27/2024. (VIII. 15.) ÉKM rendelet
egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, védettségének módosításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (2) bekezdés n) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 95. § 7. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § (1) Védett műemlékké nyilvánítom a Budapest VII. kerület, Városligeti fasor 9. szám alatti, belterület 33505 helyrajzi számú ingatlanon álló Herczel-szanatórium épületét.
(2) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket a II. kategóriába sorolom.
(3) A védetté nyilvánítás célja az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanon álló, 1893-1895 között épült, Quittner Zsigmond által tervezett Herczel-szanatórium történeti és építészeti értékeinek megőrzése. A műemlék nevesített műemléki értékei:
a) településképi és utcaképi megjelenése,
b) történeti tömegformája,
c) utcai és udvari homlokzatainak historizáló stílusú kialakítása, valamint
d) lépcsőháza, boltozott folyosói és díszüvegezésű nyílászárói.
2. § (1) Védett műemlékké nyilvánítom a Budapest VII. kerület, Városligeti fasor 11-13. szám alatti, belterület 33505 helyrajzi számú ingatlanon álló Grünwald-szanatórium épületét.
(2) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket a II. kategóriába sorolom.
(3) A védetté nyilvánítás célja az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanon álló, 1893-ban épült Grünwald-szanatórium történeti és építészeti értékeinek, alkotórészeinek és tartozékainak megőrzése. A műemlék nevesített műemléki értékei:
a) településképi és utcaképi megjelenése,
b) történeti tömeg- és tetőformája,
c) utcai és udvari homlokzatainak kialakítása, különös tekintettel a homlokzatdíszítésre és a homlokzati nyílászárókra,
d) kapualja és főlépcsőháza, valamint
e) építéskori szecessziós részletei.
3. § (1) Védett műemlékké nyilvánítom a Budapest VIII. kerület, Puskin utca 19. szám alatti, belterület 36559/10 helyrajzi számú ingatlant és a rajta álló lakóépületet.
(2) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket a II. kategóriába sorolom.
(3) A védetté nyilvánítás célja az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanon álló, 1901-ben épült, Gschwindt György-palotabérház történeti és építészeti értékeinek megőrzése. A műemlék nevesített műemléki értékei:
a) településképi és utcaképi megjelenése,
b) tömeg- és tetőformája,
c) tetőszerkezete és tetőfedése,
d) utcai és udvari homlokzatainak kialakítása, különös tekintettel a késő gótikus és középkori jellegű kőfaragványokra és díszített épületelemekre, valamint
e) kapualja és lépcsőháza.
4. § (1) Védett műemlékké nyilvánítom az Erdőhorváti (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye), Egres utca 2. szám alatti, belterület 236/5 helyrajzi számú ingatlant és a rajta álló egykori mészárszéket.
(2) Műemléki környezetként az Erdőhorváti 236/1 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket a II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanon álló, az 1920-as években épült egykori kóser mészárszék történeti és építészeti értékeinek megőrzése. A műemlék nevesített műemléki értékei: a műemlék fekvése, tömege, kő falazata, vályogtégla oromzata, tetőformája, történeti nyílászárói, valamint sziklába vájt pincéje.
5. § (1) Védett műemlékké nyilvánítom a Galgagyörk (Pest vármegye), Mácsai út 2. szám alatti, belterület 375/8 helyrajzi számú ingatlant és a rajta álló kúriaépületet.
(2) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket a II. kategóriába sorolom.
(3) A védetté nyilvánítás célja az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanon álló, 1780-1790 között épült Kálnoky Bedő-kúria történeti és építészeti értékeinek megőrzése. A műemlék nevesített műemléki értékei: tömegformálása, alaprajzi rendszere, homlokzatképzése, falazatai és boltozott födémei, fedélszerkezete, a konyha szabadkéménye, eredeti fűtésének berendezései, külső és belső nyíláskeretei és ablakrácsai, valamint díszítőfestései.
6. § (1) Védett műemlékké nyilvánítom a Piliscsaba (Pest vármegye), Egyetem utca 1. szám alatti, belterület 1602/15 helyrajzi számú ingatlanon álló Stephaneum épületének Makovecz Imre tervezte részét, az észak felől csatlakozó "Stephaneum-klub" toldalékszárny nélkül.
(2) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket a II. kategóriába sorolom.
(3) A műemlékké nyilvánítás célja a Makovecz Imre tervei alapján 1997-2001 között épült Stephaneum építészeti, belsőépítészeti értékeinek védelme. A műemlék nevesített műemléki értékei:
a) beépítése, táji megjelenése, feltárulása,
b) az épület monumentális, összetett tömege, tetőzete,
c) térrendszere, belső kialakítása és díszítményei, szerkezetei,
d) egyedi homlokzatai, architektonikus díszítőelemei,
e) belsőépítészeti kialakítása, beépített berendezése, valamint
f) eszmei értékként Makovecz Imre életművének kiemelkedő oktatási-közösségi rendeltetésű, kimagasló jelentőségű épülete.
(4) Műemléki környezetként a Piliscsaba, belterület 1602/2 helyrajzi számú ingatlant és a Piliscsaba, belterület 1602/15 helyrajzi számú ingatlannak a műemlékké nyilvánított épületrészen kívüli részét jelölöm ki.
7. § (1) Védett műemlékké nyilvánítom a Sopron (Győr-Moson-Sopron vármegye), Színház utca 4. szám alatti, belterület 250 helyrajzi számú ingatlant és a rajta álló lakóépületet, valamint üzletet.
(2) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket a II. kategóriába sorolom.
(3) A védetté nyilvánítás célja az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanon álló, Hild Ferdinánd tervei szerint épült, majd 1902-ben szecessziós jellegű üzletportálokkal gazdagított, 1920-1921 között emeletráépítéssel kiegészített üzlet és lakóépület építészeti, ipartörténeti értékeinek megőrzése. A műemlék nevesített műemléki értékei:
a) beépítési módja,
b) tömeg- és tetőformája, tetőszerkezete,
c) az utcai és udvari homlokzatok építéskori architektúrája, nyílásrendszere,
d) iparművészeti értéket képviselő utcai üzletportáljai,
e) belső térstruktúrája,
f) pincéje és a pincében az épített tűzhely,
g) az udvari falikút kialakítása és szerkezete, valamint
h) építéskori ajtó- és ablakszerkezetei.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanra vonatkozóan a magyar államot elővásárlási jog illeti meg.
8. § (1) Védett műemlékké nyilvánítom a Szeged (Csongrád-Csanád vármegye), Rózsa utca 13. szám alatti, belterület 15794 helyrajzi számú ingatlanon található Dugonics temető Körönd bal parcella, 3. sor 11. számú Kónya családi sírboltot, a hozzá tartozó kápolnát, valamint az azokat övező kovácsoltvas kerítéseket.
(2) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket a II. kategóriába sorolom.
(3) A védetté nyilvánítás célja az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanon található, 1901-ben létesített, kovácsoltvas kerítésekkel körbevett síremlék és kápolna történeti és építészeti értékeinek megőrzése. A műemlék nevesített műemléki értékei:
a) a sírbolt lépcsős talapzata, obeliszkje, valamint az előtte fekvő kriptafedlap és -szegély,
b) a kápolna felépítménye, tömege, architektúrája, tetőzete, valamint
c) a sírboltot és a kápolnát körülvevő, szecessziós stílusú kovácsoltvas kerítések és az együttest díszítő további kovácsoltvas elemek.
9. § (1) Védett műemlékké nyilvánítom a Székesfehérvár (Fejér vármegye), Csalapusztán található
a) külterület 020145/2 helyrajzi számú ingatlanon álló kapusház és kertészház, valamint kocsiszín épületét,
b) a külterület 020123/2 helyrajzi számú ingatlanon álló sírkertet Kégl György síremlékével,
c) a külterület 020123/2, 020145/1, 020145/2, 020145/3, 020148/1, 020148/2, 020149/1, 020149/2, 020149/3, 020149/4, 020149/5, 020150, 020151/1, 020151/2, 020151/3, 020152, 020153, 020154 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 020158 helyrajzi számú út fenti ingatlanok által határolt szakaszát történeti kertként mint a Kégl-kastély angolparkjának részét.
(2) Elrendelem az (1) bekezdés a)-c) pontjában védetté nyilvánított építmények együttes védelmét a 17952-11/1979. OMF hatósági határozattal műemlékké nyilvánított és a közhiteles műemléki nyilvántartásban 9262 törzsszámon nyilvántartott Kégl-kastély és történeti kertje (angolparkja) védelmével mint műemlékegyüttesre vonatkozó védelmet.
(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a (2) bekezdés szerinti műemlékegyüttest a II. kategóriába sorolom.
(4) A védetté nyilvánítás célja a (2) bekezdésben meghatározott műemlékegyüttes, a Hauszmann Alajos tervei szerint 1876-1878 között felépült csalapusztai Kégl-kastély és melléképületei (kapus- és kertészház, kocsiszín), a Kégl-család sírkertje, valamint a kastélykert (angolpark) építészeti, történeti és táji értékeinek megőrzése. A műemlékegyüttes nevesített műemléki értékei:
a) Kégl-kastély: tömege, tetőformája, homlokzati kialakítása, nyílásrendszere, belső térszervezése, építéskori nyílászárói és építészeti díszei;
b) történeti kert (angolpark): nagyméretű, 19. századi vagy 20. század elején telepített faegyedei, az észak-keletre ívesen futó kerti sétány, a Császár-víz melletti tó, a szigettel és körbefutó sétánnyal, az alsó tó nyomvonala és a mellettük létesített épületek, malom maradványai, a birtokot északról határoló támfal-, kapu- és kerítéselemek, árkok, zsilip és vízműtárgyak maradványai, kerti utak;
c) kapus- és kertészház: beépítési módja, tömege, tetőformája, héjazata, díszműbádogos részletei, homlokzatok kialakítása és nyílásrendszere, belső térstruktúrája, a kapusházhoz csatlakozó kapuzat megmaradt pillére;
d) kocsiszín: a majorság fennmaradt elemeként beépítési módja, tömege, tetőformája, homlokzatképzése, homlokzati kapunyílásai, belső térstruktúrája; valamint
e) sírkert: a sírkerthez vezető allé, az egykori kapu maradványai, a kertben lévő síremlékek, Kégl György sírköve.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott műemlékegyüttes ingatlanaira vonatkozóan a magyar államot elővásárlási jog illeti meg.
10. § (1) Védett műemlékké nyilvánítom a Szolnok (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye), Kossuth Lajos utca 5. szám alatti, belterület 1592 helyrajzi számú ingatlant és a rajta álló egykori Takarékpénztár épületét.
(2) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket a II. kategóriába sorolom.
(3) A védetté nyilvánítás célja az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanon álló, Komor Marcell és Jakab Dezső által tervezett, 1899-1900 között épült egykori Szolnoki Mezőgazdasági Takarékpénztár épülete történeti, építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése. A műemlék nevesített műemléki értékei:
a) az épület neobarokk jellegű tömege,
b) homlokzati kialakítása, fennmaradt szecessziós díszítményei, történeti nyílászárói,
c) reprezentatív belső terei és azok díszítményei, valamint
d) történeti belső nyílászárók.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanra vonatkozóan a magyar államot elővásárlási jog illeti meg.
11. § (1) Védett műemlékké nyilvánítom a Tököl (Pest vármegye), Ráckevei út 6. szám alatti, külterület 0165/5 helyrajzi számú ingatlanon álló víztorony építményét.
(2) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket a II. kategóriába sorolom.
(3) A védetté nyilvánítás célja az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanon álló víztorony történeti és építészeti értékeinek megőrzése. A műemlék nevesített műemléki értékei: tömege, vasbeton pillérei, valamint tartályának homlokzati kialakítása.
12. § (1) Az 1620-24/1951. VKM számú miniszteri döntéssel védetté nyilvánított Budapest IX. kerület, belterület 37104 helyrajzi számú, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 15680 törzsszámon és 1071 azonosító számon nyilvántartott volt Mária Terézia Laktanya épületnek helyet adó ingatlan műemléki védettségét fenntartom, valamint az épület műemléki kategóriába sorolását védett műemlékre módosítom.
(2) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(3) A műemlék nevesített műemléki értékei:
a) történeti és településképi jelentősége, beépítési módja,
b) az 1845-1848 között egy periódusban épült monumentális klasszicista középület épületszárnyakból és belső udvarokból álló összetett tömegformálása, tetőzete, tagolása és aránya,
c) klasszicista, szimmetrikus homlokzatai, nyílásrendje, architektúrája, építéskori szerkezetei, falai és boltozatai, klasszicista lépcsőházai, vörösmészkő burkolatai, 19. századi és 20. század eleji ablakszerkezetei, bejárati kapui és kovácsoltvas lunettái, valamint
d) eszmei értékként Hild József életművének legnagyobb világi rendeltetésű épülete, valamint az országban megépült laktanyák korai példájaként a hazai laktanya-építészet kimagasló jelentőségű épülete.
(4) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanra vonatkozóan a magyar államot elővásárlási jog illeti meg.
13. § Az 5261/113/1990. számú OMF hatósági határozattal védetté nyilvánított Balatonberény (Somogy vármegye), zártkert 2075 helyrajzi számú ingatlanon a közhiteles műemléki nyilvántartásban 10599 törzsszámon és 7738 azonosító számon nyilvántartott présház műemléki védettségét - tekintettel arra, hogy az épület megsemmisült - megszüntetem.
14. § (1) Az egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről szóló 27/2005. (X. 7.) NKÖM rendelettel védetté nyilvánított Budapest II. kerület, Budakeszi út 65-67. szám alatti, 10914 helyrajzi számú ingatlanon álló, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 16157 törzsszámon és 12977 azonosító számon nyilvántartott nyaralóépület műemléki védettségét - tekintettel arra, hogy a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette - megszüntetem.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlan, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 16157 törzsszámon és 12975 azonosító számon nyilvántartott Gschwindt-Tőry-villa, a 12978 azonosító számon nyilvántartott Gschwindt-Tőry-villa kertje, valamint azok 11594 azonosító számon nyilvántartott együttese tekintetében fennálló műemléki védettséget fenntartom.
15. § A 07759/1977. számú OMF hatósági határozattal védetté nyilvánított Budapest XIX. kerület, Nádasdy utca 27. szám alatti, belterület 161214 helyrajzi számú ingatlanon álló, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 15797 törzsszámon és 1271 azonosító számon nyilvántartott lakóház műemléki védettségét - tekintettel arra, hogy a műemlékké nyilvánítás céljának nem felel meg - megszüntetem.
16. § A 07759/1977. számú OMF hatósági határozattal védetté nyilvánított Budapest XIX. kerület, Mészáros Lőrinc utca 49. szám alatti, belterület 161237 helyrajzi számú ingatlanon álló, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 15799 törzsszámon és 1255 azonosító számon nyilvántartott lakóház műemléki védettségét - tekintettel arra, hogy a műemlékké nyilvánítás céljának nem felel meg - megszüntetem.
17. § A 22509/1958. ÉM - 120344/1958. MM miniszteri döntéssel védetté nyilvánított Csököly (Somogy vármegye), Petőfi Sándor utca 64. szám alatti, belterület 314 helyrajzi számú ingatlanon álló, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 4545 törzsszámon és 7855 azonosító számon nyilvántartott római katolikus plébániaház műemléki védettségét - tekintettel arra, hogy a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette - megszüntetem.
18. § (1) A 863-4/1953. FOM miniszteri döntéssel védetté nyilvánított Dabas (Pest vármegye), Szent István út 65. szám alatti Halász Bálint-kúria telekalakítás után kialakult ingatlanai közül a Dabas, belterület 4945/1 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét - tekintettel arra, hogy a telekalakítás következtében az ingatlanon védett érték nem található - megszüntetem.
(2) A Dabas, belterület 4945/2 helyrajzi számú ingatlan, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 6966 törzsszámon és 6977 azonosító számon nyilvántartott Halász Bálint-kúria műemléki védettségét - tekintettel fennálló műemléki értékeire - fenntartom.
19. § (1) A 13779/1980. számú OMF hatósági határozattal védetté nyilvánított Gic (Veszprém vármegye), Petőfi Sándor utcában található magtár telekalakítás után kialakult ingatlanai közül a Gic, belterület 90/1, 90/2, 90/3, 90/4, 90/5 és 90/7 helyrajzi számú ingatlanok műemléki védettségét - tekintettel arra, hogy telekalakítás következtében az ingatlanokon védett érték nem található - megszüntetem.
(2) A Gic, belterület 90/8 helyrajzi számú ingatlanon található, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 9570 törzsszámon és 9875 azonosító számon nyilvántartott magtár műemléki védettségét - tekintettel fennálló műemléki értékeire - fenntartom.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott műemlék műemléki környezetének a Gic, belterület 121, 124, 125, 126, 127 és 128 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 122 helyrajzi számú közterületet és a 123 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanokkal határos szakaszát jelölöm ki.
20. § (1) A 22509/1958. ÉM - 120344/1958. MM miniszteri döntéssel védetté nyilvánított Gödöllő (Pest vármegye), Állomás utca 1-2. szám alatti Királyi váróterem telekalakítás után kialakult ingatlanai közül a Gödöllő, belterület 5893/4, 5893/5 és 5893/6 helyrajzi számú ingatlanok műemléki védettségét - tekintettel arra, hogy a telekalakítás következtében az ingatlanokon védett érték nem található - megszüntetem.
(2) A Gödöllő, belterület 5893/3 helyrajzi számú ingatlan, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 7047 törzsszámon és 7058 azonosító számon nyilvántartott Királyi váróterem kiemelt műemléki védettségét - tekintettel fennálló műemléki értékeire - fenntartom.
21. § (1) A 22509/1958. ÉM - 120344/1958. MM miniszteri döntéssel védetté nyilvánított Gönyű (Győr-Moson-Sopron vármegye), Kossuth utca 52. szám alatti Vendéglő telekalakítás után kialakult ingatlanai közül a Gönyű, belterület 1150/3, 1150/5 és 1150/7 helyrajzi számú ingatlanok műemléki védettségét - tekintettel arra, hogy telekalakítás következtében az ingatlanokon védett érték nem található - megszüntetem.
(2) A Gönyű, belterület 1150/6 helyrajzi számú ingatlan, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 3532 törzsszámon és 4150 azonosító számon nyilvántartott Vendéglő műemléki védettségét - tekintettel fennálló műemléki értékeire - fenntartom.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott műemlék műemléki környezetének a Gönyű, belterület 638, 639, 643, 644, 829/5, 1150/5, 1150/7 és 1154 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a Gönyű, belterület 68/1, 645 és 646 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.
22. § (1) Az egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről szóló 1/2006. (I. 13.) NKÖM rendelettel védetté nyilvánított Hajmáskér (Veszprém vármegye), Tábori úton található, belterület 616/110 helyrajzi számú ingatlanon álló, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 11218 törzsszámon és 14023 azonosító számon nyilvántartott őrségépületek kiemelt műemléki védettségét - tekintettel arra, hogy a védelem alapját képező értékeiket helyreállíthatatlanul elvesztették - megszüntetem.
(2) A Hajmáskér (Veszprém vármegye), Tábori úton található, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 11218 törzsszámon és 11309 azonosító számon nyilvántartott Tüzérségi lövőiskola laktanyaegyüttese kiemelt műemléki védettségét egyebekben változatlanul fenntartom.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlannak a közhiteles műemléki nyilvántartásban 11218 törzsszámon és 14035 azonosító számon nyilvántartott Tüzérségi lövőiskola laktanyaegyüttese műemléki környezete tekintetében fennálló védettségét fenntartom.
23. § (1) Az egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, valamint műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről szóló 53/2011. (VIII. 25.) NEFMI rendelettel védetté nyilvánított Jánoshalma (Bács-Kiskun vármegye) településközpont műemléki jelentőségű területének ingatlanai közül a Jánoshalma, belterület 4100, 4101, 4102, 4103, 4104, 4105, 4106, 4107, 4108, 4109, 4110, 4111, 4112, 4113, 4114, 4116, 4117, 4118, 4119, 4120, 4121, 4122, 4123, 4124/1, 4124/2, 4125, 4126, 4127, 4128, 4129/1, 4129/2, 4130, 4131 és 4132 helyrajzi számú ingatlanok műemléki védettségét - tekintettel arra, hogy a műemlékké nyilvánítás céljának nem felelnek meg - megszüntetem.
(2) A közhiteles műemléki nyilvántartásban 11573 törzsszámon és 12552 azonosító számon nyilvántartott Jánoshalma településközpont műemléki jelentőségű területének műemléki védettségét egyebekben változatlanul fenntartom.
24. § (1) Az 1600-17/1951. KM számú miniszteri döntéssel védetté nyilvánított Kaposvár (Somogy vármegye), Fő u. 65. szám alatti Somogy megyei közkórház régi épülete telekalakítás után kialakult ingatlanai közül a Kaposvár, belterület 637/2, 637/3, 637/4, 637/5 és 637/6 helyrajzi számú ingatlanok műemléki védettségét - tekintettel arra, hogy telekalakítás következtében az ingatlanokon védett érték nem található - megszüntetem.
(2) A Kaposvár, belterület 637/7 helyrajzi számú ingatlan, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 4345 törzsszámon és 7919 azonosító számon nyilvántartott Somogy megyei közkórház régi épülete műemléki védettségét fenntartom.
(3) Műemléki környezetnek a Kaposvár, belterület 592/2, 594, 595, 596, 597, 598, 636/1, 636/3, 636/5, 637/3, 637/4, 637/5, 637/6 és 638 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a Kaposvár, belterület 392/3, 392/5, 392/6 helyrajzi számú közterületek fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.
25. § Az 5800/1986. számú OMF hatósági határozattal védetté nyilvánított Kunszentmárton (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye), Szentesi úton található, belterület 2434 helyrajzi számú ingatlanon álló, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 8836 törzsszámon és 6024 azonosító számon nyilvántartott szélmalom műemléki védettségét - tekintettel arra, hogy a védett érték megsemmisült - megszüntetem.
26. § A 2362/1987. számú OMF hatósági határozattal védetté nyilvánított Nagyszékely (Tolna vármegye), Táncsics utca 17. szám alatti, belterület 814/1 helyrajzi számú ingatlanon álló, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 10024 törzsszámon nyilvántartott lakóház, melléképület és pince műemléki védettségét - tekintettel arra, hogy a védelem alapját képező értékeiket helyreállíthatatlanul elvesztették - megszüntetem.
27. § A 3884/30/1985. számú OMF hatósági határozattal védetté nyilvánított Pécsvárad (Baranya vármegye), Vár utca 2. szám alatti, belterület 942 helyrajzi számú ingatlanon álló, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 9810 törzsszámon és 1892 azonosító számon nyilvántartott lakóház műemléki védettségét - tekintettel arra, hogy a műemlék szakmai ismérveinek nem felel meg - megszüntetem.
28. § (1) A 12716/1973. számú OMF határozattal védetté nyilvánított Szellő (Baranya vármegye), Fő utcában található, belterület 37 helyrajzi számú ingatlanon álló, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 8390 törzsszámon és 1962 azonosító számon nyilvántartott kőkereszt műemléki védettségét - tekintettel arra, hogy a védett érték megsemmisült - megszüntetem.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlan, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 321 törzsszámon és 1961 azonosító számon nyilvántartott harangtorony műemléki védettségét fenntartom.
29. § (1) Az 1600-17/1951. KM számú miniszteri döntéssel védetté nyilvánított Várpalota (Veszprém vármegye), Kastélydomb utcában található Zichy-kastély telekalakítás után kialakult ingatlanai közül a belterület 185/20, 185/21, 185/23, 185/24 és 185/25 helyrajzi számú ingatlanok műemléki védettségét - tekintettel arra, hogy a telekalakítás következtében az ingatlanokon védett érték nem található - megszüntetem.
(2) A Várpalota, Kastélydomb utcában található, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 4902 törzsszámon és 10572 azonosító számon nyilvántartott Zichy-kastély műemléki védettségét - tekintettel fennálló műemléki értékeire - egyebekben változatlanul fenntartom.
30. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
31. § Az egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről szóló 1/2006. (I. 13.) NKÖM rendelet Melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
32. § Az egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről szóló 1/2006. (I. 13.) NKÖM rendelet
a) 23. § (1) bekezdésében az "e rendelet mellékletében szereplő" szövegrész helyébe az "1. mellékletben foglalt" szöveg,
b) 23. § (2) bekezdésében a "616/40" szövegrész helyébe a "616/40, 616/41" szöveg, a "616/109" szövegrész helyébe a "616/109, 616/110" szöveg, a "616/175" szövegrész helyébe a "616/175, 616/176" szöveg
lép.
33. § (1) Hatályát veszti az egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről szóló 27/2005. (X. 7.) NKÖM rendelet 6. § (5) bekezdésében a " , valamint a kertben álló földszintes nyaralóépület" szövegrész.
(2) Hatályát veszti az egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről szóló 1/2006. (I. 13.) NKÖM rendelet 23. § (1) bekezdésében az "a 616/110 helyrajzi számú ingatlanon álló őrségépületeket," szövegrész.
(3) Hatályát veszti az egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, valamint műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről szóló 53/2011. (VIII. 25.) NEFMI rendelet 11. mellékletében a "4100, 4101, 4102, 4103, 4104, 4105, 4106, 4107, 4108, 4109, 4110, 4111, 4112, 4113, 4114, 4116, 4117, 4118, 4119, 4120, 4121, 4122, 4123, 4124/1, 4124/2, 4125, 4126, 4127, 4128, 4129/1, 4129/2, 4130, 4131, 4132," szövegrész.
Lázár János s. k.,
építési és közlekedési miniszter
1. melléklet a 27/2024. (VIII. 15.) ÉKM rendelethez
"1. melléklet az 1/2006. (I. 13.) NKÖM rendelethez
"