7/2006. (II. 27.) GKM rendelet

a súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események szakmai vizsgálatának részletes szabályairól

A légi-, a vasúti és víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kbvt.) 22. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

A rendelet alkalmazási köre

1. §

A rendelet alkalmazási köre a súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset és a váratlan vasúti esemény szakmai vizsgálatára terjed ki.

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

a) üzemben tartó: a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. §-a (3) bekezdésének 1. pontjában megjelölt vasúti társaság, valamint a 9. pontjában megjelölt nemzetközi csoportosulás;

b) értesítési rend: azoknak az intézkedésre, döntésre jogosult személyeknek és szervezeteknek az értesítési címét és telefonszámát tartalmazó jegyzéke, akiket vagy amelyeket a súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset, a váratlan vasúti eseményről kapott bejelentést követően az üzemben tartó baleseti szolgálata útján tájékoztatni köteles;

c) RID: a veszélyes áruk nemzetközi vasúti szállítására vonatkozó szabályzat.

A súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset, a váratlan vasúti esemény szakmai vizsgálata

3. §

(1) A Kbvt. 3. §-ának (1) bekezdésében meghatározott Közlekedésbiztonsági Szervezet (a továbbiakban: Szervezet) a súlyos vasúti balesetek vizsgálatán kívül - a Kbvt. 7. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott szempontok figyelembevételével - vizsgálatot folytathat különösen a következő esetekben:

a) a hálózat több pontján azonos okból vagy azonos helyen ismétlődően bekövetkezett vasúti baleset vagy váratlan vasúti esemény, különösen: "Megállj" állású jelző meghaladása, helytelenül álló váltó, téves jelzés, baleset vagy egyéb események különleges és korlátozott feltételekkel továbbítandó küldeményekkel,

b) közúti-vasúti kereszteződésben bekövetkezett vasúti baleset és váratlan vasúti esemény, ha

ba) a technikai biztosítás nem működik,

bb) a vasúti járműnél az engedélyezett sebesség túllépését állapították meg,

bc) a pálya vagy tartozékai műszaki hibáját is megállapították,

c) közlekedő vonatok vontatott járműveinél műszaki okból (pl. mechanikus szerkezeti elem túlmelegedése, fűtő-, légkondicionáló-, világító berendezés energiaellátó elemeinek zárlata miatt) bekövetkezett tűzesetek,

d) a törzshálózaton közlekedő vonatokkal műszaki okból, így elsősorban

da) a pálya irány- fekszint-, nyomtávhibájából, kitérőhibából,

db) biztosítóberendezési hibával összefüggően,

dc) jármű (futómű, fékberendezés vagy egyéb közlekedésbiztonsági berendezés) hibájából ismétlődően bekövetkező vasúti balesetek és váratlan vasúti események,

e) veszélyes áruk szállítása során bekövetkezett azon vasúti balesetek, melyeknél a veszélyes anyag szabadba jutott mennyisége a RID 1.8.5. pontjában előírtakat meghaladja.

(2)[1]

A Szervezet baleseti ügyeleti szolgálata

4. §[2]

(1) A Szervezet a súlyos vasúti balesetre, a vasúti balesetre, a váratlan vasúti eseményre vonatkozó bejelentést baleseti ügyeleti szolgálata útján fogadja.

(2) Ha a Szervezet az 5. § (1) bekezdése szerinti adatok alapján nem vizsgálja a vasúti balesetet és a váratlan vasúti eseményt, erről az üzemben tartót a döntést követően haladéktalanul tájékoztatja.

5. §

(1) A súlyos vasúti balesetről, a vasúti balesetről, a váratlan vasúti eseményről szóló bejelentésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset, a váratlan vasúti esemény helye (a szolgálati hely neve, váltó- vágányszám, nyíltvonali balesetnél a szelvényszám és a szomszédos szolgálati helyek megnevezése),

b) a súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset, a váratlan vasúti esemény időpontja,

c) a vonat(ok) száma és fajtája,

d) a továbbító vontatójármű típusa és pályaszáma,

e) a súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset, a váratlan vasúti esemény rövid leírása,

f) a súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset, a váratlan vasúti esemény következményei:

fa) személyi következmények (sérülés, halál, a sérültek vagy elhunytak száma),

fb) tárgyi következmények (járművek sérülése, siklása; a sérült, siklott járművek száma és típusa, a rakomány sérülése, szétszóródása, szabadba jutása; a rakomány fajtája, különös tekintettel a veszélyes árukra; a vasúti pályában és egyéb berendezésekben keletkezett rongálás; a környezet szennyezése; tűz keletkezése; közúti jármű elütése esetén a közúti jármű adatai),

g) a súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset, a váratlan vasúti esemény feltételezett oka,

h) a bejelentés idejéig tett intézkedések, i) a bejelentő adatai: neve, alkalmazó szervezet megnevezése, beosztása, elérhetősége.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt adatok valamelyikének hiánya nem mentesít az azonnali bejelentési kötelezettség alól. A hiányzó adatokat a Szervezet az üzemben tartótól szerzi be.

Az üzemben tartó baleseti szolgálata

6. §

(1) Az üzemben tartó saját vasúti biztonságirányítási rendszerén belül létrehozott üzembentartói baleseti szolgálata útján köteles gondoskodni

a) a súlyos vasúti balesetre, a vasúti balesetre, a váratlan vasúti eseményre vonatkozó bejelentések folyamatos fogadásáról,

b) a súlyos vasúti balesetnek, a vasúti balesetnek, a váratlan vasúti eseménynek a Szervezet részére történő haladéktalan bejelentéséről,

c) a súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset, a váratlan vasúti esemény következményeinek elhárításához szükséges intézkedések haladéktalan meghozataláról, a hatóságok és más, intézkedésre, döntésre jogosultak értesítéséről és riasztásáról.

(2) Az üzemben tartó a súlyos vasúti balesetre, a vasúti balesetre, a váratlan vasúti eseményre vonatkozó bejelentés fogadásának és bejelentésének rendjét és az ezekkel összefüggő nyilvántartási, értesítési, riasztási rendet a közlekedési hatóság által jóváhagyott utasításban határozza meg. A közlekedési hatóság a jóváhagyást megelőzően a Szervezettől véleményt kérhet.

(3) Az üzemben tartó kérelmére a közlekedési hatóság hozzájárulást adhat ahhoz, hogy az üzemben tartó egy olyan, másik üzemben tartóhoz csatlakozzon, amely az üzembentartói baleseti szolgálat feladatait átvállalja és ellátja. A hozzájárulást megelőzően a közlekedési hatóság a Szervezettől véleményt kérhet.

7. §

(1) Az üzemben tartó a baleseti szolgálat feladatainak ellátása érdekében

a) kijelöli a bejelentések fogadását és a Szervezet értesítését ellátó szervezeti egységet és személyzetet,

b) meghatározza az a) pontban leírt szervezeti egység és személyzet állandó szolgálati helyiségét vagy helyiségeit,

c) gondoskodik arról, hogy a b) pontban leírt helyiségekben rendelkezésre álljanak:

ca) a 6. § (2) bekezdése szerinti utasításban előírt nyilvántartási okmányok,

cb) a feladat ellátásához szükséges jogszabályok,

cc) az üzembentartói baleseti szolgálatra vonatkozó szabályzat,

cd) a súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset, a váratlan vasúti esemény bekövetkezésekor kötelező értesítési rend,

ce) a nyilvános távbeszélő hálózathoz csatlakozó közvetlen távbeszélő vonal(ak) és a megfelelő hírközlő, valamint más technikai eszközök.

(2) Az üzemben tartó baleseti szolgálatának nyilvántartást kell vezetnie a beérkezett bejelentések vételéről és a Szervezet részére adott értesítésekről. A nyilvántartásban az 5. § (1) bekezdésében megjelölt adatokat kell rögzíteni.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti szolgálatot ellátó személy a súlyos vasúti balesetről, a vasúti balesetről, a váratlan vasúti eseményről szóló bejelentés vételét követően az értesítési rend szerint tájékoztatja az értesítési rendben megjelölteket a személyi és technikai mentés megkezdéséhez, a súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset vagy a váratlan vasúti esemény következményeinek elhárításához szükséges intézkedések meghozatala érdekében.

A helyszín biztosítása

8. §

(1) A helyszín biztosítására jogosultnak a súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset, a váratlan vasúti esemény helyszínétől távol kell tartania mindazokat, akik nem vesznek részt

a) a hatósági vizsgálatban és a Szervezet vizsgálóbizottságában,

b) a sérültek mentésében, helyszíni ellátásában,

c) a súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset, a váratlan vasúti esemény következményeinek elhárításában és a vasúti forgalom helyreállításában,

d) a környezeti károk elhárításában és felszámolásában,

e) a tűzoltásban,

f) a mentés, illetve az elhárítás vezetője által meghatározott egyéb feladatok ellátásában.

(2)[3]

(3) Amennyiben a sérültek mentése és helyszíni ellátása, a környezeti károk elhárítása és a tűzoltás (a továbbiakban együtt: mentés és kárelhárítás) a rendőrség és a vizsgálóbizottság helyszínre érkezése előtt megkezdődik vagy megtörténik, a helyszín indokolatlan megváltoztatását el kell kerülni. Ennek érdekében a járművek, a roncsok, a rakomány, a vasúti pálya elemei és tartozékai, egyéb a baleset, esemény helyszínén levő tárgyak mozgatását, valamint ezek további roncsolását okozó beavatkozásokat (pl. személyek mentése a roncsok szétvágásával) a mentés és kárelhárítás által megkövetelt mértékre kell korlátozni.

(4)[4] Ha a mentés és a halaszthatatlan kárelhárítás a vizsgálóbizottság helyszínre érkezése előtt megkezdődött vagy megtörtént, a mentés és elhárítás vezetője által jóváhagyott ténymegállapítási jelentésben kell rögzíteni, hogy a mentés és kárelhárítás során a helyszín milyen megváltoztatására (például: a roncsok helyzetének, állapotának megváltoztatása, szétvágása) került sor. A feljegyzéseket - helyszínre érkezése után - a vizsgálóbizottságnak át kell adni.

Helyszíni vizsgálat

9. §

(1)[5] A helyszínen talált nyomok rögzítését a szakmai vizsgálat keretében a vizsgálóbizottság végzi. Amennyiben a súlyos vasúti balesettel, a vasúti balesettel, a váratlan vasúti eseménnyel összefüggésben büntetőeljárás indul, a nyomok rögzítéséről a rendőrség dönt.

(2) A helyszíni vizsgálat a súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset, a váratlan vasúti esemény jellegétől függően a közvetlen helyszínen túl kiterjed az ezekkel összefüggésben lévő helyekre is:

a) a nyílt vonalon bekövetkezett súlyos vasúti balesetnél, a vasúti balesetnél, a váratlan vasúti eseménynél a szomszédos, továbbá a vonatforgalmat az adott vonalon irányító szolgálati helyekre,

b) a kisiklásos balesetnél a siklott jármű(vek) haladási irányával ellentétes irányban levő pályaszakaszra és az abban levő kitérőkre, biztosító és jelzőberendezésekre.

10. §

(1)[6]

(2) A vizsgálóbizottság a helyszíni vizsgálat megállapításai alapján, figyelemmel a 9. § (2) bekezdésében foglaltakra is, minden olyan további, elsősorban a forgalom szabályozásával, a műszaki berendezések karbantartásával és üzemeltetésével kapcsolatos adat, okmány, bizonylat és bizonyíték átvételére is jogosult, amelyek a vizsgálat lefolytatásához szükségesek, kivéve, ha a súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset, a váratlan vasúti esemény ügyében büntetőeljárás indul.

(3)[7]

(4) A mentés vezetője köteles a szükséges segítséget megadni a vizsgálóbizottságnak a bizonyítékok begyűjtéséhez, továbbá minden olyan mérés elvégzéséhez, fényképek és videofelvételek készítéséhez, amelyek a tényállás rögzítéséhez szükségesek, különös tekintettel azokra a jellemzőkre, amelyek az elhárítással és a pálya felszabadításával megváltoznak. A helyszínen felvett adatok, mérési eredmények és a körülmények (pl. időjárási-látási viszonyok) rögzítése az (1) és (2) bekezdésben leírt dokumentumokkal együtt a szakmai vizsgálat végrehajtásának alapfeltétele.

(5)[8]

(6)[9] A vizsgálatok végzése közben a munkabiztonsági szabályokat és a védőfelszerelések használatára vonatkozó előírásokat be kell tartani. A vizsgálóbizottság vezetője a Kbvt. 11/A. § (4) bekezdésével összhangban - két vagy több vágányú pályán - kérheti a baleset miatt el nem zárt vágányon sebességkorlátozás bevezetését vagy a forgalom szüneteltetését a vizsgálat idejére a baleset helyszínével szomszédos állomások vezetőitől (megbízottjaitól) vagy a vasútüzem illetékes irányítójától, aki köteles a szükséges intézkedéseket megtenni. Ilyen intézkedés kezdeményezhető állomáson történt baleset és a 13. § (4) bekezdésében szereplő bizonyítási vizsgálat esetén is.

11. §[10]

A roncsok őrzése

12. §

(1)[11]

(2) A roncsok és tartozékai, vagy egyéb, bizonyítékként figyelembe vehető berendezések, részegységek, anyagok és egyéb tárgyi bizonyítékok elszállításakor és megőrzésekor úgy kell eljárni, hogy azok további sérülést vagy elváltozást ne szenvedjenek.

(3)[12]

További vizsgálatok lefolytatása

13. §

(1) A vizsgálóbizottság vezetője dönt a súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset, a váratlan vasúti esemény okának megállapításához vagy a megállapítások bizonyításához nélkülözhetetlen, számítással elfogadható pontossággal nem igazolható és a helyszínen vagy a helyszíni vizsgálat idején el nem végezhető további vizsgálatokról, ellenőrző mérésekről, amelyeket a szakmai vizsgálat során alkalmas műhelyben, laboratóriumban megfelelő eszközökkel kell elvégezni.

(2) A vizsgálóbizottság vezetője a szakmai vizsgálat során szükség szerint dönthet a súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset, a váratlan vasúti esemény helyszínén elvégzendő megismételt, illetve további vizsgálatok lefolytatásáról.

(3) Az üzemben tartó köteles a vizsgálatok elvégzéséhez és bizonyítási vizsgálathoz szükséges feltételeket térítésmentesen biztosítani.

(4) A szakmai vizsgálat során, amennyiben a rendelkezésre álló adatok alapján a körülmények tisztázása vagy a bizonyítás indokolja, a helyreállítást követően a szakmai vizsgálat vezetőjének döntése alapján - a súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset, a váratlan vasúti esemény jellemzőit a szükséges és lehetséges mértékig rekonstruáló - bizonyítási vizsgálatot lehet tartani. A helyszíni bizonyítási vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni.

A szakmai vizsgálat megállapításainak értékelése

14. §

A szakmai vizsgálat során a helyszínen rögzített adatokat, a 13. § (1) bekezdése szerinti vizsgálatok eredményeit,

a bizonyítási vizsgálat eredményeit és a meghallgatásijegyzőkönyveket értékelni kell. Ennek során értékelni kell

a) a súlyos vasúti balesettel, a vasúti balesettel, a váratlan vasúti eseménnyel szorosan összefüggő ok-okozati adatokat,

b) a súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset, a váratlan vasúti esemény okának bizonyítékait,

c) más baleseti ok kizárásának bizonyítékait,

d) a műszaki mérések eredményeit,

e) valamennyi érintett meghallgatását,

f) a technológiai előírások és tényadatok összehasonlítását,

g) a körülmények befolyását a baleset bekövetkezésére, h) a veszély észlelhetőségét és a baleset elháríthatóságát, i) azokat a további tényezőket, amelyek hozzájárulhattak a súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset, a váratlan vasúti esemény bekövetkezéséhez.

A vizsgálóbizottság

15. §

(1)[13]

(2) A vizsgálóbizottság vezetője a Szervezet köztisztviselője, a szakmai vizsgálat egyszemélyi felelős vezetője. A vizsgálóbizottság vezetőjének feladata:

a) a szakmai vizsgálat irányítása,

b) a szakmai vizsgálat alapján zárójelentés-tervezet, zárójelentés előterjesztése a Szervezet főigazgatójának,

c) a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető okok és körülmények megszüntetése érdekében, továbbá a vizsgálthoz hasonló súlyos vasúti balesetek, vasúti balesetek és váratlan vasúti események megelőzése érdekében szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslat (a továbbiakban: biztonsági ajánlás) kidolgozása a Szervezet főigazgatója részére.

A vizsgálóbizottság tagjainak képesítése

16. §

(1)[14] A vizsgálóbizottság nem köztisztviselő tagjának a következők szerinti végzettséggel és képesítéssel kell rendelkeznie:

a) felsőfokú végzettség,

b) a vasúti közlekedési szakterületen szerzett legalább öt éves gyakorlat,

c) a balesetvizsgáló tanfolyamot a Szervezetnél vagy oktatási intézményben sikeresen elvégezte.

(2)[15]

Az érintettek kötelezettségei a szakmai vizsgálat során

17. §

(1) A szakmai vizsgálat során - a Szervezet felkérése alapján - az érintettek, így elsősorban a közlekedési hatóság, az üzemben tartók, valamint a vasúti pálya és a járművek, továbbá azok tartozékainak, különféle berendezéseinek gyártásával, üzemben tartásával, karbantartásával és javításával foglalkozó szervezetek kötelesek a vizsgálóbizottsággal együttműködni.

(2) Az együttműködés keretében az (1) bekezdésben szereplő szervezetek főként a súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset, a váratlan vasúti esemény okainak felderítése érdekében szükséges adatokkal, vizsgálati eredményekkel, szakmai állásfoglalásokkal kötelesek segíteni a vizsgálóbizottság munkáját.

18. §[16]

A zárójelentés

19. §

(1)[17]

(2) A zárójelentés tervezetének tartalmi és formai követelményeit a melléklet tartalmazza.

(3) A zárójelentés tervezetére vonatkozó javaslatot a vizsgálóbizottság tagjai is aláírják. Az esetleges véleményeltérésre az aláírásakor utalni kell, és az eltérő véleményt záradékként kell csatolni.

(4)[18]

(5) A szakmai vizsgálat során készült feljegyzéseket csak akkor lehet a zárójelentés mellékleteibe foglalni, ha azok a súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset, a váratlan vasúti esemény elemzéséhez tartoznak. A zárójelentéshez csak a személyazonosításra alkalmatlan feljegyzések és kizárólag azok a részek csatolhatók, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az elemzéshez.

(6)[19]

Záró rendelkezések

20. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2006. március 1-jén lép hatályba.

(2) A 16. § (1) bekezdésének c) pontja 2007. március 1-jén lép hatályba.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

21. §

Ez a rendelet a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról szóló, 2004. április 29-ei, 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv V. Mellékletének való megfelelést szolgálja.

Dr. Kóka János s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

Melléklet a 7/2006. (II. 27.) GKM rendelethez

A zárójelentés-tervezet és a zárójelentés részletes formai és tartalmi követelményei

A zárójelentés fő részei

1. Összefoglalás

Az összefoglalásnak tartalmaznia kell a súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset vagy a váratlan vasúti esemény

- rövid leírását,

- idejét,

- helyét,

- következményeit.

Az összefoglalásban ismertetni kell a közvetlen, valamint a közvetett okokat és azokat a tényezőket, amelyekről a vizsgálat megállapította, hogy hozzájárultak a súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset vagy a váratlan vasúti esemény bekövetkezéséhez.

Ezt követően ismertetni kell a fő ajánlásokat és az ajánlások címzettjeit.

2. A súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset és a váratlan vasúti esemény közvetlen tényadatai

2.1. A súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset és a váratlan vasúti esemény

- pontos időpontja és helye,

- leírása és helyszíne, valamint a mentő- és kárelhárító szolgálat tevékenységének leírása,

- szakmai vizsgálatának megindításáról szóló döntés, a vizsgálóbizottság összetétele és a vizsgálat végrehajtása.

Itt kell megadni a vizsgálóbizottság vezetőjének, tagjainak, valamint a vizsgálóbizottságba delegált meghatalmazott, tanácsadó és egyéb résztvevők nevét.

2.2. Az esemény háttere

- az érintett vasúti személyzetre, egyéb érintettekre és tanúkra vonatkozó adatok, név nélkül:

a) a vonatszemélyzet érintett tagjaira vonatkozó adatok név nélkül:

- életkor,

- képesítés (pl. mozdonyvezetői típusismeret),

- szakmai gyakorlat, szolgálati idő,

- egészségügyi alkalmasság,

b) a vasúti személyzet egyéb érintett tagjainak (például a forgalmi és a karbantartó szolgálat tagjai stb.) képesítésére és gyakorlatára vonatkozó rövid ismertetés,

c) az egyéb személyekre, tanúkra vonatkozó információk

- a vonat jellemzői és összeállítása, az érintett járművek pályaszáma

= a vonat száma és tömege (súlya), terhelése, hossza,

= a vontatójármű pályaszáma és alkalmazásának módja,

= a fékezés rendszere, a vonat megfékezettsége,

= a balesetben érintett járművek üzemi, műszaki és fenntartási adatai,

- az infrastruktúra és a jelzőrendszer leírása (pályajellemzők, vágánytípus, váltók, biztonsági- és jelzőberendezések, felsővezetéki rendszer és egyéb berendezések, létesítmények jellemző adatai, vonatbiztosítás,

- kommunikációs eszközök,

- a helyszínen vagy annak közelében végzett munkálatok,

- a vasúti mentés és kárelhárítási eljárás elindítása és folyamata,

- a mentőszolgálat, a rendőrség és az orvosi szolgálatok, katasztrófavédelem, tűzoltóság mentési és elhárítási eljárásának elindítása és folyamata.

2.3. Halálos áldozatok, sérülések és anyagi károk

- a halálos áldozatok és sérültek

Az adatokat a következő táblázat kitöltésével kell rögzíteni:

- a vonaton szállított rakományban, a személypoggyászban és más vagyontárgyakban keletkezett kár;

- járművekben, az infrastruktúrában és a környezetben keletkezett kár.

A balesetet szenvedett jármű(vek) rongálódásának rövid ismertetése (megsemmisült, jelentősen megrongálódott, kissé megrongálódott, nem sérült) .

A pályában és tartozékaiban, egyéb berendezésekben és létesítményekben keletkezett kár ismertetése.

A környezetben keletkezett kár leírása, különös tekintettel arra az esetre, ha veszélyes vagy környezetszennyező anyag került a szabadba.

Ha tűz keletkezett, akkor az eset természetére, valamint az oltáshoz használt tűzoltó eszközökre és hatékonyságukra vonatkozó információkat is közölni kell.

2.4. Külső körülmények

- időjárási körülmények

Az időjárási körülmények rövid ismertetése, beleértve az előre jelzett és a tényleges körülményeket is, továbbá azt, hogy a személyzet számára ezek a meteorológiai információk rendelkezésre álltak-e.

A természetes fényviszonyok a baleset vagy egyéb esemény időpontjában (napfény, holdfény, szürkület stb.) .

- földrajzi adatok

Terepviszonyok (ív, bevágás, töltés stb.) bemutatása.

3. A vizsgálati jegyzőkönyv

3.1. A nyilatkozatok összefoglalása

A nyilatkozatok összefoglalását tartalmazó dokumentum-rész megfogalmazása során a személyiségi jogok védelme érdekében gondoskodni kell a névtelenség követelményének teljesítéséről.

Ez a rész tartalmazza

- a vasúti személyzet,

- egyéb érintettek, és

- a tanúk nyilatkozatainak összefoglalását.

3.2. A biztonságirányítási rendszer

A súlyos vasúti balesetben, a vasúti balesetben vagy a váratlan vasúti eseményben érintett üzemben tartó(k) biztonságirányítási rendszerének vizsgálata alapján elsősorban a következőkre vonatkozó megállapításokat kell rögzíteni:

- az utasítások kiadásának és végrehajtásának módja, szervezeti keretek,

- a személyzettel szembeni követelmények és azok érvényesítésének módja,

- a belső ellenőrzések és vizsgálatok gyakorlata és azok eredményei,

- az infrastruktúrával kapcsolatos különböző szereplők közötti kapcsolódási pontok.

3.3. Szabályok és szabályzatok

A szakmai vizsgálat megállapításai alapján össze kell foglalni

- a vonatkozó közösségi és nemzeti szabályok és rendelkezések,

- egyéb szabályok, mint például az üzemeltetési szabályok, helyi előírások, a személyzetre vonatkozó követelmények, karbantartási előírások és az alkalmazandó szabványok meglétével, alkalmazásával, ismeretével kapcsolatos megállapításokat. Szükség szerint ki kell térni a szabályozás hiányosságaira, a szükséges teendőkre.

3.4. A jármű és a műszaki berendezések működése

A szakmai vizsgálat alapján rögzíteni kell

- a jelző- és biztosító berendezések működésére, az ezekhez kapcsolódó automatikus adatrögzítésre,

- az infrastruktúra (pálya, kitérők stb.) állapotára,

- a pálya mentén telepített biztonsági berendezésekre (pl. hőnfutásjelző),

- a távközlő berendezésekre,

- a súlyos vasúti balesetben, a vasúti balesetben vagy a váratlan vasúti eseményben érintett járműre (járművekre),

- a vontatójárművek adatrögzítő, menetíró berendezéseire

vonatkozó megállapításokat.

Röviden ismertetni kell a szakmai vizsgálat során végrehajtott próbák és kísérletek eredményeit.

Szintbeli közúti-vasúti keresztezésekben történt balesetnél külön ki kell térni a biztosítás (sorompó, fény- és félsorompó stb.) működésére.

3.5. Az üzemeltetéssel kapcsolatos dokumentáció

Ismertetni kell

- a személyzetnek a forgalomirányítással és a jelzésekkel kapcsolatos intézkedéseit,

- a súlyos vasúti balesettel, a vasúti balesettel vagy a váratlan vasúti eseménnyel kapcsolatos szóbeli üzenetek, beleértve a rögzített adatok dokumentálását,

- a súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset vagy a váratlan vasúti esemény helyszínének védelmére és őrzésére vonatkozó intézkedéseket.

3.6. Az ember, a gép (klf. berendezések) és a szervezet közötti kapcsolat

A szakmai vizsgálat alapján rögzíteni kell

- az érintett személyzet munkaidejét, a súlyos vasúti baleset vagy a vasúti eseményt megelőző szolgálati órák számát, vonalismeretét,

- a súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset vagy a váratlan vasúti esemény bekövetkezését befolyásoló orvosi és személyi körülményeket, beleértve a fizikai vagy pszichológiai stresszes állapotot is,

- az ember és a gép közötti kapcsolatot meghatározó berendezések kialakítását,

- a szervezeti háttér fő jellemzőit.

Ez utóbbiban az üzemben tartó(k) ra vonatkozó megállapítások mellett a vasúti közlekedés működését befolyásoló további szervezetekkel, elsősorban a hatóságokkal összefüggő információkat kell megadni. Ezek nem korlátozódhatnak a szervezeti felépítésre és funkciókra, hanem ki kell, hogy terjedjenek mindazokra az adott szervezetre vonatkozó egyéb információkra is, amelyek a súlyos vasúti balesettel vagy a vasúti eseménnyel összefüggésben állnak.

3.7. Korábbi hasonló súlyos vasúti balesetek, vasúti balesetek vagy váratlan vasúti események

Ismertetni kell a szóban forgóhoz hasonló súlyos vasúti balesetek vagy vasúti események

- fő jellemzőit,

- a hasonlóságokat és az eltéréseket,

- a korábban tett intézkedéseket.

4. Elemzés és következtetések

4.1. Zárójelentés az események láncolatáról

- a súlyos vasúti balesettel, a vasúti balesettel vagy a váratlan vasúti eseménnyel kapcsolatos következtetések levonása a 3. pontban megállapított tények alapján.

4.2. Kiértékelés

- a 3. pontban megállapított tények elemzése a súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset vagy a váratlan vasúti esemény okára vonatkozó következtetések megalapozásához, továbbá a mentő- és elhárító szolgálat munkájával kapcsolatban.

4.3. Következtetések

Részletesen ismertetni kell

- a súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset vagy a váratlan vasúti esemény közvetlen okait, beleértve az érintett személyek intézkedéseivel, illetve a jármű vagy a műszaki berendezés állapotával kapcsolatos tényezőknek a balesethez vagy a vasúti eseményhez való hozzájárulását is,

- a súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset vagy a váratlan vasúti esemény közvetett okait, amelyek a szakismeretek hiányával, helytelen eljárásokkal, intézkedésekkel, hiányos karbantartási tevékenységgel hozhatók összefüggésbe,

- a szabályozási rendszerre vagy egyes szabályozásokra, azok helytelen alkalmazására, továbbá a biztonsági rendszer hiányosságaira visszavezethető alapvető okokat.

4.4. Kiegészítő megjegyzések

- a szakmai vizsgálat során megállapított olyan hiányosságok és kritikus pontok, amelyeknek az adott súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset vagy a váratlan vasúti esemény szempontjából nincs jelentősége, de amelyeket a vasúti közlekedés általános biztonsága érdekében figyelembe kell venni,

- az előző pontokban nem szereplő, de a témához tartozónak ítélt információk.

5. A megtett intézkedések

Ez a rész a korábban már megtett, illetve a súlyos vasúti balesetet, a vasúti balesetet vagy a váratlan vasúti eseményt követően meghozott intézkedéseket ismerteti.

6. Biztonsági ajánlások és az ajánlások címzettjei

Amennyiben indokolt, a szakmai vizsgálat eredményeként meghatározott biztonsági ajánlásokat és ezek címzettjeit tartalmazza ez a fejezet.

7. Függelékek

Szükség esetén itt kell közölni minden egyéb, a jelentés megértése szempontjából szükségesnek tekinthető további információt.