58/2005. (XII. 9.) BM rendelet

a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek és az önkormányzati tűzoltóság hivatásos állományú tagjainak nyugellátása, hozzátartozói nyugellátása, valamint baleseti járadéka megállapításának eljárási rendjéről

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. §-a (2) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az érintett érdekképviseleti szervek egyetértésével - a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed a Belügyminisztérium hivatali szervezeteire, a minisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezetekre, a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetekre, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóságokra és a velük szolgálati viszonyban lévő hivatásos állomány tagjaira, valamint hozzátartozói nyugellátásra jogosult hozzátartozóira.

(2) E rendeletben foglaltakat az (1) bekezdésben meghatározott szervek szerződéses állományú tagjaira és hozzátartozóira is alkalmazni kell a Hszt. rájuk vonatkozó előírásai szerint.

SAJÁT JOGÚ NYUGELLÁTÁSOK

Szolgálati nyugdíj

(A Hszt. 182. §-ához)

2. §

(1) A szolgálati viszony nyugállományba helyezéssel történő megszüntetését írásban, parancs, határozat (a továbbiakban együtt: parancs) formájában kell elrendelni, amelynek tartalmaznia kell

a) a szolgálati viszony megszűnésének jogcímét,

b) a szolgálati viszony megszűnésének időpontját,

c) a nyugállományba helyezett szolgálati helyét, rendfokozatát és beosztását,

d) a ténylegesen hivatásos szolgálati viszonyban eltöltött időt,

e) a társadalombiztosítási szabályok szerinti szolgálati időt.

(2) A nyugállományba helyezésről szóló parancshoz mellékelni kell az (1) bekezdés e) pontja szerinti időtartamokról készült részletes kimutatást.

3. §

A - folyósítás nélküli - rögzített szolgálati nyugdíj megállapításánál a szolgálati időt a Hszt. 182. § (1) bekezdésében meghatározott szolgálati idő elérésének napjával kell lezártnak tekinteni. A rögzítés időpontja az ezt követő naptári nap.

4. §

(1) A Hszt. 182. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerinti egészségi, pszichikai, illetve fizikai alkalmatlanság tényét az illetékes belügyi orvosi felülvizsgáló bizottság (a továbbiakban: FÜV) állapítja meg, a b) pontja szerinti munkaképesség-csökkenés mértékét pedig az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Orvosszakértői Intézetének (a továbbiakban: OEP OOSZI) illetékes orvosi bizottsága szakvéleményben állapítja meg.

(2) A Hszt. 182. §-ának (5) bekezdése szerinti teljes összegű szolgálati nyugdíjat az 50. életév betöltése, illetőleg az 50%-os munkaképesség-csökkenés bekövetkezésének napjától kell megállapítani és folyósítani.

(3) A munkaképesség-csökkenés bekövetkezésének napjáról az OEP OOSZI illetékes orvosi bizottsága szakvéleményben nyilatkozik. Ha az orvosi bizottság a munkaképesség-csökkenés bekövetkezésének napjáról nem nyilatkozott, az általa kiadott orvosi szakvélemény kelte az irányadó.

A szolgálati nyugdíj megállapítása

(A Hszt. 183. §-ához)

5. §

(1) A szolgálati nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem megállapításánál a Hszt. 183. §-a alapján a nyugdíjazás kezdő napját megelőző 12 hónap - 365 nap (szökőév esetében 366 nap)- alatt, a szolgálati jogviszony keretében elért és a nyugdíj alapjául szolgáló, a számított személyi jövedelemadóval csökkentett illetményt és illetmény jellegű juttatást kell figyelembe venni.

(2) Amennyiben a nyugdíjalap számításának időszaka - az (1) bekezdés szerinti 12 hónapon belül - "két" év hónapjait (napjait) érinti, úgy az ún. tört évekre eső illetmény és illetmény jellegű juttatás összegét naptári évenként külön-külön kell megállapítani, és ezek együttes összegének 1/12-ed része képezi a nyugdíjalapot.

(3) A nyugdíj alapjául szolgáló illetmények közé az első hónapra csak teljes naptári hónapra kifizetett illetményt lehet felvenni, míg az utolsó napját megelőző időszakra eső jogviszony megszűnése esetén - az utolsó hónapra - tört időt kell igazolni.

(4) Ha a szolgálati jogviszony megszűnése előtt a jogosult más szervnél is teljesített szolgálatot, akkor a nyugellátás megállapításánál - erre az időszakra - a vezénylés, berendelés helyén elért, nyugdíjalapba beszámítható juttatásokat kell figyelembe venni.

(5) A Hszt. 182. § (8) bekezdése szerinti szolgálati nyugdíj megállapításakor a szolgálati nyugdíj rögzítésének időpontját megelőző 12 hónapra - 365 napra (szökőév esetében 366 napra)- kifizetett illetményt és illetmény jellegű juttatást kell figyelembe venni az (1) bekezdésben foglaltak szerint.

6. §

(1) A Hszt. 183. §-ának (2) bekezdése szerinti korlátozásoknak megfelelően, a nyugdíjalap megállapításánál az e rendelet 5. §-a szerinti illetmény és illetmény jellegű juttatások közül csak azokat lehet figyelembe venni, amelyekből a járulékfizetés - törvényben szabályozott - felső határának figyelembevételével nyugdíjjárulékot vontak, és azokat is csak a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti degresszív (sávosan csökkenő) mértékben.

(2) A szolgálati nyugdíj megállapítására és annak részbeni vagy teljes összegű folyósítására jogosult személy az ellátásra a szolgálati viszony megszüntetését követő naptól, a Hszt. 192. §-ának (1) bekezdése szerinti kéthavi ellátás figyelembevételével jogosult.

Rokkantsági nyugdíj

(A Hszt. 185. §-ához)

7. §

(1) A rokkantsági nyugdíjjogosultság megállapításához a munkaképesség-csökkenés mértékére vonatkozó orvosi bizottság véleménye szükséges.

(2) Az állomány azon hivatásos vagy szerződéses tagjának, akinek munkaképesség-csökkenését az OEP OOSZI illetékes orvosi bizottsága 67%-ban vagy azt meghaladó mértékben állapította meg, szolgálati viszonyát a Hszt. 56. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján felmentéssel meg kell szüntetni. Az érintett a rokkantsági nyugdíj folyósítására a szolgálati viszony megszüntetését követő naptól, a Hszt. 192. §-ának (1) bekezdése szerinti kéthavi ellátás figyelembevételével jogosult.

(3) A rokkantsági nyugdíj alapját képező havi illetményátlag megállapításánál a szolgálati nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(4) Az ideiglenesen rokkanttá nyilvánítottak esetében, ha az OEP OOSZI által elvégzett ismételt (soros) felülvizsgálat során a munkaképesség-csökkenés mértéke nem éri el a 67%-ot, a rokkantsági nyugdíj folyósítását az arról szóló határozat keltét követő második hónap első napjától határozattal kell megszüntetni.

(5) A megszüntetett rokkantsági nyugdíj helyett, ha a hivatásos állomány tagja a Hszt. 185. § (3) bekezdése szerinti szolgálati nyugdíjjogosultságot megszerezte, olyan összegű szolgálati nyugdíjat kell megállapítani a rokkantság ideje alatti nyugdíjemelések összegével megemelve, mint amilyen a megszüntetés időpontjában a jogosultat a rokkantság harmadik csoportjában megillette, vagy megillette volna.

(6) A megszüntetett rokkantsági nyugdíj helyett határozattal megállapított szolgálati nyugdíjat a jogosult részére a rokkantsági nyugdíj megszüntetése napját követő naptól teljes összegben kell folyósítani.

8. §

(1) Ha az ismételt (soros) orvosi felülvizsgálat során a rokkantság fennállása mellett annak csoportja megváltozik - az állapotváltozásnak megfelelően - a rokkantsági nyugdíj összegét is módosítani kell.

(2) Az állapotváltozás időpontja az állapotváltozásnak a jogszabályban meghatározott orvosszakértői szervek által megállapított napja, ennek hiányában az orvosi vizsgálat -állapotrosszabbodás esetén azonban legkorábban az állapotrosszabbodás bejelentésének - napja.

(3) Az emelt összegű rokkantsági nyugdíjat - állapotrosszabbodás esetén - az ismételt (soros) felülvizsgálat hónapját követő hónap első napjától, a csökkentett összegű rokkantsági nyugdíjat - állapotjavulás esetén - pedig a felülvizsgálat időpontját követő második hónap első napjától kell folyósítani.

(4) A hivatásos szolgálat felső korhatárának betöltése után a rokkantsági nyugdíj összegét állapotváltozás miatt módosítani nem lehet.

BALESETI ELLÁTÁSOK

(A Hszt. 186. §-ához)

Baleseti rokkantsági nyugdíj

9. §

(1) A hivatásos állomány tagja baleseti rokkantsági nyugdíjra való jogosultságának megállapításához

a) az állományilletékes parancsnok által kijelölt szervnek a baleset (megbetegedés) szolgálati kötelmekkel való összefüggését minősítenie kell, valamint

b) az OEP OOSZI illetékes orvosi bizottsága a munkaképesség-csökkenés mértékét orvosszakértői véleményben állapítja meg, továbbá kimondja, hogy a munkaképesség-csökkenés a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetből ered.

(2) A szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset (betegség) minősítésének szabályait külön rendelet tartalmazza.

10. §

(1) A baleseti rokkantsági nyugdíjat a szolgálati viszony megszüntetését követő naptól, a Hszt. 192. § (1) bekezdése szerinti kéthavi ellátás figyelembevételével kell folyósítani.

(2) A baleseti rokkantsági nyugdíj alapját képező havi illetményátlag megállapításánál a szolgálati nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(3) Amennyiben a baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő egészségi állapotának változása miatt más rokkantsági csoportba kerül, a baleseti rokkantsági nyugdíjat a 8. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint kell módosítani.

(4) Az ideiglenesen baleseti rokkanttá nyilvánítottak esetében, ha az OEP OOSZI által elvégzett ismételt (soros) felülvizsgálat során a munkaképesség-csökkenés mértéke nem éri el a 67%-ot, a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósítását a 7. § (4)-(6) bekezdése szerint kell megszüntetni.

(5) Szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy szolgálati eredetű betegség alapján folyósított baleseti rokkantsági nyugdíj megszüntetése esetén vizsgálni kell a baleseti járadékra való jogosultságot.

Baleseti járadék

11. §

(1) A baleseti járadék megállapítására igénybejelentés alapján, a jogosult kérelmére kerül sor. A baleseti járadék iránti igényt a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül, illetve a foglalkozási megbetegedés megállapítását követő egy éven belül lehet a kérelem benyújtásával érvényesíteni.

(2) A baleseti járadékra vonatkozó igényt az állományilletékes parancsnok - a pénzügyi és egészségügyi szerv adatszolgáltatási kötelezettsége mellett - a személyügyi szerv útján köteles felterjeszteni a Belügyminisztérium nyugdíjmegállapító szervéhez, ha az orvosszakértői vélemény szerint a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetből (megbetegedésből) eredő munkaképesség-csökkenés mértéke a 16%-ot eléri, vagy meghaladja.

(3) Az igénybejelentéshez mellékelni kell az eredeti

a) baleseti jegyzőkönyvet,

b) a munkaképesség-csökkenés mértékét megállapító, az OEP OOSZI által kiadott orvosszakértői véleményt,

c) szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetet minősítő határozatot, a baleset részletes körülményeinek leírását tartalmazó indokolással,

d) a baleseti ellátás megállapításához szükséges illetményigazolásokat és a nyugdíjjárulék levonását igazoló járulék-elszámolási nyilvántartó lapot.

12. §

(1) A baleseti járadékra való jogosultság a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset napjától, a szolgálatból eredő betegség következtében megállapított baleseti járadék esetén az ebből származó munkaképesség-csökkenés megállapítása hónapjának első napjától kezdődik.

(2) A baleseti járadék alapját - az 5. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével - a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset időpontját, megbetegedés okozta munkaképesség-csökkenés esetén annak orvosi szakvéleményben megállapított időpontját megelőzően elért illetmény, kereset alapján kell megállapítani.

(3) A szolgálati kötelmekkel összefüggő újabb baleset (betegség) esetén a következményeket együttesen kell figyelembe venni. Az együttes következmények alapján a baleseti járadék összegét újból meg kell állapítani, ha a járadékos az újabb baleset (betegség) következtében magasabb baleseti fokozatba kerül.

13. §

(1) Amennyiben az ismételt orvosi felülvizsgálat során a munkaképesség-csökkenés mértéke a 16%-ot nem éri el, az erre vonatkozó orvosi szakvéleményben megállapított időpontot követő második hónap első napjától kell a baleseti járadék folyósítását határozattal megszüntetni.

(2) Ha a munkaképesség-csökkenés két éven belül újból eléri a 16%-ot, a baleseti járadékra való igény újból megnyílik.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott két évet attól a naptól kell számítani, amelytől az I. fokozatba tartozó baleseti járadékot megállapították.

HOZZÁTARTOZÓI NYUGELLÁTÁS

Özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj

(A Hszt. 187-188. §-aihoz)

14. §

A hivatásos állomány elhunyt tagjának az elhalálozásakor vele nem közös háztartásban élő, nyugellátásra jogosult hozzátartozói részére megállapított ellátást az elhunyt halála napjától, a jogosultság későbbi bekövetkezése esetén pedig a bekövetkezés napjától kell folyósítani.

15. §

Akinek szolgálati nyugdíját a felső korhatár elérése előtt nem, vagy csökkentett mértékben folyósították, elhalálozása esetén a hozzátartozók ellátását a teljes összegű szolgálati nyugdíj alapján kell megállapítani.

A NYUGELLÁTÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELJÁRÁSI RENDJE

(A Hszt. 191. §-ához)

16. §

(1) A Hszt. 191. § (1) bekezdése alapján járó nyugellátásokat a Belügyminisztérium nyugdíjmegállapító szerve határozattal állapítja meg. A megállapított nyugellátást az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja.

(2) A nyugdíjmegállapító szerv a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően a 17. § (2) bekezdése szerint megküldött okmányok alapján hivatalból hoz határozatot

a) a szolgálati nyugdíjról,

b) a rokkantsági nyugdíjról,

c) a szolgálati nyugdíj Hszt. 182. § (8) bekezdése szerinti megállapításáról és rögzítéséről.

(3) A nyugdíjmegállapító szerv kérelemre bírálja el és hoz határozatot minden egyéb nyugdíjigény tárgyában, így különösen

a) a baleseti járadékról,

b) a szülői nyugdíjigények elbírálásáról,

c) a hivatásos és szerződéses állomány elhunyt tagjának özvegye (élettársa) és árvái nyugellátásáról,

d) az elvált vagy különélő házastárs özvegyi nyugdíjigénye elbírálásáról,

e) az OEP OOSZI illetékes orvosi bizottsága által kiadott szakvélemény alapján a rokkantsági nyugdíj és a baleseti járadék összegének módosításáról, illetve azok folyósításának megszüntetéséről, továbbá a családtagok rokkantság alapján folyósítható ellátásáról,

f) a nem folyósított vagy csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíj teljes összegben való folyósítására irányuló igényről,

g) a feltételek hiányában megszüntetett rokkantsági nyugdíj, illetve baleseti járadék ismételt megállapítására irányuló igényekről,

h) a munkaképesség-csökkenés megállapított mértékével kapcsolatban benyújtott kérelem elbírálásáról,

i) a Hszt. hatálybalépése után nyugállományba helyezettek esetében az 50. életév betöltésekor a teljes összegű nyugdíj folyósításáról.

(4) A nyugellátásra vonatkozó határozatot meg kell küldeni

a) a nyugellátásra jogosultnak, illetve igénylőnek,

b) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak,

c) az állományilletékes parancsnoknak.

17. §

(1) A 16. § (2) és (3) bekezdésében felsorolt nyugdíjigényeket - a nyugdíjrögzítés kivételével - az erre a célra rendszeresített, az igénylő aláírásával, továbbá az állományilletékes parancsnok aláírásával és bélyegzőjével ellátott adatlapon kell bejelenteni, és az igény elbírálásához szükséges eredeti dokumentumokkal együtt a nyugdíjmegállapító szervhez kell felterjeszteni. A hivatásos állomány tagja magánnyugdíjpénztári tagsága esetén az igénylő adatlaphoz csatolni kell a magánnyugdíjpénztári belépési nyilatkozat, illetve visszalépés esetén a visszalépést igazoló dokumentum eredeti vagy hitelesített másolati példányát.

(2) Az állományilletékes parancsnok a szolgálati viszony megszűnését, illetve a 3. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyban töltött idő elérését követő 15 napon belül köteles gondoskodni a nyugdíjjogosultságot elértek, a hivatásos állományból nyugállományba helyezettek, illetőleg elhunytak hozzátartozói nyugellátásának elbírálásához előírt okmányoknak - a személyügyi és a pénzügyi szervek adatszolgáltatási kötelezettsége mellett - a nyugdíjmegállapító szervhez történő megküldéséről.

(3) A - folyósítás nélküli - rögzített szolgálati nyugdíj megállapítása határozattal történik, amelynek egy példányát - számfejtési melléklettel - az érintett részére kell megküldeni. A határozat egy-egy példányát a jogosult személyi anyagába, illetve a nyugdíjmegállapító szervnél kell irattárba helyezni.

(4) Ha mulasztás miatt az ellátás megállapítására - és folyósítására - késedelmesen kerül sor, úgy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 80. §-ában meghatározott késedelmi kamatot a mulasztást elkövető szerv köteles megfizetni.

(5) A megállapított és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által megelőlegezett késedelmi kamatot a mulasztásért felelős szerv gazdasági vezetője az erről szóló értesítés megérkezésétől számított 60 napon belül a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság szolgáltatási számlájára köteles átutalni.

18. §

A nyugdíjmegállapító szerv által hozott határozat ellen a Hszt. 191. §-ának (2) bekezdése szerinti fellebbezést a belügyminiszterhez címezve, a nyugdíjmegállapító, szervhez kell benyújtani. A nyugdíjmegállapító szerv a fellebbezést - előkészítő irattal együtt - 8 napon belül köteles felterjeszteni. A másodfokon meghozott határozatot az érintett részére az első fokú nyugdíjmegállapító szerv küldi meg.

A NYUGDÍJJOGOSULTSÁGRA VONATKOZÓ EGYÉB SZABÁLYOK

Átmeneti ellátás

(A Hszt. 192. §-ához)

19. §

(1) A Hszt. 192. §-a szerinti kéthavi illetmény nyugellátásnak minősül. Amennyiben a kéthavi nyugdíjat helyettesítő illetmény egy hónapra eső része kevesebb a megállapított nyugellátás összegénél, úgy annak kéthavi különbözetét a munkáltató utólag köteles a jogosultnak kifizetni.

(2) Ha a hivatásos vagy a szerződéses állomány tagja meghalt, a kéthavi illetményt az elhalttal annak haláláig együtt élő, nyugellátásra jogosult hozzátartozóknak - házastárs, élettárs, gyermek, szülő sorrendben - kell kifizetni. Ebben az esetben a kéthavi illetmény az özvegyi nyugdíj első kéthavi összegét helyettesíti.

(3) A kéthavi illetményt a hivatásos állomány tagjának a hivatásos szolgálati jogviszony utolsó napján, a (2) bekezdés szerinti hozzátartozóknak pedig tizenöt napon belül kell kifizetni.

(4) A szolgálati nyugdíj rögzítéséről szóló határozatban a magánnyugdíjpénztári tagságtól függetlenül kerül-megállapításra a szolgálati nyugdíj összege. Csak a tényleges nyugállományba vonulásról szóló határozat veszi figyelembe a szolgálati nyugdíj összegének megállapításakor a magánnyugdíjpénztári tagság tényét.

(5) A szolgálati nyugdíj rögzítéséről szóló határozatban a nyugdíjat terhelő tartozások elbírálására is ugyanez vonatkozik.

Záró rendelkezések

20. §

(1) Azon hivatásos állományúak esetében, akik 2005. március 8-a előtt elérték vagy meghaladták a 25 éves szolgálati idejüket, a szolgálati nyugdíj rögzítését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a megszerzett szolgálati idejük (teljes évek) szerint kell megállapítani a szolgálati nyugdíjat.

(2) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a szolgálati viszonyban állók nyugellátásának eljárási rendjéről szóló 25/1997. (III. 26.) BM rendelet, továbbá a módosításáról szóló 23/2000. (VIII. 29.) BM rendelet hatályát veszti.

Dr. Lamperth Mónika s. k.,

belügyminiszter