2004. évi XLVII. törvény

a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosításáról[1]

1. § (1) A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: törvény) 3. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A területi kamara az 1. § (1) bekezdésében meghatározott mérnöki, illetve építészeti tevékenység jogszerűségének biztosítása és szakmai színvonalának javítása érdekében az alábbi közfeladatokat látja el:]

[b) figyelemmel kíséri, hogy a mérnöki, illetve építészeti tevékenységet csak az arra jogosultak végezzék, ennek keretében érdekeltsége területén]

"ba) a tervező jogosultságának megállapítása céljából - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseit is figyelembe véve -:

- az építési engedélyek nyilvántartásába betekinthet,

- az építésügyi- és az építésfelügyeleti hatóság megkeresésére, vagy ha ezt a területi kamaráknál folyamatban lévő eljárás indokolja, a tervdokumentációk alapján véleményt nyilváníthat,

- az építésfelügyeleti hatóságok éves ellenőrzési ütemtervének tartalmára javaslatot tehet, továbbá

- az építésügyi-, illetve az építésfelügyeleti hatóság hatósági ellenőrzéseiben, célvizsgálataiban részt vehet,"

(2) A törvény 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A területi kamarák az (1) bekezdés b), e) és f) pontjaiban meghatározott közfeladataikat erre felhatalmazással bíró megbízottjaik útján is elláthatják."

2. § A törvény 5. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A taggyűlés határozatképes, ha a bejegyzett tagok több, mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt, azonos napirenddel összehívott taggyűlés határozatképes, ha azon a bejegyzett tagok több, mint 10%-a - 3 000 főt meghaladó taglétszámú kamara esetében 5%-a - jelen van. A megismételt közgyűlést az eredeti közgyűlés időpontját követő 60 napon belül kell összehívni."

3. § A törvény 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A küldöttgyűlés határozatképes, ha a küldöttek több, mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt, azonos napirenddel összehívott küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a küldöttek több, mint egyharmad része jelen van. A megismételt küldöttgyűlést az eredeti küldöttgyűlés időpontját követő 60 napon belül kell összehívni."

4. § A törvény 18. § (4) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A szakmai tagozatok véleményezési és - saját szakmai területüket illető ügyekben - egyetértési joggal rendelkeznek, amely a kamarai állásfoglalások előkészítése során az érintett szakmai tagozattól nem vonható el, véleményüket a kamara állásfoglalásában képviselni köteles."

"(6) Az országos kamara szakmai állásfoglalásától a területi kamarák és a szakmai tagozatok nem térhetnek el."

5. § A törvény 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A választott tisztségviselők, bizottsági tagok, küldöttek és a tagozatok elnökei megbízatásának leghosszabb időtartama négy év, amely ismételt megválasztásukkal több alkalommal is meghosszabbítható. Országos és területi kamarai vezető tisztségviselőkre az alapszabályban meghatározott összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak."

6. § A törvény 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kamarai felvételre jogosító szakmai feltételek a következők:

a) a mérnöki kamarák esetében:

aa) a szakterületnek megfelelő szakirányú képzést nyújtó egyetemen szerzett oklevél,

ab) a szakterületnek megfelelő szakirányú képzést nyújtó főiskolán szerzett oklevél; b) az építész kamarák esetében:

ba) a szakterületnek megfelelő szakirányú képzést nyújtó egyetemen szerzett oklevél és legalább két év építészeti tevékenységben szerzett szakmai gyakorlat,

bb) a szakterületnek megfelelő szakirányú képzést nyújtó főiskolán szerzett oklevél, továbbá külön jogszabályban meghatározott szakirányú továbbképzés eredményes elvégzése és legalább öt év építészeti tevékenységben szerzett szakmai gyakorlat,"

7. § A törvény 29. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"29. § (1) A tag kötelezettsége, hogy

a) megfizesse a területi alapszabályban rögzített határidőig és az országos küldöttgyűlés által megállapított mértékű tagdíjat,"

8. § A törvény 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Amennyiben a tagnak a tagsági viszonya alatt egy évi tagdíjat meghaladó hátraléka halmozódik fel, a területi kamara elnöksége a tagsági viszonyt határozatával megszüntetheti. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet az országos kamarához kell benyújtani. Amennyiben a fellebbezéssel egyidejűleg a tag a hátralékos tagdíjat maradéktalanul megfizeti, az első fokú határozatot hatályon kívül kell helyezni."

9. § A törvény 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az első fokú határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye."

10. §[2]

11. § Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke