40/2005. (XII. 9.) PM rendelet

a jelzáloglevelek fedezete körében alkalmazandó jelenérték számítás szabályairól

A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Jht.) 27. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Fogalommeghatározások

1. §

E rendelet alkalmazásában

a) jelenérték: a pénzáramlások adott napra vonatkozó diszkontált összege a mindenkori aktuális piaci hozamgörbéből számított zéró kupon hozamgörbe felhasználásával;

b) devizaárfolyam: a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által adott napra közzétett, hivatalos devizaárfolyam. Azon deviza esetében, amely nem szerepel a hivatalos devizaárfolyam-lapon, az átszámításánál az MNB által az adott időpontra vonatkozóan közzétett, euró-ban megadott középárfolyamot, valamint az adott napra közzétett, hivatalos euró/forint árfolyamot kell figyelembe venni;

c) aktuális piaci hozamgörbe: az adott napra, adott devizára vonatkozó, nemzetközi pénz- és tőkepiacokon elfogadott információs forrásból származó, általánosan használt kamatswap hozamgörbe, amely tartalmazza legalább az 1 hónapos, 1 éves, 5 éves, 7 éves, 10 éves és a 15 éves hozamgörbe pontokat;

d) kamatswap: a partnerek kötelező érvényű megállapodása, mely alapján meghatározott időszakon keresztül, meghatározott periódusonként adott tőkeösszegre vonatkozó kamatfizetéseket cserélnek;

e) konfidenciaszint: adott konfidencia-intervallum konfidenciaszintje megmutatja annak valószínűségét, hogy az intervallum az adott változót tartalmazza, vagy tartalmazni fogja.

A jelenérték megállapítása

2. §

A jelzálog-hitelintézetnek a forgalomban lévő jelzáloglevelek és fedezeteik jelenértékét minden munkanapra ki kell számolnia és a Jht. 14. §-ának (1) bekezdésében meghatározott fedezettség teljesülését meg kell vizsgálnia. Ha a fedezetek jelenértéke nem haladja meg a forgalomban lévő, még nem törlesztett jelzáloglevelek jelenértékét, akkor a jelzálog-hitelintézet a hiányzó fedezetek pótlásáról a fedezet-nyilvántartási szabályzatában foglaltak alapján köteles gondoskodni.

3. §

(1) A jelenérték megállapításához az adott devizára vonatkozó, a jelzálog-hitelintézettől elvárható gondossággal meghatározott aktuális piaci hozamgörbéből számított zéró kupon hozamgörbét kell alkalmazni. Az alkalmazott eljárást és piaci hozamgörbét a jelzálog-hitelintézet a fedezet-nyilvántartási szabályzatában rögzíti.

(2)[1] Az MNB-nél elkülönített, zárolt bankszámlán tartott, pótfedezetként bevont készpénz tőkeösszegét kell a jelenérték számítása során figyelembe venni.

(3) Fedezetbe bevont értékpapírok és származtatott (de-rivatív) ügyletek jelenértékét azok pénzáramlásai alapján kell megállapítani. A pozíciókat először elemi pénzáramlásokra kell bontani, majd ezen pénzáramlásoknak a jelenértékét az aktuális piaci hozamgörbe alkalmazásával a jelzálog-hitelintézet belső szabályzata alapján kell meghatározni.

(4) A devizapozíció jelenértékét az adott deviza aktuális devizaárfolyamán kell forintra átszámítani.

Érzékenységvizsgálat (stressz teszt)

4. §

(1) A jelzálog-hitelintézet a 2. § (2) bekezdésében rögzítetteken túl gondoskodik arról, hogy kamatváltozás és devizaárfolyam-változás esetén is rendelkezésre álljon a forgalomban lévő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértékét, illetve kamatát meghaladó összegű, jelenértéken számított fedezet. Ennek érdekében legalább negyedévente, a szabályzatban rögzített módon vizsgálja a 3. § szerint meghatározott jelzálogleveleket és fedezeteiket az 5-8. § rendelkezéseinek megfelelően érzékenység teszt alkalmazásával. A választott eljárást tartósan az összes számítás során alkalmazni kell.

(2) Ha a forgalomban lévő jelzáloglevelek értéke és a fedezetükként figyelembe vett értékek megfeleltetése az érzékenységvizsgálat alapján jelenértéken számított alul-fedezettséget mutat, úgy a hiányzó összegű fedezetet haladéktalanul pótolni kell.

5. §

(1) A kamatváltozás jelenértékre gyakorolt hatásának vizsgálatakor a hozamgörbéket statikus vagy dinamikus módszerrel kell vizsgálni a (2)-(3) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően úgy, hogy a zéró kupon hozamgörbét meghatározott bázispont-értékekkel le-, illetve felfelé el kell tolni. Amennyiben negatív kamatérték kerülne megállapításra, úgy az értéket nullára kell módosítani. Ezután a 3. § szerint meghatározott jelzáloglevelek és fedezeteik minden eleméhez meg kell állapítani az új kamatgörbe szerinti új jelenértéket. Devizában fennálló pozíciókra ezután a 7-8. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Statikus módszernél 250 bázispontot kell alkalmazni.

(3) Dinamikus módszer esetében a jelzálog-hitelintézet üzleti tervének és forgalmának megfelelő mennyiségű és gyakoriságú hozamgörbe-pontot kell megállapítani úgy, hogy legalább hat hozamgörbe-pont kerüljön kiválasztásra, illetve úgy, hogy az 1 hónapos, 1 éves, 5 éves, 7 éves, 10 éves és 15 éves hozamgörbe-pontokat minden esetben vizsgálni kell. Minden kiválasztott hozamgörbe-ponthoz az előző 250 banki munkanap alapján kell meghatározni a logaritmizált hozamok napi elmozdulásainak szórását. A hozamgörbe-pontokhoz tartozó, így meghatározott szórást ezután 99%-os konfidenciaszint és a portfólió 6 hónapos tartását alapul véve be kell szorozni 2,33-mal és 125 négyzetgyökével. Az eredményként kapott értékeket ezután az adott hozamgörbe-pont aktuális értékével, majd százzal kell megszorozni. Az így megállapított bázispontokkal kell az alapul vett hozamgörbét a megfelelő hozamgörbe-pontokon le-, illetve felfele eltolni, majd a hiányzó hozamgörbe-pontokat interpolálással kiszámítani.

6. §

(1)[2] Az 5. § rendelkezéseitől eltérően a kamatváltozások hatásának vizsgálatakor egy kockáztatott érték módszer is használható. A kockáztatott értéket a jelzálog-hitelintézet a saját maga által kialakított, az MNB által jóváhagyott modell alapján számítja. Az MNB a jóváhagyást abban az esetben adja meg, ha a modell szabályozott és stabil, valamint megfelel a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek.

(2) A modellnek meg kell felelnie a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam-kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kkr.) 43. §-ának (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek. A modell meghatározásánál értelemszerűen figyelembe kell venni a Kkr. 44-45. §-ait.

7. §

(1) Azonos külföldi devizában fennálló pozíciókat nettó jelenértéken kell megállapítani úgy, hogy az megfeleljen az 5. § (1) bekezdése alapján megállapított aktív devizapozíciók és passzív devizapozíciók jelenértéke különbségének. Pozitív nettó jelenérték esetén negatív irányú korrekciókat, negatív nettó jelenértéknél pedig pozitív irányú korrekciókat kell a (2)-(3) bekezdésnek megfelelően alkalmazni. A pozitív és negatív irányú korrekciók kiszámítása statikus módszerrel vagy dinamikus módszerrel történik.

(2) Statikus módszer esetében az aktuális devizaárfolyamot kell az alábbi értékekkel negatív vagy pozitív irányba módosítani:

a) 10 százalékkal az Európai Unió többi tagállama, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam és Svájc devizája esetében,

b) 15 százalékkal a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet a) és c) pontba nem tartozó tagállamának devizája esetében,

c) 20 százalékkal az Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Japán devizái esetében,

d) legalább 25 százalékkal az egyéb állam devizája esetében.

(3) Dinamikus módszer esetében minden devizára az előző 250 banki munkanap alapján kell meghatározni a lo-garitmizált árfolyam napi elmozdulásainak szórását. A különböző devizaárfolyamokra így meghatározott szórást ezután 99%-os egyoldalú konfidenciaszint és a portfólió 6 hónapos tartását alapul véve be kell szorozni egy 2,33 tényezővel és 125 négyzetgyökével. Az eredményként kapott értékeket ezután meg kell szorozni az aktuális devizaárfolyammal. Ennek eredménye az az érték, amellyel az aktuális árfolyamot negatív vagy pozitív irányban el kell mozdítani.

8. §

(1)[3] A 7. § rendelkezéseitől eltérően egy kockáztatott érték módszer is alkalmazható. Ezt a kockáztatott értéket a jelzálog-hitelintézet a saját maga által kialakított, az MNB által jóváhagyott modell alapján számítja. Az MNB a jóváhagyást abban az esetben adja meg, ha a modell szabályozott és stabil, valamint megfelel a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek.

(2) A modellnek meg kell felelnie a Kkr. 43. §-ának (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek. A modell meghatározásánál értelemszerűen figyelembe kell venni a Kkr. 44-45. §-ait.

Számítási módszer belső szabályozása

9. §

(1) A jelzálog-hitelintézet köteles belső szabályzatban meghatározni:

a) a származtatott (derivatív) ügyletek értékelésének módszerét,

b) az átlagos elmozdulás számításának eljárását, illetve az 5. § (3) bekezdése szerinti interpolációs eljárást,

c) a 7. § (3) bekezdése szerinti átlagos elmozdulás megállapításának módját.

(2) A jelzálog-hitelintézet köteles az (1) bekezdésben meghatározott szabályzatot és annak változtatásait öt évig megőrizni.

Számítási módszer változtatása

10. §[4]

A jelzálog-hitelintézet az általa választott számítási módszert csak a vagyonellenőr előzetes tájékoztatásával változtathatja meg. Változtatásnak nem csak egy másik, lehetséges számítási mód választása minősül, hanem az egyes alkalmazott számítási módokon belül történő paraméter- vagy eljárásmód-váltás is. Módszerváltoztatás esetén a jelzálog-hitelintézetnek követhető módon bizonyítania kell, hogy a változtatott módszer az eredmény minőségét növeli. Az MNB által jóváhagyott szabályzat esetén a módosításhoz is szükséges az MNB jóváhagyása.

11. §

(1) Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba.

(2)[5]

(3)[6]

Dr. Veres János s. k.,

pénzügyminiszter