22/2006. (XI. 24.) MNB rendelet

a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 60. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján fennálló jogkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed:

a) a pénzügyi intézményre,

b) a befektetési vállalkozásra,

c) a tőzsdére,

d) a központi értéktárra,

e) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) szerinti elszámolóházi tevékenységet folytató szervezetre,

f) az a)-e) pontban említett, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes (valamely más) tagállamban székhellyel rendelkező pénzügyi szervezet magyarországi fióktelepére (a továbbiakban: EGT fióktelep),

g) a pénzügyi intézménynek nem minősülő, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást teljesítő jogi személyre,

h) a pénzügyi intézménynek nem minősülő, saját tulajdonú bankjegykiadó automatát (ATM), illetve készpénzfelvételi funkcióval rendelkező POS berendezést üzemeltető jogi személyre,

i) a kötvényt kibocsátó önkormányzatra, pénzügyi intézménynek nem minősülő, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetre, jogi személyiséggel rendelkező külföldi gazdálkodó szervezet magyarországi fióktelepére,

j) a többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő, illetve közszolgáltatást nyújtó, pénzügyi intézménynek nem minősülő gazdálkodó szervezetre, valamint

k) a Magyar Államkincstárra (a továbbiakban együtt: adatszolgáltatók) .

(2) E paragrafus (1) bekezdésének a)-e) pontjában meghatározott adatszolgáltatónak minősül az ott említett, az Európai Gazdasági Térségen kívüli országban székhellyel rendelkező pénzügyi szervezet magyarországi fióktelepe is.

2. §

(1) Az adatszolgáltatók az e rendelet 1. mellékletében felsorolt információkat az ott meghatározott módon, gyakorisággal és határidőben szolgáltatják a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) részére.

(2) Az e rendelet 1. mellékletében nem nevesített, a hitelintézetek által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról szóló PM rendeletben meghatározott információkat a hitelintézetek és az ezen típusú EGT fióktelepek az ott meghatározott módon, gyakorisággal és határidőben szolgáltatják az MNB részére is.

(3) A jegybanki információs rendszerhez kapcsolódó jogcímezési kötelezettséget az MNB elnöke külön rendeletben szabályozza.

3. §

(1) A szolgáltatandó információkhoz kapcsolódó táblákat és az azok kitöltésére vonatkozó rendelkezéseket - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2) A 2. § (2) bekezdése szerinti információkhoz kapcsolódó táblákat és az azok kitöltésére vonatkozó rendelkezéseket az ott hivatkozott jogszabály tartalmazza.

(3) Az információk szolgáltatásához szükséges - e rendelet 3. mellékletében meghatározott - technikai segédleteket az MNB e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg, a honlapján teszi közzé.

4. §

(1) E rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről szóló 24/2005. (XII. 12.) MNB rendelet azzal, hogy a 2006. évre, mint tárgyidőszakra vonatkozó adatszolgáltatásokat az abban foglaltak szerint kell teljesíteni.

Járai Zsigmond s. k.,

a Magyar Nemzeti Bank elnöke

1. melléklet a 22/2006. (XI. 24.) MNB rendelethez

A jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információ

I.

II.

1. A bankok, a szakosított hitelintézetek és az ezen típusú EGT fióktelepek az e melléklet I. pontjában nem nevesített, a hitelintézetek által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról szóló PM rendeletben meghatározott információkat az ott meghatározott gyakorisággal és határidőben szolgáltatják az MNB részére is.

2. A kereskedési könyvet vezető bankok és szakosított hitelintézetek a befektetési szolgáltató és a külföldi székhelyű befektetési szolgáltató magyarországi fióktelepe üzleti, szolgáltatási tevékenységéhez, a befektetési vállalkozás és hitelintézet kereskedési könyv vezetéséhez, az árutőzsdei szolgáltató és az elszámolóház szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére történő adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló PM rendeletben meghatározott alábbi információt az ott meghatározott gyakorisággal és határidőben szolgáltatják az MNB részére is:

30A1 A kereskedési könyv és a deviza-árfolyamkockázat napi tőkekövetelménye.

3. Az adatszolgáltatók az e melléklet II.1.-2. pontja szerinti adatszolgáltatásokat szöveges jelentés esetén papíron és elektronikus úton, egyéb esetben elektronikus úton kötelesek az MNB részére megküldeni.

Az elektronikus úton történő beküldéshez kapcsolódó számítástechnikai előírásokat az e rendelet 3. mellékletének 6. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

2. melléklet a 22/2006. (XI. 24.) MNB rendelethez

I. AZ INFORMÁCIÓK SZOLGÁLTATÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A szolgáltatandó információkhoz kapcsolódó táblákban (továbbiakban: táblák) és az azok kitöltésére vonatkozó útmutatókban (továbbiakban: kitöltési útmutató) használt kifejezések tartalmára - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában - az egyes adatszolgáltatókra vonatkozó számviteli és egyéb jogszabályokban foglaltak tekintendők irányadónak.

Amennyiben valamely adatszolgáltatás teljesítésére e rendelet 1. mellékletében foglaltak szerint az EGT fióktelep is köteles, a kitöltési útmutató alkalmazása szempontjából az ott nevesített pénzügyi szervezet típuson - adatszolgáltatói vonatkozásban - az ugyanezen típusú EGT fióktelepet is érteni kell.

A jelen mellékletben használt rövidítések a táblákra és a kitöltési útmutatókra érvényesek.

A. Szektor-meghatározások

1. Változások a szektor-meghatározásokban

Az Állami Autópálya Kezelő Zrt.-t (ESS: 12147715-6321-114-01) ezentúl a G) Központi Kormányzat szektorba kell sorolni.

2. A szektorok

Az adatgyűjtésekben a következő szektorok szerepelnek:

3. Rezidensek és nem-rezidensek elkülönítése

Rezidens:

1. a Magyar Köztársaság területén állampolgárságától függetlenül legalább egy éve életvitelszerűen tartózkodó, vagy szándékai szerint tartózkodni akaró, vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személy, ide nem értve az itt működő külföldi diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint nemzetközi szervezetek nem magyar állampolgárságú tagját, alkalmazottját és azok családtagját, továbbá a tanulmányok folytatása vagy gyógyászati kezelés céljából itt tartózkodó illetve ide érkező személyt,

2. a külföldön működő magyar diplomáciai és konzuli képviseletek magyar állampolgárságú tagja, alkalmazottja és azok családtagja,

3. a Magyar Köztársaság területén - ideértve a vámszabad- és a tranzitterületet is - székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként vállalkozási tevékenységet folytató természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. (Vállalkozási tevékenység: az a gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenység, amelyet a természetes vagy jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet üzletszerűen - rendszeresen, haszonszerzés céljából - végez.)

Nem rezidens: a rezidensnek nem minősülő természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. Nem rezidensnek minősülnek az olyan gazdálkodó szervezetek, amelyekre egyidejűleg igaz, hogy adószámuk 51-re végződik, gazdálkodási forma kódjuk 931 (a statisztikai számjel 13.-15. karaktere) és magyar cégbíróságnál nincsenek bejegyezve.

4. A rezidens szektorok leírása

Egyes szervezetek többféle tevékenységet végeznek egymás mellett. A szektorba soroláshoz mindig az adott szervezet főtevékenysége szolgál alapul. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeit abba a szektorba kell sorolni, amelybe maga a külföldi székhelyű vállalkozás kerülne, amennyiben rezidens volna.

A) Nem pénzügyi vállalatok

A nem pénzügyi vállalatok szektorába tartoznak azok a gazdasági szervezetek, amelyek fő tevékenységként piaci értékesítésre szánt javakat állítanak elő, illetve nem pénzügyi közvetítő szolgáltatásokat nyújtanak. Gazdálkodási forma szerint - a pénzügyi közvetítő szolgáltatást nyújtók kivételével - ide tartoznak:

- a jogi személyiségű gazdasági társaságok, kivéve ÁPV Zrt., MÁK, ÁKK Zrt., NA Zrt., SZÖVÜR Szövetkezeti Üzletrészhasznosító Kft., CASA Vagyonkezelő Kft., Magyar Televízió Rt., Duna TV Zrt., Magyar Rádió Zrt., Magyar Távirati Iroda Rt., Magyar Turizmus Zrt., Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztő és -Kezelő Zrt, ÁAK Zrt.,

- a szövetkezetek (a szövetkezeti hitelintézetek kivételével),

- egyéb jogi személyiségű vállalkozások,

- jogi személyiség nélküli vállalkozások,

- a gazdasági szervezeteket segítő és azok által finanszírozott nonprofit intézmények.

B) Központi bank

Ide a Magyar Nemzeti Bank tartozik.

C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények

Jellegzetesen a betétgyűjtő pénzügyi intézmények alkotják ezt a szektort.

Ide a központi bank kivételével a bankok, a szakosított hitelintézetek és a szövetkezeti hitelintézetek tartoznak, valamint a befektetési alapok közül a pénzpiaci alapok. A pénzpiaci alapokhoz azok a befektetési alapok sorolandók, amelyek befektetési jegyei likviditás szempontjából a bankbetétekhez hasonlóak, és eszközeiket elsősorban pénzpiaci eszközökbe, vagy maximum 1 éves hátralévő lejáratú transzferálható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, vagy pénzpiaci eszközök kamataihoz hasonló megtérülésű eszközökbe fektetik. (Pénzpiaci eszköz: a Tpt. szerint meghatározott fogalom.)

D) Egyéb pénzügyi közvetítők

Ide azok a pénzügyi közvetítők tartoznak, amelyek nem végeznek betétgyűjtést, de főtevékenységként jelentős mennyiségű egyéb forrást gyűjtenek, amelyet kihelyeznek a pénz- és tőkepiacon.

Ide sorolandók jelenleg a pénzügyi vállalkozások jelentős része, a befektetési alapok a pénzpiaci alapok kivételével, a befektetési alapkezelő társaságok, a kockázatitőke-társaságok és alapok, valamint a befektetési vállalkozások közül az értékpapír-befektetési társaságok és az értékpapír-kereskedők.

E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

Itt azok az intézmények szerepelnek, amelyeknek fő tevékenysége olyan pénzügyi kiegészítő szolgáltatás nyújtása, amely szorosan kapcsolódik valamilyen pénzügyi közvetítési tevékenységhez. Ezen intézmények azonban nem gyűjtenek jelentős mennyiségű forrást, hanem a hitelnyújtók és a hitelfelvevők között úgy létesítenek kapcsolatot, hogy az nem érinti lényegesen a mérlegüket. Ide tartoznak azok a pénzügyi intézmények is, amelyek fő tevékenységként a pénzügyi közvetítés biztonságát garantálják.

Ide tartoznak a tőzsdék, az elszámolóházak, a központi értéktár, a betétbiztosítási, intézményvédelmi és befektetésvédelmi alapok, egyéb pénzügyi kiegészítő szolgáltatást végző intézmények, és a befektetési vállalkozások közül az értékpapír-bizományosok.

F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak

Ide a biztosítótársaságok, a biztosítási egyesületek, a magánnyugdíjpénztárak, az önkéntes kölcsönös nyugdíj, egészség és önsegélyező pénztárak tartoznak.

G) Központi kormányzat

A központi kormányzat magába foglalja a központi költségvetést, a központi költségvetés intézményeit, az elkülönített állami pénzalapokat, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt-t, a Magyar Államkincstárt (MÁK), az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt-t, a Nemzeti Autópálya (NA) Zrt-t, a SZÖVÜR Szövetkezeti Üzletrészhasznosító Kft-t, a CASA Vagyonkezelő Kft-t., a Magyar Televízió Rt-t., Duna TV Zrt-t., Magyar Rádió Zrt-t, Magyar Távirati Iroda Rt-t, Magyar Turizmus Zrt-t, Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztő és -Kezelő Zrt-t, Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt-t.

Ide tartoznak azok a nonprofit szervezetek is, amelyeket elsősorban a központi kormányzat finanszíroz, és amelyek felett a központi kormányzat gyakorolja az irányítást.

H) Helyi önkormányzatok

A helyi önkormányzatok magukba foglalják a megyei és a települési önkormányzatokat és azok intézményeit, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatokat és azok intézményeit. Ide tartoznak azok a nonprofit szervezetek is, amelyeket elsősorban a helyi önkormányzatok finanszíroznak, és amelyek felett a helyi önkormányzatok gyakorolják az irányítást.

I) Társadalombiztosítási alapok

Ide tartoznak a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap, valamint ezek intézményei.

J) Háztartások

A háztartások szektora a természetes személyeket és az egyéni vállalkozókat foglalja magába. Az egyéni vállalkozók a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező és egyéb egyéni vállalkozók (mezőgazdasági őstermelők, mezőgazdasági kistermelők, kisiparosok, magánkereskedők, stb.) .

K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények

A nonprofit intézmények közül csak a háztartásokat segítő nonprofit intézmények alkotnak külön szektort a nemzetközi makrostatisztikai módszertan szerint. Azok a nonprofit intézmények, amelyeket az üzleti szervezetek finanszíroznak és irányítanak, a nem pénzügyi vállalatokhoz tartoznak. Azok a nonprofit szervezetek, amelyeket az államháztartás intézményei finanszíroznak és irányítanak, a központi kormányzatba vagy a helyi önkormányzatokhoz sorolódnak.

A háztartásokat segítő nonprofit intézmények körébe tartoznak azok a nonprofit szervezetek, amelyek elsősorban a háztartásoktól kapják forrásaikat vagy nincsenek az állam vagy a gazdálkodó szervezetek irányítása alatt. Ezek a szervezetek lehetnek szakszervezetek, munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, politikai pártok, egyházak, egyházi intézmények, egyesületek és az alapítványok jelentős része.

5. A szektor meghatározásának módja

Egy adott ügyfél megfelelő szektorát a következőképpen kell meghatározni:

5.1. Meg kell vizsgálni, hogy az ügyfél rendelkezik-e egységes statisztikai számjellel, illetve a befektetési alapok esetében PSZÁF engedély számmal vagy MNB által adott technikai törzsszámmal. Ha igen, akkor a jelen pont 5.2-es alpontjában leírtakat kell követni, ha nem, akkor az 5.4-es alpont előírásait.

5.2. Ha az ügyfél rendelkezik egységes statisztikai számjellel, illetve PSZÁF engedély számmal vagy MNB technikai törzsszámmal, akkor meg kell vizsgálni, hogy szerepel-e valamelyik, az MNB által készített listán. A listákon azok az intézmények szerepelnek, amelyek szektorbesorolásnál gazdálkodási forma kódjukat, azaz egységes statisztikai számjelük 13-15. számjelét nem kell felhasználni. Ha az ügyfél szerepel valamelyik listán, akkor a lista alapján kell a megfelelő szektorba sorolni. Ha az ügyfél nem szerepel a listákon, akkor a jelen pont 5.3-as alpontja szerint kell eljárni. Az MNB listát készített azokról a szervezetekről, amelyek a B) Központi bank, a C) Egyéb monetáris intézmények, a D) Egyéb pénzügyi közvetítők, az E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők és az F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak szektorba tartoznak. A listák az adott szektort illetően teljeskörűek és egy szervezet legfeljebb egy listán szerepel. Ugyancsak listát készített az MNB azokról a non-profit intézményekről, amelyeket az A) nem pénzügyi vállalatok, a G) központi kormányzat vagy H) helyi önkormányzatok szektorába kell besorolni. Ha az ügyfél nem szerepel a fenti listák egyikén sem, akkor a jelen pont 5.3-as alpontja szerint kell eljárni.

A fentiekben említett, e rendelet 3. mellékletének 1-2. pontja szerinti listák tartalmazzák az érintett szervezetek nevét, törzsszámát (az egységes statisztikai számjel első nyolc számjegyét) és a megfelelő szektorbesorolást. A listákat az MNB a honlapján teszik közzé, és azok minden hónap harmadik munkanapján frissítésre kerülnek.

5.3. Ha az ügyfél rendelkezik egységes statisztikai számjellel és nincs egy listán sem, akkor az egységes statisztikai számjele alapján a jelen melléklet I.A.6. pontban leírt algoritmus alapján kell a megfelelő szektorba sorolni. Ha az algoritmus alapján nem lehet szektorba sorolni, akkor a jelen pont 5.4-es alpontjában leírtakat kell követni.

5.4. Ha a besorolandó ügyfélnek nincs egységes statisztikai számjele, (ami a magánszemélyeknél és a nem rezidenseknél tipikusan előforduló helyzet), vagy az egységes statisztikai számjel alapján nem lehet meghatározni a megfelelő szektort, akkor a jelen melléklet I.A. 3., 4. pontjaiban leírt információk alapján (tehát a rezidensek és nem rezidensek elkülönítése, valamint a rezidens szektorok leírása alapján) kell meghatározni a megfelelő szektort.

6. Az egységes statisztikai számjel felhasználása a gazdasági szereplők szektorának meghatározásában

6.1. Az egységes statisztikai számjel (ESS)

Az egységes statisztikai számjel (ESS) használatát a Központi Statisztikai Hivatal elnökének - a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 6. § f) pontja alapján kiadott - az egységes statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 9001/2002. (SK 3.) KSH közleménye határozza meg.

Az ESS első 8 számjegye a törzsszám, a szervezetek egyedi azonosítója, ennek alapján lehet eldönteni, hogy egy adott szervezet szerepel-e a kivétel listákon vagy sem. Az ESS 9-12. számjegye a szervezet főtevékenysége szerinti szakágazatát fejezi ki. Ez a négy számjegy megegyezik az adott szervezet négyjegyű TEÁOR besorolásával. A TEÁOR besorolást nem kell használni a szektor-meghatározás során, mivel a pénzügyi szervezeteket az MNB külön listákon határozza meg. Az ESS 13-15. számjegye a gazdálkodási forma szerinti kód. Ennek a kódnak van szerepe a megfelelő szektor meghatározásában.

Az ESS 16-17. számjegye a területi (megye) kód. Nincs szerepe a szektorizációban.

6.2. A listákon nem szereplő, egységes statisztikai számjellel rendelkező gazdasági szereplők szektorának meghatározása az ESS segítségével

6.2.1. Az A) Nem pénzügyi vállalatok szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

a) Az ESS 13-14. számjegye 11, 12, 13, 21, 22, 54, 61, 71, 72, 73, 92

A fenti meghatározás alól kivételt képeznek az alábbi szervezetek, melyek a G) Központi kormányzat szektorba tartoznak:

ÁPV Zrt.,

Államadósság Kezelő Központ Zrt.,

Magyar Államkincstár,

Nemzeti Autópálya Zrt.,

SZÖVÜR Szövetkezeti Üzletrészhasznosító Kft. (korábban: MFB Üzletrészhasznosító Kft.),

CASA Vagyonkezelő Kft.,

Magyar Televízió Rt.,

Duna Televízió Zrt.,

Magyar Rádió Zrt.,

Magyar Távirati Iroda Rt.,

Magyar Turizmus Zrt.,

Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztő és -Kezelő Zrt,

Állami Autópálya Kezelő Zrt.

b) Az ESS 13-15. számjegye 571, 591, 592.

6.2.2. A B) Központi bank szektorba kell sorolni a következő szervezeteket: Lista alapján kell meghatározni.

6.2.3. A C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények szektorba kell sorolni a következő szervezeteket: Lista alapján kell meghatározni.

6.2.4. A D) Egyéb pénzügyi közvetítők szektorba kell sorolni a következő szervezeteket: Lista alapján kell meghatározni.

6.2.5. Az E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorba kell sorolni a következő szervezeteket: Lista alapján kell meghatározni.

6.2.6. Az F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak szektorba kell sorolni a következő szervezeteket: Lista alapján kell meghatározni.

6.2.7. A G) Központi kormányzat szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

a) Az ESS 13-14. számjegye 31, 34, 35.

b) Az ESS 13-15. számjegye 561, 562, 911, 912.

c) Az ÁPV Zrt., amelynek az ESS-e: 10792601-7415-114-01

d) Az Államadósság Kezelő Központ Zrt., amelynek ESS-e: 12598757-6712-114-01

e) A Magyar Államkincstár, amelynek ESS-e: 12751631-6523-114-01

f) A Nemzeti Autópálya Zrt., amelynek ESS-e: 11906522-4523-114-01

g) SZÖVÜR Szövetkezeti Üzletrészhasznosító Kft. (régi neve: MFB Üzletrészhasznosító Kft.), amelynek ESS-e: 12692246-7415-113-01

h) CASA Vagyonkezelő Kft., amelynek ESS-e: 10904266-7415-113-01

i) Magyar Televízió Rt, amelynek ESS-e 12182888-9214-114-01

j) Duna Televízió Zrt, amelynek ESS-e 10324224-9214-114-01

k) Magyar Rádió Zrt, amelynek ESS-e 12169210-9220-114-01

l) Magyar Távirati Iroda Rt., amelynek ESS-e 12283226-9240-114-01,

m) Magyar Turizmus Zrt., amelynek ESS-e 10356113-7487-114-01,

n) Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztő és -Kezelő Zrt, amelynek ESS-e 12607855-701 1-1 14-01,

o) Állami Autópálya Kezelő Zrt., amelynek ESS-e 12147715-6321-114-01.

6.2.8. A H) Helyi önkormányzatok szektorba kell sorolni a következő szervezeteket: ESS 13-14. számjegye 32, 36, 95.

6.2.9. Az I) Társadalombiztosítási alapok szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

a) Az ESS 13-14. számjegye 33.

b) Az ESS 13-15. számjegye 913, 914.

6.2.10. A J) Háztartások szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

a) Az ESS 13-14. számjegye 23.

b) Az ESS 13-15. számjegye 811.

6.2.11. A K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorba kell sorolni a következő, a listákon nem szereplő szervezeteket:

ESS 13-14. számjegye 51, 52, 53, 55, 69. Az ESS 13-15. számjegye 569, 599.

6.2.12. Az L) Külföld szektorba kell sorolni a következő szervezeteket: ESS 13-15. számjegye 931 (adószámuk 51-re végződik), 941.

B. Számítástechnikai segédlet (általános leírás)

Az általános számítástechnikai leírás célja, hogy az adatszolgáltatások készítőit ellássa azon információkkal, amelyek szükségesek bármely adatszolgáltatás - MNB által előírt szerkezetben történő - elkészítéséhez.

1. Általános tartalmi tudnivalók

1.1. Egy adatgyűjtés egy vagy több táblából áll, a táblák sorokból, a sorok rovatokból állnak.

A fájlok rekordjai tartalmilag a táblák sorainak, a rekordok egyes mezői pedig - az azonosító mezőkön túl - a táblák rovatainak felelnek meg.

- Egy fájlban egy adatszolgáltatónak eredeti adatszolgáltatás esetén ("E" jelű) egy adott adatgyűjtési egység (a továbbiakban: adatgyűjtés) egy konkrét vonatkozási idejéhez tartozó összes adatát kell beküldenie. Ebből adódóan egy adatszolgáltatásban (kivéve a nemleges adatszolgáltatást) minden jelentendő tábláról legalább egy sornak (rekordnak) lennie kell.

- Amennyiben módosított ("M" jelű) adatszolgáltatást tartalmaz a fájl, akkor is teljes adatszolgáltatást kell mindig beküldeni, azaz a beküldött módosított adatszolgáltatásnak az adott adatszolgáltatáshoz tartozó összes táblára vonatkozó adatszolgáltatást tartalmaznia kell. Módosításkor az adott adatszolgáltatást teljes egészében a módosított értékekkel együtt kell megküldeni.

- Amennyiben az adatszolgáltató a megadott vonatkozási időre nem rendelkezik adattal, tehát a teljes adatszolgáltatása (azaz minden táblája) nemleges, ekkor a jelentésfájl beküldése kétféle formátumban is lehetséges:

a) A jelentésfájl csak egy rekordot tartalmaz, amiben csak az első öt mező van kitöltve, és ebből a "bizonylat jellege" mező értéke "N".

b) A jelentésfájlban az adatgyűjtés minden táblája nemleges, azaz a táblakód mezők van kitöltve, és a rekordok "bizonylat jellege" mezőinek értéke "N".

- Ha egy adatszolgáltatáson belül egy tábla nemleges, akkor azzal a táblakóddal csak egy rekord lehet a jelentésfájlban, és abban a "bizonylat jellege" mező értéke "N".

- Minden jelentett táblára a nem beküldött sorok (illetve a beküldött sorok adatot nem tartalmazó celláinak) adatait üresnek veszi a rendszer, ami azt jelenti, hogy numerikus típusú adat esetén nullát, karakteres és dátum típus esetén null adatot tárol le. Ebből adódóan üres tábla jelentéséhez elég a tábla egy sorát üres cellaadatokkal megadni.

- Ha az adatszolgáltatás meghatározott tábláit az adatszolgáltatónak nem kell jelentenie, az adott tábla csak nemlegesként küldhető be, és nemlegesként be is kell küldeni. Az ilyen esetben a tábla üresként sem jelenthető, és adatot sem tartalmazhat.

- Ha az adatszolgáltatónak az adatszolgáltatást nem kell teljesítenie, az adatszolgáltatást egyáltalán nem küldheti az adatszolgáltató.

1.2. A fájl egy rekordjának szerkezetét tekintve minden rekord eleje - még a tábla adatrovatait tartalmazó mezők előtt - azonosító mezőket is tartalmaz. Ezek az azonosító mezők adnak információt a feldolgozó rendszer számára, hogy az adatok pl.:

- melyik adatgyűjtésből származnak,

- melyik időszakra/időpontra vonatkoznak (vonatkozási idő dátuma),

- melyik adatszolgáltatótól érkeznek,

- az adatszolgáltató mely napon készítette az adatszolgáltatást (kitöltés dátuma),

- a bizonylat eredeti, módosító vagy nemleges jellegű-e,

- a mezők melyik tábla melyik sorának adatait tartalmazzák stb.

Ezután következnek a rekordban a tábla adatrovatait tartalmazó mezők. (A pontos rekordszerkezet-leírást lásd. a jelen melléklet I. B. 4.4. - 4.5. alpontjaiban.)

1.3. A vonatkozási idő jelzésére az alábbi táblában közölt dátumkódokat kell használni:

2. A fájl típusa, általános leírása

2.1 A fájlt CSV (comma separated values, azaz vesszővel elválasztott értékek) típusú, ASCII szöveg fájlként kell elkészíteni.

A fájl formátuma feleljen meg az IBM PC DOS 3.3-as vagy magasabb verzió számú operációs rendszer követelményeinek. A karakterkészlet Windows 1250.

2.2. A rekordokat rekordhatárolójel, a mezőket mezőhatárolójel választja el egymástól (ld. a jelen pont 2.10 alpontot) . A sorok nem törhetők meg, végüket egy és csak egy CR+LF (kocsi vissza + soremelés) jelzi, helyette lezárásként vesszőt nem lehet tenni. Az utolsó sort is egy CR+LF párnak kell lezárni.

2.3. A mezők tetszőlegesen fix vagy változó hosszon küldhetők.

2.4. A rekord elején szereplő, azonosítás célját szolgáló mezők soha nem lehetnek üresek.

2.5. A számértéket tartalmazó mezők, ha értékük nulla, üresen hagyhatók, de tetszés szerint a nulla be is írható. Az "üres" mezőhöz tartozó elválasztó karaktert (a vesszőt) ki kell tenni. Ilyenkor két vessző - vagy több üres mező esetén több vessző - követi egymást. Ha a tizedesjegyek száma meghatározott, akkor kevesebb megadása hibának számít, több esetén a fogadó kerekít. Ez vonatkozik a "0" jelentett adatra is (pl. azon adathelyre, ahol 3 tizedes pontosság van előírva a "0" adat "0.000" formátumban jelentendő) .

2.6. A csak üres oszlopokat tartalmazó adatsorok tetszés szerint szerepeltethetők vagy elhagyhatók. Az adott tábla kitöltési útmutatója szerinti kötelezően kitöltendő sorok nem hagyhatók ki a szövegfájlból, akkor sem, ha minden adata nulla. Vonatkozik ez arra az esetre is, amikor a kérdőív táblájában sorszámmal ellátott, de adattal nem rendelkező u.n. címsor található (a sor összes rovata ki van szürkítve), ebben az esetben a "szürke" rovatba semmilyen számot -"0"-át - sem szabad írni.

2.7. Az oszlopokban szereplő értékeket vesszővel kell elválasztani egymástól és minden sor a táblára jellemző számú oszlopból kell álljon. Ha a sor utolsó értékes adatát követő mezők üresek, a vesszőket akkor is ki kell tenni, de sort lezáró karakter a jelen pont 2.2. alpontja szerinti egy CR+LF (kocsi vissza + soremelés) legyen.

2.8. Az oszlopok értékeinél a számok tagolása nem megengedett, az üres oszlopoknál a két elválasztó között nincs karakter (") . A tizedes jegyek elválasztó jele a pont. Az értékeket minden esetben az adatszolgáltatásra előírt (Ft-os, eFt-os stb) nagyságrendben kell a fájlban közölni.

2.9. CSV formátum esetén a szövegfájl a küldendő adatokat - táblák és sorok sorrendjében, folyamatosan, tábla elválasztó jelzés nélkül - tartalmazza. A szöveges információk az 1250-es kódkészlet betűit tartalmazhatják. A 'két vessző között' szereplő szöveges érték idézőjelek között is lehet, de idézőjelek közé csak szöveges mezőt lehet tenni.

Szabad szöveget tartalmazó mező küldés esetén a mező tartalmát idézőjelek közé kell tenni akkor, ha

a) a szöveg maga vessző karaktert tartalmaz

b) a szöveg maga idézőjelet tartalmaz (a szövegben eredetileg előforduló idézőjelet meg kell duplázni) .

2.10. Különleges karakterek a fájlban:

- rekordelválasztó karakter: ASCII 13-as és 10-es kód (ez az enter vagy másképpen return billentyű,),

- mezőelválasztó karakter: ASCII 44-es kód (vessző),

- negatív előjel: ASCII 45-ös kód (mínusz jel),

- tizedesjel: ASCII 46-os kód (pont),

- idézőjel: ASCII 34-es kód ("),

- magyar ékezetes szöveg küldése esetén a karakterkészlet tekintetében a jelen pont 2.1. alpont tartalma az irányadó

3. A fájl neve

A fájl neve: AAADDDDD.GGG

ahol AAA az adatgyűjtés azonosító kódja (e rendelet 1. mellékletében foglalt tábla első oszlopában megadott kód)- fix, 3 karakter hosszon.

DDDDDa vonatkozási idő dátumkódja - változó, max. 5 karakter hosszon.

Felbomolhat az évet, hónapot, hetet, napot, stb. jelző részekre, az adatgyűjtés gyakoriságának függvényében. A dátumkódot a jelen melléklet I.B. 1.3. alpontban leírt tábla alapján kell képezi.

Példák:

2 éves gyakoriság esetén (2002 év)

2F1 féléves gyakoriság esetén (2002 első félév)

2N3 negyedéves gyakoriság esetén (2002 harmadik negyedév)

210 havi gyakoriság esetén (2002 október)

2H35 heti gyakoriság esetén (2002 35. hét)

231 napi gyakoriság esetén (2002 december 31)

. a fájl kiterjesztése előtti pont

GGG hitelintézet esetén az adatszolgáltató Giro kódja, más esetben az MNB által adott három karakteres azonosító kód - fix, 3 karakter hosszon.

4. A fájl szerkezete

4.1. Egy jelentésfájlban egy adatgyűjtés adatait lehet jelenteni.

4.2. Egy adatszolgáltatásban az adott adatgyűjtés minden táblájának szerepelnie kell (azaz teljes adatszolgáltatást kell küldeni)

4.3. Egy tábla háromféle módon érkezhet az adatszolgáltatásban

- a tábla adatokat tartalmaz: azaz van olyan cellája, amiben adat van (Ilyenkor egy numerikus cellában lehet "N/A" [jelentése "nincs adat"] érték.)

- a tábla üresen érkezik: azaz a beküldött sorok minden cellája üres. ("N/A" sem lehet benne.) Ekkor minden numerikus adatot nullának vesz a rendszer, a karakteres és dátum adatokat pedig üresnek.

- a tábla nemlegesként érkezik: minden celláját úgy kezeli a rendszer, mintha "N/A"-k érkeztek volna.

4.4. Minden tábla minden sora elején, azaz minden rekord elején a következő azonosító mezőknek kell lenniük:

A,D,Tsz,K,J

4.5. A folytató mezők (táblánként) a következők: T,S" cellaadatok

Egy konkrét adatszolgáltatásban minden tábla esetén az ABC betűivel jelzett oszlopoknak megfelelő számú adatmezőt kell szerepeltetni a Sorszám mező után.

4.6. További szabályok és összefüggések

A fizetési mérleg adatszolgáltatásokat (M01 - M65-ös MNB azonosítójú adatszolgáltatások) az e rendelet 3. mellékletének 6. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet alapján kell elkészíteni, ezért a jelen pont 4.4. és 4.5. alpontjaiban leírtak ezen adatszolgáltatásoknál figyelmen kívül hagyandók.)

Az e rendelet 3. mellékletének 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza azokat az ellenőrzési szempontokat, amelyek olyan - mezők közötti, táblák közötti, illetve adatgyűjtések közötti - összefüggéseket írnak le, amelyek meglétét az MNB adatbefogadó és -ellenőrző programjai ellenőrzik, és hiba esetén a javításhoz az adatszolgáltató közreműködése szükséges. Ezért célszerű, hogy ezen szabályok fennállását már az adatküldő rendszerek előzetesen is ellenőrizzék.

5. Az adatszolgáltatások EBEAD rendszeren történő beküldésének alapvető szabályai

E rendelet hatálybalépésével az elektronikus úton történő adatbeküldés egy újabb formátummal bővül

(EBEAD) .

Az EBEAD olyan elektronikus adatbefogadási rendszer, amely - az adatok védelmét és az adatot beküldő hitelességét biztosítva - lehetővé teszi a külső szervezetektől elvárt statisztikai adatszolgáltatások elektronikus úton való eljuttatását az MNB-be. Az így benyújtott adatszolgáltatások előellenőrzésen mennek át és az előellenőrzés alapján hibátlan adatszolgáltatások a központi adatbefogadó rendszerbe (START) továbbítódnak.

Az EBEAD rendszer használatának feltétele az alábbi követelmények teljesítése:

- Az Internetre közvetlenül, vagy proxy kiszolgálón keresztül kapcsolódó számítógép

- A felhasználók tanúsítvány alapú azonosítását lehetővé tevő eszközök megléte

- HTTPS protokollon keresztül kommunikálni képes WEB böngésző program

- Microsoft Excel szoftver vagy ennek fájljait megjeleníteni képes program

- E-mail postafiók.

- Az alkalmazott WEB böngészőre telepített, minősített hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott, OCSP alapú lekérdezhetőséggel rendelkező, fokozott biztonságú tanúsítvány

- HTTPS alapú kommunikáció

- A tanúsítvány publikus adatainak MNB általi regisztrációja

- Sikeres felhasználói teszt

Az EBEAD rendszerben a felhasználók azonosítása fokozott biztonságú tanúsítvány alapján történik. Ennek megfelelően a felhasználók az EBEAD rendszerbe csak tanúsítványaik birtokában léphetnek be.

Az EBEAD használatához szükséges további információkat, a regisztráció módját valamint a modul funkcióinak leírását e rendelet 3. mellékletének 3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

C. Eljárás bankszünnap esetén

A Hpt. 215. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak alapján a hitelintézeteknek a PSZÁF-nál, illetve az MNB-nél tett bejelentésében pontosan fel kell tüntetniük, hogy a bankszünnap könyvelési szünnapot (a), pénztári szünnapot (b), vagy könyvelési és pénztári szünnapot (c) együttesen jelent-e.

A b) eset előfordulása esetén, azaz csak pénztári bankszünnapon valamennyi aznapra, mint tárgynapra vonatkozó, és az aznapi határidős adatszolgáltatást is teljesíteni kell.

Amennyiben az a) vagy a c) esetről van szó, azaz a bankszünnap egyben könyvelési szünnapot is jelent, a napi gyakorisággal elrendelt adatszolgáltatásokra az alábbiak érvényesek:

Ha az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja bankszünnapra esik, és azon a napon bármilyen ügylet lebonyolítására sor került, arra vonatkozóan az adatszolgáltatást minden esetben teljesíteni kell.

Ha az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja bankszünnapra esik, de azon a napon ügyletkötés nem történt, akkor aznapra nemleges adatszolgáltatást kell beküldeni.

Ha az adatszolgáltatás teljesítési határideje bankszünnapra esik és ezért az adatszolgáltató aznap adatszolgáltatást nem tud küldeni, akkor gondoskodnia kell arról, hogy az ezen a napon teljesítendő adatszolgáltatások a megelőző nap 22 óráig beérkezzenek az MNB-hez.

Havi, negyedéves, féléves vagy éves adatszolgáltatásnál, amennyiben az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítési határideje könyvelési szünnapra esik, akkor az adatszolgáltatást a banküzem szünetelésétől függetlenül az e rendelet 1. mellékletében rögzített időszakra vonatkozóan, az ott meghatározott teljesítési határidőre kell megküldeni.

D. A nem elektronikusan küldött adatszolgáltatások kísérőlevele

Minden nem elektronikusan küldött adatszolgáltatáshoz az alábbi adatokat tartalmazó, kitöltött táblát kell mellékelni:

Ha az adott időszakban valamelyik adatgyűjtés egyetlen táblájában sincs adat, tehát az adatszolgáltatás "nemleges", ezt az adatszolgáltatáshoz tartozó kísérőlevél kitöltésével, és annak az adott adatszolgáltatásra irányadó, e rendelet 1. mellékletében meghatározott gyakorisággal és határidőre történő beküldésével kell jelezni. Amennyiben az egyes adatszolgáltatóknak több olyan, az MNB által papíron bekért adatgyűjtése van, amely az általuk folytatott tevékenységi körökre figyelemmel egész évben "nemleges" lesz, elegendő azok egy összefoglaló listán történő egyszeri megküldése az MNB Statisztikai főosztálya Adatbefogadó és -előkészítő osztálya részére.

E. Eljárás az adatszolgáltatások módosítása esetén

Amennyiben az adatszolgáltató bármely okból kifolyólag módosító adatszolgáltatást küld, a módosítás beküldéséről az adatszolgáltató írásban - postai úton, faxon vagy elektronikus levélben -, az adatszolgáltatás megküldésével egyidejűleg köteles tájékoztatni az e rendelet 3. mellékletének 10. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben az adott adatszolgáltatás bankszakmai felelőseként megjelölt személyt. Az Mnbtv. 29. §-a szerinti jegybanki ellenőrzés a módosító adatszolgáltatásokra is kiterjed. Az MNB által ennek keretében jelzett, az adott adatváltozás okára irányuló megkeresésére az adatszolgáltató köteles írásban - a módosító adatszolgáltatás beküldéséről szóló tájékoztatás megküldésével egyező módon - érdemben nyilatkozni.

F. Irányelvek a statisztikai információszolgáltatásokhoz

A statisztikai információk helyessége érdekében:

- teljesülnie kell valamennyi lineáris megkötöttségnek (pl. a mérleg két oldalának egyensúlyban kell lennie, a részösszegek összegének meg kell egyeznie a végösszeggel);

- a különböző gyakoriságú adatoknak egymással konzisztensnek kell lenniük;

- a szolgáltatott statisztikai információknak teljes körűeknek kell lenniük.

II. A SZOLGÁLTATANDÓ INFORMÁCIÓKHOZ KAPCSOLÓDÓ TÁBLÁK ÉS AZ AZOK KITÖLTÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

MNB adatgyűjtés azonosító: D01

Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról

01. Állományi adatok külföld

Értéknap:_ _ _ _ _ _ _ _ _ Az állomány típusa: K (külföld)

(adatok tizedesjegy nélkül, kerekítve, ezerben)

02. Állományi adatok belföld

Értéknap: _ _ _ _ _ _ _ _ _ Az állomány típusa: B (belföld)

(adatok tizedesjegy nélkül, kerekítve, ezerben)

MNB adatgyűjtés azonosító: D01

Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról

03.Nyitott pozíció (külföldi állomány + belföldi állomány)

Értéknap:_ _ _ _ _ _ _ _ _

(adatok tizedesjegy nélkül, kerekítve, millió Ft-ban)

04.Nyitott pozíciók összesen (külföldi állomány + belföldi állomány)

Értéknap:_ _ _ _ _ _ _ _ _

(adatok tizedesjegy nélkül, kerekítve, millió Ft-ban)

MNB adatgyűjtés azonosító: D01

Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról

05.Tranzakciós adatok

(adatok ezerben, 6 tizedesjeggyel)

MNB adatgyűjtés azonosító: D01

Kitöltési útmutató

Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról

I. Általános tudnivalók

1. A deviza operatív napi jelentésnek a benyújtást megelőző napra, mint értéknapra vonatkozó deviza állományi adatokat és alapesetben az e napra, mint kötésnapra vonatkozó forgalmi adatokat kell tartalmaznia.

2. Az adatszolgáltatás elkészítésekor a kitöltési útmutató 1. táblájában felsorolt devizákat külön-külön kell megjeleníteni, míg a táblában meg nem jelölt devizákra illetve az aranyra vonatkozó állományi és forgalmi adatokat forintra átszámítva, EGY ISO kóddal (egyéb deviza) kell jelenteni.

3. A forintra történő átszámításhoz valamennyi esetben a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII.24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet) 8. §-ában meghatározott árfolyamot kell alkalmazni. Állományi és nyitott pozíciós adatok esetén az értéknapra, tranzakciós adatok esetén a kötésnapra vonatkozó árfolyamot kell használni.

4. Az adatokat a 01 és 02. táblákban tizedesjegy nélkül, kerekítve ezerben kell megadni, a 03 és 04. táblákban tizedesjegy nélkül, kerekítve, millió forintban. A 05. forgalmi tábla tranzakciós értékeit (ideértve az opciós díjat is) ezres nagyságrendben, 6 tizedesjegy kiírásával kell megadni.

1. tábla: a D01 jelentésben használandó devizák megnevezése és ISO kódjai

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

01-es tábla: Állományi adatok külföld és 02-es tábla: Állományi adatok belföld

1. A 01. táblában a nem rezidensekkel, a 02. táblában a rezidensekkel szembeni követeléseket és kötelezettségeket kell szerepeltetni. A rezidens, nem-rezidens kör pontos meghatározása e rendelet 2. sz. mellékletének I.A.3. pontjában található.

2. Az állományi adatok között a forint állományokat nem kell feltüntetni.

3. Az állományi adatoknak értéknapos egyenlegeket kell tükrözniük. Ennek megfelelően, a nem értéknapos könyvelést alkalmazó adatszolgáltatóknak a mérlegen kívüli nyitott deviza pozíciót eredményező tranzakciók lekönyvelt állományával is korrigálni kell a mérleg tételeket.

4. Az egyes mérleg-kategóriák tartalmi definícióit külön táblába foglalva az MNB honlapján közzétett, e rendelet 3. sz. mellékletének 5 pontja szerinti technikai segédlet tartalmazza. A deviza eredmény számláikat hónap közben devizában vezető adatszolgáltatók a deviza eredmény tételeket is szerepeltethetik a deviza mérlegtételek között, amíg azokat devizában tartják nyilván.

5. A táblák elkészítésénél, eltérő rendelkezés hiányában, a Felügyeleti mérlegnél előírt értékelési elveket kell alkalmazni.

03-as tábla: Nyitott pozíciók

1. Mind a mérleg szerinti, mind a mérlegen kívüli deviza nyitott pozíció számításának keretében devizanemenként kell meghatározni és külön sorban feltüntetni a deviza nyitott pozíciós adatokat.

A pozíció meghatározást a 244/2000. (XII.24.) Korm. rendelet 40. §-ában meghatározottak szerint kell elvégezni, azzal a kiegészítéssel, hogy az azonnali ügyletek nyitott pozícióját is meg kell határozni, a jelen pont 3. alpontjában részletezettek szerint

2. A mérleg szerinti nyitott deviza pozíciót és összetevőit a 01. és 02. állományi táblák alapján úgy kell meghatározni, hogy a következő összefüggések teljesüljenek. A hivatkozás az állományi táblák táblaszámát és oszlopainak betűjelét tartalmazza.

a) Nettó számlaállomány (tábla b oszlopa): [(01b + 01i + 02b)-(01j + 01k + 02i + 02j) ]

b) Nettó bankközi kihelyezések/felvétek (tábla c oszlopa): [(01c + 01d + 02c + 02d)-(01l + 01m + 02k + 02l) ]

c) Nettó egyéb kihelyezések/felvétek (tábla d oszlopa): [(01e + 01f + 02e + 02f)-(01n + 01o + 02m + 02n) ]

d) Nettó egyéb eszköz/forrás, értékpapírok (tábla e oszlopa): [(01g + 01h + 02g + 02h)-(01p + 01q + 02o +02p) ]

e) Mérleg szerinti nettó nyitott pozíciók (tábla f oszlopa): [03b + 03c + 03d + 03e]

3. A mérlegen kívüli nyitott pozíciók között, a nettó határidős pozíciótól elkülönítetten kell megjeleníteni az azonnali pozíciót.

a) Azonnali pozíció (tábla g oszlopa): az adatszolgáltatók spot konverziói által generált pozíciók, beleértve a swap ügyletek spot illetve termin lábai által generált pozícióit is, amennyiben ezek nem képezik részét a nettó határidős pozíciónak.

b) A mérleg szerinti + mérlegen kívüli nettó nyitott pozíciók (tábla l oszlopa) a nyitott pozíciók tábla oszlopainak betűjelével leírva: [03f+03g + 03h + 03i +03j +03k]

04-es tábla: Nyitott pozíciók összesen

1. A tábla a mérleg szerinti illetve a mérleg szerinti + mérlegen kívüli nettó nyitott pozícióra vonatkozó adatokat tartalmazza, külön-külön oszlopokban.

2. Az összesített hosszú pozíció, az összesített rövid pozíció és az összesített nyitott pozíció alatt a 244/2000. (XII.24.) Korm. rendelet 41. §-ában rögzített definíciókat kell érteni.

A teljes nyitott pozíciót előjelhelyesen kell megjeleníteni.

3. A mérleg szerinti adatok meghatározásához a 03. nyitott pozíciós tábla f oszlopában szereplő adatokat kell felhasználni, míg a mérleg szerinti + mérlegen kívüli nettó nyitott pozíciós oszlop értékeinek a 03. nyitott pozíciós tábla l oszlopában szereplő adatokkal kell konzisztensnek lenniük.

4. A szavatoló tőke a Hpt. 5. számú mellékletében leírtak szerinti szavatoló tőke. A tábla mindkét oszlopában ugyanannak az értéknek kell szerepelnie.

05-ös tábla: Tranzakciós adatok

1. A táblában a jelentés benyújtását megelőző munkanapon kötött, valamennyi deviza-deviza és deviza-forint tranzakciót (spot, határidős, swap, opció) szerepeltetni kell, beleértve a belső, nem treasury által kötött konverziókat is. A valuta-deviza, valuta-valuta, valuta-forint ügyleteket nem kell feltüntetni.

Abban az esetben, amikor az adatszolgáltatásból kimaradnak bizonyos előző munkanapon kötött ügyletek (pl. a jelentés beküldésének időpontját követően könyvelt ügyletek), akkor az adatszolgáltatónak ezeket az ügyleteket a következő napi jelentésében fel kell tüntetnie. Egyben indoklást kell küldeni a tranzakciók jelentése csúszásának okáról. A jelen táblához kapcsolódó 6. pontban részletezett, módosító jelzővel ellátott tranzakciók esetén nem kell indokolni a lejelentett tranzakció visszamenőleges értéknapját.

2. Az adatszolgáltatás elkészítésekor két kivételtől eltekintve tranzakciónként külön soron kell feltüntetni az ügyleteket.

a) Az 5 millió forint értékhatár alatti ügyleteket az adatszolgáltatóknak összevontan kell szerepeltetniük az adatszolgáltatásban. Az összevonást azonos üzlettípus, deviza pár, futamidő és ügyletkötési helyszín (tőzsde, otc) esetén kell megtenni. A tábla, partnerre vonatkozó információkat tartalmazó, k, l és m oszlopait ebben az esetben nem kötelező kitölteni.

b) Az 5 millió forint értékű vagy 5 millió forint értékhatár fölötti, nem treasury által kötött belső konverziók esetén az adatszolgáltatóknak lehetőségük van az összevont megjelenítésre. Az összevonás azonos deviza pár és futamidő esetén tehető meg. A tábla, partnerre vonatkozó információkat tartalmazó, k, l és m oszlopait ebben az esetben nem kötelező kitölteni. Tranzakciónkénti megjelenítés esetén sem kötelező a tábla, partnerre vonatkozó információkat tartalmazó, k, l és m oszlopainak a kitöltése.

3. Rendkívüli esetekben, amikor az adatszolgáltatók nem tudják összepárosítani bizonyos tranzakciók vételi és eladási oldalát, és amennyiben az egyik oldalon forint szerepel, úgy az adatszolgáltatóknak lehetőségük van a következőre. A forint oldali összeg és devizanem megfelelő oldalon történő feltüntetése mellett azt kell megadni, hogy a másik oldalon, forinton kívüli másik devizanem szerepel. Értékét ezer forintban kell megjeleníteni, ISO kódja DEV (mint deviza) . Az említett tranzakciókat megkülönböztetett jelző alkalmazásával kell jelenteni.

4. A határidős ügyletek jelentésének módja: az adatszolgáltatók által kötött tranzakciókat, a szerződéskötés napját követő napi adatszolgáltatásban kell szerepelteti, szerződés szerinti értéken. Leszállításos (nem eredmény elszámolásos) teljesítés esetén, megkülönböztetett jelzővel ellátott spot konverzióként le kell jelenteni a pénzmozgást. A konverziót a kapcsolódó spot ügylet "kötésnapjára" vonatkozó adatszolgáltatásban kell szerepeltetni.

5. Az opciós ügyletek jelentésének módja: az adatszolgáltatók által kötött tranzakciókat, a szerződéskötés napját követő napi adatszolgáltatásban kell szerepelteti, szerződés szerinti értéken. A korábban kötött opciók lehívása esetén, megkülönböztetett jelzővel ellátott spot konverzióként le kell jelenteni a pénzmozgást. A konverziót a kapcsolódó spot ügylet "kötésnapjára" vonatkozó adatszolgáltatásban kell szerepeltetni.

6. A már korábban lejelentett ügyletek későbbi törlését, illetve módosítását meg kell jeleníteni az adatszolgáltatásban. Tranzakciók törlésekor az eredeti tranzakciót ismételten le kell jelenteni, törlési jelzővel ellátva. Tranzakció módosításakor az eredeti ügyletet szintén ismét le kell jelenteni, ugyanazon törlési jelzővel ellátva. Emellett az új, módosított tranzakciót, szintén megkülönböztetett jelzéssel ellátva, újonnan szerepeltetni kell az adatszolgáltatásban.

7. Korábban már lejelentett ügyletekkel kapcsolatos (pl. korábbi adatszolgáltatási) hiba feltárása esetén a már lejelentett tranzakciókat korrigálni kell, szükség esetén törlési, módosító tranzakciók segítségével.

8. A deviza eredmény számláikat az adatszolgáltatásban szerepeltető adatszolgáltatóknak az állományi adatként lejelentett eredménytételek forintosításához kapcsolódó konverziókat is szerepeltetniük kell a tranzakciós adatok között, megkülönböztetett jelző használatával. A tábla, partnerre vonatkozó információkat tartalmazó, k, l és m oszlopait üresen kell hagyni. Amennyiben az eredmény számlára könyvelt tétel nem kerül be a jelentésbe, akkor a vele szemben lekönyvelt deviza mérleg tételhez nem kell konverziót jelenteni.

9. A fentiekben nem jelzett technikai ügyleteket nem kell szerepeltetni a jelentésben, amennyiben azok mégis belekerülnek, a technikai jelző használata kötelező. A tábla, partnerre vonatkozó információkat tartalmazó, k, l és m oszlopait üresen kell hagyni

10. A tábla oszlopainak tartalma:

a) Kötésnap: az üzletkötés napja.

b) Értéknap: az üzlet értéknapja, swap üzlet esetén az üzlet induló lábának értéknapja.

c) Üzlettípus: a lejelentett tranzakciók típusának megnevezése

- SP: az adatszolgáltató által kötött azonnali, spot konverziók

- TM: az adatszolgáltató által kötött határidős ügyletek

- SW: az adatszolgáltató által kötött swap tranzakciók

- OE: az adatszolgáltató által eladott / kiírt opciós (vételi vagy eladási) ügyletek

- OV: az adatszolgáltató által vásárolt opciós (vételi vagy eladási) ügyletek

d) Vételi deviza: a vásárolt deviza ISO kódja, swap üzlet esetén az induló láb vételi oldalának devizaneme.

e) Vételi összeg: a vásárolt deviza összege, swap üzlet esetén az induló láb megvásárolt összege.

f) Eladási deviza: az eladott deviza ISO kódja, swap üzlet esetén az induló láb eladási oldalának devizaneme.

g) Eladott összeg: az eladott deviza összege, swap üzlet esetén az induló láb eladott összege. h) Swap termin értéknap: a swap üzletek termin lábának értéknapja.

i) Swap termin vételi összeg: a swap üzletek termin lábának vételi összege, j) Swap termin eladási összeg: a swap üzletek termin lábának eladási összege.

k) Bankközi/ügyfél: B, amennyiben az ügylet partnere hitelintézet vagy külföldi hitelintézet magyarországi fióktelepe

E, amennyiben az üzlet partnere nem az előző csoportba tartozik

l) Külföldi/belföldi: K, amennyiben a partner nem rezidens

B, amennyiben a partner rezidens

m) Partner azonosítója:

- A partner törzsszáma: amennyiben a partner rezidens, és a B (Központi Bank), C (egyéb monetáris pénzügyi intézmények), D (egyéb pénzügyi közvetítők), E (pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők), F (biztosítók és nyugdíjpénztárak) szektorok valamelyikébe tartozik.

- A partner swift kódjának első nyolc karaktere: amennyiben a partner nem rezidens hitelintézet.

- 00000002: a fenti felsorolásban nem szereplő rezidens partnerek esetén.

- 00000001: a fenti felsorolásban nem szereplő nem rezidens partnerek esetén.

A szektor-meghatározások e melléklet I.A. pontjában találhatók. A törzsszámokat az e rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza. n) OTC/Tőzsde: O, amennyiben a tranzakció tőzsdén kívüli

T, amennyiben az adatszolgáltató a tőzsdén kötötte az ügyletet Az adatszolgáltatók nem tőzsdei spot konverziói esetén nem kell kitölteni.

o) Opciós díj: az adatszolgáltatók által kötött opciók (mind vett, mind eladott) opciós díját kell megadni, előjel nélkül, ezer forintban kifejezve. p) Törlés / módosítás:

T, amennyiben a tranzakció egy korábbi ügylet törlése

M, amennyiben a tranzakció egy korábbi tranzakció módosított paramétereit mutatja q) Határidős ügylet leszállítása / opció lehívása:

TM, amennyiben a spot konverzió egy korábban lejelentett határidős ügylet leszállításos teljesítését jelenti

OE, amennyiben a spot konverzió egy korábban lejelentett, eladott / kiírt opciós (vételi vagy eladási) ügylet lehívását jelenti

OV, amennyiben a spot konverzió egy korábban lejelentett, vásárolt opciós (vételi vagy eladási) ügylet lehívását jelenti r) Belső, összevont, féloldalas tételek:

BT: 5 millió forint értékű vagy 5 millió forint értékhatár fölötti, nem treasury által kötött tranzakciók tételes lejelentésekor

BO: 5 millió forint értékű vagy 5 millió forint értékhatár fölötti, nem treasury által kötött tranzakciók összevont lejelentésekor

O: 5 millió forint alatti (treasury és nem treasury által kötött) ügyletek összevont lejelentésekor

F: amennyiben az adatszolgáltató a tranzakciónak csak a forint oldali összegét tünteti fel pontosan (ld. 3. pont) s) Technikai tranzakciók:

TH: nem valódi, hanem technikai ügyletek esetén

E: állományi adatként lejelentett deviza eredmény forintosításához kapcsolódó konverzió esetén

Amennyiben a 05-ös tábla m) Partner azonosítója illetve o) Opciós díj oszlopa üres értéket venne fel (ez utóbbi esetben mindig, amikor nem tartozik opciós díj az adott tranzakcióhoz), helyette N/A-t kell szerepeltetni.

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: GiroXMail

A beküldés formája: MNB szabványos (text) fájl

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB

MNB adatgyűjtés azonosító: D11

Többségi állami tulajdonban lévő, valamint nem többségi állami tulajdonban lévő, de állam által garantált, éven túli külföldi adóssággal rendelkező hitelintézetek adósságára vonatkozó egyedi adatok

folytatás

folytatás

MNB adatgyűjtés azonosító: D12

Többségi állami tulajdonban lévő, valamint nem többségi állami tulajdonban lévő, de állam által garantált, éven túli külföldi adóssággal rendelkező hitelintézetek adósságára vonatkozó adósságátütemezési, törlesztési és kamatfizetési ütemezési adatok

MNB adatgyűjtés azonosító: D13

Többségi állami tulajdonban lévő hitelintézetek és nem többségi állami tulajdonban lévő hitelintézetek állam által garantált, külfölddel szemben keletkezett éven túli adósságára vonatkozó állományi és forgalmi adatok

Többségi állami tulajdonban lévő, valamint nem többségi állami tulajdonban lévő, de állam által garantált, éven túli külföldi adóssággal rendelkező hitelintézetek adósságára vonatkozó állományi és forgalmi adatok

MNB adatgyűjtés azonosító: D14

Többségi állami tulajdonban lévő, valamint nem többségi állami tulajdonban lévő, de állam által garantált, éven túli külföldi adóssággal rendelkező hitelintézetek adósságára vonatkozó módosító adatok

MNB adatgyűjtés azonosító: D15

Nem rezidensekkel szemben keletkezett éven túli nem garantált magán adósságra vonatkozó adatszolgáltatás

B. BECSÜLT JÖVŐBENI TŐKE ÉS KAMAT FIZETÉSEK

TŐKE

MNB adatgyűjtés azonosítók :D11, D12, D13, D14, D15

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

Többségi állami tulajdonban, valamint nem többségi állami tulajdonban lévő, de állam által garantált éven túli külföldi adóssággal rendelkező hitelintézetek külfölddel szemben keletkezett éven túli adósságára vonatkozó adatszolgáltatás

I. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

D11: Többségi állami tulajdonban lévő, valamint nem többségi állami tulajdonban lévő, de állam által garantált, éven túli külföldi adóssággal rendelkező hitelintézetek adósságára vonatkozó egyedi adatok

A többségi állami tulajdonban lévő hitelintézetek minden egyes, a nem többségi tulajdonban lévő, de állam által garantált, éven túli külföldi adóssággal rendelkező hitelintézetek pedig ezen adósságaik egyedi adatait kötelesek a szerződés aláírását követően, hitelenként jelenteni. A hitelfelvételek mellett a külföldi kötvénykibocsátások is jelentendők

A nem többségi tulajdonban lévő hitelintézetek állam által garantált adóssága akkor keletkezik, ha adósságszolgálatukra (tőketörlesztés, kamatfizetés) az állam garanciát vállal. Amennyiben a garanciavállalás csak az átváltásra vonatkozik, a nem többségi tulajdonban lévő hitelintézetek nem garantált adósságával együtt a D15 adatszolgáltatásban kell jelenteni.

a. Jelentő ország: (Magyarország) . Típusa alfabetikus két karakter, értéke: HU.

b. Adósságazonosító:. Azonosításra szolgáló szám, amelyet a későbbiek folyamán a D12-14 adatszolgáltatásekben is alkalmazni kell. A szerződéskötés évéből és az MNB Statisztika által adott sorszámból áll. Típusa numerikus, hossza 7 számjegy.

c. Adósságazonosító az adatszolgáltatást adó országban: Adatszolgáltatón belüli azonosításra szolgál, ha van ilyen. Típusa alfanumerikus, hossza maximum 15 karakter.

d. Az adós neve: Típusa alfanumerikus, hossza maximum 30 karakter.

e. Az adós típusa: az alábbi kódok szerinti:

00 Nem ismert

01 Központi kormányzat

02 Jegybank

03 Magánbank

04 Helyi önkormányzat

05 Közvetlen tőkebefektetés

06 Többségi állami tulajdonú vállalkozás

Vegyes tulajdonú vállalkozás (legalább 50%-ban, de kevesebb, mint 100%-ban

07 állami tulajdonú)

Hivatalos fejlesztési bank (Hosszú lejáratú hitelek nyújtására specializálódott,

08 betéttel nem foglalkozó hitelintézet)

Magán vállalat (az állami tulajdon aránya nem éri el az 50%-ot, de

09 adósságszolgálatáért egy állami szervezet garanciát vállal)

f. Az adós garantora

Amennyiben az adósság visszafizetésére az állam garanciát vállal, úgy a nevében eljáró szerv nevét itt kell feltüntetni (pl. PM) . Típusa alfanumerikus, hossza maximum 30 karakter.

g. Költségvetési finanszírozás kódja

Az adósságszolgálat (tőke- és kamatfizetés) közvetlenül a központi költségvetést terheli-e. Kódjai: 1. igen, 2. nem.

h. Az adósság keletkezésének célja. (Projekt finanszírozás, importfizetés, adósságszolgálat, stb.) Projekt finanszírozás esetén a projektet kell megnevezni és megadni a gazdasági szektort. Típusa alfanumerikus, hossza maximum 30 karakter.

i. A szerződés típusa, kódjai:

0: Normál - ide tartozik minden hitelfelvét az adósság szolgálat teljesítésére felvett hitelek kivételével.

1: Adósság refinanszírozás

2: Adósság-átütemezés

3: Egyéb (A "Megjegyzések" rovatban specifikálni kell) .

j. A tőketörlesztés.

módja:

1: Egyenlő részletekben,

2: Évente,

3: Egy összegben,

4: Egyéb (a D12. táblában részletezni kell)

k. A tőketörlesztés alapja

1: teljes hitelszerződés

2: lehívásonként

l. A lehívástól az első tőketörlesztésig eltelt hónapok száma. Típusa numerikus, hossza maximum 3 karakter.

m. Az egyes lehívásokra jutó tőke törlesztések száma. Típusa numerikus, hossza maximum 3 karakter.

n. A tőketörlesztés első időpontja. Típusa numerikus, hossza maximum 6 karakter (ééééhh) .

o. Az utolsó törlesztés dátuma (lejárat) . Típusa numerikus, hossza maximum 6 karakter (ééééhh) .

p. Éves törlesztési gyakoriság. Típusa numerikus, hossza maximum 2 karakter.

q. A hitelező neve

Szindikált hitel esetén itt a hitelszervezőt kell feltüntetni, a "Megjegyzések" pontban

pedig le kell írni, hogy a hitelnyújtásban mely országok vesznek részt. Típusa alfanumerikus, hossza

maximum 30 karakter.

r. A hitelező garantőr intézménye (ha van ilyen) . Típusa alfanumerikus, hossza maximum 30 karakter.

s. A hitelező országa

A hitelnyújtó ISO országkódja. Típusa alfabetikus, hossza 2 karakter.

t. A hitelező típusa

00 Be nem sorolt

01 Kereskedelmi hitel

02 Pénzügyi intézmények

03 Exporthitel

04 Többoldalú hitel

05 Kétoldalú hitel

06 Kötvény

07 Kötvény

08 Államosítás

09 Küföldi anya- vagy leányvállalat

u. A hitelszerződés kelte.

Típusa numerikus, hossza maximum 6 karakter (ééééhh) .

v. A hitelszerződés összege.

Típusa numerikus, hossza maximum12 karakter.

(kamatok nélkül, kötvényeknél a névérték)

átütemezett tőkehátralék

átütemezett kamathátralék

átütemezett lejárt összeg

átütemezett kamat

átütemezett rövid lejáratú

átütemezett magán nem garantált adósság.

w. Az adósság devizaneme: Típusa alfabetikus, hossza 3 karakter.

x. A törlesztés devizaneme.

Ha a visszafizetés több fajta devizában történik, ide a "multiple" szót kell beírni és a

"Megjegyzések" pontban kell a részleteket megadni, különben típusa alfabetikus, hossza 3 karakter.

y. Kamattípus

I1 Kamatmentes

I2 A kamatot a tőke tartalmazza

I3 Fix kamatláb

I4 Az eredeti szerződés szerinti összeg tartalmazza

I5 Tőkésített kamat

I6 Nem áll rendelkezésre S1 Ütemezés szerinti

00 USTREASURYRATE

01 U.S. PRIME RATE

02 CANADA PRIME RATE

03 JAPAN PRIME RATE

04 BELGIUM PRIME RATE

05 FRANCE PRIME RATE

06 GERMAN PRIME RATE

07 ITALIAN PRIME RATE

08 NETHERLANDS PRIME RATE

09 DENMARK PRIME RATE

10 NORWAY PRIME RATE

11 SWEDEN PRIME RATE

12 SWISS PRIME RATE

13 UK PRIME RATE

14 AUSTRALIA PRIME RATE

15 SOUTH AFRICA PRIME RATE

16 LIBOR6MONTHSDEPOSIT

17 LIBOR 12 MONTHS DEPOSIT

18 SWF DEPOSIT IN LONDON (3 MONTH)

19 DM DEPOSIT IN LONDON (3 MONTH)

20 FF DEPOSIT IN LONDON (3 MONTH)

21 LSTG DEPOSIT IN LONDON (3 MONTH)

22 GERMAN DISCOUNTRATE

23 FRENCH DISCOUNT RATE

24 SIBOR 6 MONTH DEPOSIT

25 SIBOR 12 MONTH DEPOSIT

26 IBRDR ATES

27 HONG KONG PRIME RATE

28 Asian Development Bank

29 IBRD SCL libor-based US$

30 IBRD SCL Libor-based Yen

31 IBRD SCL Libor-based DM

32 IBRD SCL Libor-based FF

33 IBRD SCL Libor-based PS

34 ADB Pool-based Multi. curr. loan

35 ADB Pool-based US$ loan

36 IBRD SCL Libor-based SWF

37 IBRD SCL Libor-based NLG

38 IBRD SCL Fixed-rate US$

39 IBRD SCL Fixed-rate FF

40 IBRD SCL FIXED-RATE DM

41 IDB CPS-Fixed rate

42 IDB CPS-Fixed rate at disb.

43 IDB CPS-Variable rate

44 IDB SCF - VARIABLE RATE EURO

45 IDB SCF - VARIABLE RATE JPY

46 IDB SCF-Variable rate YEN

47 IDB SCF-Variable rate SWF

48 IDB SCF-Variable rate DM

49 IDB SCF-Variable rate US$

50 ADB-Market based $US

51 ADB-Market based SWF

52 ADB-Market based YEN

53 VAR. RATE FORSCP LOAN IN US$

54 VAR. RATE FORSCP LOAN IN DM

55 VAR. RATE FORSCP LOAN IN YEN

56 VAR. RATE FORSCP LOAN IN FF

57 Euribor

58 IBRD SCL FIXED RATE EURO LOANS

59 IDB SCF - VARIABLE RATE CHF

z. Az első változó kamatláb alapja

Az y. pontban felsoroltak közül választandó.

aa. A második változó kamatláb alapja

Az y. pontban felsoroltak közül választandó.

ab.Az első fix kamatláb. Típusa numerikus, hossza maximum 5 karakter (3 tizedes pontossággal) .

ac.Első margin. Típusa alfanumerikus, hossza maximum 30 karakter.

ad.A második fix kamatláb. Típusa alfanumerikus, hossza maximum 30 karakter.

ae.A második margin. Típusa alfanumerikus, hossza maximum 30 karakter.

af.A kamatfizetés első időpontja. Típusa numerikus, hossza maximum 6 karakter (ééééhh) .

ag.A kamatfizetés utolsó időpontja. Típusa numerikus, hossza maximum 6 karakter (ééééhh) . ah. Éves kamatfizetési gyakoriság. Típusa numerikus, hossza maximum 2 karakter.

ai. A második fix kamatláb hatálya. Típusa numerikus, hossza maximum 6 karakter (ééééhh) . aj. A második margin hatálya. Típusa numerikus, hossza maximum 6 karakter (ééééhh) .

ak. Rendelkezésre tartási jutalék(%) . Típusa numerikus, hossza maximum 5 karakter (3 tizedes pontossággal) .

al. Megjegyzések: alfanumerikus, hossza változó. A következőket kell itt jelenteni:

1. Azt a tényt, hogy a szerződés szerint az állami testületek garanciát vállalnak arra, hogyha szükséges biztosítják az adósság visszafizetéséhez szükséges devizát,

2. A hitelszerződés típusát, amennyiben a j. pontban azt az "Egyéb" kategóriába sorolták,

3. Szindikált hitelnyújtás esetén a hitelnyújtásban résztvevő országokat,

4. Amennyiben a visszafizetés többfajta devizában történik a részletezést itt kell megadni,

5. A rendelkezésre tartási jutalékon kívüli egyéb jutalékokat,

6. Minden egyéb, a hitelfelvétellel kapcsolatos, hasznosnak tartott megjegyzést.

D12: Többségi állami tulajdonban lévő, valamint nem többségi állami tulajdonban lévő, de állam által garantált, éven túli külföldi adóssággal rendelkező hitelintézetek adósságára vonatkozó adósságátütemezési, törlesztési és kamatfizetési ütemezési adatok

A tábla lehetővé teszi a jövőben esedékes, nem szabályos időszakonkénti tőke- és kamatfizetések előrejelzését, továbbá az átütemezett adósság jelentését..

a. Adatszolgáltatást adó ország (Magyarország) . Típusa alfabetikus, két karakter, értéke: HU.

b. Hitel száma (egyezően a D11-ben megadottal) .

c. Devizaneme (egyezően a D11-ben megadottal) .

d. A felvét és törlesztés ideje

A felvét és törlesztés (tőke és kamat) miatti fizetések esedékessé válásának dátumát kell megadni. Típusa numerikus, 6 karakter (ééééhh)

e. Normál felvét összege. Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

f. Átütemezett felvét összeg. Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

g. Becsült jövőbeni tőke fizetés.

Ezt az oszlopot csak akkor kell kitölteni, ha a visszafizetési terv rendhagyó (azaz D11. tábla j. pontjában a 4-es kódot választotta) . Az oszlopban megadott együttes összeg a 1. tábla p. pontjában megadottal egyező. Ha nem lehetséges a tőke és a kamat fizetés szétválasztása, akkor az együttes összeget itt kell megadni és a kamat oszlopot üresen kell hagyni. Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

h. Becsült jövőbeni kamat fizetés.

A 4. oszlopban megjelölt dátumkor esedékes kamat és egyéb költségeket kell megadni, amennyiben a D11 tábla y. sorában az S1 (ütemezés szerint) kódot választotta. Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

D13: Többségi állami tulajdonban lévő, valamint nem többségi állami tulajdonban lévő, de állam által garantált, éven túli külföldi adóssággal rendelkező hitelintézetek adósságára vonatkozó állományi és forgalmi adatok

A D13 adatszolgáltatást a D11 adatszolgáltatásban jelentett adósság állományi és forgalmi adatairól évente egyszer kell elkészíteni.

a. Adósságazonosító (egyezően a D11. táblában megadottal) .

b. Devizaneme (egyezően a D11. táblában megadottal) .

c. Fennálló adósságállomány.

A tárgyidőszak végén fennálló adósságállomány. Kötvények esetén a nominál érték. Az összegnek tartalmaznia kell a tőkehátralékot, ha van ilyen. Korábban is jelentett hitelek esetén: A jelenleg fennálló adósságállomány = az előző évi fennálló adósságállomány + lehívások -tőketörlesztés - leírás.) Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

d. Lehívatlan állomány.

A tárgyidőszak végén a szerződésben szereplő összeg azon része, amely még nem került lehívásra. A már korábban is jelentett hitelek esetén: A jelenleg lehívatlan állomány = előző éves adatszolgáltatásban szereplő lehívatlan állomány + szerződés szerinti új összeg - lehívások -törlések. Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

e. Tőkehátralék.

A halmozódó esedékes, de ki nem fizetett tőke összege, amelyet nem kell levonni a fennálló adósságállományból. Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

f. Kamathátralék.

A halmozódó esedékes, de ki nem fizetett kamat összege. Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

g. Szerződés szerinti összeg.

A tárgyidőszak alatt szerződött összeg nagysága (egyezően a D11. táblában megadottal) . Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

h. Lehívás.

A tárgyidőszak alatt lehívott összeg nagysága. Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

i. Törlés.

A tárgyidőszak alatt törlésre került összeg nagysága, amely a lehívatlan állományt csökkenti.

Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter,

j. Leírás.

A tárgyidőszak alatt leírásra került összeg nagysága, amely a fennálló adósságállományt csökkenti. Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

k. Törlesztett tőke.

A tárgyidőszak alatt törlesztett tőke nagysága. Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

l. Kifizetett kamat.

A tárgyidőszak alatt kifizetett kamat és egyéb költség nagysága. Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

m. Átütemezett fennálló állomány

A adatszolgáltatási időszak alatt átütemezett fennálló állomány összege, ha a teljes fennálló állomány átütemezésre került. Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

n. Átütemezett tőkehátralék.

Az előző tárgyidőszak végéig összegyűlt tőkehátralék összege, amely az adatszolgáltatási időszak alatt átütemezésre került. Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

o. Átütemezett kamathátralék.

Az előző tárgyidőszak végéig összegyűlt kamathátralék összege, amely a adatszolgáltatási időszak alatt átütemezésre került. Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

p. Átütemezett esedékes tőke.

A jelenlegi tárgyidőszak alatt esedékessé váló tőketörlesztés összege, amely átütemezésre került. Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

q. Átütemezett esedékes kamat.

A jelenlegi tárgyidőszak alatt esedékessé váló kamatfizetés összege, amely átütemezésre került. Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

r. Elengedett tőkehátralék

Az előző adatszolgáltatási időszak végéig felhalmozott és a adatszolgáltatási időszak folyamán elengedett tőkehátralék Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

s. Elengedett kamathátralék

Az előző adatszolgáltatási időszak végéig felhalmozott és a adatszolgáltatási időszak folyamán elengedett kamathátralék. Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

t. Elengedett esedékes tőke

Az adatszolgáltatási időszak folyamán esedékes és elengedett tőke. Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

u. Elengedett esedékes kamat

Az adatszolgáltatási időszak folyamán esedékes és elengedett kamat. Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

v. Az átütemezés alatt konszolidált összeg

Átütemezési szerződésben aláírt összeg. Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

w. Az átütemezés alatt lehívott összeg

Az átütemezési szerződés alapján lehívott összeg. Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

x. Az átütemezés során lehívatlan összeg

Az átütemezési szerződés alapján még lehívatlan összeg. Típusa numerikus, hossza maximum 12 karakter.

y. Ellenőrző szám Nem kitöltendő

D14. tábla: Többségi állami tulajdonban lévő, valamint nem többségi állami tulajdonban lévő, de állam által garantált, éven túli külföldi adóssággal rendelkező hitelintézetek adósságára vonatkozó módosító adatok

A D11.-13 táblákban jelentett adatok módosítására szolgál, amelyet folyamatosan kell készíteni és negyedévente kell benyújtani.

Adósságazonosító (egyezően a D11. táblában megadottal) .

Tárgyidőszak Csak a D13. tábla módosítása esetén töltendő ki. Típusa numerikus, hossza 6 karakter (ééééhh) .

Tétel vagy oszlop leírása. Annak az eredetileg jelentett D11., D12 vagyD13. táblában jelentett tételnek vagy oszlopnak a címét vagy leírását kell megadni, amelyik tétel vagy oszlop módosításra került. Típusa alfanumerikus, hossza 20 karakter.

Módosított adat. Az eredeti táblákon megadott adatokat itt kell módosítani és a módosított adatot kell beírni. Amennyiben ez egy összeg, akkor annak devizanemét is fel kell tüntetni. Típusa alfanumerikus, hossza legfeljebb 20 karakter.

D15. tábla: Nem rezidensekkel szemben keletkezett éven túli nem garantált magán adósságra vonatkozó adatszolgáltatás

A nem többségi állami tulajdonban lévő hitelintézetek éven túli külföldi, nem garantált adósságáról évente egyszer, összevontan kell jelenteni.

Az összeget ezer USD-ben kell feltüntetni, az eltérő devizanemű összegeket állományok esetén a tárgyidőszak utolsó napján érvényes devizaközép árfolyamon, forgalom esetén az éves átlagos hivatalos devizaközép árfolyamon átszámolva.

A. Állományok és tranzakciók

a. A hitelnyújtó típusa: 1. magán bank és egyéb pénzügyi vállalat, 2. külföldi anya- és leányvállalat, 3. Exportőrök és egyéb magánhitelnyújtók, 4. hivatalos (kormányok és nemzetközi szervezetek) .

b. Tárgyidőszak elején fennálló adósságállomány, előző év december 31-iki hivatalos devizaközép árfolyamon átszámított fennálló állomány. Típusa numerikus, hossza legfeljebb 20 karakter.

Tárgyidőszak alatti tranzakciók.

c. Lehívások. A 2. külföldi anya- és leányvállalat sor lehívás adatának meg kell egyeznie az M02 adatszolgáltatás 49C és 80C jogcímének bevétel forgalmával, az 1., 3. és 4. sorok összegének meg kell egyeznie az M02 adatszolgáltatás 67C, 69C és 56C jogcímének bevétel forgalmával.

A tárgyidőszak alatt lehívott összeg nagysága, éves átlagos hivatalos devizaközép árfolyamon számítva. Típusa numerikus, hossza legfeljebb 20 karakter. Típusa numerikus, hossza legfeljebb 20 karakter.

d. Törlesztett tőke A 2. külföldi anya- és leányvállalat sor lehívás adatának meg kell egyeznie az M02 adatszolgáltatás 49C és 80C jogcímének kiadásl forgalmával, az 1., 3. és 4. sorok összegének meg kell egyeznie az M02 adatszolgáltatás 67C, 69C és 56C jogcímének kiadás forgalmával.

A tárgyidőszak alatt törlesztett tőke nagysága, éves átlagos hivatalos devizaközép árfolyamon számítva. Típusa numerikus, hossza legfeljebb 20 karakter.

e. Fizetett kamat. A 2. külföldi anya- és leányvállalat sor adatának meg kell egyeznie az M02 adatszolgáltatás 33C és 34C jogcímeinek kiadás forgalmával, az 1., 3. és 4. sorok összegének meg kell egyeznie az M02 adatszolgáltatás 90C és 36C jogcímének kiadás forgalmával.

A tárgyidőszak alatt kifizetett kamat, éves átlagos hivatalos devizaközép árfolyamon számítva. Típusa numerikus, hossza legfeljebb 20 karakter.

f. Átütemezett tőke A tárgyidőszak alatt esedékessé váló tőketörlesztések összege, amely átütemezésre került éves átlagos hivatalos devizaközép árfolyamon számítva. Típusa numerikus, hossza legfeljebb 20 karakter.

g. Átütemezett kamat. A tárgyidőszak alatt esedékessé vált kamat és egyéb költség fizetés összege, amely átütemezésre került, éves átlagos hivatalos devizaközép árfolyamon számítva. Típusa numerikus, hossza legfeljebb 20 karakter.

h. Fennálló adósságállomány. A 2. külföldi anya- és leányvállalat sor adatának meg kell egyeznie az M01 adatszolgáltatás 49C és 80C számlatípusának állományával, az 1., 3. és 4. sorok összegének meg kell egyeznie az M01 adatszolgáltatás 67C, 69C és 56C számlatípusainak állományával. A tárgyidőszak végén fennálló adósságállomány, Tárgyév december 31-iki hivatalos devizaközép árfolyamon számítva. (A tőkehátralék beszámít) . Típusa numerikus, hossza legfeljebb 20 karakter.

i. Tőkehátralék A halmozódó, tárgyidőszak végén esedékes tőke összege, amely sem törlesztésre, sem átütemezésre nem került. Típusa numerikus, hossza legfeljebb 20 karakter.

j. Kamathátralék A halmozódó, tárgyidőszak végén esedékes kamat és egyéb költség összege, amely sem kifizetésre, sem átütemezésre nem került. Típusa numerikus, hossza legfeljebb 20 karakter.

B. Becsült jövőbeni tőke és kamatfizetések

Becsült jövőbeni tőketörlesztések (lejárati bontás) . A becsült jövőbeni tőketörlesztések összegének hitelnyújtói típusonként meg kell egyezni az A táblában szereplő, időszak végén fennálló állományokkal.

A tárgyidőszakot követő első 9 évre kell a tőketörlesztés összegét megadni. Az utolsó oszlopba a fennmaradó összeget kell beírni. Típusa numerikus, hossza legfeljebb 20 karakter.

Becsült jövőbeni kamatfizetések.

A tárgyidőszakot követő első 9 évre kell a kamatfizetések összegét megadni. Az utolsó oszlopba a fennmaradó összeget kell beírni. Típusa numerikus, hossza legfeljebb 20 karakter.

II. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: GIROXMail

A beküldés formája: szabványos excel fájl

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB Statisztika Adatbefogadó- és feldolgozó osztály

MNB adatgyűjtés azonosító: D24

Jegybanki felmérés a devizapiac és a származékos ügyletek piacának aktivitásáról

DEVIZAÜGYLETEK[1]

A1. tábla: Forgalom névleges értéken, 2007. áprilisban

(millió USD-ben)

MNB adatgyűjtés azonosító: D24

Jegybanki felmérés a devizapiac és a származékos ügyletek piacának aktivitásáról

DEVIZAÜGYLETEK[2]

A2. tábla: Forgalom névleges értéken, 2007. áprilisban

(millió USD-ben)

MNB adatgyűjtés azonosító: D24

Jegybanki felmérés a devizapiac és a származékos ügyletek piacának aktivitásáról

DEVIZAÜGYLETEK[3]

A3. tábla: Forgalom névleges értéken, 2007. áprilisban

(millió USD-ben)

MNB adatgyűjtés azonosító: D24

Jegybanki felmérés a devizapiac és a származékos ügyletek piacának aktivitásáról

DEVIZAÜGYLETEK[4]

A4. tábla: Forgalom névleges értéken, 2007. áprilisban

(millió USD-ben)

[5]

MNB adatgyűjtés azonosító: D24

Jegybanki felmérés a devizapiac és a származékos ügyletek piacának aktivitásáról

DEVIZAÜGYLETEK[6]

A5. tábla: Forgalom névleges értéken, 2007. áprilisban

(millió USD-ben)

MNB adatgyűjtés azonosító: D24

Jegybanki felmérés a devizapiac és a származékos ügyletek piacának aktivitásáról

DEVIZAÜGYLETEK[7]

A6. tábla: Forgalom névleges értéken, 2007. áprilisban

(millió USD-ben)

MNB adatgyűjtés azonosító: D24

Jegybanki felmérés a devizapiac és a származékos ügyletek piacának aktivitásáról

DEVIZAÜGYLETEK[8]

A7. tábla:Forgalom névleges értéken, 2007. áprilisban

(millió USD-ben)

MNB adatgyűjtés azonosító: D24

Jegybanki felmérés a devizapiac és a származékos ügyletek piacának aktivitásáról

C1. tábla: adatok a kereskedési tevékenység aktivitásáról

C2. tábla: adatok az árfolyamok különbségére kötött határidős ügyletekről, beleértve a leszállításra nem kerülő (eredmény elszámolásos) határidős ügyleteket is[9]

C3. tábla: adatok az FX szerződéskötések módjáról

MNB adatgyűjtés azonosító: D24

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

Jegybanki felmérés a devizapiac és a származékos ügyletek piacának aktivitásáról (forgalmi adatok) és az ezen adatszolgáltatáshoz kapcsolódó kiegészítő információk

I. Általános tudnivalók

1.Az adatszolgáltatási kötelezettségről az MNB az általa kijelölt adatszolgáltatót írásban értesíti.

2. A jelentésben a 2007. áprilisában kötött tranzakciókat kell szerepeltetni, függetlenül attól, hogy az ügyletek mikor zárulnak le. A saját számlás és a megbízásos ügyletek adatait (összevontan) egyaránt szerepeltetni kell.

3. A cégcsoporton belül kötött ügyleteket (pl. irodák, fióktelepek, leányvállalatok) is jelenteni kell. A belső, könyvelési célú vagy belső, kockázatkezelési céllal kötött ügyleteket nem kell szerepeltetni a táblákban.

4. A felmérés nem terjed ki a tőzsdei forgalomra.

5. Minden egyes ügyletet külön-külön kell számításba venni, azokat nem szabad nettósítani (egymással szemben valamilyen módon elszámolni) . Így pl. 1 millió USD vásárlása EUR ellenében és 2 millió USD eladása EUR ellenében 3 millió USD forgalomnak számít.

6. Az adatokat millió USD-ben, kerekítve, tizedesjegyek nélkül kell megadni, a kerekítést csak a havi összesen értékek képzésekor kell alkalmazni, nem tranzakciónként. Az USD értékre történő átszámításokat az ügyletkötés napján érvényes árfolyamon kell elvégezni. Amennyiben egy tranzakció egyik oldalán sem USD szerepel, akkor csak az egyik oldal USD értékét kell meghatározni, preferált a vételi oldal.

7. Adatokat csak az üresen hagyott (színezés nélküli) cellákban kell közölni. (Az összegző értékeket tartalmazó, sárga cellákban automatikusan képződnek az adatok.)

8. Az egyes táblák lábjegyzetei minden esetben lényeges információkat tartalmaznak. Ezek figyelembe vétele nélkülözhetetlen a táblák helyes kitöltéséhez, számos felmerülő kérdésre azonban nem adnak választ.

9. A táblákon belüli és táblák közötti kötelező összefüggéseket e rendelet 3. mellékletének 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

1. A piaci szereplők

- Jelentő dealer: az MNB által a I.1. pont szerint kijelölt adatszolgáltató. A jelentő dealerek listáját az e rendelet 3. sz. mellékletének 18. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

- Egyéb pénzügyi intézmények: azok a pénzügyi intézmények (az e melléklet I.A. pontja szerinti B), C), D), E), F) és L) szektorba tartozó pénzügyi intézmények, pl. hitelintézetek, jegybankok, alapok, biztosítók, nyugdíjpénztárak), amelyek nem tartoznak a jelentő dealerek közé.

- Egyéb, nem pénzügyi partnerek: a fenti két kategóriába nem tarozó partnerek

A rezidens, nem-rezidens kör pontos meghatározása e melléklet I.A.3. pontjában található.

2. A kockázati kategóriák szerinti besorolás

A származékos ügyleteket, a kezelendő kockázat szempontjából a következő kategóriák egyikébe lehet besorolni.

- Deviza

- Egydevizás kamatláb

A gyakorlatban egy ügylet több kockázati kategóriára is kiterjedhet. Ha egy ügylet a felsorolt kockázati kitettségeknek egyszerű kombinációja, akkor az ügyletet az egyes komponensekre szétbontva kell kezelni és jelenteni. Ha ez a felbontás nem lehetséges, akkor a tranzakciót csak egy kockázati csoportba kell besorolni, annak megfelelően, hogy a kockázati tényezők közül melyik rá a legjellemzőbb.

Ekkor a következő elveket kell követni:

Deviza: minden származékos ügylet, ami egynél több devizának való kitettséget tartalmaz, akár kamatokon, akár árfolyamokon keresztül.

Egydevizás kamatláb: minden olyan ügylet, ami csak egy deviza kamatlábának való kitettséget tartalmaz. Valamennyi fix/változó és változó/változó kamatokat tartalmazó egydevizás ügyletet szerepeltetni kell.

3. Az instrumentumok (ügyletek) típusai

a) Deviza-tranzakciók

- Azonnali (spot) tranzakció: egyszerű deviza adás-vétel, ahol az árfolyamot az üzletkötés napján határozzák meg, a teljesítés két üzleti napon belül történik. A csereügyletek (swaps) rövid lábát nem kell itt szerepeltetni, akkor sem, ha azok esedékessége 2 üzleti napon belül van. A pl. overnight és egyéb "tomorrow/next day" swapokat szintén nem kell itt jelenteni.

- Határidős (forward) ügylet: olyan deviza adás-vétel, ahol az árfolyam és teljesítés időpontjának meghatározása a szerződéskötéskor történik, ez utóbbi 2 üzleti napon túli.

- F/X csereügylet (Foreign exchange swap): devizák adás-vétele, amikor az üzletkötés napján meghatározott időpontban és meghatározott árfolyamon (a csereügylet rövid lába) történik az első adás-vétel, majd szintén az üzletkötés napján meghatározott, az előzőnél későbbi időpontban és általában az előzőtől eltérő árfolyamon történik a korábbival ellentétes irányú csere (hosszú láb) . Minden egyes csereügyletnek csak a hosszú lábát kell jelenteni, míg a rövid lábát sehol sem kell feltüntetni. (sem az azonnali tranzakcióknál, sem ebben a kategóriában) . A "tomorrow/next day" swap ügyletek hosszú lábát is jelenteni kell.

- Deviza-csereügylet (Currency swap): két, különböző devizához kapcsolódó kamatáramlás cseréje egy adott időperiódusban, illetve lejáratkori tőkecsere, egy előre meghatározott árfolyamon.

A jelen felmérésnél alkalmazott besorolás szempontjából az F/X csereügylet és a deviza csereügylet között az jelenti a fő különbséget, hogy a F/X csereügylet esetében csak a névleges tőkeérték kétszeri cseréjére kerül sor, a két időpontban általában más árfolyamot alkalmazva, míg a deviza csereügyletnél a kamatáramlásokat is kicserélik.

- Deviza opció: vételi vagy eladási jogot / kötelezettséget biztosít egy adott devizára egy másik deviza ellenében egy, a szerződésben előre meghatározott árfolyamon, egy előre meghatározott időszak végén vagy folyamán. A deviza csereügyletekre vonatkozó opciók (swaption) mellett ide tartoznak a következők is: cap, floor, collar, corridor és egyéb plain vanilla opciók, valamint az exotikus deviza opciók is, mint pl. az átlagáras (average rate options) vagy limitáras opciók (barrier options) . Nem kell szerepeltetni a hitelekbe, értékpapírokba és egyéb mérlegtételekbe beágyazott opciókat, kivéve, ha azok az FAS 133 vagy IAS 39 szerint elkülönítve kezelendő derivatív eszközök.

- Deviza opciós utalvány (currency warrant): egy évnél hosszabb távra vonatkozó OTC deviza opció.

b) Kamat-derivatívák (egy adott devizában kötött ügyletek)

- Határidős kamatláb megállapodás (FRA: forward rate agreement): az üzletkötési szerződésben a felek rögzítik az, egy meghatározott összeg után fizetendő vagy kapott kamat mértékét, mely pénzáramlás egy adott, jövőbeni időpontban kezdődő, időszakra szól.

- Kamat-csereügylet (interest rate swap): a két fél egy adott devizára vonatkozó rendszeres kamatáramlást cserél el. Ez a csere vonatkozhat egy fix és egy változó kamatozással meghatározott pénzáram cseréjére, illetve két változó kamatozású kötelezettség kicserélésére. Azokat a csereügyleteket is szerepeltetni kell, amikor a tőkeérték egy fix, a kamatlábtól független ütemterv alapján amortizálódik.

- Kamatopció (interest rate option): az üzletkötési szerződés alapján keletkezett jog illetve kötelezettség, egy konkrét kamatösszeg fizetésére vagy elfogadására, melynek alapja egy előre meghatározott kamatláb és tőkeösszeg. A futamidő szintén előre rögzített időszak. Nem kell szerepeltetni a hitelekbe, értékpapírokba és egyéb mérlegtételekbe beágyazott opciókat, kivéve, ha azok az FAS 133 vagy IAS 39 szerint elkülönítve kezelendő derivatív eszközök. A következőkben részletezett opciókat szerepeltetni kell.

- Kamatplafon-megállapodás (interest rate cap): olyan OTC kamatopciós ügylet, amikor a változó kamatláb és az előre meghatározott kamatplafon közötti különbség kerül kifizetésre.

- "Kamatpadló-ügylet" (interest rate floor): olyan OTC kamatopciós ügylet, amikor a változó kamatláb és az előre meghatározott kamatpadló közötti különbség kerül kifizetésre.

- "Kamat-gallér" (interest rate collar): a plafon és a padló kombinációja.

- Kamatfolyosó ügylet (interest rate corridor):

o Két plafonügylet kombinációja: az egyiket egy kölcsön felvevője vásárolja meg egy adott lehívási ár mellett, míg a másikat ő maga adja el egy magasabb lehívási ár mellett, amivel az elsőért fizetett prémiumot részben ellentételezi.

o Egy csereügyletre (swap) létrehozott gallér, két kamatcserére vonatkozó opció (interest rate swaption) adás-vételével.

o Egy digitális "knock-out" opció, amelynél az alsó és a felső korlátot egy hosszútávú kamatláb jelenlegi szintje köré állapítják meg.

- Kamatcserére vonatkozó opció (interest rate swaption): egy kamatcsereügyletre (swap) vonatkozó OTC opció, amelynél lehetőség nyílik fix kamat fizetésére, vagy elfogadására (változó kamat ellenében) .

- Kamatra vonatkozó opciós utalvány (interest rate warrant): 1 évnél hosszabb távra vonatkozó OTC kamatopció.

c) az ügyletek besorolásával kapcsolatos egyéb előírások

- A határidős ügyletek között kell szerepeltetni mind a leszállításos, mind az eredmény elszámolásos határidős ügyleteket, illetve egyéb, (pl. árfolyam) különbözetre vonatkozó ügyleteket.

- Opciók:

o Kiírt opció: opciós díj megszerzése ellenében vállalt kötelezettséget jelent. Így ide tartozik többek között a kiírt cap, floor, swaption is, viszont a collar-nak és a corridornak csak a kiírt része.

o Megvásárolt opció: opciós díj megfizetése ellenében szerzett jogot jelent. Így ide tartozik többek között a megvásárolt cap, floor, swaption is, viszont a collar-nak és a corridor-nak csak a megvett része.

- Az OTC származékos ügyleteket túlnyomórészt be lehet sorolni a következő három plain vanilla instrumentum egyikébe: határidős ügylet, csereügylet és opció. Ha egy ügylet több plain vanilla-elemet is tartalmaz, akkor mindegyik részt külön-külön kell jelenteni.

- Az összetett, nem plain vanilla ügyleteket, amennyiben lehetséges, fel kell bontani a plain vanilla összetevőkre és azokat külön-külön kell szerepeltetni. Amennyiben ez nem lehetséges, és a termék tartalmaz FX / kamat derivatívába épített opciót, akkor azt az opciók közé kell besorolni.

- Egyéb termékek: olyan derivatív termékek, amikor nem praktikus vagy nem lehetséges az önálló plain vanilla instrumentumokba (határidős ügyletek, csereügyletek, opciók) történő szétbontás.

4. Lejárati bontás

- 7 nap vagy annál rövidebb

- 8 nap - 1 év

- 1 éven túli

A határidős ügyleteknél a lejárati idő a szerződéskötés és a teljesítés napja közötti időszakot jelenti. Az FX csereügyleteknél a lejárati idő a szerződéskötés és a hosszú láb teljesítési napja közötti időszakot jelenti.

5. Egyéb rendelkezések

A közvetítő valután keresztül lebonyolított ügyleteket úgy kell tekinteni, mint két önálló ügyletet a közvetítő valutával szemben, így mindkettőt szerepeltetni kell a táblákban. A közvetlen devizaügyleteket viszont csak egyszeresen kell figyelembe venni.

A változó tőkeösszegű tranzakcióknál a kötés napján érvényes tőkeösszeg a jelentés alapja.

Mivel az A1 tábla tartalmazza a HUF/USD és a HUF/EUR viszonylatot, ezért azokat az A2, illetve az A3 táblákban már nem kell szerepeltetni. Ugyanígy, az A2 táblában szereplő USD/EUR devizapár adatait sem szabad az A3 táblában jelenteni. A fentiek megfelelő módon irányadók az A5, A6 és A7 táblák kitöltése esetében is.

Külön felhívjuk a figyelmet az A7 tábla M51-es és M55-ös, valamint a B2 tábla AV38-as és AV42-es cellájának kitöltésének szükségességére.

A BIS által készített eredeti anyagot (kizárólag tájékoztatási céllal) e rendelet 3. sz. mellékletének 16. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó adatok

A beküldés módja: e-mail

A beküldés formája: Excel file

Az adatszolgáltatás címzettje: MNB, Statisztika, Monetáris statisztikai osztály (STA_MSO@mnb.hu)

MNB adatgyűjtés azonosító: D25

Jegybanki felmérés a devizapiac és a származékos ügyletek piacának aktivitásáról

DEVIZA- ÉS ARANYÜGYLETEK[10]

01. tábla: Nyitott állomány, névleges értéken 2007. június végén (millió USD-ben)

MNB adatgyűjtés azonosító: D25

Jegybanki felmérés a devizapiac és a származékos ügyletek piacának aktivitásáról

EGYDEVIZÁS KAMATLÁB-DERIVATÍVÁK[11]

02. tábla: Nyitott állomány, névleges értéken 2007. június végén (millió USD-ben)