2005. évi LXIV. törvény

a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről[1]

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A törvény hatálya Budapestre és Pest megyének a Budapesti Agglomerációhoz tartozó településeire, illetve települési önkormányzataira (a továbbiakban együtt: Budapesti Agglomeráció) terjed ki. A Budapesti Agglomeráció területéhez tartozó települések felsorolását az 1/1. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell a Budapesti Agglomeráció területén alkalmazni.

1/A. §[2] (1) E törvény alkalmazásában

1. humán infrastruktúra kapacitása: városias települési térség területén, illetve hagyományosan vidéki települési térség területén a népesség alapellátását szolgáló nevelési, oktatási, egészségügyi és igazgatási intézményi ellátás biztosítása,

2. jelentős közösségi közlekedési csomóponti megállóhely: olyan megállóhely, ahol legalább 1000 utas/nap munkanapi átszálló utasforgalom számolható,

3. különleges rendeltetésű térség: olyan térség, amelybe erdőterületek, mezőgazdasági területek, valamint - a különleges beépítésre nem szánt területek köréből - az egészségügyi, sportolási, valamint megújuló energiaforrás hasznosítási területek tartoznak,

4. magas zöldfelületi arányú települési térség: olyan térség, amelybe összességében 15%-nál alacsonyabb beépítettségű területek tartoznak,

5. műszaki infrastruktúra kapacitása: városias települési térség területén, illetve hagyományosan vidéki települési térség területén a szükséges közúti közlekedési, vasúti közlekedési és közüzemi ellátás biztosítása,

6. nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség: 5 hektárnál nagyobb kiterjedésű térség, amelybe megkülönböztetett védelmet és szabályozást igénylő olyan összefüggő települési zöldfelületek tartoznak, amelyek a települések szerkezetének meghatározó jelentőségű elemei,

7. történelmi sportterület: 1914. előtt sportolási célra használt terület.

(2) Az e törvényben szereplő - az (1) bekezdésben nem említett - fogalmakra az OTrT 2. §-ában foglalt meghatározásokat kell alkalmazni.

2. §[3] A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve

a) a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervét (a továbbiakban: Szerkezeti Terv), valamint

b) a Budapesti Agglomeráció Övezeti Tervét (a továbbiakban: Övezeti Terv) tartalmazza.

II. Fejezet

Szerkezeti Terv

3. § (1)[4] A Szerkezeti Terv a településrendszert és a térségi területfelhasználásnak és a műszaki infrastruktúra-hálózatnak a térbeli rendjét határozza meg, M = 1:50 000 méretarányban.

(2) A Szerkezeti Tervet a 2. számú (térképi) melléklet* tartalmazza.[5]

4. §[6] A Budapesti Agglomeráció térségi területfelhasználási kategóriái a következők:

a) legalább 5 hektár területű térségek:

aa) erdőgazdálkodási térség,

ab) nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség,

ac) magas zöldfelületi arányú települési térség,

b) legalább 10 hektár területű térségek:

ba) mezőgazdasági térség,

bb) különleges rendeltetésű térség,

c) területi korlát nélküli térség:

ca) városias települési térség,

cb) hagyományosan vidéki települési térség,

cc) építmények által igénybe vett térség,

cd) vízgazdálkodási térség.

[7]

5. §[8] (1) Települési térségek a városias települési térség, a hagyományosan vidéki települési térség, a nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség, valamint a magas zöldfelületi arányú települési térség.

(2) Városias települési térségben és a hagyományosan vidéki települési térségben új lakóterület, vegyes terület, gazdasági terület, illetve üdülőterület abban az esetben jelölhető ki, ha

a) a tervezett területfelhasználás jól illeszthető a település meglevő szerkezetéhez,

b) táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és árvízvédelmi szempontok alapján nem sért társadalmi érdeket, és

c) a tervezett funkció ellátásához szükséges műszaki infrastruktúra kapacitás azt lehetővé teszi vagy a terület igénybevételével párhuzamosan kiépül.

(3)[9] Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 méternél közelebb csak az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak a területrendezési hatósági eljárás során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki.

(4) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben új lakóterületet, illetve vegyes területet csak a települési területhez kapcsolódóan lehet kijelölni.

(5) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben 5 hektárt meghaladó kiterjedésű, illetve legalább 300 lakás elhelyezésére alkalmas új lakóterület vagy vegyes terület kijelölésére ott van lehetőség, ahol annak a meglévő, vagy kiépítendő kötöttpályás közösségi közlekedés megállóhelytől a közforgalom számára szabályosan használható közúton mért távolsága nem haladja meg az 5 km-t.

(6) Városias települési térségben és a hagyományosan vidéki települési térségben új beépítésre szánt területen a lakóterület, illetve vegyes terület növelésével egyidejűleg a területnövekmény legkevesebb 5%-ának megfelelő kiterjedésű, legalább 50%-ában a beépítésre szánt területtel kapcsolatban lévő zöldterületet kell kijelölni.

(7) A nagy kiterjedésű zöldterületi települési térségben csak zöldterület, továbbá - a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt különleges terület területfelhasználási egység köréből - sportolási célú terület, valamint temetőterület jelölhető ki.

(8) A magas zöldfelületi arányú települési térségnek

a) legfeljebb 30%-án beépítésre szánt üdülőterület, illetve - a beépítésre szánt különleges terület területfelhasználási egység köréből - oktatási, egészségügyi és sport célú terület,

b) legalább 70%-án beépítésre nem szánt terület

alakítható ki.

(9) A 7000 m2 nettó eladótérnél nagyobb új kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű építmény ott helyezhető el, ahol az építmény bejárata 300 méternél nem hosszabb gyalogos közlekedéssel megközelíthető a meglévő, vagy a tervezett funkció megvalósításával együtt kiépítendő jelentős közösségi közlekedési csomóponti megállóhelytől számítva.

[10]

6. §[11] (1) Az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ában erdőterület területfelhasználási egységbe, illetve természetközeli terület (ezen belül kizárólag karsztbokorerdő) területfelhasználási egységbe kell sorolni. A védelmi elsődleges rendeltetésű erdőterületként és a természetközeli területként besorolt területfelhasználási egységek kiterjedése nem csökkenhet.

(2) Az egyes településeken lévő, erdőterületként besorolt területfelhasználási egységek nagysága - a település közigazgatási területére vetítve - összességében nem csökkenhet.

[12]

7. §[13] (1) A mezőgazdasági térség legalább 90%-át mezőgazdasági terület, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A mezőgazdasági térség legfeljebb 10%-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható.

(2) A település közigazgatási területére vonatkoztatott területén a városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség növekménye nem haladhatja meg az 1/3. számú mellékletben található területi mérleg szerinti városias települési térség és hagyományosan vidéki települési térség területének 2%-át. A városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség növekményére is alkalmazni kell az 5. § (1)-(6) bekezdés előírásait.

(3)[14] A (2) bekezdésben rögzített növekményen felül csak az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak a területcserére vonatkozó térségi területfelhasználási engedélye alapján és legfeljebb olyan mértékben bővíthető a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség kiterjedése, amilyen mértékben a Szerkezeti Tervben rögzítetthez képest máshol - a mezőgazdasági térség javára - csökken a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség kiterjedése. A területcsere során a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség területének nagysága nem változhat. A területcserét táj- és természetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és árvízvédelmi szempontok alapján és úgy kell végrehajtani, hogy ne sértsen társadalmi érdekeket. A területcseréről az azt kezdeményező települési önkormányzat az érintetteket a helyben szokásos módon tájékoztatja.

[15]

8. §[16] (1) A különleges rendeltetésű térség teljes területén a településrendezési eszköz készítése során beépítésre nem szánt különleges vagy más beépítésre nem szánt területfelhasználási egység jelölhető ki.

(2) A 10 hektárt meghaladó sportolási célú területet beépítésre nem szánt különleges terület területfelhasználási egységbe kell sorolni.

[17]

9. §[18] (1) Az országos és a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az egyedi építmények elhelyezkedését a 2. számú (térképi) melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/2. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az országos és a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények kialakítását az OTrT 1/1-10. számú mellékletében, valamint az e törvény 1/2. számú mellékletében megjelölt települések közigazgatási területének érintésével és a 2. számú (térképi) melléklet figyelembevételével kell meghatározni.

[19]

10. §[20] A vízgazdálkodási térséget legalább 95%-ban vízgazdálkodási terület, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A fennmaradó részen olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely nem veszélyezteti a vízgazdálkodás érdekeit.

III. Fejezet

Övezeti Terv

11. § (1) Az Övezeti Terv a Budapesti Agglomerációban érvényesítendő sajátos területrendezési szabályok érvényesítésére kijelölt kiemelt térségi övezeteket M = 1:50 000 méretarányban határozza meg.

(2)[21] Az Övezeti Tervet a 3. számú (térképi) melléklet tartalmazza, amely 3/1-22. jelű övezeti tervlapokból áll.

12. §[22] A térségi övezetek a következők:

a) magterület övezete,

b) ökológiai folyosó övezete,

c) puffer terület övezete,

d) kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete,

e) kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete,

f) erdőtelepítésre alkalmas terület övezete,

g) országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete,

h) térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete,

i) országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete,

j) térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete,

k) világörökség és világörökség-várományos terület övezete,

l) történeti települési terület övezete,

m) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete,

n) felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete,

o) ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete,

p) rendszeresen belvízjárta terület övezete,

q) nagyvízi meder övezete,

r) földtani veszélyforrás területének övezete,

s) vízeróziónak kitett terület övezete,

t) széleróziónak kitett terület övezete,

u) kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete,

v) honvédelmi terület övezete.

[23]

13. §[24] (1) A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

(2) A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet.

[25]

14. §[26] A térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezet területén az érintett települések településszerkezeti tervének készítése és módosítása során a térségi összefüggéseket, környezetvédelmi, és tájvédelmi szempontokat is figyelembe vevő tájrendezési tervet kell készíteni.

[27]

15. §[28] Az érintett települések településrendezési eszközeiben ki kell jelölni a honvédelmi érdeket szolgáló területek korlátozásmentes működését biztosító védőterületeket.

[29]

16. §[30] (1) A magterület övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha

a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, vagy

b) a magterület övezetében történelmi sportterületek találhatók, és

c) a kijelölést más jogszabály nem tiltja.

(2) Az (1) bekezdés a) és c) pontjában vagy b) és c) pontjában szereplő kivételek együttes fennállása esetén a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. Az (1) bekezdés b) és c) pontjában szereplő feltételek együttes fennállása esetén történő kijelölés csak a történelmi sportterületeken belül történhet.

17. §[31]

Komplex környezeti rehabilitációt igénylő területek

18. §[32]

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek

19. §[33]

Honvédelmi és katasztrófavédelmi területek

20. §[34]

IV. Fejezet

Hatályba léptető és vegyes rendelkezések

21. § (1)[35] Ez a törvény 2005. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésétől az 1027/1986. (V. 22.) MT határozattal jóváhagyott Budapesti Agglomeráció regionális rendezési tervét nem lehet alkalmazni.

(3)[36]

(4)[37]

(5)[38]

(6)[39]

(7) E törvény végrehajtására a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben foglalt eljárási szabályok irányadóak.

(8) E törvény alkalmazásában - a főváros esetében - település alatt a főváros közigazgatási területe értendő.

(9)[40]

(10)[41]

(11)[42]

22. §[43] (1) E törvénynek a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 2011. évi LXXXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: BATrTMód.) megállapított 1/A. §-ában, 3. § (1) bekezdésében, 4-10. §-ában, 12-15. §-ában, 1/2. számú mellékletében, 1/3. számú mellékletében, 2. számú mellékletében, valamint 3. számú mellékletében foglalt rendelkezéseit a BATrTMód. hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2)[44] A BATrTMód. hatálybalépése előtt elfogadott településrendezési eszközöket a főváros és az e törvény hatálya alá tartozó egyéb települések esetében 2015. december 31-ig összhangba kell hozni e törvénnyel.

(3)[45] Az olyan beépítésre szánt területet, amelyet az elfogadott településrendezési eszköz a BATrTMód. hatálybalépése előtt már beépítésre szánt területnek nyilvánított, továbbra is ilyen területnek kell tekinteni, kivéve ha ez a terület az OTrT 2. mellékletét képező Országos Szerkezeti Terv és az OTrT 1/1-11. melléklete által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok vagy egyedi építmények, vagy e törvény 2. számú (térképi) mellékletében meghatározott Szerkezeti Terv szerinti térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok vagy egyedi építmények területére esik.

Mádl Ferenc s. k. ,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k. ,

az Országgyűlés elnöke

1/1. számú melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez

A Budapesti Agglomeráció területéhez tartozó települések

Budapest

Alsónémedi

Biatorbágy

Budajenő

Budakalász

Budakeszi

Budaörs

Csobánka

Csomád

Csömör

Csörög

Délegyháza

Diósd

Dunabogdány

Dunaharaszti

Dunakeszi

Dunavarsány

Ecser

Erdőkertes

Érd

Felsőpakony

Fót

Göd

Gödöllő

Gyál

Gyömrő

Halásztelek

Herceghalom

Isaszeg

Kerepes

Kistarcsa

Kisoroszi

Leányfalu

Majosháza

Maglód

Mogyoród

Nagykovácsi

Nagytarcsa

Ócsa

Őrbottyán

Páty

Perbál

Pécel

Pilisborosjenő

Piliscsaba

Pilisjászfalu

Pilisszántó

Pilisszentiván

Pilisszentkereszt

Pilisszentlászló

Pilisvörösvár

Pomáz

Pócsmegyer

Pusztazámor

Remeteszőlős

Solymár

Sóskút

Szada

Százhalombatta

Szentendre

Szigethalom

Szigetmonostor

Szigetszentmiklós

Sződ

Sződliget

Tahitótfalu

Taksony

Tárnok

Telki

Tinnye

Tök

Tököl

Törökbálint

Üllő

Üröm

Vác

Vácrátót

Vecsés

Veresegyház

Visegrád

Zsámbék

1/2. számú melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez[46]

Országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények

1. Közlekedési hálózatok és egyedi építmények

1.1. Gyorsforgalmi utak

1.2. Főutak

1.2.1. A főúthálózat elemei

1.2.2. Új főúti kapcsolatok

1.2.3. Főutak tervezett településelkerülő szakaszai

1.3. Térségi mellékutak

1.4. Hidak

1.4.1. Főúton tervezett Duna-hidak

1.4.2. Térségi mellékúton lévő Duna-hidak

1.5. Vasútvonalak

1.5.1. Az országos vasúti törzshálózat elemei

1.5.1.1. Az országos vasúti törzshálózat tervezett elemei

1.5.2. Vasúti mellékvonal

1.6. A repülőterek besorolása

1.7. Kerékpárút hálózat

1.7.1. Országos kerékpárút törzshálózat elemei

1.7.2. Térségi kerékpárút-hálózat elemei

1.8. Kikötők

1.8.1. Nemzetközi és országos jelentőségű közforgalmú kikötők

1.8.2. Határkikötő

1.8.3. Térségi közforgalmú kikötő

1.8.4. Személyforgalmi kikötő

1.9. Kompátkelőhely

1.10. Térségi jelentőségű P+R parkolók

1.11. Logisztikai központok

2. Energiaellátást biztosító hálózatok

2.1. Egyéb erőművek és kiserőművek

2.1.1. Egyéb erőművek

2.1.2. Kiserőművek

2.2. A villamosenergia-átviteli és elosztóhálózat távvezeték elemei

2.2.1. 400 kV-os átviteli hálózat távvezeték elemei

2.2.2. 220 kV-os átviteli hálózat távvezeték elemei

2.2.3. Az átvitelt befolyásoló 120 kV-os elosztó hálózat

2.2.4. Térségi ellátást biztosító 120 kV-os elosztó hálózat

2.3. Szénhidrogén szállítóvezetékek

2.3.1. Nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezetékek

2.3.2. Térségi szénhidrogén szállítóvezetékek

1/3. számú melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez[47]

Területi mérleg

2. számú (térképi) melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez[48]

3. számú (térképi) melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez[49]