38/2004. (XII. 9.) IM rendelet

a büntetés-végrehajtási szervek rendelkezésében lévő férőhelyek használatáról, valamint a bérleti, albérleti díj hozzájárulás szabályairól

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. §-a (2) bekezdésének e) pontjában és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 165. §-ának (1) bekezdésére - a következőket rendelem el:

A FÉRŐHELYEK HASZNÁLATA

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed a Magyar Állam tulajdonában és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: BVOP), a büntetés-végrehajtási intézetek, intézmények (a továbbiakban együtt: bv. szervek) rendelkezése alatt álló szállóférőhelyekre, lakóegységekre (a továbbiakban: férőhely), valamint az önkormányzati tulajdonban vagy más szervezet, személy tulajdonában álló, elhelyezést szolgáló férőhelyekre, amelyek fölött a rendelkezési jogosultságot a bv. szerv megállapodás útján megszerezte.

A férőhelyekkel kapcsolatos hatáskörök

2. §

A férőhelyek szabályszerű fenntartása, rendeltetésszerű működtetése a férőhely üzemeltetésével megbízott bv. szerv (a továbbiakban: üzemeltető), ennek ellenőrzése a BVOP feladata.

Az elhelyezésre jogosultak köre

3. §

(1) A férőhelyen történő elhelyezés a férőhellyel rendelkező bv. szervvel szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló azon személynek (a továbbiakban: használati jogosult) biztosítható

a) aki, vagy akinek házastársa (élettársa), kiskorú gyermeke a munkavégzés helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében tulajdonában - beleértve a felsoroltak közös tulajdonát is - lévő vagy valamelyikük által bérelt állami, illetve önkormányzati tulajdonú lakással nem rendelkezik,

b) saját lakástulajdon esetén, ha azon másnak haszonélvezeti joga van és ezen jogával élve használja az ingatlant, valamint ha bírósági határozat a lakáshasználat megosztását mondta ki és a használati jogosult méltányolható indok alapján nem kíván ott lakni, és lakhatását egyéb módon megoldani nem tudja.

(2) A szabad férőhelyek hasznosításáról - a férőhellyel rendelkező bv. szerv hozzájárulásával - az üzemeltető dönt.

4. §

A használati jogosult írásbeli kérelmére indokolt esetben a férőhellyel rendelkező bv. szerv vezetője egyszemélyes, illetve családos elhelyezést engedélyezhet.

A férőhely igénylés rendje

5. §

A férőhelyen történő elhelyezés iránti kérelmet a férőhellyel rendelkező bv. szerv személyügyi szervéhez kell benyújtani. A kérelem elbírálására

a)[1] a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka és helyettesei ügyeiben a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter,

b) a bv. szervek vezetőinek, továbbá a BVOP személyi állományának ügyeiben a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka,

c) a bv. szerveknél a vezető (parancsnok, igazgató, főigazgató főorvos)

jogosult.

6. §

A személyügyi szerv a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül írásban értesíti

a) a kérelmezőt és az üzemeltetőt a férőhely biztosításáról;

b) a kérelmezőt férőhely hiányában a nyilvántartásba vételről;

c) a kérelmezőt a kérelem elutasításáról az elutasítás okának feltüntetésével.

7. §

A kérelmező a 6. § a) pontja szerinti értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a férőhellyel rendelkező bv. szervvel megállapodást köt.

8. §

(1) A megállapodás határozott időtartamra, legfeljebb 5 évre köthető.

(2) A férőhely használatának meghosszabbítását indokolt esetben, a használati jogosult kérelmére, a férőhellyel rendelkező bv. szerv vezetője egy alkalommal, legfeljebb 2 évre engedélyezheti.

(3)[2] A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka szolgálati érdekből - a beosztásra, az ellátandó feladatra, a szolgálati tevékenységre, a szolgálatszervezési szempontokra, illetve a használati jogosult személyi, családi körülményeire figyelemmel - felmentést adhat a (2) bekezdésben foglalt, a megállapodás meghosszabbításának gyakoriságára, illetve időtartamára vonatkozó korlátozás alkalmazása alól.

A felek jogai és kötelezettségei

9. §

A megállapodás alapján a férőhellyel rendelkező bv. szerv köteles a férőhelyet a használati jogosult használatába adni, a használati jogosult a férőhely használatáért térítési díjat fizetni, amely magában foglalja a használati díjat és az üzemeltető által nyújtott szolgáltatások díját is.

10. §[3]

A térítési díj összegét e rendelet melléklete tartalmazza. A térítési díj az üzemeltetőt illeti meg.

11. §

(1) A használati jogosult a térítési díjat első alkalommal a megállapodás (7. §) megkötését követő 8 napon belül, a továbbiakban havonta egy összegben előre, a hónap 10. napjáig köteles megfizetni.

(2) Ha a használati jogosult használati joga megszűnik, úgy az előre megfizetett térítési díj arányos részét számára vissza kell fizetni.

12. §

A térítési díj kiegyenlíthető

a) az üzemeltető előirányzat felhasználási keretszámlájára készpénzfizetési utalványon;

b) a férőhely gondnokánál készpénzfizetési nyugta ellenében;

c) illetményből történő levonással.

13. §

Az üzemeltető a használati jogosult részére - szolgáltatás keretében - biztosítja

a) a külön intézkedésben meghatározott alap berendezési és felszerelési tárgyakat;

b) a fürdési, tisztálkodási, ételmelegítési lehetőséget, melegvíz-szolgáltatást;

c) a fűtést, világítást;

d) az ágynemű használatot és mosást;

e) a közös helyiségek takarítását.

14. §

(1) A használati megállapodás alapján a férőhelyet rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, a leltári tárgyakkal együtt jegyzőkönyv szerint kell átadni a használati jogosult részére.

(2) A férőhely rendeltetésszerű használatra alkalmas, ha az épület központi és egyéb berendezéseinek a férőhelyen és az ahhoz tartozó helyiségekben lévő részei üzemképesek.

15. §

Az üzemeltető gondoskodik a férőhely és a közös helyiségek karbantartásáról, felújításáról.

16. §

(1) A férőhely működési rendjét az üzemeltető által készített házirend tartalmazza, melyet a beköltözéskor ismertet a használati jogosulttal. A használati jogosult az ismertetés megtörténtét aláírásával igazolja.

(2) A használati jogosult köteles betartani a férőhely házirendjét és gondoskodni annak takarításáról.

(3) Az üzemeltető ellenőrzi a házirendben foglaltak betartását, az előírások megszegése miatt a használati jogosultat írásban figyelmezteti.

17. §

A használati jogosult a férőhelyre a használati megállapodásban megjelölt személyen kívül más személyt nem fogadhat be, a férőhely használati jogát másnak nem engedheti át.

A használati jog megszűnése

18. §

A használati jog megszűnik

a) a megállapodásban meghatározott időtartam lejáratával;

b) ha a felek a megállapodást közös megegyezéssel megszüntetik;

c) felmondással;

d) a használati jogosultnak, illetőleg házastársának (élettársának), kiskorú gyermekének a 3. § (1) bekezdésében meghatározott lakásbérleti jogviszony létesítésével, vagy lakástulajdon - beleértve a felsoroltak közös tulajdonát is - szerzésével;

e) a használati jogosult büntetés-végrehajtási szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyának megszűnésével;

f) a férőhely elemi csapás vagy más ok következtében történő megsemmisülésével, illetőleg ha életveszély vagy egyéb ok miatt annak kiürítését rendelték el, és a férőhellyel rendelkező bv. szerv nem tud gondoskodni a használati jogosult elhelyezéséről.

19. §

A férőhellyel rendelkező bv. szerv a megállapodást írásban, 15 napos felmondási idővel felmondja, ha

a) a használati jogosult a térítési díjat az írásbeli felszólításban megjelölt időpontig sem fizeti meg;

b) a használati jogosult a megállapodásban vállalt, vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségeit nem teljesíti;

c) a használati jogosult vagy a vele együtt lakó személy a házirend előírásait több alkalommal vagy tartósan megszegi, illetve a többi lakóval szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsít és azt az üzemeltető felszólítására sem hagyja abba.

20. §

Ha a használati jogosult a 11. §-ban meghatározott időpontig a térítési díjat nem fizeti meg, az üzemeltető köteles - a következményekre figyelmeztetéssel - a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a használati jogosult a felszólításnak 8 napon belül nem tesz eleget, az üzemeltető soron kívüli jelzése alapján a férőhellyel rendelkező bv. szerv további 8 napon belül írásban felmondással él.

21. §

Ha a felmondásra a használati jogosult vagy a vele együtt élő személy magatartása szolgáltat alapot, az üzemeltető a köteles a használati jogosultat - a következmé nyekre figyelmeztetéssel - a tudomásra jutástól számított 8 napon belül írásban felszólítani a magatartás megszüntetésére vagy annak megismétlésétől való tartózkodásra. Ha a használati jogosult a felszólításnak nem tesz eleget, a férőhellyel rendelkező bv. szerv - az üzemeltető soron kívüli jelzése alapján - további 8 napon belül írásban felmondással él.

22. §

Nem kell a használati jogosultat előzetesen felszólítani, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a férőhellyel rendelkező bv. szervtől nem várható el a használati jogviszony fenntartása. A felmondást - az üzemeltető soron kívüli jelzése alapján - a tudomásra jutástól számított 8 napon belül írásban kell közölni.

23. §

(1) A használati jogosult a használati jogviszonyt írásban bármikor felmondhatja.

(2) A felmondás a hónap utolsó napjára szólhat, de a felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál.

24. §

(1) A használati jogosult halálát követően, valamint a házastársi (élettársi) életközösség felbontása, illetve megszüntetése esetén, a férőhelyen maradt - a használati jogosult jogán a férőhelyen tartózkodó - személy 30 napon belül köteles a férőhelyet elhagyni.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott személy valamely bv. szervvel szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban áll, a rendelet feltételeinek fennállása esetén az eredetileg meghatározott időtartam lejártáig folytathatja a férőhely használatát.

(3) A használat folytatására vonatkozó jogosultságot a férőhellyel rendelkező bv. szerv vezetője a halál vagy a házastársi, élettársi életközösség felbontása, illetve megszüntetése tényéről történő tudomásszerzést követő 8 napon belül állapítja meg.

25. §

(1) Ha a használati jogosult áthelyezésre kerül más, férőhellyel rendelkező bv. szervhez, elhelyezése az áthelyezés napjától az új szolgálati, illetve munkahely keretét terheli.

(2) Ha az új szolgálati, illetve munkahely üres férőhellyel nem rendelkezik, a használati jogosult az eredetileg megállapított időpontig a korábbi szolgálati, illetve munkahely kerete terhére kerül elhelyezésre.

26. §

A férőhely használatának megszűnése napjával a használati jogosult köteles a férőhelyet kiürítve, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, a részére átadott leltári tárgyakkal együtt - az üzemeltető által kiállított jegyzőkönyv szerint - a férőhellyel rendelkező bv. szerv részére átadni.

BÉRLETI, ALBÉRLETI HOZZÁJÁRULÁS

Bérleti, albérleti hozzájárulásban részesíthetők köre

27. §

(1)[4] A bv. szervvel szolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozó részére bérleti, albérleti hozzájárulás adható, ha megfelel a 3. § (1) bekezdésében előírt feltételeknek.

(2) A hozzájárulás nyújtható

a) állami, önkormányzati lakás albérletéhez,

b) magántulajdonú lakás bérletéhez, albérletéhez.

(3) A hozzájárulás nem folyósítható

a) ha a dolgozó saját vagy házastársa (élettársa) szüleinél nagyszüleinél, testvérénél vagy gyermekénél lakik;

b) ha a dolgozó részmunkaidős közalkalmazottként dolgozik;

c) próbaidő alatt;

d) ha a dolgozót szolgálati, közalkalmazotti jogviszonyából felfüggesztik;

e) illetmény nélküli szabadság idejére, kivéve a Hszt. 96. §-a (1) bekezdésének a) -d) pontjaiban, továbbá az Mt. 138. §-ának (5) bekezdésében, 139 §-ának (1) bekezdésében és 140. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetekben.

(4) A (3) bekezdés d) pontja esetén, amennyiben a fegyelmi intézkedés nem szünteti meg a szolgálati, közalkalmazotti jogviszonyt, úgy a hozzájárulást a felfüggesztés időtartamára utólag meg kell téríteni.

Az igénylés rendje

28. §

A hozzájárulás folyósítására vonatkozó kérelmet a bérleti, albérleti szerződés vagy számla másolati példányával a bv. szerv illetékes szervezeti egységéhez kell benyújtani.

29. §

(1) A hozzájárulás összegéről és folyósításáról a bv. szerv illetékes szervezeti egységének javaslata alapján a bv. szerv vezetője dönt.

(2) A hozzájárulás alapja a - rezsiköltséget nem tartalmazó - szerződéssel vagy számlával igazolt bérleti vagy albérleti díj.

30. §[5]

A hozzájárulás összege nem lehet magasabb a számlával vagy szerződéssel igazolt bérleti, albérleti díjnál, de legfeljebb a köztisztviselői illetményalap száz százalékánál.

31. §

A hozzájárulás feltételeinek fennállását a bv. szerv illetékes szervezeti egysége a 27. § (3) bekezdés a) pontja vonatkozásában a dolgozó nyilatkozata alapján, a b)-e) pontjai vonatkozásában a személyügyi nyilvántartás alapján állapítja meg.

32. §

Ha két vagy több bv. dolgozó együtt létesít bérleti, albérleti jogviszonyt, hozzájárulást az általuk külön-külön fizetett bérleti, albérleti díj figyelembevételével e rendelet rendelkezései alapján személyenként kell megállapítani.

33. §

A hozzájárulást havonta, utólag, a következő hónap 10-éig kell kifizetni. A hozzájárulás megszüntetése esetén

a) a 34. § a) pontjában meghatározott esetben az utolsó munkanapon,

b) a 34. § b)-e) pontjaiban meghatározott esetekben a megszüntetést követő 10 napon belül, időarányosan

kell fizetni.

34. §

A hozzájárulás folyósítását meg kell szüntetni, ha a dolgozó

a) bv. szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonya megszűnik, az utolsó munkanapon;

b)[6] a méltányolható lakásigénye mértékének megfelelő bv. lakást legalább két esetben, alapos indok nélkül nem fogadja el, a nyilatkozat tételétől számított 30 napon belül;

c) az albérleti, bérleti díjat tartós betegsége, kiküldetése, vezénylése idejére nem fizet, annak időtartamára;

d) beköltözhető, a 3. § (1) bekezdésében meghatározott lakáshoz jut, a lakáshoz jutástól számított 30 napon belül;

e) bérleti jogviszonya bármely okból megszűnik, illetve megszüntetésre kerül, annak időpontjával.

35. §

(1) Az albérleti, bérleti jogviszonyban beálló minden olyan változást, amely a hozzájárulást befolyásolja - így különösen a 34. §-ban meghatározott megszűnési okok bekövetkezését, az albérleti, bérleti díj változását - a dolgozó köteles a (fő) osztálynak öt munkanapon belül írásban bejelenteni.

(2) A valóságnak nem megfelelő nyilatkozatból, valamint a bejelentési kötelezettség elmulasztásából eredő jogtalan pénzfelvétel esetén a dolgozót kártérítési és fegyelmi felelősség terheli.

Értelmező rendelkezések

36. §

E rendelet alkalmazásában

a) albérlet: a bérlő saját lakáshasználatát korlátozva, a lakása egy részét albérletbe adja. Az albérleti jogviszony járulékos jellegű, a bérlő jogán alapul;

b) bérlet: az egész lakás vagy a lakás egy részének kizárólagos használatba adása a bérlő részére. A lakásbérleti jogviszonyban a bérlő önálló jogcímen használja a lakást;

c) szolgálati vagy munkahely vonzáskörzete: a munkavégzés helye szerinti településtől számított 60 km-en belüli olyan település, ahonnan a munkarendnek megfelelő gyakori hazautazásra a szolgálati érdek sérelme nélkül lehetőség van;

d) családos elhelyezés: a dolgozó házastársának (élettársának), kiskorú gyermekének a dolgozóval együtt történő elhelyezése.

Záró rendelkezések

37. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

38. §

Az országos parancsnok intézkedésben határozza meg

a) a férőhelyek létesítésére, megszüntetésére,

b) más szervezet vagy személy tulajdonában álló helyiség férőhely céljára történő igénybevételére,

c) a férőhelyek bv. szervek közötti elosztására,

d) a férőhely, valamint az albérleti, bérleti díj hozzájárulás igénylésével, engedélyezésével, igénybevételével kapcsolatban rendszeresített formanyomtatványokra vonatkozó szabályokat.

Dr. Petrétei József s. k.,

igazságügy-miniszter

Melléklet a 38/2004. (XII. 9.) IM rendelethez[7]

Térítési díjak összegei

I.

II.