2005. évi CL. törvény

a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról[1]

1. § A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Nkatv.) 1-2. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"1. § A Nemzeti Kulturális Alap (a továbbiakban: Alap) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti - a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása érdekében létrehozott - elkülönített állami pénzalap. Az Alap feletti rendelkezési jogot - ágazati stratégiai döntéseivel összhangban - a nemzeti kulturális örökség minisztere (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja, és felel annak felhasználásáért.

2. § (1) Az Alap céljainak megvalósítása érdekében a miniszter az elvi, irányító és koordináló döntések meghozatalára Nemzeti Kulturális Alap Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) létesít. A Bizottság tagjainak felét a miniszter saját hatáskörében, másik felét pedig az érintett szakmai, illetve társadalmi szervezetek javaslata alapján bízza meg. A Bizottság elnökét a miniszter nevezi ki.

(2) A Bizottság a miniszter által jóváhagyott éves munkaterv alapján látja el feladatát.

(3) A miniszter az Alap forrásainak felhasználására állandó szakmai kollégiumokat hoz létre és kinevezi azok vezetőit. Az állandó szakmai kollégiumok hatáskörébe nem tartozó igények elbírálására a miniszter ideiglenes kollégiumot is létrehozhat.

(4) A miniszter az állandó szakmai kollégiumok tagjainak felét saját hatáskörben kéri fel a szakmai, illetve társadalmi szervezetek véleményének meghallgatása után, másik felét pedig az érintett szakmai szervezetek delegálják. Az ideiglenes kollégium tagjainak kinevezésénél a miniszter - külön jogszabályban meghatározottak szerint - ezektől a feltételektől eltérhet.

(5) Az állandó szakmai és az ideiglenes kollégium (a továbbiakban együtt: kollégium)- a miniszteri keret kivételével - a Bizottság által meghatározott támogatási célok alapján, a Bizottság elnökének egyetértésével dönt a pályázatok kiírásáról. A Bizottság elnökének egyetértése hiányában a pályázat kiírásáról a Bizottság dönt.

(6) A pályázat elbírálásáról a kollégium dönt. Amennyiben a Bizottság elnöke a kollégiumnak a pályázat elbírálására vonatkozó támogató döntésével nem ért egyet, akkor azt - a döntés végrehajtásának felfüggesztésével egyidejűleg, indokolással - végleges elbírálás végett a Bizottság elé terjeszti.

(7) A kollégium feladata a támogatott célok megvalósulásának szakmai ellenőrzése.

(8) A Bizottság, illetve a kollégium döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a Bizottság elnökének, illetve a kollégium vezetőjének szavazata dönt.

(9) A Bizottság döntései a kollégiumok számára kötelezőek."

2. § Az Nkatv. a következő 2/A-2/B. §-okkal egészül ki:

"2/A. § (1) A kollégium döntéseiben nem vehet részt a Bizottság elnöke és tagja.

(2) A Bizottság elnökének és tagjainak, a kollégium vezetőinek és tagjainak, valamint ezek közeli hozzátartozóinak [Ptk. 685. § b) pont] pályázatát érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

(3) A Bizottság elnöke és tagjai, a kollégium vezetője és tagjai nem vehetnek részt olyan szervezetek támogatási igényeinek elbírálásában, amelyben mint tagok, tulajdonosok, vezető tisztségviselők, illetve felügyelő bizottsági tagok érintettek, vagy a támogatást igénylővel a döntést megelőző egy évben ilyen kapcsolatban álltak, továbbá, ha a döntés következtében akár közvetve is vagyoni előnyben részesülnének.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a döntéshez az összeférhetetlenséggel nem érintett tagok háromnegyedének szavazata szükséges.

(5) A Bizottság elnöke és tagja, a kollégium vezetője és tagja nem vehet részt olyan pályázat elbírálásában, amelynek megítélésénél tőle elfogulatlan állásfoglalás nem várható.

(6) Az összeférhetetlenségről legkésőbb a pályázat elbírálására összehívott ülésen az érintettnek nyilatkoznia kell. Az összeférhetetlenség kérdésében vita esetén a Kollégium, illetve a Bizottság dönt. A kollégium vezetője esetében a Bizottság elnöke, a Bizottság elnökének összeférhetetlensége kérdésében pedig a miniszter dönt.

(7) Ha az érintett az összeférhetetlenség fennállásáról valótlanul nyilatkozik vagy valótlan adatot szolgáltat, a Bizottság elnöke javaslatot tesz a miniszternek a tisztségviselő visszahívására.

2/B. § Az Alapot a miniszter felügyelete alá tartozó, önálló költségvetési szerv, a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság) kezeli. Az Igazgatóság felel a bizottsági és kollégiumi döntések előkészítésének és végrehajtásának törvényességéért, valamint ellátja az Áht. 54/A. §-ában meghatározott feladatokat."

3. § Az Nkatv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § (1) Az Alap bevételi forrásai:

a) a mellékletben felsorolt termékek, szolgáltatások és építmények után befizetett kulturális járulék;

b) központi költségvetési előirányzatokból átvett pénzeszközök;

c) a jogi személyek,jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és természetes személyek befizetései;

d) egyéb bevételek.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt befizetések közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek (Ptk. 593-596. §) .

(3) A központi költségvetési előirányzatból átvett pénzeszköz kezelésére, illetve a pályáztatás lebonyolítására is az Alapra érvényes szabályokat kell alkalmazni.

(4) Az Alap bevétele és év végi maradványa nem vonható el. Az Alap költségvetésének tervezésére, végrehajtására és zárszámadására egyebekben az Áht. és az éves költségvetési törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni."

4. § Az Nkatv. 6-7. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"6. § (1) A kulturális járulékot a járulék fizetésére kötelezett maga állapítja meg, vallja be, és fizeti meg az általános forgalmi adót nem tartalmazó árbevétel után az állami adóhatóság kulturális járulék beszedési számla javára. A kulturális járulékot az adózás rendjéről szóló törvény havi és évközi bevallás határidejére vonatkozó rendelkezései alapján a tárgyhónapot, illetve a tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig köteles bevallani és a bevallással egyidejűleg megfizetni. Ha az építési szerződésben a megvalósítás és az elszámolás (számlázás) időben elválik egymástól, a kivitelező a számla kibocsátását követő hó 20. napjáig köteles a kulturális járulékot bevallani és megfizetni. Az építtető az őt terhelő kulturális járulékot utólag, az építmény üzembe helyezésekor, illetve rendeltetésszerű használatba vételekor (aktiválásakor) egy összegben vallja be és fizeti meg. A járulékfizetési kötelezettség teljesítését az állami adóhatóság ellenőrzi a rá vonatkozó külön törvényben megállapított szabályok szerint. A járulékfizetési kötelezettséggel összefüggő, itt nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni.

(2) Az állami adóhatóság a befolyt kulturális járulék összegét havonta - a hónap utolsó banki napján - átutalja az Alap számlája javára.

7. § (1) Az Alapból az alábbi célokra adható támogatás:

a) a kulturális ágazat területén a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozására, megőrzésére, valamint hazai és határon túli terjesztésére;

b) a kulturális ágazatot érintő évfordulókra, fesztiválokra, hazai és külföldi rendezvényekre;

c) a nemzetközi kiállításokon, vásárokon a nemzeti kulturális jelenlét biztosítására, a hazai és külföldi kulturális rendezvényeken, fesztiválokon történő részvételre;

d) a művészeti alkotások új irányzataira, új kulturális kezdeményezésekre, a kultúrával kapcsolatos tudományos kutatásokra, az épített örökséggel, az építőművészettel kapcsolatos tevékenységekre;

e) a kultúrateremtő, kultúraközvetítő, valamint egyéni és közösségi tevékenységre, a kiemelkedő szakmai teljesítmények elismerésének díjazásához, valamint a szakmai szervezetek által alapított díjakhoz való hozzájárulásra;

f) a nemzetközi tagdíjakra.

(2) Az Alap az (1) bekezdésben foglalt támogatásokon felül felhasználható az Alap és kezelője működésével, valamint a pályáztatás lebonyolításával kapcsolatos költségek fedezetére, figyelembe véve a 4. § (3) bekezdése szerinti pályázatkezeléssel összefüggő kiadásait is."

5. § Az Nkatv. a következő 7/A-7/C. §-okkal egészül ki:

"7/A. § (1) Az Alap tárgyévi bevételei terhére legfeljebb a tárgyévet követő harmadik év végéig megvalósuló feladatra (programra) vállalható kötelezettség.

(2) Az Alap tárgyévet követő bevételei terhére - éven túli kötelezettségvállalásként - legfeljebb három évre vállalható kötelezettség.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségvállalás legfeljebb az Alap éves bevételi előirányzata 50%-áig terjedhet, amely évenként nem haladhatja meg a 20%-ot.

7/B. § (1) Az Alapból - a kulturális örökségvédelmi célból megítélt támogatás, illetve a 4. § (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti átadó vagy befizető által meghatározott pályázati célra rendelt támogatás felhasználása kivételével - építési beruházás, felújítás nem támogatható.

(2) Az állandó fenntartási és üzemeltetési kiadásokra az Alap keretében nyújtott támogatás legfeljebb 5%-át számolhatja el átalánydíjként a pályázó, vagy a pályázóval történő megállapodás alapján a pénzügyi lebonyolító.

(3) A támogatás törzstőke-, illetve alaptőke-emelésre, valamint egyéb befektetési célra nem fordítható.

7/C. § A miniszter által közvetlenül felhasználható keret a kulturális járulékbevétel-előirányzat - a 7. § (2) bekezdésben foglalt költségekkel csökkentett - összegének 25%-a (a továbbiakban: miniszteri keret)."

6. § Az Nkatv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § (1) Az Alap terhére a támogatás visszatérítendő és részben vagy egészben vissza nem térítendő formában nyújtható.

(2) A támogatások nyílt, vagy meghívásos pályázatok útján, illetve - a miniszteri keret felhasználása során vagy kivételesen indokolt esetben - egyedi elbírálás alapján adhatók.

(3) Az (1)-(2) bekezdések szerinti megosztás arányairól - ideértve a támogatás összegének a kollégiumok közötti felosztását is - a bizottság a miniszter egyetértésével dönt.

(4) Az Alapból támogatás kizárólag az Alap kezelőjénél rendszeresített pályázati adatlap kitöltésével igényelhető.

(5) Az Alapból a támogatás folyósítása - a program jellegére, valamint a támogatási összeg nagyságára tekintettel - a támogatási szerződésben meghatározott ütemezésben történik.

(6) Költségvetési szervek esetén az Alapból származó támogatás és azok év végi kötelezettségvállalással terhelt maradványa nem vonható el és évek között átcsoportosítható, valamint a támogatási szerződésben meghatározott elszámolási határidőig felhasználható.

(7) A támogatott program lezárásaként a szakmai és pénzügyi teljesítésről a támogatottnak írásban be kell számolnia. Ha a támogatott a támogatást részben vagy egészben nem a támogatási szerződésben meghatározott célra fordítja, vagy egyéb módon eltér a szerződésben foglaltaktól, azt a támogatás folyósításától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben az Alap számlájára haladéktalanul vissza kell fizetni.

(8) Az Alap kezelője gondoskodik az Alap terhére juttatott támogatásokra vonatkozó döntések folyamatos nyilvánosságra hozataláról."

7. § (1) Ez a törvény 2006. január 1-jén lép hatályba.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a Bizottság és a kollégiumok létesítésére, működésére, valamint az összeférhetetlenségre és a nyilvánosságra vonatkozó részletes eljárási szabályokat rendeletben állapítsa meg.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Nkatv. 3. §-ának, 8. §-a (2) bekezdésének és 10. §-a (2) bekezdésének "Alapprogram" szövegrésze helyébe az "Alap" szövegrész, 8. §-a (1) bekezdésének "Alapprogramból" szövegrésze helyébe az "Alapból" szövegrész, valamint címe "Alapprogramról" szövegrésze helyébe az "Alapról" szövegrész, továbbá 5. §-a (2) bekezdésének "(SZJ 52.48.37)" szövegrésze helyébe az "(SZJ 74.87.17.3)" szövegrész lép. Ahol más jogszabály Nemzeti Kulturális Alapprogramról rendelkezik, azon a Nemzeti Kulturális Alapot kell érteni.

(4) Az Alapot megilleti a Nemzeti Kulturális Alapprogram 2005. évi és azt megelőző évek előirányzat-maradványa, ideértve a támogatott által fel nem használt támogatás összegét is.

8. §[2]

Sólyom László s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke