2004. évi XVIII. törvény

a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról[1]

Az Országgyűlés a szőlőtermesztésnek és a borgazdálkodásnak az Európai Unió jogrendszerébe illeszkedő, nemzeti hatáskörbe tartozó szabályozása érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény tárgya

1. §[2] (1) Ez a törvény szabályozza a borszőlő telepítését, művelését, kivágását, a borászati termékek előállítását, forgalomba hozatalát, nyilvántartásuk rendszerét, továbbá a szőlőtermesztéssel és bortermeléssel kapcsolatos szakigazgatási feladatokat és hatásköröket.

(2) A borászati termékekre az e törvényben, illetve e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben meghatározott eltérésekkel az élelmiszerekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

Fogalommeghatározások

2. §[3] E törvény és e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek vonatkozásában:

1. házikerti szőlő: az a borszőlővel beültetett szőlőterület, amely az 1000 négyzetmétert nem haladja meg.

2. árutermő szőlő: az 1000 négyzetméternél nagyobb területű borszőlővel beültetett szőlőültetvény.

3. termőhely: ökológiai szempontból minősített, egyértelműen körülhatárolt terület, amelyet a borszőlő termőhelyi kataszterében tartanak nyilván (a továbbiakban: termőhelyi kataszter).

4.[4] borvidék: olyan termőhelyek összessége, amely több település közigazgatási területére kiterjedően hasonló éghajlati, domborzati, talajtani adottságokkal, jellemző fajtaösszetételű és művelésű ültetvényekkel, sajátos szőlő- és bortermelési hagyományokkal rendelkezik, és amelyről sajátos jellegű borászati termékek származnak.

5. borvidéki dűlő: borvidéki településen belül pontosan körülhatárolt, mikroökológiájában egységes termőhely, amelynek adottságai a bor karakterére jelentős hatással vannak.

6. borszőlőfajta: olyan szőlőfajta, amelyet borkészítés céljára osztályba soroltak.

7. szőlőfajták osztályba sorolása: a borszőlőfajták e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben engedélyezett vagy ideiglenesen engedélyezett kategóriába sorolása.

8.[5] törzsszőlő: a szaporítóanyag-termelés céljából létesített, termőre fordulás után prebázis, bázis vagy certifikált kategóriában a növénytermesztési hatóság által - a szaporítóanyagokra vonatkozó jogszabályok szerint - elismert borszőlő.

9. kísérleti szőlő: az osztályba sorolást megalapozó vizsgálat vagy a szőlőtermesztés fejlesztése céljából telepített borszőlőültetvény.

10. telepítés: a földterület beültetése borszőlővel, ideértve a terület előkészítését, az ültetvény ápolását az ültetvény termőre fordulásáig, illetve a támrendszer létesítését is.

11. pótlás: a borszőlőültetvény hiányzó tőkéi helyének beültetése, ideértve a döntést és a bujtást is.

12. kivágás: a borszőlőültetvény felszámolása, amelynek során a tőkéket és a támrendszert a földterületről eltávolítják.

13.[6] VINGIS: a szőlőágazati kataszterek közösségi szabályozásnak megfelelő térinformatikai rendszere, amely a borszőlő termőhelyi kataszterének, a kivágási, szerkezetátalakítási és -átállítási támogatások kifizetésének, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzést, illetve az oltalom alatt álló eredetmegjelölést viselő borok termőhelyei földrajzi lehatárolásának térképi ellenőrzési alapja.

14. borászati üzem: borászati termékek előállítására, kiszerelésére és tárolására vonatkozó működési engedéllyel rendelkező üzem.

15.[7] borászati termék: a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1308/2013/EU rendelet) VII. melléklet II. részében szereplő szőlőből készült termékek.

16.[8] gazdasági akta: a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a szőlőkataszter, a kötelező bejelentések, a piaci felügyelethez szükséges információgyűjtés, a borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmányok, valamint a borágazatban vezetendő nyilvántartás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. május 26-i 436/2009/EK rendelet I. melléklet 1. pontja szerinti adattartalmú, egy természetes személyre, jogi személyre vagy jogi személyiség nélküli szervezetre vonatkozó, azonosító számmal ellátott nyilvántartás.

17.[9] telepítési jog: olyan vagyoni értékű jog, amely az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 85h-85i. cikke szerint új telepítési jog vagy újratelepítési jog.

18.[10] új telepítési engedély: az 1308/2013/EU rendelet 64. cikke szerinti új szőlőtelepítésekre vonatkozó telepítési engedély.

19.[11] újratelepítési engedély: az 1308/2013/EU rendelet 66. cikke szerinti engedély.

20.[12] átváltott telepítési engedély: az 1308/2013/EU rendelet 68. cikke szerint a telepítési jog átváltása alapján adott engedély.

II. Fejezet

A SZŐLŐTERMESZTÉS

Termőhelyi kataszter

3. §[13] (1) A borszőlő termőhelyi katasztere a termőhelyek egységes nyilvántartási rendszere, amely borszőlő termesztésére való alkalmasság szempontjából ökológiailag minősített, osztályozott és lehatárolt határrészek nyilvántartása külterületi átnézeti térképeken és adatlapokon. A térképeken a környezeti tényezők alapján értékelt területeket (ökotópok) be kell határolni, és azonosító kódszámmal, valamint osztályjelöléssel kell ellátni.

(2) A borszőlő termőhelyi kataszterét e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben kijelölt szerv vezeti (a továbbiakban: termőhelyi katasztert vezető szerv).

(3) A termőhelyi kataszterbe sorolás, a kataszteri osztály módosítás, vagy a kataszterből való törlés iránti kérelmet a termőhely szerint illetékes hegyközség hegybírójához kell benyújtani. A hegybíró a kérelmet véleményével továbbítja a termőhelyi katasztert vezető szervnek. A termőhelyi katasztert vezető szerv új kataszteri besorolásról, módosításról vagy törlésről az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott szakértő szakvéleménye alapján hoz döntést.

(4)[14] A (3) bekezdés szerinti döntést nyilvánosan közzé kell tenni.

(5) Ha a települési önkormányzat helyi építési szabályzata a termőhelyi kataszterben nyilvántartott területet érinti, a települési önkormányzat indokolt esetben a (3) bekezdésben meghatározott eljárásban kezdeményezheti a termőhelyi kataszter módosítását, vagy a kataszterből történő törlést.

(6) Termőhelyi kataszterbe sorolás kezdeményezéséről a termőhelyi katasztert vezető szerv a termőhely szerinti települési önkormányzat jegyzőjét értesíti. A jegyző a kezdeményezést a települési önkormányzat hirdetőtábláján, honlapján vagy a helyi lapban nyilvánosan közzéteszi.

(7) Borszőlőültetvényt telepíteni csak termőhelyi kataszterbe sorolt területen lehet.

4. § (1) A borszőlő termőhelyi kataszterébe tartozó terület a kataszteri osztályozás szerint[15]

a)[16] I. osztályú, borszőlőtermesztésre kiváló adottságú,

b) II. osztályú,

1.[17] borszőlőtermesztésre kedvező adottságú,

2.[18] borszőlőtermesztésre alkalmas

terület lehet.

(2)[19] A borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt területeken gyümölcsös - a csemegeszőlő-telepítést kivéve -, erdő telepítése, fásítás, halastó és nádas létesítése, valamint a termőföld más célú hasznosítása csak az illetékes hegyközség hozzájárulását megadó hegybírói határozat alapján lehetséges. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény rendelkezéseitől eltérően erdő telepítéséhez, fásításhoz 0,5 ha-nál nagyobb területen, az ingatlan határától legalább 10 méteres védősáv megtartásával, gyümölcsös telepítéséhez 0,5 ha-nál nagyobb területen, az ingatlan határától legalább 5 méteres védősáv megtartásával adható hozzájárulás.

(3)[20] A hegybíró kezdeményezi az arra jogosult szervnél az eredeti állapot helyreállításának elrendelését, ha megállapítja, hogy a hegyközség hozzájárulása nélkül került sor a termőhelyi kataszterbe sorolt területen a (2) bekezdés szerinti, csemegeszőlő kivételével gyümölcsös, erdő telepítésére, fásításra vagy halastó, nádas létesítésére.

(4)[21] Borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt zártkertként nyilvántartott ingatlan művelési ágának az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 89/A. §-a alapján művelés alól kivett területként történő átvezetésének kezdeményezéséhez mellékelni kell a hegybíró igazolását arról, hogy az ingatlanon az ültetvény kivágásra került.

Telepíthető fajták

5. §[22] (1) Árutermő szőlőültetvény létesítésére és pótlására az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott, engedélyezettként osztályba sorolt borszőlőfajta használható fel.

(2)[23]

(3) Törzsszőlő létesítésére vagy az osztályba sorolást megalapozó kísérleti szőlőültetvény létesítésére bármely fajta szaporítóanyaga felhasználható, amely[24]

a) a Nemzeti Fajtajegyzékben vagy a Közösségi Fajtajegyzékben szerepel, vagy

b) állami elismerésre bejelentett és egyedi szaporítási engedéllyel rendelkezik.

c)[25] a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Kárpát-medencei szőlőfajta gyűjteményében szerepel.

(4) Az a borszőlőfajta sorolható osztályba engedélyezett fajtaként, amely

a) államilag elismert,

b) a Nemzeti Fajtajegyzékben, illetve a Közösségi Fajtajegyzékben szerepel, vagy

c) állami elismerésre bejelentett és egyedi szaporítási engedéllyel rendelkezik.

(5) Ideiglenesen engedélyezett borszőlőfajtaként kell osztályba sorolni azt a borszőlőfajtát, amely már nem telepíthető.

6. §[26]

Telepítés, kivágás

7. §[27] (1)[28] Árutermő borszőlőültetvényt, ideértve a törzsültetvényt és a kísérleti célú borszőlőt, csak engedéllyel lehet telepíteni. Borszőlőültetvény telepítése abban az esetben is engedélyköteles, ha annak területe az 1000 m2-t nem haladja meg, de a telepítő használatában lévő borszőlőültetvény és az új telepítésű ültetvényrész összefüggő ültetvényt képez, és együttes nagysága eléri az árutermő ültetvény méretét. Összefüggő ültetvénynek kell tekinteni a hegybírótól telepítési engedélyt kérő használatában lévő, akár több helyrajzi számon nyilvántartott területet, amelyet - az út, csatorna, árok kivételével - telepítéssel nem érintett terület vagy más gazdálkodó használatában álló terület nem szakít meg. Az ültetvény más fajtára történő cseréje esetén a telepítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az engedélyezési eljárás részletes szabályait e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet állapítja meg.

(2) Az új telepítési engedély kiadására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 70 nap.

(3) A telepítési jogok tulajdonosa az 1308/2013/EU rendelet 68. cikke szerint a kérelem benyújtásának időpontjában érvényes telepítési joga alapján az átváltott telepítési engedélyt 2020. december 31-ig kérelmezheti a hegybírónál.

(4) Az új telepítési engedély, az újratelepítési engedély és az átváltott telepítési engedély (a továbbiakban együtt: telepítési engedély) feltételeire és az engedélyezési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat e törvény végrehajtására kiadott rendelet tartalmazza.

8. §[29] (1) Az árutermő borszőlőültetvény - ideértve a törzsültetvényt és a kísérleti célú borszőlőt - kivágásának tényét a kivágást követő 15 napon belül be kell jelenteni a hegybírónak. A telepítés és a kivágás megtörténtét a hegybíró ellenőrzi. Ha a hegybíró az ellenőrzés során jogszabálysértést állapít meg, akkor az erről készült jegyzőkönyvet megküldi a növénytermesztési hatóságnak.

(2)[30] A hegybíró megfelelő határidő tűzésével kötelezi a telepítőt a telepítési engedély módosításának kezdeményezésére, ha a borszőlőültetvényt a telepítési engedélyben foglaltaktól eltérően telepítették.

(3)[31] A telepítések ellenőrzése tekintetében a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára az eljáró hegybíró illetékességi területét az általános illetékességi területtől eltérően is megállapíthatja.

9. §[32] Európai borszőlőfajta saját gyökerű szaporítóanyagával való telepítés és pótlás kizárólag filoxérának ellenálló homoktalajra engedélyezhető. A talaj e tulajdonságát laboratóriumi vizsgálattal kell igazolni.

10. §[33] A helyszíni ellenőrzést a tevékenység megvalósításának elbírálására alkalmas időben, a tenyészidőszakon belül kell elvégezni.

Nyilvántartások[34]

11. §[35] (1) Aki 1000 m2-nél nagyobb területen borszőlőt művel vagy területnagyságtól függetlenül borszőlőültetvényének termését értékesíti, illetve értékesítésre bort készít, továbbá, aki borszőlőt, mustot, illetve bort továbbfeldolgozás vagy továbbfeldolgozásra értékesítés céljából vásárol (a továbbiakban együttesen: adatszolgáltató), köteles a borszőlőterületéről, a bor tárolására alkalmas eszközeiről, tárolóteréről, szüretelési, feldolgozási, értékesítési, felhasználási tevékenységéről nyilvántartást vezetni, adatot szolgáltatni a hegyközségnek.

(2)[36] A hegybíró az adatszolgáltatóról gazdasági aktát vezet. A gazdasági akta tartalmazza az adatszolgáltató nevét, lakcímét, illetve székhelyét, adószámát, adóazonosító jelét, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény szerinti élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer azonosító számot (a továbbiakban: FELIR azonosító), valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által adott ügyfél-azonosítót, ha az adatszolgáltató azzal rendelkezik. A gazdasági aktára vonatkozó adatközlés módját, a gazdasági akta vezetésének szabályait, adattartalmának felhasználását e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet tartalmazza.

(3) Az adatszolgáltató a gazdasági aktában szereplő adataiban történő változást minden borpiaci év végéig köteles a hegybírónak bejelenteni.

(4) A gazdasági akta adattartalmához hatósági ellenőrzés és hatósági eljárás céljából a borászati hatóságnak és a vámhatóságnak, támogatás elbírálása céljából a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek hozzáférést kell biztosítani. A hozzáférés részletes szabályait e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet tartalmazza.

(5) A hegybíró a gazdasági aktából a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv számára a VINGIS-ben való rögzítés céljából a szőlőültetvényekre vonatkozó adatokat továbbítja.

(6) A gazdasági akta adattartalma statisztikai célra felhasználható, abból adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére egyedi azonosításra alkalmas módon statisztikai célból átadhatóak.

12. §[37] Az adatszolgáltatónak az adatszolgáltatás során meg kell adnia a nevét és a FELIR azonosítót. A nem hegyközségi településeken végzett tevékenységek esetén az adatszolgáltatási kötelezettséget, e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott hegyközség részére kell teljesíteni. Az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett adatok körét e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet határozza meg.

A művelésre vonatkozó előírások

13. §[38] (1) A borszőlőültetvényt az ültetvény rendeltetésének megfelelően kell megművelni.

(2)[39] Amennyiben a borszőlőültetvény egy éven keresztül nem áll művelés alatt, a hegybíró a borszőlőültetvény tulajdonosát figyelmeztetésben részesíti és felszólítja a borszőlőültetvény rendeltetésszerű művelésére. A figyelmeztetés alapján a tulajdonosnak harminc napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy az ültetvény rendeltetésszerű művelését megkezdte. Az ültetvény tulajdonosa a nyilatkozattétel helyett bemutathatja az ültetvény megfelelő hasznosítását biztosító szerződést.

(3) Ha a borszőlőültetvény tulajdonosa a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a hegybíró a művelés elmulasztása miatt hektáronként kétszázezer forint bírságot szab ki. A művelés elmulasztása miatt kiszabott bírság az ültetvény fekvési helye szerinti hegyközség bevétele.

(4)[40] A hegybíró a figyelmeztetést követő év május 1. napjának hatályával a tulajdonos költségére az ültetvény kivágását rendeli el, ha a borszőlőültetvény tulajdonosa a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének a (3) bekezdés alapján kiszabott bírság ellenére sem tesz eleget.

II/A. Fejezet[41]

BORÁSZATI TERMÉKEK EREDETMEGJELÖLÉSEI ÉS FÖLDRAJZI JELZÉSEI

13/A. § (1)[42] Az 1308/2013/EU rendelet alapján oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező bort az ott meghatározott feltételek mellett lehet készíteni, amennyiben:[43]

a)[44] meghatározott termőhelyen fekvő, legfeljebb 160 hl/ha seprős újbor hozamú szőlőültetvény terméséből készítik,

b) természetes alkoholtartalma nem kisebb 8 térfogatszázaléknál (% vol).

(2)[45] Az 1308/2013/EU rendelet alapján oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező bort az ott meghatározott feltételek mellett lehet készíteni, amennyiben:[46]

a) meghatározott termőhelyen fekvő, legfeljebb 100 hl/ha seprős újbor hozamú szőlőültetvény terméséből készítik,

b) természetes alkoholtartalma nem kisebb 9 térfogatszázaléknál (% vol),

c) összes savtartalma, (borkősavban kifejezve) nem kisebb mint 3,50 gramm/liter.

(3)[47]

(4) Dűlő vagy település neve csak az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel együtt szerepelhet a címkén.

(5)[48]

(6)[49]

(7)[50] Új oltalom alatt álló földrajzi jelzés vagy oltalom alatt álló eredetmegjelölés oltalmára vonatkozó kérelemben foglalt termékleírás rendelkezéseit először a nemzeti jóváhagyásról szóló határozatban megjelölt borpiaci évben szüretelt borszőlőből származó borászati termékre kell alkalmazni. A kérelem és a termékleírás közzétételéről az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik.

(8)[51] Az 1308/2013/EU rendelet 94. cikke alapján benyújtott termékleírást a nemzeti jóváhagyásról szóló határozat Európai Bizottság részére történő megküldését követően kezdődő szüretben szüretelt borszőlőből származó borászati termékre kell alkalmazni.

(9)[52] Termékleírás módosítására vonatkozó kérelemben foglalt rendelkezéseket először a nemzeti jóváhagyásról szóló határozatban megjelölt borpiaci évben szüretelt borszőlőből származó borászati termékre kell alkalmazni. A módosítási kérelem és a módosított termékleírás közzétételéről a miniszter gondoskodik.

(10)[53] A (9) bekezdésben foglaltaktól eltérően a termékleírás módosítására irányuló kérelemben foglaltakat - a miniszter döntése alapján - először a nemzeti jóváhagyásról szóló határozatban megjelölt időpontot követően forgalomba hozott borászati termékekre kell alkalmazni, amennyiben azok az édesítés, a palackozás helye vagy a forgalomba hozatalt megelőző érzékszervi bírálat szabályait érintik.

13/B. §[54] (1) Az érintett hegyközségi tanács előzetesen meghozott testületi döntésében meghatározott eljárásrend és szempontok mérlegelése alapján közgyűlési határozatban legfeljebb öt évre eltilthatja az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező borászati terméket hamisító vagy hamis termékjelölést alkalmazó hegyközségi tagot az 1308/2013/EU rendelet 103. cikke szerinti oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés, vagy a termékleírásban meghatározott kisebb földrajzi egységek nevének használatától. A tiltás ideje alatt az érintett hegyközségi tag részére kiadott származási bizonyítvány és forgalombahozatali engedély nem tartalmazhatja az adott oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést. A tiltásról értesíteni kell a borászati hatóságot.

(2) Szőlőt vagy bort tartalmazó, borászati terméknek nem minősülő termékeken borászati termék oltalom alatt álló eredetmegjelölésével vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzésével azonos földrajzi árujelző használatához az érintett hegyközségi tanács engedélye szükséges.

13/C. § (1) A kései szüretelésű bor, a válogatott szüretelésű bor, a töppedt borszőlőből készült bor, a jégbor és a muzeális bor oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel rendelkező bortípus lehet.

(2) A tokaji borkülönlegesség, a főbor, a szekszárdi és egri bikavér bor kizárólag oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező bortípus lehet.

III. Fejezet

BORÁSZATI TERMÉKEK TÁROLÁSA, NYILVÁNTARTÁSA[55]

14. §[56]

15. §[57]

16. §[58] A borszőlő- és a borkészítés melléktermékeinek kötelező kivonásával kapcsolatos nemzeti szabályokat az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet tartalmazza.

17. §[59]

18. §[60]

Tárolás, nyilvántartás

19. §[61] (1)[62] Értékesítési vagy továbbfeldolgozási céllal borászati üzemben tárolt borászati termékről e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint nyilvántartást kell vezetni.

(2) A termelő, felvásárló és nem palackozott bort forgalomba hozó az (1) bekezdésben meghatározott termékéről az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben szabályozott módon adatot szolgáltat. Ez a rendelkezés arra a házikerti szőlőbirtokosra is vonatkozik, aki borszőlőtermését vagy borát forgalomba hozza.

(3)[63] Nem borszőlőalapú alkoholos termék és borászati termék ugyanabban a borászati üzemben nem tárolható.

20. §[64] (1) Borászati termék előállításához vagy kezeléséhez meg nem engedett anyagokat és borászati terméket borászati termék előállítására, kezelésére, raktározására szolgáló helyiségben tartani tilos. A borászati hatóság a meg nem engedett anyag tárolása miatt minőségvédelmi bírságot szabhat ki.

(2)[65] Azt a borászati üzem nyilvántartása szerinti borászati terméket, amelyet a jogszabályokban meg nem engedett anyagok, illetve megengedett anyagok nem megengedett mennyiségű, mértékű felhasználásával vagy a jogszabályokban meg nem engedett módszerrel állítottak elő vagy kezeltek, hamisított terméknek kell tekinteni.

(3) A (2) bekezdés szerinti terméket birtokban tartani tilos.

A borpárlat előállítása és kezelése

21. §[66] (1) Borpárlatot vagy boralkoholt csak borászati termékből lehet előállítani.

(2) Borpárlat vagy boralkohol készítésére az (1) bekezdéstől eltérően a borseprő szűrése vagy centrifugálása megengedett.

(3) Borseprő szűrése vagy centrifugálása kizárólag boralkohol vagy borpárlat készítése céljából engedélyezett, és csak alkoholtermék adóraktári engedéllyel rendelkező üzemben lehetséges.

IV. Fejezet

A BORÁSZATI TERMÉKEK FORGALOMBA HOZATALA

A szőlő és borászati termék származási bizonyítványa[67]

22. §[68] (1) Borászati terméket csak származási bizonyítvánnyal rendelkező borszőlőből, mustból, borból lehet előállítani, illetve továbbfeldolgozás céljából forgalomba hozni.

(2) Borszőlő alapú üdítőitalokat csak származási bizonyítvánnyal igazolt szőlőmustból vagy szőlőmustsűrítményből lehet előállítani.

(3)[69] A továbbfeldolgozási vagy kiszerelési céllal Magyarország területére behozott, az Európai Gazdasági Térség valamely szerződő államában közfogyasztásra forgalomba még nem hozott borászati termék bor származási bizonyítványának kiállítására irányuló kérelemhez mellékelni kell a borászati hatóság igazolását a bortétel és a kísérődokumentumban foglaltak egyezőségéről. A borászati hatóság az igazolást a kérelem beérkezésétől számított 90 napon belül állítja ki.

23. §[70] (1) A borszőlő, illetve a borászati termék származási bizonyítványa igazolja:[71]

a) a származási helyet,

b) a borszőlőtermés, illetve a bor mennyiségét,

c)[72] az édesítés tényét,

d)[73] a borszőlő és a bor alkoholtartalmát, valamint az alkoholtartalom módosítására vonatkozó tényt,

e) hogy a borszőlőtermés, illetve a bor oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel rendelkező bor, illetve valamely, a 13/C. §-ban - kivéve a muzeális bort - meghatározott bortípus készítésére alkalmas,

f) a borszőlő fajtáját,

g) az évjáratot,

h) a bor savtartalmának módosítására vonatkozó tényt.

(2)[74] A származási bizonyítványt a hegybíró adja ki. A származási bizonyítványok részletes adattartalmát, kiadási rendjét e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet tartalmazza.

(3)[75] A forgalomba hozatali engedélykérelemhez csatolni kell a származási bizonyítványt. Származási bizonyítvány hiányában vagy valótlan adatok feltüntetése esetén a borászati hatóság forgalomba hozatali engedélyt nem ad ki.

(4)[76]

(5)[77]

(6)[78]

(7)[79]

(8)[80]

(9)[81]

(10)[82]

Forgalomba hozatal

24. §[83] (1)[84] Árutermelési céllal borászati terméket előállítani, tárolni - közfogyasztásra kiszerelt borászati termékek tárolását kivéve -, kezelni, kiszerelni csak a borászati hatóság által engedélyezett borászati üzemben lehet. A borászati hatóság az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén ad engedélyt, amelyet a borászati üzem helye szerint illetékes hegybíróval is közöl. A borászati hatóság a borászati üzemet nyilvántartásba veszi. E nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A borászati hatóság a nyilvántartást honlapján is közzéteszi. A nyilvántartás tartalmazza az engedélyes ügyfélazonosítóját, nevét, adószámát, üzemeltetőjének nevét, a borászati üzem címét, a borászati üzemben végezhető tevékenységek felsorolását, az előállítható termékek megnevezését, a nyilvántartásba vételének dátumát.

(2) A vámhatóság az egyszerűsített adóraktári engedély visszavonásáról - az érintett engedélyes nevére (cégnevére), lakhelyére (székhelyére), az engedély visszavonásának tényére és időpontjára vonatkozó adatok megadásával - értesíti a borászati hatóságot és az illetékes hegyközséget.

24/A. §[85] (1)[86] Borászati terméket - a must kivételével - közfogyasztásra forgalomba hozni vagy továbbfeldolgozás céljából Magyarország területéről kivinni csak abban az esetben lehet, ha azt tételenként a borászati hatóság vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szervezet laboratóriumi és érzékszervi vizsgálatok alá vetette, és ennek alapján minőségét megállapította, és megfelelőnek minősítette, vagy az Európai Gazdasági Térség valamely szerződő államának erre hatáskörrel rendelkező szerve, illetve egyéb, uniós jogi aktusban meghatározott szervezet, a rá vonatkozó szabályok szerint minőségét megállapította és megfelelőnek minősítette.

(2) A borászati hatóság az (1) bekezdés szerinti laboratóriumi és érzékszervi vizsgálatok alapján megfelelőnek minősített borra forgalomba hozatali engedélyt ad ki.

25. §[87] (1) Közfogyasztásra forgalomba hozott borászati termék az, amelyet a fogyasztónak vagy kereskedelmi szervnek közvetlenül értékesítenek.

(2)[88] A vámhatóság egyszerűsített adóraktár-engedélyesenként (nevét, címét, cégnevét, székhelyét, adószámát is feltüntetve) részletezve az Európai Unió tagállamaiból továbbfeldolgozás céljából, vagy az Európai Unión kívülről beszerzett borászati termékről a borpiac közös szervezéséről szóló 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a támogatási programok, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem, a termelési potenciál és borágazat ellenőrzése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 555/2008/EK bizottsági rendelet 95a. cikke szerinti nyilvántartásból az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint adatot szolgáltat a borászati hatóság részére.

(3)[89]

(4) Közfogyasztásra tilos forgalomba hozni

a) olyan borászati terméket, amely az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa, e törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet előírásainak nem felel meg;

b) hibás, romlott, beteg, a 20. § (2) bekezdésében meghatározott terméket vagy olyan borászati terméket, amelyet a megengedett anyagoknak meg nem engedett mértékű felhasználásával állítottak elő, illetőleg kezeltek;

c) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben osztályba nem sorolt borszőlőfajtából készült borászati terméket, kivéve a kísérleti borszőlőültetvényről származó, illetve a telepítés idején hatályos jogszabály szerint engedélyezhető borszőlőfajta terméséből készült borászati terméket.

26. §[90]

27. §[91]

A külkereskedelmi forgalomba hozatal (Az Európai Unió tagállamain kívüli szállítások)

28. §[92] Külkereskedelmi forgalomba hozatal esetén e törvény hatálya alá tartozó, forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező terméket kiszállítani a borászati hatóság tételes minősítése alapján, kizárólag a borászati hatóság által kiadott szállítmányonkénti minőségi tanúsítvánnyal szabad. A forgalomba hozatali engedélyt vagy a minőségi tanúsítványt a vámhatóságnak át kell adni. Ez alól kivételt képez a tételenként legfeljebb 9 literes minta, ami kereskedelmi forgalomba nem kerül.

Külföldről (az Európai Unió tagállamain kívülről) származó borászati termék kezelésére és forgalmazására vonatkozó rendelkezések

29. § (1)[93] Ha nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik, borászati termékek - kivéve a szőlő és a borecet - behozatalához szükség van a borászati hatóság minősítésére. A minősítést a külkereskedelmet lebonyolítónak szállítmányonként kell kérnie, a minősítés bizonylatát pedig át kell adnia a forgalomba hozó vagy felhasználó szervnek.

(2)[94] Nemzetközi szerződés alapján akkor mellőzhető a borászati hatóság minősítése, ha a bor származási helye szerinti minősítő szervek jegyzékét a szerződő felek egymásnak átadták, és kölcsönösen közzétették.

(3)[95] Az import borok laboratóriumi vizsgálatát, minőségét tanúsító vizsgálati lap egy példányát a határ átlépését követően a borászati hatóság részére az importőrnek 8 napon belül meg kell küldenie. A borok származási dokumentumait az import mennyiségi és minőségi igazolások helyettesítik.

30. § (1) Külföldi származású palackozott borászati terméket az eredeti kiszerelési állapotban kell forgalomba hozni.

(2)[96] Licenc átadása esetén borászati termék forgalomba hozatalát megelőző vizsgálathoz a licencet átadó szervezet eredeti termékét és kiszerelt palackját is be kell küldeni a borászati hatóságnak.

Borászati termékek jelölése, kiszerelése

31. §[97] (1) A borászati termékek kiszerelésére és jelölésére vonatkozó előírásokat az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet tartalmazza.

(2) Egri bikavér bort, szekszárdi bikavér bort, valamint tokaji borkülönlegességet közfogyasztás céljára kizárólag üvegpalackban szabad forgalomba hozni. A palackozási kötelezettség nem vonatkozik az adott termőhelyen belül a termelő által, saját pincéjében, helyben fogyasztásra kerülő, saját termelésű boraira.

V. Fejezet

A TOKAJI BORVIDÉKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Bor és egyes anyagok forgalmazása a Tokaji borvidéken

32. §[98] (1) A Tokaji borvidék területéről kiszállított, forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező bármely borászati termék esetében a Tokaj eredetmegjelölés csak abban az esetben használható, amennyiben abból pezsgőt készítenek és a hegyközségi tanács megadta rá a Tokaj eredetmegjelölés használatára vonatkozó engedélyt. A hegyközségi tanács határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat rendelkező részében foglaltakat a származási bizonyítványra rá kell jegyezni. A Tokaj eredetmegjelölés használatára vonatkozó rájegyzés hiányában a származási bizonyítvány érvénytelen.

(2) A Tokaj eredetmegjelölés használatáról szóló határozatot a hegyközségi tanács közli a borászati hatósággal is.

Tokaji bor tárolása

33. §[99] A más terület terméséből származó borászati terméket a területről származó borászati terméktől elkülönítve, külön borászati üzemben kell tartani, és tárolóedényét (hordóját) olyan megjelöléssel kell ellátni, amely a borászati termék származását kétséget kizáró módon feltünteti. A kizárólag házi fogyasztás céljára bevitt idegen eredetű borászati termék a Tokaji borvidékről származó borászati termékkel egy borászati üzemben is tartható, származását és a házi fogyasztás céljára utaló jelzést azonban a tárolóedényen (hordón) ilyen esetben is fel kell tüntetni.

A Tokaji borvidékre vonatkozó különleges előírások

34. §[100]

35. §[101]

36. §[102] (1) A Tokaji borvidéken készített tokaji máslás, tokaji fordítás, tokaji szamorodni, tokaji aszú és tokaji eszencia tokaji borkülönlegességnek minősülnek és önálló névhasználatra jogosultak.

(2) Tokaji máslás: a szamorodni vagy az aszú seprőjére felöntött mustból vagy azonos évjáratú borból alkoholos erjedés útján készült tokaji borkülönlegesség, amely jellegzetes érlelési illattal és zamattal rendelkezik, és fahordóban érlelték.

(3) Tokaji fordítás: a kipréselt aszútésztára felöntött meghatározott termőhelyről származó mustból vagy azonos évjáratú borból alkoholos erjedés útján készült, fahordóban érlelt tokaji borkülönlegesség, amely jellegzetes érlelési illattal és zamattal rendelkezik.

(4)[103] Tokaji szamorodni: a Tokaji borvidék területén termett, a Botrytis cinerea hatására nemesen rothadt, tőkén aszúsodott és egészséges szőlőszemek feldolgozásával előállított, és a forgalomba hozatalt megelőzően fahordóban érlelt tokaji borkülönlegesség.

(5) Tokaji aszú: a Tokaji borvidék területén termett borszőlő Botrytis cinerea hatására nemesen rothadt, tőkén aszúsodott, szüretkor kézzel külön szedett, feldolgozott szőlőbogyóinak az ugyanott termett szőlőből készült mustban, részben erjedt szőlőmustban, még erjedésben lévő újborban vagy azonos évjáratú borban történő áztatását követő alkoholos erjedés útján nyert, és a forgalomba hozatal előtt fahordóban érlelt tokaji borkülönlegesség.

(6) Tokaji eszencia: a Tokaji borvidék területén termett, a Botrytis cinerea hatására nemesen rothadt, tőkén aszúsodott és szüretkor kézzel külön szedett szőlőbogyókból préselés nélkül kiszivárgó, szőlőmustból minimális alkoholos erjedés útján keletkező tokaji borkülönlegesség.

37. § (1)[104] A Tokaji borvidék területén termett borszőlőből származó törkölyös mustra, borseprőre vagy törkölyre csak az e borvidéken termett borszőlőből származó mustot vagy bort szabad önteni.

(2)[105] A tokaji máslás, tokaji fordítás, tokaji aszú és tokaji eszencia előállítója a felhasznált aszúsodott szőlőbogyó, a készített aszú, fordítás és a nyert eszencia mennyiségét az illetékes hegyközségnek kategóriánként évente a borpiaci év végéig köteles bejelenteni.

(3) A Tokaji borvidék területén ízesített italokat készíteni tilos, készleten tartani csak palackozott formában lehet.

38. § (1)[106] A tokaji borkülönlegességek palackozásához csak e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott palackot lehet felhasználni. Ilyen palackokba csak tokaji borkülönlegességeket lehet tölteni.

(2)[107] A palackozási kötelezettség nem vonatkozik a Tokaji borvidék területén a termelők által saját pincéjükben forgalomba hozott, saját termésű, helyben fogyasztásra kerülő tokaji szamorodni, tokaji máslás, tokaji fordítás, tokaji aszú és tokaji eszencia borokra.

39. § (1)[108] A Tokaji borvidékre utaló elnevezéssel tilos közfogyasztásra forgalomba hozni mustot, továbbá olyan bort, amelyet más termőhelyről származó musttal vagy borral házasítottak.

(2) A palackozási kötelezettség alá vont tokaji borokat poharanként csak palackból szabad kimérni.

VI. Fejezet

ELLENŐRZÉS, JOGKÖVETKEZMÉNYEK[109]

40. §[110] (1)[111]

(2)[112]

(3)[113]

(4)[114]

(5)[115]

(6)[116]

(7)[117]

(7)[118]

41. §[119]

Az ültetvények ellenőrzése

42. §[120]

43. §[121]

43/A. §[122]

43/B. §[123] (1) A növénytermesztési hatóság a 8. § szerinti hegybírói ellenőrzésről megküldött jegyzőkönyv megállapításai alapján elrendeli a borszőlőültetvény kivágását, ha a telepítést nem engedélyezett borszőlőfajtával vagy telepítésre fel nem használható szaporítóanyaggal végezték. A növénytermesztési hatóság a kivágás elrendeléséről értesíti a telepítési engedélyt kiadó hegybírót.

(2) Amennyiben a telepítő kivágási kötelezettségének nem tesz eleget, a növénytermesztési hatóság a borszőlőültetvényt kivágattatja. A kivágás megtörténtéről a növénytermesztési hatóság értesíti a hegybírót.

43/C. §[124] A növénytermesztési hatóság a 8. § szerinti hegybírói ellenőrzésről megküldött jegyzőkönyv megállapításai alapján azt a személyt, aki borszőlőültetvényt a telepítési engedélyben foglaltaktól eltérően telepített, ötvenezer forint mulasztási bírság megfizetésére kötelezi.

43/D. §[125] (1)[126] A növénytermesztési hatóság a 8. § szerinti hegybírói ellenőrzésről megküldött jegyzőkönyv megállapításai alapján a használót az ültetvény kivágására kötelezi, ha a használó telepítési engedély nélkül telepített.

(2) A növénytermesztési hatóság a telepítési engedély nélkül telepített ültetvény telepítőjét az alábbi összegű bírság megfizetésére kötelezi:

a) hektáronként 6000 EUR, ha a termelő a telepítési engedély nélkül telepített szőlőültetvény teljes egészét kivágja a kivágásra kötelezéstől számított négy hónapos időszakon belül,

b) hektáronként 12 000 EUR, ha a termelő a telepítési engedély nélkül telepített szőlőültetvény teljes egészének kivágását az a) pontban meghatározott négy hónapos időszak lejártától számított első évben végzi el,

c) hektáronként 20 000 EUR, ha a termelő a telepítési engedély nélkül telepített szőlőültetvény teljes egészének kivágását az a) pontban meghatározott négy hónapos időszak lejártától számított első év végét követően végzi el.

(3) A növénytermesztési hatóság az ültetvényt kivágattathatja, ha a használó a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott időpontig nem vágja ki az ültetvényt.

(4) A bírság összegének meghatározásakor a forintra történő átszámítást a határozathozatal hónapjának első napján érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett forint/euró átváltási árfolyam alapján kell elvégezni.

A borgazdálkodás körébe tartozó ellenőrzés

44. § (1)[127] A borászati hatóság ellenőrzi:

a) a borászati termékek származását, eredetét, minőségét (összetételi és érzékszervi tulajdonságok, térfogat, csomagolás és jelölés), a telephely, pince, üzem, raktár működésének jogszerűségét, továbbá a jármű rakományát és a tárolás körülményeit,

b) a kiegészítő, segéd- és adalékanyagok minőségét,

c) a borászati termékek csomagolása során felhasznált csomagolóanyagok megfelelőségét,

d) a gyártástechnológia műszaki feltételeit,

e) a kereskedelmi forgalomba kerülő borászati termékek minőségét,

f)[128] a 19. § szerinti nyilvántartás szakmai tartalmát,

g) a pincékben és a kereskedelemben - rendszeres mintavétellel - a borok minőségét,

h) az import borászati termékek minőségét.

i)[129]

j)[130] a borászati termék származási bizonyítványának valóságtartalmát a borászati üzemben, és a hegybíró által vezetett nyilvántartásokban,

k)[131] a borszőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonását,

l)[132] a termékleírásnak való megfelelést.

m)[133] a helyi borbíráló bizottságok működését.

(2)[134] A helyszíni ellenőrzés során készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az ellenőrzés keretében elrendelt ideiglenes intézkedést is. A borászati hatóság a hegybíró hatáskörébe is tartozó esetekben a jegyzőkönyv egy példányát a borászati üzem helye szerint illetékes hegyközségnek is megküldi.

(3)[135]

(4)[136] A borászati hatóság a helyi borbíráló bizottságokról nyilvántartást vezet. E nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A borászati hatóság a nyilvántartást honlapján is közzéteszi. A nyilvántartás tartalmazza a helyi borbíráló bizottság nevét, a helyi borbíráló bizottságot működtető szervezet nevét, a helyi borbíráló bizottság székhelyét, a helyi borbíráló bizottság működésének helyét, a helyi borbíráló bizottság nyilvántartásba vételének dátumát.

45. §[137] A borászati hatóság az általa kiadott forgalombahozatali engedély alapjául szolgáló analitikai vizsgálat eredményét a termék azonosító számával megjelölve az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint honlapján közzéteszi.

46. § (1)[138] A hatósági ellenőrzés során alkalmazott mintavétel szabályait az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet állapítja meg.

(2) A mintavételhez szükséges italokat, palackokat és egyéb anyagokat a mintaadásra kötelezett díjtalanul köteles rendelkezésre bocsátani. Megfelelő palackok hiányában azok beszerzéséről a mintaadásra kötelezettnek kell gondoskodni.

47. § (1)[139]

(2)[140] Ha az ellenőrző szerv más hatóság megbízása alapján laboratóriumi vizsgálatot végez, a költségeket a megbízó hatóság megtéríti.

47/A. §[141] A borászati hatóság a jármű rakományának ellenőrzéséhez a rendőrség, illetve a vámhatóság közreműködését kérheti.

Jogkövetkezmények

48. §[142] (1)[143] Ha a vizsgált borászati termék

a) a jogszabályokban meghatározott, illetve a jelölésében foglalt jellemzőket nem elégíti ki,

b) a jogszabályokban nem megengedett anyagokat vagy megengedett anyagokat nem megengedett mértékben tartalmaz,

c) a származási bizonyítványban vagy a forgalomba hozatali engedélyben foglaltaktól eltérően jelölt,

d) a rá vonatkozó termékleírásnak nem felel meg,

és a jogszabálysértést az ellenőrző hatóság megállapítja, a borászati termék előállítóját, kereskedelmi ellenőrzés esetén a kereskedelmi egységet, bizonyítottság esetén a hiba okozóját a hatóság a vizsgálat költségeinek megtérítésére kötelezi.

(2) A borászati hatóság az ellenőrzés eredményeként, a kötelezettségszegés súlyától függően

a) a borászati üzemet legfeljebb 30 napra ideiglenesen bezárhatja, gép, felszerelés, berendezés működését, csomagolóanyag felhasználását, tárolóhely vagy szállítóeszköz használatát megtilthatja, újbóli működését, használatbavételét, használatban tartását feltételhez kötheti;

b) alapanyagot, kiegészítő anyagot, segédanyagot, adalékanyagot, készterméket közfogyasztásra alkalmatlannak, csökkent minőségűnek nyilváníthat, felhasználását, forgalomba hozatalát korlátozhatja, feltételhez kötheti, megtilthatja és ennek érvényesítése céljából zárolhatja;

c) elrendelheti a borászati termék zárlatát, valamint a közfogyasztásra, továbbfeldolgozásra alkalmatlan termék megsemmisítését vagy lepárlását;

d) minőségvédelmi bírságot szabhat ki;

e) megtilthatja a származási helyre utaló megnevezés használatát.

(3)[144] Ha az 51/A. § szerinti mulasztási vagy a minőségvédelmi bírságot a határozatban megjelölt határidő lejártát követő hatvan napon túl sem fizetik meg, a borászati hatóság a kötelezettségszegés súlyától és gyakoriságától függően - a fizetési kötelezettség teljesítéséig terjedő időtartamra - felfüggesztheti a borászati üzem működési engedélyét.

(4) A borászati hatóság a (2) bekezdés a), c), e) pontjában felsorolt esetben a határozatot a borászati üzem helye szerint illetékes hegyközséggel is közli.

(5) Amennyiben a borászati hatóság a kereskedelmi egység ellenőrzésekor a 20. § (2) bekezdése szerinti terméket talál, kezdeményezi az engedélyező hatóságnál a kereskedelmi egység legfeljebb 30 napig tartó bezárását.

(6) Amennyiben a borászati hatóság a kereskedelmi egység ellenőrzése során két éven belül ismételten jogsértést állapít meg, kezdeményezi a kereskedelmi egység működési engedélyének visszavonását.

(7)[145] A (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti határozatok azonnal végrehajthatóak.

(8) A súlyos fogyasztói érdeksérelem megelőzése, illetve csökkentése érdekében a (2) bekezdés szerinti intézkedést tartalmazó határozatot - az ügyfél telephelye szerinti megyei napilapban és legalább egy országos napilapban is - nyilvánosan közzé kell tenni. A közzététel költsége egyéb eljárási költségnek minősül.

(9) Ha az észlelt hiányosságot a borászati hatóság által meghatározott határidőig nem szüntetik meg, vagy ha a tiltott cselekményt két éven belül ismételten elkövetik, a borászati hatóság a borászati üzem engedélyét visszavonja. A határozatot közölni kell a vámhatósággal is.

49. §[146]

50. §[147]

A minőségvédelmi bírság

51. § (1)[148] A borászati hatóság minőségvédelmi bírságot szab ki, ha megállapítja, hogy az előállított, illetve forgalomba hozott borászati termék nem felel meg az előírt, illetve megjelölt minőségi jellemzőknek, valamint akkor, ha az előállítás, illetve a forgalomba hozatal nem felel meg a 24-25. §-ban meghatározott szempontoknak.

(2)[149] A minőségvédelmi bírság mértéke - a kifogásolt tétel mennyiségétől, minőségétől, a hiba súlyától függően - legalább ötvenezer forint, legfeljebb a borászati termék literenként háromezer forinttal számított összege erejéig terjedhet. A minőségvédelmi bírság a 48. § (2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményekkel együtt is kiszabható.

(3) A minőségvédelmi bírság megfizetésére azt a termelőt, illetve forgalmazót kell kötelezni, aki a borászati terméknek az (1) bekezdésben foglaltak szerint kifogásolt minőségét előidézte, vagy - ha ez egyértelműen nem állapítható meg - azt, akinél a borászati terméket vizsgálat alá vonták.

(4)[150] A minőségvédelmi bírságot a borászati hatóság számlájára kell befizetni.

Mulasztási bírság[151]

51/A. § (1)[152] A borászati hatóság vagy a hegybíró mulasztási bírságot szab ki, ha a borászati hatóság vagy a hegybíró felé előírt bejelentési vagy adatszolgáltatási kötelezettséget elmulasztották, a bejelentésköteles tevékenységet bejelentés nélkül végezték el, vagy az adatszolgáltatást hiányosan vagy valótlan adattartalommal teljesítették.

(2) A mulasztási bírság mértéke legfeljebb ötszázezer forint összeg erejéig terjedhet.

(3)[153] A borászati hatóság a bírság kiszabása során figyelembe veszi a jogsértéssel érintett borászati termék mennyiségét, a mulasztás gyakoriságát.

(4)[154] A hegybíró a bírság kiszabása során figyelembe veszi a szolgáltatandó adatok körét és a jogsértés gyakoriságát. A hegybíró által kiszabott mulasztási bírság a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának bevétele.

(5)[155]

VII. Fejezet

PINCE- ÉS BORHIGIÉNIAI KÖVETELMÉNYEK[156]

52. § Mustot és bort a pince- és borhigiéniai követelményeknek megfelelően kell előállítani, csomagolni, tárolni, szállítani és forgalomba hozni úgy, hogy az ital szennyeződésnek, fertőzésnek, romlásnak ne legyen kitéve.

53. §[157]

54. §[158]

55. §[159]

VIII. Fejezet[160]

SZŐLŐTERMESZTÉSSEL ÉS BORTERMELÉSSEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

56. §[161] Az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban hozott döntések üzleti titkot tartalmazó rendelkezései nem hozhatók nyilvánosságra, azokat kizárólag a hatóság ismerheti meg.

IX. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

57. § (1)[162] Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa

a) a szőlő termőhelyi katasztere felvételezésének, a kataszterbe sorolás, a kataszteri osztály módosítás, a kataszterből való törlés szabályait;

b)[163] a borvidékeket és a hozzájuk tartozó települések listáját, a borrégiókat és működésükre vonatkozó szabályokat, a védett eredetű borokat, a védett eredetű borok készítésére, kiszerelésére, jelölésére, minősítésének eljárására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat;

c)[164] a borkészítésre alkalmas szőlőfajtákat és a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásának rendjét;

d)[165] a termelési potenciálra vonatkozó részletes szabályokat;

e) a borászati termékek, valamint a bortípusok meghatározását, az előállításukra és kezelésükre, kiszerelésükre, minősítésükre, jelölésükre, forgalomba hozatalukra és ellenőrzésükre vonatkozó előírásokat, a borászati termékek megsemmisítésének rendjét;

f) a borászati melléktermékek kötelező kivonásának rendjét;

g)[166] a származási bizonyítványok részletes adattartalmát, kiadási rendjét;

h) az adatszolgáltatás rendjét;

i) a VINGIS részletes tartalmát, valamint a szőlészeti borászati szakigazgatás szerveinek a VINGIS adataihoz való hozzáférési jogosultságát;

j)[167] az új telepítés engedély, az újratelepítési engedély és az átváltott telepítési engedély feltételeire és az engedélyezési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat;

k) a pince- és borhigiéniai követelményeket, a borászati üzemek működését, illetve a borászati üzemek működésének és a borászati termékek kiszerelésének engedélyezési rendjét;

l)[168]

m)[169] a forgalomba hozatali, illetve Magyarország területéről történő kiszállítás esetén a továbbfeldolgozásra vonatkozó engedély kiadásához szükséges kémiai és érzékszervi vizsgálatok végzésére jogosult szervezet elismerésének feltételeit, valamint a laboratóriumi és érzékszervi vizsgálatok rendjét;

n)[170] a borversenyekre vonatkozó részletes szabályokat;

o) a szőlő- és borágazat szakmaközi szervezetének elismerési rendjét.

(2)[171] Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben

a) a borászati termékek kötelező egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjét,

b) a gazdasági aktára vonatkozó adatközlés módját, a gazdasági akta vezetésének szabályait, adattartalmának felhasználását

c)[172] a kisüzemi bortermelő által vezetett nyilvántartás tartalmát

szabályozza.

(3)[173] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a termőhelyi katasztert vezető szervet vagy szerveket,

b) a borászati hatóságot vagy hatóságokat,

rendeletben jelölje ki.

58. § (1)[174] Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(2) A törvény 31. § (2) bekezdését először a 2004-ben szüretelt szőlőből készített borra kell alkalmazni.

(3)[175] E törvénynek az egyes törvényeknek agrár- és környezetügyi tárgyban történő módosításáról szóló 2013. évi CCL. törvénnyel megállapított 32. §-át 2014. július 31-e után szüretelt szőlőből készült borászati termékek esetében kell alkalmazni.

(4)[176] Ez a törvény

a) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről ("az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet") szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet,

b) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

c) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. december 15-i 2015/560/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

d) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer tekintetében történő alkalmazásával kapcsolatos szabályok megállapításáról szóló, 2015. április 7-i 2015/561/EU bizottsági végrehajtási rendelet,

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(5)[177]

59. §[178] A 4. § (1) bekezdése szerinti kataszteri osztályozás egyikébe sem tartozó, de 2009. augusztus 1-jén - a 2009. augusztus 1-jén hatályos 11. § szerinti - ültetvénykataszterben szereplő borszőlőültetvényeket 2016. december 31-ig a 4. § (1) bekezdés b) pont 2. alpontja szerinti, borszőlőtermesztésre alkalmas kataszteri besorolással rendelkező földterületen fekvő ültetvénynek kell tekinteni.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke