23/2005. (VII. 26.) OM rendelet

az egyes szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló 28/2003. (X. 18.) OM rendelet módosításáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

Az egyes szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló 28/2003. (X. 18.) OM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. számú melléklete e rendelet 1. számú mellékletével, 2. számú melléklete e rendelet 2. számú mellékletével egészül ki.

2. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Dr. Magyar Bálint s. k.,

oktatási miniszter

1. számú melléklet a 23/2005. (VII. 26.) OM rendelethez

[Jegyzék az állam által elismert - az oktatási miniszter ágazatához tartozó - szakképesítésekhez kiadott szakmai és vizsgakövetelményekről]

2. számú melléklet a 23/2005. (VII. 26.) OM rendelethez

A 28/2003. (X. 18.) OM rendelet 1. számú melléklete 57. sorszáma alatt kiadott farmakológus szakasszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

FARMAKOLÓGUS SZAKASSZISZTENS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1.A szakképesítés azonosító száma: 55 5282 01

2. A szakképesítés megnevezése: Farmakológus szakasszisztens

3.A szakképesítés hozzárendelt FEOR száma: 3129

4.Képzés maximális időtartama Szakképzési évfolyamok száma: 2 Óraszám:

5.Elméleti képzési idő aránya: 55%

6. Gyakorlati képzési idő aránya: 45%

II. A szakképesítés egyéb adatai

1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat:

Iskolai végzettség: érettségi vizsga

2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni: -

3. Szakmai alapképzés időtartama: 1 év

4. Szintvizsga: -

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A farmakológus szakasszisztens elsősorban olyan alapvagy alkalmazott biológiai, állatkísérletekkel kapcsolatos kutatással foglalkozó laboratóriumokban tölthet be munkakört, ahol farmakológiai vizsgálatok, továbbá állatélettani, esetleg sejtbiológiai, biokémiai, molekuláris biológiai vizsgálatok folynak. A farmakológus szakasszisztens önállóan dolgozik a kísérleti munkákért felelős kutató irányítása mellett, az általa megszabott keretek között. A kísérletek tervezésében nem vesz részt, de megérti a munkafeladat lényegét, alkalmazza az előírt kísérleti eljárásokat, észreveszi az előírttól eltérő jelenségeket. A farmakológus szakasszisztens munkáját önállóan megszervezi, az előírások szerint dokumentálja, részt vesz a kísérleti eredmények alapszintű feldolgozásában. Ismeri az alapvető műszeres és számítógépes technikákat, a minőségbiztosítási rendszerek követelményeit, az állatkísérletek végzésére vonatkozó jogszabályokat, előírásokat és etikai normákat, valamint a munkahelyi biztonsági követelményeket, és ezeknek megfelelően végzi munkáját.

Tevékenysége keretében a farmakológus szakasszisztens:

- a rendelkezésére álló eszközökkel biztosítja a laboratóriumi kísérletek elvégzéséhez szükséges körülményeket;

- előkészíti a kísérletekhez való oldatokat, anyagokat;

- a kísérleti állatokat előkezeli, műtéteket előkészíti, a bilológiai preparátumokat elkészíti;

- önállóan kivitelezi a laboratóriumvezetők által megtervezett kísérleteket;

- részt vesz a kísérleti eredmények regisztrálásban;

- részt vesz a laboratóriumi jegyzőkönyvek, nyilvántartások elkészítésében;

- a kísérleti adatokat dokumentálja, rendezi és elvégzi azok elemi feldolgozását.

Tevékenységi köréhez tartozik:

- kísérleti állatok műtéti előkészítése és utógondozása;

- altatás, érzéstelenítés, fájdalomcsillapítás, túlaltatás;

- farmakonokkal történő kezelés megfelelő adagolással;

- sejt- vagy szövetkultúrák fenntartása;

- kísérleti preparátumok készítése állati szervekből;

- izolált szervi kísérletek végzése;

- élettani változók regisztrálása altatott és éber állatokból;

- viselkedési állatkísérletek végzése;

- a kísérleti dokumentáció rendezése és kezelése;

- adatrögzítés és elemi adatfeldolgozás.

A farmakológus szakasszisztens ezáltal közvetlenül járul hozzá az állatkísérletekkel összefüggő adott alap-, illetve alkalmazott biológiai kutatásokkal foglalkozó vállalat vagy kutatóintézet laboratóriumi gyakorlati feladatainak megvalósításához.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

1. A kísérletes munkafeltételeinek biztosítása

A szakember legyen képes

- a kísérleti anyagokat, oldatokat, egyéb szereket elő-, illetve elkészíteni. Ezek során a használatban lévő készleteket nyilvántartani, az anyagellátást és eszközellátást biztosítani, a kísérleti eszközöket, vegyszereket megrendelni;

- az alkalmazott vegyszereket az útmutatónak megfelelően kezelni, az oldatok, elegyek koncentrációját kiszámítani, savasságukat, ozmolaritásukat műszerrel meghatározni;

- a kísérleti eszközöket kiválasztani és megfelelő állapotban tartani, az alkalmazott eszközök megfelelő állagát, sterilitását biztosítani, a kéziműszereket, berendezéseket kezelni, alapvető védelmüket és karbantartásukat elvégezni, esetleg szakemberrel javíttatni.

2. A laboratórium rendjének fenntartása

A szakember legyen képes

- a laboratórium rendjét fenntartani, mely az adott munkafolyamat pontos szervezésére, az alapvető higiénés szabályok betartására és betartatására, a biztonságos kísérletkivitelezésre vonatkozik;

- a biológiai, állatkísérletes munkáknak megfelelő alapvető laboratóriumi elvárásokat betartani;

- ügyelni az adott intézmény követelményeinek megfelelő egészségügyi, környezetvédelmi szabályok betartására.

3. Élő állatokon történő, ún. in vivo vizsgálatok végzése

A szakember legyen képes

- az állatokat esetlegesen előkezelni, altatni, műtétre előkészíteni, a műtéti eljárásokat kivitelezni, adott esetben a megfelelő utógondozást elvégezni;

- az állatok állapotát monitorozni, az életfunkciók stabilitását biztosítani;

- az állatokat megfelelően megfogni, kíméletesen kezelni, az esetleges fájdalmat csillapítani, az előírt dózisoknak megfelelően anyagokat adagolni, a fertőzéseket megelőző gondozást végezni, az élettani változókat regisztrálni, a viselkedési vizsgálatok körülményeit biztosítani;

- a megfelelő állatkísérletes munkákra vonatkozó törvényi rendelkezéseket betartani és betartatni.

4. Izolált készítményeken, ún. in vitro preparátumokon történő vizsgálatok végzése

A szakember legyen képes

- a szervkészítményeket preparálni, fenntartani, kezelni, méréseket kivitelezni;

- szövet vagy sejtkultúrákon történő vizsgálatok esetében a sterilitást biztosítani, a megfelelő preparátumot elkészíteni, a kívánt ideig fenntartani, az alkalmazott oldatokat, tápfolyadékokat, szervfürdőket elkészíteni és cserélni;

- a kezelések hatását regisztrálni.

5. Adatgyűjtés és -feldolgozás

A szakember legyen képes

- a mérési eredményeket kísérleti protokollok szerint összegyűjteni, jegyzőkönyvezni, a technológiai előirásokat alkalmazni, szükség szerint a technikai fejlesztésekkel kapcsolatos megfelelő új ismereteket megtanulni;

- a mérésvezérlő számítógépes programokat kezelni, az adatok pontos, biztonságos tárolásában résztvenni;

- biztonsági mentésben, a műveletek dokumentálásában résztvenni az alkalmazott szövegszerkesztő, táblázatkezelő programok ismeretében;

- a jegyzőkönyveket vezetni a megfelelő laboratóriumi technika előírásának megfelelően, lehetőleg egységes, világos formában, minden egyéb, a kísérlethez kapcsolódó eseményt szakszerűen dokumentálni, a protokolltól való esetleges eltéréseket megkonzultálni a laborvezetővel.

6. A kísérletvezető kutató felügyelete mellett végzett feladatok

A szakember legyen képes

- a vizsgálandó állatfajt meghatározni, a kísérleti állatokat kiválasztani, a vizsgált szervet kijelölni, az alkalmazandó farmakonokat kiválasztani, a dozírozást kidolgozni, a beteg vagy sérült állatokat kezelni, gondozni;

- a vizsgálati eljárásokat megválasztani, beleértve a berendezéseket is, a regisztráló eszközöket kiválasztani, beépíteni, a műveletek sorrendjét meghatározni, a mérések során felmerülő esetleges hibákat korrigálni;

- az adatokat előkészíteni azok további feldolgozása céljából, az adatokat előzetesen rendezni, az eredményeket értékelni a vizsgálati jelentés elkészítése céljából;

- a szakirodalom rendezésében, rendszerezésében aktívan részt venni;

- a laboratórium működési rendjét meghatározni.

V. A szakképesítés vizsgakövetelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

A képző igazolása arról, hogy a szakmai vizsgára jelentkező tanuló a képzési programban foglalt kötelezettségeinek eleget tett, valamennyi kollokviumi és gyakorlati jegyét eredményesen megszerezte.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga gyakorlati és szóbeli részből áll.

A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama:

- Alapvető számítógép-kezelési ismeretek

- Kísérleti módszertani készségek, méréstechnikai ismeretek

A vizsga időtartama: a feladatok megoldására maximálisan egységenként 30 perc áll rendelkezésre.

A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- Általános kémiai, molekuláris biológiai és sejtbiológiai ismeretek

- Sejttani, anatómiai és élettani alapismeretek

- Elméleti farmakológiai és toxikológiai ismeretek

A felkészüléshez tételenként legalább 15 perc időt, egy-egy feleletre legalább 10 percet kell biztosítani. (A vizsgázó részére tantárgyanként tételsor áll rendelkezésre.)

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai követelményekben meghatározott feladatcsoportok a szakmai vizsga egyes részein a megadott követelményeknek megfelelő szinten kérhetők számon.

A gyakorlati vizsga tartalma:

A gyakorlati vizsgafeladatokat a szakmai vizsgát szervező intézmény állítja össze az alábbi feladatokból. A vizsgázónak egy konkrét számítógép-kezelési feladatot kell megoldania, valamint a gyakorlati képzés során megismert kísérletek egyikét bemutatnia. A gyakorlati vizsga megelőzi a szóbeli vizsgát.

Alapvető számítógép-kezelési ismeretek:

- a számítógép felépítése és alapvető működési elvei,

- a fontosabb operációs rendszerek,

- a szövegszerkesztés és a táblázatkezelés főbb elvei,

- felhasználói szintű ismeretek a Word, illetve Excel programok használatáról,

- számítógépes kísérletvezérlő- és feldolgozó célprogramok működtetése.

Kísérleti módszertani készségek, méréstechnikai ismeretek:

- a kísérleti laboratórium belső rendje,

- az alapvető higiéniás és biztonsági rendszabályok,

- az állatvédelem főbb előírásai és etikai alapelvei,

- a minőségbiztosítási rendszerek alapkövetelményei,

- állattartási és -gondozási alapismeretek,

- az altatás és fájdalomcsillapítás módszerei,

- a krónikus kísérleti állatok kezelése,

- a kísérleti eredmények kiértékelésének alapismeretei,

- sejt- és szövettenyésztési módszerek, citológiai vizsgálati eljárások,

- a fontosabb szervek preparálása, azok morfológiai sajátosságainak megállapítása,

- a szervek fixálásának főbb módszerei,

- szövettani metszetkészítés, alapvető festési módszerek,

- az élettani, farmakológiai vizsgálatokban alkalmazott vizsgálati módszerek,

- hibakeresés és esetleges javítás,

- a jegyzőkönyvezés szabályai és követelményei.

A szóbeli vizsga tartalma:

A szóbeli vizsga során a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tantárgyakból, központilag kiadott tételek alapján ad számot tudásáról.

Általános kémiai, molekuláris biológiai és sejtbiológiai ismeretek:

- az oldatok formái és ezek főbb tulajdonságai,

- a fontosabb szervetlen anyagok és ionok,

- megfelelő összetételű és koncentrációjú oldatok készítésének módja,

- az oldószerek és hordozóanyagok tulajdonságai,

- a kémiai kinetika alapelvei, fázisviszonyok,

- egyes kémiai eszközök és mérőberendezések használata,

- a kémiai munka biztonsági követelményei,

- a szerves vegyületek nomenklatúrájának alapjai,

- a makromolekulák főbb típusai, azok fizikai-kémiai jellemzői,

- a szintézis és lebontás alapfolyamatai,

- a főbb anyagcsereutak és azok összekapcsolódásai,

- a biokémiai szabályozó folyamatok,

- enzimkinetikai alapismeretek,

- alapvető biokémiai vizsgálómódszerek,

- az örökítő anyag szerkezete, a nukleinsavak felépítése,

- a genetikai kiolvasás mechanizmusai,

- az alapvető öröklésmenetek törvényszerűségei,

- a tulajdonságok öröklődésének alapmechanizmusai és törvényszerűségei,

- alapvető tájékozottság a genetikai manipulációkról,

- a biotechnológia főbb elvei.

Sejttani, anatómiai és élettani alapismeretek

- a sejtek felépítése, az egyes sejtalkotók szerkezete és működése,

- a membránfunkciók, különös tekintettel a transzportfolyamatokra,

- a kémiai jelátvitel mechanizmusai,

- a szöveti felépítés és szerveződés alapelvei,

- az alapvető bonctani és anatómiai eljárások ismerete,

- a laboratóriumi emlősállatok, illetve a fontosabb nem-emlős kísérleti állatok testfelépítése,

- a laborállatokban előforduló leggyakoribb rendellenességek,

- a sejtszintű élettani folyamatok alapelvei,

- a főbb zsigeri szervrendszerek (keringés, légzés, tápcsatorna, kiválasztás) működése,

- a vegetatív működésszabályozás alapelvei,

- a hormonális szabályozás alapelvei és a főbb hormonrendszerek,

- az immunfolyamatok alapelvei, az immunreakciók főbb típusai,

- az ingerlékeny szövetek ingerelhetőségének alapfolyamatai,

- az idegi működés mechanizmusai, ingerületátvitel és a hálózatszerveződés,

- a perifériás idegrendszer felépítése és működése,

- a központi idegrendszer szerveződése,

- az agytörzsi, a köztiagyi, kisagyi és nagyagykérgi funkciók,

- az emocionális-motivációs, illetve a kognitív működés alapelvei,

- a tanulás és memória főbb elvei,

- áttekintő ismeretek az idegrendszeri és élettani vizsgálómódszerekről.

Elméleti farmakológiai és toxikológiai ismeretek:

- a farmakonok fogalma, a farmakológiai vizsgálatok hatóköre,

- a farmakonok főbb csoportjai,

- a fontosabb farmakonok jellemzői,

- a gyógyszerhatások mechanizmusának alapelvei,

- a dozírozás alapelvei és főbb gyakorlati tudnivalói,

- alapvető farmakológiai vizsgálati módszerek,

- a farmakológiai beavatkozások előkészítésének főbb szabályai,

- a farmakológia kinetika alapjai,

- a gyógyszerhatások dózisfüggésének kiértékelése,

- az általános toxikológiai alapfogalmak,

- a főbb toxikológiai hatások,

- a toxikus hatások kialakulása egyes szervek szintjén,

- a kockázatbecslés alapvető kérdései.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A gyakorlati vizsga Alapvető számítógép-kezelési ismeretek tantárgya alól felmentést kaphatnak azok, akik rendelkeznek Számítógép-kezelő (-használó) szakképesítéssel. A vizsga többi része alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsgát egy osztályzattal kell értékelni, melyet a szóbeli vizsgatárgyakra kapott érdemjegyek számtani átlaga alapján kell meghatározni. Sikeres (elégséges) vizsgát tesz az a jelölt, aki valamennyi vizsgatárgyból legalább elégséges érdemjegyet szerez.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

Sikeres a gyakorlati vizsga, ha a számítógép-kezelési ismeretek vizsgafeladatból, valamint a kísérleti módszertani készségek méréstechnikai ismeretek vizsgafeladatból legalább elégséges érdemjegyet szerez a vizsgázó. A gyakorlati vizsga osztályzatát a vizsgafeladatokra kapott érdemjegyek számtani átlaga képezi.

A szakmai vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tesz az a jelölt, aki valamennyi vizsgarész követelményeit sikeresen teljesíti.

Eredménytelen a szakmai vizsga, ha bármely része sikertelen. Eredménytelenség esetében csak azt a vizsgarészt kell megismételni, amelyből a vizsgázó elégtelen minősítést kapott.

Javítóvizsga, bármely vizsgarészt érintően csak a sikertelen vizsga napjától számított 30 napon túl tehető.

VI. Egyéb tudnivalók

1. A felsőfokú szakképzésben tanultak beszámítha-tósága

A főiskolai rendszerű biológiai képzésbe a tantárgyak (a kapott kreditek) 30%-a beszámítható a megfelelő kre-ditátviteli vizsgálatok alapján.