgatási területe.

3. Heves megyéből

Apc,

Boldog,

Hatvan,

Heréd,

Lőrinci,

Nagykökényes,

Zagyvaszántó

közigazgatási területe.

4. Nógrád megye

teljes közigazgatási területe.

5. Pest megye - kivéve

Abony,

Albertirsa,

Cegléd,

Ceglédbercel,

Csemő,

Dánszentmiklós,

Jászkarajenő,

Kocsér,

Köröstetétlen,

Mikebuda,

Nagykőrös,

Nyársapát,

Pilis,

Tápiószőlős,

Törtei,

Újszilvás

közigazgatási területét.

6. Fejér megye Duna parti településeinek a folyam (középvízi) medrébe nyúló/tartozó közigazgatási területe.

Jogszabályban meghatározott szakhatósági közreműködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Duna az Ipoly-torkolattól a dunaföldvári hídig (1708,2-1560,5 fkm) 147,7 km, a Szentendrei-Duna-ág 32 km és a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág 58 km hosszban, az Ipoly szlovák-magyar határszakasza 141 km hosszban, a Zagyva Jobbágyitól a jászfelsőszentgyörgyi elbontott hídig 41 km hosszban;

b) árvízvédelmi:

a Duna jobb part Pilismarót-Dunafüred között, a Duna bal part Szob-Dunaegyháza között, a Szentendrei sziget és Csepel-sziget védvonalai - kivéve Budapest és Szentendre saját szervezettel védekező városok védvonalait -, a Zagyva mindkét parti védvonalai Jobbágyi és Jászfelsőszentgyörgy között, és az Ipoly bal parti védvonalai;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények:

a illetékességi területén lévő belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások és az ezeken lévő vízilétesítmények, ezen kívül

Bács-Kiskun megyében:

Kunpeszér határában a XX. jelű belvízcsatorna; Kunszentmiklós határában a XXXI. jelű belvízcsatornának a XXXIII. jelű belvízcsatorna betorkolása feletti szakasza; Tass határában az I. főcsatorna és a Szivárgó-csatorna.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében:

a Galga és az Egyesült-Tápió patakok.

Fejér megyében:

Kígyós, Sajgó, Etyeki, Mányi, Zámori patakok és mellékágaikat érintő engedélyezési eljárásokban.

Általános területi kapcsolattartása:

Budapest főváros, Salgótarján megyei jogú város, Pest, Heves és Nógrád megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

III. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

Székhelye: Baja

Illetékességi területe:

1. Baranya megyéből

Homorúd, valamint

a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrében nyúló/tartozó

közigazgatási területe.

2. Bács-Kiskun megye - kivéve

Balotaszállás,

Bócsa,

Bugac,

Bugacpusztaháza,

Csólyospálos,

Fülöpjakab,

Gátér,

Harkakötöny,

Jászszentlászló,

Kecskemét,

Kelebia,

Kiskunfélegyháza

Kiskunhalas,

Kiskunmajsa,

Kisszállás,

Kömpöc,

Kunfehértó,

Kunszállás,

Lakitelek,

Móricgát,

Nyárlőrinc,

Pálmonostora,

Petőfiszállás,

Szank,

Szentkirály,

Tiszaalpár,

Tiszakécske,

Tompa,

Városföld,

Zsana

közigazgatási területét.

3. Tolna megyéből

a Paksi Atomerőmű és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának területe, valamint

a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló/tartozó közigazgatási területe.

Jogszabályban meghatározott szakhatósági közreműködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Duna a dunaföldvári hídtól a déli országhatárig (1560-1433 fkm) 127 km és a Ferenc-csatorna a bajai kiágazástól az országhatárig 34 km hosszban;

b) árvízvédelmi:

a Duna bal part Solt-déli országhatár között;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények: a illetékességi területén lévő belvízvédelmi csatornák és

az ezeken lévő vízilétesítmények, ezen kívül

Bács-Kiskun megyében:

Bócsa község határában a VII. számú csatorna; Re-kettye-Bogárzó-csatorna Kiskunhalas közigazgatási területén.

Pest megyében:

Tatárszentgyörgy határában a XXIII. jelű belvízcsatorna: Bugyi határában a Duna-völgyi-főcsatorna a Kun-peszér-Bugyi közútig.

Általános szakmai terület kapcsolattartása:

Kecskemét megyei jogú város, Bács-Kiskun megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

IV. KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

Székhelye: Székesfehérvár

Illetékességi területe:

1. Székesfehérvár megyei jogú város

közigazgatási területe.

2. Dunaújváros megyei jogú város

közigazgatási területe.

3. Szekszárd megyei jogú város

közigazgatási területe.

4. Veszprém megyei jogú város

közigazgatási területe.

5. Baranya megyéből Ófalu

közigazgatási területe.

6. Fejér megye

teljes közigazgatási területe - kivéve

a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló/tartozó

közigazgatási területét.

7. Somogy megyéből

Balatonszabadi,

Kánya,

Siófok,

Siójut,

Tengőd, valamint

a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe) nyúló/tartozó közigazgatási területe.

8. Tolna megye - kivéve

Attala,

Csikóstőttős,

Jágónak,

Kapospula,

Kaposszekcső,

Kismányok,

Lápafő,

Nagymányok,

Nak,

Váralja,

Várong,

a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló/tartozó

közigazgatási területét, valamint

a Paksi Atomerőmű és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának területét.

9. Veszprém megye - kivéve

Egyházaskesző,

Kemeneshőgyész,

Kemenesszentpéter,

Magyargencs,

Malomsok,

Marcaltő,

Várkesző

közigazgatási területét.

10. Zala megyéből

a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe) nyúló/tartozó közigazgatási területe.

Jogszabályban meghatározott szakhatósági közreműködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyó- és tószabályozási:

a Balaton és a Velencei-tó; a Sió a Balatontól a torkolatig;

b) árvízvédelmi:

a Duna jobb part Ercsi-Adony és Bölcske-Báta között, a Szt. László bal parti és a Váli vízfolyás jobb és bal parti torkolati szakasz, a Sió Simontornya-Sióagárd közötti bal parti, Sióagárd és Sió-torkolat közötti jobb és bal parti, a Sióba ömlő Völgységi árok torkolati szakaszának kétparti töltései, a Nádor-csatorna Kölesd alatti jobb és bal parti töltései;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények:

a illetékességi területén lévő belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások és az ezeken lévő vízilétesítmények, ezen kívül

Baranya megyében:

Mágocs határában a Kapos-csatorna jobb parti oldala és jobb parti depóniája.

Tolna megyében:

Kaposszekcső és Csikóstőttős határában a Kapos-csatorna jobb parti depóniája a Dombóvár-Kaposszekcső út hídjától lefelé; Nak határában a Kis-Konda patak.

Általános szakmai területi kapcsolattartása:

Dunaújváros, Szekszárd, Székesfehérvár, Veszprém megyei jogú városok, Fejér, Tolna, Veszprém megyék, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

V. DÉL-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

Székhelye: Pécs

Illetékességi területe:

1. Pécs megyei jogú város

közigazgatási területe.

2. Kaposvár megyei jogú város

közigazgatási területe.

3. Baranya megye - kivéve

Homorúd,

Ófalu, valamint

a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló/tartozó

közigazgatási területét.

4. Somogy megye - kivéve

Balatonszentgyörgy,

Balatonszabadi,

Csákány,

Főnyed,

Hollád,

Iharosberény,

Inke,

Kánya,

Nagyszakácsi,

Nemesdéd,

Nemesvid,

Pogányszentpéter,

Sávoly,

Siófok,

Siójut,

Somogysámson,

Somogysimonyi,

Somogyzsitva,

Szegerdő,

Szőkedencs,

Tapsony,

Tengőd,

Tikos,

Varászló,

Vése,

Vörs, valamint

a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe), és

Őrtilos település Mura (középvízi) medrébe nyúló/tartozó

közigazgatási területét.

5. Tolna megyéből

Attala,

Csikóstőttős,

Jágónak,

Kapospula,

Kaposszekcső,

Kismányok,

Lápafő,

Nagymányok,

Nak,

Váralja,

Várong

közigazgatási területe.

Jogszabályban meghatározott szakhatósági közreműködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Dráva a Mura torkolatától az országhatárig (236-225 fkm és 200-68 fkm) 143 km hosszban;

b) árvízvédelmi:

a Duna jobb part Mohács és a déli országhatár között, a Dráva bal part Korcsina átvágás és Eperjes között, a Fekete-víz bal partja a Pécsi-víz torkolata és a Dráva között, a Pécsi-víz bal partja Kémes és a Fekete-víz között, a Fekete-víz jobb partja a cuni híd és a Dráva között;

c) kisvízfolyások és belvízcsatornák és vízilétesítmények:

A illetékességi területén lévő belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások és az ezeken lévő vízilétesítmények, ezen kívül

Tolna megyében:

Dombóvár határában a Kapos-vízfolyás medre a dombóvár-kaposszekcsői út hídjától vízfolyás szerint felfelé; Váralja, Kismányok és Nagymányok határában a Völgységi patak medre.

Általános területi kapcsolattartása:

Pécs, Kaposvár megyei jogú városok, Baranya és Somogy megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

VI. NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

Székhelye: Szombathely

Illetékességi területe:

1. Nagykanizsa megyei jogú város

közigazgatási területe.

2. Szombathely megyei jogú város

közigazgatási területe.

3. Zalaegerszeg megyei jogú város

közigazgatási területe.

4. Győr-Moson-Sopron megyéből

Csáfordjánosfa,

Csér,

Egyházasfalu,

Gyalóka,

Iván,

Répcevis,

Sopronhorpács,

Szakony,

Und,

Zsira

közigazgatási területe.

5. Somogy megyéből

Balatonszentgyörgy,

Csákány,

Főnyed,

Hollád,

Iharosberény,

Inke,

Nagyszakácsi,

Nemesdéd,

Nemesvid,

Pogányszentpéter,

Sávoly,

Somogysámson,

Somogysimonyi,

Somogyzsitva,

Szegerdő,

Szőkedencs,

Tapsony,

Tikos,

Varászló,

Vése,

Vörs

közigazgatási területe, valamint

Őrtilos település Mura (középvízi) medrébe nyúló/tartozó közigazgatási területe.

6. Vas megye - kivéve

Csánig,

Csönge,

Jákfa,

Kenyeri,

Nick,

Ostffyasszonyfa,

Pápóc,

Rábapaty,

Répcelak,

Uraiújfalu

közigazgatási területét.

7. Veszprém megyéből

Kemeneshőgyész,

Magyargencs

közigazgatási területe.

8. Zala megye - kivéve

a Balaton parti településeknek a tó medrében (jogi partvonalával határolt területébe) nyúló/tartozó közigazgatási területét.

Jogszabályban meghatározott szakhatósági közreműködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Mura az országhatártól a torkolatig (48 km), a Rába a sárvári vasúti hídtól az országhatárig (126 km);

b) árvízvédelmi:

a Zala árvízvédelmi rendszer Bókaháza és a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer között, a Mura bal parti árvízvédelmi rendszer, a Rába árvízvédelmi rendszer a sárvári vasúti híd és az országhatár között;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények: a illetékességi területén lévő belvízvédelmi csatornák,

kisvízfolyások és az ezeken lévő vízilétesítmények, ezen kívül

Vas megyében

a Répcének a répcelaki osztómű feletti szakaszán az országhatárig; a Kőris patak a jákfai hídtól felfelé: a Marcal a Győr-Moson-Sopron, Veszprém megyék határától (Mó-richida) Vas és Veszprém megyék határáig (Megyer).

Általános területi kapcsolattartása:

Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa megyei jogú városok, Vas és Zala, Győr-Moson-Sopron, Somogy megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

VII. FELSŐ-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

Székhelye: Nyíregyháza

Illetékességi területe:

1. Nyíregyháza megyei jogú város

közigazgatási területe.

2. Hajdú-Bihar megyéből

Téglás

közigazgatási területe.

3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye - kivéve

Szorgalmatos,

Tiszadada,

Tiszadob,

Tiszaeszlár,

Tiszalök,

Tiszanagyfalu,

Tiszavasvári

közigazgatási területét.

Jogszabályban meghatározott szakhatósági közreműködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Tisza a tiszabecsi országhatártól a Bodrog-torkolatig (744,8-543,7 fkm), Túr az országhatártól a torkolatig 30 km és a Szamos az országhatártól a torkolatig 49,5 km hosszban;

b) árvízvédelmi:

a Tisza jobb part Tarpa-Lónya között; Tisza bal part Tiszabecs-Rakamaz között, a Batár bal part Kispalád-Tiszabecs között, a Túr jobb és bal part Garbolc-Tisza-kóród között, a Palád jobb és bal part, a Sáréger jobb és bal part, a Szamos jobb és bal part az országhatár és Olcsva, illetőleg Olcsvaapáti között a Kraszna jobb és bal part Ágerdő-Vásárosnamény között, a Lónyay-főcsatorna jobb és bal part, valamint a Lónyay-főcsatorna bal parti szakaszán beömlő Nyíri-főfolyások visszatöltésezett torkolati szakaszai;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények: a illetékességi területén lévő belvízvédelmi csatornák és

az ezeken lévő vízilétesítmények, ezen kívül

Hajdú-Bihar megyéből:

Hajdúhadház határában a Hadházi (VIII/7-2.) mellékág, Téglás határában a Téglási (VIII/7.) mellékág.

Általános területi kapcsolattartása:

Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

VIII. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI FEL ÜGYEL ŐSÉG

Székhelye: Miskolc

Illetékességi területe:

1. Eger megyei jogú város

közigazgatási területe.

2. Miskolc megyei jogú város

közigazgatási területe.

3. Borsod-Abaúj-Zemplén megye teljes

közigazgatási területe.

4. Heves megye - kivéve

Apc,

Átány,

Boldog,

Erdőtelek,

Hatvan,

Heréd,

Heves,

Hevesvezekény,

Kisköre,

Kömlő,

Lőrinci,

Nagykökényes,

Pély,

Sarud,

Tarnaszentmiklós,

Tenk,

Tiszanána,

Zagyvaszántó

közigazgatási területét.

5. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből

Jászágó,

Jászárokszállás,

Jászdózsa

közigazgatási területe.

Jogszabályban meghatározott szakhatósági közreműködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Tisza a Bodrog-torkolattól Tiszabábolnáig (543,75- 440,00 fkm) 103,75 km, a Bodrog az országhatártól a torkolatig 51,1 km, a Hernád az országhatártól a torkolatig 118,4 km és a Sajó az országhatártól a torkolatig 125,1 km hosszban;

b) árvízvédelmi:

a Tisza jobb part Zemplénagárd-Sarud között, a Bodrog jobb és bal part az országhatár és a Tisza között, a Hernád jobb és bal part az országhatár és a torkolat között a Gönci,

Vadász és Garadna patakok visszatöltésezett szakaszaival, a Takta mindkét parti töltései Szerencs és a torkolat között, a Sajó jobb és bal part Sajópüspöki és a torkolat között, a Szinva, Mercse, Hangony, Vörös J., Szuha, Szörnyűvölgyi, Keleméri, Névtelen patakok visszatöltésezett szakaszaival, a Csincse, Eger és Rima mindkét parti torkolati szakaszai, a Laskó visszatöltésezett szakaszának bal partja, a Tana két part Kál-Jászjákóhalma közötti szakasza a Zagyváig, a Tarna jobb parti mellékvízfolyásainak a Tar-nóca, Bene, Gyöngyös, Gyangya és Szarvágy, Ágói patakok visszatöltésezett szakaszai;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények:

a illetékességi területén lévő kisvízfolyások, belvízvédelmi csatornák és az azokon lévő vízilétesítmények, ezen kívül

Heves megyében:

Sarud határában a Laskó patak medre; Sarud, Tiszanána, Kömlő határában a Csincsa belvízcsatorna vízgyűjtő területe.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében:

Jászberény határában az Ágói patak és a bal parti vízgyűjtője, a Tarna patak és a bal parti vízgyűjtője, Jászjákó-halma határában a Tarna patak.

Nógrád megyében:

a ceredi Tarna patak, a Zabar, Kőverő, Utas patakok, Verscsátér és a Szilas patak.

Általános területi kapcsolattartása:

Miskolc, Eger megyei jogú városok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

IX. TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

Székhelye: Debrecen

Illetékességi területe:

1. Debrecen megyei jogú város

közigazgatási területe.

2. Hajdú-Bihar megye - kivéve

Téglás

közigazgatási területét.

3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből

Szorgalmatos,

Tiszadada,

Tiszadob,

Tiszaeszlár,

Tiszalök,

Tiszanagyfalu,

Tiszavasvár

közigazgatási területe.

Jogszabályban meghatározott szakhatósági közreműködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Berettyó az országhatártól a torkolatig, Hortobágy-Berettyó Bucsától az Ágotai hídig;

b) árvízvédelmi:

a Tisza bal part Rakamaz-Tiszafüred között, a Keleti-főcsatorna visszatöltésezett mindkét parti védtöltésével, a Tiszavasvári zsilipig, a Hortobágy-Berettyó bal part Nád-udvar-Bucsa között, a Berettyó jobb part az országhatár-Darvas között, a Berettyó bal part országhatár Sebes-Körös között, a Berettyóba torkoló Ér- és Kálló-főcsatorna visszatöltésezett jobb és bal partja (az Ér-főcsatornának az országhatárig, a Kálló-főcsatornánál a Bakonszegi útig), a Sebes-Körös jobb part az országhatár és a Berettyó-torkolat között;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények: az illetékességi területére eső belvízvédelmi csatornák

és az ezeken lévő vízilétesítmények, ezen kívül

Békés megyében:

Ecsegfalva határában a Sárréti-főcsatorna.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében:

Nyírbéltek határában az országhatárt metsző Penészleki belvízcsatornák.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében:

Tiszaörs és Tiszaigar határában a Sarkad-Mérges-Sáros-ér.

Általános területi kapcsolattartása:

Debrecen megyei jogú város, Hajdú-Bihar megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

X. KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

Székhelye: Szolnok

Illetékességi területe:

1. Szolnok megyei jogú város

közigazgatási területe.

2. Heves megyéből

Átány,

Erdőtelek,

Heves,

Hevesvezekény,

Kisköre,

Kömlő,

Pély,

Sarud,

Tarnaszentmiklós,

Tenk,

Tiszanána

közigazgatási területe.

3. Jász-Nagykun-Szolnok megye - kivéve

Jászágó,

Jászárokszállás,

Jászdózsa

közigazgatási területét.

4. Pest megyéből

Abony,

Albertirsa,

Cegléd,

Ceglédbercel,

Csemő,

Dánszentmiklós,

Jászkarajenő,

Kocsér,

Köröstetétlen,

Mikebuda,

Nagykőrös,

Nyársapát,

Pilis,

Tápiószőlős,

Törtei,

Újszilvás

közigazgatási területe.

Jogszabályban meghatározott szakhatósági közreműködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Tisza Tiszabábolnától Csongrád város északi közigazgatási határáig (Csongrád-Bokros) (440,0-253,8 fkm) 186,2 km hosszban, a Kiskörei-tározó a Tisza 440,0 fkm-ig, a Zagyva a jászfelsőszentgyörgyi vízmércétől a torkolatig 83,9 km hosszban;

b) árvízvédelmi:

a Tisza jobb part Sarudtól az Alpári magaspartig (Laki-telek-Alpár közigazgatási határáig), a Laskó visszatöltésezett szakaszának jobb partja, Tisza bal part a tiszafüredi vasúti hídtól a Hármas-Körös torkolatáig, a Zagyva mindkét partja Jászfelsőszentgyörgy-Szolnok között, a Tápió jobb és bal part visszatöltésezett szakasza Tápiógyörgyéig, a Német-éri-főcsatorna mindkét parti töltései, Hortobágy-Berettyó jobb parti töltése, a Német-éri-főcsatorna és a Hármas-Körös közötti szakaszon, a Hármas-Körös jobb parti szakasza a Hortobágy-Berettyó torkolat és a Tisza között;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:

az illetékességi területén lévő belvízvédelmi csatornák, az ezeken lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül

Heves megyében:

Dormánd, Füzesabony, Kál, Kompolt, Kápolna és Ke-recsend határában a Hanyi belvízi főcsatorna vízrendszeréhez tartozó mellékcsatornák.

Pest megyében:

Tápiószentmárton határában a Perje-felső-, Söregi- és Kutyatejes-csatornák.

Kiemelt vízilétesítmények:

a Kiskörei Vízlépcső, a Kiskörei-tározó, a Nagykunságifőcsatorna (Keleti-ág, Nyugati-ág, NK III-2), a Jászságifőcsatorna.

Általános területi kapcsolattartása:

Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok, megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

XI. ALSÓ-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

Székhelye: Szeged

Illetékességi területe:

1. Hódmezővásárhely megyei jogú város közigazgatási területe.

2. Kecskemét megyei jogú város közigazgatási területe.

3. Szeged megyei jogú város közigazgatási területe.

4. Bács-Kiskun megyéből

Balotaszállás,

Bócsa,

Bugac,

Bugacpusztaháza,

Csólyospálos,

Fülöpjakab,

Gátér,

Harkakötöny,

Jászszentlászló,

Kecskemét,

Kelebia,

Kiskunfélegyháza,

Kiskunhalas,

Kiskunmajsa,

Kisszállás,

Kömpöc,

Kunfehértó,

Kunszállás,

Lakitelek,

Móricgát,

Nyárlőrinc,

Pálmonostora,

Petőfiszállás,

Szank,

Szentkirály,

Tiszaalpár,

Tiszakécske,

Tompa,

Városföld,

Zsana

közigazgatási területe.

5. Békés megyéből

Almáskamarás,

Battonya,

Békéssámson,

Csanádapáca,

Dombegyháza,

Gádoros,

Kardoskút,

Kaszaper,

Kevermes,

Kisdombegyház,

Kunágota,

Magyarbánhegyes,

Magyardombegyház,

Medgyesegyháza,

Mezőhegyes,

Mezőkovácsháza,

Nagybánhegyes,

Nagyszénás,

Orosháza,

Pusztaföldvár,

Pusztaottlaka,

Tótkomlós,

Végegyháza

közigazgatási területe.

6. Csongrád megye

teljes közigazgatási területe.

Jogszabályban meghatározott szakhatósági közreműködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Tisza Csongrád város északi közigazgatási határától (Csongrád-Bokros) a déli országhatárig (253,8-159,6 fkm) 94,2 km és a Maros a keleti országhatártól a torkolatig 49,6 km hosszban;

b) árvízvédelmi:

a Tisza jobb part alpári magaspart (Lakitelek-Alpár közigazgatási határ) - déli országhatár közötti szakasza, a Dong-éri-főcsatorna torkolati szakaszának jobb és bal parti visszatöltésezése, a Tisza bal part a Hármas-Körös torkolattól a déli országhatárig, a Hármas-Körös bal part

a Horgavölgy-ér mellékága alatti Darurampától a Tiszáig, a Maros mindkét parti töltés az országhatár és a torkolat között, a Sámson-Apátfalvi-főcsatorna jobb és bal parti töltése a Maros és a Királyhegyesi-főcsatorna között;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények:

az illetékességi területén lévő belvízvédelmi csatornák és az ezeken lévő vízilétesítmények, ezen kívül

Békés megyében:

Mágócs-éri-főcsatorna Csorvás közigazgatási területén,

Bács-Kiskun megyében:

Félegyházi-vízfolyás Helvécia közigazgatási területén.

Általános területi kapcsolattartása:

Szeged, Kecskemét, Hódmezővásárhelymegyei jogú városok, Csongrád, Bács-Kiskun megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

XII. KÖRÖS-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

Székhelye: Gyula

Illetékességi területe:

1. Békéscsaba megyei jogú város

közigazgatási területe.

2. Békés megye - kivéve

Almáskamarás,

Battonya,

Békéssámson,

Csanádapáca,

Dombegyháza,

Dombiratos,

Gádoros,

Kardoskút,

Kaszaper,

Kevermes,

Kisdombegyház,

Kunágota,

Magyarbánhegyes,

Magyardombegyház,

Medgyesbodzás,

Medgyesegyháza,

Mezőhegyes,

Mezőkovácsháza,

Nagybánhegyes,

Nagyszénás,

Orosháza,

Pusztaföldvár,

Pusztaottlaka,

Tótkomlós,

Végegyháza

közigazgatási területét.

Jogszabályban meghatározott szakhatósági közreműködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Sebes-Körös az országhatártól a torkolatig 59 km, a Fekete-Körös az országhatártól a torkolatig 20 km, a Fehér-Körös az országhatártól a torkolatig 10 km, a Kettős- és Hármas-Körös teljes 37 km, illetőleg 91 km hosszban, a Hortobágy-Berettyó Túrkevétől a torkolatig 54,8 km hosszban;

b) árvízvédelmi:

a Hortobágy-Berettyó bal parti töltés Bucsa és a torkolat között, a Hármas-Körös jobb parti töltése a Hortobágy-Berettyó és a Sebes-Körös között, a Sebes-Körös jobb parti töltése a Hármas-Körös és Berettyó torkolata között, a Berettyó jobb parti töltése Darvas és a Sebes-Körös között, a Sebes-Körös bal parti töltése az országhatár és a Hármas-Körös között, a Hármas-Körös bal parti töltése a Horgavölgyi-ér mellékága alatti Darurampa és a Sebes-Körös között, a Kettős-Körös, a Fekete-Körös és a Fehér-Körös mindkét parti töltései, a Fehér-Körös bal parti lokalizációs töltés, a mérgesi és a mályvádi árvízi szükségtározók töltései, a Gyulavári és Dénesmajori körtöltések, a Fehér-Körös és a Fekete-Körös közötti lokalizációs töltés, a Fekete-Körös és a Sebes-Körös közötti lokalizációs töltés, az Öcsöd-Békésszentandrási lokalizációs töltés az ATIVÍZIG határáig;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények: az illetékességi területén lévő belvízcsatornák és az azokon lévő vízilétesítmények, ezen kívül

Békés megyében:

a Dögös-Kákafoki-főcsatorna Nagyszénás, Orosháza területén, a Tulkánéri-csatorna Pusztaottlaka, Medgyesegyháza és Kevermes területén.

Hajdú-Bihar megyében:

Zsáka-Nagyrábé-Darvas község határában az Ó-Berettyó-csatorna.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében:

a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna Túrkeve területén, a Horgavölgyi-főcsatorna Öcsöd község területén.

Általános területi kapcsolattartása:

Békés megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

2. számú melléklet a 26/2003. (XII. 30.) KvVM rendelethez

A vízügyi felügyeletek illetékességi területe, szakmai területi kapcsolatai

I. ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI FELÜGYELET

Székhelye: Győr

Illetékességi területe:

1. Győr-Moson-Sopron megye-kivéve

Bakonygyirót,

Bakonyszentlászló,

Bakonypéterd,

Csáfordjánosfa,

Csikvánd,

Csér,

Egyházasfalu,

Fenyőfő,

Gyalóka,

Gyarmat,

Iván,

Lázi,

Répcevis,

Románd,

Sikátor,

Sopronhorpács,

Szakony,

Szerecseny,

Veszprémvarsány,

Und,

Zsira

közigazgatási területét.

2. Komárom-Esztergom megye - kivéve

Szárliget közigazgatási területét.

3. Vas megyéből

Csánig,

Csönge,

Jákfa,

Kenyeri,

Nick,

Ostffyasszonyfa,

Pápoc,

Rábapaty,

Répcelak,

Uraiújfalu

közigazgatási területe.

4. Veszprém megyéből

Egyházaskesző,

Kemenesszentpéter,

Malomsok,

Marcaltő,

Várkesző

közigazgatási területe.

Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Duna a nyugati országhatártól az Ipoly-torkolatig (1850-1708 fkm) 142 km, a Mosoni Duna-ág 122 km és az Iparcsatorna 2,4 km szakasza, a Rába a sárvári vasúti hídtól a torkolatig 86 km hosszban, továbbá a Marcalnak Móri-chida (Új Malomsok) alatti, vagyis a vízügyi felügyelet illetékességi területének déli határától a torkolatig terjedő szakasza 22 km hosszban; valamint a Fertő tó;

b) árvízvédelmi:

a Duna jobb part a rajkai országhatár és Pilismarót között, a Lajta mindkét part, a Lajta jobb- és bal parti csatornák, valamint az összekötő csatorna jobb- és bal parti töltései, a Mosoni-Duna jobb és bal parti töltései, a Rábca mindkét oldali töltése Bősárkány és Győr között, a Répce árapasztó töltései Répcelakig, ill. Répceszemeréig, a Rába jobb és bal parti töltése Sárvár és Győr között, a Marcal bal és jobb parti védvonal a Bakonyér visszatöltésezésével együtt;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:

az illetékességi területén lévő belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások és az ezeken lévő vízügyi létesítmények.

Általános területi kapcsolattartása:

Győr, Sopron, Tatabánya megyei jogú városok, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

II. KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI FELÜGYELET

Székhelye: Budapest

Illetékességi területe:

1. Budapest főváros teljes közigazgatási területe.

2. Pest megye - kivéve

Abony,

Albertirsa,

Cegléd,

Ceglédbercel,

Csemő,

Dánszentmiklós,

Jászkarajenő,

Kocsér,

Kőröstetétlen,

Mikebuda,

Nagykőrös,

Nyársapát,

Pilis,

Tápiószőlős,

Törtei,

Újszilvás

közigazgatási területét.

3. Nógrád megye

teljes közigazgatási területe.

4. Heves megyéből

Apc,

Boldog,

Hatvan,

Heréd,

Kerekharaszt,

Lőrinci,

Nagykökényes,

Zagyvaszántó

közigazgatási területe.

Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Duna az Ipoly-torkolattól a dunaföldvári hídig (1708,2-1560,5 fkm) 147,7 km, a Szentendrei Duna-ág 32 km és a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág 58 km hosszban, az Ipoly szlovák-magyar határszakasza 141 km hosszban, a Zagyva Jobbágyitól a jászfelsőszentgyörgyi elbontott hídig 41 km hosszban;

b) árvízvédelmi:[1]

a Duna jobb part Pilismarót-Dunafüred között, a Duna bal part Szob-Dunaegyháza között, a Szentendrei-sziget és a Csepel-sziget védvonalai, a Zagyva mindkét parti védvonalai Jobbágyi és Jászfelsőszentgyörgy között, és az Ipoly bal parti védvonalai.

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:

az illetékességi területén lévő belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások és az ezeken lévő vízügyi létesítmények.

Általános területi kapcsolattartása:

Budapest főváros, Salgótarján megyei jogú város, Pest és Nógrád megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

III. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI FELÜGYELET

Székhelye: Baja

Illetékességi területe:

1. Bács-Kiskun megye - kivéve[2]

Balotaszállás,

Bocsa,

Bugac,

Bugacpusztaháza,

Csólyospálos,

Fülöpjakab,

Gátér,

Harkakötöny,

Jászszentlászló,

Kecskemét,

Kelebia,

Kiskunhalas,

Kiskunmajsa,

Kisszállás,

Kiskunfélegyháza,

Kömpöc,

Kunfehértó,

Kunszállás,

Lakitelek,

Nyárlőrinc,

Pálmonostora,

Petőfiszállás,

Szank,

Szentkirály (Lászlófalva),

Tiszaalpár,

Tiszakécske,

Tompa,

Városföld,

Zsana

közigazgatási területét, továbbá

Baja város és

Érsekcsanád közigazgatási területének a Duna jobb partjára eső részét, valamint

Tiszaiig közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső részét.

2. Baranya megyéből

Homorúd közigazgatási területe, továbbá

Mohács város közigazgatási területének a Duna bal partjára eső része.

Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Duna a dunaföldvári hídtól a déli országhatárig (1560-1433 fkm) 127 km és a Ferenc-csatorna a bajai kiágazástól az országhatárig 34 km hosszban;

b) árvízvédelmi:[3]

a Duna bal part Solt-déli országhatár között;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:

az illetékességi területén lévő belvízvédelmi csatornák és az ezeken lévő vízügyi létesítmények.

Bócsa község határában a VII. számú csatorna; Re-kettye-Bogárzó-csatorna Kiskunhalas közigazgatási területén.

Pest megyében:

Tatárszentgyörgy határában a XXIII. jelű belvízcsatorna, Bugyi határában a Duna-völgyi főcsatorna a Kun-peszér-Bugyi közútig.

Általános területi kapcsolattartása:

Kecskemét megyei jogú város, Bács-Kiskun megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

IV. KÖZÉP-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI FELÜGYELET

Székhelye: Székesfehérvár

Illetékességi területe:

1. Fejér megye teljes közigazgatási területe.

2. Veszprém megye - kivéve

Egyházaskesző,

Kemeneshőgyész,

Kemenesszentpéter,

Magyargencs,

Malomsok,

Marcaltő,

Várkesző

közigazgatási területét.

3. Tolna megye - kivéve

Attala,

Csikóstőttős,

Jágónak,

Kaposszekcső,

Kapospula,

Lápafő,

Nak

közigazgatási területét, továbbá

Váralja Völgységi patak jobb partjára eső részét,

Várong közigazgatási területét, továbbá

Kismányoknak és

Nagymányoknak a Völgységi patak jobb partjára eső részét.

4. Somogy megyéből[4]

Balatonszabadi,

Kánya,

Siófők,

Siójut,

Tengőd

közigazgatási területe.

5. Baranya megyéből

Ófalu területe, továbbá

Hidas közigazgatási területének a Völgységi patak bal partjára eső része.

6. Bács-Kiskun megyéből[5]

Baja város és

Érsekcsanád közigazgatási területének a Duna jobb partjára eső része.

7. Győr-Moson-Sopron megyéből:

Bakonygyirót,

Bakonyszetlászló,

Bakonypéterd,

Csikvánd,

Fenyőfő,

Gyarmat,

Lázi,

Románd,

Sikátor,

Szerecseny,

Veszprémvarsány

közigazgatási területe.

8. Komárom-Esztergom megyéből:

Szárliget

közigazgatási területe.

Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Balaton és a Velencei-tó; a Sió a Balatontól a torkolatig;

b) árvízvédelmi:

a Duna jobb part Ercsi-Adony és Bölcske-Báta között, a Szt. László bal parti és a Váli vízfolyás jobb és bal parti torkolati szakasz, a Sió Simontornya-Sióagárd közötti bal parti, Sióagárd és Sió-torkolat közötti jobb és bal parti, a Sióba ömlő Völgységi árok torkolati szakaszának kétparti töltései, a Nádor-csatorna Kölesd alatti jobb és bal parti töltései;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:

az illetékességi területén lévő belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások és az ezeken lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül

Baranya megyében:

Mágocs határában a Kapos-csatorna jobb parti oldala és jobb parti depóniája.

Tolna megyében:

Kaposszekcső és Csikóstőttős határában a Kapos-csatorna jobb parti depóniája a Dombóvár-Kaposszekcső út hídjától lefelé; Nak határában a Kis-Konda patak.

Általános területi kapcsolattartása:

Székesfehérvár, Dunaújváros, Szekszárd és Veszprém megyei jogú városok,

Fejér, Tolna és Veszprém megye, az illetékességi területén működő önkormányzatok és más hatóságok.

V. DÉL-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI FEL ÜGYELET

Székhelye: Pécs

Illetékességi területe:

1. Pécs megyei jogú város.

2. Baranya megye - kivéve

Homorúd, valamint

Ófalu közigazgatási területét, továbbá

Hidas közigazgatási területének a Völgységi patak bal partjára eső részét, valamint Mohács közigazgatási területének a Duna bal partjára eső részét.

3. Somogy megye - kivéve[6]

Balatonszentgyörgy,

Balatonszabadi,

Csákány,

Főnyed,

Hollád,

Iharosberény,

Inke,

Kánya,

Nagyszakácsi,

Nemesdéd,

Nemesvid,

Őrtilos,

Pogányszentpéter,

Sávoly,

Siófok,

Siójut,

Somogysámson,

Somogysimonyi,

Somogyzsitfa,

Szegerdő,

Szőkedencs,

Tapsony,

Tengőd,

Tikos,

Varászló,

Vése,

Vörs

közigazgatási területét, továbbá

Marcali közigazgatási területének a Zala folyó vízgyűjtőjére eső részét Horvátkút lakott hellyel.

4. Tolna megyéből

Attala,

Csikóstőttős,

Jágónak,

Kapospula,

Kaposszekcső,

Lápafő,

Nak,

Várong,

Váralja,

továbbá Kismányok és

Nagymányok közigazgatási területének a Völgységi patak jobb partjára eső része.

Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Dráva a Mura torkolatától az országhatárig (236-225 fkm és 200-68 fkm) 143 hosszban.

b) árvízvédelmi:

a Duna jobb part Mohács és a déli országhatár között, a Dráva bal part Korcsina átvágás és Eperjes között, a Fekete-víz bal partja a Pécsi-víz torkolata és a Dráva között, a Pécsi-víz bal partja Kémes és a Fekete-víz között, a Fekete-víz jobb partja a cuni híd és a Dráva között;

c) kisvízfolyások és belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:

az illetékességi területén lévő belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások és az ezeken lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül

Tolna megyében:

Dombóvár határában a Kapos-vízfolyás medre a dom-bóvár-kaposszekcsői út hídjától vízfolyás szerint felfelé; Váralja, Kismányok és Nagymányok határában a Völgységi patak medre.

Általános területi kapcsolattartása:

Pécs, Kaposvár megyei jogú városok, Baranya és Somogy megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

VI. NYUGAT-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI FELÜGYELET

Székhelye: Szombathely

Illetékességi területe:

1. Vas megye - kivéve

Csánig,

Csönge,

Jákfa,

Kenyeri,

Nick,

Ostffyasszonyfa,

Pápoc,

Rábapaty,

Répcelak,

Uraiújfalu

közigazgatási területét.

2. Zala megye teljes közigazgatási területe.

3. Győr-Moson-Sopron megyéből

Csáfordjánosfa,

Csér,

Egyházasfalu,

Gyalóka,

Iván,

Répcevis,

Sopronhorpács,

Szakony,

Und,

Zsira

közigazgatási területe.

4. Veszprém megyéből

Kemeneshőgyész,

Magyargencs

közigazgatási területe.

5. Somogy megyéből

Balatonszentgyörgy,

Csákány,

Főnyed,

Hollád,

Iharosberény,

Inke,

Nagyszakácsi,

Nemesdéd,

Nemesvid,

Őrtilos,

Pogányszentpéter,

Sávoly,

Somogysámson,

Somogysimonyi,

Somogyzsitfa,

Szegerdő,

Szőkedencs,

Tapsony,

Tikos,

Varászló,

Vése,

Vörs

közigazgatási területe, valamint

Marcali közigazgatási területének a Zala folyó vízgyűjtőjére eső része Horvátkút lakott hellyel.

Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Mura az országhatártól a torkolatig (48 km), a Rába a sárvári vasúti hídtól az országhatárig (126 km);

b) árvízvédelmi:

a Zala árvízvédelmi rendszer Bókaháza és a Kisbalaton vízvédelmi rendszer között, a Mura bal parti árvízvédelmi rendszer, a Rába árvízvédelmi rendszer a sárvári vasúti híd és az országhatár között, az OÁBSZ szerint;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:

az illetékességi területén lévő belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások és az ezeken lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül

Vas megyében

a Répcének a répcelaki osztómű feletti szakaszán az országhatárig; a Kőris patak a jákfai hídtól felfelé: a Marcal a Győr-Moson-Sopron, Veszprém megyék határától (Mó-richida) Vas és Veszprém megyék határáig (Megyer).

Általános területi kapcsolattartása

Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa megyei jogú városok, Vas és Zala megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

VII. FELSŐ-TISZA-VIDÉKI VÍZÜGYI FELÜGYELET

Székhelye: Nyíregyháza

Illetékességi területe:

1. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye - kivéve

Nyírlugos,

Penészlek,

Tiszadada,

Tiszadob,

Tiszaeszlár,

Tiszalök,

Tiszanagyfalu,

Tiszavasvári

települések közigazgatási területét,

Balsa,

Dombrád,

Ibrány,

Timár,

Tiszabercel,

Tiszakanyár,

Tiszatelek,

Gávavencsellő

települések közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső részét, továbbá

Nyírbéltek közigazgatási területének délnyugati részét,

Rakamaz közigazgatási területének a Tiszanagyfalu-Ra-kamaz községhatár, a Nyíregyháza-Tokaj vasútvonal és a 38-as számú út által alkotott vonaltól délre eső területét.

2. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből

Cigánd,

Kenézlő,

Tiszakarád,

Zemplénagárd

közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része.

3. Hajdú-Bihar megyéből

Téglás közigazgatási területe, valamint

Nyíradony közigazgatási területének északi része.

Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Tisza a tiszabecsi országhatártól a Bodrog-torkolatig (744,8-543,7 fkm), Túr az országhatártól a torkolatig 30 km és a Szamos az országhatártól a torkolatig 49,5 km hosszban;

b) árvízvédelmi:

a Tisza jobb part Tarpa-Lónya között; Tisza bal part Tiszabecs-Rakamaz között, a Batár bal part Kispalád-Tiszabecs között, a Túr jobb és bal part Garbolc-Tisza-kóród között, a Palád jobb és bal part, a Sáréger jobb és bal part, a Szamos jobb és bal part az országhatár és Olcsva, illetőleg Olcsvaapáti között a Kraszna jobb és bal part Ágerdő-Vásárosnamény között, a Lónyay-főcsatorna jobb és bal part, valamint a Lónyay-főcsatorna bal parti szakaszán beömlő Nyíri-főfolyások visszatöltésezett torkolati szakaszai;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:

az illetékességi lévő belvízvédelmi csatornák és az ezeken lévő vízügyi létesítmények.

Általános területi kapcsolattartása:

Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Be-reg megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

VIII. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI FELÜGYELET

Székhelye: Miskolc

Illetékességi területe:

1. Borsod-Abaúj-Zemplén megye -kivéve

Ároktő,

Cigánd,

Hejőkürt,

Kenézlő,

Oszlár,

Révleányvár, valamint

Ricse közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét,

Tiszabábolna közigazgatási területének a Kiskörei-tározó területére eső részét (a Tisza 440 fkm szelvénye alatt),

Tiszacsermely,

Tiszadorogma,

Tiszakarád,

Tiszakeszi,

Tiszapalkonya,

Tiszatardos,

Tiszatarján, valamint

Tiszaújváros

közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét,

Tiszavalk

közigazgatási területének a Kiskörei-tározó területére eső részét,

Tokaj és

Zemplénagárd

közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét.

2. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből

Balsa,

Dombrád,

Ibrány,

Timár,

Tiszadada,

Tiszabercel,

Tiszadob,

Tiszaeszlár,

Tiszakanyár,

Tiszalök,

Tiszatelek, valamint

Gávavencsellő

közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.

3. Heves megye - kivéve

Apc,

Átány, Boldog,

Erdőtelek,

Hatvan,

Heréd,

Heves,

Hevesvezekény,

Kerekharaszt,

Kisköre,

Kömlő,

Lőrinci,

Nagykökényes,

Pély,

Sarud,

Tarnaszentmiklós,

Tenk,

Tiszanána,

Zagyvaszántó

közigazgatási területét, továbbá

Poroszló közigazgatási területének a Kiskörei tározó területére eső részét, Újlőrincfalva közigazgatási területének a Kis-Tisza bal partjára és a Kiskörei tározó területére eső részét.

4. Hajdú-Bihar megyéből

Tiszacsege közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.

5. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből

Jászágó,

Jászárokszállás,

Jászdózsa közigazgatási területe.

Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Tisza a Bodrog-torkolattól Tiszabábolnáig (543,75- 440,00 fkm) 103,75 km, a Bodrog az országhatártól a torkolatig 51,1 km, a Hernád az országhatártól a torkolatig 118,4 km és a Sajó az országhatártól a torkolatig 125,1 km hosszban;

b) árvízvédelmi:

a Tisza jobb part Zemplénagárd-Sarud között, a Bodrog jobb és bal part az országhatár és a Tisza között, a Hernád jobb és bal part az országhatár és a torkolat között a Gönci, Vadász és Garadna patakok visszatöltésezett szakaszaival, a Takta mindkét parti töltései Szerencs és a torkolat között, a Sajó jobb és bal part Sajópüspöki és a torkolat között, a Szinva, Mercse, Hangony, Vörös J., Szuha, Szörnyűvölgyi, Keleméri, Névtelen patakok visszatöltésezett szakaszaival, a Csincse, Eger és Rima mindkét parti torkolati szakaszai, a Laskó visszatöltésezett szakaszának bal partja, a Tana két part Kál-Jászjákóhalma közötti szakasza a Zagyváig, a Tarna jobb parti mellékvízfolyásainak a Tar-nóca, Bene, Gyöngyös, Gyangya és Szarvágy, Ágói patakok visszatöltésezett szakaszai;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:

az illetékességi területén lévő kisvízfolyások, belvízvédelmi csatornák és az azokon lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül

Heves megyében:

Sarud határában a Laskó patak medre; Sarud, Tiszanána, Kömlő határában a Csincsa belvízcsatorna vízgyűjtő területe.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében:

Jászberény határában az Ágói patak és a bal parti vízgyűjtője, a Tarna patak és a bal parti vízgyűjtője, Jászjákó-halma határában a Tarna patak.

Nógrád megyében:

a ceredi Tarna patak, a Zabar, Kőverő, Utas patakok, Verscsátér és a Szilas patak.

Általános területi kapcsolattartása:

Miskolc, Eger megyei jogú városok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

IX. TISZÁNTÚLI VÍZÜGYI FELÜGYELET

Székhelye: Debrecen

Illetékességi területe:

1. Hajdú-Bihar megye - kivéve Téglás közigazgatási területét,

Nyíradony közigazgatási területének északi részét,

Tiszacsege közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső részét,

Komádi és

Körösszakái Sebes-Körös bal partjára eső részét,

Darvas közigazgatási területének a Berettyó jobb partján a közúti híd alatt,

Zsáka közigazgatási területének a Kálló-csatorna jobb partjára eső részét.

2. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből

Nyírlúgos,

Penészlek,

Szorgalmatos,

Tiszanagyfalu,

Tiszavasvári

közigazgatási területe, továbbá

Tiszaeszlár,

Tiszalök,

Tiszadob,

Tiszadada

közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része,

Nyírbéltek

közigazgatási területének délnyugati része, valamint

Rakamaz közigazgatási területének a Tiszanagyfalu-Ra-kamaz községhatár, a Nyíregyháza-Tokaj vasútvonal és a 38. sz. út által alkotott vonaltól délre eső területe.

3. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből

Tokaj,

Tiszatardos,

Tiszaújváros,

Tiszapalkonya,

Oszlár,

Hejőkürt,

Tiszatarján,

Tiszakeszi,

Ároktő, valamint

Tiszadorogma

közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része.

4. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből:

Tiszafüred közigazgatási területének a 33. sz. közúttól északra, a karcagi közúttól és a Tiszafüredi öntöző főcsatornától keletre eső része,

Tiszaigar közigazgatási területének a Tiszafüredi öntöző főcsatornától keletre eső része,

Tiszaörs közigazgatási területének északkeleti része,

Nagyiván közigazgatási területe,

Kunmadaras közigazgatási területének keleti része,

Karcag Kisújszállás közigazgatási területének a Német-ér és a Hortobágy-Berettyó bal oldali hullámterét és töltését érintő része.

5. Békés megyéből:

Bucsa közigazgatási területe,

Ecsegfalva közigazgatási területének északkeleti része,

Szeghalom közigazgatási területének a Berettyó és a Sebes-Körös közé eső része,

Biharugra és

Körösnagyharsány közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partjára eső része.

Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Berettyó az országhatártól a torkolatig, Hortobágy-Berettyó Bucsától az Ágotai hídig;

b) árvízvédelmi:

a Tisza bal part Rakamaz-Tiszafüred között, a Keleti-főcsatorna visszatöltésezett mindkét parti védtöltésével, a Tiszavasvári zsilipig, a Hortobágy-Berettyó bal part Nád-udvar-Bucsa között, a Berettyó jobb part az országhatár-Darvas között, a Berettyó bal part országhatár Sebes-Körös között, a Berettyóba torkoló Ér- és Kálló-főcsatorna visszatöltésezett jobb és bal partja (az Ér-főcsatornának az országhatárig, a Kálló-főcsatornánál a Bakonszegi útig), a Sebes-Körös jobb part az országhatár és a Berettyó-torkolat között;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:

az illetékességi területére eső belvízvédelmi csatornák és az ezeken lévő vízügyi létesítmények.

Általános területi kapcsolattartása:

Debrecen megyei jogú város, Hajdú-Bihar megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

X. KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI VÍZÜGYI FELÜGYELET

Székhelye: Szolnok

Illetékességi területe:

1. Jász-Nagykun-Szolnok megye - kivéve

Jászágó,

Jászárokszállás,

Jászdózsa,

Nagyiván

közigazgatási területét,

Karcag közigazgatási területének a Német-ér és a Hortobágy-Berettyó bal oldalára eső részét,

Kunmadaras közigazgatási területének a keleti részét,

Tiszafüred közigazgatási területének a 33. sz. közúttól északra, a karcagi közúttól és a Tiszafüredi öntöző főcsatornától keletre eső részét,

Tiszaigar közigazgatási területének a Tiszafüredi öntöző főcsatornától keletre eső részét,

Tiszaörs közigazgatási területének északkeleti részét,

Túrkeve közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó bal partjára eső részét,

Mezőtúr közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó, valamint a Hármas-Körös bal partjára eső részeit és - a Hortobágy-Berettyó torkolata felett - a jobb partjára eső részét,

Öcsöd közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső részét,

Kunszentmárton és Szelevény közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső részét,

Tiszasas közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső részét.

2. Heves megyéből:

Átány,

Erdőtelek,

Heves,

Hevesvezekény,

Kisköre,

Kömlő,

Pély,

Sarud,

Tarnaszentmiklós,

Tenk,

Tiszanána

közigazgatási területe, továbbá

Új lőrincfalva és Poroszló közigazgatási területének a Kiskörei-tározó területére eső része.

3. Békés megyéből:

Ecsegfalva közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó jobb partjára eső része.

4. Csongrád megyéből

Csongrád város közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része, Szentes-Magyartés közigazgatási területének a Hármas-Körös jobb partjára eső része.

5. Bács-Kiskun megyéből:

Lakitelek - kivéve Tőserdő, valamint az alpári nyárigát területét,

Szentkirály (Lászlófalva),

Tiszakécske közigazgatási területe.

6. Pest megyéből:

Abony,

Albertirsa,

Cegléd,

Ceglédbercel,

Csemő,

Dánszentmiklós,

Jászkarajenő,

Kocsér,

Kőröstetétlen,

Mikebuda,

Nagykőrös,

Nyársapát,

Pilis,

Tápiószőlős,

Törtei,

Újszilvás

közigazgatási területe.

7. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből

Tiszavalk és Tiszabábolna közigazgatási területének a Kiskörei-tározó területére eső része.

Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Tisza Tiszabábolnától Csongrád város északi közigazgatási határáig (Csongrád-Bokros) (440,0-253,8 fkm) 186,2 km hosszban, a Kiskörei-tározó a Tisza 440,0 fkm-ig, a Zagyva a jászfelsőszentgyörgyi vízmércétől a torkolatig 83,9 km hosszban;

b) árvízvédelmi:

a Tisza jobb part Sarudtól az Alpári magaspartig (Laki-telek-Alpár közigazgatási határáig), a Laskó visszatöltése-zett szakaszának jobb partja, Tisza bal part a tiszafüredi vasúti hídtól a Hármas-Körös torkolatáig, a Zagyva mindkét partja Jászfelsőszentgyörgy-Szolnok között, a Tápió jobb és bal part visszatöltésezett szakasza Tápiógyörgyéig, a Német-éri-főcsatorna mindkét parti töltései, Hortobágy-Berettyó jobb parti töltése, a Német-éri-főcsatorna és a Hármas-Körös közötti szakaszon, a Hármas-Körös jobb parti szakasza a Hortobágy-Berettyó torkolat és a Tisza között;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:

az területén lévő belvízvédelmi csatornák, az ezeken lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül

Heves megyében:

Dormánd, Füzesabony, Kál, Kompolt, Kápolna és Ke-recsend határában a Hanyi belvízi főcsatorna vízrendszeréhez tartozó mellékcsatornák.

Pest megyében:

Tápiószentmárton határában a Perje-felső-, Söregi- és Kutyatejes-csatornák.

Kiemelt vízilétesítmények:

a Kiskörei Vízlépcső, a Kiskörei-tározó, a Nagykunságifőcsatorna (Keleti-ág, Nyugati-ág, NK III-2), a Jászságifőcsatorna.

Általános területi kapcsolattartása:

Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

XI. ALSÓ-TISZA-VIDÉKI VÍZÜGYI FELÜGYELET

Székhelye: Szeged

Illetékességi területe:

1. Csongrád megye - kivéve

Csongrád város közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét.

Szentes-Magyartés közigazgatási területének a Hármas-Körös jobb partjára eső részét.

2. Bács-Kiskun megyéből

Balotaszállás,

Bócsa,

Bugac,

Bugacpusztaháza,

Csólyospálos,

Fülöpjakab,

Gátér,

Harkakötöny,

Jászszentlászló,

Kecskemét,

Kelebia,

Kiskunfélegyháza,

Kiskunhalas,

Kiskunmajsa,

Kisszállás,

Kömpöc,

Kunfehértó,

Kunszállás,

Móricgát,

Nyárlőrinc,

Pálmonostora,

Petőfiszállás,

Szank,

Tiszaalpár,

Tompa,

Városföld,

Zsana

közigazgatási területe, valamint

Tiszaug közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.

Lakitelek közigazgatási területéből Tőserdő és az Alpári nyárigát területe.

3. Békés megyéből:

Almáskamarás,

Battonya,

Békéssámson,

Csanádapáca,

Dombegyháza,

Dombiratos,

Gádoros,

Kardoskút,

Kaszaper,

Kevermes,

Kisdombegyház,

Kunágota,

Magyarbánhegyes,

Magyardombegyház,

Medgyesbodzás,

Medgyesegyháza,

Mezőhegyes,

Mezőkovácsháza,

Nagybánhegyes,

Nagyszénás,

Orosháza,

Pusztaföldvár,

Pusztaottlaka,

Tótkomlós,

Végegyháza

közigazgatási területe.

4. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből:

Öcsöd közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső része,

Kunszentmárton és Szelevény közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső része,

Tiszasas közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.

Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Tisza Csongrád város északi közigazgatási határától (Csongrád-Bokros) a déli országhatárig (253,8-159,6 fkm) 94,2 km és a Maros a keleti országhatártól a torkolatig 49,6 km hosszban;

b) árvízvédelmi:

a Tisza jobb part alpári magaspart (Lakitelek-Alpár közigazgatási határ) - déli országhatár közötti szakasza, a Dong-éri-főcsatorna torkolati szakaszának jobb és bal parti visszatöltésezése, a Tisza bal part a Hármas-Körös torkolattól a déli országhatárig, a Hármas-Körös bal part a Horgavölgy-ér mellékága alatti Darurampától a Tiszáig, a Maros mindkét parti töltés az országhatár és a torkolat között, a Sámson-Apátfalvi-főcsatorna jobb és bal parti töltése a Maros és a Királyhegyesi-főcsatorna között;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:

az területén lévő belvízvédelmi csatornák és az ezeken lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül

Békés megyében:

Mágócs-éri-főcsatorna Csorvás közigazgatási területén,

Bács-Kiskun megyében:

Félegyházi-vízfolyás Helvécia közigazgatási területén.

Általános területi kapcsolattartása:

Szeged, Kecskemét, Hódmezővásárhely megyei jogú városok, Csongrád megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

XII. KÖRÖS-VIDÉKI VÍZÜGYI FELÜGYELET

Székhelye: Gyula

Illetékességi területe:

1. Békés megye - kivéve

Almáskamarás,

Battonya,

Békéssámson,

Bucsa,

Csanádapáca,

Dombegyháza,

Dombiratos,

Gádoros,

Kardoskút,

Kaszaper,

Kevermes,

Kisdombegyháza,

Kunágota,

Magyarbánhegyes,

Magyardombegyház,

Medgyesbodzás,

Medgyesegyháza,

Mezőhegyes,

Mezőkovácsháza,

Nagybánhegyes,

Nagyszénás,

Orosháza,

Pusztaföldvár,

Pusztaottlaka,

Tótkomlós,

Végegyháza

közigazgatási területét,

Biharugra közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partjára eső részét,

Ecsegfalva közigazgatási területének a Hortobágy-Be-rettyó jobb partjára eső részét és a Hamvas-Sárréti belvízrendszer területére eső részét,

Körösnagyharsány közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partjára eső részét,

Szeghalom közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partja és a Berettyó bal partja közé eső részét.

2. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből:

Mezőtúr közigazgatási területének a Hortobágy-Be-rettyó bal és a Hármas-Körös jobb partjának a Hortobágy-Berettyó torkolat feletti része, valamint

Túrkeve város közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó bal partjára eső része.

3. Hajdú-Bihar megyéből:

Komádi és

Körösszakái közigazgatási területének a Sebes-Körös bal partjára eső része,

Darvas közigazgatási területének a Berettyó jobb partjára, valamint

Zsáka közigazgatási területének a Kálló-csatorna jobb partjára eső része.

Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Sebes-Körös az országhatártól a torkolatig 59 km, a Fekete-Körös az országhatártól a torkolatig 20 km, a Fehér-Körös az országhatártól a torkolatig 10 km, a Kettős-és Hármas-Körös teljes 37 km, illetőleg 91 km hosszban, a Hortobágy-Berettyó a torkolattól Ecsegfalva és Bucsa község határáig 54,8 km hosszban;

b) árvízvédelmi:

a Hortobágy-Berettyó bal parti töltés a torkolattól Ecsegfalva és Bucsa község határáig 43 km hosszban, a Hármas-Körös jobb parti töltése a Hortobágy-Berettyó és a Sebes-Körös között, a Sebes-Körös jobb parti töltése a Hármas-Körös és Berettyó torkolata között, a Berettyó jobb parti töltése Darvas és a Sebes-Körös között, a Sebes-Körös bal parti töltése az országhatár és a Hármas-Körös között, a Hármas-Körös bal parti töltése a Horgavölgyi-ér mellékága alatti Darurampa és a Sebes-Körös között, a Kettős-Körös, a Fekete-Körös és a Fehér-Körös mindkét parti töltései, a Fehér-Körös bal parti lokalizációs töltés, a mérgesi és a mályvádi árvízi szükségtározók töltései, Kisdelta árvízi szükségtározozó ( a Fehér-Körös jobb oldali és a Fekete-Körös balodali védtöltései között), a Gyulavári és Dénesmajori körtöltések, a Fehér-Körös és a Fekete-Körös közötti lokalizációs töltés, a Fekete-Körös és a Sebes-Körös közötti lokalizációs töltés, az Öcsöd-Békésszentandrási lokalizációs töltés az ATIKÖ-VIZIG határáig;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:

az illetékességi területén lévő belvízcsatornák és az azokon lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül

Békés megyében:

a Dögös-Kákafoki-főcsatorna Nagyszénás, Orosháza területén, a Tulkánéri-csatorna Pusztaottlaka, Medgyesegyháza és Kevermes területén.

Hajdú-Bihar megyében:

Zsáka-Nagyrábé-Darvas község határában az Ó-Berettyó-csatorna.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében:

a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna Túrkeve területén, a Horgavölgyi-főcsatorna Öcsöd község területén.

Általános területi kapcsolattartása:

Békés megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.

3. számú melléklet a 26/2003. (XII. 30.) KvVM rendelethez

A Nemzeti Park Igazgatóságok illetékességi területe

I. HORTOBÁGYI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Székhelye: Debrecen

Illetékességi területe:

1. Hajdú-Bihar megye.

2. Jász-Nagykun-Szolnok megye.

3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.

4. Heves megye területén:

a Közép-tiszai TK területe Kisköre és Pély községhatárban,

a Hortobágyi Nemzeti Park területe Poroszló, Új lőrincfalva községhatárokban.

5. Bács-Kiskun megye területén:

a Közép-tiszai TK területe Lakitelek, Tiszakécske és Tiszaug községhatárokban.

6. Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén:

a Tiszatelek-tiszaberceli ártér TT területe Tiszakarád, Tiszacsermely községhatárokban,

a Tiszadorogmai Göbe-erdő TT területe Tiszadorogma községhatárban,

a Hortobágyi Nemzeti Park területe Ároktő, Négyes, Tiszabábolna, Tiszavalk községhatárokban.

II. KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Székhelye: Kecskemét

Illetékességi területe:

1. Bács-Kiskun megye területe - kivéve

Bátmonostor,

Csátalja,

Dávod,

Dunafalva,

Hercegszántó,

Nagybaracska,

Szeremle,

települések teljes közigazgatási területe, illetve

Baja,

Érsekcsanád,

Fajsz,

Sükösd

településhatárokban a Duna-Dráva Nemzeti Park törzsterülete.

2. Csongrád megye területén:

Algyő,

Ásotthalom,

Baks,

Balástya,

Bordány,

Csanytelek,

Csongrád,

Csengele,

Dóc,

Domaszék,

Felgyő,

Forráskút,

Kistelek,

Mórahalom,

Ópusztaszer,

Öttömös,

Pusztamérges,

Pusztaszer,

Röszke,

Ruzsa,

Sándorfalva,

Szatymaz,

Szeged,

Tiszasziget,

Tömörkény,

Új szentiván,

Üllés,

Zákányszék,

Zsombó,

Mártélyi TK területe: Mindszent és Hódmezővásárhely községhatárokban,

a Pusztaszeri TK területe: Szentes községhatárban.

3. Jász-Nagykun-Szolnok megye területén:

a Kiskunsági NP területe Tiszasas községhatárban.

4. Pest megye területén:

a Kiskunsági Nemzeti Park területe Apaj, Kiskunlachá-za, Tatárszentgyörgy és Bugyi községhatárokban.

III. BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Székhelye: Eger

Illetékességi területe:

1. Borsod-Abaúj-Zemplén megye területe -kivéve az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe.

2. Heves megye.

3. Nógrád megye.

4. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén:

a Kesznyéteni TK területe Tiszadob községhatárban.

5. Jász-Nagykun-Szolnok megye területén:

a Hevesi füves puszták TK területe Jászivány községhatárban.

IV. AGGTELEKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Székhelye: Jósvafő

Illetékességi területe:

Borsod-Abaúj-Zemplén megye területéből

a Sajó, a Hernád és az országhatár által bezárt terület.

V. FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Székhelye: Sarród

Illetékességi területe:

1. Győr-Moson-Sopron megye területe -kivéve

Bakonygyirót,

Bakonyszentlászló,

Fenyőfő,

Románd,

Sikátor,

Veszprémvarsány

települések teljes közigazgatási területét.

2. Komárom-Esztergom megye területén:

a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet területe Komárom községhatárban.

3. Vas megye területén:

a Fertő-Hanság Nemzeti Park területe Vámoscsalád és Nagygeresd községhatárokban.

VI. DUNA-IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Székhelye: Budapest

Illetékességi területe:

1. Budapest főváros.

2. Fejér megye.

3. Komárom-Esztergom megye.

4. Pest megye.

5. Nógrád megye területén:

a Duna-Ipoly Nemzeti Park területe, Balassagyarmat, Borsosberény, Dejtár, Diósjenő, Drégelypalánk, Hont, Ipolyvece, Nagyoroszi, Nógrád, Patak községhatárokban.

6. Jász-Nagykun-Szolnok megye területén:

a Tápió-Hajta Vidéke TK területe Újszász községhatárban.

VII. BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Székhelye: Veszprém

Illetékességi területe:

1. Veszprém megye.

2. Győr-Moson-Sopron megye területén:

Bakonygyirót,

Bakonyszentlászló,

Fenyőfő,

Románd,

Sikátor,

Veszprémvarsány

települések teljes közigazgatási területe.

3. Zala megye területe - kivéve

Csöde,

Felsőszenterzsébet,

Magyarföld,

Szentgyörgyvölgy,

Zalalövő

települések teljes közigazgatási területe.

4. Somogy megye területén:

Ádánd,

Nagyberény,

Nyim,

Som,

Szőkedencs

települések teljes közigazgatási területe, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetbe tartozó települések, kivéve Marcali település teljes közigazgatási területét.

VIII. DUNA-DRÁVA NEMZETI PARK IGAZGATÓ SÁG

Székhelye: Pécs

llletékességi területe:

1. Baranya megye.

2. Somogy megye területe - kivéve

Ádánd,

Nagyberény,

Nyim,

Som,

Szőkedencs, valamint

a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó

települések teljes közigazgatási területe, Marcali település teljes közigazgatási területe nélkül.

3. Tolna megye.

4. Bács-Kiskun megye területén:

Bátmonostor,

Csátalja,

Dávod,

Dunafalva,

Hercegszántó,

Nagybaracska,

Szeremle

települések teljes közigazgatási területe, illetve

Baja, Érsekcsanád, Fajsz, Sükösd településhatárokban a Duna-Dráva Nemzeti Park törzsterülete.

5. Fejér megye területén:

a Dél-Mezőföldi TK területe Alsószentiván, Cece, Vajta községhatárokban

IX. KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Székhelye: Szarvas

Illetékességi területe:

1. Békés megye.

2. Jász-Nagykun-Szolnok megye területén:

a Körös-Maros NP területe Túrkeve, Kisújszállás, Kunszentmárton, Mesterszállás, Mezőtúr, Öcsöd, Szelevény és Tiszaföldvár községhatárokban.

3. Csongrád megye területén:

Ambrózfalva,

Apátfalva,

Árpádhalom,

Csanádalberti,

Csanádpalota,

Derekegyház,

Deszk,

Eperjes,

Fábiánsebestyén,

Ferencszállás,

Földeák,

Hódmezővásárhely,

Királyhegyes,

Kiszombor,

Klárafalva,

Kövegy,

Kübekháza,

Magyarcsanád,

Makó,

Maroslele,

Mártély,

Mindszent,

Nagyér,

Nagylak,

Nagymágocs,

Nagytőke,

Óföldeák,

Pitvaros,

Szegvár,

Szentes,

Székkutas,

települések teljes közigazgatási területe, valamint a Körös-Maros Nemzeti Park területe Szeged községhatárban.

X. ŐRSÉGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Székhelye: Őriszentpéter

Illetékességi területe:

1. Vas megye területe - kivéve

a Fertő-Hanság Nemzeti Park Vámoscsalád és Nagyge-resd községhatárok közé eső területét.

2. Zala megye területén:

Csöde,

Felsőszenterzsébet,

Magyarföld,

Szentgyörgyvölgy,

Zalalövő

települések teljes közigazgatási területe.

4. számú melléklet a 26/2003. (XII. 30.) KvVM rendelethez

A környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok működési területe

I. ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Székhelye: Győr

Működési területe:

1. Győr-Moson-Sopron megye-kivéve

Bakonygyirót,

Bakonyszentlászló,

Bakonypéterd,

Csáfordjánosfa,

Csér,

Csikvánd,

Egyházasfalu,

Fenyőfő,

Gyalóka,

Gyarmat,

Iván,

Lázi,

Répcevis,

Románd,

Sikátor,

Sopronhorpács,

Szakony,

Szerecseny,

Veszprémvarsány,

Und,

Zsira közigazgatási területét.

2. Komárom-Esztergom megye - kivéve

Szárliget közigazgatási területét.

3. Vas megyéből

Csánig,

Csönge,

Jákfa,

Kenyeri,

Nick,

Ostffyasszonyfa,

Pápoc,

Rábapaty,

Répcelak,

Uraiújfalu közigazgatási területe.

4. Veszprém megyéből

Egyházaskesző,

Kemenesszentpéter,

Malomsok,

Marcaltő,

Várkesző közigazgatási területe.

Működési vonalai:

a) folyószabályozási és vízminőségi kárelhárítás műveleti végrehajtási:

a Duna a nyugati országhatártól az Ipoly-torkolatig (1850-1708 fkm) 142 km, a Mosoni Duna-ág 122 km és az Iparcsatorna 2,4 km szakasza, a Rába a sárvári vasúti hídtól a torkolatig 86 km hosszban, továbbá a Marcalnak Móric -hida (Új Malomsok) alatti, vagyis a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság működési területének déli határától a torkolatig terjedő szakasza 22 km hosszban; valamint a Fertő tó;

b) árvízvédelmi:

a Duna jobb part a rajkai országhatár és Pilismarót között, a Lajta mindkét part, a Lajta jobb- és bal parti csatornák, valamint az összekötő csatorna jobb- és bal parti töltései, a Mosoni-Duna jobb és bal parti töltései, a Rábca mindkét oldali töltése Bősárkány és Győr között, a Répce árapasztó töltései Répcelakig, ill. Répceszemeréig, a Rába jobb és bal parti töltése Sárvár és Győr között, a Marcal bal és jobb parti védvonal a Bakonyér visszatöltésezésével együtt;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:

a működési területén lévő belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások és az ezeken lévő vízügyi létesítmények.

Kapcsolatok:

Győr, Sopron, Tatabánya megyei jogú városok, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém megye.

II. KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Székhelye: Budapest

Működési területe:

1. Budapest főváros teljes közigazgatási területe.

2. Pest megye - kivéve

Abony,

Albertirsa,

Cegléd,

Ceglédbercel,

Csemő,

Dánszentmiklós,

Jászkarajenő,

Kocsér,

Kőröstetétlen,

Mikebuda,

Nagykőrös,

Nyársapát,

Pilis,

Tápiószőlős,

Törtei,

Újszilvás közigazgatási területét.

3. Nógrád megye teljes közigazgatási területe.

4. Heves megyéből

Apc,

Boldog,

Hatvan,

Heréd,

Kerekharaszt,

Lőrinci,

Nagykökényes,

Zagyvaszántó közigazgatási területe.

Működési vonalai:

a) folyószabályozási és vízminőségi kárelhárítás műveleti végrehajtási:

a Duna az Ipoly-torkolattól a dunaföldvári hídig (1708,2-1560,5 fkm) 147,7 km, a Szentendrei Duna-ág 32 km és a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág 58 km hosszban, az Ipoly szlovák-magyar határszakasza 141 km hosszban, a Zagyva Jobbágyitól a jászfelsőszentgyörgyi elbontott hídig 41 km hosszban;

b) árvízvédelmi:

a Duna jobb part Pilismarót-Dunafüred között, a Duna bal part Szob-Dunaegyháza között, a Szentendrei-sziget és Csepel-sziget védvonalai - kivéve Budapest és Szentendre saját szervezettel védekező városok védvonalait -, a Zagyva mindkét parti védvonalai Jobbágyi és Jászfelsőszentgyörgy között, és az Ipoly bal parti védvonalai.

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:

a működési területén lévő belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások és az ezeken lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül

Bács-Kiskun megyében:

Kunpeszér határában a XX. jelű belvízcsatorna; Kunszentmiklós határában a XXXI. jelű belvízcsatornának a XXXIII. jelű belvízcsatorna betorkolása feletti szakasza; Tass határában az I. főcsatorna és a Szivárgó-csatorna kezelése.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében:

a Galga és az Egyesült-Tápió patakok kezelése.

Fejér megyében:

Kígyós, Sajgó, Etyeki, Mányi, Zámori patakok és mellékágaikat érintő engedélyezési eljárásokban a KDV-KÖVIZIG szakmai véleményét ki kell kérni.

Kapcsolatok: Budapest főváros, Salgótarján megyei jogú város, Pest és Nógrád megye.

III. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Székhelye: Baja

Működési területe:

1. Bács-Kiskun megye - kivéve[7]

Balotaszállás,

Bocsa,

Bugac,

Bugacpusztaháza,

Csólyospálos,

Fülöpjakab,

Gátér,

Harkakötöny,

Jászszentlászló,

Kecskemét,

Kelebia,

Kiskunhalas,

Kiskunmajsa,

Kisszállás,

Kiskunfélegyháza,

Kömpöc,

Kunfehértó,

Kunszállás,

Lakitelek,

Nyárlőrinc,

Pálmonostora,

Petőfiszállás,

Szánk,

Szentkirály (Lászlófalva),

Tiszaalpár,

Tiszakécske,

Tompa,

Városföld,

Zsana

közigazgatási területét, továbbá

Baja város és

Érsekcsanád közigazgatási területének a Duna jobb partjára eső részét.

2. Baranya megyéből

Homorúd közigazgatási területe, továbbá

Mohács város közigazgatási területének a Duna bal partjára eső része.

Működési vonalai:

a) folyószabályozási és vízminőségi kárelhárítás műveleti végrehajtási:

a Duna a dunaföldvári hídtól a déli országhatárig (1560-1433 fkm) 127 km és a Ferenc-csatorna a bajai kiágazástól az országhatárig 34 km hosszban;

b) árvízvédelmi:

a Duna bal part Solt-déli országhatár között, kivéve a Baja város belterületét védő fővédvonalat;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:

a működési területén lévő belvízvédelmi csatornák és az ezeken lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül

Bács-Kiskun megyében:

Bócsa község határában a VII. számú csatorna; Rekettye-Bogárzó-csatorna Kiskunhalas közigazgatási területén.

Pest megyében:

Tatárszentgyörgy határában a XXIII. jelű belvízcsatorna kezelése: Bugyi határában a Duna-völgyi főcsatorna a Kun-peszér-Bugyi közútig.

Kapcsolatok: Kecskemét megyei jogú város, Bács-Kiskun megye.

IV. KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Székhelye: Székesfehérvár

Működési területe:

1. Fejér megye teljes közigazgatási területe.

2. Veszprém megye - kivéve

Egyházaskesző,

Kemeneshőgyész,

Kemenesszentpéter,

Magyargencs,

Malomsok,

Marcaltő,

Várkesző közigazgatási területét.

3. Tolna megye - kivéve

Attala,

Csikóstőttős,

Jágónak,

Kaposszekcső,

Kapospula,

Lápafő,

Nak közigazgatási területét, továbbá

Váralja Völgységi patak jobb partjára eső részét,

Várong közigazgatási területét, továbbá

Kismányoknak és

Nagymányoknak a Völgységi patak jobb partjára eső részét.

4. Somogy megyéből[8]

Balatonszabadi,

Kánya,

Siófok,

Siójut,

Tengőd

közigazgatási területe.

5. Baranya megyéből

Ófalu területe, továbbá

Hidas közigazgatási területének a Völgységi patak bal partjára eső része.

6. Bács-Kiskun megyéből

Baja város és

Érsekcsanád közigazgatási területének a Duna jobb partjára eső része.

7. Győr-Sopron-Moson megyéből

Bakonygyirót,

Bakonyszentlászló,

Bakonypéterd,

Csikvánd,

Fenyőfő,

Gyarmat,

Lázi,

Románd,

Sikátor,

Szerecseny,

Veszprémvarsány

közigazgatási területe.

8. Komárom-Esztergom megyéből:

Szárliget

közigazgatási területe.

Működési vonalai:

a) folyószabályozási és vízminőségi kárelhárítás műveleti végrehajtási:

a Balaton és a Velencei-tó; a Sió a Balatontól a torkolatig;

b) árvízvédelmi:

a Duna jobb part Ercsi-Adony és Bölcske-Báta között, a Szt. László bal parti és a Váli vízfolyás jobb és bal parti torkolati szakasz, a Sió Simontornya-Sióagárd közötti bal parti, Sióagárd és Sió-torkolat közötti jobb és bal parti, a Sióba ömlő Völgységi árok torkolati szakaszának kétparti töltései, a Nádor-csatorna Kölesd alatti jobb és bal parti töltései;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:

a működési területén lévő belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások és az ezeken lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül

Baranya megyében:

Mágocs határában a Kapos-csatorna jobb parti oldala és jobb parti depóniája.

Tolna megyében:

Kaposszekcső és Csikóstőttős határában a Kapos-csatorna jobb parti depóniája a Dombóvár-Kaposszekcső út hídjától lefelé; Nak határában a Kis-Konda patak.

Kapcsolatok: Székesfehérvár, Dunaújváros, Szekszárd és Veszprém megyei jogú városok,

Fejér, Tolna és Veszprém megye.

V. DÉL-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Székhelye: Pécs

Működési területe:

1. Pécs megyei jogú város.

2. Baranya megye - kivéve

Homorúd, valamint

Ófalu közigazgatási területét, továbbá

Hidas közigazgatási területének a Völgységi patak bal partjára eső részét, valamint Mohács közigazgatási területének a Duna bal partjára eső részét.

3. Somogy megye - kivéve[9]

Balatonszentgyörgy,

Balatonszabadi,

Csákány,

Főnyed,

Hollád,

Iharosberény,

Inke,

Kánya,

Nagyszakácsi,

Nemesdéd,

Nemesvid,

Örtilos,

Pogányszentpéter,

Sávoly,

Siófok,

Siójut,

Somogysámson,

Somogysimonyi,

Somogyzsitfa,

Szegerdő,

Szőkedencs,

Tapsony,

Tengőd,

Tikos,

Varászló,

Vése,

Vörs

közigazgatási területét, továbbá

Marcali közigazgatási területének a Zala folyó vízgyűjtőjére eső részét Horvátkút lakott hellyel.

4. Tolna megyéből

Attala,

Csikóstőttős,

Jágónak,

Kapospula,

Kaposszekcső,

Lápafő,

Nak,

Várong,

Váralja, továbbá

Kismányok és

Nagymányok közigazgatási területének a Völgységi patak jobb partjára eső része.

Működési vonalai:

a) folyószabályozási és vízminőségi kárelhárítás műveleti végrehajtási:

a Dráva a Mura torkolatától az országhatárig (236-225 fkm és 200-68 fkm) 143 hosszban.

b) árvízvédelmi:

a Duna jobb part Mohács és a déli országhatár között, a Dráva bal part Korcsina átvágás és Eperjes között, a Fekete-víz bal partja a Pécsi-víz torkolata és a Dráva között, a Pécsi-víz bal partja Kémes és a Fekete-víz között, a Fekete-víz jobb partja a cuni híd és a Dráva között;

c) kisvízfolyások és belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:

A működési területén lévő belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások és az ezeken lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül

Tolna megyében:

Dombóvár határában a Kapos-vízfolyás medre a dom-bóvár-kaposszekcsői út hídjától vízfolyás szerint felfelé; Váralja, Kismányok és Nagymányok határában a Völgységi patak medre.

Kapcsolatok: Pécs, Kaposvár megyei jogú városok, Baranya és Somogy megye.

VI. NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Székhelye: Szombathely

Működési területe:

1. Vas megye - kivéve

Csánig,

Csönge,

Jákfa,

Kenyeri,

Nick,

Ostffyasszonyfa,

Pápoc,

Rábapaty,

Répcelak,

Uraiújfalu közigazgatási területét.

2. Zala megye teljes közigazgatási területe.

3. Győr-Moson-Sopron megyéből

Csáfordjánosfa,

Csér,

Egyházasfalu,

Gyalóka,

Iván,

Répcevis,

Sopronhorpács,

Szakony,

Und,

Zsira közigazgatási területe.

4. Veszprém megyéből

Kemeneshőgyész,

Magyargencs

közigazgatási területe.

5. Somogy megyéből

Balatonszentgyörgy,

Csákány,

Főnyed,

Hollád,

Iharosberény,

Inke,

Nagyszakácsi,

Nemesdéd,

Nemesvid,

Őrtilos,

Pogányszentpéter,

Sávoly,

Somogysámson,

Somogysimonyi,

Somogyzsitfa,

Szegerdő,

Szőkedencs,

Tapsony,

Tikos,

Varászló,

Vése,

Vörs közigazgatási területe, valamint

Marcali közigazgatási területének a Zala folyó vízgyűjtőjére eső része Horvátkút lakott hellyel.

Működési vonalai:

a) folyószabályozási és vízminőségi kárelhárítás műveleti végrehajtási:

a Mura az országhatártól a torkolatig (48 km), a Rába a sárvári vasúti hídtól az országhatárig (126 km);

b) árvízvédelmi:

a Zala árvízvédelmi rendszer Bókaháza és a Kisbalaton vízvédelmi rendszer között, a Mura bal parti árvízvédelmi rendszer, a Rába árvízvédelmi rendszer a sárvári vasúti híd és az országhatár között, az OÁBSZ szerint;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:

a működési területén lévő belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások és az ezeken lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül

Vas megyében

a Répcének a répcelaki osztómű feletti szakaszán az országhatárig; a Kőris patak a jákfai hídtól felfelé: a Marcal a Győr-Moson-Sopron, Veszprém megyék határától (Mó-richida) Vas és Veszprém megyék határáig (Megyer).

Kapcsolatok:

Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa megyei jogú városok, Vas és Zala megye.

VII. FELSŐ-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Székhelye: Nyíregyháza

Működési területe:

1. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye - kivéve

Nyírlugos,

Penészlek,

Tiszadada,

Tiszadob,

Tiszaeszlár,

Tiszalök,

Tiszanagyfalu,

Tiszavasvári települések közigazgatási területét,

Balsa,

Dombrád,

Ibrány,

Timár,

Tiszabercel,

Tiszakanyár,

Tiszatelek,

Gávavencsellő települések közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső részét, továbbá

Nyírbéltek közigazgatási területének délnyugati részét,

Rakamaz közigazgatási területének a Tiszanagyfalu-Ra-kamaz községhatár, a Nyíregyháza-Tokaj vasútvonal és a 38-as számú út által alkotott vonaltól délre eső területét.

2. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből

Cigánd,

Kenézlő,

Tiszakarád,

Zemplénagárd közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része.

3. Hajdú-Bihar megyéből

Téglás közigazgatási területe, valamint

Nyíradony közigazgatási területének északi része.

Működési vonalai:

a) folyószabályozási és vízminőségi kárelhárítás műveleti végrehajtási:

a Tisza a tiszabecsi országhatártól a Bodrog-torkolatig (744,8-543,7 fkm), Túr az országhatártól a torkolatig 30 km és a Szamos az országhatártól a torkolatig 49,5 km hosszban;

b) árvízvédelmi:

a Tisza jobb part Tarpa-Lónya között; Tisza bal part Tiszabecs-Rakamaz között, a Batár bal part Kispalád-Tiszabecs között, a Túr jobb és bal part Garbolc-Tiszakó-ród között, a Palád jobb és bal part, a Sáréger jobb és bal part, a Szamos jobb és bal part az országhatár és Olcsva, illetőleg Olcsvaapáti között a Kraszna jobb és bal part Ágerdő-Vásárosnamény között, a Lónyay-főcsatorna jobb és bal part, valamint a Lónyay-főcsatorna bal parti szakaszán beömlő Nyíri-főfolyások visszatöltésezett torkolati szakaszai;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:

a működési területén lévő belvízvédelmi csatornák és az ezeken lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül

Hajdú-Bihar megyéből:

Hajdúhadház határában a Hadházi (VIII/7-2.) mellékág, Téglás határában a Téglási (VIII/7.) mellékág kezelése.

Kapcsolatok: Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.

VIII. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Székhelye: Miskolc

Működési területe:

1. Borsod-Abaúj-Zemplén megye -kivéve

Ároktő,

Cigánd,

Hejőkürt,

Kenézlő,

Oszlár,

Révleányvár, valamint

Ricse közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét,

Tiszabábolna közigazgatási területének a Kiskörei-tározó területére eső részét (a Tisza 440 fkm szelvénye alatt),

Tiszacsermely,

Tiszadorogma,

Tiszakarád,

Tiszakeszi,

Tiszapalkonya,

Tiszatardos,

Tiszatarján, valamint

Tiszaújváros közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét,

Tiszavalk közigazgatási területének a Kiskörei-tározó területére eső részét,

Tokaj és

Zemplénagárd közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét.

2. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből

Balsa,

Dombrád,

Ibrány,

Timár,

Tiszadada,

Tiszabercel,

Tiszadob,

Tiszaeszlár,

Tiszakanyár,

Tiszalök,

Tiszatelek, valamint

Gávavencsellő közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.

3. Heves megye - kivéve

Apc,

Átány,

Boldog,

Erdőtelek,

Hatvan,

Heréd,

Heves,

Hevesvezekény,

Kerekharaszt,

Kisköre,

Kömlő,

Lőrinci,

Nagykökényes,

Pély,

Sarud,

Tarnaszentmiklós,

Tenk,

Tiszanána,

Zagyvaszántó közigazgatási területét, továbbá

Poroszló közigazgatási területének a Kiskörei tározó területére eső részét, Újlőrincfalva közigazgatási területének a Kis-Tisza bal partjára és a Kiskörei tározó területére eső részét.

4. Hajdú-Bihar megyéből

Tiszacsege közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.

5. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből

Jászágó,

Jászárokszállás,

Jászdózsa közigazgatási területe.

Működési vonalai:

a) folyószabályozási és vízminőségi kárelhárítás műveleti végrehajtási:

a Tisza a Bodrog-torkolattól Tiszabábolnáig (543,75- 440,00 fkm) 103,75 km, a Bodrog az országhatártól a torkolatig 51,1 km, a Hernád az országhatártól a torkolatig 118,4 km és a Sajó az országhatártól a torkolatig 125,1 km hosszban;

b) árvízvédelmi:

a Tisza jobb part Zemplénagárd-Sarud között, a Bodrog jobb és bal part az országhatár és a Tisza között, a Hernád jobb és bal part az országhatár és a torkolat között a Gönci, Vadász és Garadna patakok visszatöltésezett szakaszaival, a Takta mindkét parti töltései Szerencs és a torkolat között, a Sajó jobb és bal part Sajópüspöki és a torkolat között, a Szinva, Mercse, Hangony, Vörös J., Szuha, Szörnyűvölgyi, Keleméri, Névtelen patakok visszatöltésezett szakaszaival, a Csincse, Eger és Rima mindkét parti torkolati szakaszai, a Laskó visszatöltésezett szakaszának bal partja, a Tana két part Kál-Jászjákóhalma közötti szakasza a Zagyváig, a Tarna jobb parti mellékvízfolyásainak a Tar-nóca, Bene, Gyöngyös, Gyangya és Szarvágy, Agói patakok visszatöltésezett szakaszai;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:

a működési területén lévő kisvízfolyások, belvízvédelmi csatornák és az azokon lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül

Heves megyében:

Sarud határában a Laskó patak medre; Sarud, Tiszanána, Kömlő határában a Csincsa belvízcsatorna vízgyűjtő területe.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében:

Jászberény határában az Agói patak és a bal parti vízgyűjtője, a Tarna patak és a bal parti vízgyűjtője, Jászjákó-halma határában a Tarna patak.

Nógrád megyében:

a ceredi Tarna patak, a Zabar, Kőverő, Utas patakok, Verscsátér és a Szilas patak.

Kapcsolatok: Miskolc, Eger megyei jogú városok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye.

IX. TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Székhelye: Debrecen

Működési területe:

1. Hajdú-Bihar megye - kivéve

Téglás közigazgatási területét,

Nyíradony közigazgatási területének északi részét,

Tiszacsege közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső részét,

Komádi és

Körösszakái Sebes-Körös bal partjára eső részét,

Darvas közigazgatási területének a Berettyó jobb partján a közúti híd alatt,

Zsáka közigazgatási területének a Kálló-csatorna jobb partjára eső részét.

2. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből

Nyírlúgos,

Penészlek,

Szorgalmatos,

Tiszanagyfalu,

Tiszavasvári közigazgatási területe, továbbá

Tiszaeszlár,

Tiszalök,

Tiszadob,

Tiszadada közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része,

Nyírbéltek közigazgatási területének délnyugati része, valamint

Rakamaz közigazgatási területének a Tiszanagyfalu-Rakamaz községhatár, a Nyíregyháza-Tokaj vasútvonal és a 38. sz. út által alkotott vonaltól délre eső területe.

3. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből

Tokaj,

Tiszatardos,

Tiszaújváros,

Tiszapalkonya,

Oszlár,

Hejőkürt,

Tiszatarján,

Tiszakeszi,

Ároktő, valamint

Tiszadorogma közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része.

4. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből:

Tiszafüred közigazgatási területének a 33. sz. közúttól északra, a karcagi közúttól és a Tiszafüredi öntöző főcsatornától keletre eső része,

Tiszaigar közigazgatási területének a Tiszafüredi öntöző főcsatornától keletre eső része,

Tiszaörs közigazgatási területének északkeleti része,

Nagyiván közigazgatási területe,

Kunmadaras közigazgatási területének keleti része,

Karcag Kisújszállás közigazgatási területének a Német-ér és a Hortobágy-Berettyó bal oldali hullámterét és töltését érintő része.

5. Békés megyéből:

Bucsa közigazgatási területe,

Ecsegfalva közigazgatási területének északkeleti része,

Szeghalom közigazgatási területének a Berettyó és a Sebes-Körös közé eső része,

Biharugra és

Körösnagyharsány közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partjára eső része.

Működési vonalai:

a) folyószabályozási és vízminőségi kárelhárítás műveleti végrehajtási:

a Berettyó az országhatártól a torkolatig, Hortobágy-Berettyó Bucsától az Ágotai hídig;

b) árvízvédelmi:

a Tisza bal part Rakamaz-Tiszafüred között, a Keleti-főcsatorna visszatöltésezett mindkét parti védtöltésével, a Tiszavasvári zsilipig, a Hortobágy-Berettyó bal part Nádudvar -Bucsa között, a Berettyó jobb part az országhatár-Darvas között, a Berettyó bal part országhatár Sebes-Körös között, a Berettyóba torkoló Ér- és Kálló-főcsatorna visszatöltésezett jobb és bal partja (az Ér-főcsatornának az országhatárig, a Kálló-főcsatornánál a Bakonszegi útig), a Sebes-Körös jobb part az országhatár és a Berettyó-torkolat között;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:

a működési területére eső belvízvédelmi csatornák és az ezeken lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül

Békés megyében:

Ecsegfalva határában a Sárréti-főcsatorna kezelése.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében:

Nyírbéltek határában az országhatárt metsző Penészleki belvízcsatornák kezelése.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében:

Tiszaörs és Tiszaigar határában a Sarkad-Mérges-Sárosér kezelése.

Kapcsolatok: Debrecen megyei jogú város, Hajdú-Bihar megye.

X. KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Székhelye: Szolnok

Működési területe:

1. Jász-Nagykun-Szolnok megye - kivéve

Jászágó,

Jászárokszállás,

Jászdózsa,

Nagyiván közigazgatási területét,

Karcag közigazgatási területének a Német-ér és a Hortobágy-Berettyó bal oldalára eső részét,

Kunmadaras közigazgatási területének a keleti részét,

Tiszafüred közigazgatási területének a 33. sz. közúttól északra, a karcagi közúttól és a Tiszafüredi öntöző főcsatornától keletre eső részét,

Tiszaigar közigazgatási területének a Tiszafüredi öntöző főcsatornától keletre eső részét,

Tiszaörs közigazgatási területének északkeleti részét,

Túrkeve közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó bal partjára eső részét,

Mezőtúr közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó, valamint a Hármas-Körös bal partjára eső részeit és - a Hortobágy-Berettyó torkolata felett - a jobb partjára eső részét,

Öcsöd közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső részét,

Kunszentmárton és Szelevény közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső részét,

Tiszasas közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső részét.

2. Heves megyéből:

Átány,

Erdőtelek,

Heves,

Hevesvezekény,

Kisköre,

Kömlő,

Pély,

Sarud,

Tarnaszentmiklós,

Tenk,

Tiszanána közigazgatási területe, továbbá

Újlőrincfalva és Poroszló közigazgatási területének a Kiskörei-tározó területére eső része.

3. Békés megyéből:

Ecsegfalva közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó jobb partjára eső része.

4. Csongrád megyéből

Csongrád város közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része, Szentes-Magyartés közigazgatási területének a Hármas-Körös jobb partjára eső része.

5. Bács-Kiskun megyéből:

Lakitelek - kivéve Tőserdő, valamint az alpári nyárigát területét,

Szentkirály (Lászlófalva), Tiszakécske közigazgatási területe.

6. Pest megyéből:

Abony,

Albertirsa,

Cegléd,

Ceglédbercel,

Csemő,

Dánszentmiklós,

Jászkarajenő,

Kocsér,

Kőröstetétlen,

Mikebuda,

Nagykőrös,

Nyársapát,

Pilis,

Tápiószőlős,

Törtel,

Újszilvás közigazgatási területe.

7. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből

Tiszavalk és Tiszabábolna közigazgatási területének a Kiskörei-tározó területére eső része.

Működési vonalai:

a) folyószabályozási és vízminőségi kárelhárítás műveleti végrehajtási:

a Tisza Tiszabábolnától Csongrád város északi közigazgatási határáig (Csongrád-Bokros) (440,0-253,8 fkm) 186,2 km hosszban, a Kiskörei-tározó a Tisza 440,0 fkm-ig, a Zagyva a jászfelsőszentgyörgyi elbontott hídttól a torkolatig 83,9 km hosszban;

b) árvízvédelmi:

a Tisza jobb part Sarudtól az Alpári magaspartig (Laki-telek-Alpár közigazgatási határáig), a Laskó visszatöltése-zett szakaszának jobb partja, Tisza bal part a tiszafüredi vasúti hídtól a Hármas-Körös torkolatáig, a Zagyva mindkét partja Jászfelsőszentgyörgy-Szolnok között, a Tápió jobb és bal part visszatöltésezett szakasza Tápiógyörgyéig, a Német-éri-főcsatorna mindkét parti töltései, Hortobágy-Berettyó jobb parti töltése, a Német-éri-főcsatorna és a Hármas-Körös közötti szakaszon, a Hármas-Körös jobb parti szakasza a Hortobágy-Berettyó torkolat és a Tisza között;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:

a működési területén lévő belvízvédelmi csatornák, az ezeken lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül

Heves megyében:

Dormánd, Füzesabony, Kál, Kompolt, Kápolna és Ke-recsend határában a Hanyi belvízi főcsatorna vízrendszeréhez tartozó mellékcsatornák.

Pest megyében:

Tápiószentmárton határában a Perje-felső-, Söregi- és Kutyatejes-csatornák.

Kiemelt vízilétesítmények:

a Kiskörei Vízlépcső, a Kiskörei-tározó, a Nagykunságifőcsatorna (Keleti-ág, Nyugati-ág, NK III-2), a Jászságifőcsatorna.

Kapcsolatok: Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok megye.

XI. ALSÓ-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Székhelye: Szeged

Működési területe:

1. Csongrád megye - kivéve

Csongrád város közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét.

Szentes-Magyartés közigazgatási területének a Hármas-Körös jobb partjára eső részét.

2. Bács-Kiskun megyéből

Balotaszállás,

Bócsa,

Bugac,

Bugacpusztaháza,

Csólyospálos,

Fülöpjakab,

Gátér,

Harkakötöny,

Jászszentlászló,

Kecskemét,

Kelebia,

Kiskunfélegyháza,

Kiskunhalas,

Kiskunmajsa,

Kisszállás,

Kömpöc,

Kunfehértó,

Kunszállás,

Móricgát,

Nyárlőrinc,

Pálmonostora,

Petőfiszállás,

Szank,

Tiszaalpár,

Tompa,

Városföld,

Zsana közigazgatási területe, valamint

Lakitelek közigazgatási területéből Tőserdő és az Alpári nyárigát területe, és

Tiszazug közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.

3. Békés megyéből:

Almáskamarás,

Battonya,

Békéssámson,

Csanádapáca,

Dombegyháza,

Dombiratos,

Gádoros,

Kardoskút,

Kaszaper,

Kevermes,

Kisdombegyház,

Kunágota,

Magyarbánhegyes,

Magyardombegyház,

Medgyesbodzás,

Medgyesegyháza,

Mezőhegyes,

Mezőkovácsháza,

Nagybánhegyes,

Nagyszénás,

Orosháza,

Pusztaföldvár,

Pusztaottlaka,

Tótkomlós,

Végegyháza közigazgatási területe.

4. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből:

Öcsöd közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső része,

Kunszentmárton és Szelevény közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső része,

Tiszasas közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.

Működési vonalai:

a) folyószabályozási és vízminőségi kárelhárítás műveleti végrehajtási:

a Tisza Csongrád város északi közigazgatási határától (Csongrád-Bokros) a déli országhatárig (253,8-159,6 fkm) 94,2 km és a Maros a keleti országhatártól a torkolatig 49,6 km hosszban;

b) árvízvédelmi:

a Tisza jobb part alpári magaspart (Lakitelek-Alpár közigazgatási határ) - déli országhatár közötti szakasza, a Dong-éri-főcsatorna torkolati szakaszának jobb és bal parti visszatöltésezése, a Tisza bal part a Hármas-Körös torkolattól a déli országhatárig, a Hármas-Körös bal part a Horgavölgy-ér mellékága alatti Darurampától a Tiszáig, a Maros mindkét parti töltés az országhatár és a torkolat között, a Sámson-Apátfalvi-főcsatorna jobb és bal parti töltése a Maros és a Királyhegyesi-főcsatorna között;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:

a működési területén lévő belvízvédelmi csatornák és az ezeken lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül

Békés megyében:

Mágócséri-főcsatorna Csorvás közigazgatási területén,

Bács-Kiskun megyében:

Félegyházi-vízfolyás Helvécia közigazgatási területén.

Kapcsolatok: Szeged, Kecskemét, Hódmezővásárhely megyei jogú városok, Csongrád megye.

XII. KÖRÖS-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Székhelye: Gyula

Működési területe:

1. Békés megye - kivéve

Almáskamarás,

Battonya,

Békéssámson,

Bucsa,

Csanádapáca,

Dombegyháza,

Dombiratos,

Gádoros,

Kardoskút,

Kaszaper,

Kevermes,

Kisdombegyháza,

Kunágota,

Magyarbánhegyes,

Magyardombegyház,

Medgyesbodzás,

Medgyesegyháza,

Mezőhegyes,

Mezőkovácsháza,

Nagybánhegyes,

Nagyszénás,

Orosháza,

Pusztaföldvár,

Pusztaottlaka,

Tótkomlós,

Végegyháza közigazgatási területét,

Biharugra közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partjára eső részét,

Ecsegfalva közigazgatási területének a Hortobágy-Be-rettyó jobb partjára eső részét és a

Hamvas-Sárréti belvízrendszer területére eső részét,

Körösnagyharsány közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partjára eső részét,

Szeghalom közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partja és a Berettyó bal partja közé eső részét

2. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből:

Mezőtúr közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó bal és a Hármas-Körös jobb partjának a Horto-bágy-Berettyó torkolat feletti része, valamint

Túrkeve város közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó bal partjára eső része.

3. Hajdú-Bihar megyéből:

Komádi és

Körösszakái közigazgatási területének a Sebes-Körös bal partjára eső része,

Darvas közigazgatási területének a Berettyó jobb partjára, valamint

Zsáka közigazgatási területének a Kálló-csatorna jobb partjára eső része.

Működési vonalai:

a) folyószabályozási és vízminőségi kárelhárítás műveleti végrehajtási:

a Sebes-Körös az országhatártól a torkolatig 59 km, a Fekete-Körös az országhatártól a torkolatig 20 km, a Fehér-Körös az országhatártól a torkolatig 10 km, a Kettős- és Hármas-Körös teljes 37 km, illetőleg 91 km hosszban, a Hortobágy-Berettyó a torkolattól Ecsegfalva és Bucs közigazgatási határáig 54,8 km hosszban;

b) árvízvédelmi:

a Hortobágy-Berettyó bal parti töltés a torkolattól Ecsegfalva és Bucsa közigazgatási határáig 43 km hosszban és a Hármas-Körös jobb parti töltése a Hortobágy-Berettyó és a Sebes-Körös között, a Sebes-Körös jobb parti töltése a Hármas-Körös és Berettyó torkolata között, a Berettyó jobb parti töltése Darvas és a Sebes-Körös között, a Sebes-Körös bal parti töltése az országhatár és a Hármas-Körös között, a Hármas-Körös bal parti töltése a Horgavölgyi-ér mellékága alatti Darurampa és a Sebes-Körös között, a Kettős-Körös, a Fekete-Körös és a Fehér-Körös mindkét parti töltései, a Fehér-Körös bal parti lokalizációs töltés, a mérgesi és a mályvádi árvízi szükségtározók töltései, a Kisdelta szükségtározó zárótöltése (a Fehér-Körös jobboldali és a Fekete-Körös bal oldali védtöltései között), a Gyulavári és Dénes-majori körtöltések, a Fehér-Körös és a Fekete-Körös közötti lokalizációs töltés, a Fekete-Körös és a Sebes-Körös közötti lokalizációs töltés, az Öcsöd-Békésszentandrási lokalizációs töltés az ATI-KÖVIZIG határáig;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:

a működési területén lévő belvízcsatornák és az azokon lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül

Békés megyében:

a Dögös-Kákafoki-főcsatorna Nagyszénás, Orosháza területén.

Hajdú-Bihar megyében:

Zsáka-Nagyrábé-Darvas község határában az ÓBerettyó-csatorna.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében:

a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna Túrkeve területén.