2003. évi CI. törvény

a postáról

A gazdaság és a lakosság biztonságos, megfelelő minőségű és hozzáférhető postai szolgáltatásokkal való ellátása, a postai piaci verseny kiszélesítése és az Európai Közösség jogszabályainak érvényesítése céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § A törvény célja, hogy

a) biztosítsa a mindenki számára elérhető és hozzáférhető egyetemes postai szolgáltatást;

b) elősegítse:

ba) a postai technológia fejlődését és a hatékonyság növelését,

bb) a fogyasztók érdekeinek védelmét a hírközlési piac szereplőivel létrejövő, illetve fennálló kapcsolataikban,

bc) a postai szolgáltatásoknak a nemzetközi szerződésekkel összhangban levő szabad forgalmát,

bd) a postai piac fejlődését és védelmét,

be) a postai piaci résztvevők szabadságát, jogaik érvényesülését és kötelezettségeik érvényesítését,

bf) az új szolgáltatók piacra lépését és a postai piaci résztvevők esélyegyenlőségét, együttműködését, érdekérvényesítését,

bg) a magyar postai piacnak az Európai Unió piacába való integrálódását, a postai nemzetközi kötelezettségek teljesítését,

bh) a posta állami feladatainak, ezen belül a biztonsággal, valamint a veszélyeztetettségi és a minősített időszaki felkészüléssel kapcsolatos feladatoknak az ellátását.

A törvény hatálya

2. § (1)[1] E törvény hatálya a Magyarország területén végzett vagy igénybe vett postai tevékenységekre, az e tevékenységet végzőkre és igénybe vevőkre, valamint a postai ágazatot irányító állami szervezetekre és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra (a továbbiakban: hírközlési hatóság) terjed ki.

(2) Az országhatárt átlépő postai küldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatásra, valamint az országhatárt átlépő egyéb postai tevékenységekre e törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben nemzetközi szerződés, vagy az Egyetemes Postaegyesület Alapokmánya alapján kötött külön megállapodás eltérően nem rendelkezik.

Fogalommeghatározások

3. § E törvény alkalmazásában:

1. Ajánlott szolgáltatás: olyan postai különszolgáltatás, amelynek keretében a postai szolgáltató a postai küldeményt könyvelt küldeményként kezeli.

2. Címzett: akinek a feladó a postai küldeményt küldi.

3. Dokumentumcsere szolgáltatás: olyan postai szolgáltatás, amelynek alapján a postai szolgáltató - helyiségek, illetve egyéb eszközök rendelkezésre bocsátásával - biztosítja a postai küldemények igénybevevők közötti, harmadik személy közreműködése nélkül történő kölcsönös cseréjét.

4. Egyetemes postai szolgáltatás: a postai szolgáltatások olyan közérdekű szolgáltatásnak minősülő, meghatározott köre, amely földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül meghatározott minőségben és megfizethető ár ellenében minden igénybevevő számára elérhető.

5. Egyetemes postai szolgáltató: az egyetemes postai szolgáltatás ellátására e törvényben kijelölt postai szolgáltató.

6. Engedélyes postai szolgáltató: az egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatást engedély alapján ellátó postai szolgáltató.

7. Értéknyilvánítás: olyan postai különszolgáltatás, amelynek keretében a postai szolgáltatót a könyvelt küldeményért a feladó által a feladáskor meghatározott összeg erejéig kártérítési felelősség terheli.

8. Feladó: aki - mivel a küldemény tőle származik - a postai küldeményen "feladó"-ként van feltüntetve, ennek hiányában, akivel a szolgáltató a postai szolgáltatási szerződést megkötötte.

9. Garantált kézbesítési idejű szolgáltatás: olyan postai szolgáltatás, amelyben a postai szolgáltató arra vállal kötelezettséget, hogy a postai küldeményt meghatározott időtartamon belül vagy meghatározott időpontban kézbesíti.

9.1. Futárposta: olyan garantált kézbesítési idejű belföldi postai szolgáltatás, amelynek teljesítése során a postai szolgáltató arra vállal kötelezettséget, hogy a könyvelt postai küldemény felvételét végző alkalmazottja a küldeményt a címzettnek történő személyes kézbesítéséig személyes felügyelete alatt tartja oly módon, hogy a feladó ez alatt bármely időpontban rendelkezhessen a küldemény címzettjének vagy címzésének a megváltoztatásáról, és sikertelen személyes kézbesítés esetén megtehesse a szükséges intézkedéseket.

9.2. Gyorsposta: olyan belföldi vagy nemzetközi postai szolgáltatás, amelyben a szolgáltató a könyvelt küldeményt belföldön garantált idő alatt, a feladást követő napon déli 12 óráig, nemzetközi viszonylatban a nemzetközi szerződések alapján kötött megállapodásokban meghatározottak szerint kézbesíti, biztosítva egyben a küldemény egyedi azonosítását s ennek alapján a technológiai folyamatban nyomon követhető kezelését.

10. Hivatalos irat: a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szervei, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben (a továbbiakban: Fgytv.) szabályozott békéltető testületek, valamint a magánnyugdíjpénztárak által feladott olyan könyvelt küldemény, amelynek feladásához és kézbesítéséhez (illetve a kézbesítés megkísérléséhez), valamint azok időpontjához jogszabály jogkövetkezményt fűz, illetve amely a jogszabályban meghatározott határidő számításának alapjául szolgál. A hivatalos irat az e célra rendszeresített tértivevénnyel adható fel.

11. Hozzáférési pont: a postai küldemény postai hálózatba juttatásának céljából a szolgáltató által elhelyezett levélgyűjtő szekrény, működtetett mobilposta vagy postai szolgáltató hely.

12. Igénybevevő: a feladó és a címzett, továbbá a postai készpénz-átutalási tevékenység, a postai pénzforgalmi közvetítő tevékenység, illetve a postautalvány-szolgáltatás igénybevevője.

13.[2] Integrált posta: olyan postai szolgáltatás, amely a postai küldeménynek a feladó által is nyomon követhető kezelése és személyes kézbesítése mellett kiegészül az igénybe vevő választása esetén és választása szerint a következő postai különszolgáltatások legalább egyikével: a küldeménynek a feladó által megjelölt helyen történő felvétele; garantált kézbesítési idejű szolgáltatás; a címzett megváltoztatása esetén a küldemény új címre történő kézbesítése; a kézbesítés igazolása; személyre szabott szolgáltatás.

14. Könyvelt küldemény: olyan postai küldemény, amelynek felvételét a postai szolgáltató írásban elismeri és kézbesítését a címzett, illetve az egyéb jogosult átvevő aláírásával vagy más módon okirattal kimutatja.

15.[3] Minősített időszak: az az időszak, amely az Alaptörvény alapján rendkívüli állapotnak, szükségállapotnak vagy veszélyhelyzetnek minősül.

16. Postabélyeg: az egyetemes postai szolgáltató által kibocsátott, a postai küldemények bérmentesítési díjának lerovására használható postai értékcikk, amely tartalmazza a "Magyarország" vagy "Magyar Posta" -, illetve ezek idegen nyelvű fordításának megfelelő - feliratot, és utal a bérmentesítés díjára.

17.

18. Postai berendezés: a postai szolgáltatás díj lerovására, érték vagy érvényesítő lenyomat készítésére, illetve árusítására alkalmas gép, technikai eszköz, a levélgyűjtő szekrény vagy egyéb, a postai küldemények felvételére szolgáló technikai eszköz, továbbá a közutak mentén - a postai szolgáltató által - címhelyként telepített, a létesítést végző vagy a vele szerződéses jogviszonyban álló szolgáltató küldeményeinek kézbesítésére szolgáló támponti levélszekrény.

19. Postai berendezések forgalomba hozatala: postai berendezésnek, illetve a berendezés használati jogának ingyenes vagy visszterhes szerződés alapján - a magyarországi gyártását vagy a külföldről történő behozatalát követően - első ízben történő átruházása, illetve - saját felhasználásra történő gyártás vagy behozatal esetén - első ízben történő üzembe helyezése.

20. Postai értékcikk: a valamely postai szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó, a szolgáltató által díj ellenében forgalomba hozott termék. Nem postai értékcikk - s így díjmentes - a postai szolgáltatás igénybevételéhez szükséges nyomtatvány.

21. Postai hálózat: a postai szolgáltatások nyújtása érdekében kialakított különböző erőforrásoknak és szervezeteknek, valamint azok műszaki és forgalmi kapcsolatainak összessége.

21.1. Egyetemes postai hálózat: az egyetemes és az engedélyes postai szolgáltató által használt postai hálózat, amelynek célja alapvetően

a) a postai küldemények felvétele, gyűjtése az egyetemes postai szolgáltatással ellátott teljes területről,

b) a postai küldemények feldolgozása és továbbítása a feldolgozó helyektől a rendeltetés helyéig,

c) a postai küldemények kézbesítése.

22.

23. Postai közreműködő: a postai tevékenységet végző által a postai szolgáltatási szerződés megkötéséhez és teljesítéséhez igénybe vett személy (szervezet), aki (amely) e tevékenység körében a postai küldemények felvételét, feldolgozását, továbbítását és kézbesítését együttesen vagy e résztevékenységek bármelyikét önállóan, a postai szolgáltató nevében, javára és felelősségére végzi. A postai közreműködő nem minősül postai szolgáltatónak.

24. Postai közvetítő tevékenység: olyan postai tevékenység, amelynek keretében a közvetítő díj ellenében a vele szerződéses jogviszonyban álló

a) feladó postai küldeményeit postai szolgáltató részére további postai szolgáltatási szerződés létrehozatala céljából a felvétel helyéhez - a postai szolgáltató által e küldemények átvételére megjelölt - legközelebbi szolgáltató helyen átadja, vagy

b) címzett részére érkezett postai küldeményeket a címzettől kapott meghatalmazás alapján postai szolgáltatótól átveszi, és a címzett részére kiszállítással vagy fiókbérlet útján kézbesíti.

25. Postai küldemény: a külön jogszabályban meghatározott tömeg- és mérethatároknak megfelelő - a küldeményen, annak burkolatán vagy az ahhoz tartozó listán megcímzett - küldemény. A postai küldemény fajtái: a levélküldemény, a címzett reklámküldemény, a nyomtatvány és a postacsomag.

25.1. Levélküldemény: olyan postai küldemény, amely bármely fizikai adathordozón (pl. papíron, mágneses, illetve digitális adathordozón) megjelenített egyedi vagy személyes jellegű közlést, adatot vagy információt tartalmaz. Levélküldemény a levelezőlap is.

25.2. Címzett reklámküldemény: a kizárólag hirdetést, üzletszerzési vagy reklámanyagot tartalmazó, külön jogszabály alapján nagy számúnak minősített címzetti körnek szóló olyan postai küldemény, amely - a címzett neve, címe és azonosító száma, valamint az üzenet jellegét nem módosító egyéb adatok kivételével - azonos tartalmú.

25.3. Nyomtatvány: olyan postai küldemény, amely nyomdai úton vagy más sokszorosítási eljárással készített nem egyedi, nem személyes jellegű szöveget, képet, ábrát tartalmaz (pl. könyv, katalógus, újság vagy folyóirat).

25.4. Postacsomag: a tárgyat, árucikket tartalmazó könyvelt postai küldemény.

26. Postai küldemény felvétele: a postai küldeménynek a postai szolgáltató által rendszeresített levélgyűjtőszekrényben vagy más e célra szolgáló postai berendezésben való elhelyezése, a postai küldeménynek a postai szolgáltató helyen vagy egyéb hozzáférési ponton történő átvétele, könyvelt küldemény esetén - a felvétel helyétől függetlenül - a küldemény átvételének írásbeli elismerése.

27. Postai küldemények gyűjtése: a postai hálózat szolgáltató helyeinél vagy egyéb hozzáférési pontjainál feladott és felvett postai küldemények összegyűjtési művelete.

28. Postai küldemény kézbesítése: a postai szolgáltatás teljesítésének befejező művelete, amely során a postai küldemény a postai hálózatból a küldemény címzésében megjelölt (jogszabályi rendelkezés alapján attól eltérő) helyen kikerül. A küldemény kézbesítése magában foglalja mind a címzett (illetve az egyéb jogosult átvevő) részére történő személyes átadást, mind a címhelyen történő elhelyezést.

29. Postai különszolgáltatás: a postai szolgáltatáshoz kapcsolódó, a szolgáltatás minőségét növelő - jogszabályban kötelezően előírt vagy a szolgáltató által vállalt - olyan többletszolgáltatás, amelyet a szolgáltató a feladó vagy a címzett rendelkezése alapján díj ellenében teljesít.

30. Postai létesítmény: az egyetemes postai szolgáltatás vagy az egyetemes postai szolgáltatási körbe tartozó valamely szolgáltatás ellátását biztosító szolgáltató hely, illetve postai berendezés.

31.

32. Postai szolgáltatás: olyan hírközlési szolgáltatás, amely a postai küldemény felvételére, szükség szerinti feldolgozására, továbbítására és kézbesítésére, illetve - együttesen vagy részben - az ezeknek megfelelő műveletek elvégzésére irányul, ellenszolgáltatás fejében. Postai szolgáltatásnak minősül a dokumentumcsere is.

33. Postai szolgáltató hely: a postai szolgáltatások elérését meghatározott földrajzi ponton és időben biztosító hely, illetve helyiség.

34. Távirat: a külön jogszabályban meghatározott előírások alapján az igénybevevő által - az elektronikus hírközlő hálózat vagy postai szolgáltató útján - feladott szöveges közlemény, amelyet a szolgáltatók postai kézbesítés útján vagy elektronikus hírközlő végberendezés közvetítésével juttatnak el a címzetthez.

35. Tértivevény szolgáltatás: olyan - könyvelt küldeményekhez igénybe vehető - postai különszolgáltatás, amelynek keretében a szolgáltató a postai küldemény kézbesítését a címzettel (illetve az egyéb jogosult átvevővel) az erre szolgáló okiraton elismerteti, és az okiratot a feladónak visszaküldi, illetve a felek megállapodása esetén annak digitalizált képét vagy adattartalmát elektronikus úton, illetőleg adathordozón átadja.

36. Vakok írását tartalmazó küldemény: kizárólag a vakok használatára szolgáló, dombornyomású írásokat, véseteket, hangfelvételeket, különleges papírokat vagy mágneslemezeket és egyéb információhordozókat tartalmazó postai küldemény, amelynek feladója vagy címzettje vak személy, illetőleg a vakok hivatalosan elismert intézete.

37.[4] Veszélyeztetettségi időszak: a minősített időszak kihirdetését közvetlenül megelőző - annak várható bekövetkezését feltételező - állapot (helyzet), amely a kialakult veszélyeztetettségi körülmények alapján hátrányos hatást gyakorol az ország biztonságára, stabilitására, törvényes rendjére, a rend- és közbiztonságra, a lakosság élet- és vagyonbiztonságára, a természetes és épített környezetre, és ami miatt rendkívüli kormányzati intézkedések megtétele, gazdasági, pénzügyi erőforrások tervszerű megteremtése szükséges.

38. Posta Elszámoló Központ: egyetemes postai szolgáltató által lebonyolított pénzforgalmi szolgáltatások feldolgozását, pénzforgalmi szolgáltatókkal történő elszámolását, valamint fizetési rendszeren keresztüli pénzügyi rendezését végző a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerinti fizetési rendszer működtetőjének nem minősülő szervezet.

39.[5] Nyomon követhető kezelés: a postai szolgáltató a postai küldemény egyedi azonosító jelzése alapján internetes honlapján lekérdezhető információként küldeményenként tájékoztatást ad a küldemény felvételének helyéről és dátumáról, a kézbesítésének dátumáról, az átvevő státuszáról, illetve sikertelen kézbesítési kísérlet esetén a küldemény további kezeléséről.

Postai tevékenységek

4. § (1) Postai tevékenység

a) a postai szolgáltatás;

b) a postai közvetítő tevékenység;

c) postabélyeg és egyéb postai értékcikk kibocsátása, forgalomba hozatala és forgalomból való kivonása, valamint a postai értékcikk-árusítás;

d) nemzetközi postautalvány-szolgáltatás;

e) a távirat-szolgáltatás postai résztevékenysége.

(2) A postai szolgáltatás lehet egyetemes postai szolgáltatás vagy nem egyetemes postai szolgáltatás.

(3) A postai tevékenység ellátásához a postai tevékenységet végzők - külön jogszabályban meghatározott esetekben, módon és eljárás alapján - közreműködőt vehetnek igénybe.

(4) Nem postai szolgáltatás

a) a bírósági végrehajtó által külön jogszabály alapján végzett küldeménytovábbítás,

b) ha bármely személy vagy szervezet a saját küldeményét a vele munkaviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti vagy egyéb szolgálati viszonyban álló személlyel vagy tagsági jogviszonyban álló magánszeméllyel (ide nem értve a részvényest) juttatja el más személyhez vagy szervezethez, vagy

c) a külön törvény szerinti kézbesítési megbízottnak az ott meghatározott küldeménytovábbítási tevékenysége; [az a)-c) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: saját kézbesítés].

(5) Nem tekinthető saját kézbesítésnek, ennek megfelelően postai szolgáltatásnak minősül a munkaerő-kölcsönzés, illetve a megbízási, vállalkozói jogviszony keretében igénybe vett személlyel történő küldeménytovábbítás, kézbesítés.

(6) Az (5) bekezdés szerinti postai szolgáltatás nem minősül egyetemes postai szolgáltatásnak, amennyiben a feladó saját küldeményeinek más személy vagy szervezet részére történő kézbesítését kizárólag a feladó részére kézbesítést végző személy vagy szervezet végzi, a vele munkaviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti vagy egyéb szolgálati viszonyban álló személlyel vagy tagsági jogviszonyban álló magánszeméllyel (ide nem értve a részvényest).

MÁSODIK RÉSZ

A POSTAI SZOLGÁLTATÁS

I. Fejezet

EGYETEMES POSTAI SZOLGÁLTATÁS

Az egyetemes postai szolgáltatás általános szabályai

5. § (1) Az egyetemes postai szolgáltatás körébe tartoznak az alábbi szolgáltatások:

a) a kettő kilogrammot meg nem haladó tömegű belföldi és nemzetközi levélküldeményekkel, címzett réklámküldeményekkel és nyomtatványokkal kapcsolatos postai szolgáltatás;

b) a húsz kilogrammot meg nem haladó tömegű belföldi és nemzetközi postacsomagokkal kapcsolatos postai szolgáltatás;

c) a vakok írását tartalmazó, hét kilogrammot meg nem haladó tömegű belföldi és nemzetközi küldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatás.

(2) Az egyetemes postai szolgáltató és az engedélyes postai szolgáltató - a feladó rendelkezése alapján - köteles az (1) bekezdés a) és c) pontjaiban meghatározott küldeményekhez ajánlott, továbbá az (1) bekezdés a) -c) pontjaiban meghatározott küldeményekhez térti-vevény, illetve értéknyilvánítás különszolgáltatást nyújtani.

(3) Az egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatásoknak igazodniuk kell az igénybevevők szükségleteihez, valamint, a technikai, gazdasági és társadalmi környezethez.

(4) Az egyetemes postai szolgáltató csak részvénytársasági formában működhet. Az egyetemes postai szolgáltató lehet gazdasági társaság egyedüli tagja, illetve részvényese is.

(5) Az egyetemes postai szolgáltató a levélküldeményekkel, a címzett reklámküldeményekkel, valamint a nyomtatványokkal kapcsolatos postai szolgáltatás teljesítésekor alkalmazhat a küldemény kezelésének gyorsaságán is alapuló küldeménytovábbítási rendszert.

(6) Az (1) bekezdés a) -c) pontjában meghatározott tömeghatároktól függetlenül nem egyetemes postai szolgáltatás a futárposta, a gyorsposta, az integrált posta és a dokumentumcsere.

6. § (1) Az egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatást, illetve az 5. § (2) bekezdésében foglalt különszolgáltatást

a) az egyetemes postai szolgáltatónak teljes körben, az ország egész területén,

b) az engedélyes postai szolgáltatónak az engedélyben meghatározott szolgáltatások vonatkozásában, az engedélyben meghatározott közigazgatási terület egészén,

oly módon kell ellátnia, hogy az - a jogszabályban meghatározott kivételekkel - foglalja magába a postai küldeményeknek munkanaponként legalább egyszeri gyűjtését és házhoz kézbesítését.

(2) Az egyetemes postai szolgáltatás korlátozható vagy szüneteltethető:

a) az egyetemes postai szolgáltatást végző működési körén kívül eső elháríthatatlan ok (vis maior) esetén,

b)[6] Magyarország honvédelmi, nemzetbiztonsági, közegészségügyi és közbiztonsági érdekeinek védelmében,

a jogszabályok által előírt módon.

(3) Az egyetemes postai szolgáltatást - a (2) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve - az egyetemes postai szolgáltató csak a postaügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), az engedélyes postai szolgáltató pedig a hírközlési hatóság előzetes írásbeli hozzájárulásával szüneteltetheti. A szolgáltató a szüneteltetésről - annak megkezdése előtt - köteles az érintett igénybevevőket hirdetmény útján tájékoztatni.

Fenntartott szolgáltatás

7. § (1) Kizárólag az egyetemes postai szolgáltató végezheti az alábbi postai szolgáltatásokat (a továbbiakban: fenntartott postai szolgáltatás):

a) legfeljebb ötven gramm tömegű belföldi, illetve nemzetközi levélküldeményekkel és címzett reklámküldeményekkel kapcsolatos szolgáltatás, amennyiben a szolgáltatás díja alacsonyabb, mint az egyetemes szolgáltatási kör leggyorsabb szolgáltatási kategóriájának első súlyfokozatába tartozó levélküldemény díjának a két és félszerese.

b) ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tömeghatártól és árkorláttól függetlenül nem fenntartott postai szolgáltatás a vakok írását tartalmazó belföldi és nemzetközi küldeményekkel kapcsolatos ingyenesen nyújtott postai szolgáltatás.

(3) Az egyetemes postai szolgáltató kizárólagosan jogosult a postakürt jelvénynek és a jelvény stilizált változatának az e törvény hatályosságát érintő használatára, valamint "Magyarország" vagy "Magyar Posta" felirattal, illetve annak idegen nyelvű megfelelőjével rendelkező bérmentesítési-lenyomat használatára, továbbá "Magyarország" vagy "Magyar Posta" felirattal, illetve annak idegen nyelvű megfelelőjével rendelkező postai értékcikk kibocsátására, forgalomba hozatalára, forgalomból való kivonására.

II. Fejezet

PIACRALÉPÉSI ÉS PIACELHAGYÁSI SZABÁLYOK

Jogosultság a postai szolgáltatás nyújtására

8. § (1) Postai szolgáltatást - a 7. § (1) bekezdésében meghatározott fenntartott postai szolgáltatások kivételével - bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy egyéni cég nyújthat, engedély vagy bejelentés alapján.

(2) Az egyetemes postai szolgáltatási körbe tartozó szolgáltatás - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a hírközlési hatóság által kibocsátott engedély alapján nyújtható.

(3) Az egyetemes postai szolgáltató az egyetemes postai szolgáltatást e törvény erejénél fogva nyújtja.

(4) A hírközlési hatóság a postai, szolgáltatókról és az általuk nyújtott szolgáltatásokról közhitelű nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban fel kell tüntetni az engedélyben, illetve a bejelentésben feltüntetett adatokat. Az egyetemes postai szolgáltató adatainak a nyilvántartására az engedélyre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(5) A hírközlési hatóság köteles a postai szolgáltatók és az általuk nyújtott szolgáltatások jegyzékét nyilvános elektronikus adatbázisában folyamatosan frissíteni, valamint azt a hivatalos lapjában évente közzétenni.

(6)[7]

Postai szolgáltatás engedélyezése

9. § (1) Az egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó, de nem fenntartott postai szolgáltatások szolgáltatási engedély alapján nyújthatók. Az ilyen engedély kiadása nem érinti az egyetemes szolgáltatónak az ország egész területén történő szolgáltatásnyújtásra vonatkozó kötelezettségét.

(2) A postai szolgáltatási engedély az 5. § (1) bekezdésében meghatározott egy vagy több szolgáltatásnak a külön jogszabályban meghatározott közigazgatási terület egészét lefedő nyújtására kérhető. Egy meghatározott közigazgatási területre több szolgáltató is kérhet engedélyt.

(3) Engedélyhez kötött postai szolgáltatás csak akkor nyújtható, ha a szolgáltatás jogszabályban meghatározott feltételei biztosítottak.

(4) A személyi feltételek akkor tekinthetők biztosítottnak, ha a postai szolgáltató teljesítőképessége, továbbá a szolgáltató vezető tisztségviselőinek vagy a szakmai tevékenységért felelős vezető állású munkavállalójának, illetve az egyéni vállalkozónak a szakmai alkalmassága - külön jogszabályban meghatározott módon - igazolt, és e személyek büntetlen előéletűek, valamint nem állnak postai szolgáltatás nyújtását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(5) A tárgyi feltételek akkor tekinthetők biztosítottnak, ha a postai szolgáltató rendelkezik a postai küldemények felvételéhez, feldolgozásához, továbbításához és kézbesítéséhez szükséges és alkalmas ingatlanokkal, helyiségekkel, gépjárműparkkal és műszaki berendezéssel, továbbá a külön jogszabályban meghatározott mértékű vagyoni biztosítékkal és a hírközlési hatóság által jóváhagyott általános szerződési feltételekkel.

(6) A szolgáltatás nyújtásának személyi és tárgyi feltételeire vonatkozó részletes szabályokat, valamint az engedély kiadásának egyéb feltételeit külön jogszabály határozza meg.

(7) A szolgáltatási engedély iránti kérelem a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl tartalmazza:

a)

b) a vállalkozás cégjegyzékszámát, illetve külön jogszabályban meghatározott más hivatalos nyilvántartási vagy azonosítószámát,

c) a hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személynek a nevét, címét,

d) a nyújtani kívánt szolgáltatás megnevezését, statisztikai jelzőszámát, e törvénynek a szolgáltatást meghatározó szakaszára történő hivatkozást és a szolgáltatás módjának rövid leírását,

e) annak a közigazgatási területnek a meghatározását, amelyen a szolgáltatást nyújtani kívánja.

(8) A szolgáltatási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a)

b) ha a jogi személy létrejötte nyilvántartásba vételhez nem kötött, a jogi személy létesítéséről szóló jogszabály, határozat vagy okirat másolatát,

c) a postai szolgáltatással kapcsolatos általános szerződési feltételeket,

d) a kérelmező által használni kívánt - a postai szolgáltató azonosítására is alkalmas - dátumnyomat, illetve bérmentesítés-lenyomat, jelzés, módszer mintáját,

e) annak a központi ügyfélszolgálatnak az elérhetőségét (pl. cím, telefonszám, Internet), ahol az igénybevevők a szolgáltatónál a szolgáltatásokkal kapcsolatosan érdeklődhetnek, illetve ahol panaszukat vagy kártérítési igényüket bejelenthetik,

f) a büntetlen előélet kivételével a (4) bekezdésben, valamint - az általános szerződési feltételeket jóváhagyó hatósági intézkedés kivételével - az (5) bekezdésben foglaltak igazolására szolgáló okiratokat.

9/A. § (1) Az egyéni vállalkozó, a cégnyilvántartásban szereplő, valamint az a kérelmező, amelynek létrejötte más nyilvántartásba vételhez kötött, jogszerű működését a kérelemhez benyújtott 30 napnál nem régebbi cégkivonattal, vállalkozói igazolványának másolatával vagy a nyilvántartásba vételt igazoló okirattal vagy annak hitelesített másolatával igazolhatja.

(2) Ha a kérelmező a jogszerű működését nem igazolja, a hírközlési hatóság a jogszerű működés elbírálásához szükséges adatok igazolása vagy szolgáltatása iránt megkeresi a nyilvántartást vezető szervet.

(3) A 9. § (4) bekezdésében meghatározott személy a postai szolgáltatás engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg

a) hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a postai szolgáltatás nyújtását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy

b) kéri, hogy azon tények fennállására vonatkozó adatokat, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a postai szolgáltatás nyújtását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a bűnügyi nyilvántartó szerv a hírközlési hatóság részére - annak a postai szolgáltatás nyújtásának engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a hírközlési hatóság a (4) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(4) A hírközlési hatóság a postai szolgáltatás nyújtásának időtartama alatt folytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrizheti azt is, hogy a 9. § (4) bekezdésében meghatározott személy büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a postai szolgáltatás nyújtását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a hírközlési hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a 9. § (4) bekezdésében meghatározott személy büntetlen előéletű-e, valamint a postai szolgáltatás nyújtását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(5) A hírközlési hatóság a (3) és (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat

a) a postai szolgáltatás nyújtásának engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy

b) a postai szolgáltatás nyújtásának engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.

A postai szolgáltatás bejelentése

10. § (1) A nem egyetemes szolgáltatási körbe tartozó postai szolgáltatást nyújtó köteles az e tevékenység megkezdésére irányuló szándékát a megkezdés előtt a hírközlési hatóságnál nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.

(2) A bejelentésnek a szolgáltatást nyújtani kívánó személy, illetve szervezet, valamint képviselője nevét, illetve cégnevét, lakcímét, illetve székhelyét, továbbá a 9. § (7) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia.

(3) A bejelentéshez mellékelni kell a 9. § (8) bekezdésében foglaltakat.

(4) A hírközlési hatóság a nyilvántartásba vételt megelőzően ellenőrzi, hogy a bejelentésben foglaltak alapján a bejelentést tevő megfelel-e a postai szolgáltatás folytatásához előírt jogszabályi rendelkezéseknek, valamint a 9/A. § szerint jár el. Ha a bejelentésben foglaltak alapján a bejelentő megfelel a jogszabályok rendelkezéseinek, a bejelentett szolgáltatást nyilvántartásba kell venni.

(5) A hírközlési hatóság a nyilvántartásba vételt megtagadja, ha a bejelentésben foglalt adatok és a bejelentéshez csatolt mellékletek alapján megállapítható, hogy a bejelentett postai szolgáltatás nem nyújtható bejelentés alapján, vagy a bejelentő nyilvántartásba vétele egyéb módon jogszabálysértő lenne.

(6)

(7) A szolgáltató köteles tájékoztatni a hírközlési hatóságot, ha a postai szolgáltatás nyújtását - a bejelentés ellenére - a nyilvántartásba vételtől számított száznyolcvan napon belül nem kezdi meg.

A változások bejelentése

11. § (1) A postai szolgáltatási engedély iránti kérelem, illetve a postai szolgáltatás nyilvántartása céljából tett bejelentés kötelező tartalmi elemeiben bekövetkezett változás esetén a változásokat - a szolgáltatási engedély iránti kérelemre, illetve a postai szolgáltatás bejelentésére vonatkozó külön jogszabályban meghatározott módon - a hírközlési hatósághoz be kell jelenteni.

(2) A postai szolgáltatás hatósági nyilvántartásban szereplő személyi és tárgyi feltételeiben, a szolgáltatás minőségét és a vagyoni biztosítékot érintő körülményekben, valamint a jogszabályban vagy az általános szerződési feltételekben foglalt egyéb feltételekben bekövetkező változás esetén a postai szolgáltatás engedélyezésére, illetve bejelentésére vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók.

A postai szolgáltatás megszüntetése

12. § (1) A hírközlési hatóság törli a postai szolgáltatást a nyilvántartásból, ha annak nyújtását a postai szolgáltató a nyilvántartásba vételtől számított száznyolcvan napon belül nem kezdi meg, illetve, ha a jogszabályban foglaltak szerinti - jogerős és végrehajtható - határozatával megtiltotta a szolgáltatás nyújtását.

(2) A postai szolgáltatás nyújtásának megszüntetési szándékát - ha a szolgáltatási engedély eltérően nem rendelkezik, a megszüntetés előtt legalább hatvan nappal -, illetve a postai szolgáltató megszűnését a postai szolgáltató köteles a hírközlési hatóságnak bejelenteni. A postai szolgáltató köteles egyidejűleg erről az igénybevevőket is tájékoztatni. A megszüntetésről, illetve a megszűnésről és annak időpontjáról szóló tájékoztatást az egész országra kiterjedő szolgáltatás esetén legalább két országos napilapban, ennél kisebb közigazgatási területre kiterjedő szolgáltatás esetén a helyben szokásos módon kell közzétenni.

(3) A hírközlési hatóság a bejelentés alapján a postai szolgáltatást, illetve a postai szolgáltatót a nyilvántartásából törli. A megszüntetés (megszűnés) bejelentése és a nyilvántartásból való törlés közötti időtartamban a postai szolgáltató

a) a szolgáltatás megszüntetése esetén a törlendő postai szolgáltatásnak megfelelő,

b) a szolgáltató megszűnése esetén pedig, postai szolgáltatásra vonatkozó

újabb szerződést nem köthet. A már megkötött szerződéseket azonban köteles teljesíteni, a kezelésében lévő postai küldeményeket köteles kézbesíteni.

III. Fejezet

A POSTAI SZOLGÁLTATÁS VÉGZÉSÉNEK SZABÁLYAI

A postai szolgáltatás végzésének általános szabályai

13. § (1) A postai szolgáltatás végzése során fenn kell tartani a jogszabályokban, valamint a szolgáltatási engedélyben vagy a bejelentésben meghatározott feltételeket, továbbá meg kell felelni a jogszabályokban előírt, illetve a postai szolgáltató által a postai szolgáltatási szerződésben vállalt minőségi és egyéb követelményeknek.

(2) A postai szolgáltató - azonos feltételek esetén - szolgáltatásait az egyenlő bánásmód követelményét megtartva, azonos szerződési feltételrendszer keretében köteles nyújtani igénybevevőik számára.

(3) A postai szolgáltató - azonos feltételek esetén - más postai szolgáltatókkal az üzleti kapcsolatait az egyenlő bánásmód követelményét megtartva, az üzleti kapcsolat jellegének megfelelően köteles kialakítani.

(4) Az igénybevevői bejelentések intézése, a panaszok kivizsgálása, valamint a fogyasztók tájékoztatása céljából

a) az egyetemes postai szolgáltatónak és az engedélyes szolgáltatónak az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben, telefonon is elérhető,

b) a nem egyetemes postai szolgáltatónak az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben vagy telefonos elérhetőséggel,

ügyfélszolgálatot kell működtetnie, és biztosítania kell az ügyfélszolgálat internetes elérhetőségét is.

(5) A postai szolgáltatók és a postai közreműködői tevékenységet végző személyek (szervezetek) kötelesek együttműködni a titkos információgyűjtésre, illetve titkos adatszerzésre külön törvényben felhatalmazott szervezetekkel, valamint tevékenységük megkezdésével egyidejűleg kötelesek biztosítani a titkos információgyűjtés, illetve a titkos adatszerzés eszközeinek és módszereinek alkalmazási feltételeit. Az e körben történő adatszolgáltatás, valamint a 30. § (7) bekezdése szerinti szolgáltatás díj-, költség- és térítésmentes.

(6) Műszaki, forgalmi, katasztrófa vagy egyéb veszélyhelyzet miatt keletkező üzemzavar elhárításához az egyetemes postai szolgáltatónak a jogszabályban meghatározott tartalmú, folyamatosan felülvizsgált és karbantartott védelmi, felkészülési és katasztrófa-elhárítási tervekkel, valamint a felkészülésre vonatkozó jogszabályokból eredő feladatok ellátásához szükséges mértékű és összetételű tartalékokkal kell rendelkeznie.

(7) Az egyetemes postai szolgáltatónak a veszélyeztetettségi és a minősített időszak esetén alkalmazandó intézkedési terv kidolgozása és végrehajtása érdekében - külön jogszabályban meghatározott módon - együtt kell működnie az illetékes szervezetekkel.

(8) Az egyetemes postai szolgáltató jogosult a veszélyeztetettségi és a minősített időszakban az intézkedési terv alapján általa tett intézkedések, illetve a honvédelmi érdekek érvényesítésére vonatkozó jogszabályok szerint általa nyújtott postai szolgáltatások tényleges költségeinek a megtérítésére.

(9) Az egyetemes és az engedélyes postai szolgáltató a sérelmére történő bűncselekmények elkövetésének megelőzése, illetve a bűncselekmény elkövetőjének felderítése érdekében sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó technikai eszközt vagy csapdát alkalmazhat, a bűncselekmény felderítésére jogosult szerv felhatalmazása alapján.

(10) Az egyetemes és az engedélyes postai szolgáltató szolgáltatást vagy biztonsági szolgálatot ellátó alkalmazottja a feladata ellátása során gázsprayt, valamint - az erre vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint - gáz-és riasztófegyvert tarthat magánál, azokat azonban csak jogos védelmi helyzetben, illetve végszükség esetén alkalmazhatja.

A postai szolgáltatási szerződés

14. § (1)[8] A postai szolgáltatási szerződésre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) E törvényben foglaltaktól a postai szolgáltató az általános szerződési feltételeiben (a továbbiakban: üzletszabályzat) csak akkor térhet el, ha e törvény az eltérést megengedi. Ez a rendelkezés nem zárja ki azt, hogy a postai szolgáltató az üzletszabályzatában olyan szolgáltatásokat és különszolgáltatásokat is meghirdessen, amelyeket e törvény nem szabályoz.

(3) A szerződő felek e törvény szolgáltatási szerződésre és felelősségre vonatkozó rendelkezéseitől - kizárólag az igénybevevő javára - egyező akarattal eltérhetnek.

(4) A postai szolgáltatási szerződés (a továbbiakban: szerződés) a postai küldemény felvételével, illetve a szolgáltatás elvállalásával jön létre.

(5) A postai szolgáltató a szerződés teljesítésének megkezdését, illetve nem könyvelt küldemény esetén a feldol gozást a küldeményen elhelyezett - külön jogszabályban részletesen meghatározott követelményeknek megfelelő, a postai szolgáltató azonosítására is alkalmas - dátumnyomattal köteles igazolni. A feladó és a szolgáltató azonban megállapodhat abban, hogy a - szerződés teljesítésének megkezdését igazoló - dátumnyomatot a szolgáltató helyett a feladó helyezi el a küldeményen.

(6) A postai szolgáltató köteles a jogszabályoknak, a nemzeti szabványoknak, a nemzetközi megállapodásoknak és a szolgáltató üzletszabályzatában meghatározottaknak megfelelő postai küldeményt az azokban foglaltaknak megfelelően felvenni, feldolgozni, továbbítani és a címzett (illetve az egyéb jogosult átvevő) részére kézbesíteni. Az átvételi jogosultság részletes szabályait, a postai szolgáltatások igénybevétele kapcsán alkalmazható meghatalmazás kötelező tartalmi és formai elemeit külön jogszabály állapítja meg.

(7) A postai szolgáltató a postai küldemények feladásának részletes feltételeit, valamint a szolgáltatás nyújtásának részletes szabályait üzletszabályzatában határozza meg. Az egyetemes és az engedélyes postai szolgáltató köteles az üzletszabályzatot (illetve annak módosítását) - a bevezetését megelőző legalább tizenötödik naptól kezdődően - postai szolgáltató helyein és internetes honlapján is közzétenni. A szolgáltató hellyel nem rendelkező postai szolgáltató köteles az üzletszabályzatot (illetve annak módosítását) - a bevezetését megelőző legalább tizenötödik naptól kezdődően internetes honlapján közzétenni.

(8) A postai szolgáltatás igénybevételekor, a feladott postai küldemények közül

a) a levélküldeményben a közlés, az adat, illetve az információ tartalmához közvetlenül és szorosan kapcsoló-dó tárgy,

b) a nyomtatványban a szöveg, a kép, illetve az ábra tartalmához közvetlenül és szorosan kapcsolódó tárgy,

c) a postacsomagban a tartalma alkalmazhatóságával, rendeltetésével, illetve felhasználásával összefüggő, vagy az elszámolásához szükséges információkat tartalmazó szöveg, kép, ábra, továbbá kizárólag a címzettnek szóló közlés, adat és információ

is elhelyezhető.

(9) A postai szolgáltató köteles megtagadni a szerződés megkötését, ha

a) a szerződés teljesítése jogszabályba, illetve nemzetközi szerződésbe vagy megállapodásba ütközik;

b) a küldemény tartalma nyilvánvalóan sérti vagy veszélyezteti az életet, egészséget, testi épséget, illetve az emberi környezetet;

c) a feltételesen továbbítható küldemény nem felel meg az ilyen küldeményekre vonatkozó előírásoknak.

(10) Amennyiben a (9) bekezdésben meghatározott tények valamelyike a szerződés megkötését követően jut a postai szolgáltató tudomására, köteles a szolgáltatás teljesítését (illetve annak folytatását) megtagadni, és erről a feladót értesíteni. A teljesítés megtagadásából, illetve a küldeménynek a feladó részére történő visszaküldéséből származó többletköltségek a feladót terhelik.

(11) A postai szolgáltató megtagadhatja a szerződés megkötését, ha:

a) a szolgáltatás teljesítése jogszabály alapján szünetel vagy korlátozott, illetve

b) a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges forgalmi feltételek - tevékenységi körén kívül álló okból-átmenetileg nem állnak rendelkezésre.

A szolgáltatás ellenértéke

15. § (1) A postai szolgáltatásért járó díjat a postai küldemény felvételekor kell készpénzben megfizetni, vagy postabélyeggel, illetve egyéb módon leróni. A postai szolgáltató a fizetésre - üzletszabályzatában - ettől eltérő időpontot is meghatározhat.

(2) A levélküldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatások díjának megfizetésére az egyetemes postai szolgáltató a Magyarországon kibocsátott, érvényben lévő postabélyeget és az Egyetemes Postaegyesület által kibocsátott válaszdíj szelvényeket köteles elfogadni.

(3) A postai szolgáltató a szolgáltatási díjat a küldemény felvételétől számított egy éven belül követelheti.

(4) A postai szolgáltató a postai küldemény bérmentesítésének a jelölésére kizárólag olyan eszközt, lenyomatot, jelzést, illetve módszert használhat, amelynek alapján megállapítható a postai szolgáltató neve (cégneve), valamint a bérmentesítés értéke, és amely egyértelműen megkülönböztethető más postai szolgáltató bérmentesítésétől.

A küldemény kézbesítése

16. § (1) A postai szolgáltató a postai küldeményt - jogszabályban foglalt eltérésekkel és kivételekkel - a címzett, illetve az egyéb jogosult átvevő részére a feladó által megjelölt helyen, az erre a célra szolgáló levélszekrénybe történő elhelyezéssel, vagy a címzettnek, illetve az egyéb jogosult átvevőnek történő átadással köteles kézbesíteni.

(2) A címzetten kívüli egyéb jogosult átvevő a Ptk. általános szabályai szerint felel a postai küldemény címzett részére történő átadásáért.

(3) Könyvelt küldemény átvételének írásban történő elismerése előtt a címzett (illetve az egyéb jogosult átvevő) a személyazonosságát külön jogszabályban meghatározott hatósági igazolvánnyal köteles igazolni. A postai szolgáltató a személyazonosság igazolását nem könyvelt küldemény kézbesítése esetén is kérheti.

(4) A személyazonosságot igazoló okmány elnevezését, betűjelét és számát a postai szolgáltató a kézbesítési okiratra rájegyzi. Ha az okirat tulajdonosa ez ellen tiltakozik, a szolgáltató ezt - mint a kézbesítést meghiúsító körülményt - a kézbesítési okiraton rögzíti, és a küldeményt visszaküldi a feladónak.

(5) A postai szolgáltató által felvett küldemény, amíg azt a címzettnek vagy más jogosult átvevőnek nem kézbesítették, - az ellenkező bizonyításáig - a feladó tulajdonát képezi.

(6) Ha ezt a címzett vágy - az üzletszabályzatban megjelölt szolgáltatások esetén - a feladó az erre irányuló szolgáltatás igénybevételével kéri, a postai szolgáltató a küldeményt - az eredetileg megjelölt címtől eltérően - az igényelt új címre is kézbesítheti (utánküldés szolgáltatás). E szolgáltatás és a címzettnek történő biztonságos kézbesítés teljesítése érdekében a postai szolgáltató címnyilvántartás (név, lakcím, székhely, illetve telephely) vezetésére jogosult.

(7) Kézbesíthetetlennek minősül az a küldemény, amelyet

a) a postai szolgáltatón kívül álló okból a címzettnek (illetve az egyéb jogosult átvevőnek) kézbesíteni és a feladónak visszakézbesíteni nem lehet, vagy

b) a küldeményt terhelő díjat a feladó - vagy erre irányuló megállapodás esetén a címzett (illetve az egyéb jogosult átvevő) - nem fizette meg.

(8) Kézbesíthetetlen küldemény esetén a postai szolgáltató a küldeményt köteles őrizni. Az őrzésre a Ptk. felelős őrzésre vonatkozó szabályai az irányadók a következő eltérésekkel: a postai szolgáltató

a) a nem könyvelt küldeményt a feladásától számított hat hónap elteltéig köteles őrizni, utána a küldeményt megsemmisítheti;

b) könyvelt küldemény esetén a kézbesíthetetlenség megállapítását követő hatvanadik naptól számított egy hónapon belül köteles - határidő megjelölésével és az átvétel elmulasztásának jogkövetkezményeire történő felhívás mellett - a címzettet, ennek eredménytelensége esetén a feladót a küldemény átvételére felszólítani. Ha a felszólításra sem a címzett, sem a feladó nem válaszol, illetve a küldeményt nem veszi át, a postai szolgáltató a küldeményt a feladásától számított hat hónap elteltéig őrizni köteles, utána

ba) a levélküldeményt, a címzett reklámküldeményt és a nyomtatványt megsemmisítheti,

bb) a postacsomagot felbonthatja [30. § (5) bek.], majd értékesítheti, illetve - ha nem értékesíthető - megsemmisítheti;

c) ha megállapítja, hogy a postacsomag tartalma gyorsan romló, a kézbesíthetetlen postacsomagot azonnal felbonthatja, majd értékesítheti, illetve - ha nem értékesíthető - megsemmisítheti.

(9) A postai szolgáltató a (8) bekezdés bb) alpontja és c) pontja alapján történt értékesítésből befolyt összeget - a felmerült költségek levonását követően, e költségek egyidejű feltüntetése mellett - bírósági letétbe helyezi.

Külföldi küldemény

17. § (1) A postai szolgáltató a külföldről érkező, valamint a külföldre küldött postai küldeményt - a vámjogszabályoknak megfelelően - vámellenőrzés céljából a vámhatóságnak bemutatja.

(2) A postai szolgáltató a külföldről érkező olyan postai küldeményt, amely vámköteles árut tartalmaz, a vámjogszabályoknak megfelelően a kijelölt vámhivatalhoz továbbítja, és erről a címzettet értesíti.

(3) A postai szolgáltató a külföldre küldött olyan postai küldeményt, amely nem vámkezelhető - ha a vámjogszabályok vagy a feladó másként nem rendelkezik-visszairányítja a feladóhoz.

IV. Fejezet

KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG

A postai szolgáltató felelőssége

18. § (1) A postai szolgáltatónak a postai küldemény megsemmisülése, részleges vagy teljes elveszése, megsérülése, továbbá késedelmes teljesítése következtében az igénybevevővel vagy harmadik személlyel szemben fennálló kártérítési felelősségére az e §-ban, valamint a 19-27. §-okban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A postai szolgáltató az üzletszabályzatában a 19-27. §-okban foglaltaknál szigorúbb (az igénybevevőre nézve kedvezőbb) szabályok szerint is vállalhat felelősséget.

(2) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a postai szolgáltató kártérítési felelősségére - ideértve a kártérítés mértékét is - a szolgáltató és az igénybevevő megállapodása, ennek hiányában a Ptk. általános szabályai az irányadók.

(3) A megsemmisült vagy a teljes egészében elveszett postai küldemény esetében késedelem címén kártérítési igény nem érvényesíthető.

Felelősség a postai küldemény megsemmisüléséért, elveszéséért, megsérüléséért

19. § (1) A postai szolgáltató - a 20. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével - felelős azért a kárért, amely a küldemény felvételétől annak kézbesítéséig vagy a feladó részére történt visszakézbesítéséig terjedő időben a postai küldemény megsemmisüléséből, teljes vagy részleges elveszéséből vagy megsérüléséből keletkezett, kivéve, ha a kárt

a) a postai szolgáltató működési körén kívül eső elháríthatatlan ok,

b) a küldemény belső tulajdonsága, vagy a csomagolás kívülről észre nem vehető hiányossága, illetve

c) a károsulton kívüli harmadik személy küldeménye okozta.

(2) A postai szolgáltatónak kell bizonyítania a csomagolás hiányosságát, továbbá azt, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy - a szolgáltató szerződésszerű teljesítése ellenére - a károsulton kívüli harmadik személy küldeménye okozta.

(3) A feladónak kell bizonyítania, hogy a kár nem a küldemény belső tulajdonságának a következménye, illetve, hogy a kár nem a csomagolás hiányossága miatt állott elő.

(4) A postai szolgáltatót nem terheli kártérítési felelősség, ha csak a postai küldemény külső csomagolása sérül meg.

20. § (1) Ha egyetemes postai szolgáltatás keretében a könyvelt postai küldemény megsemmisül, teljesen vagy részlegesen elvész vagy megsérül, a postai szolgáltató kártérítési átalányt köteles fizetni. A küldemény

a) megsemmisülése vagy teljes elveszése esetén a fizetendő kártérítési átalány összege a szolgáltatásért fizetendő díj tizenötszöröse,

b) részleges elveszése vagy megsérülése esetén a fizetendő kártérítés összege úgy aránylik a kártérítési átalány a) pontban meghatározott teljes összegéhez, ahogyan a [keletkezett kár aránylik a küldemény teljes értékéhez.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a postai szolgáltató köteles a szolgáltatásért fizetett díjat is visszafizetni.

(3) Az egyetemes postai szolgáltatás keretében felvett nem könyvelt postai küldemény megsemmisülése, teljes vagy részleges elveszése vagy megsérülése esetén a postai szolgáltatót - kivéve, ha a kárt szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozta - kártérítési kötelezettség nem terheli.

21. § Ha az értéknyilvánítás különszolgáltatással feladott (a továbbiakban: értéknyilvánított) postai küldemény megsemmisül, teljesen vagy részlegesen elvész, vagy megsérül, a postai szolgáltató az alábbiak szerint köteles kártérítést fizetni. A küldemény

a) megsemmisülése vagy teljes elveszése esetén a fizetendő kártérítés összege az értéknyilvánításban megjelölt érték összege,

b) részleges elveszése vagy megsérülése esetén a fizetendő kártérítés összege úgy aránylik az értéknyilvánításban megjelölt érték összegéhez, ahogyan a keletkezett kár aránylik a küldemény teljes értékéhez.

Felelősség a postai küldemény késedelmes kézbesítéséért

22. § (1) Belföldi postai szolgáltatás keretében a garantált kézbesítési idejű postai küldemény késedelmes kézbesítéséért a postai szolgáltató kártérítési átalányt köteles fizetni, kivéve ha bizonyítja, hogy a késedelmet a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. A kártérítési átalány összege a garantált idejű postai szolgáltatásért fizetett díj kétszerese.

(2) Belföldi postai szolgáltatás keretében a postai szolgáltató a nem garantált kézbesítési idejű postai küldemény késedelmes kézbesítéséért kártérítési felelősséggel nem tartozik.

(3) Ha belföldi forgalomban a postai küldemény kézbesítése - illetve annak megkísérlése - a feladástól számított tizenötödik napon belül nem történik meg, a felek eltérő megállapodásának hiányában a küldeményt elveszettnek kell tekinteni, és a kártérítésre a küldemény elveszésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) Ha a (3) bekezdés alapján elveszettnek tekintendő postai küldemény előkerül, a küldeményt kézbesíteni kell. A (3) bekezdés alapján már kifizetett kártérítést azonban kézbesítés esetében sem kell a szolgáltató részére visszafizetni.

A kártérítés különös esetei

23. § (1) Belföldi postai szolgáltatás keretében a garantált kézbesítési idejű és egyben értéknyilvánított postai küldemény megsemmisülése vagy teljes elveszése esetén a postai szolgáltató a 21. § a) pontjában meghatározott kártérítési összeg és a 22. § (1) bekezdése alapján meghatározott kártérítési átalány összege közül a nagyobb összeget köteles kártérítésként megfizetni.

(2) Belföldi postai szolgáltatás keretében a garantált kézbesítési idejű, de nem értéknyilvánított küldemény megsemmisülése vagy teljes elveszése esetén a fizetendő kártérítést a küldemény megsemmisülése vagy teljes elveszése folytán keletkezett kár alapulvételével kell meghatározni, a kártérítés összege azonban nem lehet kevesebb, mint a 22. § (1) bekezdése szerint meghatározott kártérítési átalány összege.

(3) Ha belföldi postai szolgáltatás keretében a garantált kézbesítési idejű és egyben értéknyilvánított postai küldemény részlegesen elvész vagy megsérül, a megmaradt küldeményrészt vagy a sérült küldeményt pedig a postai szolgáltató késedelmesen kézbesíti, a szolgáltatónak a késedelmes teljesítés miatt is, és a postai küldemény részleges elveszése, illetve megsérülése miatt is kártérítést kell fizetnie. A kártérítés összege az értéknyilvánításban megjelölt teljes érték [21. § a) pontja] és a késedelem miatt fizetendő kártérítési átalány összege [22. § (1) bek.] közül a nagyobbik összeg erejéig terjedhet.

A kártérítésre vonatkozó egyéb szabályok

24. § A 20-23. §-okban foglalt esetekben sem a postai szolgáltató nem hivatkozhat arra, hogy a keletkezett kár az ott meghatározott kártérítési átalánynál, illetve az értéknyilvánítás összegénél kisebb, sem az igénybevevő nem hivatkozhat arra, hogy a keletkezett kár az ott meghatározott kártérítési átalánynál, illetve az értéknyilvánítás összegénél nagyobb.

25. § A postai szolgáltató nem felel a levélszekrénybe is kézbesíthető postai küldeménnyel kapcsolatos szolgáltatás nem teljesítéséért vagy nem szerződésszerű teljesítéséért, ha azon az ingatlanon, ahol a küldeményt kézbesítenie kellene, nincs a küldemény elhelyezésére alkalmas, megfelelő méretű, zárható, a címzett tulajdonában vagy használatában lévő, az ingatlan bejárata közelében elhelyezett, a címzett azonosítására alkalmas jelzéssel ellátott, hozzáférhető levélszekrény. A levélszekrény méretét, valamint azokat az eseteket, amelyekben a levélszekrényt nem kell az ingatlan bejárata közelében elhelyezni, külön jogszabály határozza meg.

A kártérítési igény érvényesítése

26. § (1) A kártérítési igény érvényesítésére - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a feladó jogosult.

(2) A címzett jogosult a kártérítési igény érvényesítésére, ha

a) a postai küldeményt részére kézbesítették, vagy

b) a kártérítési igény érvényesítésének jogát a feladó a címzettre engedményezte.

27. § (1) Az igénybevevő a postai szolgáltatóval szemben a postai küldemény elveszése vagy megsemmisülése címén kártérítési igényét - a (2) bekezdés kivételével - a küldemény feladásától számított tizenötödik naptól kezdődően egy éves jogvesztő határidőn belül érvényesítheti.

(2) Ha a postai küldemény elveszésének vagy megsemmisülésének a ténye panaszeljárás keretében derül ki, és a panaszra adott - az elveszés, illetve a megsemmisülés tényét megállapító - szolgáltatói válasz megérkezésekor az (1) bekezdésben megállapított igényérvényesítési határidőből harminc napnál már kevesebb van hátra, a határidő a válasz megérkezését követő harminc napig meghosszabbodik.

(3) A postai küldemény részleges elveszését vagy megsérülését - ha az felismerhető - a küldemény kézbesítésekor, illetve a küldemény visszakézbesítésekor a kézbesítési okiraton azonnal jelezni kell. Ennek elmulasztása jogvesztéssel jár. Kézbesítési okirat hiányában, illetve, ha a részleges elveszés vagy a megsérülés a kézbesítéskor (visszakézbesítéskor) azonnal nem ismerhető fel, azt a felismeréstől számított három munkanapon belül, legkésőbb azonban a kézbesítéstől, illetve a visszakézbesítéstől számított nyolc napos jogvesztő határidőn belül kell a postai szolgáltatóhoz írásban bejelenteni.

(4) Az igénybevevő a postai küldemény késedelmes kézbesítése címén kártérítési igényét a postai szolgáltatóhoz a küldemény átvételétől számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül írásban jelentheti be.

(5) A postai szolgáltató az igénybevevő (3), illetve (4) bekezdés szerinti jelzésére vagy bejelentésére harminc napon belül köteles írásban válaszolni.

(6) Ha az igénybevevő a (3), illetve (4) bekezdésben meghatározott jelzését vagy bejelentését az ott meghatározott jogvesztő határidőn belül megtette, kártérítési igényét a postai szolgáltató válaszának kézhezvételétől számított -- ha pedig a postai szolgáltató nem válaszol, a jelzést, illetve bejelentést követő harminc nap elteltével-egyéves jogvesztő határidőn belül érvényesítheti.

(7) Az igénybevevő kártérítési igényének érvényesítésével kapcsolatos jogait és kötelezettségeit, valamint az igény érvényesítésének módját a szolgáltató az üzletszabályzatban köteles rögzíteni.

A postai küldemény által okozott kár

28. § A postai küldemény által a postai szolgáltatás teljesítése során a postai szolgáltatónak vagy harmadik személynek okozott kár megtérítésére a Ptk. általános szabályait kell alkalmazni.

V. Fejezet

ADATKEZELÉSI SZABÁLYOK, ADAT- ÉS TITOKVÉDELEM

Adatszolgáltatás

29. § (1) A postai tevékenységre vonatkozó olyan adatokat, amely a postai szolgáltatások igénybevételéhez, a hozzáférés megvalósításához, illetve a hírközlési hatóság feladatainak a végzéséhez szükségesek, a postai szolgáltató köteles - jogszabályban meghatározott módon és esetekben - a hírközlési hatóság részére szolgáltatni, akkor is, ha azok üzleti titoknak minősülnek.

(2) A postai szolgáltató a jogszabályban meghatározott adatokat köteles nyilvánosan hozzáférhetővé tenni.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során az adatszolgáltató felelős az adat tartalmának időszerűségéért, hitelességéért, pontosságáért és ellenőrizhetőségéért.

Személyes adatok védelme, titokvédelmi kötelezettség

30. § (1)[9] A postai szolgáltató a postai szolgáltatás teljesítésével kapcsolatos, illetve a szolgáltatás teljesítése során tudomására jutott adatokat - a (2) -(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben foglaltak figyelembevételével kezelheti, dolgozhatja fel és továbbíthatja.

(2) A postai szolgáltató az általa továbbított küldemény tartalmát csak a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges mértékben ismerheti meg.

(3) A postai szolgáltató

a) a zárt postai küldeményt - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - nem bonthatja fel;

b) a nem zárt postai küldeményeket csak a felvételhez, feldolgozáshoz, továbbításhoz, illetve kézbesítéshez szükséges adatok megállapítása érdekében és annak megfelelő mértékben tanulmányozhatja;

c) a szolgáltatás teljesítése során tudomására jutott adatot - a feladó, a címzett (illetve az egyéb jogosult átvevő), valamint a (7) bekezdésben említett szervezetek kivételével - mással nem közölhet;

d) a küldeményt - tartalmának megismerése céljából - a feladó, a címzett (illetve az egyéb jogosult átvevő), valamint a (7) bekezdésben említett szervezetek kivételével másnak át nem adhatja;

e) a szolgáltatás teljesítéséről - a feladó, a címzett illetve az egyéb jogosult átvevő), valamint a (7) bekezdésben említett szervezetek kivételével - másnak tájékoztatást nem adhat.

(4) A (3)bekezdés d) pontja alkalmazásában a feladóval megegyező jogosultsággal rendelkezőnek kell tekinteni azt a személyt, aki a küldemény feladását igazoló dokumentumot bemutatja. A c) és e) pont tekintetében a feladóval megegyező jogosultsággal rendelkezőnek kell tekinteni azt a személyt is, aki a postai küldemény egyedi azonosító adatát (pl. kód, ragszám), továbbá szükség esetén a feladó és címzett nevét és a küldemény címzését a postai szolgáltatóval elektronikus hírközlési úton (távközlő berendezés, Internet) közli.

(5) A postai szolgáltató a zárt postai küldeményt felbonthatja, ha

a) a küldemény burkolata oly mértékben sérült, hogy tartalmának megóvása érdekében a felbontása indokolt, és felbontás nélküli átcsomagolással a küldemény tartalmának a megóvása nem biztosítható;

b) a küldemény tartalma által okozott veszély elhárítása érdekében ez indokolt;

c) a 16. § (8) bekezdés bb) alpontjában, illetve c) pontjában meghatározott eset áll fenn.

(6) A postai küldemény felbontását legalább két főből álló bizottság végzi, annak megtörténtét és a teendő intézkedéseket jegyzőkönyvben rögzíti. A bizottság tagjait a postai szolgáltatónak az alkalmazottai, tagjai, megbízottai, illetve közreműködői közül kell kijelölnie. Ha a bizottság nem működtethető, a felbontás a helyi önkormányzat arra feljogosított képviselőjének jelenlétében történhet. A felbontás tényét a küldeményre rá kell vezetni, és ha erre lehetőség van, a felbontásról, a felbontás okáról a feladót értesíteni kell.

(7) A postai szolgáltatónak és a postai közreműködői tevékenységet végző személynek (szervezetnek) megfelelő szervezési és műszaki intézkedésekkel biztosítania kell a postai szolgáltatás igénybevételével továbbított küldemények, szöveges közlemények, illetve közlések titkosságát. A postai szolgáltató és a postai közreműködői tevékenységet végző személy (szervezet) - a jogszabályi feltételek fennállása és erre irányuló megkeresés esetén - köteles a postai küldeményt, szöveges közleményt, illetve közlést átadni vagy bemutatni az annak megismerésére külön törvényben feljogosított szervezeteknek, továbbá azok megfigyelését, tárolását, illetve a küldeménybe, szöveges közleménybe más módon történő beavatkozást lehetővé tenni.

Címnyilvántartás, fiókbérlői jegyzék

31. § (1) A postai szolgáltató - az utánküldés-szolgáltatáshoz kapcsolódó - címnyilvántartást csak a címzetteknek történő biztonságos kézbesítés érdekében, és csak az utánküldésre vonatkozó szerződés lejártáig vezethet.

(2) A címnyilvántartásból történő lekérdezés biztonságát és az azzal való visszaélés megakadályozását a postai szolgáltatónak technikai megoldásokkal kell biztosítania.

(3) Az elektronikus címnyilvántartásban levő adatokat más adattal vagy nyilvántartással összekapcsolni nem szabad.

(4) A postai szolgáltatón keresztül hozzáférhető nyomtatott vagy elektronikus postai fiókbérlői jegyzékek a bérlő írásbeli hozzájárulása nélkül a fiókbérlőről csak annyi adatot tartalmazhatnak, amennyi a fiókbérlő azonosításához feltétlenül szükséges (név, lakcím, székhely, illetve telephely).

(5) Az igénybevevő számára biztosítani kell azt a jogot, hogy kérésére

a) külön költség nélkül kimaradjon a nyomtatott vagy elektronikus postai fiókbérlők jegyzékéből,

b) a postai fiókbérlők jegyzékében feltüntessék azt, hogy személyes adatai nem használhatók fel közvetlen üzletszerzési célra.

(6) A küldemény fiókbérlőt a fiókbérleti szerződés megkötésekor tájékoztatni kell az (5) bekezdés szerinti jogairól.

A postai alkalmazott, megbízott és közreműködő felelőssége

32. § Az adat- és titokvédelmi kötelezettség a postai szolgáltató alkalmazottját, tagját, megbízottját és közreműködőjét - a munkaviszony, a tagsági viszony, a megbízási jogviszony, a közreműködői jogviszony megszűnése után is - a postai szolgáltatóval azonos módon terheli, azok megszegéséért felelősséggel tartozik.

VI. Fejezet

A POSTAI SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA, SZÁMVITELI KÖVETELMÉNYEK

A postai szolgáltatások díja

33. § (1) Az egyetemes postai szolgáltatások díjának kialakítása során az alábbi követelményeket kell figyelembe venni:

a) a díjaknak a szolgáltatás nyújtásának költségein kell alapulniuk,

b) a díjképzésnek áttekinthetőnek, a díjaknak megkülönböztetéstől mentesnek és az igénybevevők által meg-fizethetőnek kell lenniük;

c) a díjak nem tartalmazhatnak a piaci helyzetből származóan felárat vagy olyan engedményeket, amelyek versenyellenesek, illetve nem részesíthetnek előnyben egyes igénybevevőket más, azonos szolgáltatást azonos feltételekkel igénybevevőkkel szemben.

(2) A fenntartott postai szolgáltatások [7. § (1) bekezdés] díjai - a nemzetközi postai küldeményekkel kapcsolatos szolgáltatások díjai kivételével - az árak megállapításáról szóló törvény alapján hatósági ármegállapítás alá tartoznak.

(3) A postai szolgáltató a díjakat és azok alkalmazásának feltételeit díjszabásban köteles rögzíteni és azt a felvétel helyén bárki számára hozzáférhetővé tenni, továbbá a lakosság által rendszeresen igénybe vett szolgáltatások díjjegyzékét köteles a postai szolgáltatóhelyen közzétenni.

(4) A postai szolgáltató a (3) bekezdés szerinti díjszabástól eltérő egyedi díjban is megállapodhat az igénybevevővel. Az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek ebben az esetben is teljesülniük kell.

(5) Az egyedi díjalkalmazás feltételeit a postai szolgáltató üzletszabályzatában köteles közzétenni.

Számviteli követelmények, a keresztfinanszírozás tilalma

34. § (1) A postai szolgáltató a számviteli nyilvántartási rendszerében elkülönítve - az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározottak szerint - köteles nyilvántartani a postai szolgáltatásokra, valamint az egyéb tevékenységeire vonatkozó bevételeit, költségeit és ráfordításait.

(2) Az egyetemes és az engedélyes postai szolgáltató a számviteli rendszerében köteles ellenőrizhető módon elkülöníteni és kimutatni az egyetemes és a nem egyetemes postai szolgáltatások - továbbá az egyetemes postai szolgáltató ezen belül külön-külön az egyes fenntartott és nem fenntartott postai szolgáltatások - bevételeit, költségeit és ráfordításait.

(3) A fenntartott postai szolgáltatások bevételei nem fordíthatók az egyetemes postai szolgáltatáson kívüli szolgáltatásokkal kapcsolatos költségekre, illetve ráfordításokra.

(4) A fenntartott postái szolgáltatások bevételei csak olyan mértékben fordíthatók a nem fenntartott, de az egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó egyes szolgáltatások költségeire, illetve ráfordításaira, ami elengedhetetlenül szükséges a nem fenntartott szolgáltatási területen fennálló egyetemes postai szolgáltatásra vonatkozó kötelezettségek teljesítéséhez.

(5) Az egyetemes és az engedélyes postai szolgáltató az üzleti év utolsó napját követő hat hónapon belül köteles bejelenteni a hírközlési hatóságnak az (1) -(4) bekezdés szerint vezetett nyilvántartásoknak azon - a miniszter által rendeletben meghatározott - adatait, amelyek a gazdálkodására és az árak megállapítására vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzéséhez szükségesek, illetve azok azonosításával kapcsolatosak.

VII. Fejezet

PANASZ

35. § (1) A postai szolgáltatóval szemben benyújtott panaszra az Fgytv. 17/A-17/C. §-ában foglalt rendelkezéseket a (2)-(10) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Panasznak az olyan bejelentés minősül, amelyben az igénybe vevő állítja, hogy a szolgáltató által nyújtott szolgáltatás vagy a szolgáltató alkalmazottjának munkavégzése részben vagy egészben nem felel meg a jogszabályi előírásokban, illetve az üzletszabályzatban foglaltaknak. A panasz egyéni jogsérelem vagy érdeksérelem megszüntetésére is irányulhat. Nem minősül panasznak - az igénybe vevő részéről kezdeményezett - a küldemény továbbításával és kézbesítésével kapcsolatos pontos információk megismerésére irányuló tudakozódás szolgáltatás igénybevétele.

(3) Panasz

a) a küldeményhez kapcsolódóan a feladás napjától egyéves jogvesztő határidőn belül,

b) sérelmezett tevékenység vagy magatartás esetén az erről való tudomásszerzéstől számított egyéves határidőn belül, de legkésőbb a tevékenység vagy a magatartás megvalósítását követő két éven belül

tehető.

(4) Az egyetemes postai szolgáltató az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott módon biztosítja az Fgytv. 17/B. §-ának (2) bekezdésében foglalt, az ügyfélszolgálat elérhetőségére vonatkozó követelmények teljesítését.

(5) A postai szolgáltató köteles a beérkező panaszokat ingyenes, egyszerű, átlátható és megkülönböztetéstől mentes eljárás keretében megvizsgálni és a panaszokról, kezelésük módjáról a külön jogszabályban meghatározott tartalmú nyilvántartást vezetni.

(6) A vizsgálat lefolytatására belföldi szolgáltatások és az Európai Unió tagállamaiba irányuló szolgáltatások esetén a panasz beérkezésétől számított harminc nap áll rendelkezésre. A belföldi és az Európai Unió tagállamaiba irányuló szolgáltatással kapcsolatos vizsgálati eljárás időtartama egy alkalommal, a panaszos egyidejű értesítése mellett harminc nappal meghosszabbítható.

(7) A postai szolgáltató a panasz kivizsgálásának eredményéről belföldi szolgáltatás esetén haladéktalanul, nemzetközi szolgáltatás esetén a külföldi szolgáltatótól beérkezett tájékoztatás időpontjától számított tizenöt napon belül köteles a panaszost írásban tájékoztatni. A külföldi szolgáltató késedelmesen megküldött tájékoztatása esetében a belföldi szolgáltatót felelősség nem terheli.

(8) Ha a panaszos a panaszra adott választ nem fogadja el, vagy a postai szolgáltató a panaszra határidőn belül nem válaszol, a panaszos a hírközlési hatósághoz és a Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselőjéhez fordulhat a panasz, illetve a panaszeljárás kivizsgálása érdekében.

(9) Az egyetemes postai szolgáltatási körbe tartozó szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszokról, a panaszok számáról és kezelésük módjáról a postai szolgáltatók kötelesek évente egyszer, legkésőbb a tárgyévet követő év március 31. napjáig - az (5) bekezdés szerinti nyilvántartások megküldésével - a hírközlési hatóságnak beszámolni, és a beszámolót közzétenni.

(10) Az egyetemes postai szolgáltatási körbe nem tartozó postai szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszokról a hírközlési hatóság eseti, írásbeli felhívása alapján, annak kézhezvételétől számított harminc napon belül kell a postai szolgáltatónak a (9) bekezdés szerinti adatokat szolgáltatnia.

VIII. Fejezet

A POSTAI SZOLGÁLTATÓK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS SZABÁLYAI

36. § (1) Az egyetemes postai szolgáltató köteles az egyetemes postai szolgáltatási hálózatához a postai közvetítő, illetve - ha a hozzáférést igénylő postai szolgáltató olyan közigazgatási területre szóló postai küldemények vonatkozásában is kíván postai szolgáltatást nyújtani, ahol kézbesítésre alkalmas postai hálózattal nem rendelkezik - az engedélyes postai szolgáltató hozzáférését biztosítani.

(2) A kötelezett postai szolgáltató elutasíthatja a jogosult postai közvetítő, illetve szolgáltató ajánlatát, ha a kért közigazgatási területen kézbesítésre alkalmas postai hálózattal nem rendelkezik, vagy a jogosult postai közvetítő, illetve szolgáltató ajánlatának elfogadása a kötelezett postai szolgáltató postai hálózatát oly módon vagy oly mértékben venné igénybe, amely akadályozná vagy veszélyeztetné saját postai tevékenységének megbízható végzését, vagy többletberuházásokat igényelne.

(3) A kötelezett és a jogosult postai szolgáltatónak (közvetítőnek) írásban, a hálózati hozzáférési szerződésben kell rendelkeznie:

a) a szerződés tárgyáról, céljáról;

b) a hálózati hozzáférés helyéről;

c) a nyújtott szolgáltatásról, annak minőségéről;

d) a fizetendő ellenszolgáltatásról;

e) a szerződés időtartamáról;

f) a szerződésszegés esetén fizetendő kötbérről;

g) a felek által szükségesnek tartott egyéb feltételekről.

(4) A hozzáférésért kért ellenértéknek megkülönböztetéstől mentesnek, átláthatónak és méltányosnak kell lennie, valamint a hozzáférés biztosításával összefüggő költségeken kell alapulnia.

(5) A kötelezett postai szolgáltatónak írásban válaszolnia kell a jogosult postai közvetítő, illetve szolgáltató megkeresésére. Ha a megkereséstől számított kilencven napon belül nem sikerül a feleknek megállapodásra jutni, bármelyik fél a hírközlési hatósághoz fordulhat, amely harminc napon belül dönt a vitás kérdésekben.

HARMADIK RÉSZ

A POSTAI SZOLGÁLTATÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ POSTAI TEVÉKENYSÉGEK

37. § (1)[10] Az egyetemes postai szolgáltató az ország egész területén köteles a Hpt. 2. számú melléklete I. Fejezetének 16. pontja szerinti készpénzátutalást, valamint a Hpt. 2. számú melléklete I. Fejezetének 9. pontja szerinti fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatást és készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatást végezni, és ennek érdekében Posta Elszámoló Központot működtetni, valamint engedélyt kaphat a Hpt.-ben meghatározott további pénzforgalmi szolgáltatások és elektronikuspénz-kibocsátási tevékenység végzésére.

(2) Nemzetközi postautalvány-szolgáltatás tekintetében nem minősül az üzleti titok sérelmének a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 22. § (1)-(2) bekezdése alapján a pénzügyi információs egységként működő hatóság és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére történő adatátadás, továbbá a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítő fizetési szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása.

(3) Nemzetközi postautalvány-szolgáltatás tekintetében az üzleti titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha

a) a postai szolgáltató a Pmt.-ben meghatározott bejelentési kötelezettségét teljesíti;

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság - a Pmt.-ben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot - írásban kér üzleti titoknak minősülő adatot a postai szolgáltatótól;

c) a Pmt. 7-9. §-ában meghatározott adatok a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltató számára a Pmt. 19. §-ában meghatározott eseteiben kerülnek átadásra.

Belföldi távirat-szolgáltatás

38. § (1) Belföldi távirat-szolgáltatást az egyetemes postai szolgáltató, valamint az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltató köteles nyújtani. A szolgáltatás igénybevételét kötelesek - külön jogszabályban rögzített részletes feltételek szerint - mindenki számára hozzáférhető módon biztosítani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatók a belföldi távirat-szolgáltatás nyújtása érdekében - a külön jogszabályban meghatározott módon - kötelesek együttműködni, és az erről szóló megállapodásukat írásba foglalni (távirat-szolgáltatási szerződés).

A postai szolgáltatásnak nem minősülő postai tevékenységekre vonatkozó egyéb szabályok

39. § (1) A 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt postai tevékenység bejelentésére, nyilvántartására és hatósági felügyeletére a postai szolgáltatásra vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. A postai közvetítő tevékenységre egyebekben a Ptk. általános szabályai az irányadók.

(2) A 4. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt postai résztevékenység nyilvántartására és hatósági felügyeletére a postai szolgáltatásra vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

(3) A 4. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt postai tevékenységre a Ptk. általános szabályai az irányadók.

(4) A 4. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltakra - a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel - a postai szolgáltatási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

(5)

(6) A távirat-szolgáltatás ellátása során a távirat megsemmisüléséből, elveszéséből, megsérüléséből vagy késedelmes kézbesítéséből keletkezett kár megtérítésére kártérítési átalányt kell fizetni, amelynek mértéke a távirat szolgáltatásért fizetett díj kétszerese.

NEGYEDIK RÉSZ

POSTAI LÉTESÍTMÉNYEK ÉS BERENDEZÉSEK

A postai létesítmények elhelyezésének szabályai

40. § (1) A település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb létesítmények megvalósításánál, felújításánál - a külön jogszabályban meghatározott módon - biztosítani kell a postai létesítmények elhelyezésének lehetőségét.

(2) A postai hozzáférési pontok létesítése és működtetése során gondoskodni kell arról, hogy az igénybevevők könnyen és akadálymentesen hozzáférhessenek a postai hálózathoz. A hozzáférhetőség feltételeinek megteremtésében érvényesíteni kell a fogyatékkal élők érdekeit.

(3) Az egyetemes és az engedélyes postai szolgáltató jogosult a levélgyűjtő-szekrények közútnak minősülő területen történő elhelyezésére, és ürítésük céljából azok akadálymentes, gyors megközelítésére. A közút kezelője az igénybevételt kizárólag abban az esetben tagadhatja meg, ha a levélszekrény adott helyen történő elhelyezése jogszabályba ütközik. Az igénybevételért kizárólag az igénybevétellel kapcsolatosan ténylegesen felmerült költségeket kell megfizetni.

A postai berendezések forgalomba hozatalának általános követelményei

41. § (1) A postai berendezés - ha megfelel a törvényben és a külön jogszabályokban meghatározott feltéleleknek - szabadon forgalomba hozható.

(2) A postai berendezések nem veszélyeztethetik az igénybevevők és más személyek életét, egészségét, testi épségét és biztonságát (alapvető biztonságtechnikai követelmények); és meg kell hogy feleljenek az elektromágneses összeférhetőségi (EMC) követelményeknek.

(3) Az adott postai berendezésnek alkalmasnak kell lennie

a) az igénybevevő személyes adatainak és a magánélethez fűződő jogainak védelmére;

b) a visszaélések megakadályozására;

c) a mozgásukban, valamint - ha ez műszakilag lehetséges - a látásukban vagy hallásukban korlátozott igénybevevők általi használatra.

ÖTÖDIK RÉSZ

ÁLLAMI FELADATOK

A postai ágazat irányításának állami feladatai

42. § (1) E törvény alkalmazásában állami feladat:

a) a nemzeti postapolitika kialakítása, a végrehajtásához szükséges feltételek megteremtése;

b) a postai ágazatban a kormányzati, nemzetbiztonsági, igazságszolgáltatási, rendvédelmi és védelmi igények érvényesítése, továbbá ezek megvalósításának ellenőrzése;

c) a postai ágazattal összefüggő nemzetközi feladatuk ellátása;

d) a postai piac szabályozása, a piacra lépés feltételeinek meghatározása, a piac szereplői közötti esélyegyenlőség biztosítása;

e) a postai ágazat állami intézményrendszerének hatékony működtetése, a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel való együttműködés;

f) az egyetemes postai szolgáltatás feltételeinek biztosítása;

g) a postai szolgáltatások szabályozásának összeegyeztetése az adatvédelemmel, a fogyasztóvédelemmel és a környezetvédelemmel;

h) a postai hálózatok, a postai szolgáltatók és a szolgáltatások együttműködésének biztosítása;

i) a postai szolgáltatások biztonságának növeléséhez, a veszélyeztetettségi és a minősített időszaki feladatokra történő felkészítéséhez szükséges szervezeti, működési feltételek biztosítása, a nemzeti és nemzetközi elveknek megfelelően;

j) a postai ágazattal összefüggő tevékenységekhez és azok szabályozásához, felügyeletéhez szükséges információs és statisztikai rendszer működtetése.

(2) Az állam a feladatainak ellátásánál biztosítja az igénybevevők számára a véleménynyilvánítás lehetőségét.

(3) Az Egyetemes Postaegyesületben (UPU) a magyar "igazgatás"-t az Egyetemes Postaegyesület kongresszusain a Kormány által meghatalmazottak, egyébként a postai ágazatot irányító minisztérium, a hírközlési hatóság valamint az egyetemes postai szolgáltató képviseli.

A Kormány feladatai

43. § A Kormány az állami feladatok közül:

a) kialakítja a nemzeti postapolitikát, a postai tevékenységek és a szolgáltatások alapvető elveit és feltételeit, valamint a postai infrastruktúra fejlesztésére irányuló állami programokat;

b)[11] megköti a postaszolgálattal összefüggő nemzetközi szerződéseket, gondoskodik Magyarország képviseletéről a postaszolgálattal kapcsolatos különböző nemzetközi szervezetekben;

c) gondoskodik - a fogyasztóvédelemért felelős miniszteren keresztül - a fogyasztói érdekek érvényre juttatásáról;

d) meghatározza a postai szolgáltatások biztonságának, a veszélyeztetettségi és minősített időszaki felkészítésének rendszerét, biztosítja az államigazgatásra háruló feladatok ellátásának feltételeit;

e) meghatározza a postaszolgálat területén az általános és speciális nemzetbiztonsági érdekek érvényesítéséhez szükséges feltételeket, valamint az ezek megvalósulásának ellenőrzésére vonatkozó szabályokat;

f) átmenetileg korlátozhatja, vagy szüneteltetheti a postai szolgáltatásokat a honvédelemről szóló, a polgári védelemről szóló, és a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló törvényben foglaltak alapján, illetve egyéb okból bekövetkezett veszélyeztetettségi vagy minősített időszak esetén.

A miniszter feladatai

44. § A miniszter az állami feladatok közül:

a) előterjeszti a Kormány számára a nemzeti postapolitikára vonatkozó javaslatot, és gondoskodik az erről szóló határozat végrehajtásáról;

b) koordinálja a postai ágazattal kapcsolatos polgári, kormányzati, nemzetbiztonsági, igazságszolgáltatási, rendvédelmi és védelmi tevékenységet;

c) kijelöli a védelmi feladatok ellátásában részt vevő postai szolgáltatót, meghatározza a veszélyeztetettségi és minősített időszaki helyzetekre történő felkészüléssel kapcsolatos feladatokat;

d)[12] irányítja a postaszolgálattal összefüggő nemzetközi feladatok ellátását, előkészíti a Kormány postai ágazattal kapcsolatos nemzetközi tevékenységét, gondoskodik a nemzetközi kötelezettségek végrehajtásáról, ellátja Magyarország képviseletét a postai ágazattal kapcsolatos nemzetközi szervezetekben, továbbá olyan nemzetközi együttműködési megállapodásokat köt, amelyek nem tartoznak az Országgyűlés vagy a Kormány hatáskörébe;

e) részt vesz - külön jogszabályok alapján - a postai ágazat nemzetbiztonsági és védelmi jellegű feladatainak végrehajtásában;

f) jóváhagyja az éves bélyeg kibocsátási tervet;

g) gondoskodik - a statisztikáról szóló törvényben meghatározottak szerint - a feladat- és hatáskörével kapcsolatos statisztikai információrendszer kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről;

h) koncepciókat és programokat dolgoz ki a postai tevékenységek, szolgáltatások fejlesztésére, a kidolgozott koncepciók alapján hozzájárul ezek megvalósításának feltételeihez;

i) gondoskodik a postai szolgáltatások színvonalának javításáról a szabványosítás, valamint a kutatási, fejlesztési tevékenység támogatásával;

j) figyelemmel kíséri az egyetemes postai szolgáltatás ellátásának helyzetét és intézkedik a szolgáltatás biztosítása érdekében;

k) az ügykörben érintett miniszterrel egyetértésben ellátja a hatósági árszabályozással kapcsolatos feladatokat;

l)

A hírközlési hatóság postai feladatai

45. § (1) A postai hatósági feladatokat a hírközlési hatóság látja el. Ennek keretében a hírközlési hatóság

a) eljár a postai szolgáltatások bejelentésével, engedélyezésével, a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetésével, a piacfelügyelettel, a postai berendezések engedélyezésével, az üzletszabályzat jóváhagyásával kapcsolatos, valamint egyéb hatósági ügyekben,

b)

(2)[13] A hírközlési hatóságra, valamint annak az (1) bekezdésben felsorolt eljárásaira az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 10. §-ában, 14-49. § (1)-(5), és 49. § (7)-(11) bekezdéseiben, 51-54/A. §-aiban, valamint 57-61. §-aiban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

46. § A hírközlési hatóság postai feladatkörében

a) szükség szerint, de legalább évente nyilatkozik a hatáskörével összefüggő, a postára vonatkozó jogszabály megalkotásának, módosításának szükségességéről, közreműködik a hatáskörével összefüggő jogszabályok előkészítésében,

b)

c) ellátja a postával kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott egyes honvédelmi, rendvédelmi és nemzetbiztonsági feladatokat, valamint az ezekkel kapcsolatos adatszolgáltatást,

d) ellátja az egyetemes postai szolgáltatások költségszámításával és számviteli szétválasztásával összefüggő ellenőrzési feladatokat,

e) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatait.

A felügyeleti tevékenység díja

47. §[14]

Felügyeleti bírság

48. § (1) A hírközlési hatóság felügyeleti tevékenysége keretében - ha a jogsértés súlyosabb megítélés alá nem esik - a következő jogsértések esetében alkalmazhat szankciót:

a) postai szolgáltatás engedély vagy bejelentés nélküli végzése,

b) postai berendezés szabálytalan forgalomba hozatala, forgalmazása vagy üzemeltetése,

c) postai szolgáltatás bejelentéstől vagy engedélytől eltérő végzése,

d) a külön jogszabályban meghatározott minőségi követelmények nem teljesítése,

e) adatszolgáltatási kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése (téves vagy hamis adatot közöl, illetve az ügy elbírálása szempontjából lényeges adatot elhallgat, felvilágosítást nem vagy nem határidőn belül ad meg, vagy a postai szolgáltatással kapcsolatos iratokba való betekintést, illetve az eljárás lefolytatását egyéb módon akadályozza),

f) a számviteli szétválasztási kötelezettség megsértése,

g) postai jogszabályban meghatározott egyéb kötelezettség nem teljesítése, kivéve a postai szolgáltatási szerződés megszegését és a kártérítési felelősséget.

(2) A bírság összegének felső határa az (1) bekezdés

a) a) és b) pontjában meghatározott esetben a jogsértő szolgáltató árbevételének 0,5%-a;

b) c) és d) pontjában meghatározott esetben a jogsértő szolgáltató árbevételének 0,3%-a;

c) e) -g) pontjában meghatározott esetben a jogsértő szolgáltató árbevételének 0,2%-a.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából árbevétel alatt a jogsértőnek a postai szolgáltatásból származó előző üzleti évi nettó árbevételét kell érteni.

(4.) Ha a jogsértő az előző évben nem végzett, vagy tizenkét hónapnál rövidebb ideig végzett postai szolgáltatásnak minősülő tevékenységet, akkor a jogsértés megállapításától visszafelé számított időszakot, de legfeljebb tizenkét hónapot kell a bírság szempontjából figyelembe venni.

(5) Árbevételi adatok hiányában a bírság összegének alsó határa százezer forint, felső határa tízmillió forint.

Postai szakértő

48/A. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály postai szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a postai szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a hírközlési hatóságnak bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(3) A hírközlési hatóság a szakértői tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(4) A hírközlési hatóság a postai szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a nyilvántartásba vett postai szakértő büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a postai szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a nyilvántartásba vett postai szakértő büntetlen előéletű-e, valamint a postai szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(5) A (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a hírközlési hatóság a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a postai szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.

HATODIK RÉSZ

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Érdekvédelmi és civil szervezetek

49. § A postai jogszabály-előkészítés során az érdekegyeztető fórumokon és testületekben biztosítani kell a fogyasztóvédelmi civil szervezetek és a szolgáltatói érdekvédelmi szervezetek részvételét és véleménynyilvánítási jogát.

Az egyetemes postai szolgáltató kijelölése

50. § Az egyetemes postai szolgáltató a Magyar Posta Részvénytársaság.

Hatálybalépés

51. § (1) Ez a törvény 2004. január 1-jén lép hatályba.

(2)

(3)

Átmeneti rendelkezések

52. § (1)

(2)

(3)

(4) Az e törvény hatálybalépése előtt létrejött postai szolgáltatási szerződésekre, illetve az ezzel kapcsolatos kártérítési felelősségre a szerződés megkötésekor hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.

(5)

(6) A törvény kihirdetésekor már meglévő állandó postai szolgáltatóhelyeket a külön jogszabályban meghatározott időpontig akadálymentessé kell tenni. A 41. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott követelményeknek legkésőbb 2007. december 31-ig kell eleget tenni.

Felhatalmazó rendelkezések

53. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendelettel állapítsa meg:

a) a posta vonatkozásában a hatóság feladat- és hatáskörét, valamint eljárásainak részletes szabályait;

b) a postai szolgáltatók piacra lépésének feltételeit, a szolgáltatásnyújtás minőségi követelményeit, a postai szolgáltatás megszüntetése esetén erről az igénybevevők tájékoztatásának kereteit és módját, a postai szolgáltatási engedély személyi, tárgyi és egyéb feltételeinek részletes szabályait és az engedély alapján történő szolgáltatásnyújtásra meghatározott közigazgatási területeket;

c) a postai szolgáltatási szerződés részletes feltételeit, különös tekintettel a postai küldemények méret és súlyhatárára, a postai küldemények kézbesítésére, valamint a postai szolgáltatásban közreműködőre vonatkozó szabályokra;

d) a hivatalos iratok kézbesítésének részletes szabályait;

e)

f) a távirat-szolgáltatás ellátásának részletes szabályait;

g) a posta veszélyeztetettségi és minősített időszaki felkészítésének rendszerét, feladatait, működési feltételeit;

h) a postai szolgáltatót, alkalmazottját, tagját, megbízottját és a postai közreműködőt terhelő adatvédelmi és titoktartási kötelezettséget, az adatkezelés részletes szabályait, a titokvédelemre vonatkozó különleges feltételeket;

i) a postai szolgáltatók, a postai közreműködők és a titkos információ gyűjtésére, illetve a titkos adatszerzésre felhatalmazott szervezetek együttműködésének részletes szabályait.

j) az e törvény szerinti nem egyetemes szolgáltatási körbe tartozó postai szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tevékenység bejelentésének és a tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.

k) az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendelettel állapítsa meg:

a) a hírközlési hatóság piacfelügyeleti, minőségfelügyeleti és ellenőrzési tevékenységét;

b) a hírközlési hatóság eljárásainak díjai és a felügyeleti díj megfizetésének módját és feltételeit, valamint - a hírközlési hatóság véleményét kikérve - e díjak mértékét az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben;

c) az egyetemes postai szolgáltatások költségszámítására vonatkozó elveket és szabályokat;

d) a hírközlési hatóság feladatainak ellátásához szükséges, a piaci szereplők által szolgáltatott - a személyes adatokat nem érintő - adatok körét, a piaci szereplőket terhelő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének feltételeit, a hírközlési hatóság adatkezelésére, nyilvántartás-vezetésére vonatkozó szabályokat;

e)[15] a számviteli nyilvántartások elkülönített vezetésének, és a számviteli elkülönítési rendszer ellenőrzésének részletes szabályait;

f) a védelmi feladatokban részt vevő postai szolgáltatók kijelölését és felkészülési feladataik meghatározását;

g) a postai ágazat ügyeleti rendszerének létrehozását, működését, feladatait és hatáskörét.

h) a postai szolgáltatóval szemben benyújtott panasz, illetve a panaszeljárás kivizsgálásával kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályait;

i)

(3) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy - a fogyasztóvédelemért felelős miniszterrel, valamint a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg a postai szolgáltatás minőségének a fogyasztók védelmével és a fogyatékosok postai szolgáltatásokhoz való hozzáférésével összefüggő követelményeit.

(4) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendelettel állapítsa meg - a nemzetközi küldeményekkel kapcsolatos szolgáltatások kivételével - a fenntartott postai szolgáltatások hatósági árát.

(5) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben rendelettel állapítsa meg:

a) a NATO Fegyveres Erők Futár- és Tábori Posta Szolgálatáról szóló 2109 (EDITION 5) egységesítési dokumentum végrehajtásának rendjét;

b) a táboriposta-küldemények és a tábori posta számára feladható postai küldemények forgalmának, átmeneti korlátozásának rendjét.

54. §

Az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés

55. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) az Európai Parlament és a Tanács 97/67/EK irányelve a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatások minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról,

b) az Európai Parlament és a Tanács 2002/39/EK irányelve, amely a 97/67/EK irányelvet módosítja a közösségi postai szolgáltatásoknak a verseny számára való további nyitása tekintetében.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Melléklet a 2003. évi CI. törvényhez[16]