31/2004. (VI. 19.) PM rendelet

a kényszerítő eszközök alkalmazásának részletes eljárási szabályairól

A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény (a továbbiakban: VPtv.) 43. §-ának f) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

Közös szabályok

1. §

(1)[1] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja (a továbbiakban: pénzügyőr) a jogszerű intézkedése elleni tettleges ellenszegülés megtörésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 40-50. §-aiban meghatározott kényszerítő eszközöket alkalmazhatja.

(2)[2] Amennyiben a pénzügyőr a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál rendszeresített, a polgári ruhára felölthető olyan öltözetet visel, amely a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományába való tartozást nyilvánvalóvá teszi, úgy kell tekinteni, hogy feladatát egyenruhában látja el.

(3)[3] A kényszerítő eszközök alkalmazása során tettleges ellenszegülésnek [NAV tv. 38. § (1) bekezdés] kell tekinteni azt a célzatos, fizikai erőkifejtéssel járó tevékenységet, amely a pénzügyőrt jogszerű intézkedésének megkezdésében, folytatásában vagy befejezésében akadályozza, így különösen, ha valaki élet, testi épség elleni fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal akadályozza, hogy a pénzügyőr valahová belépjen, valahol tartózkodjon, valahonnan távozzon, valakit személyes szabadságában korlátozzon, illetőleg valakivel szemben intézkedést foganatosítson.

(4) A kényszerítő eszköz alkalmazását előzze meg:

a) a jogellenes magatartás abbahagyására való felszólítás, "a törvény nevében" szavak előrebocsátásával,

b) figyelmeztetés, hogy kényszerítő eszköz alkalmazása következik.

(5) Előzetes figyelmeztetés nélkül a kényszerítő eszköz csak akkor alkalmazható, ha a késedelem veszéllyel járna.

(6) A kényszerítő eszközök alkalmazásáról a pénzügyőrnek jelentést kell készítenie, amelynek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) hol, mikor, kivel szemben, milyen kényszerítő eszközt használt, és ennek mi volt az indoka,

b) eleget tett-e a (4) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott kötelezettségének, ha nem, ennek mi volt az oka,

c) keletkezett-e sérülés, és milyen fokú, illetve keletkezett-e dologban anyagi kár,

d) mi történt a sérülttel,

e) ha támadás miatt történt a kényszerítő eszköz alkalmazása, mi volt a támadásra használt eszköz,

f) a tanúk adatait,

g) a kényszerítő eszköz alkalmazását lehetővé tevő törvényhelyre való hivatkozást.

Az egyes kényszerítő eszközök alkalmazásának szabályai

Testi kényszer

2. §

(1) A testi kényszer megfogást, intézkedés helyszínéről történő eltávolítást, elszállítást, cselekvésre, vagy cselekvés abbahagyására testi erővel történő kényszerítést jelent.

(2) Testi kényszert akkor kell alkalmazni, ha az ellenszegülés leküzdésére más kényszerítő eszköz alkalmazása nem indokolt.

Vegyi eszközök, elektromos sokkoló eszköz, illetőleg más eszköz alkalmazása

3. §

(1)[4] A vegyi vagy elektromos sokkoló eszköz helyett, az ezek hiányában alkalmazandó más eszköz csak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére jogszabályban rendszeresített eszköz lehet.

(2) A pénzügyőr a rendszeresített vegyi eszközt, elektromos sokkoló eszközt, illetőleg más eszközt akkor jogosult használni, ha a szolgálati feladat ellátását akadályozó tettleges ellenszegülés, támadás, vagy a támadás közvetlen veszélyének elhárítására a testi kényszer nem elegendő, és a súlyosabb kényszerítő eszköz alkalmazása elkerülésének ez az egyedüli módja.

Szolgálati kutya alkalmazása

4. §

(1)[5] Kényszerítő eszközként kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál rendszeresített, és szolgálati feladatok ellátására kiképzett, egészséges, ápolt és jó erőnlétű kutya alkalmazható.

(2) A pénzügyőr a feladata ellátása közben a szolgálati kutyát nyilvános helyre is beviheti.

Bilincs alkalmazása

5. §

(1) Bilincs alkalmazása a NAV tv. 44. §-a alapján különösen azzal szemben indokolt:[6]

a) aki erőszakos, garázda magatartást tanúsít, és ennek abbahagyására másként nem késztethető,

b) aki az intézkedő pénzügyőrt, annak segítőjét, illetve az intézkedésben közreműködőt megtámadja,

c) akinek az elfogására bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt került sor,

d) akinek a jogszerű intézkedéssel szembeni ellenszegülése testi kényszerrel nem törhető meg.

(2) A bilincselést az erre a célra rendszeresített eszközzel kell végrehajtani. Ennek hiányában vagy ezek meghibásodása, megrongálódása esetén más, ilyen célra megfelelő eszköz is alkalmazható, de tilos vékony fém- vagy műanyag huzalt, a jellegénél fogva sérülést okozó eszközt alkalmazni.

(3) Tilos a tárgyhoz bilincselést járműben történő szállítás közben alkalmazni. Tilos a bilincs olyan módon való használata, amely indokolatlanul fájdalmat, sérülést okoz vagy jellegénél fogva megalázó.

(4) A bilincselés módjai:

a) két vagy több ember kezének egymáshoz bilincselése,

b) kezek előre, illetve hátra bilincselése,

c) indokolt esetben lábak egymáshoz bilincselése, d) indokolt esetben tárgyhoz bilincselés.

(5) A bilincselés módját az intézkedő pénzügyőr az adott körülmények között a legcélirányosabban választja meg azzal, hogy

a) a kezek hátra bilincselése akkor célszerű, ha a bilincs alkalmazására testi kényszer útján kerül sor, vagy alapos okkal tartani lehet a pénzügyőr elleni támadástól, illetve a szökéstől,

b) láb bilincselése akkor indokolt, ha arról, akivel szemben alkalmazzák feltételezhető, hogy önmagában vagy másban kézbilincs alkalmazása esetén is kárt tud okozni,

c) tárgyhoz bilincselésnek akkor van helye, ha a személy önkárosításának, támadásának vagy szökésének megakadályozása, ellenszegülésének megtörése, illetve az intézkedés eredményes befejezése más módon nem biztosítható.

Lőfegyverhasználat

6. §

(1) A lőfegyverhasználati jog azt a pénzügyőrt illeti meg, akinek igazolványában a "fegyverviselésre és intézkedésre jogosult" felhatalmazás fel van tüntetve. A lőfegyverhasználati jog gyakorlása független attól, hogy a pénzügyőr egyenruhát vagy polgári öltözetet visel, szolgálatban van vagy azon kívül, és rendelkezik-e szolgálati lőfegyverrel.

(2) A pénzügyőr a pénzügyőri jelleg leplezésével elrendelt szolgálat esetén, amennyiben a szolgálati fegyver viselése a pénzügyőri jelleg lelepleződéséhez vezetne, vagy a szolgálati fegyver rejtett viselése nem megvalósítható, szolgálati fegyver hiányában az engedéllyel tartott önvédelmi fegyverét is használhatja fegyverként.

(3)[7] A NAV tv. 48. § (1) bekezdés a) pontjában említett felhívást érthetően, hangosan, határozottan kell megtenni annak közlésével, hogy a felhívó szolgálatban jár el. A polgári ruhában eljáró pénzügyőr a felhívás alkalmával azt is közli, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tagjaként intézkedik.

(4)[8] A NAV tv. 48. § (1) bekezdés c) pontjában említett figyelmeztetést a szolgálati fegyver tüzelésre kész helyzetbe tételével egyidejűleg jól hallhatóan, érthetően és határozottan kell megtenni.

(5) A fegyverhasználat során kerülni kell az élet kioltását, vagy súlyos sérülés okozását. A lövést lehetőleg lábra, illetve a fegyvert tartó kézre kell irányozni.

(6) Személyre szándékosan leadott lövés akkor is lőfegyverhasználatnak minősül, ha az nem okozott sérülést.

(7) A figyelmeztető lövést általában függőleges irányba, a légtérbe kell leadni. Ha ez nem biztonságos, a lövés irányát úgy kell megválasztani, számolva a becsapódást esetlegesen követő gurulattal is, hogy a lövedék életet, testi épséget ne veszélyeztessen, és lehetőleg ne okozzon anyagi kárt.

(8) Ha a lőfegyverhasználatnak nem minősülő lövés a pénzügyőrnek felróható okból jön létre, illetve ilyen lövés a pénzügyőr figyelmetlensége, gondatlansága következtében kárt, sérülést okoz, a bekövetkezett eredménytől függően fegyelmi vagy büntetőeljárást kell indítani.

Eljárás fegyverhasználat után

7. §

(1)[9] A sérült elsősegélyben történő részesítésénél, illetve azt követően meg kell tenni a szükséges intézkedéseket az esetleges újabb támadás megelőzésére, a sérült őrzésére, valamint a helyszín biztosítására az elöljáró, a vezető, illetve a további intézkedésre jogosult rendőri szerv megérkezéséig.

(2) A fegyverhasználatot megelőző figyelmeztető lövésről, vagy fegyverhasználatnak nem minősülő más lövésről, illetőleg a fegyverhasználatról a pénzügyőr a közvetlen elöljárójának szóban haladéktalanul, írásban a szolgálati helyére történő bevonulása után közvetlenül - az 1. § (6) bekezdésben foglalt tartalommal - köteles jelentést tenni.

(3)[10] A közvetlen elöljáró a tudomására jutást követően azonnal szóban, a szolgálati fegyvert használó írásbeli jelentésének vétele után pedig azonnal írásban köteles jelentést tenni felettes szerve vezetőjének, továbbá a rendkívüli események vonatkozásában jelentéstételt meghatározó mindenkori belső rendelkezéseknek megfelelően.

(4)[11] Fegyverhasználatnak nem minősülő lövés leadása esetén a körülmények tisztázása, valamint a lőfegyver tűzkész állapotba helyezésének és a lövés leadásának jogszerűségével kapcsolatban az érintett szerv vezetője köteles a NAV tv. 50. § (2) bekezdésében foglaltak szerint eljárni.

Záró rendelkezés

8. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)[12]

Dr. Draskovics Tibor s. k.,

pénzügyminiszter