38/2006. (V. 18.) FVM rendelet

a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról rendelkező 106/1999. (XII. 28.) FVM rendelet módosításáról

A 2005. évi CXXXII. törvénnyel módosított, lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) végrehajtását szolgáló 106/1999. (XII. 28.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A költségvetési szerv rendelkezése alatt álló lakás, a költségvetési szervvel köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban és munkaviszonyban, valamint más címen foglalkoztatási jogviszonyban (a továbbiakban együtt: szolgálati jogviszonyban) álló személy részére adható bérbe, ha a munkahelyével azonos településen, maga vagy házastársa és velük együtt élő kiskorú gyermeke (vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha-, nevelt gyermek, a továbbiakban együtt: gyermek) önálló lakással nem rendelkezik."

2. §

Az R. 3. §-a a következő (3)-(6) bekezdésekkel egészül ki:

"(3) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával kapcsolatos költségek a bérlőt, azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek pedig a bérbeadót terhelik. Az épület felújítása, illetőleg a vezetékrendszer meghibásodása miatt a lakáson belül szükséges munkák elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.

(4) A bérbeadás feltétele, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. Ezen feltételt a szerződésnek is tartalmaznia kell azzal a kikötéssel, hogy a bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. A bérlő által bejelentett - különösen: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő - távolléte alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és a változásról, valamint a mulasztás okáról a bérbeadót annak felhívására 8 napon belül írásban tájékoztatja.

(5) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer vagy a szerződésben meghatározottak szerint évente több alkalommal - a bérlő szükségtelen há-borítása nélkül - ellenőrzi. A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles; ez a rendelkezés megfelelően irányadó a rendkívüli káresemény, illetőleg a veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása esetén.

(6) Ha a lakásban, lakberendezésekben, továbbá az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy vele együtt lakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti."

3. §

Az R. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bérlő a lakásba - a költségvetési szerv bérlőkiválasztási jogával érintett önkormányzati lakást kivéve - más személyt, a kiskorú gyermekén, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermekén kívül csak a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be."

4. §

Az R. 7. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Ha a szerződés megkötésekor a lakás szolgálati, illetőleg olyan bérlakásnak minősült, amelyre a szerződést határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig kötötték, a lakással rendelkező szervnek az Lt.-ben előírtaknak megfelelő cserelakást kell felajánlania

a) annak a bérlőnek, akinek a szerződése - az Lt. hatálybalépését megelőzően vagy azt követően - nem neki felróható okból szűnt, illetőleg szűnik meg, továbbá

b) a lakás bérlőjének halálakor a vele együtt lakó házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, továbbá a szülője részére."

5. §

Az R. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A lakbér mértékét a lakás alapvető jellemzői, így különösen: a lakás komfortfokozata, alapterülete, minősége, a településen, illetőleg a lakóépületen belüli fekvése, a lakóépület állapota, valamint az Lt. 10. §-a rendelkezéseinek megfelelően a melléklet I/1. pontja alapján kell meghatározni."

6. §

Az R. 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével - ha a jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezésre nem tarthat igényt - a lakáshasználati díj a lakbér összegének kétszeresére, újabb három hónap elteltével a háromszorosára növekszik."

7. §

(1) Az R. 14. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az elidegeníthető lakásra elővásárlási jog illeti meg:

a) a bérlőt,

b) a bérlőtársakat (egyenlő arányban),

c) a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában,

d) az a)-c) pontban felsoroltak hozzájárulásával azok egyenes-ágbeli rokonát, valamint örökbefogadott gyermekét.

(2) Társbérlet esetén a közösen használt lakóterületet az (1) bekezdés c) pontjában említett arányban kell figyelembe venni."

(2) Az R. 14. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Annak a bérlőnek a lakását, aki nyugdíjas vagy a külön jogszabályokban meghatározott nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül, és az elővásárlási jogával nem él, a szerződésének fennállásáig harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni."

8. §

Az R. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a lakást a 14. § (1) bekezdése szerinti elővásárlásra jogosult vásárolja meg, a vételár az Lt. 52. §-ának (1)-(2) bekezdései figyelembevételével megállapított, üres és beköltözhető lakás (a továbbiakban: üres lakás) forgalmi értékének hetvenöt százaléka."

9. §

(1) Az R. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a lakást a 14. § (1) bekezdése szerinti elővásárlásra jogosult vásárolja meg, a szerződés megkötésekor a vételár húsz százalékát egy összegben köteles megfizetni. A fennmaradó vételár megfizetésére a jogosultat - kérelmére - havonkénti egyenlő összegű, tizenöt évi részletfizetési kedvezmény illeti meg."

(2) Az R. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a vevő az adásvételi szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben megfizeti, a vételár teljes összege után huszonöt százalék árengedmény illeti meg. Az árengedménnyel történő elidegenítés esetén a költségvetési szerv javára az engedmény megadásától számított öt évig elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan- nyilvántartásba bejegyeztetni."

10. §

Az R. mellékletének I. 1. pontja helyébe az e rendelet melléklete lép.

11. §

E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az R. 10. § (2) bekezdése.

Budapest, 2006. május 12.

Gráf József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

Melléklet a 38/2006. (V. 18.) FVM rendelethez

"1. A fizetendő lakbér alapját a lakás hasznos alapterülete és komfortfokozata figyelembevételével kell kiszámítani: