7/2004. (IV. 20.) IHM rendelet

az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás nettó elkerülhető költségei számításának alapelveiről és meghatározásának módjáról

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 182. §-a (4) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §[1]

E rendelet hatálya

a) az Eht. 117. §-a szerinti egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatást (a továbbiakban: egyetemes szolgáltatás) nyújtó egyetemes szolgáltatóra (a továbbiakban: szolgáltató) és

b) a Nemzeti Hírközlési Hatóságra (a továbbiakban: hatóság) terjed ki.

2. §[2]

(1) Amennyiben jogszabály vagy egyetemes szolgáltatási szerződés egyetemes szolgáltatások nettó elkerülhető költségeinek kimutatását vagy ellenőrzését írja elő, ezen költségeket e rendelet 1. mellékletében foglaltak szerint kell számítani, illetve ellenőrizni.

(2) A szolgáltatók kizárólag e rendelet szerint számított, az egyetemes szolgáltatás nyújtásából keletkező nettó elkerülhető költségeiknek az állam általi - a hatóságon keresztül történő - megtérítésére jogosultak.

Előfizetői névjegyzék elérhetővé tétele közvetlen nettó elkerülhető költségének meghatározása

3. §[3]

A szolgáltató azon szolgáltatások esetében készít nettó elkerülhető költségszámítást, amelyekre vonatkozóan az egyetemes szolgáltatási szerződésben kérte az ebből eredő méltánytalan többletteher megtérítését.

Telefonhálózathoz való hozzáférés

4. §[4]

(1) A tárgyévi nettó elkerülhető költségek számítása a szolgáltató hatóság által jóváhagyott számviteli szétválasztás kimutatásán alapulnak. A nettó elkerülhető költségek kiszámításában szereplő közvetlen költségek, valamint a kiszámításban szereplő tárgyi eszközök és immateriális javak tárgyévben aktivált értékei megegyeznek a szolgáltató főkönyvi és analitikus nyilvántartásaiban foglalt értékekkel.

(2) A telefonhálózathoz való hozzáférés biztosítása nettó elkerülhető költség megállapítása e rendelet 1. melléklet 1. pontja szerint történik.

Nyilvános telefonállomások

5. §[5] (1) A tárgyévi várható nettó elkerülhető költségek, és egységköltségek számítása a szolgáltató megelőző legutolsó évi, a hatóság által jóváhagyott számviteli szétválasztás kimutatásán alapulnak. A nettó elkerülhető költségek kiszámításánál csak a ténylegesen felmerülő közvetlen költségek vehetők számításba.

(2) A nyilvános telefonállomások nettó elkerülhető költségének, valamint egységköltségének megállapítása e rendelet 1. melléklet 2. pontja szerint történik.

Előfizetői névjegyzék elérhetővé tétele

6. §[6] Az előfizetői névjegyzék elérhetővé tételének nettó elkerülhető költségének megállapítása e rendelet 1. melléklet 3. pontjában foglaltak alapján történik.

Országos belföldi tudakozó nyújtása

7. §[7] A belföldi tudakozó szolgáltatás nettó elkerülhető költségének megállapítása e rendelet 1. melléklet 4. pontjában foglaltak alapján történik.

Záró rendelkezések

8. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Parlament és a Tanács egyetemes szolgáltatásról és az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelvével (Egyetemes szolgáltatási irányelv) összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Kovács Kálmán

informatikai és hírközlési miniszter

1. melléklet a 7/2004. (IV. 20.) IHM rendelethez[8]

A nettó elkerülhető költség számítása

Az egyetemes szolgáltatások nettó elkerülhető költsége a figyelembe vehető szolgáltatások bevételeinek és költségeinek különbségeként határozható meg.

SZÁMÍTÁSI LÉPÉSEK

1. Telefonhálózathoz való hozzáférés nettó elkerülhető költségének meghatározása

1.1. A támogatásba bevont hozzáférési vonalak kiválasztása

1.2. A támogatásba bevont hozzáférési vonalak kiépítése tényleges költségének meghatározása

1.3. A hozzáférési vonalak bevételének meghatározása

A. Telefonhálózathoz való hozzáférés nettó elkerülhető költsége: = 1.2.-1.3.

2. Nyilvános telefonállomások nettó elkerülhető költségének és egységköltségnek meghatározása

2.1. A költségszámításba bevont, veszteségesen üzemeltethető nyilvános telefonállomások kiválasztása, száma (2.1.3.)

2.2. A nyilvános telefonállomások költségének meghatározása

2.3. A 2.1. pontban kiválasztott veszteségesen üzemeltethető nyilvános telefonállomások átlagos bevételének meghatározása

A. Nyilvános telefonállomások összes nettó elkerülhető költsége: = (2.2.-2.3.) x 2.1.3

B. Nyilvános telefonállomások nettó elkerülhető egységköltsége: = A + 2.1.3

3. Előfizetői névjegyzék elérhetővé tétele közvetlen nettó elkerülhető költségének meghatározása

3.1. Az előfizetői névjegyzék elérhetővé tételével kapcsolatos költségek

3.2. Az előfizetői névjegyzékkel kapcsolatos bevételek

A. Az előfizetői névjegyzék nettó elkerülhető költsége: = 3.1.-3.2.

4. Országos belföldi tudakozó nyújtása

4.1. Az országos belföldi tudakozó költsége

4.2. Az országos belföldi tudakozó bevételei

A. Országos belföldi tudakozó nyújtása nettó elkerülhető költsége: = 4.1.-4.2.

SZÁMÍTÁSI LÉPÉSEK MEGHATÁROZÁSA

1. Telefonhálózathoz való hozzáférés nettó elkerülhető költségének meghatározása

1.1. A támogatásba bevont hozzáférési vonalak kiválasztása

A szolgáltató meghatározza, hogy számviteli kimutatásaiban adott aktivált értékű előfizetői hozzáférési vonal az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozik-e, és így igényelhető-e utána egyetemes támogatás. Nem vehető a számviteli kimutatásokban aktivált előfizetői hozzáférési vonal figyelembe, ha az adott előfizetői hozzáférési pont tekintetében a szolgáltató egyetemes szolgáltatási szerződéskötési kötelezettsége alapján az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának részletes pénzügyi és műszaki feltételeiről és követelményeiről szóló 97/2010. (III. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. §-a szerint nem volt köteles hozzáférési vonalat kiépíteni.

1.2. A támogatásba bevont hozzáférési vonalak kiépítése tényleges költségének meghatározása

A szolgáltató - számviteli kimutatásai alapján - meghatározza az 1.1. pontban kiválasztott előfizetői hozzáférési vonalak tárgyévben aktivált értékét, melynek megfelelőségét beruházási számlákkal vagy a könyveiben elszámolt aktivált saját teljesítménnyel igazolja.

A szolgáltató meghatározza az 1.1. pont alapján kiválasztott hozzáférési vonalak tárgyévben aktivált értékének azon részét, amely közvetlenül és csak az igényelt hozzáférési ponton egyetemes előfizetői hozzáférési szolgáltatás nyújtása érdekében merült fel.

A hozzáférési vonalak összes tényleges kiépítési költségei meghatározása során figyelembe kell venni a szolgalmi és használati jogok létesítésére kiterjedő költségeket, valamint a szolgalmi és használati jog alapítása körében, a szolgáltató által az ingatlan tulajdonosa részére megfizetett kártalanítás összegét is.

Amennyiben egy szolgáltató olyan hálózati elemek aktivált értékét is be kívánja számítani, amelyek alkalmasak más hozzáférési vonalak egyes elemeinek kiváltására, úgy a következőképpen kell eljárnia:

- meghatározza az adott hálózati elem kapacitásának elméleti maximumát, azaz azt, hogy az adott hálózati elem, az alkalmazott technológiától függetlenül maximálisan hány darab előfizetői hozzáférési pont kiszolgálására alkalmas;

- az adott hálózati elem aktivált értékét a szolgáltató elosztja az előző pontban meghatározott értékkel;

- a hozzáférési vonalak költségének kiszámításakor olyan hálózati elem esetében, amely más hozzáférési vonalak egyes elemeinek kiváltására alkalmas az adott eszköz aktivált értékének előző pont szerint meghatározott része vehető figyelembe.

1.3. A hozzáférési vonalak bevételének meghatározása

A szolgáltató - számviteli kimutatásai alapján - meghatározza az 1.1. pont alapján kiválasztott hozzáférési vonalak bevételét. A bevételek meghatározása során figyelembe kell venni

a) az előfizetőtől beszedett egyszeri díjakat,

b) az előfizető által a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés c) vagy d) pontja alapján megfizetett összeget,

c) amennyiben a hozzáférésen helyhez kötött telefonszolgáltatáson kívül, a funkcionális internet hozzáféréshez elegendő adatátviteli sebességű szolgáltatástól nagyobb adatátviteli sebességű szolgáltatás vagy műsorterjesztési szolgáltatást is igénybe vesz, ezen szolgáltatásoknak a szolgáltató általános szerződési feltételeiben meghatározott 12 havi díját.

A. A telefonhálózathoz való hozzáférés nettó elkerülhető költség kiszámítása

Az egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítse érdekében nyújtott hozzáférési vonalak tárgyévre vonatkozó közvetlen nettó elkerülhető költsége az 1.1. pont szerint kiválasztott hozzáférési vonalak 1.2. pont szerinti tárgyévre vonatkozó tényleges aktivált értékének és az 1.3. pont szerinti tárgyévre vonatkozó bevételének különbsége.

2. Nyilvános telefonállomások nettó elkerülhető költségének meghatározása

2.1. A költségszámításba bevont, veszteségesen üzemeltethető nyilvános telefonállomások kiválasztása, száma

1. A szolgáltató településenként meghatározza azon nyilvános telefonállomásait, melyeket az egyetemes szolgáltatási kötelezettség miatt üzemeltet. Ezen állomások számának meghatározása során szükséges a nyilvános telefonállomások kialakításával és elhelyezésével kapcsolatos követelményeket figyelembe venni.

2. Következő lépésben a szolgáltató az előző pontban meghatározott nyilvános telefonállomások közül kiválasztja azokat, amelyek üzemeltetése adott évben nyereséges számára, azaz amelyek esetén a realizált bevételek meghaladják a 2.2. pontban meghatározott nyilvános telefonállomások egységköltségét.

3. A szolgáltató a nyilvános telefonállomások üzemeltetésével kapcsolatos támogatási igény kiszámításakor azon nyilvános telefonállomásaira határoz meg támogatási igényt, amelyek üzemeltetése az 1. pont szerinti állomásokból a 2. pont alapján kiválasztott nyilvános telefonállomásokon felül szükséges.

2.2. A nyilvános telefonállomások költségének meghatározása

A nyilvános állomások költségeit a szolgáltató a hatóság által kirótt számviteli szétválasztás kötelezettségre vonatkozó előírásoknak megfelelően elkészített, benyújtott és a hatóság által jóváhagyott számviteli szétválasztás kimutatásban (számviteli szétválasztás modellben) a helyhez kötött kiskereskedelmi üzletág nyilvános állomások üzleti területének múltbeli költsége (HCA) alapján határozza meg. A számviteli szétválasztási modellben a nyilvános állomások összes költségeként meghatározható összeg és az összesen üzemeltetett nyilvános állomás darabszámának hányadosa a nyilvános telefonállomások egységköltsége.

2.3. A 2.1. pontban kiválasztott veszteségesen üzemeltethető nyilvános telefonállomások átlagos bevételének meghatározása

1. A nyilvános telefonállomások esetében a szolgáltató azon forgalmi szolgáltatások bevételeit és a reklámcélból hasznosított telefonállomások esetében a reklámcélú hasznosításból származó bevételeket határozza meg, amelyek elvesznének az adott nyilvános telefonállomás megszűnésével (leszerelésével). Az egyes nyilvános telefonállomások bevételeinek meghatározását a szolgáltató a számviteli szétválasztásban szereplő nyilvános telefonállomások részletes analitikája alapján végzi el. A nyilvános telefonállomások esetében a használók által az állomásról indított vagy általuk fogadott hívások bevételeit kell meghatározni.

2. A nyilvános telefonállomások egy állomásra jutó átlagos bevétele a 2.1.3. pontban kiválasztott nyilvános telefonállomások egyedi bevételei összegének és a 2.1.3. szerinti nyilvános telefonállomások számának hányadosa.

A. A nyilvános telefonállomások nettó elkerülhető költségének meghatározása

A 2.2. pontban meghatározott egységköltség, valamint a 2.3.2. pont szerinti átlagos bevétel különbsége és a 2.1.3. pont szerint kiválasztott nyilvános telefonállomások számának szorzata.

B. A nyilvános telefonállomások nettó elkerülhető egységköltségének meghatározása

Az A. pont szerinti nettó elkerülhető költség és a 2.1.3. szerint kiválasztott veszteségesen üzemeltethető nyilvános telefonállomások darabszámának hányadosa a nyilvános telefonállomások nettó elkerülhető egységköltsége.

3. Előfizetői névjegyzék elérhetővé tétele közvetlen nettó elkerülhető költségének meghatározása

3.1. Az előfizetői névjegyzék elérhetővé tételével kapcsolatos költségek

A költségek megállapításánál a névjegyzék előállításával és előfizetőkhöz való eljuttatásával kapcsolatos költségeket, valamint az előfizetői névjegyzékben található adatok gyűjtésével, tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos költségek előfizetői névjegyzék szolgáltatásra aktivált részét lehet figyelembe venni.

3.2. Az előfizetői névjegyzékkel kapcsolatos bevételek

Az előfizetői névjegyzék bevételeinek meghatározásánál figyelembe kell venni a névjegyzék, mint reklámhordozó felület (kiemelt előfizetői megjelenés, előfizetői reklámok stb.) értékesítéséből származó bevételeket. A. Az előfizetői névjegyzék nettó elkerülhető költsége

A névjegyzék elérhetővé tételével kapcsolatos költségek és a névjegyzékkel kapcsolatos bevételek különbségeként kell megállapítani.

4. Országos belföldi tudakozó nyújtása

4.1. Az országos belföldi tudakozó költségének meghatározása

Az országos belföldi tudakozó szolgáltatás nettó elkerülhető költségének megállapítása során a szolgáltató kizárólag azokat a költségeket veszi figyelembe, amelyek a belföldi tudakozó szolgáltatással kapcsolatban merültek fel. A nemzetközi tudakozó vagy a különleges tudakozó szolgáltatással kapcsolatos költségek a számítás során nem vehetőek figyelembe.

A költségek megállapításánál a névjegyzék előállításával és előfizetőkhöz való eljuttatásával, valamint az előfizetői névjegyzékben található adatok gyűjtésével, tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos költségeket lehet figyelembe venni.

4.2. Az országos belföldi tudakozó bevételeinek meghatározása

Az országos belföldi tudakozó szolgáltatás bevételeinek meghatározásakor a szolgáltatás által a szolgáltatásban érintett valamennyi szolgáltató hálózatában generált forgalmi szolgáltatásból származó bevételt együttesen figyelembe kell venni.

A. Országos belföldi tudakozó nyújtása nettó elkerülhető költség kiszámítása

A 4.1. pont szerint költségek és 4.2. pont szerinti bevételek különbsége adja meg az országos belföldi tudakozó szolgáltatás nettó elkerülhető költségét.