23/2005. (XII. 26.) FMM rendelet

a regionális képző központok feladatairól, irányításáról, a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészén belül elkülönített képzési keret felhasználásáról, valamint a regionális képző központok és a megyei (fővárosi) munkaügyi központok együttműködéséről

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 53. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §[1]

A képző központ jogállása és feladatai[2]

2. §[3]

3. §[4]

4. §[5]

A képző központ irányítása

5. §[6]

A képző központ vezetőjére vonatkozó szabályok

6. §[7]

A képző központ és a munkaügyi központ együttműködése

7. §

(1) A 3. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott személyek részére, a munkaügyi központ által felajánlott, valamint elfogadott, a 2. § (2) bekezdésében meghatározott képzéseket a képző központ bonyolítja le, nyújtja a 2. § (4) bekezdésében meghatározott szolgáltatásokat, és látja el e képzésekkel kapcsolatos, a 2. § (3) bekezdésében meghatározott feladatokat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására a képző központ és a működési körébe tartozó területen illetékes munkaügyi központok a költségvetési törvény elfogadását követő 15 napon belül képzési keretmegállapodást (a továbbiakban: megállapodás) kötnek. A képző központ olyan munkaügyi központtal is köthet megállapodást, amelynek illetékessége a működési körébe tartozó területre nem terjed ki.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott megállapodás tartalmazza különösen:

a) a képzési keret terhére képzésbe kerülők, szolgáltatást igénybe vevők számát, a képzések megvalósításához szükséges képzési, szolgáltatási órák (hallgatói napok) számát,

b) a képzésben részt vevő célcsoportokat,

c) a képző központ által nyújtandó képzések képzési irányait, valamint az általa nyújtandó szolgáltatások formáit [a képzés lebonyolításának, valamint a szolgáltatás nyújtásának részletes kérdéseiről annak kezdete előtt legalább 30 nappal köt a képző központ és a munkaügyi központ megállapodást az a) pontban foglaltak figyelembevételével],

d) a képző központ és a munkaügyi központ a képzés alatt történő együttműködésének módját,

e) a képzések, szolgáltatások eredményességére jellemző mutatókat főbb célcsoportonként, továbbá a képzést, annak befejezése előtt abbahagyó személyek létszámának a képzésben résztvevő személyek létszámához viszonyított megengedett arányát, a képzés befejezését követően elhelyezkedett személyek számának elvárt arányát,

f) egyéb, a képzéssel, valamint a szolgáltatással kapcsolatos lényeges vagy speciális feltételeket.

(4) A képző központ és a munkaügyi központ megállapodása alapján, a képző központ által lebonyolított képzésben résztvevő személyek képzési támogatására az Flt., valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a képzéssel kapcsolatos étkezést, szállást és utazást a képző központ biztosítja a képzésben résztvevő személy részére. Ez utóbbiak ellenértékéről a képző központ tájékoztatja az illetékes munkaügyi központot.

8. §

(1) A 7. §-ban meghatározott megállapodás előkészítése érdekében

a) a munkaügyi központ a Hivatal szakmai iránymutatása alapján a képző központ közreműködésével, a képzést megelőző év június 15. napjáig elkészíti a következő évre szóló, a képzések támogatására vonatkozó tervét,

b) a képző központ

ba) a munkaügyi központoktól beérkező igények alapján, meglévő kapacitásainak, valamint szervezéssel és fejlesztéssel bővíthető kapacitásainak figyelembevételével összeállítja a munkaügyi központtal való együttműködés keretében megvalósítandó képzéseinek programját, továbbá biztosítja e képzésekhez szükséges feltételeket,

bb) tájékoztatja a munkaügyi központokat azokról a képzésekről, melyek indítását a képzési terve alapján a következő években tervezi, és amelyekbe a képzésre váró személyek bekapcsolódhatnak.

(2) A képző központ bb) pont szerinti képzések meghatározása során figyelembe veszi a Minisztérium, a Hivatal valamint a munkaügyi központ - a keresett szakmákra vonatkozó - iránymutatásait.

(3) A 7. §-ban meghatározott megállapodásban foglaltak végrehajtása érdekében

a) a munkaügyi központ

aa) a képző központ által nyújtott képzésekről és szolgáltatásokról a 3. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott személyek részére tájékoztatást nyújt,

ab) biztosítja a képzési keret terhére megvalósított képzéseknek a képzési megállapodásban meghatározott létszámát,

b) a képző központ

ba) a képzésben résztvevő, illetőleg a szolgáltatásait igénybe vevő személyekkel felnőttképzési, illetve szolgáltatási szerződést köt, amelyben a képzésben résztvevővel szemben ellenszolgáltatást nem határozhat meg,

bb) a képzésben résztvevő, a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyek számára - a 3. számú mellékletben meghatározott költségnormák figyelembevételével - étkezést, valamint szállást biztosíthat, valamint gondoskodhat a képzés helyszínére történő szállításukról,

bc) a képzést követően, a munkaügyi központtal közösen összeállított kérdőív alapján, a 3. § (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott felmérést végez, amelynek eredményéről tájékoztatja a munkaügyi központot.

(4) A képzési megállapodásban foglaltak teljesüléséről a munkaügyi központok és a képző központ minden negyedévet követő hónap 20. napjáig közös értékelést készítenek, melyet megküldenek a Hivatal részére.

(5) A képző központ az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szervei által alkalmazott személyek részére nyújtandó képzésekre vonatkozóan a képzésben résztvevő személyt foglalkoztató szervekkel külön megállapodást köt.

A képző központ feladatai ellátásának anyagi fedezete

9. §

(1) A képző központ alaptevékenységébe tartozó feladatának ellátásához a központi költségvetés a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott támogatást nyújt.

(2) Az Flt. 43. §-ának (8) bekezdésében meghatározott képzési keret a következő költségek anyagi fedezetét biztosítja

a) a 3. § (1) bekezdésének e)-g) pontjában meghatározott feladatok kivételével a képző központ alaptevékenységébe tartozó feladatai,

b) a képző központ képzési feltételeinek fejlesztéséhez kapcsolódó beruházás és fejlesztés,

c)[8] a képző központ és a munkaügyi központ megállapodása alapján lebonyolított képzésekben részt vevők részére, az Flt.-ben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott képzési támogatás, valamint a keresetpótló juttatással kapcsolatos postaköltség és a képzésben részt vevők foglalkozás-egészségügyi vizsgálatának költségei.

(3) A képző központ által lebonyolított képzések, valamint az általa nyújtott szolgáltatások költségeit a képzési keret terhére a 2. számú mellékletben meghatározott költségnormák alapján kell elszámolni. A normákat tárgyévet megelőző év június 30-áig felül kell vizsgálni.

(4) A képző központ alaptevékenységébe tartozó képzési, szolgáltatási feladat ellátását a képzési keret abban az esetben biztosítja, ha az a képző központ közvetlen közreműködésével valósul meg. A képző központ közvetlen közreműködésének kell tekinteni, ha az a)-f) pontokban meghatározott feltételek közül legalább kettő fennáll. A feladat ellátása a képző központ

a) székhelyén vagy működési, saját tulajdonában álló vagy legalább két évre szóló bérleti szerződéssel bérelt ingatlanban,

b) meglevő, illetve a tárgyévben fejlesztésre tervezett eszközeivel, berendezéseivel külső helyszínen,

c) által fejlesztett vagy adaptált tananyag felhasználásával,

d) által fejlesztett képzési program, tananyag alapján, a képző központ és a foglalkoztató együttműködésével, a képzésbe kerülők foglalkoztatásának, illetve leendő foglalkoztatásának helyszínén,

e) folyamatos szakmai irányításával és ellenőrzése mellett,

f) a képző központtal közalkalmazotti jogviszonyban álló, vagy a képző központ által rendszeresen foglalkoztatott személy közreműködésével,

valósul meg.

10. §

(1) A képzési kereten belül - a felhasználás célja szerint - a következő elkülönített kereteket kell meghatározni:

a) feladatfinanszírozási normatív elkülönített keretet, amely a 2. számú mellékletben meghatározott normák alapján biztosítja a képző központok alaptevékenységébe tartozó képzési és szolgáltatási feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi forrást,

b) fejlesztési elkülönített keretet, amely a képző központok képzésekhez kapcsolódó, képzési feltételeinek fejlesztését célzó felhalmozási jellegű költségeihez biztosít forrást, és amelynek összege nem haladhatja meg az a) pontban meghatározott keret 25 százalékát. A képzésekhez kapcsolódó, képzési feltételek fejlesztését szolgáló költségek a következők:

ba) a képzési helyek, tantermek kialakításához, korszerűsítéséhez kapcsolódó felhalmozási költségek,

bb) a gépek, berendezések, szerszámok, eszközök, szoftverek megvásárlásához kapcsolódó költségek,

bc) a működéshez szükséges hardverek és szoftverek beszerzésének költsége,

c)[9] a képző központ és a munkaügyi központ megállapodása alapján lebonyolított képzésekben részt vevők juttatásait biztosító elkülönített keret, amely az Flt.-ben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott képzési támogatás, valamint a keresetpótló juttatással kapcsolatos postaköltség és a képzésben részt vevők foglalkozás-egészségügyi vizsgálata költségeinek forrását biztosítja.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott juttatások közül az étkezés és szállás költségeinek megtérítését a 3. számú mellékletben meghatározott normatívák figyelembevételével, az utazás költségeinek megtérítését a képzésben résztvevőt terhelő, ténylegesen felmerült, számlával igazolt utazási költség figyelembevételével kell nyújtani.

Az egy naptári évre szóló képzési keret meghatározásának, felosztásának és évközi módosításának szabályai

11. §

(1) Az egy naptári évre szóló képzési keret mértékének meghatározásánál, a képző központok közötti felosztásánál a képzési terv figyelembevételével a következő szempontokat kell figyelembe venni:

a) a képzésben résztvevő személyek várható létszáma alapján tervezett képzési napokat, a 2. számú mellékletben meghatározott költségnormák és a képzésbe kerülő, tervezett célcsoportok megoszlásának figyelembevételével,

b) a képző központok által nyújtott szolgáltatások tervezett mértékét,

c) a képző központok által ellátott, alaptevékenységbe tartozó egyéb feladatokat,

d) a képző központok által megvalósított képzések tapasztalatait,

e) a képző központok működési területének munkaerőpiaci helyzetét.

(2) A képzési keret éves mértékére és a képző központok közötti felosztására - az (1) bekezdésében meghatározott szempontrendszer alapján - a Hivatal a mindenkori éves költségvetési javaslathoz igazodóan tesz a képző központokkal egyeztetett javaslatot a Minisztérium részére.

(3) A naptári évre szóló éves képzési kereten belül meg kell határozni az elkülönített keretek mértékét és azoknak képző központok közötti megosztását is A képzésben résztvevők juttatásait biztosító elkülönített kereten belül meg kell határozni a képző központok, illetve a munkaügyi központok rendelkezésére álló összegeket is.

12. §

A Hivatal év közben kezdeményezheti a képzési keret - képző központok közötti, naptári évre szóló - felosztásának módosítását, ha a képző központ teljesítése a beszámolók alapján elmarad a tervezettől, és a tervezett feladat ellátása az év további részében nem teljesíthető. A képző központnak kezdeményezni kell a képzési keret rá eső része mértékének módosítását, ha a tervezett feladatok teljesítésében az elmaradás várhatóan eléri a képző központ támogatásának 25 százalékát. A Hivatal az ilyen módon felszabadult keret átcsoportosítását kezdeményezheti, ha másik képző központnál felmerült képzési igények alapján ez indokolt.

Az éves képzési keret finanszírozása, a folyósítás szabályai

13. §

(1) A Hivatal az éves képzési keret felhasználásának ütemezése érdekében tárgyévet megelőző év december 10. napjáig - a képző központok igényeinek figyelembevételével - képző központonként, elkülönített keretek szerint, havi bontásban finanszírozási tervet készít. A finanszírozási tervet a Minisztérium hagyja jóvá.

(2) A képző központok képzési keretből finanszírozott feladatainak finanszírozásához szükséges pénzeszközök biztosítása a tárgyév első három hónapjában, az (1) bekezdésben meghatározott finanszírozási terv alapján történik. A tárgyév következő fennmaradó időszakában a finanszírozás az (5) bekezdés szerinti folyósítási igénylés alapján történik A havi folyósítási igény a finanszírozási terv által az adott hónapra meghatározott mértéktől eltérhet, de a naptári negyedéven belüli, havonkénti folyósítási igénylés együttes összege nem haladhatja meg a finanszírozási tervben az adott naptári negyedévre meghatározott összeget. A folyósítási igénylést elkülönített keretek szerinti bontásban kell elkészíteni.

(3) A Minisztérium a képzési keret terhére

a) a képző központok részére a képzéssel kapcsolatos feladataik ellátásához szükséges forrást pénzeszközátadással,

b) a munkaügyi központok részére a képzésben résztvevők részére fizetendő juttatások kifizetéséhez szükséges forrást - az Munkaerőpiaci Alap szabályai szerinti - heti pénzigénylés keretében

biztosítja.

(4) A képző központok részére a pénzeszközátadás a feladatfinanszírozási és a képzésbe kerülők ellátását biztosító elkülönített keret terhére működési célú pénzeszközátadásként, a fejlesztési elkülönített keret terhére pedig csak felhalmozási célú pénzeszközátadásként teljesíthető.

(5) A képző központ a képzési keret felhasználásának alakulásáról, az időarányosan megvalósult képzésekről, szolgáltatásokról tárgyhónapot megelőző hó 10. napjáig a folyósítást megalapozó, a Minisztérium által meghatározott szempontok szerinti folyósítási igénylést készít a Hivatal részére, amelyet a Hivatal a szakmai teljesítés igazolásával ellátva, a tárgyhót megelőző hónap 20. napjáig megküld a Minisztériumnak.

(6) A Minisztérium a Hivatal javaslatának figyelembevételével a havi folyósítási igénylést felülvizsgálja, és az elfogadott összeget közvetlenül utalja a képző központok Magyar Államkincstár által vezetett előirányzat-felhasználási keret számlájára.

(7) A tárgyévben átadott, de a képző központok által, a tárgyév december 31. napjáig fel nem használt és kötelezettségvállalással nem terhelt pénzeszközök maradványa a Munkaerőpiaci Alapot illeti meg.

Az éves képzési keret felhasználásának beszámolási szabályai

14. §

A képző központ a Hivatal által meghatározott szakmai szempontok szerint, negyedévente szakmai beszámolót, évente részletes szakmai és pénzügyi beszámolót készít a tevékenységéről. A negyedéves szakmai beszámolót a negyedévet követő hónap 20. napjáig, az éves szakmai és pénzügyi beszámolót a tárgyévet követő év február hónap utolsó napjáig küldi meg a Hivatal részére.

Ellenőrzés

15. §

(1) A képző központok részére átadott pénzeszközök felhasználásának jogszerűségét a Minisztérium, illetve a Minisztérium nevében az általa megbízott személy ellenőrzi.

(2) A képző központot az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzés során az államháztatásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben, valamint a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendeletben meghatározott kötelezettségek terhelik, illetőleg jogok illetik meg.

Jogkövetkezmények

16. §

(1) A képző központot a részéről felmerült jogszabálysértés, továbbá az átadott pénzeszköz jogszerűtlen felhasználása esetén visszafizetési és kamatfizetési kötelezettség terheli.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken túlmenően a képző központot visszafizetési és kamatfizetési kötelezettség terheli abban az esetben is, ha

a) az ellenőrzést szándékosan meghiúsította, vagy az ellenőrzés lefolytatását akadályozta, vagy

b) az ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat felhívásra nem bocsátotta rendelkezésre.

(3) A visszafizetési és kamatfizetési kötelezettség a képző központot a jogszabálysértés, az átadott pénzeszköz jogszerűtlen felhasználása kezdetének, illetve az ellenőrzés meghiúsítása, akadályozása időpontjaként megállapítható időponttól terheli. A kamat napi mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat 365-öd részének kétszerese.

Értelmező rendelkezések

17. §

E rendelet alkalmazásában

a) felnőtt: az Fktv. 29. §-ának 5. pontjában meghatározott személy,[10]

b) képzési óraszám: az Fktv. 3. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott képzések időtartamának tanórákban kifejezett egysége, amely időtartam a vizsgáztatást nem foglalja magában,

c) tanóra: a képzés legalább 45 percet elérő időtartamú egység,

d) felnőttképzési szerződés: az Fktv. 20. §-ában meghatározott szerződés.

Záró rendelkezés

18. §

Ez a rendelet 2006. január 1. napján lép hatályba.

Csizmár Gábor s. k.,

foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter

1. számú melléklet a 23/2005. (XII. 26.) FMM rendelethez

A regionális képző központok kiemelt működési területe Alapító Okiratuk alapján

Békéscsabai Regionális Képző Központ:

- Békés megye

- Csongrád megye

Budapesti Munkaerőpiaci Intervenciós Központ:

- Főváros

- Pest megye

Debreceni Regionális Képző Központ:

- Hajdú-Bihar megye

- Jász-Nagykun-Szolnok megye

Észak-Magyarországi Regionális Képző Központ:

- Borsod-Abaúj-Zemplén megye

- Heves megye

- Nógrád megye

Kecskeméti Regionális Képző Központ:

- Bács-Kiskun megye

- Pest megye déli része

Nyíregyházi Regionális Képző Központ:

- Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

- A megyehatáron túli, a megyehatár mentén fekvő kistérségek

Pécsi Regionális Képző Központ:

- Baranya megye

- Somogy megye

- Tolna megye

Székesfehérvári Regionális Képző Központ:

- Fejér megye

- Komárom-Esztergom megye

- Veszprém megye

Szombathelyi Regionális Képző Központ:

- Vas megye

- Győr-Moson-Sopron megye

- Zala megye

2. számú melléklet a 23/2005. (XII. 26.) FMM rendelethez

A képző központok által alaptevékenységként biztosított képzések, szolgáltatások költségnormái

3. számú melléklet a 23/2005. (XII. 26.) FMM rendelethez

A rendelet 10. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szállás és étkezés költségnormái