50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelet
a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet módosításáról
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (8) bekezdésének i) és j) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az érdekelt miniszterekkel egyetértésben, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva, a következőket rendelem el:
1. §
A légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a következő c)-d) ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
"c) teljes ülepedés: a szennyező anyagnak a légkörből a felszínre (pl. talajra, vízbe, épületre stb.) kerülő teljes tömege az adott területen, adott idő alatt;
d) policiklikus aromás szénhidrogének: szénből és hidrogénből álló, legalább két aromás gyűrűt tartalmazó vegyület;
e) összes gáznemű higany: elemi Hg gőz és a magas gőznyomású vízoldható Hg vegyület."
2. §
(1) Az R. 3. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló rendelet 1.1. számú mellékletének A) és B) pontjában felsorolt légszennyező anyagokra, valamint az egyes rákkeltő légszennyező anyagokat felsoroló C) pontból az arzénra, a nikkelre, kadmiumra és a benz(a) pirénre és a 2. számú mellékletében felsorolt légszennyező anyagok tekintetében a légszennyezettség vizsgálatát és értékelését rendszeresen kell végezni."
(2) Az R. 3. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Az arzén, a kadmium, a nikkel, a benz(a) pirén meghatározása ezen elemek és vegyületeik összes mennyiségét jelenti a PM10 porfrakcióban.
3. §
(1) Az R. 4. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
"A környezeti levegő arzén, kadmium, nikkel, benz(a) pirén koncentrációjának és az ülepedésnek a mérésére szolgáló mintavételi pontok elhelyezésének követelményeit és minimális számát e rendelet 16. számú melléklete határozza meg."
(2) Az R. 4. §-a a következő (10) (12) bekezdésekkel egészül ki:
"(10) A benz(a) pirén méréssel történő vizsgálatával egyidejűleg kijelölt mérőpont/ok/on más policiklusos aromás szénhidrogéneket is vizsgálni kell. A vizsgálatokat legalább a benz(a) antracén, benz(b) flourantén, benz(j) flu-orantén, benz(k) fluorantén, indenol(1,2,3-cd) pirén és di-benz(a,h) antracén összetevőkre is ki kell terjeszteni.
(11) Országosan egy kijelölt háttér mérőponton időszakos mintavétellel vizsgálni kell a környezeti levegőben található arzén, kadmium, nikkel, összes gáznemű higany, benz(a) pirén és a (10) bekezdésben előírt policiklusos aromás szénhidrogének mellett ezen légszennyezők teljes ki-ülepedését. A szilárd és a két vegyértékű gáznemű higany vizsgálata is ajánlott. Ahol lehetséges, a méréseket az EMEP (Európai Megfigyelő és Értékelő Program a légszennyező anyagok nagytávolságú terjedésének ellenőrzésére) program keretében kell végezni.
(12) Az ökológiai rendszereket érő regionális léptékű hatások bioindikátorok alkalmazásával is vizsgálhatók."
4. §
Az R. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"5. § Az ország, a kijelölt légszennyezettségi zónák, illetve agglomerációk, valamint egy-egy település levegőminőségének értékelésére, illetve a nemzetközi adatszolgáltatásra irányuló légszennyezettség mérését az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) végzi."
5. §
Az R. 6. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
"A környezeti levegő arzén, kadmium, nikkel, benz(a) pirén tartalmának meghatározásához felhasználható adatok minőségi követelményeit e rendelet 17. számú melléklete tartalmazza."
6. §
(1) Az R. 19. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának ellenőrzését végző szervezetnek:)
"c) kétévente részt kell vennie a környezetvédelemért felelős miniszter által kijelölt intézmény (a továbbiakban: kijelölt intézmény) ipari helyszínen szervezett összehasonlító mérésén."
(2) Az R. 19. §-a (2) bekezdésének b)-d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A légszennyezettség mérését végző szervezetnek:) "b) 2007. január 1. után, az OLM részeként működő szervezetnek 2008. január 1. után rendelkeznie kell a feladata szerinti akkreditálással,
c) el kell végeztetni az ellenőrző kalibrálást az erre akkreditált szervezettel,
d) évente legalább egy alkalommal részt kell vennie a kijelölt intézmény által szervezett körmérésen."
7. §
Az R. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A típusalkalmassági felülvizsgálatot a kijelölt intézmény végzi, tartja nyílván és állítja ki a típusalkalmassági felülvizsgálati igazolást. A típusalkalmassági felülvizsgálat követelményrendszerét a 11. számú melléklet tartalmazza."
8. §
Az R. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "22. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 96/62/EK irányelve (1996. szeptember 27.) a környezeti levegő minőségének vizsgálatáról és ellenőrzéséről 2. cikkének 1-4. és 9-10. pontja, 3. cikke, 4. cikkének (6) és (7) bekezdése, 5. cikke, 6. cikkének (1) bekezdése, 7., 8., 9., 10., cikke, 11. cikkének (1) bekezdése, 12. cikkének (1a)-(1c) bekezdése és IV. melléklete;
b) a Tanács 1999/30/EK irányelve (1999. április 22.) a környezeti levegőben lévő kén-dioxidra, nitrogén-dioxidra és nitrogén-oxidokra, valamint porra és ólomra vonatkozó határértékekről 5. cikkének (2) bekezdése, 7. cikkének (1) bekezdése és 9. cikkének (6) bekezdése;
c) a Tanács 2000/69/EK irányelve (2000. november 16.) a környezeti levegőben lévő benzolra és szénmonoxidra vonatkozó határértékekről 5. cikkének (1) és (6) bekezdése;
d) az Európai Parlament és a Tanács 2002/3/EK irányelve (2002. február 12.) a környezeti levegő ózontartalmáról 2. cikkének 1., 2., 4., 5., 7-10. pontja, 3. bekezdésének (2), (3) és (4) bekezdése, 4. cikkének (2) bekezdése, 5. cikke, 6. cikkének (1) bekezdése, 7., 8. cikke, 10. cikkének (1a)-(1c) és (2a)-(2c) bekezdése, valamint 14. cikke;
e) az Európai Parlament és a Tanács 2004/107/EK irányelve (2004. december 15.) a környezeti levegőben található arzénről, kadmiumról, higanyról, nikkelről és poli-ciklusos aromás szénhidrogénekről 1. cikk c) pontja,
2. cikk b)-i) pontja, 4. cikk (1) (13) bekezdése, II., III., IV. és V. melléklete."
9. §
Az R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete, a 4. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete, az 5. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete, a 9. számú melléklete helyébe e rendelet 4. számú melléklete lép, továbbá az R. kiegészül e rendelet 5. és 6. számú melléklete szerinti 16. és 17. számú mellékletekkel.
10. §
(1) Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg az R. 3. §-a (1) bekezdésében a "határértékekkel" szövegrész helyébe a "határértékekkel, illetve célértékekkel" szövegrész, a 4. §-ának (8) bekezdésében az "Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Ügyrendjében" szövegrész helyébe az "Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Üzemeltetési Ügyrendjében" szövegrész lép, továbbá a 8. számú mellékletben a "= fémek felületkezelése (galvanizálás, zsírtalanítás stb.) " szövegrész hatályát veszti.
(2) Ez a rendelet a környezeti levegőben található arzénről, kadmiumról, higanyról, nikkelről és policiklusos aromás szénhidrogénekről szóló 2004. december 15-i 2004/107/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk c) pontjának, 2. cikk b)-h) pontjának, 4. cikk (1) (13) bekezdésének, II., III., IV. és V. mellékletének való megfelelést szolgálja.
Dr. Persányi Miklós s. k.,
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
1. számú melléklet az 50/2006. (XII. 27.) KVVM rendelethez
[1. számú melléklet a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelethez]
1. A kén-dioxid, nitrogén-dioxid (NO2) és nitrogén-oxidok (NOX), szálló por (PM10), ólom, szén-monoxid, benzol és a szálló por PM10 frakciójában található arzén, kadmium, nikkel, benz(a) pirén felső és alsó vizsgálati küszöbértékei
Kén-dioxid
Egészségügyi szempontú vizsgálat | Ökológiai szempontú vizsgálat | |
Felső vizsgálati küszöbérték | A 24 órás határérték 60%-a (75 μg/m3, naptári évenként 3-nál többször nem lehet túllépni) | A téli határérték 60%-a (12 μg/m3) |
Alsó vizsgálati küszöbérték | A 24 órás határérték 40%-a (50 μg/m3, naptári évenként 3-nál többször nem lehet túllépni) | A téli határérték 40%-a (8 μg/m3) |
Nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok
Órás egészségügyi határérték NO2 | Éves egészségügyi határérték NO2 | Éves ökológiai határérték NOX | |
Felső vizsgálati küszöbérték | A határérték 70%-a (70 μg/m3, naptári évenként 18-nál többször nem lehet túllépni) | A határérték 80%-a (32 μg/m3) | A határérték 80%-a (24 μg/m3) |
Alsó vizsgálati küszöbérték | A határérték 50%-a (50 μg/m3, naptári évenként 18-nál többször nem lehet túllépni) | A határérték 65%-a (26 μg/m3) | A határérték 65%-a (19,5 μg/m3) |
Szálló por (PM10)
24 órás átlag | Éves átlag | |
Felső vizsgálati küszöbérték | A határérték 60%-a (30 μg/m3, naptári évenként 7-nél többször nem lehet túllépni) | 14 μg/m3 |
Alsó vizsgálati küszöbérték | A határérték 40%-a (20 μg/m3, naptári évenként 7-nél többször nem lehet túllépni) | 10 μg/m3 |
PM10: A szálló por azon frakciója, amelynek legalább 50%-a a 10 µm-es, vagy annál kisebb mérettartományba esik a szelektív szűrőn történő leválasztáskor.
Szálló por (PM10) arzén, kadmium, nikkel, benz(a) pirén tartalma
arzén | kadmium | nikkel | benz(a)pirén | |
Felső vizsgálati küszöbérték | A célérték 60%-a (3,6 ng/m3) | A célérték 60%-a (3 ng/m3) | A célérték 70%-a (14 ng/m3) | A célérték 60%-a (0,6 ng/m3) |
Alsó vizsgálati küszöbérték | A célérték 40%-a (2,4 ng/m3) | A célérték 40%-a (2 ng/m3) | A célérték 50%-a (10 ng/m3) | A célérték 40%-a (0,4 ng/m3) |
Ólom
Éves átlag | |
Felső vizsgálati küszöbérték | A határérték 70%-a (0,21 μg/m3) |
Alsó vizsgálati küszöbérték | A határérték 50%-a (0,15 μg/m3) |
Szén-monoxid
Nyolcórás átlag | |
Felső vizsgálati küszöbérték | A határérték 70%-a (3,5 mg/m3) |
Alsó vizsgálati küszöbérték | A határérték 50%-a (2,5 mg/m3) |
Benzol
Éves átlag | |
Felső vizsgálati küszöbérték | A határérték 70%-a (3,5 μg/m3) |
Alsó vizsgálati küszöbérték | A határérték 40%-a (2 μg/m3) |
2. A felső és alsó vizsgálati küszöbértékek túllépésének meghatározása
A felső és alsó vizsgálati küszöbértékek túllépéseit legalább ötévente, azon megelőző, ötéves periódus során mért légszennyezettség vizsgálati eredmények alapján kell meghatározni, amelynél az értékeléshez elegendő adat áll rendelkezésre. A vizsgálati küszöbértéket akkor kell túllépettnek tekinteni, ha az öt év alatt legalább három év során fennállt a túllépés.
Ahol ötnél kevesebb évre vonatkozó adat áll rendelkezésre, ott a felső és alsó vizsgálati küszöbértékek túllépéseinek meghatározásához legalább 3 év adatait kell figyelembe venni, illetve figyelembe vehetők a várható legnagyobb lég-szennyezettségű helyszínen és időszakban végzett eseti mérések, valamint az emisszió leltárakból és a modellezésből szerzett információk eredményei.
2. számú melléklet az 50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelethez
[4. számú melléklet a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelethez]
A légszennyezettség mérésének referencia módszerei
1. Referencia módszer a kén-dioxid vizsgálatára:
Ultraibolya fluoreszcenciás módszer a vonatkozó szabvány szerint*[1]
2. Referencia módszer a nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok vizsgálatára:
Kemilumineszcenciás módszer a vonatkozó szabvány szerint*[2]
3. A) Referencia módszer az ólom mintavételezésére:
A lebegő por tömegkoncentrációjának meghatározása gravimetriás módszerrel a vonatkozó szabvány szerint*[3]
3. B) Referencia módszer az ólom vizsgálatára:
Atomabszorpciós spektrometriás módszer a vonatkozó szabvány szerint*[4]
4. Referencia módszer a PM10 mintavételére és mérésére
A lebegő porban a PM10 frakciójának tömegkoncentrációjának meghatározása gravimetriás módszerrel a vonatkozó szabványok szerint*[5]
5. Referencia módszer a benzol meghatározására
Gázkromatográfiás módszer a vonatkozó szabvány szerint*[6]
6. Referencia módszer a szén-monoxid meghatározására
Nemdiszperzív infravörös spektroszkópiás módszer a vonatkozó szabvány szerint*[7]
7. Referencia módszer az ózon meghatározására*[8]
UV fotometriás módszerrel a vonatkozó szabvány szerint
8. Referencia módszer szálló por meghatározására ß abszorpcióval a vonatkozó szabvány szerint*[9]
9. Referencia módszer az arzén, kadmium és nikkel meghatározására a környezeti levegőben.
Mintavétel* és elemzés a vonatkozó szabvány szerint[10]
10. Referencia módszer a környezeti levegő policiklusos aromás szénhidrogén tartalmának meghatározására.
Mintavétel* és elemzés** a vonatkozó szabvány szerint.[11]
3. számú melléklet az 50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelethez
[5. számú melléklet a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelethez]
A légszennyezettség értékeléséhez használt módszerek minőségi követelményei és a dokumentálás szempontjai
1. Minőségi követelmények
A vizsgálati módszer elfogadható bizonytalansága (%) és az értékeléshez minimálisan szükséges adatmennyiség (%), valamint a minimálisan szükséges vizsgálati időtartam (%):
Kén-dioxid, nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok | Szálló por és ólom | Benzol | Szén-monoxid | |
Folyamatos mérés: Mérési bizonytalanság | 15 | 25 | 25 | 15 |
Minimálisan szükséges adatmennyiség: | 90 | 90 | 90 | 90 |
Minimálisan vizsgált időtartam: | 35% városi háttér és közlekedési mérőponton1, 90% ipari mérőponton2 | |||
Időszakos mérés: Mérési bizonytalanság | 25 | 50 | 30 | 25 |
Minimálisan szükséges adatmennyiség: | 90 | 90 | 90 | 90 |
Minimálisan vizsgált időtartam3: | 14 | 14 | 14 | 14 |
Modellezés bizonytalansága: Órás átlagok esetén | 50-60 | |||
Nyolcórás átlag esetén | 50 | |||
Napi átlagok esetén | 30 | |||
Éves átlagok esetén | 30 | 50 | 50 | |
Műszaki becslés bizonytalansága | 75 | 100 | 100 | 75 |
1 Az év során olyan megosztással, hogy jellemző legyen a különböző időjárási és közlekedési viszonyokra. |
2 Benzol esetében a folyamatos mérést szakaszos mérésekkel is lehet helyettesíteni, ha a 25%-os mérési pontosság a szakaszos mérés esetében is bizonyíthatóan betartható. |
3 Heti egy véletlenszerűen kiválasztott mérés egyenletesen elosztva az év során, vagy nyolc hét, egyenletesen elosztva az évben. |
A mérési bizonytalanság, táblázatban meghatározott százalékos értékei, a határértékek időtartamára átlagolt egyedi mérésekre vonatkozik, a 95% megbízhatósági intervallumban (eltérés + szórás kétszerese) . A folyamatos mérések bizonytalansági követelményét, a vonatkozó határérték környezetében kell alkalmazni. A mérési bizonytalanság meghatározásának módszerét a mérési módszerek és eredmények pontosságának meghatározása című MSZ ISO 5725-1 szabvány tartalmazza. |
A mérési bizonytalanság, táblázatban meghatározott százalékos értékei, a határértékek időtartamára átlagolt egyedi mérésekre vonatkozik, a 95% megbízhatósági intervallumban (eltérés + szórás kétszerese). A folyamatos mérések bizonytalansági követelményét, a vonatkozó határérték környezetében kell alkalmazni. A mérési bizonytalanság meghatározásának módszerét a mérési módszerek és eredmények pontosságának meghatározása című MSZ ISO 5725-1 szabvány tartalmazza.
A modellezés és az objektív becslés bizonytalansága: a mért és a számított koncentrációértékek közötti maximális eltérés a határérték vonatkozó időtartamára, anélkül, hogy figyelembe vennék az események időpontját.
A minimálisan szükséges adatmennyiség és a minimálisan vizsgált időtartam meghatározása a rendszeres kalibrálás vagy a műszerek rendszeres karbantartása miatt kieső adatok figyelmen kívül hagyásával történik.
2. A vizsgálati módszer dokumentálásának szempontjai
Azoknál a zónáknál vagy agglomerációknál, amelyeknél a mérések mellett vagy a vizsgálat kizárólagos eszközeként, a méréstől eltérő vizsgálati módszereket alkalmaznak, a légszennyezettség értékeléséhez az alábbiakat is meg kell adni:
- az alkalmazott vizsgálati eljárás leírása;
- az alkalmazott módszer ismertetése a referenciára való hivatkozással;
- az adatok és információk forrásai;
- az eredmények bemutatása, beleértve a bizonytalanságot;
- a zónában vagy agglomerációban vizsgált területek bemutatása (amennyiben ez lényeges pl. a közút hossza), amelyeken a légszennyezettség meghaladja a határértéke(ke)t, vagy a határértéke(ke)t plusz a tűréshatárokat, vagy a felső vizsgálati küszöbértéke(ke)t vagy az alsó vizsgálati küszöbértéke(ke)t;
- a légszennyezettség egészségügyi határértéké(ei) t meghaladó légszennyezettségnek potenciálisan kitett lakosság nagyságát.
Az egyes zónákban és agglomerációkban a koncentráció eloszlásokat lehetőség szerint térképes ábrázolással is be kell mutatni.
3. A vizsgálati eredmények vonatkoztatási szintje
A gázállapotú légszennyezők esetében a vizsgálati adatokat 293 K hőmérsékletre és 101,3 kPa nyomásra kell vonatkoztatni.
4. számú melléklet az 50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelethez
[9. számú melléklet a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelethez]
Az időszakos kibocsátás mérés szükséges időtartama
Az üzemviteli körülmények pontos rögzítése mellett:
1. Folyamatosan működő technológiáknál, időben gyakorlatilag egyenletes kibocsátások esetén
- folyamatos üzemű mérőműszerrel történő, zavartalan, állandósult üzemállapot melletti mérésnél, üzemállapotonként legalább háromszor félórás,
- szakaszos mintavétellel történő mérésnél legalább 3 db értékelhető minta, egyenként legalább 30 perces mintavételi idővel, amennyiben azt a technológia lehetővé teszi.
Amennyiben a vizsgált légszennyezőanyag koncentrációja nagyságrendileg azonos a kimutatási határral, akkor a mintavételi időt úgy kell megnövelni, hogy a vonatkozó határérték betartása a mérési hiba figyelembevétele esetén is egyértelműen eldönthető legyen.
2. Időben ciklikusan változó kibocsátású technológiáknál
A mérések időtartamát, a mintavételek számát - a ciklusok időtartamától függően - úgy kell megválasztani, hogy a mérési eredmények reprezentatívak legyenek, de lehetőleg három ciklus kibocsátása kerüljön meghatározásra.
3. Időben rendszertelenül változó kibocsátások esetén a mérés időtartama legalább 6 óra.
5. számú melléklet az 50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelethez
[16. számú melléklet a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelethez]
A környezeti levegő arzén, kadmium, nikkel, benz(a)pirén koncentrációjának és az ülepedésnek a mérésére szolgáló mintavételi pontok elhelyezésének követelményei és minimális száma
I. Szempontok a mérőpont helyének kiválasztásához
Az emberi egészség védelme érdekében a mérőpontokat úgy kell elhelyezni, hogy
a) a zónákon és agglomerációkon belül olyan területekről szolgáltassanak adatokat, ahol a lakosság közvetlenül vagy közvetve a várhatóan legnagyobb légszennyezettségnek lehet kitéve egy naptári év átlagában;
b) a zónákon és agglomerációkon belüli olyan egyéb területek légszennyezettségéről szolgáltassanak adatokat, amelyek jellemzőek az átlagos népesség expozíciója szempontjából;
c) azon kiülepedésekről szolgáltassanak adatot, amely jellemző a lakosság közvetett, a táplálékláncon keresztüli expozíciójára.
A mérőpont telepítésekor ki kell küszöbölni a mérőpont mikrokörnyezetének a mérést közvetlenül befolyásoló hatásait. A telepítésnél általános szempont, hogy a mérőpont jellemző adatot szolgáltasson a közlekedés hatásával terhelt legalább 200 m2-es környezet, az ipari helyszíneket körülvevő legalább 250×250 m kiterjedésű terület, a városi háttérszennyezettség esetén több négyzetkilométernyi terület légszennyezettségére.
Amennyiben a háttér szint megállapítása a cél, a mintavételi helyszín környezetében, néhány kilométeren belül nem lehetnek ipari, illetve agglomerációt jellemző kibocsátó források.
Az ipari források hatásainak vizsgálatához legalább egy mintavételi helyet a forráshoz képest szélirányban a legközelebbi lakóterületen kell felállítani. Ha a háttér koncentráció nem ismert a fő szélirányon belül egy további mintavételi pontot kell elhelyezni. Különösen a 3. cikk (3) bekezdés alkalmazása esetén, a mintavételi pontokat úgy kell elhelyezni, hogy az lehetővé tegye a legjobb technikák alkalmazásának ellenőrzését.
A mérőpontnak - ahol lehetséges -jellemzőnek kell lenni a nem közvetlen környezetben lévő hasonló helyekre nézve is.
II. A mérőpont kialakításának szempontjai
1. A mintavevő szonda bemenete körüli áramlást ne korlátozza semmilyen tényező; normál körülmények között a mintavételt néhány méter távolságra kell végezni az épületek falától, erkélyektől, fáktól és egyéb, a levegő áramlását befolyásoló akadálytól. Abban az esetben, amikor az épület közvetlen környezetének légszennyezettségét mérik, a mintavételt legalább 0,5 méterre kell a legközelebbi épülettől végezni.
2. A mintavételi pont bemenő nyílásának a talaj felett általában 1,5 méter (a légzési zóna) és 4 méter közötti magasságban kell lenni (talajközeli mintavétel) . Bizonyos körülmények között magasabb elhelyezésre (8 méterig) is szükség lehet. A magasabb elhelyezés akkor indokolt, ha az állomás nagy területre reprezentatív.
3. A mintavevő szonda bemenő nyílását nem szabad a források közvetlen közelében elhelyezni, hogy elkerülhető legyen a fel nem hígult, közvetlen kibocsátás befolyása.
4. A mérőpont kivezető nyílását úgy kell kiképezni, hogy a kibocsátott levegő ne áramoljon vissza a mintavevőbe.
5. A háttér ülepedés vizsgálatokat amennyire lehetséges az EMEP mérési program kereteibe illesztve kell végezni.
6. A mérőpont kialakításánál a következő tényezők figyelembevétele is ajánlott:
- zavaró külső források;
- biztonság;
- hozzáférés;
- elektromos áram ellátás és telekommunikációs kapcsolat elérhetősége;
- a helyszín láthatósága a környezete számára;
- a lakosság és a kezelőszemélyzet biztonsága;
- a különböző szennyezőanyagok mintavételi pontjainak kapcsolódó elhelyezése;
- tervezési követelmények.
III. A helyszín kiválasztásának dokumentálása és felülvizsgálata
A helyszínkiválasztás eljárását dokumentálni kell. A dokumentáció többek között tartalmazza a környező terület betájolt fényképeit és egy részletes térképet. A helyszín felülvizsgálatát rendszeresen meg kell ismételni és a vizsgálatot dokumentálni kell annak érdekében, hogy a kiválasztási követelmények időtállósága vizsgálható és igazolható legyen.
IV. Az arzén, a kadmium, a nikkel, a benz(a) pirén koncentrációjának vizsgálatára a helyhez kötött mérési pontok minimális száma
Az emberi egészség védelme érdekében a célértékek betartásának ellenőrzésére végzett helyhez kötött mérések mintavételi pontjainak minimális száma olyan zónákban és agglomerációkban, ahol a helyhez kötött mérés az egyetlen információforrás.
a) Diffúz szennyező források
Az agglomeráció vagy zóna lakossága | Ha a maximális koncentrációk túllépik a felső vizsgálati küszöbértéket(1) | Ha a maximális koncentrációk a felső és alsó vizsgálati küszöbértékek közé esnek | ||
(ezer) | As, Cd, Ni | Benz(a)pirén | As, Cd, Ni | Benz(a)pirén |
0-749 | 1 | 1 | 1 | 1 |
750-1999 | 2 | 2 | 1 | 1 |
2000-3749 | 2 | 3 | 1 | 1 |
3750-4749 | 3 | 4 | 2 | 2 |
4750-5999 | 4 | 5 | 2 | 2 |
≥6000 | 5 | 5 | 2 | 2 |
(1) Fel kell állítani legalább egy városi háttért vizsgáló, valamint a benz(a) pirén vizsgálatára egy további közlekedési helyszínt vizsgáló állomást, feltéve hogy az nem növeli a mintavételi pontok számát.
b) Pontforrások
A szennyezés mértékének a pontforrások közelében történő vizsgálatához a helyhez kötött mérésekre szánt mintavételi pontok számát a kibocsátó források sűrűségének, a környezeti levegő szennyezettsége valószínű eloszlásának és a lakosság lehetséges expozíciójának figyelembevételével kell meghatározni.
A mintavételi pontokat úgy kell elhelyezni, hogy az lehetővé tegye a 96/61/EK irányelv 2. cikke (11) bekezdésében meghatározott elérhető legjobb technikák alkalmazásának ellenőrzését.
6. számú melléklet az 50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelethez
[17. számú melléklet a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelethez]
Adatminőségi célkitűzések és a levegőminőségi modell követelményei a környezeti levegő arzén, kadmium, nikkel, benz(a) pirén tartalmának meghatározásához
1. Adatminőségi célkitűzés
A PM10 porfrakció vizsgálata során a mintavételi térfogatot 293 K hőmérsékletre és 101,3 kPa nyomásra kell vonatkoztatni.
Benz(a)pirén | Arzén kadmium és nikkel | A benz(a) piréntől eltérő, policiklusos aromás szénhidrogének, összes gáznemű higany | Teljes kiülepedés | |
Mérési bizonytalanság Helyhez kötött és időszakos mérések | 50% | 40% | 50% | 70% |
Modellezés | 60% | 60% | 60% | 60% |
Minimálisan szükséges adatmennyiség: | 90% | 90% | 90% | 90% |
Minimálisan vizsgált időtartam Helyhez kötött mérések | 33% | 50% | ||
Időszakos mérések (*) | 14% | 14% | 14% | 33% |
(*) Az időszakos mérés, nem rendszeresen elvégzett mérés, amely a többi adatminőségi követelménynek megfelel. |
A megadott bizonytalansági százalékok a jellemző mintavételi időpontokra átlagolt egyedi mérésekre vonatkoznak 95%-os megbízhatósági intervallumban. A mérések bizonytalanságát úgy kell értelmezni, hogy az a megfelelő célérték tartományában alkalmazandó. Az eredmények torzításának elkerülése érdekében a helyhez kötött és az időszakos méréseket az év folyamán egyenletes eloszlásban kell elvégezni.
A minimális adatrögzítésre és minimális mérési időszakra vonatkozó követelmények nem tartalmazzák a műszerek rendszeres kalibrálásából vagy rendes karbantartásából származó adatvesztést. A benz(a) pirén és más policiklusos aromás szénhidrogének mérését huszonnégy órás mintavétellel kell elvégezni. A legfeljebb egy hónapon keresztül vett egyedi minták összevonhatók és összetett mintaként elemezhetők, feltéve, hogy a módszer biztosítja, az adott időszakra a minták stabilitását. A három egynemű anyag, a benz(b) fluorantén, benz(j) fluorantén és a benz(k) fluorantén analitikus szétválasztása nehézséget okozhat. Ilyen esetekben a jelentés azok összegére is vonatkozhat. A huszonnégy órás mintavétel az arzén-, kadmium- és nikkelkoncentráció mérésénél is javasolt. A mintavételt a munkanapok és a teljes év vonatkozásában, egyenletes eloszlásban kell elvégezni. Az ülepedés mérésére havi vagy heti mintavétel javasolt az év során.
A teljes ülepedéssel végzett mintavételi módszer helyett kizárólag nedves mintavétel is alkalmazható, ha bizonyított, hogy a két módszer közti különbség 10%-nál kevesebb. Az ülepedést általában µg/m2/nap mértékegységben kell megadni.
A táblázatban meghatározottnál rövidebb minimális mérési időtartamot is lehet alkalmazni, ami azonban a helyhez kötött mérések esetén nem lehet 14%-nál, az időszakos mérések esetén pedig 6%-nál kevesebb, amennyiben bizonyított az ISO 11222:2002 - "A levegőminőségi mérések időátlagára vonatkozó bizonytalanság meghatározása" elnevezésű táblázatban meghatározott adatminőségi célkitűzések betartása.
2. A levegőminőségi modell követelményei
A modellezés bizonytalanságát a mért és a számított koncentrációk legnagyobb eltérésével kell meghatározni egy teljes év vonatkozásában, és figyelmen kívül kell hagyni az események időpontját.
3. Objektív becslés
Az objektív becslési módszerek alkalmazása esetén a bizonytalanság nem érheti el a ±100%-ot.
Lábjegyzetek:
[1] Jelenleg az EN 14212:2005 A környezeti levegő minősége. A kén-dioxid koncentrációjának mérése szabványos ultraibolya fluoreszcenciás módszerrel.
[2] Jelenleg az EN 14211:2005 A környezeti levegő minősége. A nitrogén-dioxid és a nitrogén-monoxid koncentrációjának mérése szabványos kemilumineszcenciás módszerrel.
[3] Jelenleg az MSZ EN 12341:2001 Levegőminőség. A szálló por PM10 frakciójának meghatározása. Referencia módszer és helyszíni vizsgálat a mérési módszerek és a referencia mérési módszer egyenértékűségének megállapításához. MSZ EN 14907:2006 A környezeti levegő minőség. A lebegő szilárd anyag PM 2,5 tömegfrakciójának meghatározása szabványos gravimetriás módszerrel.
[4] Jelenleg az EN 14902:2005 A környezeti levegő minősége. A környezeti levegőben lévő Pb/Cd/As/Ni koncentrációjának meghatározása.
[5] Jelenleg az MSZ EN 12341:2001 Levegőminőség. A szálló por PM10 frakciójának meghatározása. Referencia módszer és helyszíni vizsgálat a mérési módszerek és a referencia mérési módszer egyenértékűségének megállapításához.
[6] Jelenleg az EN 14662-1-5:2005 A környezeti levegő minősége. A benzol koncentrációjának mérése szabványos módszerrel.
[7] Jelenleg az EN 14626:2005 A környezeti levegő minősége. A szén-monoxid koncentrációjának mérése szabványos nemdiszperzív infravörös spektroszkópiás módszerrel.
[8] Jelenleg az EN 14625:2005 A környezeti levegő minősége. Az ózon koncentrációjának mérése szabványos ultraibolya fotometriás módszerrel.
[9] Jelenleg az MSZ ISO 10473:2003. Környezeti levegő. Szemcsés anyagok tömegének meghatározása szűrőközegen. Bétasugár abszorpciós módszer.
[10] Jelenleg az EN 14902:2005 A környezeti levegő minősége. A környezeti levegőben lévő Pb/Cd/As/Ni koncentrációjának meghatározása.
[11] * Jelenleg az EN 14902:2005 A környezeti levegő minősége. A környezeti levegőben lévő Pb/Cd/As/Ni koncentrációjának meghatározása. ** Jelenleg az MSZ ISO 12884:2003. Környezeti levegő. Az összes policiklusos aromás szénhidrogén meghatározása.