26/2001. (VII. 27.) OM rendelet

a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a szakmai és vizsgáztatási követelményrendszer meghatározására feljogosított miniszterrel és a Központi Statisztikai Hivatal elnökével (a továbbiakban: szakképesítésért felelős miniszter) egyetértésben - a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed

a) az iskolai rendszerű szakképzés keretében a szakközépiskolai, a szakmunkásképző iskolai, a szakiskolai (a továbbiakban: szakképző iskola) és a speciális szakiskolai szakmai tanulmányokat lezáró vizsga (a továbbiakban: szakmai vizsga) megszervezésére, lefolytatására,

b) a szakmai vizsga vizsgabizottságára (a továbbiakban: vizsgabizottság),

c) a szakmai vizsgára jelentkezőre (a továbbiakban: vizsgázó),

d) a vizsgabizottság munkáját segítő tanárra, gyakorlati oktatóra, szakoktatóra és más szakértőre (a továbbiakban együtt: a vizsgabizottság munkáját segítő tanár), továbbá a közreműködő dolgozóra.

(2) A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni az iskolarendszeren kívüli szakképzés keretében - ideértve a munkaerő-fejlesztő és -képző központban, a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított intézményben, valamint az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt iskolákban - megszervezett szakmai vizsgára, ha az az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) meghatározott szakképesítés megszerzésére irányul.

(3) A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a felsőoktatási intézményben folyó szakképzés keretében megszervezett szakmai vizsgára, ha az az OKJ-ben meghatározott szakképesítés megszerzésére irányul.

2. §

(1) A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli részekből (a továbbiakban: vizsgarész), a vizsgarész tantárgyakból állhat.

(2) A vizsgasorrendben felsorolt vizsgarészek és tantárgyak megnevezését a szakképesítésért felelős miniszter által szakképesítésenként meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza.

3. §

(1) Az iskolai rendszerű szakképzés esetében a tanév rendjében kell meghatározni az írásbeli, a gyakorlati és a szóbeli vizsgarész lefolytatására rendelkezésre álló vizsgaidőszakot. A vizsgaidőszak meghatározásánál - a felsőoktatási intézményben folyó akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés esetében - figyelembe kell venni a felsőoktatási intézmények vizsgarendjét.

(2) Az írásbeli vizsgarész szakképesítésenként, illetőleg tantárgyanként meghatározott vizsgaidőpontját, a tételek átvételének idejét, módját a szakképesítésért felelős miniszter évenként közleményben teheti közzé. A gyakorlati vizsgarész - ha a szakmai és vizsgakövetelmény másképp nem rendelkezik - és a szóbeli vizsgarész időpontját a szakképző iskola, a speciális szakiskola, a munkaerőfejlesztő és -képző központ, a felsőoktatási intézmény, továbbá a szakképesítésért felelős miniszter által a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézmény (a továbbiakban együtt: vizsgaszervező) vezetője állapítja meg.

(3) A fegyveres erőknél és a rendvédelmi szerveknél folyó szakképzés tekintetében a vizsgarészek időpontjáról a belügyminiszter, illetőleg a honvédelmi miniszter külön rendelkezhet.

4. §

Az írásbeli tételek egy szakmai vizsgán, a szóbeli tételek több szakmai vizsgán használhatók fel.

5. §

(1) Az írásbeli tételeket a szakmai vizsga megkezdése előtt a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott módon és időben kell átadni a vizsgaszervező vezetőjének vagy képviselőjének.

(2) A gyakorlati vizsgafeladatokat a 24. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint kell előkészíteni.

(3) Az írásbeli tételeket és a gyakorlati vizsgafeladatokat a titoktartásra vonatkozó szabályok megtartásával kell őrizni. Ha a titoktartásra és az őrzésre vonatkozó szabályokat megszegik, a vizsgaszervező székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) önkormányzat főjegyzője (a továbbiakban: főjegyző) a szakmai vizsga megkezdését, illetőleg folytatását a szakképesítésért felelős miniszter intézkedéséig felfüggeszti.

6. §

(1) A szakmai vizsga nyelve magyar, illetőleg a nemzetiségi tanítási nyelvű szakképző iskolákban a vizsgázó választása szerint magyar vagy a nemzetiség nyelve, vagy más idegen nyelv. Az idegen nyelven letett szakmai vizsga az államilag elismert nyelvvizsgával nem egyenértékű, azt nem helyettesíti.

(2) Az oktatás nyelvén ad számot tudásáról a vizsgázó abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból, amelyet idegen nyelven tanult.

7. §[1]

(1) Az Szt. 11. § (2) bekezdése alapján a szakmai vizsga részei, illetőleg tantárgyai vizsgakövetelményeinek ismételt teljesítése alóli felmentés (a továbbiakban: vizsgafelmentés) adható. A vizsgaszervező vezetője a szakmai vizsga előkészítéséről szóló jelentésének a szakképesítésért felelős miniszternek történő elküldése előtt tájékoztatja a vizsgázót a felmentés iránti kérelemmel kapcsolatban kialakított, előzetes, nem kötelező érvényű javaslatáról. A vizsgafelmentés tárgyában a szakmai vizsgabizottság a döntését - a vizsga letételét igazoló bizonyítvány, valamint a szakképesítésenként meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény figyelembevételével - a szakmai vizsga megkezdését megelőző bizottsági értekezleten hozza meg.

(2) A vizsgabizottság a vizsgafelmentésről szóló döntéséről a kérelmet benyújtó vizsgára jelentkezőt a döntést követően szóban, vagy írásban a szakmai vizsga megkezdése előtt - a vizsgázó számára a legkedvezőbb (a lehetséges legkorábbi) időpontban, de legkésőbb a szakmai vizsga első vizsgarészének megkezdésének napján - tájékoztatja. A vizsgabizottság döntése ellen a vizsgázó az Szt. 14. § (6) bekezdése alapján élhet jogorvoslattal. A vizsgabizottság a döntéséről határozatot hoz, amelyet e rendelet 1. számú mellékleteként kiadott törzslapba be kell jegyezni.

(3) Ha a vizsgabizottságnak a vizsgafelmentésről hozott döntése alapján a vizsgázónak vizsgáznia kell, akkor a vizsgázó kérésére a vizsgaszervező és a vizsgázó között írásbeli megállapodásban foglalt időt kell biztosítani a vizsgázó részére a szakmai vizsgára történő felkészüléshez. A felkészülési idő megállapításánál figyelembe kell venni a 8. § (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott időpontokat. A vizsgázó és a vizsgaszervező között vizsgahalasztásra létrejött írásbeli megállapodásban biztosított szakmai vizsgán a vizsgázó újabb vizsgafelmentési kérelmet nem nyújthat be.

(4) Ha a vizsgabizottság a vizsgafelmentésről szóló döntésében azt állapítja meg, hogy a vizsgált szakképesítés esetében minden vizsgarészből, illetőleg minden tantárgyból a vizsgára jelentkező teljesítette a szakmai és vizsgakövetelményben leírtakat, akkor a vizsgázó újabb szakmai vizsgát nem köteles tenni, számára a szakmai vizsgabizonyítványt a másik vizsgán elért eredménye alapján kell kiállítani.

(5) Ha a fogyatékossággal élő (sajátos nevelési igényű) vizsgázó a fogyatékossága miatt a vizsga írásbeli vagy szóbeli részének letételére nem képes, az írásbeli vizsgarész követelményeinek szóban, illetőleg a szóbeli vizsgarész követelményeinek írásban tehet eleget. A vizsgakövetelményeket - a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján - állapotának megfelelő módon, a szakmai és vizsgakövetelményben előírtak szerint teljesítheti. Kérelemre, a halláskárosodott vizsgázó szóbeli feleletének idejére a vizsgaszervező vezetője jelnyelvi tolmácsot köteles biztosítani. A vizsgázó kérelmének indokoltságát - azt a vizsgaszervező vezetője kéri - igazolni köteles.

(6) Mentesül az adott vizsgarészben, illetőleg tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetőleg tantárgyi) tanulmányi versenyen, diákolimpián a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.

A szakmai vizsga előkészítése

8. §

(1) Szakmai vizsgát kell tartani február-március, május-június és október hónapban (a továbbiakban: vizsgaidőszak).

(2) A szakmai vizsgára

a) februári-márciusi vizsgaidőszak esetén december hónap 15. napjáig,

b) májusi-júniusi vizsgaidőszak esetén február hónap 15. napjáig,

c) októberi vizsgaidőszak esetén augusztus hónap 15. napjáig,

lehet jelentkezni a vizsgaszervező vezetőjénél.

(3) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az (1) bekezdésben felsorolt vizsgaidőszakoktól eltérő időben is szervezhető szakmai vizsga, amelyet a megkezdésétől számított harminc napon belül - ha a szakmai és vizsgakövetelmény másképp nem rendelkezik - be kell fejezni. A szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében meghatározott írásbeli vizsgarész időpontjait a szakképesítésért felelős miniszter évenként közleményben teheti közzé.

(4) A szakmai vizsgára történő jelentkezéskor be kell mutatni:

a) a személyi igazolványt (a tanulói jogviszonyban állók kivételével);

b) a szakképesítéshez előírt iskolai tanulmányok elvégzését tanúsító bizonyítványt (okiratot), a szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítványt (okiratot), vagy azok hiteles másolatát;

c) ha a vizsgára jelentkező szervezett képzésben vett részt, a szakképzést folytató intézmény által kiállított, a képzés eredményes befejezését igazoló okiratot vagy annak hiteles másolatát. Az okiratnak tartalmaznia kell - a képzési programnak megfelelően - a képzés során elsajátított ismereteket (tantárgyakat), az arra fordított időt (óraszámot), a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott egyéb feltételek teljesítését, a felmentéseket.

(5) A szakmai vizsgára történő jelentkezéskor csatolni kell a vizsgával kapcsolatos kérelmeket (nem magyar nyelv használata, mentesítés, egyéni felkészülés esetén a képzés eredményes befejezését igazoló okirattól való eltekintés stb.) és az azok elbíráláshoz szükséges iratokat vagy azok hiteles másolatát.

(6) A javító- vagy pótlóvizsgára való jelentkezéskor csatolni kell a szakmai vizsga törzslapkivonatának hiteles másolatát.

(7)[2] Az iskolai rendszerű szakképzésben a tanulói, illetve felsőfokú szakképzés esetén hallgatói jogviszony fennállása alatt megkezdett szakmai vizsga esetén a javítóvagy pótlóvizsgát megszervezheti az a szakképző iskola, illetve felsőoktatási intézmény is, amellyel a vizsgázó nem állt tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban.

9. §

(1) A vizsgaszervező vezetője alakítja ki - szakképesítésenként - a vizsgacsoportokat. Az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben kialakított vizsgacsoport létszáma nem haladhatja meg a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 3. számú melléklet I. d) pontjában előírt, a szakközépiskolai és a szakiskolai elméleti képzés szakképző évfolyamán meghatározott maximális osztálylétszámot.

(2) Több vizsgarész egy napra - ha a szakmai és vizsgakövetelmény másképp nem rendelkezik - nem szervezhető.

(3) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a vizsgaszervező vezetője akkor alakíthat ki vizsgacsoportokat, ha a vizsgára a 8. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott vizsgaidőszakban legalább tíz fő jelentkezett. A vizsgacsoport létszáma akkor csökkenthető, ha arra a szakképesítésért felelős miniszter felmentést ad. A felmentést - indokolással ellátva - a vizsgaszervező vezetője a szakmai vizsga előkészítéséről szóló jelentésében kezdeményezheti.

10. §

(1)[3] A vizsgaszervező vezetője a 8. § (2) bekezdésében meghatározott határidőt követő tizenöt napon belül jelentést küld a szakmai vizsga előkészítéséről a szakképesítésért felelős miniszternek. Ezzel egyidejűleg a jelentés másolatát tájékoztatásul megküldi a vizsgaszervező székhelye szerint illetékes főjegyzőnek, iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén a megyei (fővárosi) munkaügyi központnak is. A vizsgacsoportonként összeállított jelentésnek tartalmaznia kell:

a) a szakképesítés OKJ azonosító számát és megnevezését,

b) a vizsgázók számát,

c) a vizsgarészek és tantárgyak megnevezését,

d) a szakmai vizsga helyét és időpontját,

e) a közoktatási intézmény OM által kiadott intézményi azonosítóját (a továbbiakban: OM-azonosító),

f) az intézmény nyilvántartásba vételi helyét, a tanúsítvány számát és érvényességi idejét.

(2) Az iskolarendszeren kívüli szakképzés esetében, amennyiben vizsgaszervezői jogosultsággal nem rendelkező képzést folytató intézmény végezte a képzést, akkor az

intézmény köteles a nyilvántartásba vételt igazoló tanúsítványt a vizsgaszervező vezetőjének bemutatni, valamint a képzés eredményes befejezését igazoló okiratot a vizsgázók számára kiállítani. A vizsgaszervező vezetőjének jelentésében nyilatkoznia kell arról, hogy az adott szakképesítés vonatkozásában a szakképzést folytató intézmény jogosult a képzés megkezdésére és folytatására. A nyilatkozatban közölnie kell az intézmény nyilvántartásba vételi helyét, a tanúsítvány számát és érvényességi idejét. A vizsgaszervező vezetője jelentésében köteles feltüntetni a vizsgáztatásra jogot adó jogszabály számát.

(3) A vizsgaszervező vezetője a 8. § (2) bekezdésében meghatározott határidőt követő tizenöt napon belül kéri el a szakképesítés szerint illetékes területi gazdasági kamarát, vagy ha a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, a szakképzést folytató intézményt, illetőleg, ha az megegyezik a vizsgaszervező intézménnyel, a szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt szakmai szervezetet (a továbbiakban együtt: területi gazdasági kamara), hogy bízza meg képviselőjét a vizsgabizottságban való részvételre.

(4) Ha a szakmai vizsga megszervezésére a 8. § (3) bekezdése alapján kerül sor, a szakmai vizsga előkészítéséről szóló jelentést, valamint az e bekezdés szerinti felkérést a szakmai vizsga megkezdése előtt legalább harminc nappal kell megküldeni a szakképesítésért felelős miniszternek, illetőleg a területi gazdasági kamarának.

(5)[4] Ha a szakképesítésért felelős miniszter a vizsgabizottság elnökét az Szt. 5. § (2) bekezdés d) pontja alapján az általa működtetett költségvetési szerv vezetője útján bízza meg, a szakmai vizsga előkészítéséről szóló jelentést

- a szakképesítésért felelős miniszter rendelkezése alapján - a költségvetési szervhez kell megküldeni.

11. §

(1) Az írásbeli és a szóbeli vizsgarész helyét a vizsgaszervező vezetője jelöli ki.

(2) A gyakorlati vizsgarészt az érdekelt gazdálkodó szervezettel kötött megállapodásban foglaltak alapján tanműhelyben, tangazdaságban, tanboltban, klinikai demonstrációs egységben, tankertben, tanudvarban, tankonyhában, tanirodában, tanpostán, laboratóriumban, demonstrációs teremben, gyakorló- és szaktanteremben, számítógépteremben stb. vagy egyéb gyakorlati helyen, munkahelyen (a továbbiakban: gyakorlati vizsga helye) lehet lefolytatni.

(3) A szakmai vizsga helyéről, időpontjáról és a szakmai vizsgával kapcsolatos tudnivalókról a vizsgaszervező vezetője - a vizsga megkezdése előtt legalább tíz nappal -tájékoztatja a vizsgabizottság elnökét és tagjait, a vizsgázókat, a vizsga szervezésében érdekelt gazdálkodó szervezetet, valamint a szakmai vizsgában közreműködő személyeket.

(4)[5] A szakképesítésért felelős miniszter megbízottja a szakmai vizsgát - annak indokolatlan zavarása nélkül - ellenőrizheti. Az ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy a szakmai vizsga, vizsgarész a hatályos jogszabályok előírásai szerint került-e megszervezésre és lebonyolításra. Az ellenőrzést végző - a szakképesítésért felelős miniszter által megbízott - személyek az ellenőrzés eredményéről minden esetben kötelesek azonnali jelentést tenni megbízójuknak. Az azonnali jelentéstételhez a vizsgaszervező a nála meglévő kommunikációs eszközök használatát biztosítani köteles. Jogsértés megállapítása esetén e rendelet 4. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

A vizsgabizottság

12. §

(1) Az Szt. 14. §-a szerinti vizsgabizottságot a 9. § (1) bekezdése alapján, szakképesítésenként kialakított vizsgacsoporthoz kell létrehozni.

(2)[6] A vizsgabizottság elnökének és tagjainak a megbízásáról a vizsgaidőszak - a 8. § (3) bekezdése alapján szervezett szakmai vizsga esetén a szakmai vizsga megkezdése - előtt legalább tizenöt nappal értesíteni kell a vizsgaszervező vezetőjét. A vizsgabizottság elnökét a szakképesítésért felelős miniszter elsősorban az általa megjelentetett országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzék alapján bízza meg.

(3) Ha a vizsga nyelve nem a magyar nyelv, a vizsgabizottság elnökének a vizsgáztatás nyelvéből felsőfokú állami nyelvvizsgával, illetőleg azzal egyenértékű okmánnyal kell rendelkeznie.

(4) A vizsgaszervező alkalmazottja nem lehet a vizsgabizottság elnöke abban az intézményben, amellyel közalkalmazotti jogviszonyban, illetőleg munkaviszonyban áll.

13. §

(1) A vizsgabizottság munkáját segítő tanárt a szakképzést folytató intézmény, a vizsga jegyzőjét a vizsgaszervező vezetője bízza meg.

(2) A vizsgabizottság munkáját segítő tanár, valamint a vizsga jegyzője nem tagja a vizsgabizottságnak.

(3) A vizsgabizottság tagjának és jegyzőjének a megbízása határozott időre szól. Ha a vizsgabizottság tagja megbízását nem tudja ellátni, helyettesítéséről a megbízójának kell gondoskodnia.

14. §

(1) A vizsgabizottság munkáját az elnök irányítja. Az elnök feladata a szakmai vizsga szabályos megtartásának, zavartalan, tárgyilagos, a vizsgázót segítő nyugodt légkörének biztosítása.

(2) A vizsgabizottság elnöke

a) a szakmai vizsga megkezdése előtt ellenőrzi az iskolarendszeren kívüli képzés esetében a vizsgaszervezőnek, a munkaügyi központ által kiadott, az adott szakképesítés nyilvántartásba vételét igazoló tanúsítvány érvényességi idejét,

b) ellenőrzi a szakmai vizsga, vizsgarész előkészítését, a szükséges szakmai feltételek, az egészséges és biztonságos vizsgakörülmények meglétét,

c) vezeti a szakmai vizsgát és a vizsgabizottság értekezleteit,

d) ellenőrzi - a jelentkezési iratok alapján - a vizsgázó személyazonosságát, a vizsga letételére való jogosultság feltételeinek meglétét, a vizsgával kapcsolatos iratokat,

e) átvizsgálja az írásbeli dolgozatokat és az elkészült gyakorlati vizsgamunkákat,

f) tájékoztatja a vizsgázókat a gyakorlati és a szóbeli vizsgarész előtt az őket érintő döntésekről, valamint a gyakorlati és a szóbeli vizsgarésszel kapcsolatos tudnivalókról,

g) összegzi a szakmai vizsga előkészítésével, szervezésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatok végrehajtását,

h) a szakmai vizsga befejezését követő egy héten belül írásban jelenti megbízójának a vizsga előkészítésével, lebonyolításával, a vizsgáztatás feltételeivel, a vizsgázók felkészültségével, a szakmai és vizsgakövetelmény teljesítésével, a jogszabályi rendelkezések betartásával kapcsolatos észrevételeit, javaslatait,

i) az ellenőrzést a szóbeli vizsgarész előtt köteles megtenni, ha a szakmai és vizsgakövetelményben az írásbeli vizsgarész elméleti-írásbeli, illetőleg a gyakorlati vizsgarész gyakorlati-írásbeli vizsgarészként került meghatározásra.

(3) Ha a vizsgabizottság elnöke megállapítja, hogy a szakmai vizsgát, a vizsgarészt nem készítették elő megfelelően és a mulasztás rövid idő alatt nem pótolható, megtiltja a vizsga megkezdését és azonnal jelentést tesz a megbízójának. A szakképesítésért felelős miniszter - a jelentés alapján - a vizsgaszervező vizsgáztatási jogát felfüggesztheti. Felfüggesztés esetén a szakképesítésért felelős miniszter a folyamatban lévő szakmai vizsga, vizsgarész befejezésével egy másik vizsgaszervezőt jelöl ki úgy, hogy a vizsgázónak a megkezdett vizsgaidőszakban lehetősége legyen befejezni vizsgáját. A felfüggesztés miatt felmerült minden terhet a felfüggesztett vizsgaszervező viseli.

(4)[7] Amennyiben a szakmai vizsgát, vizsgarészt nem a Rendeletben előírtak szerint kezdték meg, illetve bonyolították le, az Szt. 5. § (4) bekezdése alapján a szakképesítésért felelős miniszter a vizsga eredményét utólag megsemmisítheti, a vizsgaszervező vizsgáztatási jogát felfüggesztheti, illetve a vizsgabizottság elnökét a vizsgaelnöki névjegyzékről törölheti. A szakképesítésért felelős miniszter a szakmai vizsga, vizsgarész megismétlésének megszervezésére egy másik vizsgaszervezőt és vizsgabizottsági elnököt jelöl ki. A vizsga megismétlésének vizsgadíját a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről szóló 1/2001. (I. 16.) OM rendelet 2. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a megsemmisített vizsgát szervező intézmény viseli.

15. §

(1) A vizsgaszervező képviselője látja el a szakmai vizsga előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos szervezési feladatokat, előkészíti a szakmai vizsga eredményének kihirdetését, gondoskodik a szakmai vizsga iratainak szabályszerű kiállításáról és továbbításáról.

(2) A vizsgaszervező képviselője a gyakorlati vizsgarész előkészítésével kapcsolatos feladatait a gyakorlati oktatás vezetőjének bevonásával - ha gazdálkodó szervezetnél folyik a gyakorlati vizsgarész, a területi gazdasági kamara és a gazdálkodó szervezet képviselőjének részvételével látja el.

(3) A vizsgabizottság tagja az elnököt rövid ideig helyettesítheti a vizsgán.

(4) A területi gazdasági kamara képviselője a (2) bekezdésben foglaltakon kívül elsősorban a gyakorlati vizsgafeladatokhoz szükséges szakmai feltételek és biztonságos vizsgakörülmények ellenőrzésében, továbbá a gyakorlati vizsgafeladatok kiválasztásában, az elkészült gyakorlati vizsgafeladatok átvizsgálásában és a vizsgázók gyakorlati teljesítményének értékelésében működik közre.

16. §

A vizsgabizottság munkáját segítő tanár feladatait a vizsgabizottság által elfogadott vizsgarend szerint látja el, segíti a vizsgabizottság tevékenységét, javaslatot tesz a vizsgázó teljesítményének értékelésére.

17. §

A vizsga jegyzője a szakmai vizsga előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos írásbeli feladatokat látja el, vezeti a vizsgabizottsági értekezletek jegyzőkönyvét, elkészíti annak mellékletét, kiállítja és vezeti a törzslapot, megírja a bizonyítványt és elvégzi a szakmai vizsgával kapcsolatos egyéb adminisztratív teendőket.

A vizsgabizottság működése

18. §

(1) A vizsgabizottság határozatait bizottsági értekezleten hozza meg. A vizsgabizottság értekezletet tart

a) a szóbeli vizsgarész megkezdése előtt,

b) a szóbeli vizsgarész befejezését követően,

c) a gyakorlati és a szóbeli vizsgarésszel kapcsolatban, ha a szakmai vizsga lefolytatását, megtartását, befejezését zavaró vagy gátló körülmény, illetőleg a vizsgázó által elkövetett szabálytalanság elbírálása vagy egyéb ok azt szükségessé teszi,

d)[8] a szakmai vizsga megkezdését megelőzően, ha a vizsgára jelentkező vizsgafelmentés tárgyában kérelmet nyújtott be.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értekezlet akkor határozatképes, ha a teljes vizsgabizottság jelen van.

(3) A vizsgabizottság határozatalt nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a vizsgabizottság elnökének szavazata dönt. A szakmai vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a vizsgabizottság tagja a külön véleményét a vizsgabizottsági jegyzőkönyvben feltüntetheti.

(4) A vizsgabizottság elnökét, tagjait és jegyzőjét, a vizsgabizottság munkáját segítő tanárt a vizsgabizottság határozatai tekintetében - azok kihirdetéséig - titoktartási kötelezettség terheli.

(5) Ha az elnök a vizsgabizottság eljárásával vagy határozatával nem ért egyet, óvást nyújthat be, és a határozat végrehajtását felfüggesztheti. Az óvást haladéktalanul meg kell küldeni a szakképesítésért felelős miniszternek, aki azt úgy köteles elbírálni, hogy a vizsgázó számára kedvező döntése esetén, a vizsgázó a megkezdett vizsgaidőszakban lehetőleg befejezhesse vizsgáját. Az óvás elbírálásáig a vizsgázó bizonyítványát nem lehet kiállítani.

19. §

(1) A szóbeli vizsgarész megkezdése előtti értekezleten a vizsgabizottság értékeli a vizsgázónak az írásbeli és a gyakorlati vizsgarészen nyújtott teljesítményét, határoz a szabálytalan vizsgázással kapcsolatos bejelentésekről, megállapítja a szóbeli vizsgarész időbeosztását, a vizsgázók és a vizsgatantárgyak sorrendjét, valamint a szakmai vizsga eredménye kihirdetésének időpontját.

(2) A szóbeli vizsgarész befejezését követő értekezleten a vizsgabizottság az egyes vizsgarészek eredményei alapján értékeli a vizsgázó egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményét, továbbá összegezi a vizsgarészek tapasztalatait.

20. §

(1) Minden vizsgabizottsági értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek a következőket kell tartalmaznia:

a) az értekezlet helyét és idejét, a jelen lévő vizsgabizottsági tagok és a jegyző nevét;

b) annak a vizsgázónak a nevét, aki

ba) egy vagy több, esetleg valamennyi tantárgyból, vizsgarészből elégtelen osztályzatot, illetőleg érdemjegyet kapott és ezért javítóvizsgát kell tennie, megjelölve a tantárgyakat, illetőleg a vizsgarészeket,

bb) a szakmai vizsgát betegség vagy más elfogadható indok miatt nem tudta befejezni, megjelölve azokat a tantárgyakat, illetőleg vizsgarészeket, amelyekből pótlóvizsgát kell tennie,

bc) a szakmai vizsgán elfogadható ok nélkül nem jelent meg, illetőleg azt alapos ok nélkül megszakította, vagy akit szabálytalanság miatt a vizsgabizottság a szakmai vizsga folytatásától eltiltott;

c) a vizsgabizottsági értekezleten elhangzottak rövid, indokolt esetben részletes leírását, a határozatokat, vita esetén a szavazás eredményét, az esetleges különvélemények feltüntetésével;

d) az óvást, a vizsgabizottsági határozat végrehajtásának felfüggesztését, az óvással kapcsolatos vizsgabizottsági megállapításokat;

e) az elnöknek a szakmai vizsga tapasztalataival kapcsolatos értékelését.

(2) A vizsgabizottsági értekezletről készített jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke, tagjai és a jegyzője írja alá a vizsga utolsó napját követő nyolc napon belül.

(3) A szóbeli vizsgarész befejezését követő értekezleten készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni a többi értekezlet jegyzőkönyvét, az osztályozóívet és a szakmai vizsgával kapcsolatos egyéb okiratokat.

21. §

(1) A vizsgabizottság tagjai felelősek a szakmai vizsga szabályos és zavartalan lefolytatásáért.

(2) A szóbeli és a gyakorlati vizsgarészt csak a teljes vizsgabizottság előtt, a vizsgabizottság munkáját segítő tanár jelenlétében szabad megkezdeni, illetőleg folytatni. Az

Az írásbeli vizsgarész

22. §

(1) Az írásbeli vizsgarészen a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott írásbeli tételek alapján a szakképesítés, illetőleg tantárgy egészét átfogó, összetett feladatot kell megoldani. Az írásbeli vizsgarész tételei kiadásáról a szakképesítésért felelős miniszter a szakmai és vizsgakövetelményben eltérően is rendelkezhet.

(2) A 8. § (2) bekezdésében meghatározott vizsgaidőszakban szervezett szakmai vizsga esetén az írásbeli vizsgarészt szakképesítésenként, illetőleg tantárgyanként országosan azonos vizsgaidőpontban kell megtartani.

(3) Az írásbeli vizsgarész ideje alatt a vizsgatermekben és a folyosókon állandó felügyeletről kell gondoskodni. A vizsgarész felügyeletével a szakképesítéssel, illetőleg a tantárggyal megegyező szakos tanár (szakértő) (a továbbiakban: felügyelő) nem bízható meg.

(4) Az írásbeli vizsgarész megkezdése előtt a felügyelő megállapítja a vizsgázók személyazonosságát és tájékoztatást ad a vizsga szabályairól, az alkalmazható segédeszközükről, továbbá a vizsgán elkövetett szabálytalanságok következményeiről, elkészíti a vizsgázók ülésrendjét, és gondoskodik a vizsga rendjének megtartásáról. Ezt követően a vizsgaszervező vezetője vagy képviselője tájékoztatja a vizsgázókat, hogy hol és mikor tekinthetik meg a kijavított és értékelt dolgozatot, és kihirdeti az írásbeli vizsgarész tételeit.

(5) A vizsgázó az írásbeli tétel megoldásához, elkészítéséhez tanácsot vagy segítséget nem kérhet és nem kaphat.

(6) A szakképesítés írásbeli tételének kidolgozásához - ha a szakmai és vizsgakövetelmény vagy a vizsgatétel másképp nem rendelkezik - legfeljebb száznyolcvan perc áll a vizsgázó rendelkezésére. Ebbe az időbe a feladat ismertetésének ideje nem számít bele.

(7) Az írásbeli vizsgarészt - a tantárgyak számától függetlenül - egy érdemjeggyel kell értékelni.

(8) Ha a szakmai és vizsgakövetelményben az írásbeli vizsgarész elméleti-írásbeli vizsgarészként került meghatározásra, úgy annak értékelése a szakmai és vizsgakövetelményben foglaltak szerint történik.

23. §

(1) A vizsgázó számára az írásbeli tétel kidolgozásához a szakképzést folytató intézmény, illetőleg a vizsgaszervező bélyegzőjével ellátott dolgozatpapírt kell biztosítani.

(2) A vizsgázó az első lapon feltünteti a nevét, a szakképesítés megnevezését, a tétel sorszámát és címét, továbbá a vizsga napjának a keltét. Ha a tétel kidolgozásához több lapot használ fel, a nevét valamennyi lapon fel kell tüntetnie, és a lapokat sorszámmal el kell látnia.

(3) Ha a vizsgázó befejezte a tétel kidolgozását, vagy a rendelkezésre álló idő letelt, az írásbeli dolgozatát átadja a felügyelőnek, aki közvetlenül a kidolgozást követően ráírja a dolgozat beadásának időpontját és ellátja kézjegyével.

(4) Ha az írásbeli vizsgarész alatt a vizsgázónak el kell hagynia a vizsgatermet, engedélyt kér a felügyelőtől, és egyidejűleg részére átadja az írásbeli dolgozatát. A vizsgázó távozásának és visszaérkezésének idejét rá kell vezetni a dolgozatra és az ülésrendre.

(5) Ha a felügyelő az írásbeli vizsgarészen szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó dolgozatát, ráírja az elvétel pontos idejét és aláírja, a vizsgázót a vizsgateremből kiküldi, és azonnal értesíti a vizsgaszervező képviselőjét. A szabálytalanságot követően a felügyelő és a vizsgaszervező képviselője dönt arról, hogy a vizsgázó folytathatja-e a tételek kidolgozását. A vizsgázó számára kedvező döntés esetén, a döntésre fordított idő nem számít bele a tételek megoldásához rendelkezésre álló időbe.

(6) A vizsgaszervező képviselője a szabálytalanságról és a hozott döntésről jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell minden olyan adatot és eseményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének megvizsgálását, az érintett vizsgázó és felügyelő nyilatkozatát, továbbá azt, hogy a vizsgázót tájékoztatták a szabálytalanság elbírálásával kapcsolatos eljárásról és a bebizonyított szabálytalanság következményeiről. A jegyzőkönyvet a vizsgaszervező képviselője, a szabálytalanságot észlelő felügyelő és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.

(7) A jegyzőkönyvet a vizsgaszervező képviselője eljuttatja a vizsgabizottság elnökéhez. A szabálytalanságról hozott döntést a vizsgabizottság felülvizsgálja és jóváhagyja. Amennyiben a vizsgabizottság a szabálytalanságról hozott döntéssel nem ért egyet, a vizsgaszervezőnek - ha a szakmai és vizsgakövetelmény másképp nem rendelkezik - a vizsgaidőszakban biztosítania kell az újabb írásbeli vizsgalehetőséget.

A gyakorlati vizsgarész

24. §

(1) A gyakorlati vizsgán a szakképesítés tartalmát kifejező alapvető munkafolyamatokat, munkaműveleteket átfogó, a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény figyelembevételével kidolgozott gyakorlati vizsgafeladatokat kell megoldani.

(2) A gyakorlati vizsgafeladatokat - ha a szakmai és vizsgakövetelmény másképp nem rendelkezik - a vizsgaszervező dolgozza ki és a vizsgaszervező vezetőjének a javaslatára - a gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt - a vizsgabizottság elnöke a területi gazdasági kamarát képviselő vizsgabizottsági taggal egyetértésben hagyja jóvá.

(3) A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek - ideértve a munkavédelmi, tűzvédelmi és egészségvédelmi feltételeket is - megléte esetén kezdhető meg, illetőleg folytatható.

(4) A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról.

(5) A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához - ha a szakmai és vizsgakövetelmény másképp nem rendelkezik - a vizsgázónak legfeljebb háromszáz perc áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerint megosztása tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket (részidőket stb.).

(6) Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból (kényszerleállás, anyaghiba stb.) kieső idő.

(7) A vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak meg kell adni a szükséges útmutatásokat, a feladattal összefüggő munkavédelmi és szakmai követelményeket, A vizsgafeladatok megkezdése után további útmutatás csak baleset megelőzése céljából adható.

(8) Ha balesetveszély, egészségi ártalom, technológiai vagy más rendkívüli ok indokolja, az elnök a vizsgafeladatokat megváltoztathatja. A döntésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(9) Ha a vizsgázó a vizsgafeladatokat befejezte, azt közli a vizsgabizottság jelen lévő tagjával, aki ennek időpontját feljegyzi, illetőleg az elkészült gyakorlati vizsgamunkákat átveszi.

(10) A gyakorlati vizsgarészt - a vizsgafeladatok számától függetlenül - egy osztályzattal kell értékelni.

(11) Ha a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati vizsgarész gyakorlati-írásbeli vizsgarészként került meghatározásra, úgy annak lebonyolítása a 22. § (1)-(6) bekezdése alapján, illetőleg értékelése a szakmai és vizsgakövetelményben leírtak szerint történik.

25. §

(1) A művészeti jellegű szakképesítések esetében - az utolsó évfolyam szorgalmi ideje alatt - a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározottak szerint külön gyakorlati vizsgamunkát, vizsgaremeket, vizsgaművet (a továbbiakban: vizsgaremek) kell készíteni.

(2) A vizsgázó gyakorlati felkészültségének átfogóbb felmérése érdekében a szakmai és vizsgakövetelmény a szakmai vizsgát megelőzően külön gyakorlati vizsgaremek készítését - vagy egyéb vizsgaprodukció megvalósítását, illetőleg szakdolgozat készítését - is előírhatja.

(3) A vizsgaremeket érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a szakképesítés megnevezését, a vizsgaremek tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt érdemjegyet. Az értékelést a gyakorlati oktatás vezetője és az igazgató írja alá. Az intézmény körbélyegzőjével ellátott értékelést a gyakorlati vizsga rajzi vagy mintázási feladatához kell csatolni.

(4) A vizsgázó gyakorlati vizsgarész osztályzatát a vizsgaremekre és a gyakorlati vizsgarész rajzi, illetőleg mintázási feladatára kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.

(5) Az elkészült vizsgaremek felhasználásáról a vizsgaszervező rendelkezik.

26. §

(1) Ha a szakmai vizsga keretében nincs lehetőség a szakképesítést jellemző gyakorlati vizsgafeladatok megoldására, az utolsó évfolyam szorgalmi ideje alatt tíztől harminc gyakorlati képzési napig tartó - a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott - szakmai feladatot kell készítenie annak, aki szakmai vizsgára jelentkezett

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakmai feladat megoldását a tanuló utolsó évfolyamon kapott gyakorlati osztályzatától függetlenül kell értékelni, és azt a szakmai gyakorlat osztályzatának megállapításánál figyelembe kell venni.

A szóbeli vizsgarész

27. §

(1) A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tantárgy(ak)ból és tételek) alapján ad számot tudásáról. A tételek kiadásának módjáról a szakképesítésért felelős miniszter rendelkezik.

(2) A vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön érdemjeggyel kell értékelni.

28. §

(1) A vizsgáztatás menetét (a vizsgázók beosztása stb.) a vizsgabizottság állapítja meg a vizsgaszervező képviselőjének javaslata alapján azzal a megkötéssel, hogy a vizsgabizottság munkája egy nap a tíz órát nem haladhatja meg.

(2) A vizsgateremben egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat.

(3) A vizsgázó minden tantárgyból tételt húz. A vizsgázó részére a felkészüléshez tételenként legalább tizenöt perc időt kell biztosítani. A vizsgázó feleletének vázlatát a vizsgaszervező bélyegzőjével ellátott papíron rögzítheti, a vizsgaszervező által biztosított és a vizsgabizottság által engedélyezett segédeszközöket használhatja.

(4) A vizsgázó a tantárgy jellegének megfelelően önállóan felel. Felelete indokolt esetben szakítható meg.

(5)[9] Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben az adott vizsgatárgy érdemjegyét az elsőként és a póttételként húzott tételre adott feleletek átlaga alapján, a felfelé kerekítés szabályait figyelembe véve kell kialakítani. A szóbeli vizsga teljes tartama alatt vizsgázónként egy póttétel húzható.

A vizsgázó teljesítményének értékelése

29. §

(1) A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

(2) A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgarészen kapott érdemjegy és a szóbeli vizsgarészen tantárgyanként külön-külön kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.

(3) Az érdemjegyek és az osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1).

(4) A szakképesítésért felelős miniszter az érdemjegyek és az osztályzatok kialakításáról - e rendelet szabályaival összhangban - a szakmai és vizsgakövetelményben, valamint értékelési útmutatóban rendelkezhet.

30. §

(1) A vizsgázó által átadott írásbeli dolgozatot a vizsgabizottság munkáját segítő tanár javítja ki és írásban értékeli, valamint javaslatot tesz az érdemjegyre.

(2) Ha a szakképesítésért felelős miniszter az írásbeli tételekhez értékelési útmutatót ad ki, az írásbeli dolgozatok javítását és értékelését ennek alapján kell végezni.

(3) A vizsgabizottság munkáját segítő tanár a vizsgaszervező képviselője által meghatározott időpontig köteles kijavítani és a vizsgaszervezőnek leadni az írásbeli dolgozatokat. Ha a javítás során megállapítja, hogy a vizsgázó szabálytalanságot követett el a kidolgozáskor, legkésőbb a kijavított dolgozat leadásáig szóban tájékoztatja a vizsgaszervező képviselőjét és írásban jelentést készít.

(4) Az írásbeli tételek megoldására javasolt érdemjegyet a szóbeli vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázó tudomására kell hozni. A vizsgázó - fiatalkorú vizsgázó esetén a szülő vagy törvényes képviselő - a kijavított és értékelt írásbeli dolgozatot a vizsgabizottság által meghatározott módon megtekintheti. A megtekintésre úgy kell időt biztosítani, hogy a vizsgázó az észrevételeit a szóbeli vizsgarész megkezdése előtt a vizsgaszervező képviselőjének leadhassa. A vizsgázónak - fiatalkorú vizsgázó esetén a szülőnek vagy törvényes képviselőnek - a kijavított és értékelt írásbeli dolgozatra tett észrevételeit illetően a vizsgabizottság határoz.

(5) A kijavított és értékelt írásbeli dolgozatot, a szabálytalanság elkövetéséről készített jegyzőkönyvet vagy jelentést, az eredeti írásbeli tételek egy példányát, az írásbeli tételek megoldását, az értékelési útmutatót, továbbá a szóbeli tételek jegyzékét - ha a szakmai és vizsgakövetelmény másképp nem rendelkezik a szóbeli vizsgarész megkezdése előtt legalább hét nappal - meg kell küldeni a vizsgabizottság elnökének.

31. §

A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó feleletét tantárgyanként a jelen lévő vizsgabizottsági tagok egymástól függetlenül értékelik.

32. §

(1) A vizsgabizottság - a vizsgabizottság munkáját segítő tanár javaslata alapján - megállapítja

a) az utolsó vizsgarészt megelőző értekezleten az írásbeli érdemjegyet és a szakmai gyakorlat osztályzatát,

b) az utolsó vizsgarészt követő értekezleten a szóbeli vizsgarész tantárgyankénti érdemjegyét, továbbá a szakmai elmélet osztályzatát.

(2) A vizsgabizottság elnöke az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott döntéskor kezdeményezheti az írásbeli vizsgarész javasolt érdemjegyének megváltoztatását, ha a dolgozat javításánál az értékelési útmutatóban foglaltakat nem vették figyelembe, vagy a dolgozatban téves javítást, illetőleg ki nem javított hibát talált.

(3) A szakmai vizsga eredményét - a vizsgabizottság tagjainak jelenlétében - a vizsgabizottság elnöke hirdeti ki, majd röviden értékeli a szakmai vizsgát.

(4) Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott.

33. §

(1) Ha a vizsgázó a szakmai vizsgát megkezdte, de azt betegsége vagy más elfogadható indok miatt befejezni nem tudta, azokból a vizsgarészekből, illetőleg tantárgyakból, amelyekből még nem vizsgázott, pótlóvizsgát tehet.

(2) A szakképesítés megszerzéséhez javítóvizsgát kell tennie annak a vizsgázónak, aki

a) a szakmai vizsgán vagy a pótlóvizsgán a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott vizsgarészből, illetőleg egy vagy több - esetleg valamennyi - tantárgyból elégtelen osztályzatot, illetőleg érdemjegyet kapott,

b) a szakmai vizsgán elfogadható ok nélkül nem jelent meg, illetőleg azt alapos indok nélkül megszakította, továbbá akit

c) szabálytalanság miatt a vizsgabizottság a szakmai vizsga folytatásától eltiltott.

(3) Javítóvizsgát a (2) bekezdés a) pontjában felsorolt esetekben abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelen osztályzattal, illetőleg érdemjeggyel értékelték. A (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a vizsgát teljes egészében meg kell ismételni.

(4) A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint - ha a szakmai és vizsgakövetelmény másképp nem rendelkezik - megismételhető.

(5) Ha a szakmai vizsgán a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették valamelyik vizsgarészből, illetőleg tantárgyból - ha a szakmai és vizsgakövetelmény másképp nem rendelkezik - a vizsgát más vizsgarészből, illetőleg tantárgyból folytathatja.

(6) A sikertelen szakmai vizsga és a javítóvizsga

a) ugyanazon vizsgaidőszakban, illetőleg

b) a vizsgaidőszakoktól eltérő időben szervezett szakmai vizsga esetében a vizsga befejezését követő harminc napon belül nem tehető le.

[10]

34. §[11]

A SZAKMAI VIZSGA IRATAI

A törzslap

35. §

(1) A vizsgázóról a szakmai vizsga megkezdése előtt két példányban az 1. számú melléklet szerinti törzslapot kell kiállítani.

(2) Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakmai vizsga esetén a törzslap kiállítása az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésről szóló 45/1997. (III. 12.) Korm. rendelet 13. §-ában előírt rendelkezéseknek megfelelően történhet.

(3) A törzslapra az adatokat eredeti okiratok, illetőleg igazolások alapján a nyomtatvány kitöltési utasításának megfelelően kell bejegyezni.

(4) A törzslapot a nemzetiségi iskolában, továbbá ha a vizsgázó a szakmai vizsgán az idegen nyelven kívül más tantárgyból is idegen nyelven köteles vizsgázni, a magyar nyelven kívül nemzetiségi és magyar nyelven is vezetni kell.

(5) A törzslappal egyező tartalmú törzslapkivonatot kérésre ki kell adnia vizsgázónak.

(6) A törzslapot (a külív első oldalán) a vizsgabizottság elnöke, tagjai és jegyzője, valamint a vizsgaszervező vezetője írja alá.

Az osztályozóív

36. §

(1) A vizsgázó érdemjegyeit és osztályzatait a vizsgaszervező által készített osztályozóívre kell rávezetni.

(2) Az osztályozóívet a vizsgabizottság elnöke, tagjai és jegyzője, valamint a vizsgaszervező vezetője, továbbá a vizsgabizottság munkáját segítő tanár írja alá. Az osztályozóívet a szakmai vizsga jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

A szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítvány

37. §

(1)[12] Ha a vizsgázó a szakmai és vizsgakövetelménynek megfelelően eredményes szakmai vizsgát tett, a Magyar Köztársaság címerével ellátott, a 2. számú melléklet alapján készült szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) kap. A bizonyítványt a nemzetiségi iskolában, továbbá, ha a vizsgázó a szakmai vizsgán az idegen nyelven kívül más tantárgyból is idegen nyelven köteles vizsgázni, a magyar nyelven kívül nemzetiségi nyelven is ki kell állítani. Az idegen nyelven kiállított szakmai bizonyítványt államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványként nem lehet felhasználni.

(2)[13] A vizsgázó kérésére a bizonyítvány kiadásával egyidejűleg, vagy azt követően magyar, angol, német vagy francia nyelven kiállított szakmai bizonyítvány kiegészítőlapot (a továbbiakban: bizonyítvány kiegészítőlap) kell a vizsgaszervező vezetőjének kiadnia, amelynek tartalmaznia kell a bizonyítványt kiállító intézmény nevét és jogi státuszát, a bizonyítvány sorozatjelét, sorszámát, a bizonyítvány kiállításának időpontját, a kötelező szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak megnevezését, illetőleg a szakmai elméleti és gyakorlati vizsga osztályzatait, valamint a szakképzés folyamatára vonatkozó információkat. A bizonyítvány kiegészítőlap általános felépítését a 4. számú melléklet tartalmazza. Bizonyítvány kiegészítőlapként csak az oktatási miniszter által jóváhagyott nyomtatvány használható.

(3)[14] A bizonyítvány kiegészítőlap nyomtatványt a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza, vagy a nyomtatvány a Nemzeti Szakképzési Intézet (a továbbiakban: NSZI) honlapján található "Nemzeti Referencia Központ"-ról tölthető le. A bizonyítvány kiegészítőlap vizsgaszervező által kitöltendő nyomtatványa a szakmai és vizsgakövetelményektől függő tartalommal kerül kiadásra. A kitöltött bizonyítvány kiegészítőlapot a vizsgaszervező vezetője aláírásával és az intézmény bélyegzőjével hitelesíti.

(4)[15] A bizonyítvány kiegészítőlap kiadásáért a kérelmező térítési díjat fizet a vizsgaszervező részére. A térítési díj a bizonyítvány kiegészítőlap kiadásával kapcsolatos igazolt költség fedezetéül szolgál, amelynek összege a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított, az adott naptári év január 1-jén érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összegének öt százaléka kiegészítőlaponként.

(5)[16] A vizsgabizottság jegyzője a törzslap alapján - a törzslapon szereplő adatokkal egyezően - a 35. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kiállítja a bizonyítványt. A szakmai vizsgabizottság körbélyegzőjének lenyomatával ellátott bizonyítványt a vizsgabizottság elnöke és a vizsgaszervező vezetője írja alá.

(6)[17] Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról - kérelemre - a törzslap alapján a vizsgaszervező, illetve ha a vizsgaszervező jogutód nélkül megszűnt, vagy a vizsgaszervező iratai megsemmisültek, a főjegyző állít ki bizonyítványmásodlatot.

(7)[18] Törzslap hiányában a bizonyítvány megszerzését és tartalmát igazoló közokirat (személyi igazolvány, munkakönyv, munkaügyi nyilvántartás stb.) alapján a vizsgaszervező vezetője pótbizonyítványt állít ki. A pótbizonyítványban azokat az adatokat lehet feltüntetni, amelyek a kiállítás alapjául szolgáló közokiratból megállapíthatók.

(8)[19] A nemzetiségi iskolában és a két tanítási nyelvű iskolában (osztályban, csoportban) szerzett bizonyítványt magyar nyelven, továbbá a nemzetiség, illetőleg az oktatás nyelvén kell kiállítani. Ezt a rendelkezést az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról készített bizonyítványmásodlat, illetőleg pótbizonyítvány kiállításakor is alkalmazni kell.

(9)[20] A vizsgaszervező vezetője által elkészíttetett szakmai vizsgabizottság körbélyegzője külső ívén a vizsgaszervező megnevezését, a belső ívén a "mellett működő szakmai vizsgabizottság" szöveget, valamint a vizsgaszervező székhelyének a nevét, közepén a Magyar Köztársaság címerét tartalmazza.

(10)[21] A bizonyítványon a hibás bejegyzések javítására, névváltozás esetén a bizonyítvány cseréjére a vizsgaszervező vezetője, ha a vizsgaszervező jogutód nélkül megszűnt, a területileg illetékes főjegyző jogosult.

(11)[22] A bizonyítványmásodlatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni.

37/A. §[23]

(1) A szakmai vizsgáról a vizsga befejezését követően az 5. számú melléklet szerinti szakmai vizsgaösszesítő adatlapot kell kiállítani, amelyet a vizsgaszervező irattárában kell elhelyezni. A vizsgaszervező irattárában elhelyezésre kerülő szakmai vizsgaösszesítő adatlapok elláthatók folyamatos sorszámozással, és a tárgyév végén bekötve irattározhatóak.

(2) A vizsgaszervező vezetője a kitöltött és az általa aláírt (1) bekezdés szerinti vizsgaösszesítő adatlap adatait - számítógépes nyilvántartás céljából - elektronikus úton az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumként a vizsga befejezését követő harminc napon belül megküldi az NSZI elektronikus levélcímére. Az NSZI a szakmai vizsgaösszesítő elektronikus dokumentumának adatai alapján központi számítógépes nyilvántartást készít.

(3) Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról készített bizonyítványmásodlat vagy pótbizonyítvány hiteles másolatának adatait (az adatmezők nevét és azok tartalmát) a kiállító vizsgaszervező vezetője, vagy szakmai vizsgát szervező intézmény székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) önkormányzat főjegyzője - a bizonyítvány kiállítását követő harminc napon belül - a (2) bekezdésben meghatározottak szerint köteles megküldeni az NSZI-nek statisztikai felhasználás céljára.

(4) Az NSZI a számítógépes nyilvántartásához teljes körű, közvetlen és ingyenes adathozzáférést biztosít, valamint negyedévenként és évenként statisztikai adatszolgáltatást végez az oktatási miniszter és a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, valamint a szakképesítésért felelős miniszter számára.

Az iratkezelés és a selejtezés

38. §

(1) A törzslap és a bizonyítvány közokirat. A törzslap (külív, belív) és a bizonyítvány nyomtatvány használata a szakmai vizsgán kötelező. A nyomtatványok megrendelésére és átvételére csak a vizsgaszervező vezetője jogosult. A sorozatjellel és sorszámmal ellátott bizonyítvány, valamint a törzslap a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet alapján a "B" védelmi kategória szerint gyártott és forgalmazott nyomtatvány, amely szoros elszámolási kötelezettség alá esik. Az elrontott példányokat a selejtezést követően meg kell semmisíteni.

(2) A vizsga irataira a vizsgabizottság határozatait záradék formájában kell rávezetni.

(3)[24] A törzslap egy példányát a vizsgaszervező irattárában, egy példányát pedig a főjegyzői hivatal irattárában kell elhelyezni. A vizsgaszervező irattárában elhelyezésre kerülő törzslap nyomtatványokat folyamatos sorszámozással kell ellátni, és a tárgyév végén bekötve irattározni.

(4) A szakmai vizsgával kapcsolatos levelek, iratok és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a törzslapon és a bizonyítványon a hibás bejegyzések javítására, illetőleg a névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra a közoktatásról szóló törvény alapján a nevelési-oktatási intézmények működéséről kiadott 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. számú mellékletében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakmai vizsga iratainak őrzési ideje:

a) a törzslap nem selejtezhető, negyven év után az illetékes levéltárnak kell átadni,

b) a vizsgabizottság jegyzőkönyvei és az osztályozóívek tekintetében tíz év,

c)[25] az írásbeli dolgozatok és feladatlapok tekintetében a bizonyítvány kiadásától számított egy év.

Nemzetközi rendelkezések[26]

39. §

(1) Akit - nemzetközi megállapodás, annak hiányában viszonosság alapján - felmentettek a szakmai tantárgy(ak) tanulása alól, annak az adott tantárgy(ak)ból szakmai vizsgát sem kell tennie.

(2) Az Oktatási Minisztérium - a szakmai és vizsgáztatási követelményrendszer meghatározására feljogosított minisztériummal egyetértésben - a nemzetközi szerződés, egyezmény, ennek hiányában viszonosság alapján engedélyezheti, hogy a külföldi vizsgázó a rendeletben meghatározott vizsgaidőszaktól eltérő időben tegyen szakmai vizsgát.

40. §[27]

Záradékok

41. §

(1)[28] A 3. számú mellékletben felsorolt 1. számú záradékot a szakmai vizsga alapjául szolgáló iskolai (tanfolyami) bizonyítványra, illetőleg igazolásra, a 2-8. számú záradékot a törzslapra, illetőleg törzslap kivonatra kell rávezetni.

(2) Az 1-8. számú záradékot a vizsgaszervező vezetője, a 9, záradékot a honosítást végző szakképesítésért felelős minisztérium megbízottja írja alá és az intézmény, illetőleg a minisztérium körbélyegzőjével hitelesíti.

Záró rendelkezések

42. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követő harmadik hónap első munkanapjától kezdődően szervezett szakmai vizsgákra kell alkalmazni.

(2) E rendelet (1) bekezdésében megjelölt alkalmazási időponttal egyidejűleg hatályát veszti a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet módosításáról szóló 4/1996. (V. 24.) MüM rendelet.

Dr. Pálinkás József s. k.,

oktatási miniszter

1. számú melléklet a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelethez

2. számú melléklet a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelethez

3. számú melléklet a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelethez

4. számú melléklet a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelethez[30]

5. számú melléklet a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelethez[31]