7/2006. (V. 17.) IHM rendelet

a távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet módosításáról

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az építésügyért felelős miniszterrel egyetértésben -a következőket rendelem el:

1. §

A távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1-20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed - az antennák, antennatartó szerkezetek, valamint az azokhoz tartozó műtárgyak, továbbá a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építmények kivételével - az elektronikus hírközlési nyomvonalas és nyomvonal jellegű építmények és egyéb műtárgyak (együtt: elektronikus hírközlési építmények) létesítésére (elvi engedélyeztetésére, építésére, használatbavételére, fennmaradására) és bontására.

(2) E rendelet - az engedélyezési eljárás nélkül folytatható építési, használatbavételi vagy bontási tevékenységek esetében - nem érinti a más jogszabályok alapján engedélyköteles tevékenységek körét.

A hírközlési hatóság

2. § Az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos építési tevékenységek engedélyezését (a továbbiakban: engedélyezés), illetve építésügyi hatósági ellenőrzését a Nemzeti Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: hatóság) végzi.

Az elektronikus hírközlési építményekre vonatkozó hatósági engedélyek

3. § (1) A hatósági engedélyek fajtái:

a) elvi építési engedély;

b) építési engedély;

c) használatbavételi engedély;

d) fennmaradási engedély;

e) bontási engedély.

(2) Az eljárásokért a hatóság részére külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

A hírközlési hatósági engedély iránti kérelem

4. § (1) Az engedély iránti kérelmet az ügyfél vagy törvényes képviselője, illetve meghatalmazottja (a továbbiakban: építtető) e rendelet 2. melléklete szerinti nyomtatványon terjesztheti elő.

(2) Az építtető nem köteles az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem benyújtásával engedélyezési eljárást kezdeményezni, ha az elektronikus hírközlési építmény építése, használatbavétele vagy bontása

a) az építtető tulajdonában álló ingatlan határán nem terjed túl,

b) 4,0 m2-nél nem nagyobb alapterületű és 3,0 méternél nem magasabb elektronikus hírközlési építmény a földfelszínen vagy - az építmény tartószerkezete megerősítésének szükséglete nélkül - építményen való elhelyezésére irányul,

c) a zártcélú távközlő hálózatokról szóló jogszabályban meghatározottak szerint történik,

d) vasút, gyorsforgalmi út területén üzemi célokat szolgáló elektronikus hírközlési építményre irányul, feltéve, hogy az építtető vagy a magyar állam tulajdonában álló ingatlan igénybevételére kerül sor,

e) a kőolajvezeték, földgázvezeték, villamosmű, vízvezeték, szennyvízvezeték, távhővezeték, szállítószalag, függőpálya tartozékának minősül,

f) föld alatti (mélyszinti) bányában üzemi célokat szolgál,

g) elektronikus hírközlési építmény meglévő nyomvonalon történő korszerűsítésére irányul,

h) jogerős használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező elektronikus hírközlő hálózathoz csatlakozó hálózatrész létesítésére irányul, amely az 1000 méter hosszúságot nem haladja meg,

i) hibaelhárítással összefüggő tevékenységnek minősül, vagy

j) jogszerűen épült elektronikus hírközlési célú alépítményi csőhálózatba, közmű alagútba, metró alagútba történő kábelbehúzásra, illetve jogszerűen épült tartószerkezetekre, oszlopokra történő vezetékek, kábelek elhelyezésére, bontására irányul.

(3) A (2) bekezdés g), h) és j) pontjában foglalt esetben az építtetőt - kivéve az ötven métert meg nem haladó hosszúságú elektronikus hírközlési építmény korszerűsítését vagy létesítését - a megvalósítást követő hatvan napon belül, valamint a (2) bekezdés d) és e) pontjában foglalt esetben, amennyiben az alaplétesítmény építési engedélyében nem szerepelt, és attól eltérő időben valósul meg, bejelentési kötelezettség terheli.

A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a bejelentő nevét,

b) az igénybe vett létesítmény használatbavételi/fennmaradási engedélyének számát, illetve más okiratot, amely hitelt érdemlő módon igazolja a létesítés jogszerűségét,

c) a megvalósult létesítmény műszaki leírását, vázrajzát, amelyből megállapítható a kapacitásban, kiterjedésben és a környezetre gyakorolt hatásban bekövetkezett változás, valamint

d) az érintett közművek tulajdonosainak hozzájáruló nyilatkozatát.

Az építési, fennmaradási és bontási jogosultság igazolása

5. § Az építtető az építési, fennmaradási és bontási (a továbbiakban: építési) jogosultságát igazolhatja:

a) saját tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén

aa) az érintett ingatlanra vonatkozó tulajdonjogot bizonyító tulajdoni lap három hónapnál nem régebbi másolatával,

ab) jogerős hagyatékátadó végzéssel,

ac) jogerős és végrehajtható bírósági határozattal vagy közigazgatási hatósági eljárás során hozott döntéssel, vagy

ad) a tulajdonjog megszerzéséről szóló, a földhivatalnak történő benyújtás igazolásával ellátott szerződéssel;

b) saját tulajdonban lévő, haszonélvezettel terhelt ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén az a) pontban meghatározottakon túlmenően a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló jogerős bírósági ítélettel;

c) idegen tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén az a) és b) pontban meghatározottakon túlmenően

ca) az ingatlannal rendelkezni jogosult(ak) hozzájáruló nyilatkozatával, vagy az ezt pótló jogerős hatósági határozattal vagy jogerős bírósági ítélettel, vagy

cb) a kisajátítási eljárás útján megszerzett ingatlan birtokba adását vagy a kisajátítási határozat azonnali végrehajtását elrendelő határozattal;

d) közös tulajdonban álló ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén - az a) és b) pontban meghatározottakon túlmenően - a tulajdonostárs(ak) hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló jogerős hatósági határozattal, illetve jogerős bírósági ítélettel; vagy

e) társasházi tulajdon esetén az erről szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint.

Az engedélyezési eljárásban közreműködők

6. § (1) Az engedélyezési eljárásban e rendelet 1. mellékletében felsorolt, az adott engedélyezési eljárás tárgya alapján érintett szakhatóságok, közművek és más szervezetek működnek közre, továbbá azon érintett ingatlanok tulajdonosai, amelyeknek tulajdonjogát, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használatát a hatóság előtt engedélyezési eljárás alatt álló elektronikus hírközlési építmény keresztezi vagy keresztezné.

(2) A hatóság az engedélyezési eljárásban szakhatósági állásfoglalást igénylő kérdésekben kizárólag az illetékes szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével határozhat. A szakhatóságok állásfoglalását a hatóság szerzi be. A szakhatóságokhoz intézett megkereséshez csatolni kell az állásfoglalás megadásához szükséges mellékleteket.

(3) A szakhatósági állásfoglalás megtagadásának nem szolgálhat alapjául a helyi építési szabályzat hiánya, valamint ha a településfejlesztési koncepció alapján elfogadott településszerkezeti terv nem tartalmazza az elektronikus hírközlési építmények elhelyezési lehetőségét (az arra szolgáló terület kijelölését) .

(4) A közművek és más szervezetek (a továbbiakban: közművek) nyilatkozatát az építtető köteles beszerezni és az építési engedély iránti kérelemhez csatolni. Ennek hiányában a megkeresésüket hitelt érdemlően igazolni kell.

(5) A közművek nyilatkozatának arra kell kiterjednie, hogy a tervezett elektronikus hírközlési építmény vonatkozásában milyen műszakilag indokolt védelmet kívánnak előírni saját közműveik keresztezésénél és megközelítésénél.

(6) A közmű a nyilatkozatát tizenöt napon belül adja meg. Ha a közmű határidőn belül nem nyilatkozik, azt a hozzájárulás megadásának kell tekinteni.

Elvi építési engedélyezési eljárás

7. § (1) Az építtető - az építési engedély iránti kérelem benyújtása előtt - elvi építési engedélyt kérhet.

(2) Az építtető köteles elvi építési engedélyt kérni, ha

a) az elektronikus hírközlő hálózat építése több ütemben folyik, és a kivitelezés várhatóan két évnél hosszabb ideig tart, vagy

b) az elektronikus hírközlő hálózat létesítményeit (építményeit) más jogszabály által védetté nyilvánított természeti vagy épített környezetben, tájképvédelmi övezetben, ökológiai hálózat övezet területén, régészeti, illetve műemléki védelem alatt álló ingatlanon kívánják elhelyezni.

8. § (1) Az elvi építési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) az építmény 1:10 000 méretarányú nyomvonal rajzát és rendszertechnikai rajzát,

b) a kérelem tartalmától függően, a szakhatóságok kivételével, a 6. § (1) bekezdésében meghatározottak nyilatkozatát, és

c) a tervező nyilatkozatát arról, hogy a tervezett műszaki megoldás megfelel a hatályos jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy tervezői jogosultsággal rendelkezik.

(2) Az elvi építési engedély iránti kérelem elbírálása során a hatóság vizsgálja, hogy

a) a kérelem mellékletei megfelelnek-e az (1) bekezdésben foglaltaknak,

b) a tervezett építési munka és a rendszertechnikai terv nem ellentétes-e a hatályos jogszabályokban, szabványokban, műszaki előírásokban foglaltakkal, és

c) a tervezett építmény elhelyezése, rendeltetése és kialakítása megfelel-e a szakhatósági állásfoglalásoknak.

(3) Az elvi építési engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozat - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl - tartalmazza:

a) a közművek keresztezésére, megközelítésére vonatkozó esetleges külön kikötéseket, és

b) az engedély érvényességének időtartamát.

Az építési engedélyezési eljárás

9. § (1) Az építési engedélyt az elvégezni kívánt munka egészére kell kérni.

(2) Több megvalósítási (kivitelezési) szakaszra bontott építés esetén az egyes szakaszokra külön-külön is lehet engedélyt kérni.

10. § (1) Az építési engedély iránti kérelemhez csatolni kell:

a) az elektronikus hírközlési építmény teljes nyomvonaláról készített 1:25 000 méretarányú átnézeti térképet, amennyiben a tervezett építmény helyközi szakaszt vagy szakaszokat is tartalmaz. Az engedélyezési eljárás során a hatóság szükség esetén - illetve a földhivataloktól beszerezhető méretarányhoz igazodva - a nyomvonallal érintett helységek belterületére 1:10 000 vagy 1:4000 - Budapesten 1:5000 - méretarányú átnézeti térképet; belterületen 1:500; meglévő nyomvonalon, tervezett építménynél, illetve külterületen 1:1000 méretarányú nyomvonal rajzot, továbbá más részletes szelvény, metszet csatolását is igényelheti;

b) az építési jogosultságot igazoló okiratot;

c) a kérelem tartalmától függően, a szakhatóságok kivételével a 6. § (1) bekezdésében meghatározottak nyilatkozatát, környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenység folytatására szolgáló építmény létesítése esetén a jogerős környezetvédelmi engedély meglétéről szóló nyilatkozatot, annak azonosítására szolgáló adatokkal, valamint a külön jogszabályokban előírt hozzájárulást, illetve nyilatkozatot;

d) az elvi építési engedély számát, keltét, amennyiben az a 7. § (2) bekezdése szerint kötelező, illetve ha elvi építési engedéllyel rendelkezik;

e) műtárgy igénybevételére vonatkozó hozzájárulást;

f) termőföld vagy mezőgazdasági művelés alatt álló föld igénybevétele esetén a földhivatal termőföld más célú hasznosítását engedélyező határozatát;

g) erdőnek, illetve fásításnak minősülő földrészletek igénybevétele esetén az erdészeti hatóság más célú hasznosítást engedélyező határozatát;

h) az elvi építési engedélyben meghatározott esetleges egyéb iratokat;

i) a tervező nyilatkozatát, hogy a mindenkor hatályos minőségi, biztonsági, környezetvédelmi és műszaki szabványokat figyelembe vette, a megfelelőség igazolások rendelkezésre állnak, az altervezők munkáját összehangolta, a tervek szakszerűek, és az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésénél az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 94. §-ának (2) és (3) bekezdésében előírtakat figyelembe vette és az érintettek körét feltárta;

j) az elektronikus hírközlési építmény tervezett létesítési költségvetését; illetve

k) más nyomvonalas, illetve nyomvonaljellegű létesítmények megközelítésére, keresztezésére, igénybevételére vonatkozó - az érintett létesítmény üzemeltetőjével egyeztetett - (részlet) terveket.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak a műszaki leírással együtt képezik a kiviteli tervdokumentációt. Az engedély iránti kérelem mellékleteként a kiviteli tervdokumentáció három példányát, valamint a szakhatósági állásfoglalások beszerzése érdekében, az érintett szakhatóság követelményének megfelelő, szakhatóságonként két példány engedélyezési tervdokumentációt kell benyújtani a hatósághoz.

11. § Az építési engedély iránti kérelem elbírálása során a hatóság vizsgálja, hogy

a) a kérelemben és a mellékletekben foglaltak megfelelnek-e a jogszabályokban, szabványokban előírt szakmai (műszaki) és tartalmi követelményeknek,

b) a szükséges külön eljárásokban az előzetes kérdések tisztázódtak-e,

c) a tervezőként megjelölt személy rendelkezik-e a terv elkészítéséhez szükséges szakirányú tervezési jogosultsággal, és

d) a kérelem elbírálásához külön tárgyalás tartása szükséges-e.

12. § (1) A hatóság az építési engedély iránti kérelem elbírálása során - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltak szerint - helyszíni szemlét tart.

(2) A hatóság a helyszíni szemléről - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglalt kivétellel - előzetesen értesíti az építtetőt, a tervezőt, továbbá az eljárásban részt vevő szakhatóságokat, közműveket.

13. § (1) A helyszíni szemle vezetője a hatóság ezzel megbízott képviselője.

(2) A helyszíni szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl fel kell tüntetni a szakhatóságok képviselőinek megállapításait.

14. § (1) Az építési engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozat - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályiról szóló törvényben foglaltakon túl - tartalmazza

a) az építtető nevét, címét (székhelyét);

b) az engedélyezett építmény pontos megnevezését, az érintett ingatlanok helyrajzi számát;

c) az építés sajátos feltételeit és minden olyan eseti hatósági, szakhatósági előírást, amelyet az építési munkával, azokon felül vagy azoktól eltérően alkalmazni kell;

d) a közművek keresztezésére, megközelítésére vonatkozó esetleges külön kikötéseket;

e) az engedély érvényességének időtartamát;

f) a külön jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó felhívást; és

g) a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtására való utalást.

(2) Az építési engedély megadása esetén, annak jogerőre emelkedése után a hatóság a kiviteli terv engedélyezési záradékkal ellátott két példányát az építtetőnek megküldi.

15. § (1) Az építési engedély jogerőre emelkedésének napjától számított két évig érvényes. Nem szűnik meg az építési engedély érvényessége, ha az építést az építtető két éven belül megkezdte és az építményre az építés megkezdésétől számított öt éven belül használatbavételi engedélyt szerez. A hatóság a határozatában ennél rövidebb határidőt is megállapíthat.

(2) A hatóság az építési engedély érvényességét - az építtető kérelmére - egy évvel meghosszabbíthatja, ha az engedély megadásakor fennállott körülmények nem változtak meg.

(3) Az építtető jogutódja az érvényes építési engedélyt jogosult felhasználni, azonban köteles a jogutódlást - annak megfelelő igazolása mellett - a hatóságnak bejelenteni. A bejelentést megelőzően az építtető jogutódja nem jogosult építési tevékenységet folytatni. A bejelentést megelőzően folytatott építési tevékenység esetén a hatóság bírságot szab ki.

Az építési engedélytől való eltérés engedélyezése

16. § (1) A jogerős és végrehajtható építési engedélyben foglaltaktól, valamint az építési engedély mellékletét képező kiviteli tervektől csak a hatóság előzetes engedélyével lehet eltérni.

(2) Ha az eltérés érinti a szakhatóságok előírásait, az érintett ingatlan, építmény tulajdonosainak, kezelőinek a hozzájárulásában meghatározott feltételeit vagy a közművek keresztezésére készített dokumentáció tartalmát, az építtető köteles az eltérésben érintett ingatlanok, építmények tulajdonosainak, kezelőinek, a közművek üzemben tartójának ismételt hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni.

(3) A hatóság az (1)-(2) bekezdésben foglaltak alapján az érintett szakhatóság hozzájárulásával az eltérés jellegétől függően az építési engedélyt módosíthatja, visszavonhatja és új építési engedélyt adhat ki, vagy kisebb, építési engedélyhez nem kötött eltérések kikötések nélküli jóváhagyása esetén feljegyzéssel vagy az építési naplóba történő bejegyzéssel is tudomásul veheti, engedélyezheti azt.

Használatbavételi engedélyezési eljárás

17. § (1) Az építési engedély alapján létesített elektronikus hírközlési építmény használatbavételéhez szükséges engedély iránti kérelmet az építtetőnek az építési munka befejezésétől számított harminc napon belül kell benyújtania a hatósághoz.

(2) A használatbavételi engedélyt az elektronikus hírközlő hálózat egyes önállóan üzembe helyezhető szakaszaira is lehet kérni.

(3) A használatbavételi engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az építtető és - ha nem azonos az építtetővel - az üzemben tartó nevét és címét (székhelyét);

b) az elektronikus hírközlési építmény megnevezését, az érintett ingatlanok helyrajzi számát;

c) az építési engedély számát és keltét;

d) az építés befejezésének időpontját; és

e) az építmény tényleges létesítési költségét.

(4) A kérelemhez egy-egy példányban mellékelni kell az elektronikus hírközlési építmény műszaki átadás-átvételéről készült jegyzőkönyvet és ennek mellékleteit, a közmű nyilvántartó igazolását, az elektronikus hírközlési építmény geodéziai bemérési rajzát, a megvalósult építmény javított kiviteli dokumentációját (megvalósulási terv), az érintett közművek tulajdonosainak a használatbavételhez történő hozzájárulását, a villamos mérési jegyzőkönyveket és érintésvédelmi minősítő iratot, valamint felelős műszaki vezetői nyilatkozatot.

(5) A használatbavételi engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozatnak - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl - tartalmaznia kell

a) az építtető és - ha nem azonos az építtetővel - az üzemben tartó nevét és székhelyét;

b) az elektronikus hírközlési építmény megnevezését, az érintett ingatlan helyrajzi számát;

c) az építési engedély számát és keltét;

d) az elektronikus hírközlési építmény használatbavételével és üzemben tartásával kapcsolatos esetleges egyéb előírásokat; és

e) arra vonatkozó figyelmeztetést, hogy a használatbavételi engedély kézhezvételétől számított harminc napon belül az építtető köteles - ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljából - a változás következtében megvalósult állapotot rögzítő vázrajzot az illetékes földhivatalhoz benyújtani.

(6) A hatóság a használatbavételi engedély megadását megtagadja, ha

a) az elektronikus hírközlési építmény a jogszabályoknak, műszaki előírásoknak nem felel meg vagy a jóváhagyott kiviteli tervektől eltérően épült meg,

b) az elektronikus hírközlési építmény rendeltetésszerű használatra alkalmatlan, vagy

c) valamely közreműködő szakhatóság az engedély megadásához nem járult hozzá.

(7) Ha az építtető olyan különcélú elektronikus hírközlő hálózat használatát kívánja megváltoztatni, amelyet e jogszabály hatálybalépése előtt a rá vonatkozó külön szabályok szerint hatósági engedély nélkül létesítettek, a hatóságtól erre használatbavételi engedélyt kell kérnie. Használatbavételi engedélyre van szükség abban az esetben is, ha a korábban más céllal -jogszerűen - létesült elektronikus hírközlési építmény rendeltetése megváltozik. A kérelemhez - a (4) bekezdésben foglaltakon túl - csatolni kell a 10. § szerinti mellékleteket is.

Fennmaradási engedélyezési eljárás

18. § (1) Ha elektronikus hírközlési építményt engedély nélkül vagy attól eltérő módon (a továbbiakban együtt: szabálytalanul) építettek, az építtető fennmaradási engedélyt kérhet. Amennyiben a hatóság állapítja meg, hogy az elektronikus hírközlési építmény szabálytalanul épült, határidő tűzésével az építtetőt felhívja a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására.

(2) Az (1) bekezdés szerint szabálytalanul épített elektronikus hírközlési építményre a hatóság

a) fennmaradási engedélyt adhat, feltéve, hogy az megfelel e rendeletnek, egyéb jogszabályoknak, szabványoknak, valamint a hatósági, műszaki előírásoknak, és ha az érintett szakhatóságok hozzájárulnak, vagy

b) határozott időre szóló fennmaradási engedélyt adhat - egyben kötelezi az építtetőt az átalakítás elvégzésére -feltéve, hogy az átalakítás után az elektronikus hírközlési építmény egyéb jogszabályoknak, szabványoknak, valamint a hatósági, szakhatósági, és műszaki előírásoknak megfelelővé válik.

(3) A hatóság a szabálytalanul épített elektronikus hírközlési építményre fennmaradási engedélyt nem adhat, annak lebontását rendeli el, ha

a) az építmény az átalakítással sem felel meg e rendeletnek, egyéb jogszabályoknak, szabványoknak, valamint a hatósági, szakhatósági előírásoknak,

b) az elrendelt átalakítást az előírt határidőre nem végezték el,

c) az építtető fennmaradási engedély iránti kérelmét a hatóság felhívása szerinti határidőig nem nyújtotta be.

(4) Ha a hatóság a bejelentés vagy - szükség szerint -helyszíni szemle alapján megállapítja, hogy az elvégzett építési munkák nem a 4. § (2) bekezdésének g), h), i) vagy j) pontjai alá tartozónak minősülnek, úgy fennmaradási engedélyezési eljárást kell lefolytatnia.

(5) A fennmaradási engedély iránti kérelemhez mindazokat a mellékleteket csatolni kell, amelyek az építési, illetve használatbavételi engedély iránti kérelemhez e rendelet 10. és 17. §-ai szerint is szükségesek lettek volna.

(6) Ha a hatóság a fennmaradási engedélyt kiadja, az építtetőnek az építményre használatbavételi engedélyt nem kell kérnie.

(7) Ingatlan-nyilvántartásban szereplő építmény esetén a fennmaradási engedély megadását követően az építtetőnek harminc napon belül - ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljából - változási vázrajzot kell az illetékes földhivatalhoz benyújtani.

Bontási engedélyezési eljárás

19. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó elektronikus hírközlési építmény bontását a tulajdonos - a munka tervezett megkezdése előtt legalább hatvan nappal - a hatóságnak köteles bejelenteni, mellékelve az 5. §-ban foglaltak szerinti jogosultság igazolását, valamint az érintett közművek nyilatkozatát.

(2) A bontás bejelentéséről szóló nyilatkozat alapján a hatóság a (3) bekezdés kivételével csak abban az esetben hoz határozatot, ha a bontás végrehajtására vonatkozóan feltételeket állapít meg, vagy a bontás végrehajtását nem engedélyezi. Ha a hatóság a bejelentés kézhezvételétől számított harminc napon belül nem hoz határozatot - feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél -, a kérelmező bejelentését elfogadottnak kell tekinteni.

(3) Régészeti, illetve műemléki védelem alatt álló ingatlanon, területen tervezett bontási munkák bejelentése esetén a hatóság minden esetben hoz határozatot.

(4) Ingatlan-nyilvántartásban szereplő létesítmény esetén a bontási munkák befejezését követően az építtetőnek harminc napon belül - ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljából - változási vázrajzot kell az illetékes földhivatalhoz benyújtani.

Ellenőrzés

20. § (1) A helyszíni ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A hatóság e rendelet hatálya alá tartozó elektronikus hírközlési építmények építésének, használatbavételének, bontásának ellenőrzési feladatai ellátásába más - jogszabályban feljogosított - ellenőrző szervet vagy szakértőt is bevonhat.

(3) A hatóság az ellenőrzésről - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglalt kivétellel - előzetesen értesíti az építtetőt, a kivitelezőt és az üzemben tartót.

(4) Az elektronikus hírközlési építmény építtetője, kivitelezője, üzemben tartója köteles az ellenőrzésben közreműködni."

2. §

(1) Az R. 1. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.

(2) Az R. 2. melléklete helyébe e rendelet 2. melléklete lép.

Záró rendelkezések

3. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) az R. 21-23. §-a,

b) a távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet módosításáról szóló 5/2003. (III. 24.) IHM rendelet,

c) az egyes hírközlési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 9/2000. (IV. 19.) KHVM rendelet 4. és 5. §-a, 6. §-ának (2) bekezdése, az 1. és 2. melléklete, valamint

d) az egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 45/2005. (X. 21.) EüM-FVM-GKM-IHM-KvVM-NKÖM-TNM együttes rendelet 7. §-a.

Budapest, 2006. május 15.

Kovács Kálmán s. k.,

informatikai és hírközlési miniszter

1. melléklet a 7/2006. (V. 17.) IHM rendelethez

"Az elektronikus hírközlési építmények hatósági engedélyezési eljárásaiban közreműködő szakhatóságok, közművek és más szervezetek:

SZAKHATÓSÁGOK

I: I. fok

II: II. fok

K: Követelmények érvényre juttatása

A) Regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter

(Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal)

I: Az illetékes kiemelt építésügyi hatóság

II: Az illetékes közigazgatási hivatal

K: Az elektronikus hírközlési építmény elhelyezése és megépítése megfelel-e a településrendezéssel és az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelményeknek, a helyi településrendezési terveknek és a helyi építési szabályzatnak.

B) Belügyminisztérium

1. Tűzvédelem

I: Az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok, a fővárosban a fővárosi tűzoltóparancsnok

II: Az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fővárosban a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága

K: Az "A"-"C" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeket tartalmazó elektronikus hírközlési építmények engedélyezési eljárásaiban.

2. Katasztrófavédelem és polgári védelem

I: Az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fővárosban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság

II: A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága

K: A polgári védelmi építmény (óvóhely) 100 m-es környezetén belül történő elektronikus hírközlési építmények engedélyezési eljárásaiban.

3. Határvédelem

I: Határőr Igazgatóság

II: Határőrség Országos Parancsnoksága

K: Az államhatártól számított 100 m-en belül minden elektronikus hírközlési célt szolgáló építési tevékenység engedélyezése során.

C) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

1. Természetvédelmi és tájvédelmi hatóság

I: A területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség

II: Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

K: A természet- és tájvédelem követelményeinek érvényesítése az országos jelentőségű védett természeti, valamint a Natura 2000 területeken a bel- és külterületeken, a természetvédelmi oltalom alatt nem álló területek esetén is külterületen, egyedi táj érték vagy természeti területek esetén belterületen is az elektronikus hírközlési építmény hatósági engedélyezés során.

2. Környezetvédelmi hatóság

I: A területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség

II: Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

K: a) a veszélyes hulladékok keletkezése, tárolása és kezelése tekintetében,

b) a talaj, a felszín és felszín alatti vizek mennyisége és minősége,

c) levegőtisztaság-, zajvédelem, valamint zaj- és rezgésvédelem,

d) a környezeti elemek vagy azok rendszereinek védelme érdekében.

3. Vízgazdálkodási ügyekben

I: A területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség

II: Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

K: A vizeket, azok medrét és partját, egyéb víztartó képződményeit, a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, a jogszabályban meghatározott parti sávot, illetve a hullámteret, a fakadó és szivárgó vizes területeket, a vízkivételi művek által igénybe vett vagy arra kijelölt vízbázisok védőterületét, a védősávot, továbbá a vízilétesítményeket, vízimunkákat és vízhasználatokat - a vizek hasznosítása vagy kártételeik elhárítása szempontjából - érintő elektronikus hírközlési építmény hatósági engedélyezési eljárásaiban, a vízgazdálkodás követelményeinek érvényre juttatása céljából.

D) Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

1. Erdővédelem

I: A területileg illetékes erdészeti hatóság II: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium K: Erdőterületet érintő vagy az erdőre hatással lévő - beleértve az erdő talaját, vízháztartását, mikroklímáját -elektronikus hírközlési építmények építésügyi hatósági (kivéve bontás) engedélyezése során.

2. Talajvédelem

I: Az illetékes megyei növény- és talajvédelmi szolgálat II: Növény és Talajvédelmi Központi Szolgálat K: Az elektronikus hírközlési építmények termőföldön történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni, hogy az elhelyezés a környező területeken a talaj védő gazdálkodás feltételeit ne rontsa, valamint az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.

3. Termőföldvédelem

I: Körzeti (fővárosi, kerületi) földhivatal

II: Megyei (fővárosi) földhivatal

K: Az elektronikus hírközlési célt szolgáló építmények termőföldön, illetve a mező- és erdőgazdaság művelés alatt álló belterületi földeken történő hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni, hogy az elhelyezés lehetőség szerint a leggyengébb minőségű földeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. Az építmények kivitelezése előtt a termőréteg letermeléséről és máshol való hasznosításáról gondoskodni kell. A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy az engedélyezettnél nagyobb mértékben termőföld más célú felhasználására ne kerüljön sor, ügyelve arra, hogy az érintett és szomszédos ingatlanok megfelelő mező- és erdőgazdasági hasznosítását a létesítmény ne akadályozza.

E) Honvédelmi Minisztérium

1. Honvédelmi ügyben

I: Honvéd Vezérkar

II: Honvédelmi Minisztérium

K: A honvédelmi érdekek biztosítása céljából.

F) Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

1. Útügyben

I: Országos közút esetén:

Amennyiben a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja, az engedélyező hatóság

a) gyorsforgalmi út, valamint közúti határátkelőhely közlekedési építményei esetén a Központi Közlekedési Felügyelet,

b) egyéb országos közút esetén a megyei közlekedési felügyelet szakhatósági állásfoglalása alapján dönt.

Helyi közút esetén:

Amennyiben a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja, az engedélyező hatóság

a) a települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetén: megyei közlekedési felügyelet,

b) a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetén: a főjegyző,

c) a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetén a Fővárosi Közlekedési Felügyelet állásfoglalása alapján dönt.

Közforgalom elől el nem zárt magánút esetén:

Amennyiben a kérelmező a magánút tulajdonosa hozzájárulásának megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja, az engedélyező hatóság a fővárosi/megyei közlekedési felügyelet szakhatósági állásfoglalása alapján dönt.

II: Országos közút és közforgalom elől el nem zárt magánút esetén:

Közlekedési Főfelügyelet

Helyi közút esetén:

a) a települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetén a Közlekedési Főfelügyelet,

b) a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetén a Fővárosi Közlekedési Felügyelet,

c) a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetén a Közlekedési Főfelügyelet.

K: A közút területén, az alatt vagy felett, a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 m-en, autópálya, autóút, valamint kijelölt főútvonal esetén 100 m-en belül tervezett elektronikus hírközlési célt szolgáló építmény építése, bővítése, használatba vétele esetén az útügyi érdekek és a közúti közlekedés biztonsága követelményeinek érvényre juttatása érdekében.

2. Vasúti ügyben:

a) Országos jelentőségű, valamint a vele összeköttetésben lévő vasúti pálya és azok tartozékai esetén

I: Amennyiben a kérelmező az üzemeltetői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja, az engedélyező hatóság a Központi Közlekedési Felügyelet szakhatósági állásfoglalása alapján dönt.

II: Közlekedési Főfelügyelet

b) Helyi és elővárosi vasúti pálya és azok tartozékai esetén:

I: Amennyiben a kérelmező az üzemeltetői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja, az engedélyező hatóság a fővárosi/megyei közlekedési felügyelet szakhatósági állásfoglalása alapján dönt.

II: Közlekedési Főfelügyelet

K: A vasút védőtávolságon belüli elektronikus hírközlési célt szolgáló építmény építése, elhelyezése, megszüntetése esetén a vasúti közlekedés biztonsága követelményeinek érvényre juttatása céljából.

3. Műszaki-biztonsági ügyben

I: Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal műszaki-biztonsági feladatkörében eljáró területi felügyelőségek

II: Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Főigazgatója

K: Az elektronikus hírközlési célt szolgáló építményben kis- és nagyfeszültségű villamos berendezés, vezeték, továbbá építményben kazán vagy más nyomástartó berendezés, gáz- vagy olajellátó rendszer, tüzeléstechnikai berendezés 0,4 KV vagy annál nagyobb feszültségű villamos berendezés, valamint PB-gázpalack cseretelep föld feletti és föld alatti tartályok, autógáz- és üzemanyagtöltő-, továbbá gázfogadó és nyomásszabályozó állomások, 140 kW feletti hőterhelésű gáz- vagy olajtüzelő berendezés építményeinek építésügyi hatósági (kivéve bontás) engedélyezése esetén a biztonság követelményeinek érvényre juttatása.

G) Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma

I: A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes hatósági ügyekben eljáró regionális szervezeti egysége II: A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke K: Régészeti érdekű területek, régészeti lelőhelyek, műemlékek, műemléki területek (történeti táj, műemléki jelentőségű területek és műemléki környezet) védelmének céljából elektronikus hírközlési építmény elhelyezése, építése, bővítése, átalakítása, bontása esetén.

H) Magyar Bányászati Hivatal

I: A területileg illetékes bányakapitányság

II: Magyar Bányászati Hivatal

K: A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 44. § (1) bekezdésében felsorolt tevékenységeket és létesítményeket érintő tervezett elektronikus hírközlési célt szolgáló építmény építése vagy bővítése esetén a biztonság követelményeinek érvényre juttatása céljából.

I) Magyar Geológiai Szolgálat

I: A Magyar Geológiai Szolgálat illetékes területi hivatala

II: A Magyar Geológiai Szolgálat Földtani Szakhatósági Főosztály

K: Az ásványi nyersanyagokat érintő kérdésekben és az elektronikus hírközlési célt szolgáló építmény földtani megalapozottsága tekintetében a hatósági engedélyezés során, kivéve, ha a településrendezési tervek, vagy a helyi építési szabályzat megállapításakor a földtani követelmények már tisztázottak.

KÖZMŰVEK ÉS MÁS SZERVEZETEK

1. Víz- és csatornázási művek

2. Gázművek

3. Távhőellátó szervek

4. Áramszolgáltató szervek

5. Elektronikus hírközlési építmények tulajdonosai [a 6. § (1) bekezdése szerint], az elektronikus hírközlési szolgáltatók/üzemeltetők

6. A villamosmű üzemben tartója

7. A vasút üzemeltető szervezetek

8. A városi helyi közlekedési szervezetek

9. Útkezelő szervezetek

K (1-9. pontig): A hálózatokat és más üzemi építményeket érintően a csatlakozó vezetékek és berendezések esetén a szakszerű megoldás követelménye, továbbá a nyomvonalas keresztezésekre meghatározott műszaki, technikai normák érvényre juttatása.

10. Kéményseprőipari Szolgáltató Szerv (vállalkozó) K: Az égéstermék- (füstgáz-) elvezető kémények esetén a szakszerű megoldás és a biztonság követelményeinek érvényre juttatása céljából.

11. VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht.

K: A nyomvonalas létesítmények egységes, naprakész nyilvántartásának fenntartása."

2. melléklet a 7/2006. (V. 17.) IHM rendelethez