44/2004. (XII. 20.) PM rendelet

az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 100. § b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §

(1) E rendelet hatálya

a)[1] a fővárosi és vármegyei kormányhivatalra, továbbá a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalára (a továbbiakban: járási hivatal), illetve a 2. § (3) bekezdése szerinti pénzügyi elszámolás megtörténtét igazoló szervre (a továbbiakban: igazoló szerv),

b)[2] a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladat- és hatáskörrel rendelkező szerveire, az önkormányzat jegyzőjére (a továbbiakban: adóhatóság),

c) a Magyar Államkincstárra (a továbbiakban: Kincstár),

d)[3] mindazon, az a)-c) pontba nem tartozó szervezetre, amely az Itv. szerinti illetékköteles közigazgatási hatósági eljárásokat folytat le,

e) a bírósági eljárási illetéket utólagos elszámolással megfizető gazdálkodó szervezetekre

f)[4] a Kúriára, az ítélőtáblákra, a törvényszékekre,

g)[5] a közjegyző által a fizetési meghagyásos eljárásban, és a fizetési meghagyás alapján indult végrehajtási eljárásban hozott határozat ellen elektronikus úton fellebbező ügyfelekre,

h)[6] továbbá az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszerhez csatlakozott szervezetekre

terjed ki.

(2) E rendeletet

a)[7] a járási hivatalnál kezdeményezett illetékköteles eljárások,

b)[8] az elsőfokú adóhatóságnál kezdeményezett olyan elsőfokú illetékköteles adó-, vám- és jövedéki igazgatási eljárások, amelyeknél az illetéket nem illetékbélyegben kell leróni,

c)[9] az adóhatóság elsőfokú döntése, intézkedése elleni olyan jogorvoslati adó-, vám- és jövedéki igazgatási eljárások, amelyeknél az illetéket nem illetékbélyegben kell leróni,

d)[10] az olyan a)-c) pontba nem tartozó eljárások, amelyeknél az illeték átutalással is megfizethető,

e)[11] a közjegyző által a fizetési meghagyásos eljárásban, és a fizetési meghagyás alapján indult végrehajtási eljárásban hozott határozat ellen elektronikus úton kezdeményezett fellebbezés,

f)[12] továbbá az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer igénybevétele mellett kezdeményezett illetékköteles eljárások

esetén kell alkalmazni.

Eljárási illetékbevételi számla száma[13]

1/A. §[14] A Kincstár által vezetett Eljárási illetékbevételi számla száma: 10032000-01012107.

Az eljárási illeték megfizetése és a megfizetés ellenőrzése a járási hivataloknál[15]

2. §

(1)[16] Amennyiben a járási hivatalnál kezdeményezett eljárás illetékét az ügyfél az eljárás megindítását megelőzően készpénzátutalási megbízással fizeti meg, az eljárási illetéket - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - eljárásonként egy készpénzátutalási megbízáson kell megfizetni, a készpénzátutalási megbízáson pedig a befizető neve helyén az ügyfél nevét kell feltüntetni. Az ügyfél által a kérelem benyújtásával egyidejűleg átadott feladóvevényt érvényteleníteni kell a kérelem benyújtása dátumának, a kérelemazonosító, valamint a hatóság bélyegzőlenyomatának és az ügyintéző aláírásának feltüntetésével. A feladóvevényt a kérelemhez kell csatolni. Hiányos befizetés esetén a (4) bekezdésben meghatározott módon kell eljárni.

(2)[17] Ha egy ügyfél több, azonos ügytípusba tartozó ügyet egy időben ugyanazon járási hivatalnál indít, akkor lehetőség van arra, hogy az eljárási illetéket ügytípusonként összevonva egy készpénzátutalási megbízáson fizesse meg. Egy ügytípusba tartozónak minősül a forgalmi engedély és a törzskönyv kiadására irányuló kérelem, illetve a személyazonosító igazolvány és a lakcímet/személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány kiadására irányuló kérelem. Hiányos befizetés esetén a (4) bekezdésben meghatározottak értelemszerű alkalmazásával kell eljárni.

(3)[18] A járási hivatal a mellékletben meghatározott adatállományt naponta megküldi az igazoló szervnek, amely a kérelemazonosítóból ügyszámot képez, és még aznap elektronikus úton megkeresi a Kincstárt, hogy igazolja a pénzügyi elszámolás megtörténtét. A (2) bekezdésben foglalt esetben a járási hivatal megkeresésében az eljárási illeték összegét egy kérelemazonosító alatt összevontan kell feltüntetni. Az ügyazonosító a Kincstár által rendelkezésre bocsátott intézményazonosítóból és az ügyszámból áll. A Kincstár a megkereséstől számított 15 napon belül az igazoló szerv által közölt ügyazonosítóra és a bizonylat gyártójának kódjára (a továbbiakban: gyártókódra) hivatkozással közli az igazoló szervvel a megfizetett illeték összegét, a megfizetés időpontját és azt a tényt, hogy az adott készpénzátutalási megbízás azonosító számára és gyártókódjára érkezett-e korábban más szervtől megkeresés.

(4)[19] A járási hivatal az (1) és a (2) bekezdésben említett hiányos befizetés esetén, valamint ha az igazoló szerv értesítése szerint a megfizetés nem vagy csak részben történt meg, haladéktalanul felhívja az ügyfelet, hogy 8 napon belül fizesse meg az eljárási illetéket. A fizetési kötelezettség mértékéről, módjáról és határidejéről, valamint a mulasztás jogkövetkezményéről az ügyfelet egyidejűleg tájékoztatja. A hiányzó illetéket azon az - igazoló szerv értesítése alapján történő felhívás esetén ügyazonosítóval ellátott - készpénzátutalási megbízáson kell megfizetni, amelyet a járási hivatal a hiánypótlási felhívással egyidejűleg ad át vagy küld az ügyfél részére. A tájékoztatás, felhívás megtörténtét a kérelemre fel kell vezetni, illetőleg az igazoló szerv értesítése alapján történő hiánypótlás esetén a nyilvántartásban rögzíteni kell.

(5)[20] Az eljárási illeték hiánypótlási felhívásra történő megfizetésének ellenőrzése iránt a járási hivatal a felhívás közlésétől számított 8 nap elteltével a (3) bekezdésben foglaltak szerint jár el. Ha az igazoló szerv értesítése szerint a megfizetés nem történt meg, a járási hivatal az eljárást megszünteti. Amennyiben az illetékfizetés csak részben történt meg, a járási hivatal az illetékhiányról leletet állít ki.

(6)[21] Az eljárási illetéket az 1/A. §-ban meghatározott számla javára kell megfizetni.

3. §[22]

A járási hivatalnál kezdeményezett eljárás illetékét - feltéve, hogy annak feltételei fennállnak - az ügyfél az eljárás megindításával egyidőben bankkártyával is megfizetheti az 1/A. §-ban meghatározott számla javára. Ebben az esetben a befizetést igazoló bizonylat egy példányát a kérelemhez kell csatolni. Az illeték megfizetéséért a szolgáltató tartozik felelősséggel.

4. §

(1)[23] Amennyiben a járási hivatalnál kezdeményezett eljárás illetékét az ügyfél az eljárás megindításával egy időben házipénztárba készpénzzel fizeti meg - feltéve, hogy annak feltételei fennállnak -, a kérelemhez csatolni kell a bevételi pénztárbizonylatot. A bevételi pénztárbizonylatot eljárásonként kell kiállítani, kivéve, ha az ügyfél több, azonos ügytípusba tartozó ügyet indít. Ez utóbbi esetben ügytípusonként kell a bevételi pénztárbizonylatot kiállítani.

(2)[24] A járási hivatal naponta egyezteti a bevételi pénztárbizonylat alapján bevételezett illeték összeget az illetékköteles ügyirat után fizetendő eljárási illeték összegével.

(3)[25] Az ellenőrzést és az eltérések rendezését követően a járási hivatal a Kincstár által vezetett 10032000-01012107 számú Eljárási illetékbevételi számlára naponta fizeti be a házipénztárba befizetett eljárási illetéket.

A közigazgatási hatósági eljárási illeték átutalással történő megfizetése és ellenőrzése[26]

4/A. §[27]

(1) Az eljáró hatóság - az önkormányzat és a jegyző kivételével - az illeték megfizetéséről szóló fizetési felhívásban a Kincstár által e célra létrehozott központosított beszedési számlát vagy az eljáró hatóság kezdeményezésére nyitott központosított beszedési számla beszedési alszámláját jelöli meg az illeték megfizetésére szolgáló számlaként.

(2) Az eljáró hatóság az illeték megfizetése tényének ellenőrzése érdekében - az önkormányzat és a jegyző kivételével - legalább havonta elektronikus úton megkeresi a Kincstárt. A Kincstár a megkereséstől számított 15 napon belül közli az eljáró hatósággal a megfizetett illeték összegét és a megfizetés időpontját.

Az eljárási illeték megfizetése és a megfizetés ellenőrzése az első fokú adóhatóságnál

5. §

(1)[28] Az adóhatóság az illetékköteles kérelem - kivéve azon kérelmeket, melyek illetékét az Itv. szerint illetékbélyegben kell megfizetni - beérkezésével egyidejűleg kötelezettségként előírja a fizetendő eljárási illeték összegét az adózó folyószámláján (adószámla), és a kérelem beérkezésétől számított 10. munkanapon ellenőrzi az eljárási illetéknek az adóhatóság által közzétett illetékbevételi számlára történő megfizetését.

(2) A befizetéseket az adóhatóság az esedékesség sorrendjében, azonos esedékesség esetében a tartozás arányában számolja el az egyes kötelezettségekre.

(3)[29] Amennyiben az adóhatóság észleli, hogy az eljárási illetéket nem, vagy nem teljes összegben fizették be, a hiányzó illeték összegét - a mulasztási bírsággal együtt - határozatban (több azonos esedékességű ügy esetén is egy határozatban) közli az ügyféllel, azzal, hogy amennyiben fizetési kötelezettségének a határozat közlésétől számított 8 napon belül eleget tesz, akkor a mulasztási bírságot nem kell megfizetnie.

(4)[30] Ha az ügyfél a (3) bekezdés szerinti kötelezettségének az ott megjelölt határidőn belül nem tesz eleget, az adóhatóság a határozat véglegessé válását követően intézkedik az eljárási illeték és a mulasztási bírság végrehajtása iránt.

(5)[31] Ha az ügyfél az eljárási illetéket a határozat közlésétől számított 8 nap elteltével a mulasztási bírság nélkül fizeti meg, akkor az adóhatóság a határozat véglegessé válását követően intézkedik a mulasztási bírság végrehajtása iránt.

Az elektronikus úton kezdeményezett eljárás utáni illeték megfizetésének ellenőrzése

6. §

(1)[32] Az elektronikus úton kezdeményezett eljárásért járó illeték megfizetésének ellenőrzésére az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy az illeték előzetes megfizetése esetén az önkormányzat és a jegyző kivételével az eljáró szerv elektronikus úton megkeresi a Kincstárt a pénzügyi elszámolás tényleges megtörténtének visszaigazolása érdekében. A Kincstár a megkeresésre 15 napon belül válaszol. Az utólagosan megfizetett illeték esetében pedig a Kincstár az illeték megfizetésére vonatkozó információkat a beérkezést követően azonnal továbbítja az eljáró szervnek.

(2)[33] Az elektronikus úton kezdeményezett eljárás illetéke megfizetésének ellenőrzéséhez az állományszerkezet és az állomány átadásához-átvételéhez szükséges információrendszerre vonatkozó információk átadása érdekében az elektronikus ügyintézést végző szerv legalább az elektronikus ügyintézést lehetővé tévő jogszabály hatálybalépését megelőző 30 nappal korábban megkeresi a Kincstárt. A Kincstár a kért adatokat a megkereséstől számított 15 napon belül bocsátja az eljáró szerv rendelkezésére.

A bírósági eljárási illeték elektronikus úton történő megfizetése és ellenőrzése

6/A. §[34]

(1) A közjegyző által fizetési meghagyásos eljárásban és a fizetési meghagyás alapján indult végrehajtási eljárásban hozott határozat ellen elektronikus úton benyújtott fellebbezés utáni bírósági eljárási illetéket átutalással kell megfizetni az illetékes törvényszék Kincstárnál vezetett - a bíróságok központi honlapján közzétett - illetékbevételi számlájára.

(2) Az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni az eljáró bíróságnak a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott jelzőszámát (a továbbiakban: jelzőszám) és az eljárási illetékfizetésre kötelezett fél nevét, továbbá a fellebbezéssel támadott határozat ügyszámát és az ügyszámmal egy sorban, ahhoz törtvonallal kapcsolva feltüntetett sorszámot (a továbbiakban együtt: ügyszám).

(3) A bírósági eljárásban elektronikus úton eljáró fél az illetéket az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren keresztül vagy az illetékes bíróság Kincstárnál vezetett illetékbevételi számlájára átutalással fizeti meg. Átutalás esetén a közleményrovatban fel kell tüntetni az eljáró bíróság jelzőszámát és az eljárási illetékfizetésre kötelezett fél nevét, a beadvány bírósági érkeztetési azonosító számát és - ha az ismert a - lajstromszámát. Átutalás esetén az illetéket annak a bíróságnak az illetékbevételi számlájára kell megfizetni, amely bíróság előtti eljárásban az illetékfizetési kötelezettség keletkezik.

(4) Amennyiben az illetéket az elektronikus úton eljáró fél a bíróság Kincstárnál vezetett illetékbevételi számlájára történő átutalással fizeti meg

a) a fellebbezési illetéket

aa) ha a fellebbezett határozatot járásbíróság, kerületi bíróság, közigazgatási és munkaügyi bíróság vagy törvényszék hozta, a határozatot hozó bíróság székhelye szerinti törvényszék;

ab) ha a fellebbezett határozatot ítélőtábla hozta, a határozatot hozó ítélőtábla;

b) a csatlakozó fellebbezési illetéket a fellebbezési eljárást lefolytató törvényszék vagy ítélőtábla;

c) a felülvizsgálati illetéket a felülvizsgálati kérelemmel érintett határozatot hozó elsőfokú bíróság székhelye szerinti törvényszék;

d) a csatlakozó felülvizsgálati illetéket a Kúria

illetékbevételi számlájára kell teljesíteni.

(5) A jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránti perben elektronikus úton eljáró fél az illetéket - a technikai feltételek megléte esetén - az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren keresztül vagy az önkormányzati adóhatóság illetékbevételi számlája javára átutalással fizeti meg. Átutalás esetén a közleményrovatban fel kell tüntetni az eljáró bíróság jelzőszámát és az eljárási illetékfizetésre kötelezett fél nevét, továbbá a birtokvédelmi határozat számát.

(6) Amennyiben a bírósági illetéket a bírósági eljárást megelőző más szerv vagy hatóság eljárására tekintettel kell leróni, az elektronikus úton eljáró fél az illetéket a Kincstár által e célra létrehozott központosított beszedési számla vagy az eljáró szerv, hatóság kezdeményezésére nyitott központosított beszedési számla beszedési alszámlája javára fizeti meg átutalással vagy - a technikai feltételek megléte esetén - az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren keresztül. Átutalás esetén a közleményrovatban fel kell tüntetni az eljáró bíróság jelzőszámát és az eljárási illetékfizetésre kötelezett fél nevét, továbbá az adott szerv vagy hatóság előtti ügy ügyszámát és azon döntés vagy intézkedés alszámát, amely okán az illetékfizetési kötelezettség keletkezett.

(7) Ha a fél a bírósági eljárás illetékét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény vagy a cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 119. §-a alapján elektronikus úton kezdeményezett eljárásokban átutalással fizeti meg, a közleményrovatban fel kell tüntetni az érintett (az adós, illetve a törölt cég) nevét, cégjegyzékszámát, az eljárást kezdeményező fél nevét, cégjegyzékszámát és az eljárás tárgyát. Amennyiben a fél ezekben az eljárásokban elektronikus úton jogorvoslati kérelmet terjeszt elő, átutalással történő fizetés esetén a közleményrovatban az illetékfizetésre köteles fél nevét és cégjegyzékszámát, valamint a jogorvoslat tényét, az ügy ügyszámát és a jogorvoslattal támadott határozat alszámát kell feltüntetnie.

(8) Az átutalással történő illetékfizetés tényét az eljáró bíróság, a bírósági eljárást megelőzően eljáró más szerv, hatóság és a jegyző a Kincstártól kapott illetékbevételi számlakivonat adatai alapján, a számlaforgalomba történő betekintéssel, az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren keresztül történő illetékfizetés tényét a 6/B. § szerint ellenőrzi. A bírósági eljárást megelőzően eljáró más szerv, hatóság, jegyző az iratok polgári perrendtartásról szóló törvényben foglaltak szerinti felterjesztésével egyidejűleg az illeték megfizetésének tényét és a megfizetett illeték összegét vagy az illeték megfizetésének elmulasztását közli a bírósággal.

(9) Az (1)-(8) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni, ha a fél a bírósági eljárási illetéket nem elektronikus úton kezdeményezett eljárásban fizeti meg átutalással vagy az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren keresztül.

Az eljárási illeték megfizetése az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren (a továbbiakban: EFER-en) keresztül[35]

6/B. §[36]

Az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren keresztül történő illetékfizetésre az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

Az illetékbevételi számlára fizetett összegek visszatérítése

7. §

(1)[37] Amennyiben az eljáró hatóság - ide nem értve az adóhatóságot - megállapítja, hogy az ügyfél több illetéket fizetett, mint amennyi járt volna, a túlfizetés visszatérítését átiratban közli az állami adóhatósággal, amely intézkedik a túlfizetés ügyfél részére történő visszatérítéséről. Az értesítés egy példányát az eljáró hatóság az ügyfél részére is megküldi.

(2)[38] Ha az ügyfél készpénzátutalási megbízás útján anélkül fizetett illetéket, hogy közigazgatási hatósági eljárást kezdeményezett volna, az illeték visszatérítését az állami adóhatóságtól kérheti. A kérelemhez csatolni kell a feladóvevényt, melynek átvételéről az állami adóhatóság igazolást állít ki a kérelmező részére. Az igazoláson fel kell tüntetni a befizető nevét, lakcímét, székhelyét, a feladóvevényen szereplő összeget és a befizetés időpontját. Az állami adóhatóság a feladóvevény azonosítószámának, a befizető nevének, a befizetett összegnek és a befizetés időpontjának a közlésével a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül megkeresi a Kincstárt. A Kincstár a megkereséstől számított 15 napon belül visszaigazolja, hogy az azonosított feladóvevényen szereplő összeg tényleges megfizetése megtörtént, és azt más szerv megkeresésére még nem igazolta vissza.

(3)[39] A Kincstárnál vezetett illetékbevételi számla javára tévesen indított banki átutalások esetén az állami adóhatóságnál kérhető a tévesen átutalt összeg visszatérítése. A kérelemhez csatolni kell az átutalásról szóló banki igazolást. Az állami adóhatóság a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a kérelmező számlaszámának, nevének, az átutalt összegnek és az átutalás dátumának közlésével megkeresi a Kincstárt. A Kincstár a megkereséstől számított 8 napon belül visszaigazolja, hogy a kérdéses átutalás megtörtént, és azt más szerv megkeresésére nem igazolta vissza.

(4)[40] Ha az ügyfél a 6/A. § alapján anélkül fizetett illetéket, hogy eljárást kezdeményezett volna, az átutalással megfizetett illeték visszatérítése iránti kérelem az állami adóhatóságnak címezve, annál a bíróságnál terjeszthető elő, amelynek illetékbevételi számlájára az illetéket megfizették. A kérelemben meg kell jelölni az átutalás közlemény rovatában feltüntetett 6/A. § (3) bekezdése szerinti adatokat, a befizető nevét (elnevezését) és lakóhelyét (székhelyét), adóazonosító számát, az illetékbevételi számla számát, az átutalással megterhelt számla számát és a terhelés napját. A bíróság a kérelem megküldésével egyidejűleg az állami adóhatóságot tájékoztatja arról, hogy a kérelemben megjelölt befizetésre hivatkozással indult-e eljárás, illetve a befizetést bírósági eljárásban felhasználták-e. A bíróság által továbbított kérelem alapján az illeték visszatérítése ügyében az állami adóhatóság az adó-visszatérítés általános szabályai szerint jár el, és az illetéket saját illetékbevételi számlájáról téríti vissza.

(4a)[41] Ha az ügyfél az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer használatával a 6/A. § alapján anélkül fizetett illetéket, hogy eljárást kezdeményezett volna, a (4) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kérelemben meg kell jelölni a befizetés pénzügyi azonosítóját, és ha az a pénzügyi azonosítótól eltérő, a tranzakciós azonosítóját is, a befizető nevét (elnevezését) és lakóhelyét (székhelyét), adóazonosító számát, a fizetéssel megterhelt számla számát és a terhelés napját. A bíróság az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer felhasználói felületén elektronikus úton lekérdezi az eljárási illeték megfizetésének tényét, és a lekérdezés eredményének megfelelően a kérelem megküldésével egyidejűleg az állami adóhatóságot tájékoztatja arról, hogy a kérelemben megjelölt befizetésre hivatkozással indult-e eljárás, illetve a befizetést bírósági eljárásban felhasználták-e.

(5)[42] Ha a fizetési meghagyásos eljárásban előterjesztett fellebbezést a közjegyző elutasítja, az erről szóló végzés egy példányát az állami adóhatóságnak is megküldi. Az állami adóhatóság megkeresi azt a törvényszéket, amelynek számlájára az illetéket meg kellett fizetni; a megkeresésben meg kell jelölni az átutalás közlemény rovatában feltüntetett ügyszámot, a befizető nevét (elnevezését) és lakóhelyét (székhelyét), adóazonosító számát, az illeték-bevételi számla számát, az átutalással megterhelt számla számát, és a terhelés napját. Amennyiben a törvényszék arról tájékoztatja az állami adóhatóságot, hogy a befizetés a megkeresésben foglaltak szerint megtörtént, az állami adóhatóság intézkedik az illeték, vagy meghatározott részének ügyfél részére történő kiutalásáról. Amennyiben a törvényszék tájékoztatása szerint az illetéket nem, vagy nem megfelelő összegben fizették meg, az illeték, vagy meghatározott részének behajtása iránt az állami adóhatóság intézkedik.

(5a)[43] Ha az egyes elektronikus úton kezdeményezhető eljárásokhoz kapcsolódó, EFER rendszeren keresztül megfizetett eljárási illetékek esetén szükségessé válik az (1) bekezdésben foglalttól eltérő okból az illeték visszatérítése, akkor az eljáró hatóság az eljárás hatósági ügyintézési szakrendszere hatósági felhasználói felületén elektronikus úton lekérdezi az eljárási illeték megfizetés tényét, és a lekérdezés eredményét megküldi a vármegyei (fővárosi) adó- és vámigazgatóság részére. Ez szolgál az illeték megfizetésének igazolására, valamint annak igazolására, hogy azt más szerv megkeresésére még nem igazolta vissza. Az eljáró hatóság az ügyfél lakóhelye (székhelye) szerint illetékes vármegyei (fővárosi) adó- és vámigazgatóság részére továbbítja az igazolásokat. A vármegyei (fővárosi) adó- és vámigazgatóság az említett igazolások alapján jár el az illeték törlése/visszatérítése ügyében.

(6)[44] Amennyiben az (1)-(5a) bekezdés alapján visszatérítésnek van helye, az állami adóhatóság azt postai átutalás, ha pedig az ügyfél (kérelmező) számlaszáma ismert, akkor banki átutalás útján fizeti vissza.

A bírósági eljárási illeték utólagos elszámolással történő megfizetése és a megfizetés ellenőrzése

8. §

(1)[45] Annak a gazdálkodó szervnek, amely az állami adóhatóságtól a bírósági eljárási illeték utólagos megfizetésére engedélyt kapott, az eljárást kezdeményező iraton az e célra rendszeresített gumibélyegzővel a következő szöveget kell feltüntetni: "A bírósági (nemperes és peres) eljárást terhelő....................Ft bírósági eljárási illeték megfizetésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ügyszám/év számú engedélye alapján utólagos elszámolással kerül sor."

(2)[46] A gazdálkodó szervezet e § szerinti kötelezettségének teljesítését az állami adóhatóság ellenőrzi.

(3)[47] Az utólagos elszámolás érdekében a gazdálkodó szervezet az általa kezdeményezett bírósági eljárásokról olyan naprakész, sorszámmal ellátott nyilvántartást köteles vezetni, amelyből megállapítható az ügy bírósági ügyszáma, az ügy gazdálkodó szervezetnél vezetett nyilvántartási száma, az ügy tárgya, az adós neve és a fizetendő illeték összege.

(4)[48] A (3) bekezdésben meghatározott adattartalommal külön nyilvántartást kell vezetni azokról az ügyekről, amelyeknél a bíróság jogerős határozatával bírósági eljárási illeték visszatérítéséről rendelkezett.

(5)[49]

(6)[50] A gazdálkodó szerv a bírósági eljárásokról vezetett nyilvántartást az állami adóhatóság hozzájárulásával selejtezheti.

9. §

(1) E rendelet 2005. január 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet 8. §-ában foglaltakat a 2005. január 1-je után kiadott engedélyek esetén kell alkalmazni.

(3)[51] E rendelet

a) 1. § (1) bekezdése f)-g) pontjainak (2) bekezdése e) pontjának, 6/A. §-ának, 7. §-a (4)-(5) bekezdésének az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet módosításáról szóló 5/2011. (II. 11.) NGM rendelet (Módr.) által megállapított szövegét a hatálybalépésüket követően megfizetett bírósági eljárási illetékek

b) 8. §-ának a Módr. által megállapított szövegét a hatálybalépést követően megadott, illetve meghosszabbított engedélyek

vonatkozásában kell alkalmazni.

(4)[52] E rendelet 8. § (1) bekezdésének az egyes illetékjogi tárgyú PM rendeletek módosításáról szóló 46/2012. (XII. 27.) NGM rendelet 6. §-a által megállapított szövegét a 2013. január 1-je után kiadott engedélyek esetén kell alkalmazni.

Dr. Draskovics Tibor s. k.,

pénzügyminiszter

Melléklet a 44/2004. (XII. 20.) PM rendelethez[53]