80/2004. (V. 4.) FVM rendelet
a tengeri puhatestű állatok tenyésztésének és élve történő forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeiről
Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 45. §-ának 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
Általános rendelkezések
1. §
(1) E rendelet a közvetlenül emberi fogyasztásra, illetve a fogyasztás előtt további feldolgozásra szánt kagylók (Lamellibranchiata), tüskésbőrűek (Echinodermata), zsákállatok (Tunicata) és tengeri csigák (Gastropoda) (a továbbiakban együtt: tengeri puhatestű állatok) tenyésztésére és élve történő forgalomba hozatalára vonatkozó élelmiszer-higiéniai feltételeket határozza meg.
(2) A rendelet tisztításra vonatkozó előírásait a tüskés-bőrűekre, a zsákállatokra és a tengeri csigákra nem kell alkalmazni.
2. §
E rendelet alkalmazásában:
1. Kagyló: minden szűrve táplálkozó Lamellibranchiata puhatestű.
2. Tengeri biotoxinok: toxin-tartalmú planktonnal táplálkozó tengeri puhatestű állatokban felhalmozódó mérgező anyagok.
3. Tiszta tengervíz: a halászati termékek termelésének és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeiről szóló rendelet előírásainak megfelelő tengervíz vagy sós víz.
4. Feljavítás: azoknak az élő tengeri puhatestű állatoknak az átmeneti tárolása, amelyek minősége nem teszi szükségessé - a homok, iszap vagy nyálka eltávolítása érdekében - tisztító központban, tartályban, vagy bármely más, tiszta tengervízzel töltött berendezésben, illetve természetes helyen történő átmosást vagy kezelést.
5. Begyűjtő: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki/amely a begyűjtési területről bármilyen módon élő tengeri puhatestű állatokat takarít be kezelés, feldolgozás, illetve forgalomba hozatal céljából.
6. Tenyésztési terület: minden tengeri, torkolati vagy öböl terület, ahol tengeri puhatestű állatok természetes élőhelye található, illetve azok tenyésztése, szaporítása folyik.
7. Átmosó terület: minden, az illetékes állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: Állomás) által engedélyezett tengeri, torkolati, öböl vagy egyéb terület, amelynek határait egyértelműen jelzik, és amelyet kizárólag élő tengeri puhatestű állatok természetes tisztítására használnak.
8. Elosztó központ: minden, az Állomás által engedélyezett szárazföldi vagy tengeri létesítmény, amely emberi fogyasztásra alkalmas élő tengeri puhatestű állatok fogadására, feljavítására, mosására, tisztítására, osztályozására (a továbbiakban együtt: kezelés) és csomagolására szolgál.
9. Tisztító központ: az egyes tengeri puhatestű állatokat érintő egyes betegségek elleni védekezésről szóló rendelet szerinti tisztító központ.
10. Átmosás: az a művelet, melynek során az élő tengeri puhatestű állatokat az illetékes Állomás felügyelete alatt álló engedélyezett öböl, tengeri, torkolati vagy egyéb területre helyezik át a szennyeződés eltávolításához szükséges időre.
11. Szállítóeszközök: a szárazföldi, vízi vagy légi szállításra szolgáló gépjárművek élő tengeri puhatestű állatok elhelyezésére szolgáló részei, illetve ezen célra szolgáló tartályok.
12. Csomagolás: az élő tengeri puhatestű állatok célnak megfelelő csomagolóanyagban való elhelyezése.
13. Szállítmány: az élő tengeri puhatestű állatoknak elosztó vagy tisztító központban kezelt, egy vagy több fogyasztónak szánt mennyisége.
14. Szállítási tétel: az élő tengeri puhatestű állatoknak egy tenyésztési területről egy alkalommal begyűjtött olyan mennyisége, amelyet engedélyezett elosztó, tisztító központba, átmosó területre vagy feldolgozó üzembe való szállításra szánnak.
15. Forgalomba hozatal: az élő tengeri puhatestű állatoknak nyersen vagy feldolgozva emberi fogyasztásra történő értékesítési célú tartása, eladása, szállítása, illetve forgalomba hozatalának minden egyéb formája.
16. Behozatal: az élő tengeri puhatestű állatoknak az Európai Unió tagállamain kívüli államokból (a továbbiakban: harmadik országok) az Európai Unió területére történő szállítása.
A tenyésztésre vonatkozó követelmények
3. §
(1) A közvetlen emberi fogyasztásra szánt élő tengeri puhatestű állatoknak a forgalomba hozatal során az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:
a) az élő tengeri puhatestű állatok olyan tenyésztési területekről származnak, amelyek megfelelnek az 1. számú mellékletben meghatározott követelményeknek,
b) az élő tengeri puhatestű állatokat a 2. számú mellékletben megállapított feltételeknek megfelelően gyűjtötték be a tenyésztési területekről, és szállították az elosztó, tisztító központba, átmosó területre vagy feldolgozó üzembe,
c) ahol e rendelet előírja, a 3. számú mellékletben megállapított feltételeknek megfelelő, e célra engedélyezett területeken átmosásukat elvégezték,
d) higiénikusan kezelték, szükség esetén tisztításukat elvégezték olyan létesítményben, amely megfelel a 4. számú mellékletben meghatározott követelményeknek,
e) megfelelnek az 5. számú mellékletben előírt követelményeknek,
f) az egészségügyi ellenőrzéseket a 6. számú mellékletben előírtak szerint elvégezték,
g) a 7. számú mellékletnek megfelelően csomagolták,
h) a 8. és 9. számú mellékleteknek megfelelően kielégítő higiéniai feltételek mellett tárolták és szállították, továbbá
i) a 10. számú mellékletnek megfelelő jelöléssel a szállítmányt ellátták.
(2) Fésűskagylók (Pectinidae) forgalomba hozatala esetén az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott rendelkezést csak a halászati termékek termelésének és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeiről szóló rendelet szerinti akvakultúra-termékekre kell alkalmazni.
(3) A további feldolgozásra szánt élő tengeri puhatestű állatoknak meg kell felelniük az (1) bekezdés követelményeinek, feldolgozásukat pedig a halászati termékek termelésének és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeiről szóló rendelet előírásainak megfelelően kell végezni.
4. §
Az elosztó és tisztító központoknak
a) rendszeresen reprezentatív számú mintát kell venni, és a minták laboratóriumi vizsgálatával létre kell hozni egy olyan nyilvántartást, amely az élő tengeri puhatestű állatok tételeinek származási területe alapján, azok elosztó vagy tisztító központban történő kezelése előtti és utáni higiéniai minőségén alapul,
b) nyilvántartást kell vezetni az ellenőrzések eredményeinek folyamatos feljegyzése és az Állomásnak való bemutatása céljából.
5. §
(1) Az Állomás akkor engedélyezi az elosztó és tisztító központok működését, ha azok megfelelnek e rendelet követelményeinek. Ha a központok nem felelnek meg a követelményeknek, az Állomás megteszi a szükséges intézkedéseket, amelyek során figyelembe veszi a 6. § (2) bekezdésében meghatározott ellenőrzések eredményét.
(2) Az Állomás összeállítja az engedélyezett elosztó és tisztító központok jegyzékét, és rendszeres időközönként megküldi a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak (a továbbiakban: Minisztérium). A Minisztérium a központokat hivatalos számmal látja el.
(3) A Minisztérium megküldi az Európai Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság) az engedélyezett elosztó és tisztító központok jegyzékét, valamint a jegyzék minden későbbi módosítását.
(4) A központokat az Állomás rendszeresen ellenőrzi, ennek érdekében az ellenőrzést végzők számára szabad bejárást kell biztosítani a központok minden részébe. Amennyiben az ellenőrzések során megállapítják, hogy a rendelet előírásait nem tartják be, az Állomás megteszi a szükséges intézkedéseket.
6. §
(1) Az Állomás összeállítja azoknak a tenyésztési és átmosó területeknek a jegyzékét - azok elhelyezkedésének és határainak feltüntetésével -, amelyekről e rendelet követelményeinek megfelelően élő tengeri puhatestű állatok gyűjthetők be. A jegyzéket közölni kell az érintett begyűjtőkkel, valamint a tisztító és elosztó központok üzemeltetőivel.
(2) A tenyésztési és átmosó területek ellenőrzését e rendelet követelményeinek megfelelően az Állomás végzi. Amennyiben az ellenőrzés során az Állomás megállapítja, hogy a rendelet követelményeit nem tartják be, az érintett tenyésztési vagy átmosó terület rendeltetésszerű működését a feltételek teljesítéséig felfüggeszti.
(3) Az Állomás a tengeri puhatestű állatok tenyésztését és begyűjtését megtilthatja a higiéniai okokból ilyen tevékenységekre alkalmatlannak ítélt területeken.
7. §
A Bizottság szakértői az élő tengeri puhatestű állatok tenyésztésére és forgalomba hozatalára vonatkozó higiéniai feltételek megállapításáról szóló 91/492/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: 91/492/EGK irányelv) 6. cikke szerint - a Minisztériummal együttműködve - helyszíni ellenőrzéseket végezhetnek. A szakértőknek minden szükséges segítséget meg kell adni feladatuk teljesítéséhez.
8. §
Az emberi fogyasztásra szánt élő tengeri puhatestű állatokra alkalmazni kell az állati eredetű termékek Európai Unión belüli kereskedelmének állategészségügyi ellenőrzéséről szóló miniszteri rendeletben megállapított rendelkezéseket, különösen a Magyar Köztársaság által végzendő ellenőrzések szervezése és az ellenőrzések utáni eljárás, valamint a biztonsági intézkedések tekintetében.
Harmadik országokból származó behozatal
9. §
Az élő tengeri puhatestű állatok harmadik országokból történő behozatala a 91/492/EGK irányelv III. fejezetében meghatározott eljárás szerint történik.
10. §
Az ellenőrzések szervezése és nyomon követése, valamint a végrehajtandó védőintézkedések tekintetében a harmadik országokból az Európai Unió területére behozni kívánt termékek állategészségügyi ellenőrzéséről szóló miniszteri rendeletben megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni.
Záró rendelkezések
11. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 91/492/EGK irányelve az élő kéthéjú kagylók tenyésztésére és forgalomba hozatalára vonatkozó egészségügyi feltételek megállapításáról,
b) a Tanács 97/61/EGK irányelve az élő kéthéjú kagylók tenyésztésére és forgalomba hozatalára vonatkozó egészségügyi feltételek megállapításáról szóló 91/492/EGK irányelv mellékletének módosításáról,
c) a Bizottság 2002/225/EK határozata a 91/492/EGK tanácsi irányelvnek a kéthéjú kagylókban, tüskésbőrűekben, zsákállatokban és tengeri puhatestűekben található egyes tengeri biotoxinok maximális szintje és az elemzési módszerek tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról.
Dr. Németh Imre s. k.,
földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
1. számú melléklet a 80/2004. (V. 4.) FVM rendelethez
A tenyésztési területekre vonatkozó követelmények
1. A tenyésztési területek elhelyezkedését és határait az illetékes Állomásnak kell megállapítani oly módon, hogy meghatározza azokat a területeket, amelyekről élő tengeri puhatestű állatokat lehet begyűjteni
a) közvetlen emberi fogyasztás céljára; e területekről származó élő tengeri puhatestű állatoknak meg kell felelniük az 5. számú mellékletben megállapított követelményeknek;
b) de amelyeket csak egy tisztító központban történő kezelést vagy átmosást követően lehet emberi fogyasztás céljára forgalomba hozni; e területekről származó tengeri puhatestű állatokon elvégzett öt-kémcsöves, három-hígí-tásos MPN-vizsgálat eredménye nem haladhatja meg az alábbi határértékeket: 6000 bélsár eredetű koliform 100 g húsra vonatkoztatva, vagy 4600 Escherichia coli 100 g húsra vonatkoztatva, a minták 90%-ában; a tisztítást vagy az átmosást követően az 5. számú mellékletben megállapított összes követelménynek teljesülnie kell;
c) de amelyeket csak abban az esetben lehet forgalomba hozni, ha hosszú ideig (minimum két hónap) tartó átmo' sásuk (tisztítási folyamattal összekötve vagy anélkül), vagy a 91/492/EGK irányelv 12. cikkében foglalt eljárásnak megfelelően meghatározott időtartamú tisztításuk megtörtént az a) pontban megállapított követelményeknek való megfelelés érdekében; e területekről származó tengeri puhatestű állatokon elvégzett öt-kémcsöves, három-hígításos MPN-vizsgálat eredménye nem haladhatja meg az alábbi határértéket: 60 000 bélsár eredetű koliform 100 g húsra vonatkoztatva.
2. A tenyésztési területek határvonalának bármilyen változásáról, illetve azok ideiglenes vagy végleges bezárásáról az Állomás azonnal tájékoztatja mindazokat, akiket a rendelet érint, elsősorban a tenyésztőket, illetve a tisztító és elosztó központok üzemeltetőit.
2. számú melléklet a 80/2004. (V. 4.) FVM rendelethez
A tételek begyűjtésére és elosztó vagy tisztító központba, átmosó területre vagy feldolgozó üzembe szállítására vonatkozó követelmények
1. A begyűjtési eljárás nem okozhat jelentős sérülést az élő tengeri puhatestű állatok héjában vagy szöveteiben.
2. Az élő tengeri puhatestű állatokat begyűjtés után megfelelően óvni kell az összetöréstől, dörzsölődéstől és rázkódástól, és nem szabad szélsőségesen meleg, illetve hideg hőmérsékletnek kitenni.
3. Az élő tengeri puhatestű állatok begyűjtési, szállítási és kezelési módszerei nem eredményezhetik a termék további szennyeződését, a termék minőségének jelentős romlását, sem bármilyen változást, amely jelentős mértékben befolyásolja azok tisztíthatóságát, átmoshatóságát vagy feldolgozhatóságát.
4. Az élő tengeri puhatestű állatokat tilos olyan vízbe visszahelyezni, amely további szennyeződést okozhat a begyűjtés és a kirakodás közötti időszakban.
5. Az élő tengeri puhatestű állatok szállítására használt szállítóeszközöket olyan feltételek mellett kell használni, melyek megvédik azokat a további szennyeződésektől és a héjuk összetörésétől. A szállítóeszközöknek lehetővé kell tenniük a megfelelő vízelvezetést és tisztítást.
Az élő tengeri puhatestű állatok nagy távolságokra - elosztó központba, tisztító központba, átmosási területre vagy feldolgozó üzembe - történő ömlesztett szállítása esetén a szállítóeszközöket úgy kell felszerelni, hogy a lehető legjobb túlélési körülményeket biztosítsák, és különösen meg kell felelniük a 9. számú melléklet 2. pontjában megállapított követelményeknek.
6. Az élő tengeri puhatestű állatoknak a tenyésztési területről az elosztó központba, tisztító központba, átmosó területre vagy feldolgozó üzembe történő szállítása közben a tételei azonosítására szolgáló regisztrációs okmányt a hatósági állatorvos állítja ki, amennyiben a begyűjtő az okmányra igényt tart. A begyűjtőnek olvashatóan és kitörölhetetlenül kell kitöltenie minden egyes tétel esetében a regisztrációs okmány vonatkozó szakaszait, amelynek az alábbi információkat kell tartalmaznia:
- a begyűjtő neve, címe és aláírása,
- a begyűjtés időpontja,
- a tenyésztési terület elhelyezkedésének lehető legrészletesebb leírása vagy kódszámának megjelölése,
- a tenyésztési terület 1. számú mellékletben említett állategészségügyi státusza,
- a tengeri puhatestű állatfajok és azok mennyiségének lehető legrészletesebb megjelölése,
- a tengeri puhatestű állatok csomagolását, átmosását, tisztítását vagy feldolgozását végző rendeltetési hely címe és engedélyszáma.
6.1. A regisztrációs okmányokat a begyűjtő köteles keltezéssel és aláírásával ellátni.
6.2. A regisztrációs okmányokat folyamatos sorszámozással kell ellátni. Az Állomásnak nyilvántartást kell vezetnie a kiadott regisztrációs okmányokról, amely tartalmazza az okmány sorszámát és a begyűjtő személy nevét, akinek a részére a dokumentumot kiállították.
6.3. Minden élő tengeri puhatestű állatokból álló tétel regisztrációs okmányát az elosztó központba, tisztító központba, átmosó területre vagy feldolgozó üzembe történő szállításkor keletbélyegzővel kell ellátni, és a regisztrációs okmányokat a központok, területek vagy létesítmények üzemeltetőinek legalább 12 hónapig meg kell őrizniük. Ezeket a begyűjtést végzőknek is ugyanennyi ideig kell megőrizniük.
6.4. Amennyiben a begyűjtést is a rendeltetési hely szerinti elosztó központ, tisztító központ, átmosó terület vagy feldolgozó üzem személyzete végzi, a regisztrációs okmány helyettesíthető az Állomás által kibocsátott állandó szállítási engedéllyel.
7. Ha egy tenyésztési vagy átmosó terület ideiglenesen bezárásra kerül, az Állomás ezen területek részére nem bocsáthat ki regisztrációs okmányt, és haladéktalanul fel kell függesztenie a már kibocsátott összes regisztrációs okmány érvényességét.
3. számú melléklet a 80/2004. (V. 4.) FVM rendelethez
Élő tengeri puhatestű állatok átmosására vonatkozó követelmények
1. Az élő tengeri puhatestű állatokat a 2. számú melléklet követelményeivel összhangban kell begyűjteni és szállítani.
2. Az átmosásra szánt élő tengeri puhatestű állatok kezelési módszereinek lehetővé kell tenni a szűrve táplálkozás újrakezdését a természetes vizekbe történő visszahelyezést követően.
3. Az élő tengeri puhatestű állatok átmosását tilos olyan populáció sűrűségben végezni, amely nem teszi lehetővé a tisztításukat.
4. Az élő tengeri puhatestű állatokat olyan időtartamra kell az átmosó területen tengervízbe helyezni, amely időtartamnak meg kell haladnia a bélsár eredetű baktériumok szintjeinek az e rendelet által megengedett szintre történő csökkenéséhez szükséges időtartamot, figyelembe véve az 5. számú melléklet követelményeinek való megfelelést.
5. A hatékony átmosáshoz szükséges minimális vízhőmérsékletet minden egyes élő tengeri puhatestű állatfajra és engedélyezett átmosó területre vonatkozóan - szükség esetén - az Állomásnak kell meghatároznia és közzétennie.
6. Az élő tengeri puhatestű állatok átmosó területeit az illetékes Állomásnak kell engedélyeznie. A területek határait világosan kell jelezni rögzített eszközökkel, az egyes átmosó területek, valamint az átmosó területek és a tenyésztési területek között legalább 300 méter távolságnak kell lennie.
7. Az átmosó területeken belüli egyes részeket jól el kell különíteni egymástól a tételek keveredésének megelőzése érdekében, az "egyszerre történő betelepítés, egyszerre ürítés" rendszerét kell alkalmazni, azaz addig nem szabad új tételt bevinni, amíg az előző tételt teljes egészében el nem távolították.
8. A hatósági állatorvos által végzett ellenőrzés céljára az átmosó területek üzemeltetőinek állandó nyilvántartást kell vezetniük az élő tengeri puhatestű állatok származásáról, az átmosás időtartamáról, az átmosó területekről, valamint a tétel későbbi, átmosást követő rendeltetési helyéről.
9. Az átmosó területről történő begyűjtést követően a tételeknek az átmosó területről az engedélyezett elosztó központba, tisztító központba vagy feldolgozó üzembe történő szállítása során a 2. számú melléklet 6. pontjában említett regisztrációs okmánynak kell kísérnie, amely tartalmazza az átmosó terület helyét, engedélyszámát, az átmosás időtartamát és minden egyéb információt, amely a termék azonosításához és nyomon követéséhez szükséges. Kivételek azok az esetek, amikor ugyanaz a személyzet üzemelteti az átmosó területet, az elosztó központot, a tisztító központot, illetve a feldolgozó üzemet.
4. számú melléklet a 80/2004. (V. 4.) FVM rendelethez
Az elosztó vagy tisztító központok engedélyezésének követelményei
I. A helyiségekre és a felszerelésre vonatkozó általános követelmények
A központok nem lehetnek olyan területen, amely közel fekszik káros szag-, füst-, por- és egyéb szennyező forrásokhoz. A terület nem lehet kitéve a szokásos dagály miatti, vagy a környező területekről eredő áradásnak.
A központoknak legalább a következőkkel kell rendelkezniük:
1. Azokban a helyiségekben, melyekben élő tengeri puhatestű állatokat kezelnek, feldolgoznak vagy raktároznak:
a) olyan ép állagú épületekkel, illetve létesítményekkel, amelyek mind tervezési, mind fenntartási szempontból megfelelnek arra a célra, hogy az élő tengeri puhatestű állatok bármilyen szennyező anyag, szennyezett víz, füst, hulladék, rágcsálók vagy egyéb állatok jelenléte által okozott károsodását megakadályozzák,
b) könnyen tisztítható, a vízelvezetést biztosító, csúszásgátló padozattal,
c) elegendő munkaterülettel, amely lehetővé teszi az összes művelet megfelelő elvégzését,
d) tartós, könnyen tisztítható falakkal,
e) megfelelő természetes vagy mesterséges világítással.
2. Megfelelő számú öltözővel, mosdókagylóval és WC-vel; a WC-k közelében elégséges számú, a megfelelő kézmosáshoz szükséges felszereléssel ellátott mosdókagylónak kell lennie.
3. Az eszközök, konténerek és felszerelések tisztítására szolgáló megfelelő felszereléssel.
4. Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló rendelet alapján ivóvíznek minősülő víz szolgáltatására, és adott esetben tárolására vagy tiszta tengervíz szolgáltatására szolgáló berendezésekkel.
Nem ivóvíz minőségű víz használata is engedélyezhető, azonban az ilyen víz nem kerülhet közvetlen kapcsolatba az élő tengeri puhatestű állatokkal, és nem használható az azokkal kapcsolatba kerülő konténerek, gépek vagy felszerelések tisztítására vagy fertőtlenítésére. A nem ivóvizet szállító csöveket és kifolyókat egyértelműen meg kell különböztetni az ivóvizet szállítóktól.
5. A felszereléseknek és eszközöknek, illetve ezek élő tengeri puhatestű állatokkal érintkező felületeinek könnyen mosható és tisztítható, korrózióálló anyagból kell készülniük.
II. Általános higiéniai követelmények
Meg kell követelni a személyzet, a helyiségek, a felszerelés és a munkakörülmények magas fokú tisztaságát és higiéniáját:
1. Az élő tengeri puhatestű állatokat kezelő vagy azokat feldolgozó személyzetnek tiszta munkaruházatot, és ahol szükséges, a munkához megfelelő kesztyűt kell viselnie.
2. A személyzetnek tartózkodnia kell az olyan magatartástól, amely előidézheti az élő tengeri puhatestű állatok szennyeződését, minden személyt, aki élő tengeri puhatestű állatok által terjeszthető betegségben szenved, teljes gyógyulásáig ideiglenesen el kell tiltani ezeknek a termékeknek a kezelésétől vagy a velük való munkától.
3. Minden rágcsálót, rovart vagy egyéb kárt okozó állatot ki kell irtani, és meg kell előzni újabbak megjelenését. Háziállatok nem juthatnak be a létesítmények területére.
4. Az élő tengeri puhatestű állatok kezelésére használt helyiségeket, felszereléseket és eszközöket tisztán és jó műszaki állapotban kell tartani, a felszereléseket és eszközöket a napi munka végeztével és minden esetben, amikor szükséges, alaposan meg kell tisztítani.
5. A helyiségeket, felszereléseket és eszközöket tilos az élő tengeri puhatestű állatok kezelésén kívül egyéb célokra használni az illetékes Állomás engedélye nélkül.
6. A hulladékot elkülönített területen, illetve szükség esetén, a célra alkalmas fedett konténerekben higiénikusan kell tárolni. A hulladékot szükséges időközönként el kell távolítani.
7. A késztermékeket fedetten kell tárolni, és távol kell tartani az olyan területektől, ahol az élő tengeri puhatestű állatokon kívüli egyéb állatokat, például rákokat (Crusta-cea) kezelnek.
III. A tisztító központokra vonatkozó követelmények
Az I. és II. fejezet követelményein kívül az alábbi követelményeknek kell eleget tenniük:
1. A tisztító tartályok és minden víztároló konténer falának és padozatának sima, kemény és a vizet át nem eresztő felszínnel kell rendelkezni, amely súrolással vagy nagynyomású vízzel könnyen tisztítható, a tisztító tartályok aljzatának megfelelő mértékben lejtősnek és a tevékenység méretének megfelelő vízelvezetéssel ellátottnak kell lennie.
2. A tisztítást megelőzően az élő tengeri puhatestű állatokat nagynyomású tiszta tengervízzel vagy ivóvízzel az iszaptól tisztára kell mosni. A kezdeti mosást a tisztító tartályokban is el lehet végezni a tisztítás megkezdése előtt úgy, hogy a vízelvezető csöveket a művelet teljes időtartama alatt nyitva kell tartani, majd a kezdeti lemosást követően a tisztítási folyamat megkezdése előtt elegendő időt kell biztosítani a rendszer tisztára öblítésére.
3. A tisztító tartályokban elegendő tengervíz-beáramlást kell biztosítani óránként és a tengeri puhatestű állatok tonnánkénti mennyiségének megfelelően.
4. Az élő tengeri puhatestű állatokat tiszta, vagy kezeléssel tisztított tengervízzel kell tisztítani, a tengervíz befolyási pontja és a szennyvízkivezetők közötti távolságnak elégségesnek kell lennie a szennyeződés elkerüléséhez, ha a tengervíz kezelésére van szükség, a módszert, hatékonyságának ellenőrzése után, az illetékes Állomás engedélyezi. Az ivóvíznek, amelynek fő kémiai alkotóelemeiből tengervizet állítanak elő, meg kell felelnie az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló rendeletben megállapított követelményeknek.
5. A tisztító rendszernek lehetővé kell tennie, hogy az élő tengeri puhatestű állatok gyorsan újrakezdjék szűrő tevékenységüket, eltávolítsák a szennyvíz okozta károsodást, ne szennyeződjenek újra, és hogy képesek legyenek a tisztítást követően megfelelő állapotban életben maradni ahhoz, hogy a forgalomba hozatalukat megelőzően csomagolják, raktározzák és szállítsák azokat.
6. A tisztítandó élő tengeri puhatestű állatok mennyi" sége nem haladhatja meg a tisztító központ kapacitását, az élő tengeri puhatestű állatokat folyamatosan és annyi ideig kell tisztítani, amely elegendő az 5. számú mellékletben megállapított mikrobiológiai követelmények teljesítéséhez. Ez az időszak abban a pillanatban kezdődik, amikor az élő tengeri puhatestű állatokat a tisztító tartályokban elegendő víz borítja, és addig a pillanatig tart, amikor eltávolítják azokat onnan.
A tisztító központnak figyelembe kell vennie a. nyersanyagokra vonatkozó adatokat (a tengeri puhatestű állatok faja, származási területe, mikroba tartalma stb.) abban az esetben, ha a tisztítás időtartamának meghosszabbítására van szükség annak érdekében, hogy az élő tengeri puhatestű állatok megfeleljenek az 5. számú mellékletben megállapított bakteriológiai követelményeknek.
7. Ha egy tisztító tartály több tétel élő tengeri puhatestű állatot tartalmaz, azoknak azonos fajhoz kell tartozniuk és ugyanarról a tenyésztési területről kell származniuk, vagy különböző területekről, amelyek ugyanolyan egészségügyi állapottal rendelkeznek. A kezelés hosszát a leghosszabb tisztítást igénylő tétel idejéhez kell igazítani.
8. Az élő tengeri puhatestű állatokat a tisztító rendszerekben tartó konténereknek olyan szerkezetűeknek kell lenniük, amelyeken a tengervíz átáramolhat, az élő tengeri puhatestű állatok rétegeinek vastagsága nem gátolhatja azok kinyílását a tisztítás során.
9. Tilos bármilyen rákfélét, halat vagy egyéb tengeri fajt abban a tisztító tartályban tartani, amelyben élő tengeri puhatestű állatokat tisztítanak.
10. A tisztítás végeztével az élő tengeri puhatestű állatok héját ivóvízzel vagy tiszta tengervízzel alaposan le kell mosni, ez szükség esetén történhet a tisztító tartályban is. A mosóvizet tilos újra felhasználni.
11. A tisztító központoknak vagy saját laboratóriummal kell rendelkezniük, vagy a tisztítás hatékonyságának mikrobiológiai vizsgálatát egy arra alkalmas laboratóriummal kell elvégeztetniük. A tisztító központok saját laboratóriumának, valamint a központokon kívüli laboratóriumoknak akkreditáltnak, illetve az illetékes Állomás által elfogadottnak kell lenniük.
12. A tisztító központoknak rendszeresen rögzíteniük kell az alábbi adatokat:
- a tisztító rendszer tisztító tartályaiba belépő víznek a mikrobiológiai vizsgálati eredménye,
- a tisztítatlan élő tengeri puhatestű állatok mikrobiológiai vizsgálatainak eredménye,
- a tisztított élő tengeri puhatestű állatok mikrobiológiai vizsgálatainak eredménye,
- a tisztító központba behozott élő tengeri puhatestű állat-szállítmányok érkezési dátuma, mennyisége, valamint a hozzájuk tartozó regisztrációs okmányok nyilvántartási száma,
- a tisztító rendszerek feltöltésének és kiürítésének időpontja (tisztítási idők),
- a megtisztított szállítmányok kiszállításának részletei (a címzett neve, címe, a kiszállított élő tengeri puhatestű állatok mennyisége, a kiadás időpontja, a vonatkozó beszállítási regisztrációs okmányok száma).
Ezeket az adatokat egy állandósított főkönyvben kell - pontosan és olvashatóan - rögzíteni, és ellenőrzés céljából a hatósági állatorvos rendelkezésére kell bocsátani.
13. A tisztító központok az élő tengeri puhatestű állatoknak kizárólag olyan tételeit fogadhatják, amelyeket a 2. számú mellékletben meghatározott regisztrációs okmány kísér.
Az élő tengeri puhatestű állatok tételeit elosztó központokba küldő tisztító központoknak csatolniuk kell a regisztrációs okmányt, a 2. számú melléklet 6. pontjában meghatározott információkon kívül megadva többek között a tisztító üzem engedélyszámát és címét, valamint a tisztítás időtartamát, a tisztító üzembe való érkezés és az üzem elhagyásának időpontját, a termék azonosításához és származásának nyomon követéséhez szükséges bármely más információval együtt.
14. Minden csomagot, amely tisztított élő tengeri puhatestű állatokat tartalmaz, címkével kell ellátni, ami igazolja, hogy az összes állat tisztítását elvégezték.
IV. Az elosztó központokra vonatkozó követelmények
1. Az I. és II. fejezet követelményein kívül az alábbi feltételeknek kell eleget tenni:
a) a feljavítás nem okozhatja a termék szennyeződését, a feljavító létesítményeket az illetékes hatóságok által elfogadott módon kell üzemeltetni, különös tekintettel az ezekben a létesítményekben használt tengervíz bakteriológiai és kémiai minőségére,
b) a feljavító létesítmények felszerelései és tároló tartályai nem képezhetnek szennyezési forrást,
c) az élő tengeri puhatestű állatok méretének megállapítására szolgáló eljárások nem eredményezhetik a termék további szennyeződését,vagy bármilyen változását, amely befolyásolja a termék csomagolást követő szállíthatóságát és tárolhatóságát,
d) az élő tengeri puhatestű állatok bármilyen mosását vagy tisztítását nagynyomású, tiszta tengervízzel vagy ivóvízzel kell végezni, és a tisztítóvizet tilos újra felhasználni.
2. Az elosztó központok az élő tengeri puhatestű állatoknak kizárólag olyan tételeit fogadhatják, amelyeket a 2. számú melléklet 6. pontjában említett regisztrációs okmány kísér, és amelyek jóváhagyott tenyésztési területről, átmosó területről vagy tisztító központból származnak.
3. Az elosztó központoknak vagy saját laboratóriummal kell rendelkezniük, vagy egy megfelelően felszerelt laboratóriummal kell elvégeztetniük a szükséges vizsgálatokat, abból a célból, hogy az élő tengeri puhatestű állatok megfelelnek-e az 5. számú mellékletben rögzített mikrobiológiai követelményeknek. A központokon kívüli laboratóriumoknak akkreditáltnak, illetve az illetékes Állomás által elfogadottnak kell lenniük.
E követelmények nem vonatkoznak azokra az elosztó központokra, amelyek az élő tengeri puhatestű állatokat kizárólag és közvetlenül olyan tisztító központból kapják, ahol tisztítás után megvizsgálták azokat.
4. Az elosztó központoknak az alábbi adatokat kell nyilvántartani és a hatósági állatorvos rendelkezésére bocsátani:
- az engedélyezett tenyésztési területről, átmosó területről vagy tisztító központból származó élő tengeri puhatestű állatok mikrobiológiai vizsgálatainak eredményei,
- az elosztó központba érkező élő tengeri puhatestű állat szállítmányok érkezési időpontja, mennyisége, valamint a hozzájuk tartozó regisztrációs okmányok nyilvántartási száma,
- a kiszállítás részletei (a címzett neve, címe, a kiszállított élő tengeri puhatestű állatok mennyisége, a kiadás időpontja, a vonatkozó beszállítási regisztrációs okmányok száma).
Ezeket az adatokat időrendben kell nyilvántartani és az illetékes Állomás által meghatározott időtartamig, de legalább 12 hónapig meg kell őrizni.
5. A hajók fedélzetén lévő elosztó központoknak meg kell felelniük az 1. pont b), c) és d) alpontjában, valamint a 3. és 4. pontban megállapított követelményeknek. Az I. és II. fejezetben megállapított követelményeket megfelelően kell alkalmazni az ilyen elosztó központokra, azonban további követelmények is megállapíthatók a 91/492/EGK irányelv 12. cikke szerint meghatározott eljárásnak megfelelően.
5. számú melléklet a 80/2004. (V. 4.) FVM rendelethez
Az élő tengeri puhatestű állatokra vonatkozó követelmények
A közvetlen emberi fogyasztásra szánt élő tengeri puhatestű állatoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:
1. Rendelkezniük kell a frissességre és az életképességre utaló látható jegyekkel, például nem szennyezett a héj, kopogtatásra megfelelő reakciót adnak, normális mennyiségű héjon belüli (intravalvuláris) folyadékot tartalmaznak.
2. Kevesebb, mint 300 bélsár eredetű koliformot vagy 230-nál kevesebb Escherichia colit tartalmaznak 100 g puhatestű-húsra és héjon belüli folyadékra vonatkoztatva, az öt-kémcsöves, három-hígításos MPN-vizsgálat, vagy bármilyen egyéb, ugyanilyen pontosságú bakteriológiai eljárás alapján.
3. 25 g puhatestű-hús nem tartalmaz szalmonellát.
4. Nem tartalmaznak sem a természetben előforduló, sem pedig a környezetbe bejuttatott toxikus vagy káros összetevőket, olyan mennyiségben, hogy a számított, fogyasztással történő bevitel meghaladja a megengedett napi bevitelt (PDI: Permissible Daily Intake), vagy hogy az károsan befolyásolja a tengeri puhatestűek ízét.
5. A radioaktív izotóptartalom felső határai nem haladhatják meg az Európai Unióban meghatározott, élelmiszerekre vonatkozó határértékeket.
6. A tengeri puhatestűek ehető részeinek (az egész testnek, vagy bármilyen, külön fogyasztható résznek) összes bénulást okozó méregtartalma (PSP: Paralytic Shellfish Poison) 100 g puhatestű-húsra vonatkoztatva nem haladhatja meg a 80 mikrogrammot, a - szükség esetén a Saxi-toxint kimutató kémiai módszerrel társított - biológiai vizsgálati módszer vagy bármilyen más, a 91/492/EGK irányelv 12. cikkében foglalt eljárásnak megfelelően elfogadott módszer alapján.
Kétes eredmény esetén a referenciamódszert kell biológiai módszernek tekinteni.
7. A szokásos biológiai vizsgálati módszerek nem adhatnak pozitív eredményt hasmenést okozó méreg (DSP: Diarrhetic Shellfish Poison) jelenlétére a tengeri puhatestűek ehető részeiben (az egész testben vagy bármilyen, külön fogyasztható részben).
7.1. A hasmenést okozó puhatestű-mérgezés (DSP) komplex tengeri biotoxinjai (okadaiksav és a dinofízistoxinok), a yessotoxinok, a pectenotoxinok és az azaspirsavak maximális szintje a tengeri puhatestű állatokban (az egész testben vagy bármely külön fogyasztható részben):
- az okadaiksav, a dinofízistoxinok és a pectenotoxinok együttes maximális szintje: 160 µg okadaiksav ekvivalens/kg,
- a yessotoxinok maximális szintje: 1 mg yessotoxin ekvivalens/kg,
- az azaspirsavak maximális szintje: 160 µg azaspirsav ekvivalens/kg.
7.2. A hasmenést okozó puhatestű-mérgezés (DSP) komplex tengeri biotoxinjai (okadaiksav és a dinofízistoxinok), a yessotoxinok, a pectenotoxinok és az azaspirsavak kimutatására alkalmazandó elemzési módszerek a következők:
7.2.1. Biológiai módszerek
7.2.1.1.Az említett toxinok kimutatására biológiai egértesztek sorozata használható, amelyek a vizsgálati adag (hepatopancreas vagy az egész test), valamint az extrakciós és tisztítási lépésekhez használt oldószerek tekintetében térnek el egymástól. Az érzékenység és a szelektivitás az extrakciós és tisztítási lépésekhez használt oldószerektől függ, és ezt a használni kívánt módszer kiválasztásakor figyelembe kell venni a toxinok teljes skálájának lefedése érdekében.
7.2.1.2. Az okadaiksav, a dinofízistoxinok, a pectenotoxinok és a yessotoxinok kimutatása lehetséges egyetlen, acetonos extrakciót alkalmazó biológiai egérteszttel. Az esetleges kölcsönhatások kiküszöbölése érdekében ezt a vizsgálati eljárást szükség esetén folyadék/folyadék megoszlási lépésekkel lehet kiegészíteni, etil-acetát/víz vagy diklór-metán/víz alkalmazásával. A szabályozási szinteken az azaspirsavak kimutatása esetén ennél az eljárásnál vizsgálati adagként az egész test használata szükséges.
7.2.1.3. Mindegyik teszthez három egeret kell használni. Ha az egerek 5 g hepatopancreasnak vagy 25 g egész testnek megfelelő extraktummal való beoltása után, a három közül kettő 24 órán belül elpusztul, az eredményt pozitívnak kell tekinteni az említett toxinok közül egynek vagy többnek a 7.1. alpontban megállapított szint feletti mennyiségben való jelenlétének szempontjából.
7.2.1.4. Az okadaiksav, a dinofízistoxinok, a pectenotoxinok és az azaspirsavak kimutatására olyan biológiai egérteszt alkalmazható, amelyben acetonos extrakciót használunk dietil-éteres folyadék/folyadék megoszlást követően, ez azonban nem alkalmas a yessotoxinok kimutatására, mivel a megoszlási lépés során e toxinok elveszhetnek. Mindegyik teszthez három egeret kell használni. Ha az egerek 5 g hepatopancreasnak vagy 25 g egész testnek megfelelő extraktummal való beoltása után, a három közül kettő 24 órán belül elpusztul, az eredményt pozitívnak kell tekinteni az okadaiksavnak, a dinofízistoxinoknak, a pec-tenotoxinoknak és az azaspirsavaknak a 7.1. alpontban megállapított szint feletti mennyiségben való jelenlétének szempontjából.
7.2.1.5. A biológiai patkányteszt az okadaiksavat, a dinofízistoxinokat és az azaspirsavakat mutatja ki. Mindegyik teszthez három patkányt kell használni. Ha a három patkány közül bármelyiknél hasmenéses reakció jelentkezik, az eredményt pozitívnak kell tekinteni az okadaik-savnak, a dinofízistoxinoknak és az azaspirsavaknak a 7.1. alpontban megállapított szint feletti mennyiségben való jelenlétének szempontjából.
7.2.2. Alternatív kimutatási módszerek
7.2.2.1. A biológiai tesztmódszerek mellett alternatív vagy kiegészítő módszerként alkalmazható különböző módszerek sorozata, például nagy hatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC) fluorimetriás detektálással, folyadékkromatográfia (LC), tömegspektrometria (MS), immunpróbák, valamint funkcionális próbák, mint a foszfa-táz-gátlási próba, feltéve, hogy azok önmagukban vagy kombináltan alkalmazva kimutatják legalább az alábbi analógokat, továbbá nem kevésbé hatékonyak, mint a biológiai módszerek, és alkalmazásuk a közegészség azonos szintű védelmét eredményezi:
- okadaiksav és dinofízistoxinok: a DTX3 kimutatásához szükség lehet hidrolízisre is,
- pectenotoxinok: PTX1 és PTX2,
- yessotoxinok: YTX, 45 OH YTX, homo YTX és 45 OH homo YTX,
- azaspirsavak: AZA1, AZA2 és AZA3.
7.2.2.2. Amennyiben újabb olyan analógokat fedeznek fel, amelyek közegészségügyi szempontból fontosak lehetnek, azokat is be kell venni az elemzésbe. Szabványoknak is rendelkezésre kell állniuk, mielőtt a kémiai elemzés lehetővé válna. A teljes toxicitást az egyes toxinokról rendelkezésre álló toxicitási adatokon alapuló átváltási tényezők segítségével kell kiszámítani.
7.2.2.3. A fenti módszerek teljesítményjellemzőit azt követően kell megállapítani, hogy nemzetközileg elfogadott protokoll alapján hitelesítették azokat.
7.2.2.4. Amennyiben az elvégzett vizsgálatok eredményei eltérést mutatnak a különböző módszerek között, a biológiai egértesztet kell referenciamódszernek tekinteni.
8. Az emlékezetvesztést okozó méreg (ASP: Amnesic Shellfish Poison) összmennyisége a tengeri puhatestűek ehető részeiben (az egész testben vagy bármilyen, külön fogyasztható részben) nem haladhatja meg a HPLC módszerrel kimutatható grammonkénti 20 mikrogramm do-moiksav mennyiséget.
9. Rutin vírus-vizsgálati eljárások és virológiai követelmények hiányában a higiéniai ellenőrzéseket bélsár eredetű baktériumszámra kell alapozni.
10. E fejezet követelményeinek teljesítését ellenőrző vizsgálatokat a tudományosan elismert, kipróbált módszerekkel összhangban kell elvégezni.
6. számú melléklet a 80/2004. (V. 4.) FVM rendelethez
A termelés egészségügyi ellenőrzése és monitoring vizsgálata
Az ellenőrző rendszer magában foglalja:
1. Az élő tengeri puhatestű állatok tenyésztési és átmosó területeinek időszakos monitoring vizsgálatát. Ezen belül:
a) az élő tengeri puhatestű állatok származási és rendeltetési helyéhez kapcsolódó minden jogellenes gyakorlat elkerülését,
b) az élő tengeri puhatestű állatok mikrobiológiai minőségére, a tenyésztési és átmosó területekre vonatkozó ellenőrzéseket,
c) a tenyésztésre és átmosásra használt vizekben a toxintermelő planktonok esetleges jelenlétére, illetőleg az élő tengeri puhatestű állatokban a biotoxinok kimutatására vonatkozó ellenőrzéseket,
d) a vegyi szennyező anyagok esetleges jelenlétére vonatkozó ellenőrzéseket, amelyeknek a megengedett legmagasabb szintjét a 91/492/EGK irányelv 12. cikke szerint kell rögzíteni.
A b), c) és d) pont alkalmazásában az Országos Élelmiszervizsgáló Intézetnek (a továbbiakban: OÉVI) mintavételi terveket kell kidolgoznia, az említett anyagok lehetséges jelenlétének rendszeres időközönkénti, vagy a szokásostól eltérő begyűjtési időszakok esetén a tételes ellenőrzésére.
2. Az 1. pont szerinti mintavételi tervekben különösen figyelemmel kell lenni:
a) az egyes tenyésztési és átmosó területek esetében a bélsár eredetű szennyeződés valószínű változásaira;
b) az átmosó területeken a tengeri biotoxinokat tartalmazó planktonok jelenlétében a termelés lehetséges változásaira. *
A mintavételt az alábbiak szerint kell elvégezni:
ba) monitoring jellegű: időszakos mintavétel a toxin-tartalmú planktonösszetétel változásaira, illetve földrajzi eloszlásának kimutatására. A tengeri puhatestű állatok húsában toxinok felhalmozódására utaló gyanú esetén intenzív mintavételt kell alkalmazni,
bb) intenzív mintavétel:
- a tenyésztésre és halászatra használt vizekben jelen lévő planktonok monitoring vizsgálata a mintavételi helyek, illetve a minták számának növelésével, valamint
- a toxinvizsgálatokat, az érintett területről származó, szennyeződésre legfogékonyabb tengeri puhatestű állatok felhasználásával kell végezni.
Az érintett területről származó tengeri puhatestű állatok forgalomba hozatala addig nem engedélyezhető újra, amíg az újabb minták toxinvizsgálata kielégítő eredményt nem ad;
c) a tengeri puhatestű állatok lehetséges szennyeződése a tenyésztési és átmosó területen.
Amennyiben a mintavételi terv alapján végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy az élő tengeri puhatestű állatok forgalomba hozatala az emberi egészségre nézve kockázatot jelenthet, az illetékes Állomás, a rendeltetésszerű működés feltételeinek visszaállításáig, az érintett területet tengeri puhatestű állatokra vonatkozóan lezárja.
3. Az 5. számú mellékletben megállapított, késztermékre vonatkozó követelmények teljesítésének ellenőrzésére laboratóriumi vizsgálatokat kell végezni. Az Állomások, valamint az OÉVI vizsgálják és igazolják, hogy a mikrobák és a tengeri biotoxinok szintje nem haladja meg a biztonsági határértékeket.
4. A létesítményeket rendszeres időközönként felül kell vizsgálni. E felülvizsgálatok szerves részei az ellenőrző rendszereknek és az alábbiakra kell kiterjedniük:
a) a működési engedélyben meghatározott feltételek folyamatos teljesülésére,
b) a helyiségek, berendezések, felszerelések tisztaságára és a személyzet higiéniájára,
c) az élő tengeri puhatestű állatok megfelelő kezelésére és feldolgozására,
d) a tisztító vagy feljavító rendszerek megfelelő alkalmazásának és működésének megfelelőségére,
e) a 4. számú melléklet III. fejezetének 12. pontjában említett főkönyvek vezetésére és pontosságára,
f) a jelölések megfelelő használatára.
Ezek az ellenőrzések magukban foglalhatják a laboratóriumi vizsgálatok céljára történő mintavételeket. A vizsgálatok eredményeiről a létesítményekért felelős személyeket tájékoztatják.
5. Ellenőrizni kell az élő tengeri puhatestű állatszállítmányok tárolási és szállítási feltételeit.
7. számú melléklet a 80/2004. (V. 4.) FVM rendelethez
Csomagolás
1. Az élő tengeri puhatestű állatokat megfelelő higiéniás körülmények között kell csomagolni.
A csomagolóanyag vagy tartály:
- nem károsíthatja az élő tengeri puhatestű állatok érzékszervi működését,
- az emberi egészségre ártalmas anyagokat az élő tengeri puhatestű állatokra nem vihet át,
- természetes tulajdonságainál fogva megfelelő védelmet kell biztosítson az élő tengeri puhatestű állatok számára.
2. Az osztrigákat a héj homorú oldalával lefelé kell csomagolni.
3. Az élő tengeri puhatestű állatok csomagolását le kell zárni, és annak az elosztó központból a kiskereskedőhöz vagy a fogyasztóhoz történő szállításig lezárva kell maradnia.
8. számú melléklet a 80/2004. (V. 4.) FVM rendelethez
Tárolás
1. Az élő tengeri puhatestű állatokat minden tárolóhelyiségben olyan hőmérsékleten kell tartani, amely nem befolyásolja hátrányosan minőségüket és életképességüket, a csomagolás nem érintkezhet a tárolóhelyiség padozatával, továbbá azokat tiszta alátéten kell elhelyezni.
2. Az élő tengeri puhatestű állatok a csomagolást követően és azután, hogy elhagyták az elosztó központot, nem meríthetők újból vízbe, illetve nem permetezhetők vízzel, kivéve az elosztó központból történő kiskereskedelmi eladás esetét.
9. számú melléklet a 80/2004. (V. 4.) FVM rendelethez
Az elosztó központból történő elszállítás
1. Az emberi fogyasztásra szánt élő tengeri puhatestű állatokat lezárt egységekbe csomagoltan kell szállítani az elosztó központból a fogyasztóknak vagy a kiskereskedőknek eladásra történő felkínálásukig.
2. Az élő tengeri puhatestű állatok szállítására használt eszközöknek az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:
a) belső falaiknak és minden egyéb részüknek, amelyek érintkezésbe kerülhetnek az élő tengeri puhatestű állatokkal, korrózióálló anyagból kell készülniük, a falaknak simának és könnyen tisztíthatónak kell lenniük,
b) megfelelően felszereltnek kell lenniük ahhoz, hogy az élő tengeri puhatestű állatoknak a hőmérsékleti szélsőségekkel, a porral és egyéb szennyeződésekkel, illetve a héj rázkódás és horzsolás okozta károsodásával szemben hatékony védelmet biztosítsanak,
c) az élő tengeri puhatestű állatokat tilos olyan egyéb termékekkel együtt szállítani, amelyek beszennyezhetik azokat.
3. Az élő tengeri puhatestű állatokat olyan zárt járművekben vagy tartályokban kell szállítani és értékesíteni, amelyek a terméket olyan hőmérsékleten tartják, ami annak minőségét és életképességét hátrányosan nem befolyásolja.
Az élő tengeri puhatestű állatokat tartalmazó csomagokat tilos úgy szállítani, hogy azok közvetlenül érintkeznek a jármű vagy a tartály padozatával, ezért alátéteken vagy egyéb érintkezést megakadályozó eszközön kell tartani azokat.
Ha jeget használnak az élő tengeri puhatestű állat szállítmányok szállítása során, a jégnek ivóvízből vagy tiszta tengervízből kell készülnie.
10. számú melléklet a 80/2004. (V. 4.) FVM rendelethez
A szállítmányok jelölése
1. Az élő tengeri puhatestű állatok szállítmányainak minden egyes csomagját jelöléssel kell ellátni annak érdekében, hogy az eredeti elosztó központ - a szállítás és értékesítés során, a kiskereskedelmi eladásig - mindenkor azonosítható legyen. A jelölésnek - az élelmiszerek jelöléséről szóló miniszteri rendeletben foglaltak teljesítésén túl - tartalmaznia kell az alábbi adatokat:
- a származási ország neve,
- a tengeri puhatestű állatfaj neve (köznyelvi és tudományos név),
- az elosztó központ megjelölése a Minisztérium által kibocsátott engedélyszámmal,
- a csomagolás időpontja, mely tartalmazza legalább a hónapot és a napot,
- a minőségmegőrzési idő az élelmiszerek jelöléséről szóló miniszteri rendelet előírásaitól eltérően az alábbi bejegyzéssel helyettesíthető: "Ezeknek az állatoknak eladáskor életben kell lenniük".
2. A jelölés a csomagolóanyagra nyomtatható, elhelyezhető külön címkén, amit aztán a csomagolóanyaghoz rögzítenek, illetve a csomagoláson belül is elhelyezhető. A jelölés sodrott zsineggel vagy fémkapoccsal is rögzíthető, öntapadó jelölések nem használhatók, kivéve, ha azok nem eltávolíthatók. A jelölések minden típusának egyszer használatosnak kell lenniük, és nem helyezhetők át.
3. A jelölésnek tartósnak és vízhatlannak, a feltüntetett adatoknak pedig olvashatónak, letörölhetetlennek és könnyen kibetűzhetőnek kell lennie.
4. Az egyedi, fogyasztóikiszerelésű csomagok kivételével, az élő tengeri puhatestű állatszállítmányokhoz csatolt jelöléseket a szállítmány tartalmának megbontását követő legalább 60 napig a kiskereskedőnek meg kell őriznie.