14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet

a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos szabályokról

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (8) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed:

a)[1] a felszín alatti vízre, földtani közegre és az azokban található, az e rendelet 1. és 2. mellékletében meghatározott szennyező anyagokra, tulajdonságokra, valamint módszerekre;

b) a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 22. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott, a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos tevékenységekre.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény hatálya alá tartozó anyagokra és tevékenységekre.

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásban:

a) szűrővizsgálat: a kármentesítési tényfeltárás során a szennyezett területen található szennyező anyagok meghatározása mintavételi és kémiai-analitikai vizsgálati eljárással;

b) történeti kutatás: a vélelmezett szennyezettség kialakulására, a területen folytatott, feltehetően szennyezettséget okozó tevékenységre, alkalmazott technológiákra, a terület használatára, továbbá a vizsgált területen előfordult eseményre vonatkozó információk összegyűjtése.

Általános rendelkezések

3. §

(1) A szűrővizsgálat során olyan kémiai-analitikai vizsgálati módszer alkalmazható, mellyel az adott módszerre jellemző mérési hiba figyelembevételével is, legalább a külön jogszabályban* meghatározott (B) szennyezettségi határérték [a továbbiakban: (B) szennyezettségi határérték] biztonságosan kimutatható.[2]

(2) A felszín alatti vízből és a földtani közegből származó minták előkészítését az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell végezni.

4. §

(1) Tényfeltáráskor térben le kell határolni a szűrővizsgálat során a (B) szennyezettségi határérték felett kimutatott szennyező anyagokat.

(2) A történeti kutatások alapján valószínűsíthető, de a szűrővizsgálati körbe nem tartozó, ott nem azonosított szennyező anyagokat a tényfeltárás során külön kell vizsgálni.

(3) A szűrővizsgálat során vizsgálandó szennyező anyagokat és tulajdonságokat

a)[3] felszín alatti víz esetében az 1. melléklet,

b)[4] földtani közeg esetében a 2. melléklet

tartalmazza.

A mintavétellel kapcsolatos rendelkezések

5. §

(1) A szűrővizsgálathoz a felszín alatti vízből és a földtani közegből a mintát a történeti kutatások és egyéb információk, illetve laboratóriumi vizsgálati eredmények alapján valószínűsíthetően szennyezett helyen kell venni.

(2) Amennyiben a korábbi környezethasználatok a vizsgált területen több, egymástól elkülöníthető szennyezettséget okoztak, valamennyi szennyezett területre külön-külön el kell végezni a mintavételt és a kémiai-analitikai vizsgálatokat.

(3) Mintavételi pontonként egy felszín alatti víz és egy földtani közeg mintát kell vizsgálni. Felszín alatti vízre irányuló vizsgálat esetében mintavételi pontonként, az ellenőrizhetőség biztosítására egyidejűleg két mintát kell venni.

(4) A felszín alatti víz szűrővizsgálatától el lehet tekinteni, ha a szennyezettség ténye megalapozottan kizárható és a mintavétel aránytalanul nagy költséggel jár. E körülmények fennállását a mintavételek és a kémiai-analitikai vizsgálatok tervezésekor kell vizsgálni, megtörténtét pedig a tényfeltárási záró-dokumentációban kell rögzíteni, az erre vonatkozó dokumentumok csatolásával.

A szűrővizsgálat eredményének dokumentálása

6. §

(1) A szűrővizsgálat eredményeihez a kiértékelést és rendszerezést követően - a Kr. 47. §-ának (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - csatolni kell az alábbiakat:

a) a mintavételről és a laboratórium vizsgálatok eredményeiről készült jegyzőkönyveket,

b) az azonosított szennyező anyagok listáját, és

c) a szerves szennyezők vizsgálati felvételei hitelesített fénymásolatát.

(2) A Kr. 47. §-ának (3) bekezdése szerint szűrővizsgálatot végzőnek dokumentálnia kell azokat a vizsgálati módszerből adódó zavaró hatásokat, melyek következtében az egyes szennyező anyagok e rendelet szerinti vizsgálata - a (B) szennyezettségi határértéknél - nem végezhető el.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti dokumentumokat a tényfeltárási záró-dokumentációhoz csatolni kell.

7. §[5]

Az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság a 6. § (2) bekezdése szerinti zavaró hatások miatt nem kimutatható szennyező anyagok további vizsgálata alól felmentést adhat, ha bizonyítható, hogy a vizsgált területen lévő szennyező anyagok nem fordulhatnak elő (B) szennyezettségi határértéket meghaladó mértékben, ellenkező esetben célzott kémiai-analitikai vizsgálatokat kell végezni.

Záró rendelkezés

8. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Dr. Persányi Miklós s. k. ,

környezetvédelmi és vízügyi miniszter

1. melléklet a 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelethez[6]

Szűrővizsgálat során a felszín alatti vízmintából vizsgálandó szennyező anyagok, tulajdonságok

1. Szervetlen szennyezők

1.1. Az 1. pontban foglalt táblázat B:11 mezőjében első előfordulásként hivatkozott ICP-MS: induktív csatlakozású plazma-tömegspektrometria.

1.2. Az 1. pontban foglalt táblázat B:11 mezőjében első előfordulásként hivatkozott ICP-OES: induktív csatolású plazma-optikai emissziós spektrometria.

1.3. Az 1. pontban foglalt táblázat B:11 mezőjében első előfordulásként hivatkozott AAS: atomabszorpciós spektrometria.

1.4. Az 1. pontban foglalt táblázat B:11 mezőjében első előfordulásként hivatkozott AAS-ETA: atomabszorpciós spektrofotometria - elektrotermikus atomizációval.

1.5. Az 1. pontban foglalt táblázat B:11 mezőjében első előfordulásként hivatkozott GF-AAS: grafit-küvettás atomabszorpciós spektrometria.

2. Szerves szennyezők

2.1. A 2. pontban foglalt táblázat C:2-C:6 mezőjében első előfordulásként hivatkozott GC-FID: gázkromatográfia-lángionizációs detektor.

2.2. A 2. pontban foglalt táblázat C:2-C:6 mezőjében első előfordulásként hivatkozott GC-ECD: gázkromatográfia-elektronbefogásos detektor.

2.3. A 2. pontban foglalt táblázat C:2-C:6 mezőjében első előfordulásként hivatkozott GC-MS-SCAN: gázkromatográfia-tömegspektrométer.

2.4. A 2. pontban foglalt táblázat C:2-C:6 mezőjében első előfordulásként hivatkozott GC-MS-SIR: gázkromatográfia-tömegspektrométer-ionkövetéses üzemmód.

2.5. A 2. pontban foglalt táblázat C:7-C:12 mezőjében első előfordulásként hivatkozott GC-NDP: gázkromatográfia-nitrogén-foszfor detektor.

2. melléklet a 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelethez[7]

Szűrővizsgálat során a földtani közeg mintából vizsgálandó szennyező anyagok, tulajdonságok

1. Szervetlen szennyezők

2. Szerves szennyezők