2006. évi LXXXVII. törvény

egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról[1]

1. §[2]

2. § (1) Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. § Az alkotmánybírákat az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg."

(2) Az Abtv. 17. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyben a jelenlegi d) pont jelölése e) pontra változik:

(Az Alkotmánybíróság elnöke)

"d) az alkotmánybírák mentelmi jogának megsértése esetén megteszi a szükséges intézkedést,"

(3) Az Abtv. 30. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Alkotmánybíróság teljes ülésén dönt a következő ügyekben:)

"g) az alkotmánybírák mentelmi jogának felfüggesztése;"

3. § Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § (1) Az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.

(2) A mentelmi joggal kapcsolatos eljárásokra az országgyűlési képviselők mentelmi jogával kapcsolatos eljárási szabályokat kell alkalmazni. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés a képviselők kétharmadának a szavazatával dönt, a mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az Országgyűlés elnöke teszi meg."

4. § Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Obtv.) 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § (1) Az országgyűlési biztost az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.

(2) A mentelmi joggal kapcsolatos eljárásokra az országgyűlési képviselők mentelmi jogával kapcsolatos eljárási szabályokat kell alkalmazni.

(3) A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés a képviselők kétharmadának a szavazatával dönt, a mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az Országgyűlés elnöke teszi meg."

5. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bsz.) 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § (1) A hivatásos bírót az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.

(2) A Legfelsőbb Bíróság elnöke mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával dönt, a mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az Országgyűlés elnöke teszi meg.

(3) A hivatásos bíró mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) elnökének javaslatára a köztársasági elnök dönt. A mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének javaslatára a köztársasági elnök teszi meg.

(4) Az ülnököt az igazságszolgáltatásban való részvételével összefüggő cselekmény tekintetében az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 4. §-ában meghatározott tartalommal mentelmi jog illeti meg."

6. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"62. § (1) A Honvédelmi Tanács külön törvény alapján mentelmi joggal nem rendelkező tagját az e megbízatásával összefüggésben elkövetett cselekmények tekintetében az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 4. §-ában meghatározott tartalommal mentelmi jog illeti meg.

(2) Rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács külön törvény alapján mentelmi joggal nem rendelkező tagját az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.

(3) A Honvédelmi Tanács tagjai mentelmi jogának fel-. függesztése tárgyában rendkívüli állapot idején - függetlenül attól, hogy az őket e törvény vagy külön törvény alapján illeti meg - a Honvédelmi Tanács a jelenlévő tagok kétharmadának a szavazatával dönt. A mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést a köztársasági elnök teszi meg."

7. § Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § (1) A képviselő bíróság vagy más hatóság előtt - megbízatásának ideje alatt és azt követően - nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a megbízatásának gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt. Ez a mentesség nem vonatkozik az államtitoksértésre, a rágalmazásra és a becsületsértésre, valamint a képviselők polgári jogi felelősségére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mentesség kiterjed a közhatalmat gyakorló személy vagy közszereplő politikus sérelmére elkövetett becsületsértésre, valamint - amennyiben a képviselőnek nem volt tudomása arról, hogy a közlés a lényegét tekintve valótlan - rágalmazásra."

8. §[3]

9. §[4]

10. §[5]

11. § E törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

12. § (1) E törvénynek az Abtv.-t, az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvényt, az Obtv.-t, a Bsz.-t, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvényt és a Kjtv.-t módosító rendelkezései az e törvény kihirdetését követő nyolcadik napon lépnek hatályba.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időpontban hatályát veszti

a) a Kjtv. 8. § (3) bekezdésének első mondatában az "1993. évi CX." szövegrész, 14. § a) pontjában az "1995. évi XL." szövegrész, 23. § c) pontjában az "1996. évi LVII." szövegrész,

b) az Obtv. 12-14. §-a, valamint

c)[6]

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott időpontban a Kjtv. 3. § (1) bekezdésének második mondatában a "1996. évi LXXXVIII." szövegrész helyébe "az egészségügyi hozzájárulásról szóló", 8. § (4) bekezdésében a "a fegyveres erők, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség és a rendészeti szervek" szövegrész helyébe a "Magyar Honvédség, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendvédelmi szervek" szöveg, valamint a Bsz. 17. § (2) bekezdésében "az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) " szövegrész helyébe az "OIT" szöveg lép.

13. §[7]

Sólyom László s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke