1/2006. (I. 13.) NKÖM rendelet
egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 32. és 39. §-a alapján a következőket rendelem el:
1. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Abádszalók, Kisfaludy u. 13. szám alatti, 802 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 789, 801/1, 801/2, 822, 823 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 793, 803 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az 1811-1822 között épült református templom építészeti értékeinek és berendezésének megőrzése.
2. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest I. kerület, Jégverem u. 5. szám alatti, 14316 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja a vidéki kúriákat idéző U-alaprajzú, kertes elrendezésű, romantikus-historizáló homlokzatú épület építészeti értékeinek megőrzése.
3. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest I. kerület, Szilágyi Dezső tér 1. szám alatti, 14434 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az 1898-1899-ben Neuschloss Kornél tervei szerint emelt historizáló lakóépület városképi, építészeti, iparművészeti értékeinek megőrzése.
4. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest II. kerület, Heinrich István u. 3-5. szám alatti, 11377/1 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 11372, 11373, 11374/1, 11376/3, 11378/2, 11381, 11382, 11383, 11384, 11385/4 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 11375 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.
(5) A védetté nyilvánítás célja a Molnár Farkas által tervezett Magyar Szentföld Templom építészeti értékeinek megőrzése.
5. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest II. kerület, Frankel Leó út 11. szám alatti, 13491 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 13490, 13492, 13493, 13495, 13496, 13497, 13498/1, 13498/2, 13499 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 13475, 13484, 13494 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az Alpár Ignác által 1898-ban tervezett historizáló bérház egyedi építészeti értékeinek és hangsúlyos városképi szerepének megőrzése.
6. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest II. kerület, Frankel Leó út 17-19. szám alatti, 13465 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 13441, 13442/11, 13467, 13468, 14484 helyrajzi számú ingatlanokat, a 13464/2, 13466 helyrajzi számú közterületeket, valamint a 13463, 13469, 13470, 14482, 14483 és 14486 helyrajzi számú közterületek fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja a Kiss István és Fliegauf Károly tervei szerint 1901 és 1903 között épült Budai Irgalmasrendi Kórház neogótikus homlokzatainak és belső tereinek (patika, előcsarnok, lépcsőház) megőrzése.
7. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest III. kerület, Kiscelli út 7-9. szám alatti, 17735/1 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja a Goszleth Lajos tervei szerint 1941-1944 között a Magyar Királyi Posta számára épült postahivatal építészeti értékeinek megőrzése.
8. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest IV. kerület, Megyeri út 15. szám alatti, 74327/1 és 74327/2 helyrajzi számú ingatlanokon álló kapuépítményt, irodaépületet, sertés- és marhavágóhidat, valamint alkalmazotti lakóházat.
(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja a Böhm Henrik és Hegedüs Ármin tervei szerint 1911-ben épült Újpesti Vágóhíd kapuépítménye, irodaépülete, sertés- és marhavágóhíd-épülete, valamint az alkalmazotti lakóház épülete együttesének, építészeti és ipartörténeti értékeinek megőrzése.
9. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest VI. kerület, Benczúr u. 17. szám alatti, 29709 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.
(5) A védetté nyilvánítás célja a Korb Flóris és Giergl Kálmán által tervezett egykori Lánczy-palota historizáló épülete építészeti értékeinek, valamint az épületbelső képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése.
10. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest VI. kerület, Szobi u. 3. szám alatti, 28833 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja a Fellner Sándor által tervezett mentőkórház utcai homlokzatainak és a belső tér neogótikus elemeinek megőrzése.
11. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest VI. kerület, Szobi u. 5. szám alatti, 28834 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az eklektikus lakóépület utcai homlokzata gazdag épületplasztikai díszítésének és lépcsőházi szecessziós stukkódíszének megőrzése.
12. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest VI. kerület, Teréz körút 56-60. és 62. szám alatti, 28900/1 és 28900/2 helyrajzi számú ingatlanokon álló moziépületet.
(2) Műemléki környezetnek a 28900/1 és 28900/2 helyrajzi számú ingatlanok fennmaradó részét jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az 1924 és 1926 között Bauer Emil tervei szerint emelt, 1974 és 1978 között átépített moziépület építészeti, iparművészeti, városképi értékeinek megőrzése.
13. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest VII. kerület, Akácfa u. 47. szám alatti, 34329 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 34306/1, 34306/2, 34321, 34327, 34328, 34330, 34340, 34341 és 34342 helyrajzi számú ingatlanokat, illetve a 34325 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja a historizáló stílusú, 1867 és 1869 között épített lakóház építészeti elemeinek, homlokzatának és utcaképi szerepének megőrzése.
14. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest VII. kerület, Akácfa u. 49. szám alatti, 34328 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 34306/1, 34306/2, 34321, 34327, 34329, 34330, 34340, 34341 és 34342 helyrajzi számú ingatlanokat, illetve a 34325 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az 1869-ben épült, romantikus-historizáló stílusú lakóház építészeti értékeinek és utcaképi szerepének megőrzése.
15. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest VII. kerület, Klauzál u. 7. szám alatti, 34420 helyrajzi számú ingatlant.
(2)[1] Műemléki környezetnek a 34401, 34402, 34419, 34421, 34422, 34423, 34425, 34426, 34427 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 34424/1 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az 1870-es években épült historizáló lakóház egyedi építészeti értékeinek és városképi szerepének megőrzése.
16. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest VIII. kerület, Puskin u. 6. szám alatti, 36549 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 36548, 36551 és 36552 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 36553 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.
(5) A védetté nyilvánítás célja az Első Pesti Gyermekkórház, majd Első Magyar Részvényserfőző egykori épülete építészeti és képzőművészeti értékeinek megőrzése.
17. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest X. kerület, Cserkesz u. 7-9. szám alatti, 41510/7 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 41510/8, 41530/2, 41531, 41537, 41783 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 41529 és 41636/2 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.
(5) A védetté nyilvánítás célja a Schöntheil Richárd által tervezett Cserkesz utcai zsinagóga, hitközségi székház és lakóház együttesének, az épületek építészeti értékeinek megőrzése.
18. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest XII. kerület, Határőr út 59/A és 59/B szám alatti, 9832/10 és 9832/11 helyrajzi számú ingatlanokat.
(2) Műemléki környezetnek a 9831/5, 9831/6, 9831/7, 9832/9, 9833/2, 9833/3, 9833/4, 9833/6 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 9829/8 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.
(5) A védetté nyilvánítás célja a Szentgyörgyi Gyula tervei alapján 1923-1924-ben épült neobarokk villaépület építészeti értékeinek, valamint historizáló kertjének megőrzése.
19. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Fejér megyei Cece, Deák u., 667 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 654/1, 654/2, 655/1, 655/2, 656, 657, 666/1, 666/2, 817/1, 817/2, 817/3, 818, 819/1, 819/2, 819/3, 823/1, 825 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 658, 1039/1 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az 1793-ban épült barokk római katolikus templom építészeti értékeinek megőrzése.
20. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Baranya megyei Csarnóta, Fő utca, 67 helyrajzi számon álló református templom épületét.
(2) Műemléki környezetnek a 13, 15 helyrajzi számú ingatlanokat, a 65 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát, valamint a 67 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszának fennmaradó részét jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az 1856-ban épült barokk református templom építészeti értékeinek megőrzése.
21. §
(1)[2] Műemlékké nyilvánítom az Esztergom, Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 14. szám alatti, 19764/1, 19792, 19794 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 19786/1, 19786/2, 19786/4, 19793 helyrajzi számú ingatlanoknak a fenti ingatlanok által határolt területét.
(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja a Szent István Artézi Fürdő épületegyüttese építészeti értékeinek megőrzése.
22. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Vas megyei Felsőcsatár, Petőfi Sándor u. 22. szám alatti, 186 és 187/4 helyrajzi számú ingatlanokat.
(2) Műemléki környezetnek a 168/4, 168/5, 183, 184, 185, 187/3, 189 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanokra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.
(5) A védetté nyilvánítás célja a 18. századi barokk kúria építészeti értékeinek megőrzése.
23. §
(1)[3] Műemlékké nyilvánítom a Veszprém megyei Hajmáskér, Tábori úti egykori tüzérségi lövőiskola épületegyütteséből a 616/9 helyrajzi számú ingatlanon álló lovardát, a 616/111 helyrajzi számú ingatlanon álló víztornyot, a 616/134 helyrajzi számú ingatlanon álló legénységi lakóépületet, a 616/137 helyrajzi számú ingatlanon álló markotányos épületet, a 616/138 helyrajzi számú ingatlanon álló törzsépületet a gyengélkedővel, a 616/142 helyrajzi számú ingatlanon álló kiszolgálóépületet, a 616/146 helyrajzi számú ingatlanon álló istállót, a 616/147 helyrajzi számú ingatlanon álló istállót, a 616/152 helyrajzi számú ingatlanon álló parancsnoki épületet, a 616/156 helyrajzi számú ingatlanon álló legénységi lakóépületet, a 616/158 helyrajzi számú ingatlanon álló legénységi épületet, a 616/167 helyrajzi számú ingatlanon álló legénységi lakóépületet, a 616/168 helyrajzi számú ingatlanon álló kapuépületet, valamint a 616/170 helyrajzi számú ingatlanon álló tiszti barakkot, az 1. mellékletben foglalt helyszínrajzon jelöltek szerint.
(2)[4] Műemléki környezetnek az (1) bekezdésben megjelölt ingatlanok fennmaradó részét, továbbá a 616/11, 616/12, 616/13, 616/16, 616/20, 616/23, 616/27, 616/28, 616/33, 616/35, 616/36, 616/37, 616/38, 616/40, 616/41, 616/42, 616/45, 616/52, 616/53, 616/54, 616/55, 616/56, 616/57, 616/58, 616/59, 616/60, 616/61, 616/84, 616/85, 616/91, 616/94, 616/95, 616/96, 616/97, 616/98, 616/99, 616/100, 616/101, 616/102, 616/103, 616/104, 616/105, 616/106, 616/107, 616/109, 616/110, 616/112, 616/115, 616/118, 616/121, 616/122, 616/123, 616/124, 616/125, 616/131, 616/132, 616/133, 616/135, 616/136, 616/139, 616/143, 616/144, 616/145, 616/150, 616/151, 616/152, 616/155, 616/156, 616/157, 616/158, 616/159, 616/166, 616/169, 616/170, 616/171, 616/174, 616/175, 616/176, 616/177, 616/196 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 615 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja a szecessziós és modern stílusú tüzérségi lövőiskola laktanyaegyüttese kiemelkedő jelentőségű egyedi építészeti értékeinek megőrzése.
24. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Baranya megyei Hosszúhetény, Iskola utca, 180 helyrajzi számú, és Iskola u. 49. szám alatti, 60/7 helyrajzi számú ingatlanokat.
(2) Műemléki környezetnek a 60/8, 164/16, 164/14, 165, 169, 182, 194/1, 194/2, 187, 195 helyrajzi számú ingatlanokat, a 181 helyrajzi számú közterületet, valamint a 125, 164/10, 183/1, 183/2, 183/3 és 179 helyrajzi számú közterületek fenti ingatlanokkal határos szakaszát jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja a római katolikus templom, a Mária-kápolna, az Immaculata-szobor és a plébánia építészeti és képzőművészeti értékeinek megőrzése.
25. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Baranya megyei Hosszúhetény, Ormándi u. 19. szám alatti, 405 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 294, 295, 296, 400/1, 400/2, 404, 406, 421/1, 422, 423, 424, 425, 426, 427, 429 helyrajzi számú ingatlanokat, a 421/2 helyrajzi számú közterületet, és a 348, 401, 413 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja a Dallos-Böröcz-vízimalom és gazdasági épületei építészeti és ipartörténeti értékeinek megőrzése.
26. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jászágó, Jókai Mór u. 14. szám alatti, 575/1 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek az 570, 574/3, 574/4, 575/2, 576 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 281 helyrajzi számú ingatlan és a 412 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az 1924-ben emelt iskolaépület és a hozzá csatlakozó historizáló kápolna építészeti és iparművészeti értékeinek megőrzése.
27. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Miskolc, Búza tér, 4098 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 4092/4, 4097, 4099, 4100, 4101, 4102, 4103, 4185, 4186, 4187, 4188, 4194, 4195 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 4183 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az 1924-1926-ban Wellisch Andor és Münnich Aladár által tervezett Vásárcsarnok és az azt kísérő két melléképület építészeti és képzőművészeti értékeinek megőrzése.
28. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Miskolc, Rákóczi u. 14. szám alatti, 2441 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 2440/2, 2443, 2444, 2453 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 2449 és 2442 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja a 18. század végi görög borkereskedői ház és az udvarán épült 19-20. századi lakóház építészeti, képzőművészeti, városképi értékeinek megőrzése.
29. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Miskolc, Széchenyi u. 1. szám alatti, 2527/3 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 2414, 2428, 2432/1, 2519/1, 2519/3, 2519/4, 2525, 2527/2, 2527/4, 2528/1, 2528/2 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 2426, 2427 helyrajzi számú közterületek fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az Adler Károly tervei alapján 1894-ben épült, Bloch Alfréd és Stimm Lajos által 1927-1928-ban átalakított historizáló stílusú szállóépület építészeti, képzőművészeti, városképi értékeinek megőrzése.
30. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Miskolc, Széchenyi u. 82. szám alatti, 3708 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 3588, 3589/3, 3706, 3707, 3709, 3710 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 3688 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az 1899-ben Korach Miksa tervei szerint épült lakóház és üzletportál építészeti és iparművészeti értékeinek megőrzése.
31. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Pécs, Ágoston tér 2. szám alatti, 16664 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja a 19. század első felében épült tímárház építészeti értékeinek megőrzése.
32. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Pécs, Esztergár Lajos u. 10. szám alatti, 609 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.
(5) A védetté nyilvánítás célja a Gádoros Lajos tervei szerint 1958-1960 között épített modern stílusú Olympia Étterem építészeti, épületplasztikai, szobrászati, városképi értékeinek megőrzése.
33. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Pécs, Ferencesek utcája 4. szám alatti, 18473 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja a 18. század közepén épült barokk lakóház beépítésének és építészeti értékeinek megőrzése.
34. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Pécs, Kossuth u. 93. szám alatti, 16570/2 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja a barokk eredetű lakóház egyedi építészeti értékeinek és városképi szerepének megőrzése.
35. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Pécs, Surányi Miklós u. 18. szám alatti, 15643 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 15541, 15542, 15641/4, 15642/2, 15644 helyrajzi számú ingatlanokat, továbbá a 15638/2 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.
(5) A védetté nyilvánítás célja a Molnár Farkas tervei szerint 1940-ben épített modern stílusú Kallivoda-villa építészeti, városképi értékeinek megőrzése.
36. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Pécs, Surányi Miklós u. 36. szám alatti, 15378 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 15373, 15374, 15375, 15376, 15377, 15379, 15380, 15381, 15382, 15383, 15384, 15385 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az 1938-ban Visy Zoltán tervei alapján épült modern stílusú villaépület beépítésének és építészeti értékeinek megőrzése.
37. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Pécs, Mária u. 35. szám alatti, 17198 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az 1850-ben és 1905-ben épült Angster orgona- és harmóniumgyár műhelyépülete és lakóháza építészeti értékeinek megőrzése.
38. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Pécs, Tettye tér, 16213 és 16216 helyrajzi számú ingatlanokat.
(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az 1892-ben épült historizáló stílusú forrásház és az 1931-ben épült historizáló stílusú gépház építészeti, iparművészeti, városképi értékeinek megőrzése.
39. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Pécs, Zsolnay Vilmos u. 90-92. szám alatti, 41669 és 41671 helyrajzi számú ingatlanokat.
(2) Műemléki környezetnek a 41668 és 41673 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja a Pilch Andor, Visy Zoltán és Gosztonyi Gyula tervei alapján 1926-1935 között neoromán stílusban épült Gyárvárosi római katolikus templom, plébánia és iskola építészeti értékeinek megőrzése.
40. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Vas megyei Rábahídvég, Úttörőtelep 4. szám alatti, 406 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 405/2, 405/3, 405/4, 405/5 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.
(5) A védetté nyilvánítás célja az egykori Seebach-kastély és az ahhoz tartozó park megőrzése.
41. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Salgótarján, Múzeum tér 2. szám alatti, 3896 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 3897/2, 3893, 3895 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 3860/3, 3892, 3894, 3897/1, 3899/1 helyrajzi számú közterületeket jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja a Magyar Géza tervei szerint 1975-1980 között épült modern stílusú múzeumépület építészeti, városképi értékeinek megőrzése.
42. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Salgótarján, Salgó u. 2. szám alatti, 3100 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 3059, 3060, 3061, 3062, 3063, 3101, 3102, 3103, 3104, helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja a Szvoboda Jakab tervei szerint 1882-ben épült historizáló stílusú evangélikus templom építészeti, képzőművészeti, városképi értékeinek megőrzése.
43. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Salgótarján, Losonci út 8. szám alatti, 1950 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek az 1942, 1943, 1944/1, 1944/2, 1945, 1946, 1947, 1949/1, 1949/2, 1951, 1952, 1953, 1954/1, 1954/2 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az Obrincsák Ernő tervei szerint 1928-1929-ben épült református templom építészeti, képzőművészeti, városképi értékeinek megőrzése.
44. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Sirok, 0192/6, 0192/7, 0192/8, 0192/10, 0192/11 és 0192/12 helyrajzi számú ingatlanokat.
(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott 0192/6, 0192/8 és 0192/10 helyrajzi számú műemléki ingatlanokra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.
(5) A védetté nyilvánítás célja a siroki középkori várhoz tartozó romfalak megőrzése.
45. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Somogy megyei Somogytúr, 191/2 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 190/1, 191/1, 191/3 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja a barokk stílusú templom építészeti és képzőművészeti értékeinek, valamint a barokk Nepomuki Szent János-szobornak a megőrzése.
46. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Somogy megyei Somogytúr, 69 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 66, 68, 70, 71 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja a 18. század második felében épült református templom építészeti értékeinek és berendezésének megőrzése.
47. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Baranya megyei Szalánta-Eszterágpuszta, 072 és 082 helyrajzi számú ingatlanokat.
(2) Műemléki környezetnek a 067/3, 068/1, 068/2, 068/5, 069, 070, 081/2, 083/4 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 075 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanokkal határos szakaszát jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az 1904-ben Walter Antall őrkanonok megbízásából épült historizáló stílusú kápolna és harangtorony építészeti, iparművészeti, településképi értékeinek megőrzése.
48. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Szeged, Tisza Lajos körút 20/B szám alatti, 3999/2 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 2968, 2969, 2970, 3942, 3951, 3952, 3999/1, 3999/3, 3999/4, 3999/5, 4001 helyrajzi számú ingatlanokat, a 2963, 2964 helyrajzi számú közterületet, valamint a 3946, 3998 és 4039 helyrajzi számú közterületek fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja a Raichl J. Ferenc által tervezett, 1912-1913-ban épült egyedi tömegformálású és díszítésű szecessziós bérház építészeti értékeinek és városképi szerepének megőrzése.
49. §
(1) Műemlékké nyilvánítom a Baranya megyei Szigetvár, Rákóczi u. 18. szám alatti, 41 helyrajzi számú ingatlant.
(2) Műemléki környezetnek a 20, 22/1, 23, 40, 211, 212 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 32 és 182 helyrajzi számú közterületek fenti ingatlanokkal határos szakaszát jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.
(5) A védetté nyilvánítás célja az 1905-ben Baumgarten Sándor és Hercegh Zsigmond tervei alapján épült szecessziós stílusú iskolaépület építészeti, iparművészeti, városképi értékeinek megőrzése.
50. §
(1) Megszüntetem a Csongrád megyei Csanádpalota, Szent István u. 100. szám alatti, 3002/1 helyrajzi számú ingatlannak a 13737/1983. OMF sz. határozattal kimondott, 9528 törzsszámú műemléki védettségét.
(2) A műemléki védelem alatt álló hengermalom helyreállíthatatlanul elvesztette műemléki értékeit.
51. §[5]
(1) Megszüntetem a Debrecen, Péterfia u. 27. szám alatti, 7554/1 helyrajzi számú ingatlannak az 50041/1958. ÉM sz. határozattal kimondott, 1792 törzsszámú műemléki védettségét, mert az ingatlan telekalakítása következtében két önálló ingatlan jött létre, amelyek közül a 7554/4 helyrajzi számú ingatlan műemléki értéket nem hordoz.
(2) Az (1) bekezdés szerinti telekalakítás során létrejött 7554/3 helyrajzi számú ingatlant műemlékké nyilvánítom.
(3) Műemléki környezetet nem jelölök ki.
(4) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.
(5) A védetté nyilvánítás célja az 1810 körül épült klasszicista lakóház építészeti értékeinek és városképi szerepének megőrzése.
52. §
(1) Megszüntetem a Nógrád megyei Herencsény, Haraszti-puszta, 031 helyrajzi számú ingatlannak az 50042/1958. ÉM sz. határozattal kimondott, 5703 törzsszámú műemléki védettségét, mert az ingatlan telekalakítása következtében öt önálló ingatlan jött létre, amelyek közül a 031/1, 031/3, 031/5 és 031/6 helyrajzi számú ingatlan műemléki értéket nem hordoz.
(2) Az (1) bekezdés szerinti telekalakítás során létrejött 031/2 helyrajzi számú ingatlant műemlékké nyilvánítom.
(3) Műemléki környezetnek a 459 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.
(4) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.
(5) A védetté nyilvánítás célja a Haraszti-pusztán álló egykori középkori templomból átalakított magtár építészeti értékeinek megőrzése.
53. §
Az e rendeletben műemléki védettség alá helyezett építmények fenntartásáról, jó karban tartásáról a műemlék tulajdonosa, vagyonkezelője, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója, továbbá jogszabályban meghatározott esetekben ingyenes használója a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerint köteles gondoskodni.
54. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Dr. Bozóki András s. k.,
a nemzeti kulturális örökség minisztere
1. melléklet az 1/2006. (I. 13.) NKÖM rendelethez[6]
Lábjegyzetek:
[1] Megállapította a 9/2009. (III. 6.) OKM rendelet 208. § (5) bekezdése. Hatályos 2009.03.14.
[2] Megállapította a 11/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet 54. § (2) bekezdése. Hatályos 2006.05.17.
[3] Módosította a 27/2024. (VIII. 15.) ÉKM rendelet 32. § a) pontja és 33. § (2) bekezdése. Hatályos 2024.08.23.
[4] Módosította a 27/2024. (VIII. 15.) ÉKM rendelet 32. § b) pontja. Hatályos 2024.08.23.
[5] Megállapította a 11/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet 54. § (3) bekezdése. Hatályos 2006.05.17.
[6] Megállapította a 27/2024. (VIII. 15.) ÉKM rendelet 31. §-a (lásd: 1. melléklet). Hatályos 2024.08.23.