50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelet

a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet módosításáról

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (8) bekezdésének i) és j) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az érdekelt miniszterekkel egyetértésben, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva, a következőket rendelem el:

1. §

A légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a következő c)-d) ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

"c) teljes ülepedés: a szennyező anyagnak a légkörből a felszínre (pl. talajra, vízbe, épületre stb.) kerülő teljes tömege az adott területen, adott idő alatt;

d) policiklikus aromás szénhidrogének: szénből és hidrogénből álló, legalább két aromás gyűrűt tartalmazó vegyület;

e) összes gáznemű higany: elemi Hg gőz és a magas gőznyomású vízoldható Hg vegyület."

2. §

(1) Az R. 3. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló rendelet 1.1. számú mellékletének A) és B) pontjában felsorolt légszennyező anyagokra, valamint az egyes rákkeltő légszennyező anyagokat felsoroló C) pontból az arzénra, a nikkelre, kadmiumra és a benz(a) pirénre és a 2. számú mellékletében felsorolt légszennyező anyagok tekintetében a légszennyezettség vizsgálatát és értékelését rendszeresen kell végezni."

(2) Az R. 3. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az arzén, a kadmium, a nikkel, a benz(a) pirén meghatározása ezen elemek és vegyületeik összes mennyiségét jelenti a PM10 porfrakcióban.

3. §

(1) Az R. 4. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"A környezeti levegő arzén, kadmium, nikkel, benz(a) pirén koncentrációjának és az ülepedésnek a mérésére szolgáló mintavételi pontok elhelyezésének követelményeit és minimális számát e rendelet 16. számú melléklete határozza meg."

(2) Az R. 4. §-a a következő (10) (12) bekezdésekkel egészül ki:

"(10) A benz(a) pirén méréssel történő vizsgálatával egyidejűleg kijelölt mérőpont/ok/on más policiklusos aromás szénhidrogéneket is vizsgálni kell. A vizsgálatokat legalább a benz(a) antracén, benz(b) flourantén, benz(j) flu-orantén, benz(k) fluorantén, indenol(1,2,3-cd) pirén és di-benz(a,h) antracén összetevőkre is ki kell terjeszteni.

(11) Országosan egy kijelölt háttér mérőponton időszakos mintavétellel vizsgálni kell a környezeti levegőben található arzén, kadmium, nikkel, összes gáznemű higany, benz(a) pirén és a (10) bekezdésben előírt policiklusos aromás szénhidrogének mellett ezen légszennyezők teljes ki-ülepedését. A szilárd és a két vegyértékű gáznemű higany vizsgálata is ajánlott. Ahol lehetséges, a méréseket az EMEP (Európai Megfigyelő és Értékelő Program a légszennyező anyagok nagytávolságú terjedésének ellenőrzésére) program keretében kell végezni.

(12) Az ökológiai rendszereket érő regionális léptékű hatások bioindikátorok alkalmazásával is vizsgálhatók."

4. §

Az R. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § Az ország, a kijelölt légszennyezettségi zónák, illetve agglomerációk, valamint egy-egy település levegőminőségének értékelésére, illetve a nemzetközi adatszolgáltatásra irányuló légszennyezettség mérését az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) végzi."

5. §

Az R. 6. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"A környezeti levegő arzén, kadmium, nikkel, benz(a) pirén tartalmának meghatározásához felhasználható adatok minőségi követelményeit e rendelet 17. számú melléklete tartalmazza."

6. §

(1) Az R. 19. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának ellenőrzését végző szervezetnek:)

"c) kétévente részt kell vennie a környezetvédelemért felelős miniszter által kijelölt intézmény (a továbbiakban: kijelölt intézmény) ipari helyszínen szervezett összehasonlító mérésén."

(2) Az R. 19. §-a (2) bekezdésének b)-d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A légszennyezettség mérését végző szervezetnek:) "b) 2007. január 1. után, az OLM részeként működő szervezetnek 2008. január 1. után rendelkeznie kell a feladata szerinti akkreditálással,

c) el kell végeztetni az ellenőrző kalibrálást az erre akkreditált szervezettel,

d) évente legalább egy alkalommal részt kell vennie a kijelölt intézmény által szervezett körmérésen."

7. §

Az R. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A típusalkalmassági felülvizsgálatot a kijelölt intézmény végzi, tartja nyílván és állítja ki a típusalkalmassági felülvizsgálati igazolást. A típusalkalmassági felülvizsgálat követelményrendszerét a 11. számú melléklet tartalmazza."

8. §

Az R. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "22. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 96/62/EK irányelve (1996. szeptember 27.) a környezeti levegő minőségének vizsgálatáról és ellenőrzéséről 2. cikkének 1-4. és 9-10. pontja, 3. cikke, 4. cikkének (6) és (7) bekezdése, 5. cikke, 6. cikkének (1) bekezdése, 7., 8., 9., 10., cikke, 11. cikkének (1) bekezdése, 12. cikkének (1a)-(1c) bekezdése és IV. melléklete;

b) a Tanács 1999/30/EK irányelve (1999. április 22.) a környezeti levegőben lévő kén-dioxidra, nitrogén-dioxidra és nitrogén-oxidokra, valamint porra és ólomra vonatkozó határértékekről 5. cikkének (2) bekezdése, 7. cikkének (1) bekezdése és 9. cikkének (6) bekezdése;

c) a Tanács 2000/69/EK irányelve (2000. november 16.) a környezeti levegőben lévő benzolra és szénmonoxidra vonatkozó határértékekről 5. cikkének (1) és (6) bekezdése;

d) az Európai Parlament és a Tanács 2002/3/EK irányelve (2002. február 12.) a környezeti levegő ózontartalmáról 2. cikkének 1., 2., 4., 5., 7-10. pontja, 3. bekezdésének (2), (3) és (4) bekezdése, 4. cikkének (2) bekezdése, 5. cikke, 6. cikkének (1) bekezdése, 7., 8. cikke, 10. cikkének (1a)-(1c) és (2a)-(2c) bekezdése, valamint 14. cikke;

e) az Európai Parlament és a Tanács 2004/107/EK irányelve (2004. december 15.) a környezeti levegőben található arzénről, kadmiumról, higanyról, nikkelről és poli-ciklusos aromás szénhidrogénekről 1. cikk c) pontja,

2. cikk b)-i) pontja, 4. cikk (1) (13) bekezdése, II., III., IV. és V. melléklete."

9. §

Az R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete, a 4. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete, az 5. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete, a 9. számú melléklete helyébe e rendelet 4. számú melléklete lép, továbbá az R. kiegészül e rendelet 5. és 6. számú melléklete szerinti 16. és 17. számú mellékletekkel.

10. §

(1) Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg az R. 3. §-a (1) bekezdésében a "határértékekkel" szövegrész helyébe a "határértékekkel, illetve célértékekkel" szövegrész, a 4. §-ának (8) bekezdésében az "Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Ügyrendjében" szövegrész helyébe az "Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Üzemeltetési Ügyrendjében" szövegrész lép, továbbá a 8. számú mellékletben a "= fémek felületkezelése (galvanizálás, zsírtalanítás stb.) " szövegrész hatályát veszti.

(2) Ez a rendelet a környezeti levegőben található arzénről, kadmiumról, higanyról, nikkelről és policiklusos aromás szénhidrogénekről szóló 2004. december 15-i 2004/107/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk c) pontjának, 2. cikk b)-h) pontjának, 4. cikk (1) (13) bekezdésének, II., III., IV. és V. mellékletének való megfelelést szolgálja.

Dr. Persányi Miklós s. k.,

környezetvédelmi és vízügyi miniszter

1. számú melléklet az 50/2006. (XII. 27.) KVVM rendelethez

[1. számú melléklet a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelethez]

1. A kén-dioxid, nitrogén-dioxid (NO2) és nitrogén-oxidok (NOX), szálló por (PM10), ólom, szén-monoxid, benzol és a szálló por PM10 frakciójában található arzén, kadmium, nikkel, benz(a) pirén felső és alsó vizsgálati küszöbértékei

Kén-dioxid

Nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok

Szálló por (PM10)

PM10: A szálló por azon frakciója, amelynek legalább 50%-a a 10 µm-es, vagy annál kisebb mérettartományba esik a szelektív szűrőn történő leválasztáskor.

Szálló por (PM10) arzén, kadmium, nikkel, benz(a) pirén tartalma

Ólom

Szén-monoxid

Benzol

2. A felső és alsó vizsgálati küszöbértékek túllépésének meghatározása

A felső és alsó vizsgálati küszöbértékek túllépéseit legalább ötévente, azon megelőző, ötéves periódus során mért légszennyezettség vizsgálati eredmények alapján kell meghatározni, amelynél az értékeléshez elegendő adat áll rendelkezésre. A vizsgálati küszöbértéket akkor kell túllépettnek tekinteni, ha az öt év alatt legalább három év során fennállt a túllépés.

Ahol ötnél kevesebb évre vonatkozó adat áll rendelkezésre, ott a felső és alsó vizsgálati küszöbértékek túllépéseinek meghatározásához legalább 3 év adatait kell figyelembe venni, illetve figyelembe vehetők a várható legnagyobb lég-szennyezettségű helyszínen és időszakban végzett eseti mérések, valamint az emisszió leltárakból és a modellezésből szerzett információk eredményei.

2. számú melléklet az 50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelethez

[4. számú melléklet a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelethez]

A légszennyezettség mérésének referencia módszerei

1. Referencia módszer a kén-dioxid vizsgálatára:

Ultraibolya fluoreszcenciás módszer a vonatkozó szabvány szerint*[1]

2. Referencia módszer a nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok vizsgálatára:

Kemilumineszcenciás módszer a vonatkozó szabvány szerint*[2]

3. A) Referencia módszer az ólom mintavételezésére:

A lebegő por tömegkoncentrációjának meghatározása gravimetriás módszerrel a vonatkozó szabvány szerint*[3]

3. B) Referencia módszer az ólom vizsgálatára:

Atomabszorpciós spektrometriás módszer a vonatkozó szabvány szerint*[4]

4. Referencia módszer a PM10 mintavételére és mérésére

A lebegő porban a PM10 frakciójának tömegkoncentrációjának meghatározása gravimetriás módszerrel a vonatkozó szabványok szerint*[5]

5. Referencia módszer a benzol meghatározására

Gázkromatográfiás módszer a vonatkozó szabvány szerint*[6]

6. Referencia módszer a szén-monoxid meghatározására

Nemdiszperzív infravörös spektroszkópiás módszer a vonatkozó szabvány szerint*[7]

7. Referencia módszer az ózon meghatározására*[8]

UV fotometriás módszerrel a vonatkozó szabvány szerint

8. Referencia módszer szálló por meghatározására ß abszorpcióval a vonatkozó szabvány szerint*[9]

9. Referencia módszer az arzén, kadmium és nikkel meghatározására a környezeti levegőben.

Mintavétel* és elemzés a vonatkozó szabvány szerint[10]

10. Referencia módszer a környezeti levegő policiklusos aromás szénhidrogén tartalmának meghatározására.

Mintavétel* és elemzés** a vonatkozó szabvány szerint.[11]

3. számú melléklet az 50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelethez

[5. számú melléklet a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelethez]

A légszennyezettség értékeléséhez használt módszerek minőségi követelményei és a dokumentálás szempontjai

1. Minőségi követelmények

A vizsgálati módszer elfogadható bizonytalansága (%) és az értékeléshez minimálisan szükséges adatmennyiség (%), valamint a minimálisan szükséges vizsgálati időtartam (%):

A mérési bizonytalanság, táblázatban meghatározott százalékos értékei, a határértékek időtartamára átlagolt egyedi mérésekre vonatkozik, a 95% megbízhatósági intervallumban (eltérés + szórás kétszerese). A folyamatos mérések bizonytalansági követelményét, a vonatkozó határérték környezetében kell alkalmazni. A mérési bizonytalanság meghatározásának módszerét a mérési módszerek és eredmények pontosságának meghatározása című MSZ ISO 5725-1 szabvány tartalmazza.

A modellezés és az objektív becslés bizonytalansága: a mért és a számított koncentrációértékek közötti maximális eltérés a határérték vonatkozó időtartamára, anélkül, hogy figyelembe vennék az események időpontját.

A minimálisan szükséges adatmennyiség és a minimálisan vizsgált időtartam meghatározása a rendszeres kalibrálás vagy a műszerek rendszeres karbantartása miatt kieső adatok figyelmen kívül hagyásával történik.

2. A vizsgálati módszer dokumentálásának szempontjai

Azoknál a zónáknál vagy agglomerációknál, amelyeknél a mérések mellett vagy a vizsgálat kizárólagos eszközeként, a méréstől eltérő vizsgálati módszereket alkalmaznak, a légszennyezettség értékeléséhez az alábbiakat is meg kell adni:

- az alkalmazott vizsgálati eljárás leírása;

- az alkalmazott módszer ismertetése a referenciára való hivatkozással;

- az adatok és információk forrásai;

- az eredmények bemutatása, beleértve a bizonytalanságot;

- a zónában vagy agglomerációban vizsgált területek bemutatása (amennyiben ez lényeges pl. a közút hossza), amelyeken a légszennyezettség meghaladja a határértéke(ke)t, vagy a határértéke(ke)t plusz a tűréshatárokat, vagy a felső vizsgálati küszöbértéke(ke)t vagy az alsó vizsgálati küszöbértéke(ke)t;

- a légszennyezettség egészségügyi határértéké(ei) t meghaladó légszennyezettségnek potenciálisan kitett lakosság nagyságát.

Az egyes zónákban és agglomerációkban a koncentráció eloszlásokat lehetőség szerint térképes ábrázolással is be kell mutatni.

3. A vizsgálati eredmények vonatkoztatási szintje

A gázállapotú légszennyezők esetében a vizsgálati adatokat 293 K hőmérsékletre és 101,3 kPa nyomásra kell vonatkoztatni.

4. számú melléklet az 50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelethez

[9. számú melléklet a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelethez]

Az időszakos kibocsátás mérés szükséges időtartama

Az üzemviteli körülmények pontos rögzítése mellett:

1. Folyamatosan működő technológiáknál, időben gyakorlatilag egyenletes kibocsátások esetén

- folyamatos üzemű mérőműszerrel történő, zavartalan, állandósult üzemállapot melletti mérésnél, üzemállapotonként legalább háromszor félórás,

- szakaszos mintavétellel történő mérésnél legalább 3 db értékelhető minta, egyenként legalább 30 perces mintavételi idővel, amennyiben azt a technológia lehetővé teszi.

Amennyiben a vizsgált légszennyezőanyag koncentrációja nagyságrendileg azonos a kimutatási határral, akkor a mintavételi időt úgy kell megnövelni, hogy a vonatkozó határérték betartása a mérési hiba figyelembevétele esetén is egyértelműen eldönthető legyen.

2. Időben ciklikusan változó kibocsátású technológiáknál

A mérések időtartamát, a mintavételek számát - a ciklusok időtartamától függően - úgy kell megválasztani, hogy a mérési eredmények reprezentatívak legyenek, de lehetőleg három ciklus kibocsátása kerüljön meghatározásra.

3. Időben rendszertelenül változó kibocsátások esetén a mérés időtartama legalább 6 óra.

5. számú melléklet az 50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelethez

[16. számú melléklet a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelethez]

A környezeti levegő arzén, kadmium, nikkel, benz(a)pirén koncentrációjának és az ülepedésnek a mérésére szolgáló mintavételi pontok elhelyezésének követelményei és minimális száma

I. Szempontok a mérőpont helyének kiválasztásához

Az emberi egészség védelme érdekében a mérőpontokat úgy kell elhelyezni, hogy

a) a zónákon és agglomerációkon belül olyan területekről szolgáltassanak adatokat, ahol a lakosság közvetlenül vagy közvetve a várhatóan legnagyobb légszennyezettségnek lehet kitéve egy naptári év átlagában;

b) a zónákon és agglomerációkon belüli olyan egyéb területek légszennyezettségéről szolgáltassanak adatokat, amelyek jellemzőek az átlagos népesség expozíciója szempontjából;

c) azon kiülepedésekről szolgáltassanak adatot, amely jellemző a lakosság közvetett, a táplálékláncon keresztüli expozíciójára.

A mérőpont telepítésekor ki kell küszöbölni a mérőpont mikrokörnyezetének a mérést közvetlenül befolyásoló hatásait. A telepítésnél általános szempont, hogy a mérőpont jellemző adatot szolgáltasson a közlekedés hatásával terhelt legalább 200 m2-es környezet, az ipari helyszíneket körülvevő legalább 250×250 m kiterjedésű terület, a városi háttérszennyezettség esetén több négyzetkilométernyi terület légszennyezettségére.

Amennyiben a háttér szint megállapítása a cél, a mintavételi helyszín környezetében, néhány kilométeren belül nem lehetnek ipari, illetve agglomerációt jellemző kibocsátó források.

Az ipari források hatásainak vizsgálatához legalább egy mintavételi helyet a forráshoz képest szélirányban a legközelebbi lakóterületen kell felállítani. Ha a háttér koncentráció nem ismert a fő szélirányon belül egy további mintavételi pontot kell elhelyezni. Különösen a 3. cikk (3) bekezdés alkalmazása esetén, a mintavételi pontokat úgy kell elhelyezni, hogy az lehetővé tegye a legjobb technikák alkalmazásának ellenőrzését.

A mérőpontnak - ahol lehetséges -jellemzőnek kell lenni a nem közvetlen környezetben lévő hasonló helyekre nézve is.

II. A mérőpont kialakításának szempontjai

1. A mintavevő szonda bemenete körüli áramlást ne korlátozza semmilyen tényező; normál körülmények között a mintavételt néhány méter távolságra kell végezni az épületek falától, erkélyektől, fáktól és egyéb, a levegő áramlását befolyásoló akadálytól. Abban az esetben, amikor az épület közvetlen környezetének légszennyezettségét mérik, a mintavételt legalább 0,5 méterre kell a legközelebbi épülettől végezni.

2. A mintavételi pont bemenő nyílásának a talaj felett általában 1,5 méter (a légzési zóna) és 4 méter közötti magasságban kell lenni (talajközeli mintavétel) . Bizonyos körülmények között magasabb elhelyezésre (8 méterig) is szükség lehet. A magasabb elhelyezés akkor indokolt, ha az állomás nagy területre reprezentatív.

3. A mintavevő szonda bemenő nyílását nem szabad a források közvetlen közelében elhelyezni, hogy elkerülhető legyen a fel nem hígult, közvetlen kibocsátás befolyása.

4. A mérőpont kivezető nyílását úgy kell kiképezni, hogy a kibocsátott levegő ne áramoljon vissza a mintavevőbe.

5. A háttér ülepedés vizsgálatokat amennyire lehetséges az EMEP mérési program kereteibe illesztve kell végezni.

6. A mérőpont kialakításánál a következő tényezők figyelembevétele is ajánlott:

- zavaró külső források;

- biztonság;

- hozzáférés;

- elektromos áram ellátás és telekommunikációs kapcsolat elérhetősége;

- a helyszín láthatósága a környezete számára;

- a lakosság és a kezelőszemélyzet biztonsága;

- a különböző szennyezőanyagok mintavételi pontjainak kapcsolódó elhelyezése;

- tervezési követelmények.

III. A helyszín kiválasztásának dokumentálása és felülvizsgálata

A helyszínkiválasztás eljárását dokumentálni kell. A dokumentáció többek között tartalmazza a környező terület betájolt fényképeit és egy részletes térképet. A helyszín felülvizsgálatát rendszeresen meg kell ismételni és a vizsgálatot dokumentálni kell annak érdekében, hogy a kiválasztási követelmények időtállósága vizsgálható és igazolható legyen.

IV. Az arzén, a kadmium, a nikkel, a benz(a) pirén koncentrációjának vizsgálatára a helyhez kötött mérési pontok minimális száma

Az emberi egészség védelme érdekében a célértékek betartásának ellenőrzésére végzett helyhez kötött mérések mintavételi pontjainak minimális száma olyan zónákban és agglomerációkban, ahol a helyhez kötött mérés az egyetlen információforrás.

a) Diffúz szennyező források

(1) Fel kell állítani legalább egy városi háttért vizsgáló, valamint a benz(a) pirén vizsgálatára egy további közlekedési helyszínt vizsgáló állomást, feltéve hogy az nem növeli a mintavételi pontok számát.

b) Pontforrások

A szennyezés mértékének a pontforrások közelében történő vizsgálatához a helyhez kötött mérésekre szánt mintavételi pontok számát a kibocsátó források sűrűségének, a környezeti levegő szennyezettsége valószínű eloszlásának és a lakosság lehetséges expozíciójának figyelembevételével kell meghatározni.

A mintavételi pontokat úgy kell elhelyezni, hogy az lehetővé tegye a 96/61/EK irányelv 2. cikke (11) bekezdésében meghatározott elérhető legjobb technikák alkalmazásának ellenőrzését.

6. számú melléklet az 50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelethez

[17. számú melléklet a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelethez]

Adatminőségi célkitűzések és a levegőminőségi modell követelményei a környezeti levegő arzén, kadmium, nikkel, benz(a) pirén tartalmának meghatározásához

1. Adatminőségi célkitűzés

A PM10 porfrakció vizsgálata során a mintavételi térfogatot 293 K hőmérsékletre és 101,3 kPa nyomásra kell vonatkoztatni.

A megadott bizonytalansági százalékok a jellemző mintavételi időpontokra átlagolt egyedi mérésekre vonatkoznak 95%-os megbízhatósági intervallumban. A mérések bizonytalanságát úgy kell értelmezni, hogy az a megfelelő célérték tartományában alkalmazandó. Az eredmények torzításának elkerülése érdekében a helyhez kötött és az időszakos méréseket az év folyamán egyenletes eloszlásban kell elvégezni.

A minimális adatrögzítésre és minimális mérési időszakra vonatkozó követelmények nem tartalmazzák a műszerek rendszeres kalibrálásából vagy rendes karbantartásából származó adatvesztést. A benz(a) pirén és más policiklusos aromás szénhidrogének mérését huszonnégy órás mintavétellel kell elvégezni. A legfeljebb egy hónapon keresztül vett egyedi minták összevonhatók és összetett mintaként elemezhetők, feltéve, hogy a módszer biztosítja, az adott időszakra a minták stabilitását. A három egynemű anyag, a benz(b) fluorantén, benz(j) fluorantén és a benz(k) fluorantén analitikus szétválasztása nehézséget okozhat. Ilyen esetekben a jelentés azok összegére is vonatkozhat. A huszonnégy órás mintavétel az arzén-, kadmium- és nikkelkoncentráció mérésénél is javasolt. A mintavételt a munkanapok és a teljes év vonatkozásában, egyenletes eloszlásban kell elvégezni. Az ülepedés mérésére havi vagy heti mintavétel javasolt az év során.

A teljes ülepedéssel végzett mintavételi módszer helyett kizárólag nedves mintavétel is alkalmazható, ha bizonyított, hogy a két módszer közti különbség 10%-nál kevesebb. Az ülepedést általában µg/m2/nap mértékegységben kell megadni.

A táblázatban meghatározottnál rövidebb minimális mérési időtartamot is lehet alkalmazni, ami azonban a helyhez kötött mérések esetén nem lehet 14%-nál, az időszakos mérések esetén pedig 6%-nál kevesebb, amennyiben bizonyított az ISO 11222:2002 - "A levegőminőségi mérések időátlagára vonatkozó bizonytalanság meghatározása" elnevezésű táblázatban meghatározott adatminőségi célkitűzések betartása.

2. A levegőminőségi modell követelményei

A modellezés bizonytalanságát a mért és a számított koncentrációk legnagyobb eltérésével kell meghatározni egy teljes év vonatkozásában, és figyelmen kívül kell hagyni az események időpontját.

3. Objektív becslés

Az objektív becslési módszerek alkalmazása esetén a bizonytalanság nem érheti el a ±100%-ot.