13/2005. (VI. 27.) MNB rendelet

a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai és egyéb feladatokról

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 60. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján fennálló jogkörömben eljárva a következőket rendelem el:

Hatály

1. §

E rendelet hatálya kiterjed:

a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti pénzfeldolgozási tevékenység végzésére jogosult szervezetre (a továbbiakban: pénzfeldolgozó),

b) a Hpt. 3. § (1) bekezdésének m) pontja szerinti készpénz-átutalási szolgáltatást nyújtó szervezetre,

c) a Hpt. 3. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti pénzváltási tevékenységet folytató szervezetre,

d) a készpénz be- és kifizetést, illetve címletváltást teljesítő pénztárat működtető - pénzfeldolgozónak, pénzváltónak nem minősülő - a Hpt. 5. § (1) bekezdése szerinti hitelintézetre, ideértve az Európai Gazdasági Térségen kívüli országban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepét is,

e) a postáról szóló 2003. évi CI. törvény 4. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti postai készpénz-átutalási, postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet végző, és postautalvány-szolgáltatást nyújtó szervezetre

[a továbbiakban a b)-e) pont alatti szervezetek együtt: pénzforgalmazó],

f) a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB), e rendelet 4. §-a, 8. §-a, 9. §-ának (1) és (4) bekezdése, valamint 10. §-a tekintetében,

g) az a)-f) pontban nem említett természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, e rendelet 6. §-a, 7. §-a és 8. §-ának (2) bekezdése tekintetében.

A rendelet alkalmazási köre

2. §

E rendeletet kell alkalmazni

a) az MNB által kibocsátott, forgalomban lévő, továbbá a forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre még átváltható forintbankjegyekre és -érmékre (a továbbiakban: forintbankjegy és -érme), valamint

b) a pénzkibocsátásra jogosult külföldi intézmény által kibocsátott, forgalomban lévő, továbbá a forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre még átváltható külföldi bankjegyekre és érmékre (a továbbiakban: külföldi bankjegy és érme)

[a továbbiakban az a)-b) pont alatti bankjegyek és érmék együtt: bankjegy és érme].

Értelmező rendelkezések

3. §

E rendelet alkalmazásában

a) átváltási határnap: az MNB 2004. május 1. napja előtt közzétett hirdetményében (a továbbiakban: MNB hirdetmény), vagy - az Mnbtv. 31. § (3) bekezdésében foglalt határidők figyelembevételével - 2004. május 1. napját követően kihirdetett MNB rendeletben (a továbbiakban: MNB rendelet), illetve a pénzkibocsátásra jogosult külföldi intézmény jogi aktusában vagy hivatalos közleményében meghatározott azon időpont, ameddig a forgalomból bevont bankjegy és érme az MNB, illetve a pénzkibocsátásra jogosult külföldi intézmény pénztáraiban törvényes fizetőeszközre átváltható;

b) bevonási határnap: MNB hirdetményben vagy MNB rendeletben, illetve a pénzkibocsátásra jogosult külföldi intézmény jogi aktusában vagy hivatalos közleményében meghatározott azon időpont, amikortól a bevont bankjegy és érme elveszti törvényes fizetőeszköz jellegét;

c) forgalomból bevont bankjegy és érme: törvényes fizetőeszköznek már nem minősülő, az MNB hirdetményben vagy MNB rendeletben, illetve a pénzkibocsátásra jogosult külföldi intézmény jogi aktusában vagy hivatalos közleményében ilyenként meghatározott bankjegy és érme;

d) forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre még átváltható bankjegy és érme: a bevonási határnaptól az átváltási határnapig terjedő időtartam alatt törvényes fizetőeszközre átváltható forgalomból bevont bankjegy és érme;

e) törvényes fizetőeszköz: az Mnbtv. 4. §-a (2) bekezdéssé szerinti, illetve a pénzkibocsátásra jogosult külföldi intézmény jogi aktusában vagy hivatalos közleményében ilyenként meghatározott bankjegy és érme.

A bankjegy és érme valódiságvizsgálatára vonatkozó előírások

4. §

(1) A forintbankjegy és -érme valódiságvizsgálatát az adott címlet kibocsátásáról rendelkező MNB hirdetményben vagy MNB rendeletben, illetve az MNB-nek az adott címlet leírását tartalmazó kiadványában (a továbbiakban: MNB kiadvány) foglaltak figyelembevételével kell elvégezni.

(2) A forintbankjegy és -érme valódiságvizsgálatának részletes szempontjait e rendelet 1. melléklete, a forintbankjegy-címletek egyes biztonsági elemeit e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(3) A külföldi bankjegy és érme valódiságvizsgálatát a pénzkibocsátásra jogosult külföldi intézmény jogi aktusában vagy hivatalos közleményében szereplő leírás, illetve ezen leírás alapján - az erre szakosodott információszolgáltató szervezet által - készített, bankjegyekről és érmékről szóló kiadványban foglaltak figyelembevételével kell elvégezni.

(4) A valódiságvizsgálat alapján feltehetően hamisnak vagy meghamisítottnak minősített bankjegy és érme nem hozható újra forgalomba.

5. §

(1) A forintbankjegy és -érme valódiságvizsgálatát legalább három hónap szakirányú gyakorlattal, betanítási idővel vagy a (2) bekezdés szerinti szakképesítéssel rendelkező személy végezheti. E bekezdés alkalmazásában szakirányú gyakorlatnak a Hpt. 44/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott munkakörben eltöltött munkaviszony minősül.

(2) A külföldi bankjegy és érme valódiságvizsgálatát az Országos Képzési Jegyzékbe 51 3440 01 OKJ azonosítószám alatt felvett valutapénztáros és valuta-ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy végezheti.

(3) A bankjegy és érme valódiságvizsgálata erre alkalmas, a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő gépi berendezéssel (a továbbiakban: feldolgozógép) is elvégezhető.

(4) A bankjegy és érme valódiságvizsgálatára kizárólag olyan feldolgozógép használható, amelyet annak gyártója vagy forgalmazója alkalmassá tett a feldolgozni kívánt bankjegyek és érmék valódiság - és rendszerint forgalom-képességi -jellemzőinek felismerésére és a feldolgozógép felismerő képességének kipróbálását igazoltan elvégezte.

(5) A feldolgozógépek alkalmasságát az MNB - az Mnbtv. 29. §-a szerinti jegybanki ellenőrzés keretében -jogosult vizsgálni.

(6) Nem minősül feldolgozógépnek a bankjegyszámláló berendezés és a (7) bekezdés szerinti segédeszköz még akkor sem, ha az a bankjegy valódiság jellemzői közül egyes jellemzők felismerésére (pl. optikai fehérítő tartalom, mágneses tulajdonság) alkalmas.

(7) Ha a valódiságvizsgálat nem feldolgozógéppel történik, akkor a forintbankjegyek vizsgálatához biztosítani kell az egyes valódiság jellemzők felismerését elősegítő segédeszközöket (pl. kettős fluoreszencia vizsgálatára alkalmas UV-A és UV-C lámpa) .

A feltehetően hamis vagy meghamisított bankjegy és érme kezelésére vonatkozó előírások

6. §

(1) Az e rendelet 1 §-ának g) pontja szerinti személy és szervezet a bankjegy és érme valódisága iránti legcsekélyebb kétség esetén haladéktalanul köteles - ellenérték nélkül - átadni vagy megküldeni a feltehetően hamis vagy meghamisított bankjegyet és érmét szakértői vizsgálat céljából az MNB részére.

(2) Az e rendelet 1. §-ának g) pontja szerinti személy és szervezet a feltehetően hamis vagy meghamisított bankjegy és érme MNB általi szakértői vizsgálatának kezdeményezése céljából az 1. § d) -e) pontja szerinti pénzforgalmazóhoz is fordulhat. A pénzforgalmazó által átvett bankjegy és érme kezelésére az e rendelet 7. §-ában foglaltak az irányadók.

7. §

(1) A pénzfeldolgozó és a pénzforgalmazó a valódiságvizsgálat során fellelt, feltehetően hamis vagy meghamisított bankjegyet és érmét a (2) bekezdés szerinti jegyzőkönyv kíséretében, haladéktalanul köteles átadni vagy megküldeni az MNB-nek. A feltehetően hamis vagy meghamisított bankjegy és érme postai úton kizárólag könyvelt postai küldeményként továbbítható.

(2) A feltehetően hamis vagy meghamisított bankjegyre vagy érmére vonatkozó jegyzőkönyvnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a bankjegy vagy érme adatai (valutanem, címlet, kibocsátás éve, darabszám, bankjegy esetében sorszám is),

b) a bankjegy vagy érme befizetőjének (birtokosának) adatai (természetes személynél: családi és utónév, lakcím, azonosító okmány megnevezése és száma, jogi személynél és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnél: a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezése, székhelye, a képviseletében eljáró természetes személy jelen pont szerinti azonosító adatai),

c) a bankjegy vagy érme észlelésének helye és időpontja,

d) az észlelés körülményeinek rövid ismertetése,

e) a befizető (birtokos) nyilatkozata a bankjegy, illetve érme eredetéről,

f) a befizető (birtokos) aláírása,

g) a jegyzőkönyvet felvevő pénzfeldolgozó vagy pénzforgalmazó székhelye,

h) a jegyzőkönyv felvételének helye, időpontja, a jegyzőkönyv kiállítóinak aláírása, valamint i) a jegyzőkönyv sorszáma.

(3) A pénzfeldolgozó a (2) bekezdés szerinti jegyzőkönyvet azzal az eltéréssel készíti el, hogy az e) és f) pontban meghatározott adatokat nem, a b) pontban meghatározott adatoknál a megbízójának, valamint a megbízó érintett telephelyének adatait tünteti fel.

(4) Amennyiben a bankjegy vagy érme befizetője (birtokosa) a (2) bekezdés szerinti adatok valamelyikét felhívás ellenére sem közli, ezt a körülményt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(5) A (4) bekezdésben említett esetben a pénzforgalmazónak értesítenie kell a székhelye szerint illetékes rendőrkapitányságot, egyidejűleg a bankjegy vagy érme befizetőjét (birtokosát) fel kell hívni, hogy maradjon a helyszínen, de erre nem kényszeríthető.

8. §

(1) A feltehetően hamis vagy meghamisított bankjegy, illetve érme e rendelet 6-7. §-ában foglaltaknak megfelelően kezdeményezett szakértői vizsgálatát - az Mnbtv. 31/A. § (1) bekezdése szerinti feladatkörében eljárva - az MNB végzi.

(2) Az MNB által a szakértői vizsgálat alapján hamisnak vagy meghamisítottnak minősített (a továbbiakban: hamis) bankjegy és érme értéket nem képvisel, ezért ellenérték a hamis bankjegyet vagy érmét fellelő, illetve az azt átvevő és szakértői vizsgálatra az MNB-be továbbító pénzfeldolgozótól, illetve pénzforgalmazótól, valamint az MNB-től nem igényelhető.

(3) A hamis bankjegy és érme őrzését és kezelését - uniós jogi aktus vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az MNB végzi.

9. §

(1) Az MNB a szakértői vizsgálat során valódinak minősített (a továbbiakban: valódi) forintbankjegy és -érme ellenértékét, valamint a valódi külföldi bankjegyet és érmét a szakértői vizsgálat eredményéről szóló értesítéssel egyidejűleg visszajuttatja a szakértői vizsgálat kezdeményezőjének.

(2) A pénzfeldolgozó a valódi forintbankjegy és -érme ellenértékét, valamint a valódi külföldi bankjegyet és érmét a megbízójával kötött megállapodásban, ilyen megállapodás hiányában a (3) bekezdésben foglaltak szerint köteles a megbízó részére visszajuttatni vagy vele elszámolni.

(3) A pénzforgalmazó a valódi forintbankjegy és -érme ellenértékét, valamint a valódi külföldi bankjegyet és érmét - annak megérkezését követően azonnal - köteles a bankjegy vagy érme befizetőjének (birtokosának) visszajuttatni vagy vele elszámolni.

(4) A valódi forintbankjegy és -érme, valamint a valódi külföldi bankjegy és érme postai úton kizárólag értéknyilvánítás különszolgáltatással feladott postai küldeményként továbbítható.

Az MNB-nek az euró bankjegyek és érmék hamisítás elleni védelmével kapcsolatos feladatai

10. §

Az MNB - az Mnbtv. 31/A. §-a (1) bekezdése szerinti feladatkörében eljárva - ellátja

a) a hamispénz-figyelő rendszerhez (CMS) való csatlakozás egyes feltételeiről szóló, 2001. november 8-i EKB/2001/11 európai központi banki határozat szerinti nemzeti készpénzszakértői központi,

b) az euró pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról szóló, 2001. június 28-i 1338/2001/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: tanácsi rendelet) 3 cikkének (1) bekezdésében meghatározott,

c) a tanácsi rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerinti nemzeti bankjegyszakértői központi, valamint

d) a tanácsi rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerinti nemzeti érmeszakértői központi

feladatokat.

Záró rendelkezések

11. §

(1) Ez a rendelet - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) Az 5. § (1) bekezdése a rendelet kihirdetését követő 180. napon lép hatályba.

(3) Az 5. § (5) bekezdése 2006. január 1-jén lép hatályba.

(4) A pénzfeldolgozó köteles a Hpt. 19/B. § f) pontja szerinti belső ügyviteli szabályzatát az e rendeletben és annak mellékleteiben foglaltaknak megfelelően módosítani, illetve kiegészíteni, és azt e rendelet hatálybalépésétől számított 90 napon belül az MNB-nek bemutatni.

(5) A pénzforgalmazó köteles a pénzfeldolgozási tevékenységről és a készpénzforgalmazás feltételeiről szóló MNB rendelet 13. §-ának (1) bekezdése szerinti pénz- és értékkezelési szabályzatát az e rendeletben és annak mellékleteiben foglaltaknak megfelelően módosítani, illetve kiegészíteni, és ennek megtörténtét e rendelet hatálybalépésétől számított 90 napon belül az MNB-nek írásbeli nyilatkozatban igazolni.

(6) E rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) a Tanács 1338/2001/EK rendelete (2001. június 28.) az euró pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról,

b) a Tanács 1339/2001/EK rendelete (2001. június 28.) az euró pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról szóló 2001/1338/EK rendelet hatásainak az eurót közös valutaként el nem fogadó tagállamokra történő kiterjesztéséről,

(7) E rendelet a hamispénz-figyelő rendszerhez (CMS) való csatlakozás egyes feltételeiről szóló, 2001. november 8-i EKB/2001/11 európai központi banki határozatnak való megfelelést szolgálja.

Járai Zsigmond s. k.,

a Magyar Nemzeti Bank elnöke

1. melléklet a 13/2005. (VI. 27.) MNB rendelethez

A forintbankjegy és -érme valódiságvizsgálatának részletes szempontjai

1. A bankjegy valódiságvizsgálatánál figyelembe veendő szempontok:

a) a bankjegy képi megjelenése megfelel-e az MNB hirdetményben vagy MNB rendeletben, illetve MNB kiadványban foglaltaknak;

b) a bankjegy címletéhez tartozó képi elemek (portré és hátoldali kép) láthatók-e a vizsgált bankjegyen;

c) a bankjegy színei megfelelnek-e az MNB hirdetményben vagy MNB rendeletben, illetve MNB kiadványban foglaltaknak;

d) a bankjegyen alkalmazott valódiságjellemzők azo-nosíthatóak-e, azaz

1. a bankjegy papírja optikai fehérítőtől mentes (UV fénnyel megvilágítva sötét marad),

2. a bankjegypapírban átnézetben látható a bankjegyen ábrázolt portré tükörképének megfelelő árnyalatos vízjelkép,

3. a bankjegypapírban megtalálható a mikroírással ellátott biztonsági szál, amelyen a "Magyar Nemzeti Bank" felirat olvasható,

4. a bankjegy elő- és hátoldali képe megfelelően illeszkedik (átnézetben azonosítható az előoldal jobb felső és a hátoldal bal felső sarkában található ábratöredékekből kiegészülő "H" betű),

5. a bankjegyek papírj ában lévő jelzőrostok UV fényben kék, zöld és vörös színben fluoreszkálnak,

6. a bankjegy előoldalán a címletértéknek megfelelő mikroírás olvasható,

7. a bankjegy hátoldalán a mikroírással nyomtatott "Magyar Nemzeti Bank" felirat olvasható,

8. a 2000 forintos és ennél nagyobb értékű bankjegycímleteken a hologram hatású fémcsík megtalálható, amelynek felületén a Magyar Köztársaság címere, illetve az MNB felirat és a csík bal oldalán az értékjelzés látható,

9. a bankjegyen lévő rejtett képen, azt megfelelő helyzetben vizsgálva, jnegjelenik az MNB felirat,

10. az 500 és 1000 forintos címletek megfelelő kibocsátásainak elő-, illetve a 20 000 forintos címlet hátoldalán lévő színváltó (OVI) nyomat a rátekin-tés szögétől függően változtatja a színét,

11. az előoldalon a vízjelmezőt UV-A fénnyel megvilágítva világoszöld színben fluoreszkálva látható a címletre jellemző motívum (lásd 2. melléklet),

12. UV-A fénnyel megvilágítva narancsszínűen fluoreszkál az előoldalon, a vízjelmező alatti, vízszintes, két betűből és hét számjegyből álló sorszám,

13. az előoldalon a vízjelmezőt UV-C fénnyel megvilágítva vörös színben fluoreszkálva látható a címletre jellemző motívum (lásd 2. melléklet),

14. UV-C fénnyel megvilágítva vörös színben fluoreszkál a bankjegy előoldalának jobb szélén található, függőleges, két betűből és hét számjegyből álló sorszám,

15. a bankjegyek meghatározó nyomatrészei, így a portré, a hátoldali kép, az értékjelzések, a vakjel metszetmélynyomással készültek, ezáltal tapint-hatóak,

16. a bankjegyen lévő alnyomatok egyes részei az elő- és hátoldalon, UV-A, illetve UV-C fénnyel megvilágítva fluoreszkálnak.

2. Az érme valódiságvizsgálatánál figyelembe veendő szempontok:

a) . Az érme képi megjelenése az MNB hirdetményben vagy MNB rendeletben, illetve MNB kiadványban foglaltaknak megfelel-e,

b) az érme anyaga, színe megegyezik-e az érme valódi ötvözetanyagával és színével (1-5-20 forintosok: réz-nikkel-cink ötvözet, illetve aranysárga szín, 2-10-50 forintosok: réz-nikkel ötvözet és ezüstfehér szín, 100 forintos: a körgyűrű nikkellel, a belső része - magja - rézcink ötvözettel bevont acél, a külső gyűrű ezüstfehér, a belső mag aranysárga színű),

c) az érme súlya, átmérőjének mérete és széle (pl. sima, recézett) az MNB hirdetményben vagy MNB rendeletben, illetve MNB kiadványban foglaltaknak megfelel-e.

2. melléklet a 13/2005. (VI. 27.) MNB rendelethez

A forintbankjegy-címletek egyes biztonsági elemei