11/2006. (II. 3.) FVM rendelet

az Izsáki Arany Sárfehér védett eredetű borról

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. §-a (1) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

Kizárólag e rendelet szerint készített borok esetén használható az "Izsáki Arany Sárfehér" védett eredetű bor elnevezés.

A szőlő származási helye

2. §

Izsáki Arany Sárfehér bort készíteni csak a Kunsági borvidék Izsák, Ágasegyháza, Orgovány, Páhi, Fülöpháza, Fülöpszállás, Szabadszállás, Kunszentmiklós településeinek az I. és II. termőhelyi kataszteri osztályba sorolt területén lévő szőlőültetvényeken termelt szőlőből lehet.

Szőlő-fajtahasználat

3. §

Izsáki Arany Sárfehér bor előállítása során 100%-ban Arany sárfehér szőlőfajtát lehet használni.

Szőlő termesztés

4. §

(1) Izsáki Arany Sárfehér bor - a térállástól és a művelésmódtól függetlenül - akkor állítható elő, ha az ültetvény tőkehiányának mértéke és az idegen tőkék aránya együttesen nem haladja meg a telepítéskori tőkeszám 10%-át, és ennek tényét a hegyközségi nyilvántartásban rögzítették. Az érintett hegybírókból alakított bizottság az ültetvény tőkehiányára és a fajtaidegen tőkeállomány nagyságára irányuló felmérést köteles évente elvégezni. Ha a bizottság azt állapítja meg, hogy a tőkehiány és a fajtaidegen tőkék aránya nagyobb mértékű a nyilvántartásban rögzítettnél, a termelő védett eredetű borra vonatkozó származási bizonyítványt nem kaphat.

(2) Az Izsáki Arany Sárfehér bor olyan szőlőültetvényről szüretelt szőlőből készülhet, amelynek tőkeszáma legalább 4000 db/ha, továbbá az ültetvényen a tőkék távolsága legalább 0,8 méter. Az ültetvényeken művelésmódként fejművelés vagy alacsony kordon alkalmazható rövid csapos metszéssel.

(3) A szőlőültetvényeken csak gyökeres dugvány szaporítóanyag használható.

(4) A szőlőültetvényeken a művelési rendszer sűrű soros, ikersoros és művelőutas lehet. A támrendszer tekintetében a karós támasz és a huzalos támrendszer alkalmazható.

Tőketerhelés, termésmennyiség

5. §

Az Arany sárfehér szőlőfajta rügyterhelése az alkalmazott művelésmódnak megfelelően végezhető. A tőkénkénti átlagos termésmennyiség nem lehet több 2 kg/tőke értéknél, de az ültetvény termésmennyisége nem haladhatja meg a 100 hl/ha mennyiséget.

A szőlő minősége

6. §

Az Izsáki Arany Sárfehér bort legalább 16 MM° cukor-fokú szőlőfajtából lehet előállítani.

Helyszíni szemle

7. §

(1) Az Izsáki Arany Sárfehér bor előállításához szüretelt szőlőfajtára, területre, mennyiségre és minőségre vonatkozó származási bizonyítvány a termőhely szerint illetékes hegybíró által kiállított helyszíni szemle jegyzőkönyve alapján adható ki.

(2) A helyszíni szemlén kiállított jegyzőkönyv tartalmazza a termelő adatait, a terület azonosítási adatait, a termés mennyiségére és minőségére vonatkozó megállapításokat, a vizsgálatot végző adatait, valamint az ültetvény állapotát.

Szőlőfeldolgozás, borászati technológia

8. §

(1) Izsáki Arany Sárfehér bor előállítása kizárólag érvényes működési engedéllyel rendelkező, a hegyközség által ellenőrzött, a Kunsági borvidéken pincekataszterben nyilvántartott pincészetekben történhet.

(2) Izsáki Arany Sárfehér bort csak kézzel szüretelt szőlőből lehet készíteni oly módon, hogy a szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni. Az Arany sárfehér szőlő feldolgozását a többi szőlőfajta feldolgozásától elkülönítetten kell végezni.

(3) A préselés csak szakaszos üzemű szőlősajtolóval végezhető, amelyet követően kötelező a must tisztítása. A mustot csak szabályozott, legfeljebb 15 °C hőmérsékleten, épített vagy természetes pincében lehet erjeszteni.

A bor minősítése

9. §

(1) Az Izsáki Arany Sárfehér bor érzékszervi minősítését a Kunsági Borvidék Borvizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) végzi.

(2) A Bizottság 15 tagból áll, akik közül 5 külső, független bíráló, 10 tag pedig helyi szakember. A bírálatokra 11 tagot, 8 helyi és 3 külső bírálót kell meghívni. A bírálathoz legalább 7 fő jelenléte szükséges, amiből legalább egy főnek borvidéken kívüli bírálónak kell lenni.

(3) A Bizottság titkári feladatait a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsának titkára (a továbbiakban: titkár) látja el.

(4) A Bizottság működésének részletes szabályait a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által jóváhagyott működési szabályzat tartalmazza.

Jelölés

10. §

A címkén az Izsáki Arany Sárfehér elnevezés mellett fel kell tüntetni

a) a "Védett Eredetű Bor", vagy a "VEB" megjelölést, vagy a "Districtus Hungaricus Controllatus" vagy a "DHC" megjelölést;

b) a melléklet szerinti szimbólumot.

Bejelentések

11. §

(1) A szőlőtermelő minden év április 15-ig köteles bejelenteni, hogy védett eredetű bor alapanyagául szolgáló szőlőt kíván előállítani.

(2) A borászati üzem minden év augusztus 15-ig köteles bejelenteni, hogy védett eredetű bort kíván előállítani.

Nyilvántartások

12. §

(1) A hegybíró által vezetendő nyilvántartások a következők:

a) a szüret megkezdése előtt végzett helyszíni szemléről szóló jegyzőkönyv,

b) ültetvény kataszter.

(2) A borászati üzem által vezetendő nyilvántartások a következők:

a) védett eredetű bor mintavételi jegyzőkönyve;

b) a Bizottság minősítési jegyzőkönyve és határozata;

c) palackozási és ellenőrzési jegyzőkönyv;

d) pincekönyv.

Adatszolgáltatás

13. §

(1) Az Izsáki Arany Sárfehér bor továbbfeldolgozás céljára történő értékesítése esetén az eladó köteles értesíteni az értékesített mennyiségről a telephely szerint illetékes hegyközség hegybíróját az adásvételi szerződés megkötését követő 8 napon belül.

(2) A borászati üzem a palackozási szándékáról 48 órával a palackozás megkezdése előtt értesíti a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsát.

Záró rendelkezések

14. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

15. §[1]

Jelen rendeletben foglaltak a 2012. augusztus 1-jét megelőzően szüretelt szőlőből készült borok esetében alkalmazandók.

Gráf József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

Melléklet a 11/2006. (II. 3.) FVM rendelethez