2004. évi LXXI. törvény
az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról[1]
1. § Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) a következő XVI/D. fejezettel és 66/I-J. §-okkal egészül ki:
"XVI/D. Fejezet
AZ ÁFA-RAKTÁRRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
66/I. § (1) E fejezet alkalmazásában:
1. áfa-raktár: a jövedéki termékek kivételével, a közösségi áru korlátlan ideig történő tárolása céljából létesített raktár, melyet olyan belföldön nyilvántartásba vett adóalany üzemeltet - ide nem értve azt az adóalanyt, aki termelő tevékenységet végez belföldön -, aki (amely) rendelkezik a Közösségi Vámkódexet létrehozó 2913/92 (EGK) számú Tanácsi Rendelet végrehajtásáról szóló 1993. július 2-i 2454/93 (EGK) számú Bizottsági Rendelete 525. cikkében meghatározott "A" típusú vámraktári engedéllyel. Az áfa-raktár üzemeltetését a raktár működési helye szerint illetékes fővámhivatal engedélyezi. Az engedélyezés feltételei megegyeznek az "A" típusú vámraktáréval. Az áfa-raktárban tárolt termékek a Vám- és Pénzügyőrség (továbbiakban: vámhatóság) közvetlen, vagy közvetett felügyelete alatt állnak;
2. közösségi áru: a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 1992. október 12-i 2913/92 (EGK) Tanácsi Rendelet 4. cikk 7. pontjában meghatározott termék;
3. beraktározó: a beraktározandó terméket értékesítő adóalany;
4. kiraktározást kérő: kiraktározandó termék feletti rendelkezési joggal bíró személy, szervezet.
(2) Az áfa-raktárba történő beraktározás során a vámhatóság áruvizsgálatot végez, mely lehet adminisztratív, szúrópróbaszerű, vagy tételes. A beraktározást a vámhatóság a beraktározási okmányon bélyegző lenyomatával igazolja. A beraktározási okmányhoz a számla másodpéldányát, Közösségen belülről történő termékbeszerzés esetén a terméket kísérő okmány másolatát mellékelni kell. Beraktározási okmányt legalább három példányban kell kitölteni. Egy példányt az üzemeltető, egyet a beraktározó és egyet pedig a vámhatóság köteles megőrizni.
(3) Az üzemeltető köteles a raktárban tárolt termékekről folyamatos nyilvántartást vezetni az aktuális be- és kiraktározást figyelembe véve, valamint negyedévente leltárt készíteni. A nyilvántartásban az üzemeltető köteles beraktározó és termék szerinti bontásban feltüntetni a beraktározási okmányon szereplő adatokat. A nyilvántartásban fel kell tüntetni a beraktározott, illetve kiraktározott termék tulajdonosát.
(4) Ha a beraktározott termék az értékesítés közvetlen következményeként továbbra is áfa-raktárban marad, a beraktározott terméket értékesítő a teljesítéssel egyidejűleg köteles az üzemeltetőnek bejelenteni a (8) bekezdés b),c), e) pontjaiban felsorolt adatokat azzal az eltéréssel, hogy beraktározó alatt a terméket értékesítőt, kiraktározó alatt a terméket beszerzőt kell érteni.
(5) Az áfa-raktárból terméket kiraktározni a vámhatóság által lepecsételt kiraktározási okmánnyal, és harmadik országba történő kivitel esetén a kiviteli célú Egységes Vámokmány (EV), illetve - nem harmadik országba történő kivitel esetén - a termékértékesítést igazoló számlával lehet. A kiraktározási okmányt három példányban kell kiállítani, melynek egy példányát a vámhatóság, egy példányát a kiraktározást kérő, valamint egy példányát az üzemeltető köteles megőrizni.
(6) A terméknek harmadik országba történő kivitelét igazoló EV vámhatóság által igazolt eredeti 3. példányát - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - a kiraktározástól számított 60 napon belül a kiraktározást kérőnek az üzemeltető részére vissza kell küldenie. A kiraktározás csak a 66/J. § (4) bekezdés szerint keletkező fizetendő adó teljes összegének biztosítása mellett történhet. A kivitelt igazoló 3. példányt az üzemeltetőnek igazolás céljából át kell adnia a felügyelő vámhivatal részére.
(7) Amennyiben a kiraktározással együtt TIR Egyezmény szerinti, vagy az Egységes Árutovábbítási Eljárásról szóló Egyezmény szerinti harmadik országba (Svájc, Norvégia, Izland) egységes árutovábbítási eljárás indul, úgy a kiviteli ÉV-t az áfa-raktárat felügyelő vámhivatal igazolja.
(8) Beraktározási és kiraktározási okmány az erre a célra rendszeresített okmány, melyek az alábbi adatokat tartalmazzák:
a) raktár-nyilvántartási szám;
b) beraktározó/kiraktározó személy neve, címe, adószáma;
c) beraktározott/kiraktározott termék megnevezése;
d) a beraktározott/kiraktározott termék értékesítéséről kiállított számla sorszáma, kivéve, ha a beraktározás terméket kísérő okmány másolatával, illetve ha a kiraktározás EV-vei történik;
e) a beraktározott/kiraktározott termék mennyisége;
f) a beraktározott/kiraktározott termék tárolási helye (engedélyezett raktár pontos címe);
g) kiraktározás esetén annak időpontja;
h) áruvizsgálat eredménye, hely, dátum, aláírás.
66/J. § (1) A 12. § szerinti, a nemzetközi közlekedéshez és a termékek nemzetközi forgalmához közvetlenül kapcsolódó termékértékesítéssel esik egy tekintet alá az a termékértékesítés, melynek közvetlen következményeként:
a) a terméket áfa-raktárba raktározzák be;
b) a termék változatlanul áfa-raktárban marad.
(2) Adómentes az a Közösségen belülről történő termékbeszerzés, melynek közvetlen következményeként a terméket áfa-raktárba raktározzák be.
(3) Termékértékesítéssel esik egy tekintet alá a terméknek az áfa-raktárból történő kiraktározása, amennyiben az nem kiviteli célú EV-vel történik. Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja a terméknek az áfa-raktárból történő kiraktározásának napja.
(4) Termékértékesítésnek minősül továbbá az is, ha a kiviteli célú EV-vel kiraktározott termék harmadik országba történő kiléptetése nem történt meg. Az esedékessé váló adót a vámhatóság kiszabja és a 66/I. § (6)-(7) bekezdése szerinti eljáráshoz nyújtott biztosíték terhére érvényesíti.
(5) Termékértékesítésnek minősül az a különbözet is, amely a beraktározott termék nyilvántartás szerinti és tényleges mennyiségének eltéréséből adódik. Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja a hiány, illetve a többlet feltárásának időpontja.
(6) A (3)-(5) bekezdés szerinti termékértékesítés esetén az adó alapja a terméknek az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló adó nélküli forgalmi értéke. Az e § szerint keletkezett fizetendő adó levonható előzetesen felszámított adóként nem vehető figyelembe, kivéve, ha a kiraktározással egyidejűleg 6-7. § szerinti termékértékesítés is megvalósul. Amennyiben az adóalanyt levonási jog illeti meg a (3) bekezdés szerint fizetendő adó tekintetében, a levonási jog keletkezésének időpontja megegyezik a (3) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjával. Amennyiben az adóalanyt levonási jog illeti meg a (4) bekezdés szerint kiszabott adó tekintetében, a levonási jog keletkezésének időpontja megegyezik a (4) bekezdés szerint kiszabott adó összegét közlő határozat jogerőre emelkedésének időpontjával. Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele a 6-7. § szerinti, a kiraktározással egyidejűleg megvalósított termékértékesítésről kiállított számla.
(7) A (3)-(4) bekezdés szerinti esetben az adó fizetésére kötelezett az, aki a termék felett az áfa-raktárból történő kiraktározáskor tulajdonjoggal rendelkezik.
(8) Az (5) bekezdés szerinti esetben az adó fizetésére az áfa-raktárat üzemeltető kötelezett. Az (5) bekezdés alapján keletkezett adófizetési kötelezettség tekintetében az áfa-raktárat üzemeltető adóalanyt és a termék felett tulajdonjoggal rendelkező adóalanyt egyetemleges felelősség terheli.
(9) A vámhatóság által végzett vámhatósági eljárásért a vámjogszabályokban meghatározott szemledíjat kell fizetni."
2. § E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azokra a termékértékesítésekre kell először alkalmazni, amelyeknél az adófizetési kötelezettség, illetve levonási jog e törvény hatálybalépését követően keletkezik.
Mádl Ferenc s. k.,
a Köztársaság elnöke
Dr. Szili Katalin s. k.,
az Országgyűlés elnöke
Lábjegyzetek:
[1] A törvényt az Országgyűlés a 2004. június 21-i ülésnapján fogadta el.