54/2005. (XI. 23.) EüM rendelet
az egyes egészségügyi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - az oktatási miniszter egyetértésével - a következőket rendelem el:
1. §
Az egészségügyi ágazatba tartozó fogtechnikus, fogászati asszisztens, klinikai fogászati higiénikus, egészségügyi szakasszisztens (hisztokémiai és immunhisztokémiai szakasszisztens, citológiai szakasszisztens, mikrobiológiai laboratóriumi szakasszisztens, klinikai laboratóriumi szakasszisztens, emésztőszervi endoszkópos szakasszisztens) szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit az e rendelet mellékletében foglaltak szerint határozom meg.
2. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
Dr. RáczJenő s. k.,
egészségügyi miniszter
Melléklet az 54/2005. (XI. 23.) EüM rendelethez
Az egyes egészségügyi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei
1. A FOGTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés OKJ-ben szereplő azonosító száma: 54 5046 01
2. A szakképesítés megnevezése: Fogtechnikus
3. Hozzárendelt FEOR száma: 3248
4. A szakképzési évfolyamok száma: 3
II/A. A képzés megkezdésének feltételei
1. Iskolai előképzettség: érettségi
2. Szakmai előképzettség: -
3. Előírt szakmai gyakorlat: -
4. Szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.
II/B. A szakképzés egyéb adatai
1. A szakmai alapképzés időtartama: -
2.Szintvizsga: -
3. A szakképesítéssel ellátható legjellemzőbb foglalkozás, tevékenység
| A munkakör foglalkozás | |
| FEOR száma | FEOR megnevezése |
| 3248 | Fogtechnikus |
4. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
| A szakképesítéssel rokon szakképesítések | ||
| OKJ azonosító száma | FEOR száma | megnevezése |
| - | - | - |
5. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A fogtechnikus, csoportmunkában a fogorvossal, annak megrendelése alapján és az asszisztenciával, valamint a páciens közreműködésével fogtechnikai laboratóriumban fogpótlásokat, restauratív protetikai és fogszabályozó készülékeket készít, illetve javításokat végez.
Munkáját a szakmai és etikai normák szerint végzi.
III. A szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzési idő, elmélet és gyakorlati idő aránya
A képzés tananyagának a teljesítése, érdemjeggyel (köztes vizsgával) történő lezárása, melynek összes óraszáma:
Összes óraszám: 4500 óra
| Kontaktelméleti órák száma | 600 |
| Gyakorlati órák száma | 3900 |
| Összes óraszám | 4500 |
Az elmélet és a gyakorlat aránya: 12% elmélet
88% gyakorlat
IV. A szakképesítés szakmai követelményei
A fogtechnikus szakképesítés gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok
a) Vállalkozási tevékenység keretén belül:
- egyéni vállalkozás alapítása
- a vállalkozás feltételeinek megteremtése
- vállalkozási terv, üzleti terv készítése
- mérleg készítése
- pénzügyi, számviteli szabályok alkalmazása
b) Kivehető lemezes fogpótlás készítése, ezen belül
- részleges fogpótlások készítése műanyag alaplemezzel, hajlított vagy öntött kapcsokkal, műanyag vagy kerámia műfogakkal,
- részleges fogpótlások készítése fémlemezzel kombinálva, öntött kapcsokkal vagy finommechanikai rögzítő rendszerekkel (műanyag vagy kerámia műfogakkal),
- teljes fogpótlások készítése (műanyag vagy fém alaplemezzel, műanyag vagy kerámia műfogakkal) .
c) Rögzített fogpótlások készítése, ezen belül
- koronák készítése öntött technológiával (nemesvagy nemesfém mentes ötvözetből, leplezéssel vagy leplezés nélkül),
- hidak készítése öntött technológiával (nemes- vagy nemesfém mentes ötvözetből, leplezéssel vagy leplezés nélkül),
- inlay-k (nemesfém ötvözetből, kerámiából vagy műanyagból) .
d) Kombinált munkák készítése, ezen belül
- rögzített és kivehető fogpótlások kombinációja finommechanikai rögzítő rendszerekkel.
e) Javítások elvégzése, ezen belül
- a kivehető lemezes fogpótlások javítása (törés, pótlás, alábélelés stb.) .
f) Restauratív, helyreállító protetikai megoldások készítése, ezen belül:
- obturátoros protézisek, arc-, szem-, orr-, fülprotézisek készítése,
- fogágybetegséget gyógyító eljárásokhoz segédeszközök készítése (rögzítő sínek, éjszakai harapásemelők stb.) .
g) Fogszabályozó eszközök készítése, ezen belül
- kivehető és rögzített eszközök készítése,
- extraorális és intraorális készülékek készítése.
A fogtechnikus legyen képes
- elsajátítani a fogpótlások és fogszabályozó készülékek készítésének elméleti alapjait,
- elsajátítani a fej, az izmok, az állkapocsízület és a fogak anatómiájára vonatkozó anatómiai ismereteket,
- elsajátítani a fogtechnikában használt alap- és segédanyagok feldolgozásának kémiai alapjait,
- elsajátítani a szakmai etikai ismereteket,
- elsajátítani a munkavédelmi ismereteket,
- az ergonómiai előírások betartására, alkalmazására.
Ennek értelmében legyen képes önállóan elvégezni az alábbi feladatokat:
- részleges és teljes kivehető protéziseket készíteni,
- anatómiai, funkciós és antagonista mintát készíteni,
- egyéni kanalat készíteni,
- részleges és teljes harapási sablont készíteni,
- kapcsot tervezni és kapcsot hajlítani,
- középértékű artikulátorban részleges és teljes próbafogsort készíteni, a rágófelszíneket gnathológiai elvek szerint kialakítani,
- a próbafogsorokat véglegesen elkészíteni küvettába préselve, öntőakriláttal vagy injektálási módszerrel,
- immediát protézist készíteni,
- rögzített pótlásokat készíteni,
- szekciós mintát készíteni és mintákat középértékű artikulátorban rögzíteni,
- öntött szóló, horgony, teleszkópkoronákat készíteni (nemes- vagy nemesfém mentes ötvözetből), leplezéssel vagy leplezés nélkül,
- teli-kerámia és Jacket-koronákat, valamint műanyag koronákat készíteni,
- öntött hidat készíteni (nemes- vagy nemesfém mentes ötvözetből, leplezés nélkül vagy leplezéssel),
- inlay-t készíteni,
- mintára öntött fémlemezt készíteni paralelométer segítségével,
- kombinált munkát készíteni finommechanikai rögzítő rendszerekkel,
- javításokat végezni, ezen belül
= betörésjavítást,
= kihúzott fog és protézisből kitörött fog pótlását,
= kapocspótlást,
= alábélelést,
- helyreállító, restauratív protetikai eszközöket készíteni, ezen belül:
= arc-, fül-, szem-, orrprotéziseket,
= obturátoros protézist,
- kivehető és rögzített fogszabályozó eszközöket készíteni,
- munkáját szakmai és etikai normák szerint végezni, ismereteit önképzéssel, továbbképzéseken bővíteni,
- az egyéni vállalkozást beindítani, a vállalkozással összefüggő adminisztrációs feladatokat ellátni,
- a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos feltételeket megteremteni (tárgyi, személyi, labor, felszerelés, eszköz),
- a vállalkozás anyagi feltételeinek megteremtésére,
- a piaci esélyeket felmérni, ezen belül:
= a szolgáltatás várható árbevételének, nagyságának, összetételének meghatározására,
- a szolgáltatáshoz szükséges árukészletet beszerezni, kiválasztani,
- a vállalkozáshoz szükséges pénzügyi fedezet biztosítására.
V. A szakmai vizsgával kapcsolatos követelmények
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei
- A szakképzés szakmai és vizsgakövetelményeiben szereplő tananyag teljesítése, 2-5-ig terjedő érdemjeggyel történő lezárása
- A köztes vizsga eredményes teljesítésének igazolása. A köztes vizsga gyakorlati és elméleti vizsga formájában történik az alábbi tantárgyak követelmény és tananyagtartalmából:
- szakmai ismeret
- anyagismeret
- fogászati funkcionális anatómia
- szakrajz
- munkavédelem-ergonómia
- vállalkozási ismeretek
- szakmai gyakorlat
A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 34. § (2) bekezdése értelmében a köztes vizsga részeit és feladatait a szakképzést folytató intézmény vezetője határozza meg. A hivatkozott rendelet 34. § (3) bekezdése értelmében a köztes vizsga érdemjegye egyben az adott képzési időszakot lezáró osztályzatba beszámít.
2. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati, szóbeli vizsgarészből áll.
Az írásbeli vizsgarészén a vizsgázó tudását (kognitív ismereteit), a szóbeli vizsgarészen integrált ismereteit, míg a gyakorlati vizsgarészen képességeit, elsajátított kompetenciáit méri a vizsgabizottság.
2.1. Írásbeli vizsgarész
Az írásbeli vizsga tételeit az egészségügyi miniszter határozza meg.
Az írásbeli vizsgán a vizsgázók nyílt és zártrendszerű feladatlapot oldanak meg, melynek az értékelését az Egészségügyi Minisztérium által kiadott egységes megoldó kulcs alapján kell elvégezni. Az írásbeli vizsga feladatai felölelik a IV. pontban meghatározott követelményeket. A feladatok megoldására 180 perc áll a vizsgázók rendelkezésére.
Az írásbeli vizsga tartalma a szakmai elméleti képzés ismeretei alapján:
- kivehető lemezes fogpótlások készítése gnathológiai elvek szerint, ezen belül:
= részleges és teljes fogpótlások készítése,
= a fogpótlások végleges elkészítése különböző módszerekkel,
= javítások készítése,
- rögzített fogpótlások végleges készítése gnathológiai elvek szerint, ezen belül:
= koronák,
= hidak,
= inlay-k,
- mintára öntött fémlemezkészítés,
- kombinált munkák készítése,
- kivehető és rögzített fogszabályozó eszközök készítése,
- a fogászati anyagok előállítása, tulajdonságai és feldolgozása,
- fertőtlenítő anyagok és eljárások,
- a technológiai fegyelem jelentősége,
- a maxilla és a mandibula fogainak rajza, ezen belül:
= frontfogak, labiális és orális nézetben,
= rágófogaknál bukkális és okkluzális nézetben,
- ergonómiai (munkavédelmi), szakmai etikai, válla-kozási előírások a fogtechnikában.
2.2. Gyakorlati vizsgarész
A gyakorlati vizsga három részből áll:
- középértékű artikulátorban teljes alsó-felső próbafogsorkészítése, a rágófelszínek gnathológiai szempontok szerinti kialakításával,
- középértékű artikulátorban anatómikus és hídmintázat készítés gnathológiai elvek szerint,
- fémlemez mintázás. Időtartama: 480 perc.
2.3. Szóbeli vizsgarész
A szóbeli tételsor a miniszter által meghatározott tantárgyak témaköreit öleli fel.
A tételsort a kiadott tételsor összesítő tartalmazza. A kérdések megválaszolására maximálisan 15 perc áll a rendelkezésére.
2.3.1. A szóbeli vizsga tantárgyai
- Szakmai ismeret (integrált fogászati funkcionális anatómiával)
- Anyagismeret
2.3.2. A szóbeli vizsga tantárgyainak témakörei
A szóbeli vizsga során a vizsgázónak az alábbi témakörökből kell kérdéseket megválaszolnia: Szakmai ismeret
- kivehető és rögzített fogpótlások készítése,
- mintára öntött fémlemez készítése,
- kivehető és rögzített fogszabályozó eszközök készítése,
- a fej, az állcsontok és a fogak leíró anatómiája, ezen belül:
= a mimikai és rágóizmok működése,
= az állkapocsízület működése,
= az artikulátortechnika alapjai,
- minőségbiztosítás és minőségtanúsítás.
Anyagismeret
- a fogászati alap- és segédanyagok ismertetése,
- gipszek, lenyomatanyagok, viaszok, polírozó eszközök, izolálószerek, kapocsanyagok, fogászati műanyagok, beágyazóanyagok, ötvözetek, másolatkészítő dublírozó anyagok, leplező anyagok,
- a fogászati anyagok feldolgozásának módjai,
- a technológiai fegyelem jelentősége.
3.A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó teljesítményének értékelése:
A gyakorlati vizsgán végrehajtott feladat értékelése során az alábbiakat kell figyelembe venni:
- a munka előkészítése,
- a feladat végrehajtásához szükséges eszközök kiválasztása,
- a feladat végrehajtásának szakszerűsége, minősége,
- a munkavédelmi, ergonómiai (munkavédelmi) és higiéniai szabályok betartása,
- adminisztráció. Értékelési szempontok:
Elégtelen a vizsgázó gyakorlati vizsgája, ha bármely feladatra adott érdemjegy elégtelen.
Az egyes feladatokra kapott érdemjegyektől függetlenül elégtelen a gyakorlati vizsgarész végső osztályzata, ha
- a vizsgázó megadott határideig a feladatot nem készítette el, vagy
- a munkadarab javíthatatlanul selejtes, vagy
- a vizsgázó az ergonómiai (munkavédelmi), illetve higiéniai szabályokat súlyosan megszegte.
Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1 5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
A szóbeli vizsgát egyetlen (1 5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:
- az írásbeli és szóbeli vizsga átlageredményét a szóbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.
4. Vizsgarészek, tantárgyak alóli felmentés
Felmentés a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet alapján adható.
VI. Egyéb tudnivaló
Szakmai vizsgát a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 13. § (1) bekezdésében felhatalmazott intézmények szervezhetik.
2. A FOGÁSZATI ASSZISZTENS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés OKJ-ben szereplő azonosító száma: 52 5046 01
2. A szakképesítés megnevezése: Fogászati asszisztens
3. Hozzárendelt FEOR száma: 3233
4. A szakképzési évfolyamok száma: 1
II/A. A képzés megkezdésének feltételei
1. Iskolai előképzettség: érettségi vizsga
2. Szakmai előképzettség: -
3. Előírt szakmai gyakorlat:
Iskolai rendszerű képzésben részt vevők esetén: -Iskolarendszeren kívüli képzésben részt vevők esetén: - 2 éves igazolt, fogászati munkaterületen eltöltött gyakorlat
4. Szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.
II/B. A szakképzés egyéb adatai
1. A szakmai alapképzés időtartama: -
2. Szintvizsga: -
3. A szakképesítéssel ellátható legjellemzőbb foglalkozás, tevékenység
| A munkakör, foglalkozás | |
| FEOR száma | FEOR megnevezése |
| 3233 | Fogászati asszisztens |
4. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
| A szakképesítéssel rokon szakképesítések | ||
| OKJ azonosító száma | FEOR száma | megnevezése |
| 54 5046 02 | 3233 | Klinikai fogászati higiénikus |
5. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Tevékenységi körében a fogászati asszisztens a fogászati alap- és szakellátásban, kórházi, klinikai ellátásban
- előkészít és asszisztál a fogorvosnak a fogászati beavatkozásoknál,
- kialakítja a higiénés követelményeket és munkafeltételeket,
- együttműködik az orvossal és a beteggel a krónikus orális és fogbetegek gyógyításában és gondozásában,
- elvégzi a betegirányítás és betegellátás kommunikációs és adminisztrációs feladatait,
- a páciensek részére a fogászati beavatkozások során pszichés segítséget nyújt,
- felvilágosító tevékenységet végez a fogászati betegségek megelőzéséről.
III. A szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzési idő, elméleti és gyakorlati idő aránya
A képzés tananyagának a teljesítése, érdemjeggyel (köztes vizsgával) történő lezárása, melynek összes óraszáma:
Képzési idő: 1 év (2 félév)
Összes óraszám: 1509 óra
| Kontaktelméleti órák száma | 609 |
| Gyakorlati órák száma | 900 |
| Összes óraszám | 1509 |
Az elmélet és a gyakorlat aránya: 40%:60% A fogászati asszisztens gyakorlatai:
| A gyakorlóhely megnevezése | Óraszáma |
| Fogászati röntgen | 120 |
| Konzerváló fogászat | 240 |
| Fogpótlástan | 160 |
| Fogtechnikai laboratórium | 40 |
| Gyermekfogászat, fogszabályozás | 120 |
| Szájsebészet | 120 |
| Szájnyálkahártya betegségei, parodontológia | 100 |
| Összesen | 900 |
IV. A szakképesítés szakmai követelményei
A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz szorosan tartozó szakmai követelmények:
a) kommunikáció, információ szerzése, továbbítása
b) biztonságos munkakörülmények teremtése
c) fogászati beavatkozások előkészítése, fogorvosi munka asszisztálása
d) ápolási és gondozási feladatok elvégzése orális megbetegedésben szenvedőknél
e) elsősegélynyújtás hirtelen egészségkárosodás, állapotromlás esetén
f) a munkaterület és munkafolyamatok szervezése
A fogászati asszisztens legyen képes
a) Kommunikáció, információszerzés és -továbbítás során:
- adekvát módon kommunikálni,
- a pácienst meghallgatni,
- alkalmazni a fogászati ellátás szaknyelvét szóban és írásban,
- az orvost hitelesen tájékoztatni, utasításait figyelembe venni,
- mentőszolgálatot hívni,
- informatikai eszközöket szakszerűen alkalmazni,
- számítógépen fogászati ellátással kapcsolatos programot kezelni,
- önmagát képezni.
b) Biztonságos munkakörülmények biztosítása során:
- tiszta, esztétikus munkakörnyezetet kialakítani,
- gondoskodni az eszközök javíttatásáról, pótlásáról,
- a munkaeszközöket az előírásoknak megfelelően használni, sterilizálni,
- a váladékokkal szennyeződött műszereket, eszközöket, anyagokat az előírásoknak megfelelően kezelni, tárolni, eltávolítani, megsemmisíteni,
- a védőeszközök és a védőruha alkalmazásával saját és a páciens egészségét óvni,
- a fogászati nosocomiális ártalmakat megelőzni,
- veszélyes hulladékokat az előírásnak megfelelően kezelni, gyűjteni,
- betartani a környezetvédelmi és sugárvédelmi előírásokat,
- betartani a tűz- és munkavédelmi szabályokat.
c) Fogászati beavatkozások előkészítése, fogorvosi munka asszisztálása során:
- előkészíteni a különböző fogászati beavatkozások eszközeit,
- a fogászati kezelések anyagait az orvos utasítása szerint előkészíteni,
- a kezelések alkalmával szakszerűen asszisztálni,
- a különböző életkorú, viselkedésű pácienseket pszichésen segíteni.
d) Ápolási és gondozási feladatok elvégzése során:
- vérnyomást mérni, pulzust számolni, hőmérsékletet ellenőrizni,
- szakszerűen támogatni a mozgásában korlátozott pácienst,
- orális műtétre felkészíteni, műtét után megfigyelni a beteget,
- elvégezni az eszméletlen beteg szájhigiénéjéhez kapcsolódó feladatokat,
- segíteni az idős, ágyhoz kötött, szájműtött beteget higiénés szükségleteinek kielégítésében,
- felismerni a fogászati ellátásban leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek hatásait, mellékhatásait,
- a krónikus betegeket pszichésen segíteni.
e) Elsősegély-nyújtási feladatok végzése során:
- veszélyhelyzetet felismerni,
- a bőrszín, tudatállapot, izomtónus megváltozását észlelni,
- segítséget hívni,
- az életjelenségeket ellenőrizni,
- a szabad légutak biztosítását szakszerűen elvégezni,
- újraélesztést megkezdeni,
- felismerni az allergiás jelenségek tüneteit, közreműködni azok elhárításában,
- előkészíteni a készenléti gyógyszereket,
- szabályszerűen elvégezni az elsődleges sebellátást,
- eredményesen alkalmazni vérzéscsillapítást,
- asszisztálni az orvosnak sürgősségi fogászati beavatkozásoknál.
f) A munkaterület és a munkafolyamatok szervezési feladatainak végzése során:
- közreműködni a fogászati váróhelyiségek esztétikus, célszerű kialakításában,
- a fogászati betegforgalmat megszervezni,
- fogászati szűrővizsgálatokat előkészíteni és abban részt venni,
- fogászati egészségnevelési programokat szervezni, és azokban közreműködni,
- felvilágosító munkájához szemléltető nyomtatványokat, eszközöket beszerezni.
V. A szakmai vizsgával kapcsolatos követelmények
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei
- Érettségi vizsga.
- A szakmai követelményrendszerben előírt gyakorlatok teljesítése és azok igazolása. Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthető érvényesnek.
- A szakképzés szakmai és vizsgakövetelményeiben szereplő tananyag teljesítése, 2-5-ig terjedő érdemjeggyel történő lezárása.
- A köztes vizsga eredményes teljesítésének igazolása. A köztes vizsga gyakorlati vizsga formájában történik az alábbi tantárgy követelmény és tananyagtartalmából:
= konzerváló fogászat.
A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló, többször módosított 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 34. § (2) bekezdése értelmében a köztes vizsga részeit és feladatait a szakképzést folytató intézmény vezetője határozza meg. A hivatkozott rendelet 34. § (3) bekezdése értelmében a köztes vizsga érdemjegye az adott képzési időszakot lezáró osztályzatba beszámít.
2. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll.
Az írásbeli vizsgarészén a vizsgázó tudását (kognitív ismereteit), a szóbeli vizsgarészen integrált ismereteit, míg a gyakorlati vizsgarészen képességeit, elsajátított kompetenciáit méri a vizsgabizottság.
2.1. Írásbeli vizsgarész
Az írásbeli vizsga tételeit az egészségügyi miniszter határozza meg.
Az írásbeli vizsgán a vizsgázók nyílt és zártrendszerű feladatlapot oldanak meg, melynek az értékelését az Egészségügyi Minisztérium által kiadott egységes megoldó kulcs alapján kell végezni. Az írásbeli vizsga feladatai felölelik a teljes tananyagot, a IV. pontban meghatározott követelményeket. A feladatok megoldására 180 perc áll a vizsgázók rendelkezésére.
2.2. Gyakorlati vizsgarész
A gyakorlati vizsga két részből áll:
a) Megelőző vizsgafeladat
10 munkanapon keresztül tartó értékelt szakmai feladatok elvégzése.
- Gyakorlati vizsga azon a gyakorlóterületen szervezhető, ahol a személyi és tárgyi feltételek, valamint a betegforgalom ezt lehetővé teszik.
- A gyakorlati vizsga, a gyakorlóterületen végzett, a IV. pontban meghatározott tevékenységek folyamatos elvégzéséből áll.
= Konzerváló munkafolyamatoknál: előkészítés érzéstelenítéshez, asszisztálás fogtöméseknél, gyökérkezeléseknél, gyökértöméseknél, direkt és indirekt pulpasapkázásnál, inlay készítésnél.
= Fogpótlás munkafolyamatánál: előkészítés és asszisztálás kivehető és rögzített fogpótlások készítésénél, tervezés, előkészítés, lenyomatpróba, fogszín kiválasztás, beragasztás, átadás, instrukció.
= Szájbetegek ellátásánál: előkészítés helyi kezelésekhez (ecsetelés, depurálás, pakolás) .
= Szájsebészeti ellátás során: asszisztálás fogeltávolításnál, foggyökér eltávolításánál, vésésnél, vérzéscsillapításnál, foggyökércsúcs resectionál.
= Tanácsadás beavatkozások után.
= Röntgenrendelésen: apikális, szárnyas és ráharapásos felvételek készítése, filmek kidolgozása. A vizsgafeladat értékelését a gyakorlat vezetésével megbízott oktató végzi és annak eredményét jegyzőkönyvben rögzíti.
A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
- a vizsgázó személyi adatait,
- szakképesítés megnevezését,
- a vizsgafeladatok elvégzésének helyét, idejét,
- a vizsgafeladatok pontos megjelölését,
- a feladatok elvégzésének értékelését,
- a javasolt gyakorlati érdemjegyet.
A megelőző vizsgafeladatról készült jegyzőkönyvet a gyakorló munkaterület vezetőinek aláírásával és bélyegzőjével kell ellátni, a vizsga irataihoz kell csatolni, és a vizsgairatok megőrzésére vonatkozó előírások szerint kell megőrizni.
A megelőző vizsgafeladat értékelése független a tanuló szakképzési évfolyamon kapott gyakorlati osztályzatától.
b) Vizsgabizottság előtti gyakorlati vizsga
- A gyakorlati vizsgafeladatokat a szakmai vizsgát szervező intézmény állítja össze a szakmai és vizsgáztatási követelmények alapján, és a szakmai vizsga elnöke hagyja jóvá.
-A gyakorlati vizsga szervezhető iskolai vagy gyakorlóterületi demonstrációs teremben, vagy azon a gyakorlóterületen, ahol a személyi és tárgyi feltételek megfelelően biztosítottak.
- A gyakorlati vizsga ajánlott feladatai:
= Készítsen elő helyi érzéstelenítéshez.
= Készítse elő a fogorvosi vizsgálóeszközöket a beteg vizsgálatához és fogászati kezeléséhez.
= Készítsen elő foghúzáshoz.
= Készítsen elő cystectomia vagy cystostomia műtéthez.
= Készítsen elő foggyökerek eltávolításához.
= Készítsen elő periapicalis currettage, csúcsre-sectio, retrograd gyökértöméshez.
= Készítsen elő a dentális plakk kimutatásához.
= Készítsen elő kompozíciós tömőanyagokat.
= Készítsen elő csonk elkészítéséhez és lenyomathoz.
= Készítsen elő vérzéscsillapításhoz.
= Készítsen elő gyökércsúcs resectiohoz.
= Készítsen elő gyökértöméshez gyökértömő anyagokat.
= Készítsen elő állcsonttörések ideiglenes ellátásához.
= Készítse elő a fogkő-eltávolítás és a fogtisztítás kézi műszereit.
= Készítsen elő lenyomat-pasztákat viaszokat, szilikongumi lenyomatokat.
= Készítsen elő sérült maradófogú gyermekek ellátásához (sérült frontfogak) .
= Készítsen elő direkt vagy indirekt inlay készítéséhez és lenyomathoz.
= Készítsen elő lenyomatvételhez betétek készítésekor.
= Készítsen elő a fogak becsiszolásához és a fogak sínezéséhez.
= Készítsen elő nyálmentesítő, izoláló eszközöket.
= Készítsen elő a kivehető fogpótlások rendelői munkafázisaihoz (teljes alsó és felső protézis) .
= Készítsen elő depuráláshoz és plakk index meghatározásához.
= Készítsen elő anatómiai és funkcionális lenyomatvételhez.
= Készítsen elő műtéti terület izolálásához extra és intraorális műtéteknél.
= Készítsen elő ideiglenes immediát koronák, hidak, protézisek készítéséhez.
= Készítsen elő fogínygyulladás kezeléséhez.
2.3. Szóbeli vizsgarész
A szakmai elmélet szóbeli vizsgatételeket a vizsgázók a meghatározott témakörökből válaszolnak meg. A vizsgázóknak a kérdések megválaszolására maximálisan 15 perc áll a rendelkezésére.
2.3.1. A szóbeli vizsga tantárgyai
A szakmai vizsga tételek a következő tantárgyak követelményeit tartalmazzák:
- Anatómia-élettan
- Fogászati asszisztensi szakmai ismeretek
2.3.2. A szóbeli vizsga témakörei
a) Anatómia-élettan: A fogak anatómiája.
A fog szövettana és a fogágy szerkezete. A szájüreg anatómiája és élettani működése.
b) Fogászati asszisztensi szakmai ismeretek:
A caries következményes betegségei és konzerváló fogászati ellátásuk.
Parodontális műtétek.
A caries kialakulása, az üregalakítás szabályai és osztályozása.
Az állcsontok fogeredetű gyulladásai és sebészeti kezelésük.
Röntgen-status, panoráma felvételek.
A hídkészítés munkafázisai.
Az amalgám tömés jellemzői és készítésük.
A fogágybetegség eredete, kórtana és gyógyítása.
Alaptömés, alábélelés és ezek anyagai.
Az állcsontok cystái és gyógykezelési módozatai.
Korszerű, esztétikus tömések jellemzése, készítése.
A daganatok kialakulása és jellemzői. A szájüreg jó és rosszindulatú daganatai.
A betegek és a dolgozók sugárvédelme.
A fertőtlenítőszerek és sterilező eljárások alkalmazása a fogászatban.
A rögzített fogpótlások anyagai.
A fogászati munkahelyek egészségtana, nosocomiális fertőzések.
Direkt és indirekt pulpasapkázás jelentősége, anyagai, munkafolyamata.
Kézfertőtlenítés és kézápolás a fogászati munkaterületen.
A szájüregi rosszindulatú daganatos betegek lelki támogatása és komplex kezelése.
A gyermekek helyes táplálása a fogazat fejlődése, a fogszuvasodás megelőzése szempontjából.
Munkavédelmi előírások a fogászatban.
A gyorsfordulatú fúrógépek. A különböző fordulatszámú kézidarabok és fertőtlenítésük.
A szájnyálkahártya betegségei és kezelési eljárásai.
Alginátok, stencek, rézgyűrűs lenyomatok.
Ortodonciai rendellenességek, a fogszabályozás célja.
Az ásványi anyagok, a fluor jelentősége a fogazat fejlődése szempontjából. Fluor profilaxis lényege, folyamata.
A fogeltávolítás indikációi, az asszisztensnő feladata fogeltávolítás közben és után.
A fogorvosi rendelő gépei és berendezési tárgyai.
Fogászati inplantáció.
A lenyomatok fajtái.
Stomatitis ulcerosa és kezelése.
A fogpótlási munkák eszközei.
Általános betegségek (fertőző gyermekbetegségek, vérképzőrendszeri megbetegedések, endokrin betegségek) szájtünetei. Praecancerosus állapotok.
Rotáló műszerek.
Etika, egészségügyi etika fogalma, alapvető kérdései, titoktartási kötelezettség értelmezése.
Rögzített és kivehető fogszabályozó készülékek, az asszisztensnő feladatai fogszabályozó rendelésen.
Fiatalkori parodontitis.
Fémes anyagok, nemes és nem nemes fémek, fémötvözetek alkalmazása a fogászatban.
Az egészségügyi szolgáltatásban résztvevők etikai kérdései, hivatás, szakmai kötelességek, önállóság, személyiség tisztelete.
Nem fémes anyagok alkalmazása a fogászatban.
Röntgen sötétkamra, a film kidolgozásának szakaszai. Alsó és felső fogak periapicális felvételei.
Sebellátás és sebgyógyulás a szájüregben.
Intraorális röntgenfilm. Az előhívás és az expozíciós idő helyes összefüggései.
Esztétikus, rögzített fogpótlások. A kivehető fogpótlások korrekciója, törésének javítása.
Koronafelvételek, ráharapásos és állcsontfelvételek.
A fogászati dokumentáció hagyományos és korszerű formái. Az asszisztensnő kommunikációs és adminisztrációs feladatai új páciens fogadása és gondozott beteg esetén.
A nyálmirigyek, nyáltermelés, nyálmirigyek betegségei.
A fogak és a szuvasodás elhelyezkedésének jelölési módjai.
Az asszisztensnő teendői rosszullét, eszméletvesztés és rendelői balesetek alkalmával.
3. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai gyakorlatból és szakmai elméletből kap osztályzatot.
Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1 5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
A szakmai gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző vizsgafeladatra és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladatra kapott osztályzatok alapján kell kialakítani oly módon, hogy az elbírálásban a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladatra kapott osztályzat a döntő.
A szakmai gyakorlati vizsga feladatainak értékelési szempontjai
- a tevékenység előkészítése, munkaterület szervezése,
- a feladat elvégzéséhez szükséges eszközök kiválasztása,
- a munkafolyamat elvégzésének szakszerűsége, minősége,
- a higiénés követelmények, munkavédelmi szabályok betartása,
- a tevékenységgel kapcsolatos dokumentációs feladatok pontos elvégzése,
- a vizsgázó viselkedéskultúrája, kommunikációs készsége.
Elégtelen a gyakorlati osztályzat, ha
- a vizsgázó a feladatot javíthatatlanul hajtotta végre,
- a vizsgázó a munkavédelmi szabályokat súlyosan megsértette,
- időnormában végzett munka esetében 75% alatti a teljesítmény.
Amennyiben a vizsgázó bármely osztályzata elégtelen, a gyakorlati vizsga végső osztályzata is elégtelen.
A szóbeli vizsgát egyetlen (1 5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:
- Az írásbeli és a szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.
Eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha a jelölt bármelyik elméleti vizsgarészből elégtelen osztályzatot kap.
4. Vizsgarészek, tantárgyak alóli felmentés feltételei Felmentés a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló, többször módosított 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet alapján adható.
VI. Egyéb tudnivaló
Az egészségügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosító intézményekről szóló 13/2005. (IV. 21.) EüM rendeletben közzétett intézmények jogosultak a szakmai vizsga szervezésére.
3. A KLINIKAI FOGÁSZATI HIGIÉNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés OKJ-ben szereplő azonosító száma: 54 5046 02
2. A szakképesítés megnevezése: Klinikai fogászati higiénikus
3. Hozzárendelt FEOR száma: 3233
4. A szakképzési évfolyamok száma: 2
II/A. A képzés megkezdésének feltételei
1. Iskolai előképzettség: érettségi vizsga
2. Szakmai előképzettség:
Iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben:
- fogászati asszisztensi előképzettség,
- vagy fogorvosi asszisztensi előképzettség.
3. Előírt szakmai gyakorlat:
Iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben
- 2 éves, igazolt, fogászati munkaterületen eltöltött gyakorlat
4. Szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.
II/B. A szakképzés egyéb adatai
1. A szakmai alapképzés időtartama: -
2. Szintvizsga: -
3. A szakképesítéssel ellátható legjellemzőbb foglalkozás, tevékenység
| A munkakör, foglalkozás | |
| FEOR száma | FEOR megnevezése |
| 3233 | Fogászati asszisztens |
4. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
| A szakképesítéssel rokon szakképesítések | ||
| OKJ azonosító száma | FEOR száma | megnevezése |
| 52 5046 01 | 3233 | Fogászati asszisztens |
5. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Tevékenységi körében
A klinikai fogászati higiénikus
- a fogorvos irányításával fogászati megelőző tevékenységet végezhet a szájüregben,
- egészségmegőrző, fogászati egészségnevelő feladatokat lát el különböző életkorú, műveltségű, összetételű csoportok, egyének körében,
- segédkezik szájhigiénés feladatok elvégzésében,
- segédkezik beteg, idős, fogyatékkal élő egyének száj-higiénés ellátásában,
- előkészít és segédkezik a fogorvosnak a fogászati kezelések elvégzése során,
- együttműködik az orvossal és a beteggel a krónikus orális és fogbetegek gyógyítási, gondozási feladatainak ellátásában,
- elvégzi a betegirányítás és ellátás kommunikációs és adminisztratív feladatait,
- szakszerűen alkalmazza a fogászati ellátás vizsgáló, kezelő eszközeit, anyagait, gondoskodik azok karbantartásáról, és elvégzi a sterilezés feladatait,
- megszervezi és munkatársaival összehangolja fogászati segítő, megelőző és egészségnevelő tevékenységét.
III. A szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzési idő, elmélet és gyakorlati idő aránya
A képzés tananyagának a teljesítése, érdemjeggyel (köztes vizsgával) történő lezárása, melynek összes óraszáma:
Képzési idő: iskolarendszerű képzésben 2 év (4 félév)
Összes óraszám: 2712 óra
| Kontaktelméleti órák száma | 1108 |
| Gyakorlati órák száma | 1604 |
| Összes óraszám | 2712 |
Iskolarendszeren kívüli képzésben (a fogászati asszisztens/fogorvosi asszisztens szakképzés tananyagtartalmának és óraszámainak beszámításával):
| Kontaktelméleti órák száma | 330 |
| Gyakorlati órák száma | 764 |
| Összes óraszám | 1094 |
Az elmélet és a gyakorlat aránya: 30%:70%
A klinikai fogászati higiénikus klinikai gyakorlatai:
| A gyakorlóhely megnevezése | Óraszáma |
| Fogászati radiológia | 140 |
| Konzerváló fogászat | 180 |
| Fogpótlástan | 160 |
| Szájsebészet | 120 |
| Parodontológia | 140 |
| Fogtechnikai laboratórium | 80 |
| Gyermek fogszabályozás | 180 |
| Orális higiéné | 180 |
| Fogászati prevenció | 200 |
| Fogászati egészségnevelés (választott egészségügyi intézményben) | 224 |
| Összesen | 1604 |
Fogászati asszisztensi vagy fogorvosi asszisztensi végzettséggel rendelkezők esetében:
| A gyakorlóhely megnevezése | Óraszáma |
| Parodontológia | 40 |
| Fogtechnikai laboratórium | 40 |
| Gyermek fogszabályozás | 60 |
| Orális higiéné | 200 |
| Fogászati prevenció | 200 |
| Fogászati egészségnevelés (választott egészségügyi intézményben) | 224 |
| Összesen | 764 |
IV. A szakképesítés szakmai követelményei
A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz szorosan tartozó szakmai követelmények:
a) információ szerzése, információ közlése, kommunikáció
b) biztonságos munkakörülmények kialakítása
c) fogászati beavatkozások előkészítése, fogorvosi munka asszisztálása
d) a szájüreg vizsgálatának elvégzése
e) fogászati prevenciós eljárások alkalmazása
f) fogászati egészségnevelés
g) ápolási és gondozási feladatok ellátása az orális megbetegedésben szenvedő pácienseknél
h) elsősegélynyújtás
i) a munkaterület és a munkafolyamatok szervezése
A klinikai fogászati higiénikus legyen képes:
a) Információszerzés, -közlés, kommunikáció alkalmával
- adekvát módon kommunikálni,
- a pácienst meghallgatni, adatait felvenni,
- szakmai írott anyagot értelmezni,
- alkalmazni a fogászati ellátás szaknyelvét szóban és írásban,
- az orvos útmutatásait figyelembe venni, az orvost hitelesen tájékoztatni,
- mentőszolgálatot hívni,
- informatikai eszközöket szakszerűen használni,
- számítógépen fogászati ellátással kapcsolatos szoftvereket alkalmazni,
- felismerni a tömegkommunikációs eszközökkel kapcsolatos szakmai információkat,
- szakmai kommunikációt alapfokon alkalmazni német vagy angol nyelven,
- elsajátítani legalább egy idegen nyelvet alapfokon, kivéve a felnőtt képzést,
- szakmáját hivatásként gyakorolni.
b) Biztonságos munkakörülmények teremtése során
- tiszta, esztétikus munkakörnyezetet kialakítani,
- gondoskodni a műszerek javíttatásáról, pótlásáról,
- a munkaeszközöket és műszereket az előírásoknak megfelelően sterilizálni,
- a berendezéseket fertőtleníteni,
- a szennyeződött műszereket, eszközöket, anyagokat az előírásoknak megfelelően kezelni, tárolni, eltávolítani,
- megelőzni a nosocomiális fertőzéseket.
c) A fogászati beavatkozások előkészítésénél, fogorvosi munka asszisztálásánál
- önállóan előkészíteni a fogászati beavatkozások eszközeit,
- a fogászati kezelések anyagait előkészíteni,
- szakszerűen asszisztálni a kezelések alkalmával,
- a különböző életkorú, viselkedésű páciensek részére pszichés támogatást nyújtani,
- önállóan elvégezni a fizioterápiás szájhigiénés eljárásokat,
- a fogorvos jelenlétében és útmutatásával elvégezni a szájnyálkahártya felületi érzéstelenítését,
- a fogorvos utasítására elvégezni a szájnyálkahártya és a fogíny helyi kezelését.
d) A szájüreg vizsgálatánál
- előkészíteni a pácienst a vizsgálathoz,
- elkészíteni extra- és intraorális rtg. felvételeket,
- röntgen filmet előhívni, azokat értékelni,
- tanulmánymintához lenyomatot venni,
- cariologiai, szájhigiénés, parodontológiai indexeket elkészíteni és monitorozni,
- az egészséges és beteg fogazatot, szájüreget, gingivát megkülönböztetni.
e) Fogászati prevenciós eljárások alkalmazása során
- bemutatni az egészséges fogazat és szájüreg megóvásának korszerű eszközeit, anyagait,
- alkalmazni és bemutatni a fog- és szájápolás módszereit,
- a fogkő eltávolítását orvos felügyeletével elvégezni,
- a kezelt fogak állapotmegőrzésének eljárásait az orvos útmutatásával elvégezni.
f) Fogászati egészségnevelési feladatok végzésénél
- az egészségnevelési tevékenység célját meghatározni,
- a cél elérésének érdekében a megfelelő pedagógiai módszereket kiválasztani,
- a szemléltetés eszközeit kiválasztani, elkészíteni, beszerezni, bemutatni,
- egészségnevelési feladatot ellátó intézményekkel, szakemberekkel kapcsolatot teremteni,
- szemléletesen motiválni,
- hatékonyan instruálni.
g) Ápolási és gondozási feladatok ellátása során
- vérnyomást mérni, pulzust számolni, hőmérsékletet ellenőrizni,
- szakszerűen támogatni a mozgásban korlátozott pácienst,
- elvégezni az eszméletlen beteg szájhigiénés feladatait,
- segíteni az idős, ágyhoz kötött, szájműtött beteg higiénés szükségleteinek kielégítésében,
- szájműtétre felkészíteni, műtét után megfigyelni, ápolni, gondozni a beteget,
- orvos mellett orális műtéteknél kötést felhelyezni, eltávolítani, varratot kiszedni,
- a páciensek, betegek együttműködését elnyerni, szorongását oldani, pszichésen segíteni,
- ismertetni a leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek hatásait, terápiás szintű adagolását, esetleges mellékhatásokat.
h) Elsősegélynyújtás során
- veszélyhelyzetet felismerni,
- észlelni a tudat, bőrszín, izomtónus változásait,
- alkalmazni a segítséghívás módjait,
- ellenőrizni a légzést és keringést,
- szabad légutakat biztosítani,
- az újraélesztést megkezdeni,
- az allergiás jelenségek tüneteit felismerni,
- a készenléti gyógyszereket előkészíteni,
- segédkezni az orvosnak arckoponya, szájüreg sürgősségi ellátásában,
- baleseteknél a sérült végtagot rögzíteni,
- az elsődleges sebellátást szabályszerűen elvégezni,
- eredményes vérzéscsillapítást alkalmazni.
i) A munkaterület kialakítása és a munkafolyamatok szervezése során
- a fogászati váróhelyiségeket esztétikusan, célszerűen kialakítani,
- a fogászati rendelés betegforgalmát korszerűen irányítani,
- munkaidejét beosztani, asszisztáló és speciális higiénikus tevékenységét megszervezni,
- szűrővizsgálatok szervezésében részt venni,
- prevenciós, valamint egészségnevelő tevékenysége keretében reklámtevékenységet folytatni,
- továbbképzéseken részt venni, szakmai programokat szervezni.
V. A szakmai vizsgával kapcsolatos követelmények
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei
- Iskolarendszeren kívüli, felnőtt képzés esetén: szakmai előképzettséget igazoló okiratok.
- A szakmai követelményrendszerben előírt gyakorlatok teljesítése és azok igazolása. Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthető érvényesnek.
- A szakképzés szakmai és vizsgakövetelményeiben szereplő tananyag teljesítése, 2-5-ig terjedő érdemjeggyel történő lezárása.
- A köztes vizsga eredményes teljesítésének igazolása. A köztes vizsga gyakorlati vizsga formájában történik az alábbi tantárgy követelmény és tananyagtartalmából:
= parodontológia.
A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló, többször módosított 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 34. § (2) bekezdése értelmében a köztes vizsga részeit és feladatait a szakképzést folytató intézmény vezetője határozza meg. A hivatkozott rendelet 34. § (3) bekezdése értelmében a köztes vizsga érdemjegye egyben az adott képzési időszakot lezáró osztályzatba beszámít.
2. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll.
Az írásbeli vizsgarészén a vizsgázó tudását (kognitív ismereteit), a szóbeli vizsgarészen integrált ismereteit, míg a gyakorlati vizsgarészen képességeit, elsajátított kompetenciáit méri a vizsgabizottság.
2.1. Írásbeli vizsgarész
Az írásbeli vizsga tételeit az egészségügyi miniszter határozza meg.
Az írásbeli vizsgán a vizsgázók nyílt és zártrendszerű feladatlapot oldanak meg, melynek az értékelését az Egészségügyi Minisztérium által kiadott egységes megoldó kulcs alapján kell végezni. Az írásbeli vizsga feladatai felölelik a teljes tananyagot, a IV. pontban meghatározott követelményeket. A feladatok megoldására 180 perc áll a vizsgázók rendelkezésére.
2.2. Gyakorlati vizsgarész
A gyakorlati vizsga két részből áll: a) Megelőző vizsgafeladat
10 munkanapon keresztül tartó értékelt szakmai feladatok elvégzése.
- Gyakorlati vizsga azon a gyakorlóterületen szervezhető, ahol a személyi és tárgyi feltételek és a betegforgalom nagysága a vizsgázók létszámának megfelelően biztosítottak.
- A gyakorlati vizsga a gyakorlati képzésbe illeszkedő, a gyakorlóterületen adott vizsganapon végzett gyakorlati feladatok teljesítéséből áll.
- A javasolt vizsgafeladatok:
= Konzerváló munkafolyamatoknál: előkészítés érzéstelenítéshez, asszisztálás fogtöméseknél, gyökérkezeléseknél, gyökértöméseknél, direkt és indirekt pulpasapkázásnál, inlay készítésnél.
= Fogpótlás munkafolyamatánál: előkészítés és asszisztálás kivehető és rögzített fogpótlások készítésénél tervezés, előkészítés, lenyomatpróba, fogszín kiválasztás, beragasztás, átadás, instrukció.
= Szájbetegek ellátásánál: előkészítés helyi kezelésekhez (ecsetelés, depurálás, pakolás) .
= Szájsebészeti ellátás során: asszisztálás fogeltávolításnál, foggyökér eltávolításnál, vésésnél, vérzéscsillapításnál, foggyökércsúcs rezekciónál.
= Tanácsadás beavatkozások után.
= Röntgenrendelésen: apikális, szárnyas és ráhara-pásos felvételek készítése.
= Filmek kidolgozása.
A vizsgafeladat értékelését a gyakorlat vezetésével megbízott oktató végzi, és annak eredményét jegyzőkönyvbe rögzíti.
A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
- a vizsgázó személyi adatait,
- szakképesítés megnevezését,
- a vizsgafeladatok elvégzésének helyét, idejét,
- a vizsgafeladatok pontos megjelölését,
- a feladatok elvégzésének értékelését,
- a javasolt gyakorlati érdemjegyet.
A megelőző vizsgafeladatokról készült jegyzőkönyvet
- a gyakorló munkaterület vezetőinek aláírásával és bélyegzőjével kell ellátni,
- a vizsga irataihoz kell csatolni,
- a vizsgairatok megőrzésére vonatkozó előírások szerint kell kezelni.
A megelőző vizsgafeladat értékelése független a tanuló utolsó évfolyamon kapott gyakorlati osztályzatától. b) Vizsgabizottság előtti gyakorlati vizsga
- A gyakorlati vizsgafeladatokat a szakmai vizsgát szervező intézmény állítja össze a szakmai és vizsgáztatási követelmények alapján, és a szakmai vizsga elnöke hagyja jóvá.
- A gyakorlati vizsga szervezhető iskolai vagy gyakorlóterületi demonstrációs teremben, vagy azon a gyakorlóterületen, ahol a személyi és tárgyi feltételek megfelelően biztosítottak.
- A javasolt vizsgafeladatok:
= Készítsen elő helyi érzéstelenítéshez.
= Készítse elő a fogorvosi vizsgálóeszközöket a beteg vizsgálatához és fogászati kezeléséhez.
= Készítsen elő foghúzáshoz.
= Készítsen elő cystectomia vagy cystostomia műtéthez.
= Készítsen elő foggyökerek eltávolításához.
= Készítsen elő periapicalis curretage, csúcsresectio, retrográd gyökértöméshez.
= Készítsen elő dentális plakk kimutatásához.
= Készítsen elő kompozíciós tömőanyagokat.
= Készítsen elő csonk elkészítéshez és lenyomathoz.
= Készítsen elő vérzéscsillapításhoz.
= Készítsen elő gyökércsúcs resectiohoz.
= Készítsen elő gyökértöméshez gyökértömő anyagokat.
= Készítsen elő állcsonttörések ideiglenes ellátásához.
= Készítse elő a fogkőeltávolítás és a fogtisztítás kézi műszereit.
= Készítsen elő lenyomatpasztákat, viaszokat, szilikongumi lenyomatokat.
= Készítsen elő sérült maradófogú gyermekek ellátásához (sérült frontfogak) .
= Készítsen elő direkt és indirekt inlay készítéséhez és lenyomathoz.
= Készítsen elő lenyomatvételhez betétek készítésekor.
= Készítsen elő a fogak becsiszolásához és a fogak sínezéséhez.
= Készítsen elő nyálmentesítő, izoláló eszközöket.
= Készítsen elő kivehető fogpótlások rendelői munkafázisaihoz (teljes alsó és felső protézis) .
= Készítsen elő depuráláshoz és plakk index meghatározásához.
= Készítsen elő anatómiai és funkcionális lenyomatvételhez.
= Készítsen elő műtéti terület izolálásához, extra- és intraorális műtéteknél.
= Készítsen elő ideiglenes, immediát koronák, hidak, protézisek készítéséhez.
= Készítsen elő ínygyulladások kezeléséhez.
2.3. Szóbeli vizsgarész
A szóbeli tételsor a miniszter által meghatározott tantárgyak tételei, amelyet a kiadott tételsor összesítő tartalmaz. A vizsgázóknak a kérdések megválaszolására maximálisan 15 perc áll a rendelkezésére.
2.3.1. A szóbeli vizsga tantárgyai
A szakmai vizsga komplex tételei a következő tantárgyak követelményeit tartalmazzák:
- Anatómia-élettan
- Klinikai fogászati higiénikusi ismeretek
2.3.2. A szóbeli vizsga témakörei
a) Anatómia-élettan A fogak anatómiája.
A fog szövettana és a fogágy szerkezete. A szájüreg anatómiája és élettani működése.
b) Klinikai fogászati higiénikusi ismeretek
A caries következményes betegségei és konzerváló fogászati ellátásuk.
A fogászati prevenció értelmezése, célkitűzései, formái.
Parodontális műtétek.
Fogászati egészségnevelési feladatok idős emberek körében.
A caries kialakulása, az üregalakítás szabályai és osztályozása.
Fogászati egészségnevelési feladatok terhes anyáknál.
Az állcsontok fogeredetű gyulladásai és sebészeti kezelésük.
Röntgen status és panoráma felvételek.
Különböző életkorú páciensek fogászati egészségnevelésének pszichológiai vonatkozásai.
A hídkészítés munkafázisai.
Az amalgámtömés jellemzői és készítésük.
A szájhigiénés instrukció alapelvei és folyamata.
A fogágy betegségek eredete, kórtana és gyógyításuk.
Alaptömés, alábélelés és ezek anyagai.
A klinikai fogászati higiénikus feladatai a fogak és száj-üreg vizsgálatánál.
Az állcsontok cystái és gyógykezelési módozatai.
Az egészségügyi kulturáltság és a fogászati megelőző tevékenység összefüggései.
A daganatok kialakulása és jellemzői. A szájüreg jó- és rosszindulatú daganatai.
A betegek és a dolgozók sugárvédelme.
A klinikai fogászati higiénikus szervezési feladatai a szűrővizsgálatoknál.
Fertőtlenítőszerek és sterilező eljárások alkalmazása a fogászatban.
A rögzített fogpótlások anyagai.
Orális higiéne jelentősége és módjai tartós egészségkárosodás esetén (eszméletlen állapot, fekvőbeteg, fogyatékkal élő ember) .
A fogászati munkahelyek egészségtana, nosocomialis fertőzések.
Direkt és indirekt pulpasapkaképzés jelentősége, anyagai, munkafolyamata.
Fogászati egészségnevelési feladatok óvodás korcsoportban.
Kézfertőtlenítés és kézápolás fogászati munkaterületen.
A szájüregi rosszindulatú daganatos betegek lelki támogatása és komplex kezelése.
A fogászati higiénikus feladatai a parodontológiai betegségben szenvedők gondozásában.
A gyermekek helyes táplálása a fogazat fejlődése, a fogszuvasodás megelőzése szempontjából.
Munkavédelmi előírások a fogászatban.
A gyermekfogászati ellátás preventív tevékenysége, a motiválás feladatai gyermekpáciensek körében.
Gyorsfordulatú fúrógépek. Különböző fordulatszámú kézidarabok és fertőtlenítésük.
A szájnyálkahártya betegségei és kezelési eljárásaik.
A fogászati ellátás szakmai közössége, a klinikai fogászati higiénikus feladatai a szakmai közösség munkájában.
Alginátok, stencek, rézgyűrűs lenyomatok.
Ortodonciai rendellenességek, a fogszabályozás célja.
A fogászati iatrogenia elkerülésének feladatai az orális beavatkozások során.
Az ásványi anyagok, fluor jelentősége a fogazat fejlődése szempontjából. Fluor profilaxis lényege, folyamata.
A fogeltávolítás indikációi, az asszisztensnő feladata a fogeltávolítás közben és után.
A fogászati egészségnevelés célja, feladata, területei és módszerei.
A fogorvosi rendelő gépei és berendezési tárgyai.
Fogászati inplantáció.
A klinikai fogászati higiénikus feladatai a caries megelőzésében, diagnosztikájában és terápiájában.
A lenyomatok fajtái.
Stomatitis ulcerosa és kezelése.
A nevelés módszerei, a módszerek alkalmazásának lehetőségei a fogászati higiénikus tevékenységében.
A fogpótlási munkák eszközei.
Általános betegségek (fertőző gyermekbetegségek, vérképzőrendszeri megbetegedések, endokrin betegségek) szájtünetei. Praecancerosus állapotok.
A klinikai fogászati higiénikus munkakapcsolatai és a munkakapcsolatok etikai elvárásai.
Rotáló műszerek.
Etika, egészségügyi etika fogalmai, alapvető kérdései, titoktartási kötelezettség értelmezése.
A számítógép, a tömegkommunikációs eszközök és média jelentősége a fogászati egészségnevelésben.
Rögzített és kivehető fogszabályozó készülékek, a higiénikus feladatai fogszabályozó rendelésen.
Fiatalkori parodontitis.
A klinikai fogászati higiénikus szerepe a korszerű táplálkozás megismertetésében, a helytelen táplálkozási szokások megváltoztatásában.
Fémes anyagok, nemes és nem nemes fémek, fémötvözetek alkalmazása a fogászatban.
Az egészségügyi szolgáltatásban résztvevők etikai kérdései, hivatás, szakmai kötelességek, önállóság, személyiség tisztelete.
A kommunikáció fogalma, fajtái, jelentősége a fogászati betegellátásban.
Nem fémes anyagok alkalmazása a fogászatban.
Röntgen, sötétkamra, a röntgenfilm kidolgozásának szakaszai.
A fogászati higiénikus munkájának pszichés sajátosságai: megértés, empátia, másság elfogadása.
Sebellátás és sebgyógyulás a szájüregben.
Intraorális röntgenfilm. Az előhívás és az expozíciós idő helyes összefüggései.
Indexek felvétele a fogászati higiénikus munkájában.
Esztétikus, rögzített fogpótlások. Kivehető fogpótlások korrekciója, törés javítása.
Koronafelvételek, ráharapásos és állcsontfelvételek.
Metakommunikáció. A hiteles kommunikáció jelentősége a fogászati higiénikus munkájában.
A fogászati dokumentáció hagyományos és korszerű formái. A higiénikus kommunikációs és adminisztrációs feladatai új páciens fogadása és gondozott betegek esetén.
A nyálmirigyek, nyáltermelés. Nyálmirigyek betegségei.
A klinikai fogászati higiénikus feladatai a fogszabályozásnál.
A fogak és a szuvasodás elhelyezkedésének jelölési módjai.
Az asszisztens teendői rosszullét, eszméletvesztés és rendelői balesetek alkalmával.
Az ember és az információ kapcsolata, az információs lánc részei általában és a fogászati higiénikus tevékenységében.
3. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai gyakorlatból és szakmai elméletből kap osztályzatot.
Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1 5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
A szakmai gyakorlati osztályzatot a megelőző vizsgafeladatra és a vizsgabizottság előtti feladatra kapott vizsgajegyek alapján kell kialakítani oly módon, hogy az elbírálásban a vizsgabizottság előtti feladatra kapott érdemjegy legyen a döntő.
A szakmai gyakorlati vizsga feladatainak értékelési szempontjai:
- a tevékenység és munkaterület előkészítése,
- a feladat elvégzéséhez szükség eszközök kiválasztása,
- a munkafolyamat elvégzésének szakszerűsége, minősége,
- a higiénés követelmények, munkavédelmi szabályok betartása,
- a tevékenységgel kapcsolatos dokumentációs feladatok pontos elvégzése,
- a vizsgázó viselkedéskultúrája, kommunikációs készsége.
Elégtelen a gyakorlati érdemjegy, ha
- a feladat végrehajtása javíthatatlanul eredménytelen,
- a jelölt a munkavédelmi előírásokat súlyosan megsértette,
- időnormában végzett munka esetében 75% alatti a teljesítmény.
Bármely gyakorlati vizsgafeladat osztályzata elégtelen, a gyakorlati vizsga végső osztályzata is elégtelen.
A szóbeli vizsgát egyetlen (1 5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:
- Az írásbeli és a szóbeli vizsga átlageredményét a szóbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.
Eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha a jelölt bármelyik elméleti vizsgarészből elégtelen osztályzatot kap.
4. Vizsgarészek, tantárgyak alóli felmentés feltételei
Felmentés a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló többször módosított 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet alapján adható.
VI. Egyéb tudnivaló
Az egészségügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosító intézményekről szóló 13/2005. (IV. 21.) EüM rendeletben közzétett intézmények jogosultak a szakmai vizsga szervezésére.
4. AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKASSZISZTENS (HISZTOKÉMIAI ÉS IMMUNHISZTOKÉMIAI SZAKASSZISZTENS) SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1.A szakképesítés OKJ-ben szereplő azonosító száma: 54 5018 01
2. A szakképesítés megnevezése: Egészségügyi szakasszisztens (hisztokémiai és immunhisztokémiai szakasszisztens)
3.Hozzárendelt FEOR száma: 3232
4.A szakképzési évfolyamok száma: -
II/A. A képzés megkezdésének feltételei
1.Iskolai előképzettség: érettségi
2.Szakmai előképzettség
- Általános laboratóriumi asszisztens, vagy
- szövettani laboratóriumi asszisztens, vagy
- vegyésztechnikus, ha a szakképesítésnek megfelelő munkakörben dolgozik, vagy
-egészségügyi szakasszisztens (elektronmikroszkópos, citológiai szakasszisztens), ha a szakképesítésnek megfelelő munkakörben dolgozik.
3.Előírt szakmai gyakorlat
Általános laboratóriumi asszisztens előképzettséggel rendelkezőknek kétéves szakmai előgyakorlat szükséges.
Vegyésztechnikus szakképzettséggel rendelkezőknek hároméves szakmai előgyakorlat szükséges.
Szövettani asszisztensi szakképesítéssel vagy egészségügyi szakasszisztensi szakképesítéssel (elektronmikroszkópos, citológiai szakasszisztens) rendelkezőknek előgya-korlatra nincs szükségük.
4. Szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.
II/B. A szakképzés egyéb adatai
1. A szakmai alapképzés időtartama: -
2. Szintvizsga: -
3. A szakképesítéssel ellátható legjellemzőbb foglalkozás, tevékenység
| A munkakör, foglalkozás | |
| FEOR száma | FEOR megnevezése |
| 3232 | Szakasszisztens (orvosi) |
4. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
| A szakképesítéssel rokon szakképesítések | ||
| OKJ azonosító szám | FEOR száma | megnevezése |
| 54 5018 01 | 3232 | Egészségügyi szakasszisztens: |
| - citológiai szakasszisztens | ||
| - elektronmikroszkópos szakasszisztens | ||
| - klinikai laboratóriumi szakasszisztens | ||
| - mikrobiológiai szakasszisztens | ||
5. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A hisztokémiai és immunhisztokémiai szakasszisztens
- egyetemek anatómiai, pathológiai, valamint igazságügyi intézeteiben,
- kórházak pathológiai osztályán,
- szövettani munkát végző kutatóhelyeken tevékenykedik.
Tevékenységi körébe:
- Szövettani metszetek készítése; hisztokémiai, immunhisztokémiai, molekuláris pathológiai reakciók önálló elvégzése.
- Technikai, illetve speciális szakmai területen az orvosnak, illetve egyéb egyetemi diplomásnak a segítőtársa, akivel a szakmai és kutató munkában együtt dolgozik.
- Közreműködik a középfokú szakképzésben, illetve az asszisztensi munkakörben foglalkoztatott szakképzett és szakképzetlen dolgozók szakmai tevékenységének irányításában.
- Megbízás szerint, mint vezető vagy csoportvezető szakasszisztens közreműködik a laboratórium vezetésében és a szakmai konzultációkban.
- Figyelemmel kíséri a magyar, valamint a külföldi módszertani irodalmat.
- A laboratórium vezetőjének külön megbízása alapján a vizsgálati eredményekkel kapcsolatban információ közlésére jogosult.
- Munkáját hivatásként gyakorolja, és rendszeresen részt vesz továbbképző programokban.
III. A szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzési idő, elmélet és gyakorlati idő aránya
A képzés tananyagának a teljesítése, érdemjeggyel (köztes vizsgával) történő lezárása, melynek összes óraszáma:
Összes óraszám: 510
| Kontakt elméleti órák száma | 150 |
| Gyakorlati órák száma | 360 |
| Összes óraszám | 510 |
Az elmélet és a gyakorlat aránya:
30% elmélet
70% gyakorlat
Az egészségügyi szakasszisztens (hisztokémiai és immunhisztokémiai szakasszisztens) szakképesítés klinikai gyakorlatai:
| A gyakorlóhely megnevezése | Óraszáma |
| Patológiai osztály | 200 |
| Molekuláris patológiai osztály | 160 |
| Összesen | 360 |
IV. A szakképesítés szakmai követelményei
A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz szorosan tartozó szakmai követelmények:
a) szövettani mintaelőkészítő, mintafeldolgozási eljárások és speciális beágyazások végzése,
b) hisztokémiai és immunhisztokémiai reakciók kivitelezése,
c) informatikai ismeretek alkalmazása.
A hisztokémiai és immunhisztokémiai szakasszisztens legyen képes
- a szakmai, etikai és jogi normák betartására,
- a munkatársakkal szakszerű, etikus kommunikációra,
- a laboratóriumi munkára érvényes minőségbiztosítási elvek elfogadására,
- a legfontosabb matematikai, fizikai, kémiai alapfogalmak, általános laboratóriumi műveletek, szövettani, kórszövettani, biokémiai ismeretek alkalmazására,
- a tudomására jutott orvosi titkok megőrzésére; a betegek személyiségi jogainak tiszteletben tartására,
- gyakorlati tevékenysége során maximális biztonsággal, a fertőtlenítési és munkavédelmi szabályok betartásával történő munkavégzésre.
a) Szövettani mintaelőkészítő, mintafeldolgozási eljárások és speciális beágyazások végzése során
- alapvető laboratóriumi és szövettani technikai ismeretek gyakorlati alkalmazására (méréstechnika, oldatkészítés, pH mérés, pufferoldatok összeállítására),
- a hisztotechnikában használt festési eljárások elvégzésére, minőségi ellenőrzésére,
- a hisztokémiai laboratóriumban előforduló alapkészülékek használatára (festőautomata, kriosztát, mikro-tóm, centrifugák, pH mérő, mérlegek) és működtetésük biztosítására,
- fénymikroszkópiában használatos készülékek működtetésére,
- elektronmikroszkópos technika alapvető gyakorlatára,
- fixált, paraffinos anyag metszésére (4-5 mikron),
- fagyasztott metszet készítésére kriosztátban, fixált és friss (fixálatlan) anyagból,
- mikrohullámú módszer alkalmazására különböző fixálási, beágyazási eljárásokban a hiszto- és immunhisz-tokémia területén,
- speciális mintaelőkészítő eljárások alkalmazására egyes hisztokémiai reakcióknál,
- különböző dekalcinálási lehetőségek elvégzésére a speciális hisztokémiai és immunhisztokémiai vizsgálatoknál,
- kenetek, metszetek, blokkok tárolására.
b) Hisztokémiai és immunhisztokémiai reakciók kivitelezése során
- szénhidrátok kimutatására
= perjódsavas oxidáláson alapuló reakciók (PAS, ABT reakció) végzése,
= kation kötési reakció (metakromáziás festések,
vaskolloid kötési reakció) végzése,
= lektin kötési reakció (direkt és indirekt módszerek) végzése,
= polarizációs optikai eljárások, a poliszacharidák kimutatása,
= emésztéses eljárások végzése;
- zsírok kimutatására
= szudán festések, oil red O-val történő kimutatás,
= ozmiumtetroxid festés végzése,
= Nílus-kék szulfáttal történő festés kivitelezése;
- nukleinsavak nem szervspecifikus kimutatására
= Feulgen-reakció és variánsainak végzése,
= metilzöld-pyronin reakció végzése,
= fluorescens festési eljárások alkalmazása;
- anorganikus anyagok kimutatására
= ferro- és ferri-ionok kimutatása,
= kalcium kimutatási lehetőségei,
= réz, arany, ezüst, bárium, stroncium, ólom, kristályok (pl. urát koleszterin) kimutatása;
- pigmentek kimutatására
= melanin kimutatása,
= bilirubin kimutatása,
= hemosziderin pigment kimutatása,
= lipofuscin kimutatása,
= formalin pigment eltávolítása;
- egyéb hisztokémiai reakciók végzésére
= amyloid kimutatása (kongóvörös, toluidinkék, polarizációs mikroszkópia),
= hematológiában használatos alapvető hisztokémiai reakciók elvégzése;
- enzimek hisztokémiai kimutatására
= enzim aktivitások kimutatása fémionos módszerrel,
= formazán képzésen alapuló enzim aktivitás kimutatása,
= peroxidáz aktivitás kimutatása,
= izoenzimek (pl. LDH) kimutatása,
= hisztokémiai enzimreakciók ellenőrzése, az eredmények interpretálása és a biokémiai adatokkal való összevetése;
- immunhisztokémiai vizsgálatok végzésére
= előkészítés, kontroll eljárások az immunhisztokémiai reakciókban (fixálás, metszés és beágyazási technikák),
= emésztési eljárások (pepszin, tripszin, proteináz-A, proteináz-K, pronáz) végzése,
= reagensek hígítása,
= a módszerek specificitása és ennek igazolása kontroll eljárásokkal,
= direkt és indirekt immunhisztokémiai eljárások kivitelezése,
= immunhisztokémiai eljárások láthatóvá tétele, (fluoreszcens jelölése, kromogének, fémionok),
= antigén feltárási eljárások végzése,
= szignál felerősítés,
= immunhisztokémiai reakciók ellenőrzése, az eredmények interpretálása és a biokémiai adatokkal való összevetése;
- molekuláris pathológiai eljárások végzésére
= in situ hibridizáció kivitelezése,
= PCR (polimeráz láncreakció) végzése,
= FISH kivitelezés.
c) Informatikai ismeretek alkalmazása során
- a számítógép kezelésére és statisztikai adatok feldolgozására,
- leletek adatrögzítésére, számítógépes feldolgozására.
V. A szakmai vizsgával kapcsolatos követelmények
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei
- Szakmai előképzettséget igazoló okiratok.
- A szakképzés szakmai és vizsgakövetelményeiben szereplő tananyag teljesítése, 2-5-ig terjedő érdemjeggyel történő lezárása.
- A szakmai követelményrendszerben előírt gyakorlatok teljesítése és azok igazolása.
Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthető érvényesnek.
- A köztes vizsga eredményes teljesítésének igazolása. A köztes vizsga írásbeli vizsga formájában történik az alábbi tantárgyak követelmény és tananyagtartalmából:
a) funkcionális anatómia és biokémia,
b) szöveti mintaelőkészítő és mintafeldolgozási eljárások,
c) enzimaktivitások hisztokémiai kimutatása.
A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló, többször módosított 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 34. § (2) bekezdése értelmében a köztes vizsga részeit és feladatait a szakképzést folytató intézmény vezetője határozza meg. A hivatkozott rendelet 34. § (3) bekezdése értelmében a köztes vizsga érdemjegye egyben az adott képzési időszakot lezáró osztályzatba beszámít.
2. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll.
Az írásbeli vizsgarészen a vizsgázó tudását (kognitív ismereteit), a szóbeli vizsgarészen integrált ismereteit, míg a gyakorlati vizsgarészen képességeit, elsajátított kompetenciáit méri a vizsgabizottság.
2.1. Írásbeli vizsgarész
Az írásbeli vizsga tételeit az egészségügyi miniszter határozza meg.
Az írásbeli vizsgán a vizsgázók nyílt és zártrendszerű feladatlapot oldanak meg, melynek az értékelését az Egészségügyi Minisztérium által kiadott egységes megoldó kulcs alapján kell végezni. Az írásbeli vizsga feladatai felölelik a teljes tananyagot és az IV. pontban meghatározott követelményeket. A feladatok megoldására 180 perc áll a vizsgázók rendelkezésére.
2.2. Gyakorlati vizsgarész
A gyakorlati vizsgafeladatokat a szakmai vizsgát szervező intézmény állítja össze a szakmai és vizsgáztatási követelmények alapján és a szakmai vizsga elnöke hagyja jóvá. A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől.
A gyakorlati vizsgarész olyan munkaterületen (klinikai demonstrációs egységben) szervezhető meg, ahol a képzés lényegi tartalmának megfelelő feladatcsoportok ellátha-tóak.
A gyakorlati vizsga két részből áll:
a) Megelőző vizsgafeladat
20 munkanapon keresztül tartó értékelt szakmai feladatok elvégzése.
A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel-e.
A vizsgázó vizsgafeladatait két megbízott szakember megfigyelése mellett végzi.
b) Vizsgabizottság előtti vizsga
A gyakorlati vizsga munkafeladat(ok) elvégzése a vizsgabizottság előtt.
A gyakorlati vizsgán a vizsgázó problémamegoldó, szenzoros és verbális kommunikatív, együttműködési, empátiás és logikai képességeit értékeli a bizottság.
2.3. Szóbeli vizsgarész
A szóbeli tételsor a miniszter által meghatározott tantárgyak tételei, amelyet a kiadott tételsor összesítő tartalmaz. A vizsgázóknak a kérdések megválaszolására maximálisan 15 perc áll a rendelkezésére.
2.3.1. A szóbeli vizsga tantárgyai
a) Szövettani alkotóelemek morfológiai kimutatásának kémiai alapjai
b) Kvantitatív és molekuláris pathológiai eljárások
c) Immunhisztokémiai eljárások
d) Egyéb speciális módszerek jelentősége a pathológiá-ban
2.3.2.A szóbeli vizsga témakörei tantárgyanként
a) Szövettani alkotóelemek morfológiai kimutatásának kémiai alapjai
- a fehérjék kémiai felépítése, szerkezete,
- a szénhidrátok kémiai felépítése, nomenklatúrája,
- a zsírok kémiai felépítése, jelentőségük a szövetekben,
- a nukleinsavak kémiai szerkezete és ennek jelentősége,
- a lektinek hisztokémiája,
- biogén aminok kémiai szerkezete és biológiai jelentősége,
- pigmentek,
- anorganikus anyagok.
b) Kvantitatív és molekuláris pathológiai eljárások
- geometriai optika (hagyományos fénymikroszkóp, speciális fénymikroszkópok),
- hullámoptika (fáziskontraszt mikroszkóp, polarizációs mikroszkóp, elektronmikroszkóp),
- fluoreszcens mikroszkóp működésének elve,
- fotométerek működése,
- citofotometria elve, a citofotométer felépítése, működése, digitális képanalizátorok,
- a DNS hisztogram információtartalma,
- citospektrumok felvétele,
- elemi morfometria,
- elemi statisztikai számítások,
- in situ hibridizáció,
- PCR (polimeráz láncreakció) elve és jelentősége.
c) Immunhisztokémiai eljárások
- immunológiai alapfogalmak,
- immunhisztokémiai szövet-előkészítő eljárások,
- az antitest készítmények mint reagensek,
- az immunhisztokémiai eljárások általános alapelvei,
- az immunhisztokémiai eljárások specificitása,
- az immunhisztokémiai eljárások leggyakoribb alkalmazásai,
- új reagensek és újabb metodikák alkalmazása az immunhisztokémiában,
- antigén feltárási és szignál felerősítési módszerek,
- a specificitás ellenőrzése, a jelentkező problémák kiküszöbölésének módja.
d) Egyéb speciális módszerek jelentősége a pathológiában
- sejtek, szövetek alkotóelemeinek elkülönítésére szolgáló eljárások ép és kóros körülmények között (rostok, hialin, kóros fehérjék),
- tárolási betegségek hisztokémiája (pigment tárolás, zsír tárolás, szénhidrát tárolás, szervetlen sók tárolása),
- kórokozók kórszövettani kimutatására szolgáló speciális eljárások,
- szív- és keringési rendszer anatómiája és ezen szervrendszer vizsgálatában használatos hisztológiai, hisztokémiai eljárások,
- a vesebetegségekben használatos hisztológiai és hisztokémiai reakciók,
- a máj pathológiájában használatos hisztológiai és hisztokémiai kimutatások,
- vér és a nyirokszervek szövettana, megbetegedéseinek hisztológiai és hisztokémiai kimutatása,
- egyéb szervek betegségeinek kórszövettani diagnosztikájában használt különleges eljárások,
- a tumor markerek jelentősége a daganatok diagnosztikájában és differenciáltsági fokának megállapításában,
- a laboratóriumi minőségbiztosítás és minőségellenőrzés,
- eszközök gondozása, gépnaplók,
- reagensek tárolása,
- munkaszervezés,
- dokumentáció,
- vizsgálati anyagok kezelése, tárolása,
- munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi biztonságtechnikai ismeretek, higiénés rendszabályok.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó verbális kommunikatív, kombinatív és integráló képességeit méri a bizottság.
3. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai gyakorlatból és szakmai elméletből kap osztályzatot.
Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1 5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
A vizsgázók gyakorlati teljesítményének értékelése:
A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző vizsga-feladat(ok) ra és a vizsgabizottság előtt végrehajtott fel-adat(ok) ra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani és jegyzőkönyvben rögzíteni.
Megfigyelési és értékelési szempontok:
- munkaszervezés,
- tevékenység kivitelezése,
- ismeretek alkalmazása,
- munkacsoportban való munkavégzés képessége,
- dokumentációs tevékenység,
- a munkaeszközök megválasztása, előkészítésük módja és szakszerű használatuk,
- megjelenés, viselkedés.
Elégtelen a vizsgázó gyakorlati osztályzata, ha
- a követelményeknek csak nagy hiányosságokkal képes eleget tenni,
- elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni,
- önálló tevékenységre nem képes,
- vizsgafeladatát irányítás mellett sem képes szakszerűen kivitelezni,
- a munkavédelmi szabályokat vizsgázáskor nem tartja be. Bármely gyakorlati vizsgafeladat elégtelen osztályzata
esetén a gyakorlati vizsga végső osztályzata elégtelen.
A szóbeli vizsgát egyetlen (1 5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:
- az írásbeli és a szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.
Eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha a jelölt bármelyik elméleti vizsgarészből elégtelen osztályzatot kap.
4. Vizsgarészek, tantárgyak alóli felmentés feltételei
Felmentés a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló, többször módosított 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet alapján adható.
VI. Egyéb tudnivalók
Az egészségügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosító intézményekről szóló 13/2005. (IV. 21.) EüM rendeletben közzétett intézmények jogosultak a szakmai vizsga szervezésére.
5. AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKASSZISZTENS (CITOLÓGIAI SZAKASSZISZTENS) SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés OKJ-ben szereplő azonosító száma: 54 5018 01
2. A szakképesítés megnevezése: Egészségügyi szakasszisztens (citológiai szakasszisztens)
3. Hozzárendelt FEOR száma: 3232
4. A szakképzési évfolyamok száma: -
II/A. A képzés megkezdésének feltételei
1.Szakmai előképzettség
- Szövettani laboratóriumi asszisztens, vagy
- általános laboratóriumi asszisztens (a szakmai vizsga megkezdéséig a szövettani ismeretekből különbözeti vizsgát kell tenni) .
2.Előírt szakmai gyakorlat
A szakmai előképzettségnek megfelelően kétéves szakmai előgyakorlat.
3. Szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.
II/B. A szakképesítés egyéb adatai
1.A szakmai alapképzés időtartama: -
2.Szintvizsga: -
3. A szakképesítéssel ellátható legjellemzőbb foglalkozás, tevékenység
| A munkakör, foglalkozás | |
| FEOR száma | FEOR megnevezése |
| 3232 | Szakasszisztens (orvosi) |
4. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
| A szakképesítéssel rokon szakképesítések | ||
| OKJ azonosító szám | FEOR száma | megnevezése |
| 54 5018 01 | 3232 | Egészségügyi szakasszisztens: - humángenetikai szakasszisztens - transzfuziológiai szakasszisztens |
5. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A citológiai szakasszisztens tevékenységi körében a kórházak, egyetemek, országos intézetek, valamint a magánrendelők pathológiai és citológiai laboratóriumaiban a citodiagnosztikai munkát önállóan végzi, és a keneteket előszűri.
Rákellenes tömegszűrés alkalmával nyert exfóliatív citológiai vizsgálati anyagot feldolgozza, "negatív" citológiai leletet önállóan adhat ki.
Technikai, illetve speciális egyéb szakmai munkában segítőtársa, a szakmai és kutató munkában együttműködik az orvosvezetővel, vagy más egyetemi végzettségű diplomással.
Megbízatása szerint, mint vezető vagy csoportvezető szakasszisztens közreműködik a laboratórium vezetésében és a szakmai konzultációkban.
Munkáját hivatásként gyakorolja, és rendszeresen részt vesz továbbképző programokban.
III. A szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzési idő, elmélet és gyakorlati idő aránya
A képzés tananyagának a teljesítése, érdemjeggyel (köztes vizsgával) történő lezárása, melynek összes óraszáma:
Összes óraszám: 600 óra
| Kontakt elméleti órák száma | 200 |
| Gyakorlati órák száma | 400 |
| Összes óraszám | 600 |
Az elmélet és a gyakorlat aránya: 30% elmélet
70% gyakorlat
Az egészségügyi szakasszisztens (citológiai szakasszisztens) szakképesítés klinikai gyakorlatai:
| A gyakorlóhely megnevezése | Óraszáma |
| Patológiai osztály | 400 |
| Összesen | 400 |
IV. A szakképesítés szakmai követelményei
A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz szorosan tartozó szakmai követelmények:
a) általános laboratóriumi és műszerismeret gyakorlati alkalmazása,
b) citotechnikai, citomorfológiai és mikroszkópos gyakorlati ismeretek alkalmazása,
c) nőgyógyászati citodiagnosztikai munka végzése,
d) citodiagnosztikai eljárások végzése egyéb szervekből származó exfóliatív citológiai vizsgálati anyagok feldolgozása során,
e) informatika gyakorlati alkalmazása.
A citológiai szakasszisztens legyen képes
- a szakmai, etikai és jogi normákat betartani,
- a tudomására jutott orvosi titkokat megőrizni, a betegek személyiségi jogait tiszteletben tartani,
- munkacsoportban dolgozni,
- munkatársakkal szakszerű, etikus kommunikációt fenntartani,
- a vizsgálati anyag vételénél a beteggel szemben megértő, empátiát kifejező magatartást tanúsítani,
- alkalmazni a laboratóriumi munkára érvényes minőségbiztosítási elveket,
- a legfontosabb matematikai, fizikai, kémiai alapfogalmakat, általános laboratóriumi műveleteket, szövettani, kórszövettani és biokémiai ismereteket alkalmazni,
- gyakorlati tevékenysége során maximális biztonsággal, a fertőtlenítési, valamint munkavédelmi szabályok betartásával végezni munkáját.
Gyakorlati tevékenysége során képes legyen:
a) Általános laboratóriumi és műszerismeret gyakorlati alkalmazására, ezen belül:
- legfontosabb laboratóriumi alapműveletek elvégzése (tömegmérés, puffer- és festékoldatok készítése, szűrés, desztillálás),
- számítási feladatok elvégzése, a különböző oldatok koncentráció egységének megadására vonatkozóan, hígí-tási szabályok,
- pH mérése.
b) Citotechnikai, citomorfológiai és mikroszkópos gyakorlati ismeretek alkalmazására, ezen belül:
- a citológiai laboratóriumban előforduló alapkészülékek rendeltetésszerű használata (citocentrifuga, festőautomata, mérleg),
- fénymikroszkóp használata, üzemeltetés, karbantartás,
- anyagvételi technikák (kenetkészítés, fixálás) végzése,
- aspirációs citológiai vizsgálathoz az anyagvételi eszközök előkészítése,
- citológiában használt festési eljárások elvégzése, minőségi ellenőrzése,
= Papanicolaou festés,
= Haematoxylin-eosin festés,
= May-Grünwald-Giemsa-festés,
- egyszerű hisztokémiai és immunhisztokémiai reakciók elvégzése.
c) Nőgyógyászati citodiagnosztikai munka végzésére, ezen belül:
- portio-cervix kenetek diagnosztizálása,
- nőgyógyászati kenetek leletezése - jóindulatú, nem daganatos elváltozások feltüntetése: reaktív, reparatív folyamatok, gyulladásokhoz társuló sejtelváltozások, hormonhatás, irradiáció, infekció (gomba, baktérium, proto-zoon, vírus), egyéb javaslat a vizsgálat ismétlésére, kezelésre,
- kontrollvizsgálat kérése,
- daganatgyanús, illetve pozitív kenetek konzultáció keretében történő megbeszélése, valamint negatív citológiai leletek kiadása.
d) Citodiagnosztikai eljárások végzésére az egyéb szervekből származó exfóliatív citológiai vizsgálati anyagok feldolgozása során, ezen belül:
- tüdőcitológia
= vizsgálati anyag feldolgozása,
= negatív lelet kiadása az orvos külön megbízása alapján,
= egyéb szervekből származó exfóliativ citológiai vizsgálati anyag (testüregi folyadék, gyomor, szájüreg, emlő, pajzsmirigy, nyál-mirigy, nyirokcsomó, prosztata, liquor) előkészítése különféle technikákkal, speciális fixálási és festési eljárásokkal,
- adminisztráció végzése (leletek rögzítése, kenetek archiválása) .
e) Informatika gyakorlati alkalmazására, ezen belül:
- számítógép kezelése és statisztikai adatok feldolgozása,
- leletek adatrögzítése, számítógépes feldolgozása.
V. A szakmai vizsgával kapcsolatos követelmények
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei
- Szakmai előképzettséget igazoló okiratok.
- A szakmai követelményrendszerben előírt gyakorlatok teljesítése és azok igazolása. Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthető érvényesnek.
- A szakképzés szakmai és vizsgakövetelményeiben szereplő tananyag teljesítése, 2-5-ig terjedő érdemjeggyel történő lezárása.
- A köztes vizsga eredményes teljesítésének igazolása. A köztes vizsga írásbeli vizsga formájában történik az alábbi tantárgyak követelmény és tananyagtartalmából:
- általános sejttan,
- általános laboratóriumi és műszerismeret.
A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló, többször módosított 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 34. § (2) bekezdése értelmében a köztes vizsga részeit és feladatait a szakképzést folytató intézmény vezetője határozza meg. A hivatkozott rendelet 34. §
(3) bekezdése értelmében a köztes vizsga érdemjegye egyben az adott képzési időszakot lezáró osztályzatba beszámít.
2. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll.
Az írásbeli vizsgarészen a vizsgázó tudását (kognitív ismereteit), a szóbeli vizsgarészen integrált ismereteit, míg a gyakorlati vizsgarészen képességeit, elsajátított kompetenciáit méri a vizsgabizottság.
2.1. Írásbeli vizsgarész
Az írásbeli vizsga tételeit az egészségügyi miniszter határozza meg.
Az írásbeli vizsgán a vizsgázók nyílt és zártrendszerű feladatlapot oldanak meg, melynek az értékelését az Egészségügyi Minisztérium által kiadott egységes megoldó kulcs alapján kell végezni. Az írásbeli vizsga feladatai felölelik a teljes tananyagot, a IV. pontban meghatározott követelményeket. A feladatok megoldására 180 perc áll a vizsgázók rendelkezésére.
2.2. Gyakorlati vizsgarész
A gyakorlati vizsgafeladatokat a szakmai vizsgát szervező intézmény állítja össze a szakmai és vizsgáztatási követelmények alapján, és a szakmai vizsga elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsga helyét a szakmai vizsgát szervező intézmény jelöli ki. A gyakorlati vizsgarész olyan munkaterületen (klinikai demonstrációs egységben) szervezhető meg, ahol a képzés lényegi tartalmának megfelelő feladatcsoportok elláthatóak.
A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől.
A gyakorlati vizsga két részből áll:
a) Megelőző vizsgafeladat
20 munkanapon keresztül tartó értékelt szakmai feladatok elvégzése
A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel-e.
A vizsgázó vizsgafeladatait két szakember megfigyelése mellett végzi.
b) Vizsgabizottság előtti vizsga
A gyakorlati vizsga munkafeladat(ok): 20 db kenet diagnosztizálása a vizsgabizottság előtt.
A gyakorlati vizsgán a vizsgázó problémamegoldó, szenzoros és verbális kommunikatív, együttműködési, empátiás és logikai képességeit értékeli a bizottság.
2.3. Szóbeli vizsgarész
A szóbeli tételsor a miniszter által meghatározott tantárgyak tételei, amelyet a kiadott tételsor összesítő tartalmaz. A vizsgázóknak a kérdések megválaszolására maximálisan 15 perc áll a rendelkezésére.
2.3.1. A szóbeli vizsga tantárgyai
a) Szövettani, pathológiai és onkológiai ismeretek
b) Citotechnika, nőgyógyászati citodiagnosztika
c) Citodiagnosztika egyéb alkalmazási területei
2.3.2. A szóbeli vizsga témakörei tantárgyanként
a) Szövettani, pathológiai és onkológiai ismeretek
- szövet fogalma, szövetek felosztása,
- általános pathológia
= pathológiai alapfogalmak,
= progresszív-regresszív folyamatok pathológiája,
= gyulladások pathológiája,
= nedvkeringési zavarok pathológiája;
- daganatpathológia
= daganatok kialakulása, morfológiai tulajdonságai, daganatok fejlődésmenete, kórlefolyása, áttét képződés,
= daganatok típusai,
= praeblastoma, in situ carcinoma fogalma,
= daganatok klinikuma,
= familiáris daganatok, paraneoplasticus syndromák;
- onkológiai ismeretek
= epidemiológia, szervezés,
= nőgyógyászati tumor diagnosztika (kolposzkópia), = daganatos betegségek megelőzése, korai felismerése, = endoszkópos eljárások ismerete.
b) Citotechnika, nőgyógyászati citodiagnosztika
- anyagvételi technikák,
- anyagfeldolgozás (fixálás, festés) elve,
- hisztokémiai, immunhisztokémiai festési eljárások elve,
- molekuláris pathológiai módszerek a citotechni-kában,
- az exfóliatív citológia fogalma,
- női nemi szervek anatómiája, normális citológiája,
- funkcionális citológia,
- a hüvely mikrobiológiája,
- benignus atypiák,
- malignitás citológiai kritériumai,
- cervix rákmegelőző állapotai,
- cervix in situ, invasiv rákja,
- endometrium citodiagnosztikája,
- sugárzás okozta citológiai elváltozások,
- a citológiai lelet; a CIN és a Bethesda klasszifikáció.
c) Citodiagnosztika egyéb alkalmazási területei
- légutak citodiagnosztikája
= légzőszervek anatómiája, szövettana,
= anyagvételi módszerek,
= a tüdő citológiája,
= a tüdő jóindulatú, nem daganatos megbetegedései és azok citológiája,
= a tüdő jóindulatú hámrendellenességei és rákmegelőző állapotai,
= a tüdő daganatainak pathológiája,
= tüdőrák citológiai diagnosztikája,
= tüdő egyéb daganatos megbetegedései,
= másodlagos (áttéti) tüdődaganatok,
= a mellhártya daganatai;
- gastrocitológia
= gyomor anatómiája, szövettana,
= gastrocitológiai vizsgálatok technikája,
= az ép gyomornyálkahártya citológiája,
= a gyomor gyulladásos megbetegedései, metaplasiák,
= a gyomor rákmegelőző állapotai,
= a gyomor rosszindulatú daganatai,
= a gyomorrák citológiai diagnosztikája;
- szájüregi citológia
= a szájüreg anatómiája, szövettana,
= a szájüreg normális és daganatos citológiája;
- emlő citológia
= az emlő anatómiája, szövettana,
= az emlő jóindulatú és rosszindulatú daganatainak pathológiája,
= az emlő citodiagnosztikájának gyakorlata;
- pajzsmirigy citológia
= a pajzsmirigy anatómiája, szövettana,
= a pajzsmirigy normális és daganatos citológiája;
- nyálmirigy citológia
= a nyálmirigy anatómiája és szövettana,
= a nyálmirigy normális és daganatos citológiája;
- nyirokcsomó citológia
= a nyirokcsomó anatómiája és szövettana,
= a nyirokcsomó nem daganatos megbetegedéseinek citodiagnosztikája,
= a nyirokcsomó daganatainak pathológiája és citológiája,
= a nyirokcsomó citológiai vizsgálatának technikája;
- prostata citológia
= a prostata anatómiája, szövettani szerkezete,
= a prostata citológiai vizsgálatának technikája,
= a prostata gyulladásos megbetegedései, hyperplasiája,
= a prostatarák citodiagnosztikája;
- vizelet citológia
= a vizeleti rendszer anatómiája és szövettana,
= citológiai vizsgálatok technikája,
= a vizelet citológiája,
= a vizeleti rendszer jóindulatú megbetegedései,
= a vizeleti rendszer daganatainak citodiagnosztikája;
- testüregi folyadékgyülemek citológiája
= a testüregek funkcionális anatómiája, szövettana,
= folyadékgyülemek citológiai vizsgálatának technikája,
= folyadékgyülemek normális citológiája,
= jóindulatú folyamatokkal társuló folyadékgyülemek citológiája,
= rosszindulatú folyamatokhoz társuló folyadékgyülemek citodiagnosztikája;
- liquor citológia
= liquor anyagvételi technika, a citológiai vizsgálat
technikája,
= a liquor citológiája,
= daganatos elváltozások citológiai jellemzői;
- aspirációs citológia
= aspirációs technika, anyagvétel, alkalmazási területei,
= az aspirációs citológia jelentősége, előnyei;
- munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai ismeretek,
- sterilizálás és dezinficiálás kémiai és fizikai módszerekkel.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó verbális kommunikatív, kombinatív és integráló képességeit méri a bizottság.
3. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai gyakorlatból és szakmai elméletből kap osztályzatot.
Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni, és egyetlen (1 5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző vizsga-feladat(ok) ra és a vizsgabizottság előtt végrehajtott fel-adat(ok) ra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani és jegyzőkönyvben rögzíteni.
Megfigyelési és értékelési szempontok:
- munkaszervezés,
- tevékenység kivitelezése,
- ismeretek alkalmazása,
- munkacsoportban való munkavégzés képessége,
- dokumentációs tevékenység,
- a munkaeszközök megválasztása, előkészítésük módja, használata,
- megjelenés, viselkedés. Elégtelen a vizsgázó osztályzata, ha
- a követelményeknek csak nagy hiányosságokkal képes eleget tenni,
- elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni,
- önálló tevékenységre nem képes,
- vizsgafeladatát irányítás mellett sem képes szakszerűen kivitelezni,
- a munkavédelmi szabályokat vizsgázáskor nem tartja be.
Bármely gyakorlati vizsgafeladat elégtelen osztályzata esetén a gyakorlati vizsga végső osztályzata elégtelen.
A szóbeli vizsgát egyetlen (1 5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:
- az írásbeli és a szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.
Eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha a jelölt bármelyik elméleti vizsgarészből elégtelen osztályzatot kap.
4. Vizsgarészek, tantárgyak alóli felmentés feltételei
Felmentés a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló, többször módosított 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet alapján adható.
VI. Egyéb tudnivalók
Az egészségügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosító intézményekről szóló 13/2005. (IV. 21.) EüM rendeletben közzétett intézmények jogosultak a szakmai vizsga szervezésére.
6. AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKASSZISZTENS (MIKROBIOLÓGIAI LABORATÓRIUMI SZAKASSZISZTENS) SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés OKJ-ben szereplő azonosító száma: 54 5018 01
2. A szakképesítés megnevezése: Egészségügyi szakasszisztens (mikrobiológiai laboratóriumi szakasszisztens)
3. Hozzárendelt FEOR száma: 3232
4. A szakképzési évfolyamok száma: -
II/A. A képzés megkezdésének feltételei
1. Iskolai előképzettség: érettségi
2. Szakmai előképzettség
- Általános laboratóriumi asszisztens, vagy
- vegyésztechnikus, ha a szakképesítésnek megfelelő munkakörben dolgozik, vagy
- gyógyszertári asszisztens, ha a szakképesítésnek megfelelő munkakörben dolgozik.
3. Előírt szakmai gyakorlat
- Általános laboratóriumi asszisztens szakmai előképzettség esetén 2 éves, vegyésztechnikus vagy gyógyszertári asszisztens szakképesítés esetén 3 éves mikrobiológiai szakmai előgyakorlat.
4. Szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.
II/B. A szakképzés egyéb adatai
1.A szakmai alapképzés időtartama: -
2.Szintvizsga: -
3.A szakképesítéssel ellátható legjellemzőbb foglalkozás, tevékenység
| A munkakör, foglalkozás | |
| FEOR száma | FEOR megnevezése |
| 3232 | szakasszisztens (orvosi) |
4. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
| A szakképesítéssel rokon szakképesítések | ||
| OKJ azonosító szám | FEOR száma | megnevezése |
| 54 5018 01 | 3232 | Egészségügyi szakasszisztens: - cytológiai szakasszisztens - elektronmikroszkópos szakasszisztens - hisztokémiai-immunhiszto-kémiai szakasszisztens - humángenetikai szakasszisztens - klinikai laboratóriumi szakasszisztens - pulmonológus - allergológus szakasszisztens - transzfuziológiai szakasszisztens |
5. A munkaterület rövid, jellemző leírása
- A mikrobiológiai laboratóriumi szakasszisztens tevékenységi körébe a kórházak, klinikák, rendelőintézetek, tudományos intézetek és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat laboratóriumaiban folyó diagnosztikus célú mikrobiológiai vizsgálatok önálló végzése és értékelése tartozik.
- Önállóan végzi a mikrobiológiai és szerológiai (immunológiai) vizsgálatok előkészítését és kivitelezését, a szükséges adatfeldolgozást és adminisztrációt.
- Technikai, illetve speciális egyéb szakmai munkákban segítőtársa, a szakmai és kutató munkában munkatársa az orvos vezetőnek vagy más egyetemi végzettségű diplomásnak.
- Közreműködik a középfokú szakképzésben, az asszisztensi munkakörben foglalkoztatott szakképzett és szakképzetlen dolgozók szakmai területen történő irányításában.
- Megbízatása szerint, mint vezető vagy csoportvezető szakasszisztens közreműködik a laboratórium vezetésében és a szakmai konzultációkban.
- A laboratórium vezetőjének, külön megbízása alapján információ közlésére jogosult.
- Esetenként az I. fokozatú mikrobiológiai laboratóriumot - szakorvosi ellenőrzés mellett - önállóan irányíthatja.
- Munkáját hivatásként gyakorolja és rendszeresen részt vesz továbbképző programokban.
III. A szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzési idő, elméleti és gyakorlati idő aránya
A képzés tananyagának a teljesítése, érdemjeggyel (köztes vizsgával) történő lezárása, melynek összes óraszáma:
Összes óraszám: 650 óra
| Kontaktelméleti órák száma | 190 |
| Gyakorlati órák száma | 460 |
| Összes óraszám | 650 |
Az elmélet és a gyakorlat aránya:
30% elmélet
70% gyakorlat
Az egészségügyi szakasszisztens (mikrobiológiai laboratóriumi szakasszisztens szakképesítés klinikai gyakorlatai):
| A gyakorlóhely megnevezése | Óraszáma |
| Mikrobiológiai laboratórium | 260 |
| Parazitológiai laboratórium | 80 |
| Immunológiai laboratórium | 120 |
| Összesen | 460 |
IV. A szakképesítés szakmai követelményei
A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz szorosan tartozó szakmai követelmények:
a) bakteriológiai diagnosztikai munka végzése,
b) parazitológiai diagnosztikai munka végzése,
c) vírusdiagnosztikai munka végzése,
d) mikológiai diagnosztikai munka végzése,
e) immunológiai-szerológiai diagnosztikai munka végzése,
f) számítástechnika alkalmazása.
A mikrobiológiai laboratóriumi szakasszisztens legyen képes
- a szakmai, etikai és jogi normákat betartani,
- munkacsoportban dolgozni,
- a munkatársakkal szakszerűen, etikusan kommunikálni,
- alkalmazni a laboratóriumi munkára érvényes minőségbiztosítási elveket,
- a legfontosabb fizikai, kémiai alapfogalmakat, általános laboratóriumi műveleteket,
- élettani, kórélettani és biokémiai ismereteket alkalmazni,
- gyakorlati tevékenysége során maximális biztonsággal, a fertőtlenítési, valamint munkavédelmi szabályok betartásával végezni munkáját,
- a veszélyes hulladékokat szakszerűen kezelni, gyűjteni.
Gyakorlati tevékenysége során legyen képes: a) Bakteriológiai diagnosztikai munka végzésére, ezen belül:
- a vizsgálati anyagok helyes vétele, beküldése a laboratóriumba,
- a beérkezett vizsgálati anyagok megfelelő csoportosítása, a vizsgálati kérőlappal történő azonosításuk, a szükséges adminisztráció és adatfeldolgozás végzése számítógépen,
- a vizsgálati anyagok leoltása aerob és anaerob dúsító és szilárd táptalajokra,
- a vizsgálati anyagokból kenet készítése és festése,
- mikroszkópizálás, a fény-, a fáziskontraszt- és a sötétlátóteres mikroszkóp alkalmazása,
- a gyakran előforduló orvosi jelentőségű baktériumok felismerése tenyésztési tulajdonságaik és a mikroszkópos morfológia alapján,
- a kitenyésztett baktériumok izolálása, a szükséges biokémiai reakciók és szerológiai vizsgálatok elvégzése,
- színtenyészet nyerése, fenntartása,
- haemocultúra tenyésztése,
- vizelet csíraszám meghatározása,
- a mikro- és gyors identifikáló módszerek alkalmazása,
- a baktériumok antibiogrammjának meghatározása korongdiffúziós módszerrel,
- antibiotikum érzékenység (MIC, MBC) meghatározása csőhígításos és géldiffuziós módszerrel,
- antibiotikum korongok ellenőrzése referens baktérium törzsekkel,
- antibiotikum szintmeghatározás testnedvekből - elsősorban vérből,
- a bakteriológiai laboratóriumban használt aerob és anaerob, dúsító és szilárd táptalajok készítése,
- a táptalajok sterilezése (autoklávozással, száraz hővel),
- az autokláv működtetetése és kezelése,
- a táptalajok folyamatos ellenőrzése ismert referens baktériumtörzsekkel,
- a bakteriológiai diagnosztika során alkalmazott biokémiai reakciók kimutatását szolgáló aerob és anaerob táptalajok, reagensek elkészítése,
- a gyors- és mikrodiagnosztikai eljárások alkalmazása,
- a sterilitás vizsgálata,
- fertőzött anyagok dezinficiálása, sterilizálása kémiai és fizikai módszerekkel.
b) Parazitológiai diagnosztikai munka végzésére, ezen belül:
- a vizsgálati anyagok helyes vétele, beküldése a laboratóriumba,
- a vizsgálati anyagok átvétele, azonosítása, vizsgálatkérő lappal történő egyeztetése, csoportosítása,
- adminisztráció és számítógépes adatfeldolgozás végzése,
- a vizsgálati anyag feldolgozás előtti szakszerű tárolása, előkészítése,
- parazitológiai diagnosztikai módszerek önálló alkalmazása, ellenőrzése,
- széklet protozoológiai vizsgálati módszereinek alkalmazása (natív vizsgálat, cystadúsítási eljárások, tenyésztés, festési eljárás),
- bélprotozoonok mikroszkópos vizsgálata és felismerése,
- amoebiasis laboratóriumi diagnosztikája: mintavétel, tenyésztési eljárás, speciális vizsgálati módszerek alkalmazása,
- széklet helmithológiai vizsgálati módszereinek alkalmazása,
- széklet flotációs dúsítása,
- széklet ülepítéses dúsítása Telemann szerint,
- lárvadúsítás vándoroltatással, lárvakeltetés TTFP módszerrel,
- ANO-csík vizsgálat kivitelezése és mikroszkópos vizsgálata,
- taeniasis diagnosztika módszerei,
- férgek, féregrészek laboratóriumi vizsgálata székletből,
- hazánkban leggyakrabban előforduló féregpeték mikroszkópos vizsgálata és felismerése,
- trichinellosis diagnosztikai módszereinek alkalmazása (hús és izombiopsziás anyag kompresszoros és emésztéses vizsgálata, szerológiai vizsgálat),
- melegövi országokból érkező egyének parazitológiai vizsgálati módszereinek alkalmazása (mintavételtől a vizsgálatig),
- malária vizsgálati módszerei: mintavétel, festés, mikroszkópos vizsgálat, plasmodium alakok festődésének felismerése - differenciál diagnosztika nélkül,
- duodénum nedv parazitológiai vizsgálata,
- a diagnosztikai állatoltás technikájának alkalmazása,
- parazitológiai diagnosztikában alkalmazott szerológiai módszerek alkalmazása és a szakmai értékelés előkészítése (érvényesség ellenőrzése),
- vizsgálati eredmények számítógépes feldolgozása, kiadása, postázása,
- archiválási feladatok elvégzése az előírásoknak megfelelően,
- munkavédelmi szabályok betartása, veszélyes hulladékok szakszerű gyűjtése, kezelése.
c) Vírusdiagnosztikai munka végzésére, ezen belül:
- a vizsgálati anyagok helyes vétele, beküldése a laboratóriumba,
- a beérkezett vizsgálati anyagok megfelelő csoportosítása, a vizsgálati kérőlappal történő azonosításuk, a szükséges adminisztráció és adatfeldolgozás végzése a számítógépen,
- passzálható sejt- és szövetkultúrák készítése és fenntartása,
- vírusizolálásra érkező anyagok előkészítése, feldolgozása, leoltása,
- vírusvizsgálati anyagok, cytopathogén ágensek, vírusok tárolása,
- vírusizolálási metodikák végzése,
- vírusok identifikálására szolgáló módszerek alkalmazása,
- virológiai gyors diagnosztikai módszerek kivitelezése és értékelése,
- az szerológiai módszerek virológiai alkalmazása (KKR, HA, HAG, neutralizációs próba, IFT antigénkészítés, ELISA) .
d) Mikológiai diagnosztikai munka végzésére, ezen belül:
- a vizsgálati anyagok helyes vétele, beküldése a laboratóriumba,
- a beérkezett vizsgálati anyagok megfelelő csoportosítása, a vizsgálati kérőlappal történő azonosításuk, a szükséges adminisztráció és adatfeldolgozás végzése számítógépen,
- a gombák tenyésztésére alkalmazott táptalajok használata, a tenyésztés menetének végzése,
- a mikroszkópos preparátumok vizsgálata,
- Candida albicans chlamydospóra kimutatása tenyésztéssel és felismerése mikroszkópban,
- speciális festési eljárások alkalmazása a gombák szövetekből történő kimutatására,
- szerológiai eljárások végzése a gomba-ellenanyag és gomba antigén kimutatására,
- gomba rezisztencia vizsgálatok végzése.
e) Immunológiai-szerológiai diagnosztikai munka végzésére, ezen belül:
- a vizsgálati anyagok helyes vétele, beküldése a laboratóriumba,
- a beérkezett vizsgálati anyagok megfelelő csoportosítása, a vizsgálati kérőlappal történő azonosításuk, a szükséges adminisztráció és adatfeldolgozás végzése számítógépen,
- vizsgálati anyagok előkészítése, tárolása,
- agglutinációs reakciók (ICT) kivitelezése és értékelése (Latex, vvt. vagy baktérium agglutináció),
- mikroagglutináció (direkt- és passzív haemagluti-náció),
- komplementkötési reakciók, komplement titrálás kivitelezése és értékelése,
- immundiffúziós eljárások kivitelezése megadott előírás szerint,
- zóna- és immunelektroforézis kivitelezése,
- immunkémiai meghatározások végzése reagenskitek segítségével (nephelometria, turbidimetria),
- immunfluoreszcenciás eljárás alkalmazása ellenanyagok vagy antigének kimutatására,
- reagenskészletek segítségével, értékelés nélkül,
- ELISA technika alkalmazása, ellenanyagok és antigének kimutatására megadott előírás szerint,
- fehérvérsejtek szeparálása, számolása,
- fehérvérsejtek felszíni marker vizsgálata,
- lymfocyta szeparálás és sejtszámolás,
- fagocitózis vizsgálata.
f) Számítástechnika alkalmazására, ezen belül:
- adatbevitel, munkalista készítése,
- statisztika összeállítása.
V. A szakmai vizsgával kapcsolatos követelmények
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei
- Szakmai előképzettséget igazoló okiratok.
- A szakmai követelményben előírt gyakorlatok teljesítése és azok igazolása. Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthető érvényesnek.
- A szakképzés szakmai és vizsgakövetelményeiben szereplő tananyag teljesítése, 2-5-ig terjedő érdemjeggyel történő lezárása.
- A köztes vizsga eredményes teljesítésének igazolása. A köztes vizsga írásbeli vizsga formájában történik az alábbi tantárgy követelményei és tananyagtartalmából:
- immunológia-szerológia.
A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló, többször módosított 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 34. § (2) bekezdése értelmében a köztes vizsga részeit és feladatait a szakképzést folytató intézmény vezetője határozza meg. A hivatkozott rendelet 34. § (3) bekezdése értelmében a köztes vizsga érdemjegye az adott képzési időszakot lezáró osztályzatba beszámít.
2. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll.
Az írásbeli vizsgarészén a vizsgázó tudását (kognitív ismereteit), a szóbeli vizsgarészen integrált ismereteit, míg a gyakorlati vizsgarészen képességeit, elsajátított kompetenciáit méri a vizsgabizottság.
2.1. Írásbeli vizsgarész
Az írásbeli vizsga tételeit az egészségügyi miniszter határozza meg.
Az írásbeli vizsgán a vizsgázók nyílt és zártrendszerű feladatlapot oldanak meg, melynek az értékelését az Egészségügyi Minisztérium által kiadott egységes megoldó kulcs alapján kell végezni. Az írásbeli vizsga feladatai felölelik a teljes tananyagot, a IV. pontban meghatározott követelményeket. A feladatok megoldására 180 perc áll a vizsgázók rendelkezésére.
2.2. Gyakorlati vizsgarész
A gyakorlati vizsgafeladatokat a szakmai vizsgát szervező intézmény állítja össze a szakmai és vizsgáztatási követelmények alapján és a szakmai vizsga elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsga helyét a szakmai vizsgát szervező intézmény jelöli ki. A gyakorlati vizsgarész olyan munkaterületen (klinikai demonstrációs egységben) szervezhető meg, ahol a képzés lényegi tartalmának megfelelő feladatcsoportok elláthatóak.
A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől.
A gyakorlati vizsga két részből áll:
a) Megelőző vizsgafeladat
20 munkanapon keresztül tartó, értékelt szakmai feladatok elvégzése.
A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel-e.
A vizsgázó vizsgafeladatait két megbízott szakember megfigyelése mellett végzi.
b) Vizsgabizottság előtti vizsga: gyakorlati munkafeladatok elvégzése a vizsgabizottság előtt.
A gyakorlati vizsgán a vizsgázó problémamegoldó, szenzoros és verbális kommunikatív, együttműködési, empátiás és logikai képességeit értékeli a bizottság.
2.3. Szóbeli vizsgarész
A szóbeli tételsor a miniszter által meghatározott tantárgyak integrált tételei, amelyet a kiadott tételsor összesítő tartalmaz. A vizsgázóknak a kérdések megválaszolására maximálisan 15 perc áll a rendelkezésére.
2.3.1.A szóbeli vizsga tantárgyai
a) Bakteriológia
b) Parazitológia
c) Virológia
d) Mikológia
2.3.2.A szóbeli vizsga témakörei: a) Bakteriológia
Általános bakteriológia:
- technikák alkalmazása a baktérium sejtszerkezete; a baktériumok morfológiája,
- mikroszkópos technikák a bakteriológiában,
- morfológiai vizsgáló módszerek (natív és festett készítmények),
- a baktériumok szaporodása és anyagcseréje,
- a baktériumok ellenálló képessége,
- bakteriális enzimek és toxinok,
- baktérium genetikai alapfogalmak; molekuláris biológia,
- a táptalajkészítés és ellenőrzés általános elvei,
- a bakteriológiában használt legfontosabb aerob és anaerob táptalajok,
- a bakteriológiai diagnosztikában használt legfontosabb módszerek (biokémiai reakciók, mikro- és gyors identifikáló eljárások, szerológiai módszerek, fágtipi-zálás),
- az anaerob diagnosztika főbb elemei; anaerob tenyésztési módszerek,
- a baktériumok izolálásának módszerei (színtenyészetek nyerése),
- az antibiotikumokról általában, antibiotikum érzékenységi vizsgálatok,
- antibiotikum- szintmeghatározások,
- vizsgálati anyagok vétele, beküldése és feldolgozása a bakteriológiai laboratóriumban, a "kvantitatív" a bakteriológiai diagnosztikában,
- az automata baktérium identifikáló rendszerek működésének elve és kezelése,
- állatoltások a bakteriológiai diagnosztikában,
- a klinikai bakteriológia főbb feladatai a mindennapi bakteriológiai diagnosztikában,
- minőségbiztosítás a klinikai bakteriológiában. Részletes bakteriológia:
- a baktériumok osztályozása és elnevezése,
- az orvosi szempontból jelentős aerob Gram-pozitív baktériumok kóroki szerepe és laboratóriumi diagnosztikája,
- az orvosi szempontból jelentős aerob Gram-negatív baktériumok kóroki szerepe és laboratóriumi diagnosztikája,
- anaerob baktériumok kóroki szerepe és laboratóriumi diagnosztikája,
- a Mycoplasmatales, Chlamydiales és Rickettsiales rend legfontosabb tagjainak laboratóriumi diagnosztikája,
- az emberi test normál baktérium flórája,
- az egyes fertőzések mikrobiológiai diagnosztikai lehetőségei.
b) Parazitológia Általános parazitológia:
- a paraziták rendszertani beosztása,
- a parazitózisok klinikuma, patológiája, járványtana,
- a parazitózisok immunbiológiája,
- kötelező járványügyi laboratóriumi vizsgálatok,
- opportunista parazitózisok laboratóriumi diagnosztikája,
- különböző parazitózisok által okozott betegségek bejelentésének kötelezettsége,
- protozoonok általános tulajdonságai,
- protozoonok laboratóriumi diagnosztikája,
- általános helminthológia,
- helminthek laboratóriumi diagnosztikája. Részletes protozoológia:
- bélben és szövetekben élősködő amoebák laboratóriumi diagnosztikája,
- bélben, húgyutakban, vérben és szövetekben élősködő flagellák laboratóriumi diagnosztikája,
- vérben, szövetekben, bélben élősködő sporozoonok laboratóriumi diagnosztikája.
Részletes helminthológia:
- bélben, szövetekben élősködő nematodák laboratóriumi diagnosztikája,
- vékonybélben élősködő galandférgek laboratóriumi diagnosztikája,
- szöveti larvalis cestodeák laboratóriumi diagnosztikája,
- máj-, bél-, tüdő-, vérmételyek laboratóriumi diagnosztikája.
c) Virológia
- a vírus és virion fogalma; a vírusok és fágok biológiai tulajdonságai,
- a vírusok osztályozása, fajtái,
- rendszertani besorolásuk szempontjai,
- a vizsgálati anyagok vétele és beküldése,
- a virológiai diagnosztika elvi alapjai, lehetőségei és korlátai,
- a vírusok tenyésztésének elméleti alapjai és eszközei,
- a vírusok által okozott kórképek,
- vírusinfekció patomechanizmusa,
- a vírusfertőzések terjedésének módjai, a megelőzés lehetőségei,
- a vírusfertőzés immun-szerológiai diagnózisa,
- a gyors-diagnosztikai módszerek virológiai jelentősége és lehetőségei,
- a vírushepatitiszek típusai, diagnosztikája és korszerű megelőzésük,
- hasmenéses kórképek virológiai etiológiája,
- a központi idegrendszer megbetegedéseinek virológiai diagnosztikája,
- CMV; EBV diagnosztika,
- a legjelentősebb hazánkban is előforduló vírusok és az újabb vírusbetegségek,
- immunsérült állapotok (AIDS) .
d) Mikológia
- a gombák általános tulajdonságai, a pathogén gombák rendszerezése,
- a vizsgálati anyag vétele, beküldése és feldolgozása; a gombák tenyésztése,
- a gombák azonosítása hagyományos és gyors-diagnosztikai módszerekkel; a gombás fertőzések immunológiai diagnosztikája,
- az emberi patológia szempontjából legjelentősebb, hazánkban is előforduló gombák okozta megbetegedések,
- új antimikotikus gyógyszerek.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó verbális kommunikatív, kombinatív és integráló képességeit méri a bizottság.
3. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai gyakorlatból és szakmai elméletből kap osztályzatot.
Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1 5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
A gyakorlati vizsga osztályzatát megelőző vizsgafel-adat(ok)-ra és a vizsgabizottság előtt végrehajtott fel-adat(ok)-ra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani.
Megfigyelési és értékelési szempontok:
- munkaszervezés,
- tevékenység kivitelezése,
- ismeretek alkalmazása,
- munkacsoportban való munkavégzés képessége,
- dokumentációs tevékenység,
- a munkaeszköz megválasztása, előkészítésük módja és szakszerű használatuk,
- megjelenés, viselkedés
Elégtelen a vizsgázó gyakorlati vizsgája, ha
- a követelményeknek csak nagy hiányossággal képes eleget tenni,
- elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni,
- önálló tevékenységre nem képes,
- vizsgafeladatát irányítás mellett sem képes szakszerűen kivitelezni,
- a munkavédelmi szabályokat vizsgázáskor nem tartja be.
Bármelyik gyakorlati vizsgarész érdemjegye elégtelen, a gyakorlati vizsga végső osztályzata elégtelen.
A szóbeli vizsgát egyetlen (1 5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:
- az írásbeli és a szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.
4. Vizsgarészek, tantárgyak alóli felmentés feltételei
Felmentés a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló többször módosított 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet alapján adható.
VI. Egyéb tudnivalók
Az egészségügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosító intézményekről szóló 13/2005. (IV. 21.) EüM rendeletben közzétett intézmények jogosultak a szakmai vizsga szervezésére.
7. AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKASSZISZTENS (KLINIKAI LABORATÉRIUMI SZAKASSZISZTENS) SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés OKJ-ben szereplő azonosító száma: 54 5018 01
2. A szakképesítés megnevezése: Egészségügyi szakasszisztens (klinikai laboratóriumi szakasszisztens)
3. Hozzárendelt FEOR száma: 3232
4. A szakképzési évfolyamok száma: -
II/A. A képzés megkezdésének feltételei
1. Iskolai előképzettség: érettségi
2. Szakmai előképzettség
- Általános laboratóriumi asszisztens, vagy
- vegyésztechnikus, ha a szakképesítésnek megfelelő munkakörben dolgozik.
3. Előírt szakmai gyakorlat
- Általános laboratóriumi asszisztens szakmai előképzettség esetén: kétéves szakmai előgyakorlat,
- vegyésztechnikus szakképesítés esetén hároméves szakmai előgyakorlat.
4. Szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.
II/B. A szakképzés egyéb adatai
1. A szakmai alapképzés időtartama: -
2. Szintvizsga: -
3. A szakképesítéssel ellátható legjellemzőbb foglalkozás, tevékenység
| A munkakör, foglalkozás | |
| FEOR száma | FEOR megnevezése |
| 3232 | Szakasszisztens (orvosi) |
4. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
| A szakképesítéssel rokon szakképesítések | ||
| OKJ azonosító száma | FEOR száma | megnevezése |
| 54 5018 01 | 3232 | Egészségügyi szakasszisztens: - humángenetikai szakasszisztens - transzfuziológiai szakasszisztens - radiofarmakológiai szakasszisztens |
| 52 5018 07 | 3232 | Izotópasszisztens |
5. A munkaterület rövid, jellemző leírása
- A klinikai laboratóriumi szakasszisztens a kórházak, klinikák, tudományos intézetek és a szakrendelői laboratóriumokban folyó diagnosztikai célú vizsgálatokat önállóan végzi.
- Diplomás laboratóriumi vezető szakember felügyeletével a speciális vizsgálatok és a kutatás szakmai fejlesztését szolgáló eljárások kidolgozásában, kivitelezésében alkotóan részt vesz.
- A szükséges adminisztrációt (számítógépes) vezeti, adatfeldolgozást végez.
- Közreműködik a középfokú szakképzésben, illetve az asszisztensi munkakörben foglalkoztatott szakképzett és szakképzetlen dolgozók szakmai tevékenységének irányításában.
- Megbízatása szerint, mint vezető vagy csoportvezető szakasszisztens közreműködik a laboratórium vezetésében és a szakmai konzultációkban.
- A laboratórium vezetőjének külön megbízása alapján a vizsgálati eredmények közlésére jogosult (sürgős vizsgálat, folyamatban lévő vizsgálati eredmények, részeredmények) .
- Munkáját hivatásként gyakorolja, és rendszeresen részt vesz továbbképző programokban.
III. A szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzési idő, elméleti és gyakorlati idő aránya
A képzés tananyagának a teljesítése, érdemjeggyel (köztes vizsgával) történő lezárása, melynek összes óraszáma:
Összes óraszám: 655 óra
| Kontakt elméleti órák száma | 175 |
| Gyakorlati órák száma | 480 |
| Összes óraszám | 655 óra |
Az elmélet és a gyakorlat aránya:
30% elmélet
70% gyakorlat
A klinikai laboratóriumi szakasszisztens szakképesítés klinikai gyakorlatai:
| A gyakorlóhely megnevezése | Óraszáma |
| Klinikai laboratórium | 440 |
| Toxikológiai laboratórium | 40 |
| Összes óra | 480 |
IV. A szakképesítés szakmai követelményei
A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz szorosan tartozó szakmai követelmények:
a) számítástechnika alkalmazása,
b) műszer- és méréstechnikai műveletek végzése,
c) klinikai biokémiai és szervrendszerek laboratóriumi vizsgálatának végzése,
d) hematológiai vizsgálatok végzése,
e) véralvadási vizsgálatok végzése.
A klinikai laboratóriumi szakasszisztens legyen képes
- a szakmai és etikai normák betartására,
- munkacsoportban való munkavégzésre,
- a munkatársakkal szakszerű, etikus kommunikációra,
- a beteggel szemben megértő, empátiás magatartásra,
- az életet fenyegető laboratóriumi eredmények esetén jelzés adására a vizsgálatot kérő orvos felé,
- a laboratóriumi munkára érvényes minőségbiztosítási elvek betartására,
- a legfontosabb matematikai, fizikai, kémiai alapfogalmak, általános laboratóriumi műveletek, élettani, kórélettani és biokémiai ismeretek alkalmazására,
- gyakorlati tevékenysége során maximális biztonsággal, a fertőtlenítési, valamint munkavédelmi szabályok betartásával történő munkavégzésre.
a) A számítástechnika alkalmazása során
- relatív standard deviáció meghatározására,
- kontrollkártya készítésére,
- minőségellenőrzésre,
- lineáris regresszió számítására,
- adatbevitel, munkalista készítésére,
- számítógépes leletezésre, statisztika készítésére.
b) Műszer- és méréstechnikai műveletek végzése során
- térfogatmérő eszközök ellenőrzésére, ezen belül:
= mikrópipetták, mikróadagolók, adagoló-hígítók használata, helyes térfogatellenőrzés,
= mikropipetták egy típusának kontrollja, relatív szórás meghatározása fotometriával,
= carryover értékének meghatározása,
= laboratóriumi műszerek (fotóméterek, kémiai és hematológiai automaták, koagulométerek) működése és kezelése;
- fotometriás mérések végzésére, ezen belül:
= kalibrációs görbe felvétele (paranitrofenolátnál, ciánhemiglobinnál),
= a Bouguer-Lambert-Beer törvény alkalmazhatóságának megállapítása kalibrációs görbék értékelésénél,
= fotometriás mérés szórásának meghatározása,
= egy adott módszer (pl. ciánhemiglobin) szórásának meghatározása,
= moláris, lineáris abszorbció-koefficiens felhasználása a hemoglobin és bilirubin meghatározásában,
= színreakciók kiértékelése, az elnyelési görbe felvétele, az abszorbciós maximum helyének megállapítása céljából (pl. paranitrofenolátánál, ciánhemiglobinnál),
= lángfotometriás mérések (emissziós és atomab-szorbciós mérések) végzése,
= nátrium, kálium mérésére lángfotometriásan,
= kálcium mérésére,
= turbidimetriás, nefelometriás, fluorimetriás, lumi-nometriás mérések végzésére,
= laboratróriumi kémiai automaták működtetésére (indítás, a használt reakció kontrolálása, mérési térfogat, hullámhossz, mérési pontok, faktorszámítása, illesztése, mérés befejezése, napi karbantartás),
= száraztechnikai eljárások mérési elvének alkalmazására (vércukor meghatározás);
- anyagelválasztási technikák végzésére, ezen belül:
= kromatográfiás mérések végzése (Rf-érték kiszámítása rétegkromatográfiás mérésnél),
= elektroforézis kivitelezése, = elektroforézis értékelése;
- elektrokémiai méréstechnika végzésére, ezen belül:
= pH mérése, pufferoldatok pH-jának ellenőrzése és
beállítása,
= vér pH mérése,
= vérgázanalízis elvégzése,
= ionszelektív mérőmódszerek alkalmazása (nátrium, kálium, kálcium, hidrogénkarbonát meghatározás);
- immunológia és immunkémiai reakciók végzésére, ezen belül:
= immunnefelometriás mérések végzése (immunglobulinok, fehérje komponensek),
= ELISA-val IgE, nutritív specifikus IgE meghatározása,
= liquorból, vizeletből végzett immunanalitikai vizsgálatok végzése (immunglobulinok, albumin, béta-2 mikroglobulin),
= "T" és "B" sejtek szétválasztása, áramlásos flow citometriával,
= aktív "T" sejt meghatározása "rozetta" képzés alapján,
= immunfixátió végzése,
= immunkomplex meghatározása (PEG),
= összkomplement mérése,
= immunelektroforézis kivitelezése (értékelés nélkül);
- enzimanalitikai vizsgálatok végzésére, ezen belül:
= a NAD+<->NADH átalakulás követése kinetikus méréssel 340 (365) nanométernél,
= kinetikus mérések körülményeinek, hibalehetőségeinek meghatározása (nem "0"-ad rendű reakciók esetében is),
= UV teszttel enzimaktivitás vizsgálata (CK-aktivi-tás meghatározása, LDH aktivitás meghatározása),
= alkalikus foszfatáz meghatározása, azonos enzimkoncentrációk és különböző szubsztrát koncentrációk mellett "0"-ad rendű és "I"-rendű reakció-tipus meghatározása, KM érték kiszámítása,
= magas enzim aktivitású minta enzimaktivitásának vizsgálata (mintahigítással, mérési-idő rövidítéssel),
= izoenzimek meghatározása (CK-MB, LDH, ALP) . c) Klinikai biokémiai és szervrendszerek laboratóriumi vizsgálatának végzése során
- az anyagcsere és betegségeinek vizsgálatára, ezen belül:
= minden olyan alapvető rutinvizsgálat önálló elvégzése, amelyet szakmai előképzettsége során elsajátított a tanuló (szénhidrát-lipid anyagcsere, fehérje-aminósav anyagcsere, purinanyagcsere, porfirinanyagcsere, vas- rézanyagcsere), felismerni a normál értékeket és értéktartományokat,
= glikált hemoglobin (HgbA 1c) és fruktozamin meghatározása,
= lipoprotein elektroforézis,
= veleszületett anyagcserezavarok szűrővizsgálata (PKU, galaktozémia vizsgálata);
- endokrinológai vizsgálatok végzésére, ezen belül:
= direkt és indirekt terhességi - immunkémiai - próba kivitelezése,
= hormon (pl. tiroxin, inzulin, TSH) meghatározás elvégzése enzimimmuno assay-el,
= megadott radioaktív mérési eredmények alapján RIA kalibrációs görbe felvétele;
- szervrendszerek laboratóriumi vizsgálatának végzésére, ezen belül:
= a máj, a szív, a vese, a gyomor és béltraktus, a pancreas, a kötőszövet, a központi idegrendszer vizsgálatával kapcsolatos reakciók kivitelezése és önálló értékelése, az alkalmazott módszerek összehasonlítása;
- só- és vízháztartás vizsgálatának végzésére, ezen belül:
= intracelluláris kálium meghatározása, = elektrolit ürítés mérése;
- daganat markerek vizsgálatának végzésére, ezen belül:
= CEA, Alfa-foetoprotein kimutatása;
- toxikológiai vizsgálatok végzésére, ezen belül:
= methemoglobin és CO-Hb meghatározása,
= altatószerek, barbiturátok meghatározása,
= ólommérgezés laboratóriumi vizsgálata,
= növényvédő, rovarirtó szerek kimutatása,
= drogok kimutatása, szűrővizsgálatok;
- Terápiás gyógyszerszint monitorozásra
= antiepileptikumok meghatározása,
= litin meghatározása,
= teofillin meghatározása,
= digitalis készítmények meghatározása,
= altatószerek, barbiturátok és paracetamol meghatározása,
= szérumból antibiotikumok meghatározása.
d) Hematológiai vizsgálatok végzése során
- a vörösvértest, a fehérvérsejt és trombocita hisztogra-mok értékelésére, gépi hiba kijelzések felismerésére,
- a vvt-ek derivált értékeinek kiszámítására (MCH, MCV, MCHC),
- vörösvértest ozmotikus rezisztencia vizsgálatára,
- retikulocita számlálására,
- kvalitatív és kvantitatív vérkép készítésére és alapvető értékelésére (manuálisan és automatával),
- granulocita alkalikus foszfatáz aktivitás (GAPA) vizsgálatára,
- csontvelői kenet festésére,
- szérum-vas és vaskötő kapacitás meghatározására = transferrin és ferritin meghatározása,
- irreguláris antitestek meghatározására,
- AB0 kétoldali vércsoport és Rh anti-D meghatározására.
e) Véralvadás vizsgálatának végzése során
- vérzési idő és alvadási idő meghatározására,
- protrombin meghatározására és értékelésére (INR fogalma),
- aktivált parciális tromboplasztin idő meghatározására,
- trombocita mennyiségi meghatározások kivitelezésére,
- fibrinogén meghatározására,
- fibrinogén-fibrin degradációs termékek meghatározására (FDP),
- a T. III. meghatározására,
- Antitrombin III.
- trombin idő meghatározására.
V. A szakmai vizsgával kapcsolatos követelmények
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei
- Szakmai előképzettséget igazoló okiratok.
- A szakmai követelményrendszerben előírt gyakorlatok teljesítése és azok igazolása. Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthető érvényesnek.
- A szakképzés szakmai és vizsgakövetelményeiben szereplő tananyag teljesítése, 2-5-ig terjedő érdemjeggyel történő lezárása.
- A köztes vizsga eredményes teljesítésének igazolása. A köztes vizsga szóbeli vizsga formájában történik az alábbi tantárgyak követelmény és tananyagtartalmából:
- számítástechnika,
- műszer- és méréstechnika.
A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló, többször módosított 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 34. § (2) bekezdése értelmében a köztes vizsga részeit és feladatait a szakképzést folytató intézmény vezetője határozza meg. A hivatkozott rendelet 34. § (3) bekezdése értelmében a köztes vizsga érdemjegye egyben az adott képzési időszakot lezáró osztályzatba beszámít.
2. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll.
Az írásbeli vizsgarészén a vizsgázó tudását (kognitív ismereteit), a szóbeli vizsgarészen integrált ismereteit, míg a gyakorlati vizsgarészen képességeit, elsajátított kompetenciáit méri a vizsgabizottság.
2.1. Írásbeli vizsgarész
Az írásbeli vizsga tételeit az egészségügyi miniszter határozza meg.
Az írásbeli vizsgán a vizsgázók nyílt és zártrendszerű feladatlapot oldanak meg, melynek az értékelését az Egészségügyi Minisztérium által kiadott egységes megoldó kulcs alapján kell végezni. Az írásbeli vizsga feladatai felölelik a teljes tananyagot, a IV. pontban meghatározott követelményeket. A feladatok megoldására 180 perc áll a vizsgázók rendelkezésére.
2.2. Gyakorlati vizsgarész
A gyakorlati vizsgafeladatokat a szakmai vizsgát szervező intézmény állítja össze a szakmai és vizsgáztatási követelmények alapján és a szakmai vizsga elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsga helyét a szakmai vizsgát szervező intézmény jelöli ki. A gyakorlati vizsgarész olyan munkaterületen (klinikai demonstrációs egységben) szervezhető meg, ahol a képzés lényegi tartalmának megfelelő feladatcsoportok elláthatóak.
A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől.
A gyakorlati vizsga két részből áll:
a) Megelőző vizsgafeladat
20 munkanapon keresztül tartó értékelt szakmai feladatok elvégzése.
A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel-e.
A vizsgázó vizsgafeladatait két megbízott szakember megfigyelése mellett végzi.
b) Vizsgabizottság előtti vizsga
A munkafeladat(ok) elvégzése a vizsgabizottság előtt.
A gyakorlati vizsgán a vizsgázó problémamegoldó, szenzoros és verbális kommunikatív, együttműködési, empátiás és logikai képességeit értékeli a bizottság.
2.3. Szóbeli vizsgarész
A szóbeli tételsor a miniszter által meghatározott tantárgyak tételei, amelyet a kiadott tételsor összesítő tartalmaz. A vizsgázóknak a kérdések megválaszolására maximálisan 15 perc áll a rendelkezésére.
2.3.1.A szóbeli vizsga tantárgyai
a) Műszer- és méréstechnika
b) Immunológia és immunkémiai analitika
c) Klinikai biokémia és szervrendszerek laboratóriumi vizsgálata
d) Hematológia, véralvadási vizsgálatok
2.3.2.A szóbeli vizsga témakörei
A szóbeli vizsga során a vizsgázónak az alábbi témakörökből kell kérdéseket megválaszolni:
a) Műszer- és méréstechnika
- a klinikai laboratóriumi munkáról általában:
= a klinikai laboratóriumok típusai, vezetése,
= a laboratóriumi vizsgálatok finanszírozásának kérdése, gazdaságosságra való törekvések,
= az orvosi laboratóriumi megfigyelések minőségbiztosítási rendszere (GLP fogalma, megfelelőség tanúsítás),
= minőségbiztosítás, minőségellenőrzés,
= vérvételi előzmények, időpontok, kor és nem szerinti összefüggésben,
= a testhelyzet és a pangatás szerepe,
= vérvételi módok, alvadás, glikolízis gátlás, fib-rinolízis gátlás szerepe,
= a levett vizsgálati anyag kezelése, tárolhatósága,
= a laboratóriumi módszerek kontrollálása (belső, külső),
= analitikai jellemzők (valódiság, pontosság, lineari-tás, analitikai érzékenység és specificitás),
= referens anyagok és módszerek (elsődleges, másodlagos),
= normálérték, referensérték fogalma,
= referens értéktartomány, diagnosztikai érzékenység és specificitás diagnosztikai hatékonyság,
= a laboratóriumi vizsgálatok dokumentációja,
= a modern laboratórium eszközei,
= laboratóriumi kitek, standardok, gyorstesztek;
- laboratóriumi mérőmódszerek:
= matematikai műveletek (hármasszabály, hatványozás, gyökvonás, logaritmus),
= alapvető számítások (oldatok hígítási szabályai, nagy sűrűségű oldatok esetében: m/m, vol/m, vol/vol),
= SI-egységek, eredmények megadása,
= az adatok statisztikai értékelése (median, átlag, szórás, szignifikáns különbség fogalma, torzítás),
= lineáris regresszió jelentősége;
- fizikai állandók mérése, fizikai mérések alkalmazása:
= viszkozimetria, ozmometria, törésmutató mérés,
optikai forgatás mérés, abszorbancia, turbiditás mérése, nefelometria, fluorometria, poláros fény, polarizált fluorometria, késleltetett fluorometria, (láng) emissziós mérések;
- fotometria:
= BLB törvény, transzmittancia-abszorbancia összefüggés, moláris, lineáris (dekadikus) abszorban-cia, moláris elnyelési együttható (epszilon),
= a mérés zavaró jelenségei (turbiditás, törésmutató-változás, fluoreszcencia),
= reagens és vak minta szerepe, végpontmérések, reakciósebességi mérések,
= fotometriában használt standardok,
= laboratóriumi automaták működési elve;
- anyagelválasztás módszerei:
= kromatográfiás mérések (egy és kétdimenziós rétegkromatográfia, ioncserés kromatográfia, gél-kromatográfia),
= Rf érték számítás,
= nagy nyomású kromatográfia (HPLC) működésének elve,
= plazmalipidek rétegkromatográfiás szétválasztásának elve,
= gyári, kész kromatográfiás oszlopok felhasználása,
= kromatogramok értékelése eluciós és denzitomet-riás úton,
= elektroforézis elve,
= elektroforézis kombinálása más módszerekkel,
= alacsony fehérjekoncentrációjú anyagok előkészítése elektroforézishez (ultraszűrés, dialízis);
- elektrokémiai méréstechnika:
= elektrodpotenciál, Nernst egyenlet,
= elektromos vezetés, ellenállás, a pH fogalma és mérése,
= elektrokémiai mérési módszerek: konduktometria,
koulometria, voltammetria, amperometria, potenciometria,
= vérgázok és a sav-bázis egyensúly vizsgálata;
- enzimanalitikai mérések:
= enzimek fogalma és felosztása,
= izoenzimek, makroenzimek fogalma,
= enzimológiai alapfogalmak, KM érték,
= enzimkinetika (reakció sebességi mérések, végpont mérések),
= enzimaktivitás mérése, előfázis szerepe,
= enzimaktivitás mérés kontrollja, standardizálási lehetőségei,
= manuális és automata méréstechnikák összevetése,
= az enzimek kórélettani és diagnosztikai jelentősége,
= enzimkatalizált reakciók alkalmazása, szubsztrát koncentrációk, anyagcseretermékek meghatározása. b) Immunológia és immunkémiai analitika
- általános immunológiai alapismeretek:
= az immunrendszer sejtes és szolubilis komponensei,
= immunkompetens sejtek differenciálódása,
= immunválasz szakaszai,
= a "T" és "B" sejtmarkerek klinikai diagnosztikai jelentősége,
= az immunglobulinok szintézise, szerkezete, osztályai, funkciói,
= transzplantációs antigenek;
- immunológiai alapreakciók:
= anafilaxiás típusú,
= citotoxikus típusú,
= arthus típusú,
= szérumbetegség,
= késői típusú;
- autoimmunitas fogalma, néhány szervspecifikus és nem szervspecifikus autoimmun betegség;
- a komplementrendszer komponensei, jelentősége az antigén eliminációban, a komplement aktiváció útjai;
- AIDS diagnosztika;
- gyulladás formái, sejtes reakciók, mediátorai;
- transzplantáció laboratóriumi diagnosztikája;
- immunkémiai analitikai ismeretek:
= radioaktív immunkémiai eljárások (RIA) elve, méréstechnikája és alkalmazási területe,
= enzim-immuno-assay (EIA, ELISA) elve és méréstechnikája,
= fluoro-immuno-assay (FIA) elve és méréstechnikája,
= lumino-immuno-assay (LIA) elve és méréstechnikája.
c) Klinikai biokémia- és a szervrendszerek laboratóriumi vizsgálata
- endokrinológia:
= az endokrin szervek - hormonok - szerepe az anyagcsere folyamatok regulációjában,
= a hormonhatás mechanizmusai,
= hipofízis-hypothalamus hormonok,
= a pajzsmirigy működés élettana, kórélettana és vizsgáló módszerei,
= női és férfi ivarmirigyek működése és szabályozása,
= terhességi reakciók,
= mellékpajzsmirigy és a kalcitriol szerepe a kalcium homeosztázis szabályozásában,
= a mellékvesekéreg- és mellékvesevelőállomány hormonjai, élettani és kórélettani szerepük,
= a pankreász hormonjai;
- az anyagcsere és betegségei:
= szénhidrát anyagcsere (terhelések, profilok, fruk-tózamin, HgbA 1c standardizálásuk),
= diabetes,
= fehérje anyagcsere vizsgálata albumin, szérumfehérje, elektroforézis és értékelése, speciális fehérje meghatározások, immunglobulinok, komplement faktorok, tumor markerek),
= karbamid, kreatinin (kreatin), urát meghatározás,
= zsíranyagcsere vizsgálata (koleszterin, triglicerid frakció, lipoprotein elektroforézis),
= pigmentek vizsgálata (bilirubin és származékai),
= anorganikus komponensek, nyomelemek vizsgálata (szérum vas, réz meghatározás),
= nukleinsav anyagcsere,
= köszvény vizsgálata,
= genetikai vizsgálómódszerek,
= géntechnika: hibridizáció, blotting technikák, poli-meráz láncreakció (PCR) és alkalmazási lehetőségeik,
= veleszületett anyagcserezavarok vizsgálatának elvei,
= citogenetika,
= só- és vízháztartás vizsgálata;
- szervrendszerek laboratóriumi vizsgálata:
= szervek, szervrendszerek működésének laboratóriumi diagnosztikai lehetőségei,
= az egyes szervrendszerek (máj, szív és keringési rendszer, vese, gyomor és béltraktus, pancreas, központi idegrendszer panell vizsgálatai),
= az egyes betegségekre jellemző laboratóriumi eredmények értékelése,
= kongruencia, inkongruencia, a beteg állapota, betegsége és a laboratóriumi eredmények közötti összefüggés,
= vázizomzat és a kötőszövet megbetegedéseinek vizsgálata,
= a laboratóriumi paraméterek betegen-egyénen belüli változásai;
- preanalitika:
= a vérvételi előzmények, időpontok, kor és nem szerinti összefüggésében,
= a testhelyzet és a pangatás szerepe,
= vérvételi módok, alvadás, glikolizis gátlás, fibrinolizis gátlás szerepe,
= a levett vizsgálati anyag kezelése, tárolhatósága;
- toxikológia alapfogalma, a legfontosabb toxikológiai vizsgálatok, vizsgálati módszerek, a mérgek kimutatása, drogok meghatározása;
- a felezési idő fogalma;
- a gyógyszerek hatásmechanizmusa;
- gyógyszerszint monitorozásnál használt módszerek;
- anti-epileptikumok meghatározása, digitális származékok meghatározása, antibiotikumok meghatározása;
- gyógyszerek hatása a kémiai reakciókra és egyéb laboratóriumi vizsgálati eredményekre;
- munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi biztonságtechnikai ismeretek, higiénés, munka-, és tűzvédelmi rendszabályok.
d) Hematológia, véralvadási vizsgálatok
- általános hematológia,
- a vasanyagcsere és laboratóriumi vizsgálata,
- a hemoglobin szintézise és funkciója,
- a vér alakos elemei és azok legfontosabb feladatai,
- a vér alakos elemeinek fejlődése,
- eritropoézis sejtjeinek képződése, fejlődési alakjai, funkciói,
- az eritropoézis zavarai,
- mielopoézis sejtjeinek képződése, fejlődési alakjai, funkciói,
- mielopoézis zavarai,
- a limfoidrendszer differenciálódása és működése, megbetegedései,
- a minőségi vérkép jelentősége és alapvető értékelése,
- a leukociták speciális vizsgálatai,
- hematológiai automaták típusai, működési elvük,
- flow citometria elve és alkalmazása,
- a vércsoport-rendszerek,
- a véralvadás élettana és kórtana,
- a primér hemosztázis vizsgálata,
- alvadási vizsgálatok, defektusok,
- a fibrinogén, fibrinolízis vizsgálata,
- antikoaguláns kezelés ellenőrzése,
- koagulométerek típusai, működési elvük; automatizálás.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó verbális kommunikatív, kombinatív és integráló képességeit méri a bizottság.
3. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai gyakorlatból és szakmai elméletből kap osztályzatot.
Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1 5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző vizsga-feladat(ok) ra és a vizsgabizottság előtt végrehajtott fel-adat(ok) ra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani, és jegyzőkönyvben rögzíteni.
Megfigyelési és értékelési szempontok:
- munkaszervezés,
- tevékenység kivitelezése,
- ismeretek alkalmazása,
- munkacsoportban való munkavégzés képessége,
- dokumentációs tevékenység,
- a munkaeszközök megválasztása, előkészítésük módja és szakszerű használatuk,
- megjelenés, viselkedés.
Elégtelen a vizsgázó gyakorlati osztályzata, ha
- a követelményeknek csak nagy hiányosságokkal képes eleget tenni,
- elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni,
- önálló tevékenységre nem képes,
- vizsgafeladatát irányítás mellett sem képes szakszerűen kivitelezni,
- a munkavédelmi szabályokat nem tartja be. Bármely gyakorlati vizsgafeladat elégtelen osztályzata esetén a gyakorlati vizsga végső osztályzata elégtelen.
A szóbeli vizsgát egyetlen (1 5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:
Az írásbeli és a szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.
Eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha a jelölt bármelyik elméleti vizsgarészből elégtelen osztályzatot kap.
4. Vizsgarészek, tantárgyak alóli felmentés feltételei
Felmentés a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló többször módosított 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet alapján adható.
VI. Egyéb tudnivaló
Az egészségügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosító intézményekről szóló 13/2005. (IV. 21.) EüM rendeletben közzétett intézmények jogosultak a szakmai vizsga szervezésére.
8. AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKASSZISZTENS (EMÉSZTÕSZERVI ENDOSZKÓPOS SZAKASSZISZTENS) SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés OKJ-ben szereplő azonosító száma: 54 5018 01
2. A szakképesítés megnevezése: Egészségügyi szakasszisztens (emésztőszervi endoszkópos szakasszisztens)
3. Hozzárendelt FEOR száma: 3232
4. A szakképzési évfolyamok száma: -
II/A. A képzés megkezdésének feltételei
1. Iskolai előképzettség: érettségi
2. Szakmai előképzettség
- Felnőtt szakápolói, vagy
- Általános betegápolói 1979 előtt, vagy
- Ápoló szakképesítés (OKJ azonosító száma: 54 5012 01) 1997-től, vagy
- Gyermekápolói, vagy
- Csecsemő- és gyermekápolói 1998-tól (OKJ azonosító száma: 54 5012 02)
3. Előírt szakmai gyakorlat
- Főfoglalkozásban eltöltött egy év, vagy részfoglalkozásban 2 év gyakorlat igazolása.
4. Szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.
II/B. A szakképzés egyéb adatai
1. A szakmai alapképzés időtartama: -
2. Szintvizsga: -
3. A szakképesítéssel ellátható legjellemzőbb foglalkozás, tevékenység
| A munkakör, foglalkozás | |
| FEOR száma | FEOR megnevezése |
| 3232 | Szakasszisztens (orvosi) |
4. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
| A szakképesítéssel rokon szakképesítések | ||
| OKJ azonosító száma | FEOR száma | megnevezése |
| 54 5018 01 | 3232 | Egészségügyi szakasszisztens: - általános és vasculáris ultrahangdiagnosztikai szakasszisztens - elektronmikroszkópos szakasszisztens - műtős szakasszisztens - röntgen-műtős szakasszisztens - szülészet-nőgyógyászat ultrahangdiagnosztikai szakasszisztens |
5. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Tevékenységi körében az emésztőszervi endoszkópos szakasszisztens kórházak, klinikák és rendelőintézetek gasztroenterológiai laboratóriumában, valamint gasztro-enterológiai profilú magánorvosi rendelőkben az alábbi feladatokat végzi:
- előkészíti az endoszkópos vizsgálatokhoz, beavatkozásokhoz a megfelelő eszközöket és azok tartozékait, a kiegészítő műszereket, textíliákat, eldobható anyagokat és az adminisztrációhoz szükséges kellékeket,
- ellenőrzi a napi munka megkezdése előtt az eszközök működőképességét,
- előkészíti a beteget az adott vizsgálatra,
- közreműködik az endoszkópos vizsgálatoknál és beavatkozásoknál,
- tisztítja, fertőtleníti a vizsgálatok befejezése után a műszereket és az anyagokat, azokat előkészíti sterilezésre,
- karbantartja az eszközöket,
- szakszerűen fixálja és továbbítja az eltávolított anyagokat szövettani vizsgálat elvégzésére,
- elvégzi az adminisztrációt és dokumentációt (beleértve, ha szükséges, az elektronikus számítógépes adatrögzítést is),
- irányítja a takarítási munkálatokat,
- részt vesz az emésztőszervi endoszkópos szakasszisztens jelöltek felkészítésében,
- rendszeresen részt vesz továbbképző programokon.
III. A szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzési idő, elméleti és gyakorlati idő aránya
A képzés tananyagának a teljesítése, érdemjeggyel (köztes vizsgával) történő lezárása, melynek összes óraszáma:
Összes óraszám: 600 óra
| Kontaktelméleti órák száma | 160 |
| Gyakorlati órák száma | 440 |
| Összes óraszám | 600 |
Az elmélet és a gyakorlat aránya:
30% elmélet
70% gyakorlat
Az emésztőszervi endoszkópos szakasszisztens gyakorlatai:
| A gyakorlóhely megnevezése | Óraszáma |
| Endoszkópos laboratórium | 440 |
| Összesen | 440 |
IV. A szakképesítés szakmai követelményei
A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz szorosan tartozó szakmai követelmények:
Endoszkópos vizsgálatokhoz és operatív beavatkozásokhoz előkészítés.
Endoszkópos vizsgálatok során és operatív beavatkozásokban
- asszisztálás (közreműködés),
- vizsgálatok utáni teendők ellátása,
- elsősegélynyújtás, életmentő beavatkozásoknál aktív részvétel,
- kommunikációs, információs dokumentációs feladatok ellátása.
Az emésztőszervi endoszkópos szakasszisztens:
- ismerje az endoszkópos vizsgálatok és operatív beavatkozások menetét, indikációit, kontraindikációit és a kialakulható szövődmények elhárítási módjait,
- munkájában hatékonyan alkalmazza a kommunikációs technikákat,
- végezze a gyakorlati tevékenységeket maximális biztonsággal az asepsis és antisepsis, a munkavédelmi, érintésvédelmi szabályok, valamint a szakmai és etikai normák betartásával.
Ennek értelmében legyen képes önállóan elvégezni az alábbi feladatokat:
- előkészíteni endoszkópos vizsgálatokhoz és operatív beavatkozásokhoz
a) = a beteget megnyugtatni,
= a betegről rövid anamnézist felvenni,
= a beteget tájékoztatni a vizsgálat menetéről,
= a beteget vizsgálat előtt és vizsgálat alatt pszichésen támogatni,
= az orvos által elrendelt premedikációt - a garatérzéstelenítést - elvégezni és a nyugtató gyógyszereket előkészíteni és beadni,
= előkészíteni a szükséges egyéb gyógyszereket,
= a beteget vizsgáló asztalon elhelyezni;
b) a szükséges eszközt és tartozékait
= endoszkóp,
= fényforrás,
= fényforrás processzor,
= csatlakozó kábel,
= kiegészítő műszerek,
= egyéb anyagokat: fogvédő, textília;
c) a műtéti sterilitást igénylő beavatkozásokhoz a fent leírtakon túl az alábbiakat:
= dezinficiáló oldat a beteg bőrének fertőtlenítéséhez,
= steril műtőkabát, izoláló anyagok, cérna és gumikesztyűk, gömbtörlők, kis szegett lapok, kézi műszerek, endoprotézisek, drainek;
d) a szükséges gyógyszereket
= érzéstelenítésre és vérzéscsillapításra alkalmas szereket,
= kontraszt anyagokat,
= antibiotikumokat,
= infúziós oldatokat;
= ellenőrizni az eszközök működőképességét;
- szakszerűen bemosakodni, beöltözni, steril műtő-kabátot felvenni;
- izolálni a műszerelő asztalt és a beteget;
- asszisztálni vizsgálatoknál és operatív beavatkozásoknál, ezek:
= özofagoszkópia,
= gasztroszkópia,
= panendoszkópia,
= duodenoszkópia,
= endoszkópos-retrograd-cholangio-pankreatografia,
= enteroszkópia,
= colonoszkópia,
= rektoszkópia,
= rekto-, szigmoidoszkópia,
= anoszkópia,
= laparoszkópia,
= biopszia minden formája (beleértve a májbiopsiát is),
= polypektomia,
= endoszkópos sphincterotomia,
= kőextrakció,
= kőtörés,
= drainezési eljárások;
- ellátni a vizsgálatok és operatív beavatkozások utáni feladatokat:
= az eltávolított anyagokat fixálni, majd továbbítani szövettani vizsgálatra,
= az endoszkópokat és tartozékait, kézi műszereket fertőtleníteni,
= az endoszkópokat kémiai úton sterilizálni,
= az operatív beavatkozásokhoz szükséges anyagokat és eszközöket előkészíteni gázsterilizálóban, illetve autoklávban történő sterilizáláshoz;
- közreműködni az elsősegélynyújtás és az életmentés során;
- közreműködni a táplálkozási tanácsadásban,
- elvégezni az adminisztrációt, dokumentációt hagyományos módon, illetve elektronikus (számítógépes) adatrögzítéssel,
- a veszélyes hulladékokat szakszerűen kezelni, gyűjteni,
- szakmai etikai, jogi szabályokat betartani.
V. A szakmai vizsgával kapcsolatos követelmények
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei
- Szakmai előképzettséget igazoló okiratok.
- A szakképzés szakmai és vizsgakövetelményeiben szereplő tananyag teljesítése, 2-5-ig terjedő érdemjeggyel történő lezárása.
- A szakmai vizsga megkezdéséig az alább felsorolt vizsgálatoknál, beavatkozásoknál asszisztensi feladatok elvégzése, aminek teljesítését a jelölt a felkészítővel köteles igazoltatni:
= 50 panendoszkópia,
= 20ERCP,
= 10 EST,
= 30 kolonoszkópia,
= 2 laparoszkópia,
= 5 májbiopsia,
= 10 polypektomia.
Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthető érvényesnek.
- A köztes vizsga eredményes teljesítésének igazolása. A köztes vizsga gyakorlati vizsga formájában történik az alábbi tantárgy követelmény és tananyagtartalmából:
= elsősegélynyújtás.
A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló, többször módosított 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 34. § (2) bekezdése értelmében a köztes vizsga részeit és feladatait a szakképzést folytató intézmény vezetője határozza meg. A hivatkozott rendelet 34. § (3) bekezdése értelmében a köztes vizsga érdemjegye egyben az adott képzési időszakot lezáró osztályzatba beszámít.
2. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll.
Az írásbeli vizsgarészén a vizsgázó tudását (kognitív ismereteit), a szóbeli vizsgarészen integrált ismereteit, míg a gyakorlati vizsgarészen képességeit, elsajátított kompetenciáit méri a vizsgabizottság.
2.1. Írásbeli vizsgarész
Az írásbeli vizsga tételeit az egészségügyi miniszter határozza meg.
Az írásbeli vizsgán a vizsgázók nyílt és zártrendszerű feladatlapot oldanak meg, melynek az értékelését az Egészségügyi Minisztérium által kiadott egységes megoldó kulcs alapján kell végezni. Az írásbeli vizsga feladatai felölelik a teljes tananyagot, a IV. pontban meghatározott követelményeket. A feladatok megoldására 180 perc áll a vizsgázók rendelkezésére.
2.2. Gyakorlati vizsgarész
A gyakorlati vizsgafeladatokat a szakmai vizsgát szervező intézmény állítja össze a szakmai és vizsgáztatási követelmények alapján, és a szakmai vizsga elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki az IV. pont "A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottak alapján.
A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől, helyét a szakmai vizsgát szervező intézet jelöli ki.
A gyakorlati vizsga két részből áll:
a) 10 napig tartó értékelt szakmai feladat elvégzése (megelőző vizsgafeladat) .
A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel-e.
A vizsgázó vizsgafeladatait egy szakorvos és egy szakdolgozó megfigyelése mellett végzi.
A megelőző vizsgafeladatot a gyakorlati felkészülés terhére kell megszervezni.
b) A vizsgabizottság előtti vizsga
A vizsgázó egy gastroenterológiai vizsgálatnál vagy beavatkozásnál asszisztál, az asszisztálás megkezdése előtt ismerteti a feladatot.
2.3. Szóbeli vizsgarész
A szóbeli tételsor a miniszter által meghatározott tantárgyak tételei, amelyet a kiadott tételsor összesítő tartalmaz. A vizsgázóknak a kérdések megválaszolására maximálisan 15 perc áll a rendelkezésére.
2.3.1. A szóbeli vizsga tantárgyai
- Emésztőrendszer funkcionális anatómiája
- Endoszkópia elmélete és gyakorlata
2.3.2. A szóbeli vizsga tantárgyainak témakörei A szóbeli vizsga során a vizsgázónak az alábbi témakörökből kell kérdéseket megválaszolnia:
a) Emésztőrendszer részletes funkcionális anatómiája
b) Endoszkópia elmélete és gyakorlata:
- az endoszkópia mint diagnosztikus és terápiás eljárás kialakulásának története; a nem emésztőszervi endoszkópok áttekintése,
- az endoszkópok működőképességének fizikai alapelvei,
- endoszkóp típusok (merev, félmerev, száloptikás videoendoszkópok),
- az endoszkópok és kiegészítő műszereik, eszközeik,
- műszerek tárolása, karbantartása; meghibásodásuk okai és ezek megelőzései; műszerhibák korai felismerése,
- endoszkópia higiéniéje,
- özofago-gasztroszkópia; célzott biopsia, citológiai mintavétel; polypektomia,
- duodeno-jejunoszkópia,
- endoszkópos retrograd kolangiográfia, pankreato-gráfia,
- endoszkópos papillotomia; kőeltávolítás az epeutak-ból,
- epeúti drainage-ok,
- vékonybél biopszia,
- anoszkópia, rektoszkópia, colonoszkópia, ileosz-kópia; célzott biopsia; polypektomia,
- a tápcsatorna vérzéseinek endoszkópos diagnosztikája és terápiája,
- laparoszkópia; vak májbiopszia; endoszkópos ultra-szonográfia (endoszonográfia),
- lehetséges szövődmények és elhárításuk,
- adatfelvétel, adattárolás,
- számítástechnika az endoszkópiában.
3. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó teljesítményének értékelése:
Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1 5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző vizsgafeladatokra és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladatra kapott osztályzatok alapján kell megállapítani, és jegyzőkönyvben rögzíteni.
Megfigyelési szempontok:
- munkaszervezés,
- tevékenység kivitelezése,
- ismeretek alkalmazása,
- team-ben való munkavégzés képessége,
- a kommunikációs tevékenység hatékonysága,
- dokumentációs tevékenység végzése,
- munkaeszközök előkészítése és szakszerű használatuk,
- megjelenés, viselkedés.
Értékelési szempontok:
Elégtelen a vizsgázó gyakorlati vizsgája, ha
- elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni,
- feladatait irányítás mellett sem képes szakszerűen ellátni,
- munkájában az asepsis, antisepsis szabályait nem tartja be.
Ha bármely gyakorlati vizsgarész érdemjegye elégtelen, a gyakorlati vizsga végső osztályzata is elégtelen.
A szóbeli vizsgát egyetlen (1 5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:
az írásbeli és szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.
4. Vizsgarészek, tantárgyak alóli felmentés feltételei
Felmentés a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló többször módosított 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet alapján adható.
VI. Egyéb tudnivaló
Az egészségügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosító intézményekről szóló 13/2005. (IV. 21.) EüM rendeletben közzétett intézmények jogosultak a szakmai vizsga szervezésére.