1993. évi LIX. törvény

az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról[1]

Az Országgyűlés az Alkotmány 32/B. §-ának végrehajtására a következő törvényt alkotja:

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának feladata

1. § Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának (a továbbiakban: országgyűlési biztos) feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen [Alkotmány 32/B. § (1) bek.].

Az országgyűlési biztos és a külön biztos megválasztása

2. §[2] (1) Az Országgyűlés az alapvető jogok védelme érdekében - kizárólag neki felelős megbízottként - választja meg az országgyűlési biztost.

(2) Az Országgyűlés egyes alapvető jogok védelmére az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával törvényben meghatározott külön biztost is választhat. A külön biztos a szakterületén önálló intézkedési joggal rendelkezik. Az országgyűlési biztos a külön biztos feladatkörébe tartozó ügyekben nem járhat el.

(3) Ha az országgyűlési biztos akadályoztatva van, vagy e tisztség nincs betöltve, az országgyűlési biztos jogkörét az általa kijelölt, ennek hiányában vagy akadályoztatása esetén a korban legidősebb más külön biztos gyakorolja.

(4) Ha a külön biztos akadályoztatva van, vagy e tisztség nincs betöltve, a külön biztos jogkörét az országgyűlési biztos gyakorolja.

(5) Ahol jogszabály országgyűlési biztost említ, azon - eltérő rendelkezés hiányában - a külön biztost is érteni kell.

3. § (1)[3] Országgyűlési biztosnak minden olyan egyetemi jogi végzettségű, választójoggal rendelkező magyar állampolgár megválasztható, aki a (2) és (3) bekezdésben előírt követelményeknek megfelel.

(2)[4] Az Országgyűlés az országgyűlési biztost azok közül a kiemelkedő tudású elméleti vagy legalább tízévi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül választja meg, akik az alapvető jogokat érintő eljárások lefolytatásában, felügyeletében vagy tudományos elméletében jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek.

(3)[5] Országgyűlési biztos nem lehet az, aki a választásra irányuló javaslat megtételének időpontját megelőző négy évben országgyűlési képviselő, köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, a Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, a helyi önkormányzati képviselő-testület tagja, jegyző, ügyész, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja, valamint pártnak az alkalmazottja volt.

4. §[6] (1) A köztársasági elnök az országgyűlési biztos személyére a korábbi országgyűlési biztos megbízatási ideje lejártát megelőző három hónapon belül, de legkésőbb a megbízatási idő lejártát megelőző negyvenötödik napon tesz javaslatot.

(2) Ha az országgyűlési biztos megbízatása a 15. § (1) bekezdés b)-f) pontjában meghatározott okból szűnt meg, a köztársasági elnök harminc napon belül tesz javaslatot az országgyűlési biztos személyére.

(3) Az országgyűlési biztosnak javasolt személyt az Országgyűlésnek - az országgyűlési biztos feladatkörét érintően - hatáskörrel rendelkező bizottsága meghallgatja.

(4) Ha a javasolt személyt az Országgyűlés nem választja meg, a köztársasági elnök legkésőbb harminc napon belül új javaslatot tesz.

(5) Az Országgyűlés az országgyűlési biztost hat évre választja. Az országgyűlési biztos egyszer újraválasztható.

Összeférhetetlenség

5. § (1) Az országgyűlési biztosi megbízatás összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással.

(2) Az országgyűlési biztos más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a tudományos, az oktatói, a művészeti, a szerzői jogi védelem alá eső, továbbá lektori és a szerkesztői tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.

(3) Az országgyűlési biztos nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja, továbbá gazdasági társaság személyes közreműködésre kötelezett tagja.

(4) Az országgyűlési biztos a hatásköréből adódó feladatokon túlmenően politikai tevékenységet nem folytathat, politikai nyilatkozatot nem tehet.

Vagyonnyilatkozat[7]

5/A. §[8] (1)[9] Az országgyűlési biztos a megválasztását követő harminc napon belül, majd ezt követően háromévente vagyonnyilatkozatot tesz az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény vonatkozó rendelkezései szerint.

(2)[10]

6. §[11]

Az országgyűlési biztos jogállása

7. §[12] (1) Az országgyűlési biztos az elődje megbízatásának megszűnésekor, illetve ha elődje megbízatásának megszűnését követően választották meg, a megválasztásával lép hivatalba.

(2) Az országgyűlési biztos a megválasztását követően az Országgyűlés előtt esküt tesz.

8. § Az országgyűlési biztos eljárása során független, intézkedését kizárólag az Alkotmány és a törvények alapján hozza meg.

9. § (1)[13] Az országgyűlési biztos miniszteri illetményre és juttatásokra jogosult azzal, hogy a vezetői illetménypótlék mértéke a miniszteri vezetői illetménypótlék másfélszerese.

(2) Az országgyűlési biztost naptári évenként negyven munkanap szabadság illeti meg.

10. § (1)[14] Az országgyűlési biztos társadalombiztosítási jogállására a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy a munkáltatóra vonatkozó kötelezettségek az Országgyűlési Biztos Hivatalát terhelik.

(2) Az országgyűlési biztos megbízatásának időtartama munkaviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.

Mentelmi jog

11. §[15] (1) Az országgyűlési biztost az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.

(2) A mentelmi joggal kapcsolatos eljárásokra az országgyűlési képviselők mentelmi jogával kapcsolatos eljárási szabályokat kell alkalmazni.

(3) A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés a képviselők kétharmadának a szavazatával dönt, a mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az Országgyűlés elnöke teszi meg.

12. §[16]

13. §[17]

14. §[18]

Az országgyűlési biztos megbízatásának megszűnése

15. § (1) Az országgyűlési biztos megbízatása megszűnik:

a) a megbízatási időtartam leteltével;

b) halállal;

c) lemondással;

d) összeférhetetlenség kimondásával;

e) felmentéssel;

f) a tisztségtől való megfosztással.

(2)[19] Az országgyűlési biztos megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)-c) pontja esetében az Országgyűlés elnöke állapítja meg. Az (1) bekezdés d)-f) pontja esetében a megbízatás megszűnésének kérdésében az Országgyűlés határoz. A megbízatás megszűnésének kimondásához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(3)[20] A lemondást írásban kell közölni az Országgyűlés elnökével. Az országgyűlési biztos megbízatása a lemondásában megjelölt napon szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(4)[21] Ha az országgyűlési biztos az összeférhetetlenségét a megválasztásától számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, az Országgyűlés bármely országgyűlési képviselő írásbeli indítványára - az összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága véleményének kikérése után - az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül dönt az összeférhetetlenség kimondásának kérdésében. Ha az összeférhetetlenségi eljárás ideje alatt az országgyűlési biztos a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszünteti, az összeférhetetlenség megállapítását mellőzni kell.

(5) Felmentéssel szűnhet meg a megbízatás, ha az országgyűlési biztos neki fel nem róható okból kilencven napon túlmenően nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak. A felmentést bármely képviselő indítványozhatja. Felmentés esetén az országgyűlési biztos három havi külön illetményre jogosult.

(6)[22] Tisztségtől való megfosztással szűnhet meg a megbízatás, ha az országgyűlési biztos neki felróható okból kilencven napon túlmenően nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja vagy a vagyonnyilatkozatban szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl, továbbá, ha jogerős ítéletben megállapított bűntettet követ el. A tisztségtől való megfosztást az arra alapot adó okok vizsgálatát követően az Országgyűlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága indítványozhatja.

(7)[23]

Az országgyűlési biztos eljárása és intézkedései

16. § (1)[24] Az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság [29. § (1) bek.], illetve közszolgáltatást végző szerv (a továbbiakban együtt: hatóság) tevékenysége során a beadványt benyújtó személy alapvető jogaival összefüggésben visszásságot okozott, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket - ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát - már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

(2)[25] Az országgyűlési biztos az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásság megszüntetése érdekében az (1) bekezdésben megjelölt feltételek fennállása esetén hivatalból is eljárhat.

(3) Az országgyűlési biztoshoz benyújtott minden beadvány illetékmentes.

(4)[26] Ha a beadványt benyújtó személy kéri, kilétét az országgyűlési biztos nem fedheti fel. Az országgyűlési biztoshoz fordulása miatt senkit sem érhet hátrány.

17. § (1) Az országgyűlési biztos a hozzá benyújtott beadványt - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles megvizsgálni. A célszerűnek tartott intézkedést - e törvény keretei között - maga választja meg.

(2) Ha az országgyűlési biztos megítélése szerint a beadványban szereplő visszásság csekély jelentőségű, az országgyűlési biztos a beadványt nem köteles vizsgálni. Erről a beadványt tevőt értesíti.

(3) Az országgyűlési biztos vizsgálati lehetősége az 1989. évi XXXI. törvény hatálybalépését követően indult eljárásokra terjed ki.

(4)[27] Ha az ügyben jogerős közigazgatási határozat született, az országgyűlési biztoshoz ennek közlésétől számított egy éven belül lehet beadvánnyal fordulni.

(5)[28] Az országgyűlési biztos nem járhat el olyan ügyben, amelyben a határozat felülvizsgálata iránt bírósági eljárás indult, vagy amelyben jogerős bírósági határozat született.

18. § (1)[29] Az országgyűlési biztos a jogerősen befejezett ügyekre vonatkozóan jogosult bármely hatóság ellenőrzésére, ennek során - külön törvény eltérő rendelkezése hiányában - a hatóság helyiségeibe beléphet. Az országgyűlési biztos jogainak gyakorlása érdekében a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működésére szolgáló területekre a hatáskörrel rendelkező miniszter által szabályozott módon léphet be. Ez a szabályozás az ellenőrzést érdemben nem akadályozhatja.

(2) Az országgyűlési biztos bármely hatóságtól az általa lefolytatott eljárással, illetve az eljárás elmulasztásával kapcsolatban adatokat és felvilágosítást kérhet, továbbá a keletkezett iratokba betekinthet, annak megküldését, illetőleg, ha ez nem lehetséges róluk másolat készítését kérheti.

(3) Az országgyűlési biztos az általa vizsgált ügy intézőjét vagy az eljárást folytató szerv bármely munkatársát meghallgathatja, továbbá az érintett szerv vezetőjét vagy felügyeleti szervének vezetőjét, valamint az annak lefolytatására a jogszabály által egyébként feljogosított szerv vezetőjét vizsgálat lefolytatására kérheti fel.

(4)[30] Az országgyűlési biztos az általa vizsgált ügyben bármely szervtől - ideértve az e törvény szerint hatóságnak nem minősülő szerveket is - vagy annak munkatársától írásbeli magyarázatot, nyilatkozatot, felvilágosítást vagy véleményt kérhet.

(5)[31] A minősített adat az országgyűlési biztost az e §-ban szabályozott jogainakgyakorlásában nem akadályozhatja, de a minősített adat megtartására vonatkozó rendelkezések rá nézve is kötelezőek. Az országgyűlési biztost a titoktartási kötelezettség tisztsége megszűnése után is terheli.

(6)[32] Az országgyűlési biztos az e §-ban szabályozott jogainak gyakorlása során kezelheti mindazon személyes adatokat, amelyek a vizsgálattal összefüggnek, illetve amelyek felhasználása a vizsgálat eredményes lefolytatása érdekében szükséges. Az országgyűlési biztos személyes adatokat csak a vizsgálata lefolytatásához szükséges mértékben és ideig kezelhet. Az országgyűlési biztos a vizsgálatának megállapításait jogosult nyilvánosságra hozni.

(7)[33] Az országgyűlési biztos az iratbetekintési jogát a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi szerveknél valamint az ügyészség nyomozást végző szervénél az e törvényben foglalt korlátozások szerint gyakorolhatja.

(8)[34] A titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazására jogosult szervek e tevékenységével is kapcsolatos kérdésre vagy bejelentésre az országgyűlési biztos a válaszát úgy fogalmazza meg, hogy abból a felsorolt szervek egyes esetekhez kapcsolódó titkos információgyűjtő tevékenységére ne lehessen következtetéseket levonni.

(9)[35] Azokat az iratokat, amelyekbe az országgyűlési biztos a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi szerveknél és az ügyészség nyomozást végző szervénél nem tekinthet be, a törvény melléklete tartalmazza. Ha azonban az országgyűlési biztos az ügy teljes körű feltárása érdekében a mellékletben felsorolt iratok megvizsgálását is szükségesnek látja, a hatáskörrel rendelkező minisztertől, a nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a szolgálatot vezető főigazgatótól, az ügyészség nyomozást végző szerve esetében pedig a legfőbb ügyésztől kérheti azok megvizsgálását. A felkért személyek kötelesek az országgyűlési biztos által megkívánt vizsgálatot elvégezni (elvégeztetni) és azok eredményéről az országgyűlési biztost tizenöt napon belül tájékoztatni.

(10)[36] A (3) bekezdés szerinti meghallgatás során a válaszadást, illetőleg a (4) bekezdés szerinti nyilatkozattételt az arra felhívott személy megtagadhatja, ha

a)[37] az a személy, akit az országgyűlési biztos eljárásának alapját képező beadvány érint, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti hozzátartozója vagy élettársa;

b)[38] a válaszadás vagy nyilatkozattétel során magát, vagy a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti hozzátartozóját, illetve élettársát bűncselekmény elkövetésével vádolná, az azzal kapcsolatos kérdésben.

(11)[39] Ha az országgyűlési biztos a (2)-(4) bekezdésben foglalt jogosítványai alapján adatot (felvilágosítást, magyarázatot stb.) kér, a megkeresésnek - ha e törvény másként nem rendelkezik - a megkeresett szerv az országgyűlési biztos által megállapított határidőn belül, amely tizenöt napnál rövidebb nem lehet, köteles eleget tenni.

19. § (1) Az országgyűlési biztos a lefolytatott vizsgálat eredményéről, illetve esetleges intézkedéséről a beadványt tevőt értesíti.

(2) Az országgyűlési biztos a nyilvánvalóan alaptalan, továbbá az ismételten előterjesztett és érdemben új tényt, adatot nem tartalmazó beadványt elutasítja, a nem jogosult által, valamint a névtelenül benyújtottat pedig elutasíthatja. Az elutasítást minden esetben indokolni kell.

(3) Az országgyűlési biztos a hatáskörébe nem tartozó ügyre vonatkozó beadványt - a beadványt tevő egyidejű értesítése mellett - az arra hatáskörrel rendelkező szervhez átteszi.

20. § (1)[40] Ha az országgyűlési biztos a lefolytatott vizsgálat alapján arra a megállapításra jut, hogy az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásság fennáll, annak orvoslására - az érintett szerv egyidejű tájékoztatása mellett - ajánlást tehet a visszásságot előidéző szerv felügyeleti szervének. A felügyeleti szerv az ajánlás tekintetében kialakított érdemi állásfoglalásáról, illetve a megtett intézkedésről az ajánlás kézhezvételétől számított harminc napon belül értesíti az országgyűlési biztost.

(2) Ha a felügyeleti szerv az ajánlásban foglaltakkal nem értett egyet az erre vonatkozó közlés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az országgyűlési biztos tájékoztatja a felügyeleti szervet az ajánlás fenntartásáról, módosításáról vagy visszavonásáról.

(3) Ha az országgyűlési biztos az ajánlást módosítja, azt a megteendő intézkedések szempontjából új ajánlásnak kell tekinteni.

(4)[41] A Kormány tagja, autonóm államigazgatási szerv, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, illetve kormányhivatal esetében az országgyűlési biztos a visszásságot előidéző szerv számára tesz ajánlást.

21. § (1)[42] Ha a rendelkezésre álló adatok szerint az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásságot az előidéző szerv saját hatáskörben meg tudja szüntetni, az országgyűlési biztos kezdeményezheti az érintett szerv vezetőjénél a visszásság orvoslását. Az ilyen kezdeményezés rövid úton (távbeszélőn, szóban stb.) is történhet, ez esetben a kezdeményezés időpontját, módját és lényegét az ügyiraton kell rögzíteni.

(2) Az érintett szerv a kezdeményezés tekintetében kialakított érdemi állásfoglalásáról, illetve a megtett intézkedésről a kezdeményezés kézhezvételétől számított harminc napon belül tájékoztatja az országgyűlési biztost.

(3)[43] Ha a megkeresett szerv - a 20. § (4) bekezdésében meghatározott szervek kivételével - a kezdeményezéssel nem ért egyet a (2) bekezdésben megjelölt határidőn belül köteles azt véleményével ellátva felügyeleti szervéhez felterjeszteni. A felügyeleti szerv a felterjesztés kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles állásfoglalásáról, illetőleg a megtett intézkedésről az országgyűlési biztost értesíteni.

(4) A felügyeleti szerv, illetve az országgyűlési biztos további eljárására egyebekben a 20. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak megfelelően irányadóak azzal, hogy az országgyűlési biztos arról értesíti a felügyeleti szervet, hogy a kezdeményezést változatlan vagy módosított formában ajánlásként tartja-e fenn.

22. § Az országgyűlési biztos indítványozhatja az Alkotmánybíróságnál:

a)[44] a jogszabály, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszköz alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát;

b)[45] a jogszabály, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszköz nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát;

c)[46]

d) mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetését;

e) az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezését.

23. § (1) Az országgyűlési biztos külön törvényben meghatározottak szerint kezdeményezheti az illetékes ügyésznél ügyészi óvás benyújtását.

(2) Az illetékes ügyész az ügyészi óvás benyújtásával kapcsolatos álláspontjáról, esetleges intézkedéséről hatvan napon belül értesíti az országgyűlési biztost.

24. § Ha az országgyűlési biztos eljárása során szabálysértés vagy fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúját észleli, az illetékes szervnél felelősségre vonásra irányuló eljárást kezdeményezhet, bűncselekmény észlelése esetén pedig kezdeményez. A megkeresett szerv az eljárás megindításával kapcsolatos álláspontjáról - törvény eltérő rendelkezése hiányában - hatvan napon belül, az eljárás eredményéről pedig annak befejezését követően harminc napon belül tájékoztatja az országgyűlési biztost.

25. §[47] Ha az országgyűlési biztos álláspontja szerint az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásság valamely jogszabály vagy a közjogi szervezetszabályozó eszköz fölösleges, nem egyértelmű rendelkezésére, illetve az adott kérdés jogi szabályozásának hiányára (hiányosságára) vezethető vissza, a visszásság jövőbeni elkerülése érdekében javasolhatja a jogalkotásra, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszköze kiadására jogosult szervnél a jogszabály (közjogi szervezetszabályozó eszköz) módosítását, hatályon kívül helyezését vagy kiadását. A megkeresett szerv állásfoglalásáról, illetve esetleges intézkedéséről hatvan napon belül értesíti az országgyűlési biztost.

26. § (1)[48] Ha az országgyűlési biztos által megkeresett szerv az érdemi állásfoglalás kialakítását, és az annak megfelelő intézkedés megtételét elmulasztja, vagy az országgyűlési biztos az állásfoglalással, a megtett intézkedéssel nem ért egyet, az ügyet az éves beszámoló keretében az Országgyűlés elé terjeszti, és - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - kérheti, hogy az ügyet az Országgyűlés vizsgálja ki. Ha megállapítása szerint a visszásság kirívóan súlyos, illetve a természetes személyek nagyobb csoportját érinti, indítványozhatja, hogy az Országgyűlés az adott kérdés megtárgyalását már az éves beszámolót megelőzően tűzze napirendre. A napirendre tűzés kérdésében az Országgyűlés dönt.

(2)[49] Az (1) bekezdés szerinti esetben, ha az országgyűlési biztos a 22. §-ban megjelölt intézkedést tette, illetve a 25. §-ban szabályozott esetben az Országgyűlést kereste meg, az országgyűlési biztos az intézkedését, illetve a megkeresett szerv intézkedését vagy annak elmulasztását az éves beszámolóban jelzi.

(3)[50] Az (1) bekezdés szerinti esetben, ha a visszásság a Magyar Honvédség vagy a rendvédelmi szervek működésével kapcsolatban fordult elő és feltárása minősített adatot érintene, az ügyet az országgyűlési biztos éves beszámolójával egyidejűleg, vagy- ha a visszásság kirívóan súlyos, illetve a természetes személyek nagyobb csoportját érinti- az éves beszámolót megelőzően, szükség szerint a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott minősítési szintű jelentésben az Országgyűlés hatáskörrel rendelkező bizottsága elé terjeszti. A napirendre tűzés kérdéséről a bizottság zárt ülésen dönt.

Az országgyűlési biztos éves beszámolója

27. § (1)[51] Az országgyűlési biztos tevékenységének tapasztalatairól - ennek keretében az alapvető jogok hatósági eljárásokkal kapcsolatos jogvédelme helyzetéről, valamint az általa tett kezdeményezések, ajánlások fogadtatásáról és eredményéről - évente beszámol az Országgyűlésnek. A beszámolót a tárgyévet követő naptári év első negyedévének végéig kell az Országgyűlés elé terjeszteni.

(2) Az országgyűlési biztos beszámolóját az országgyűlési határozathozatalt követően a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

(3)[52] A külön biztos önálló beszámolót terjeszt elő, amelyre az (1) és (2) bekezdés szabályai irányadóak. Az adatvédelmi biztos beszámolója tartalmazza a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 26. § (5) bekezdésében meghatározott eljárásának a tapasztalatait is.

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa[53]

27/A. §[54] (1) Az Országgyűlés az egészséges környezethez való alapvető jog védelme érdekében külön biztosként megválasztja a jövő nemzedékek országgyűlési biztosát.

(2) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának az választható meg, aki a 3. §-ban meghatározott feltételeknek megfelel, továbbá a környezet-, illetve a természetvédelmi jog területén kiemelkedő elméleti tudással vagy legalább tízéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, és a környezet-, illetve természetvédelmet érintő eljárások lefolytatásában, azok felügyeletében vagy az egészséges környezethez való jog érvényesítésében jelentős tapasztalatokkal rendelkezik.

27/B. §[55] (1) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa figyelemmel kíséri, értékeli és ellenőrzi azon jogszabályi rendelkezések érvényesülését, amelyek biztosítják a környezet és a természet (a továbbiakban együtt: környezet) állapotának fenntarthatóságát és javítását. Feladata a mindezekkel kapcsolatban tudomására jutott visszásságok kivizsgálása vagy kivizsgáltatása, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedések kezdeményezése.

(2) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa az e törvényben meghatározott eltérésekkel - feladatkörében eljárva - gyakorolja az országgyűlési biztosnak biztosított hatásköröket.

(3) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa

a) felhívhatja a környezetet jogellenesen veszélyeztető, szennyező vagy károsító (a továbbiakban együtt: a környezetet károsító) személyt vagy szervezetet e tevékenységének megszüntetésére,

b) felhívhatja a hatáskörrel rendelkező hatóságot a környezet védelmére vonatkozó intézkedés megtételére,

c) feladatkörében általános jelleggel, valamint egyedi ügyben meghatározott szerv, intézmény, hatóság vagy személy részére ajánlást bocsáthat ki,

d) a környezet állapotával összefüggő közigazgatási döntéssel szemben felügyeleti eljárás lefolytatását, illetve végrehajtásának felfüggesztését kezdeményezheti, valamint annak bírósági felülvizsgálata során a perben beavatkozóként részt vehet,

e) véleményezi a feladatkörével összefüggő jogszabályok, illetve más kormányzati előterjesztések tervezeteit, feladatkörében jogalkotásra tehet javaslatot,

f) megismerheti és véleményezheti a helyi önkormányzatok hosszú távú fejlesztési, területrendezési, valamint a jövő nemzedékek életminőségét egyébként közvetlenül érintő terveit és koncepcióit,

g) véleményezi a környezetvédelmi vagy természetvédelmi tárgyú, valamint az emberiség közös örökségét és közös gondjait érintő nemzetközi szerződések kötelező hatályának elismerésére vonatkozó előterjesztéseket, közreműködik e nemzetközi szerződések alapján készülő nemzeti jelentések elkészítésében, továbbá figyelemmel kíséri, értékeli e szerződések magyar joghatóság alá tartozó érvényesülését,

h) részt vesz a feladatkörével összefüggő ügyekben az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben képviselt magyar álláspont kialakításában,

i) részt vehet a jogszabály rendelkezése alapján kötelezően tartandó, feladatkörével összefüggő közmeghallgatáson.

(4) A (3) bekezdés c) pontjában írt ajánlás címzettje köteles a részére kibocsátott ajánlásra harminc napon belül érdemben válaszolni.

(5) Ha az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyon tulajdonosa vagy kezelője a környezetet károsító személlyel vagy szervezettel szembeni kártérítési igényt a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának felszólítása ellenére a felszólítástól számított hatvan napon belül nem érvényesíti, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa a kártérítési igényt a külön törvényben meghatározott költségvetési előirányzat javára érvényesítheti.

(6) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa - a környezetet károsító tevékenység jellegének, mértékének, a környezetet károsító tevékenység és hatásterülete helyének megjelölésével, az üzleti titokra is kiterjedően - tájékoztathatja a nyilvánosságot eljárásának megindításáról, valamint a személyes adatokra is kiterjedően ajánlásának kibocsátásáról és tartalmáról.

27/C.§[56] (1) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa felhívhatja a környezetet károsító személyt vagy szervezetet - függetlenül attól, hogy ez tevőleges cselekvés vagy mulasztás eredménye - a környezetet károsító tevékenység megszüntetésére és a környezetet károsító magatartás tanúsítását megelőző környezeti állapot helyreállítására.

(2) A környezetet károsító személy vagy szervezet a felhívás kézhezvételét követő 30 napon belül - a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának erre irányuló kérelme esetén haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül - tájékoztatja a jövő nemzedékek országgyűlési biztosát a megtett intézkedésekről.

(3) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa - ha a megtett intézkedéseket vagy a tájékoztatást nem tartja kielégítőnek - kérheti a bíróságtól, hogy a környezetet károsító személyt vagy szervezetet tiltsa el a környezetet károsító magatartástól, kötelezze a károk megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére, valamint a környezetet károsító magatartás tanúsítását megelőző környezeti állapot helyreállítására.

27/D. §[57] (1) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa kezdeményezheti a hatáskörrel rendelkező hatóságnál, hogy tegyen intézkedést a környezetet károsító tevékenység megakadályozására, megtiltására, a károk megelőzésére és a környezetet károsító magatartás tanúsítását megelőző környezeti állapot helyreállítására.

(2) A hatóság a jövő nemzedékek országgyűlési biztosát haladéktalanul tájékoztatja a megtett intézkedésekről.

(3) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa szükség esetén a felhívott hatóság felügyeleti szervéhez fordulhat.

27/E. §[58] A határozat jogerőre emelkedése előtt a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa a végrehajtás felfüggesztését kezdeményezheti a határozatot hozó szervnél, ha az a nem jogerős határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendelte el, de a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa szerint a határozat jogsértő, és a végrehajtás a környezet állapotában helyrehozhatatlan kárral járna.

27/F. §[59] (1) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa - ha a közigazgatási határozatot bíróság nem vizsgálta felül - a határozatot hozó szerv felügyeleti szervénél felügyeleti eljárást kezdeményezhet azon jogerős és végrehajtható hatósági határozattal szemben, amely jogszabálysértő, és végrehajtása sérti vagy veszélyezteti a környezet állapotának fenntarthatóságát és jelentős mértékű környezetkárosodással fenyeget. Ebben az esetben a határozattal szembeni felügyeleti eljárást le kell folytatni.

(2) A felügyeleti eljárás során a felügyeleti szerv a benyújtástól számított harminc napon belül, a testületi formában működő felügyeleti szerv a legközelebbi ülésén határoz, és határozatát a meghozatalától számított nyolc napon belül a jövő nemzedékek országgyűlési biztosával köteles közölni.

(3) Ha a felügyeleti szerv az (1) bekezdésben meghatározott kezdeményezéssel nem ért egyet, illetve azt határidőben nem folytatja le, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa az erről szóló határozat kézbesítésétől, illetve a (2) bekezdésben meghatározott határidő elteltétől számított harminc napon belül a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint kezdeményezheti a határozat bírósági felülvizsgálatát.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kezdeményezésben a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa - a tudomásárajutástól számított 30 napon belül, de legkésőbb a határozat jogerőre emelkedésétől számított 180 napon belül - a határozat végrehajtásának felfüggesztését is indítványozhatja.

(5) Ha a szervnek az érintett tevékenységi körben felügyeleti szerve nincs, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa a tudomására jutástól számított harminc napon belül a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint kezdeményezheti a határozat bírósági felülvizsgálatát. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa a kezdeményezésében - a határozat jogerőre emelkedésétől számított 180 napon belül - a határozat végrehajtásának felfüggesztését is indítványozhatja.

27/G. §[60] (1) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosát a jogszabály rendelkezése alapján kötelezően tartandó, feladatkörével összefüggő közmeghallgatásról értesíteni kell, részére a közmeghallgatásról készült jegyzőkönyvet kérésére meg kell küldeni.

(2) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa kezdeményezheti, hogy a települési önkormányzat, a környezetvédelmi hatóság, a természetvédelmi hatóság vagy más államigazgatási szerv a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa feladatkörébe tartozó ügyben közmeghallgatást tartson. Ha a közmeghallgatást megtartják, arra az (1) bekezdést kell alkalmazni.

27/H. §[61] (1) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa a feladatai ellátása során bárkitől minden olyan kérdésben felvilágosítást kérhet, amely a környezet állapotával és a környezet használatával összefügghet.

(2) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa eljárása során, annak lefolytatása érdekében az eljárás tárgyával összefüggő összes iratba betekinthet, illetve iratról másolatot kérhet, személyes adatot, egyéb adatot, körülményt, tényt, eljárást megismerhet. Ha az irat az eljárás tárgyával össze nem függő adatot is tartalmaz, és az adatok elkülönítése azok bizonyító erejének sérelme nélkül nem lehetséges, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa az iratban szereplő valamennyi adatot megismerheti, azonban az eljárás tárgyával össze nem függő adatok megvizsgálására csak addig a mértékig jogosult, ameddig meggyőződik arról, hogy az adat nem függ össze az eljárás tárgyával.

(3) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa eljárása során, annak lefolytatása érdekében - ha az eljárás lefolytatásához szükséges adatok, körülmények vagy tények megismerése más módon nem biztosítható - minden olyan helyiségbe, ingatlanra beléphet, ahol visszafordíthatatlan környezetkárosodással fenyegető tevékenység folyik.

(4)[62] A magántitok, az üzleti titok, a minősített adat vagy a külön törvényben meghatározott más titok a jövő nemzedékek országgyűlési biztosát az (1)-(3) bekezdésben meghatározott jogainak gyakorlásában nem akadályozhatja, de a titok megtartására vonatkozó rendelkezések - ha törvény eltérően nem rendelkezik -rá nézve is kötelezőek.

(5)[63] A minősített adatot érintő adatkezelés esetén a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa jogait csak személyesen vagy az általa kezdeményezett nemzetbiztonsági ellenőrzésen átesett munkatársai útján gyakorolhatja.

(6) Ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott jogainak gyakorlásához szükséges közreműködést a felvilágosítás adása iránt megkeresett, az iratokkal rendelkező személy, illetve az ingatlan tulajdonosa vagy használója megtagadja, arra a Fővárosi Bíróság - a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa kezdeményezésére - kötelezi. A Fővárosi Bíróság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül - szükség esetén személyes meghallgatás tartásával -nemperes eljárásban határoz, amely határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.

Az Országgyűlési Biztos Hivatala

28. § (1)[64] Az országgyűlési biztos és a külön biztos feladatával kapcsolatos ügyvitel és előkészítés teendőit az Országgyűlési Biztos Hivatala látja el.

(2)[65] Az Országgyűlési Biztos Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatát az országgyűlési biztos a külön biztosokkal egyetértésben állapítja meg.

(3) Az országgyűlési biztos és hivatali szervezete működési költségeit és létszámát az állami költségvetés külön fejezetében kell meghatározni.

(4)[66] A hivatal vezetőjét - a külön biztosok egyetértésével - és saját munkatársait az országgyűlési biztos nevezi ki, és menti fel. A külön biztos munkatársait a külön biztos nevezi ki, és menti fel.

(5)[67] A Hivatal vezetője helyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult, felette a munkáltatói jogokat az országgyűlési biztos gyakorolja.

(6)[68] Az országgyűlési biztos az intézkedést nem tartalmazó irat kiadmányozási jogát írásban a Hivatal vezetői megbízással rendelkező köztisztviselőjére átruházhatja.

Záró rendelkezések

29. § (1)[69] E törvény alkalmazásában - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - hatóság:

a)[70] a közigazgatási feladatot ellátó szerv;

b) a közigazgatási jogkörben eljáró egyéb szerv e jogkörében;

c)[71] a Magyar Honvédség;

d) a rendvédelmi szerv;

e)[72]

f)[73] a nyomozó hatóság, ideértve az ügyészségi nyomozást végző ügyészségi szervet is;

g) a helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat;

h)[74] a köztestület;

i) a közjegyző;

j) a megyei bírósági végrehajtó és az önálló bírósági végrehajtó.

(2)[75] E törvény alkalmazásában nem minősül hatóságnak:

a) az Országgyűlés;

b) a köztársasági elnök;

c) az Alkotmánybíróság;

d) az Állami Számvevőszék;

e) a bíróság;

f) az ügyészség, kivéve az ügyészségi nyomozást végző ügyészségi szervet.

(3)[76] Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

(4)[77] E törvény alkalmazásában alapvető joggal kapcsolatos visszásság: alapvető jog sérelme vagy annak közvetlen veszélye, függetlenül attól, hogy az cselekvés vagy mulasztás eredménye.

(5)[78] Ahol e törvény közjogi szervezetszabályozó eszközt említ, azon az állami irányítás egyéb jogi eszközét is érteni kell.

(6)[79] A külön biztosra törvény e törvénytől eltérő szabályokat állapíthat meg.

Melléklet az 1993. évi LIX. törvényhez

I. Az országgyűlési biztos a Magyar Honvédséget érintő vizsgálata során nem tekinthet be:[80]

1. A Magyar Köztársaság védelmét szolgáló, honvédelmi szempontból kiemelkedő fontosságú találmányra, gyártmányra, védelmi beruházásra, valamint a védelmi képesség fejlesztésére vonatkozó olyan iratba, amelyből azok lényege megismerhető.

2. A Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) hadrendje hadrendi kivonatát seregtestszintig bezárólag tartalmazó, valamint a hadászati anyagi készletek megalakítására, fenntartására, és széttelepítésére vonatkozó összesített adatokat tartalmazó iratokba.

3. Az MH-nak a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot időszakában történő alkalmazására vonatkozó terveket tartalmazó iratokba.

4. Az állami és a katonai felsővezetés védett vezetési rendszerére vonatkozó iratokba.

5. Az MH harckészültségi, riasztási és értékesítési rendszerével kapcsolatos okmányokba, valamint a mozgósítási készségről, a hadrafoghatóság szintjéről szóló összesített dokumentumokba, továbbá a Katonai Területek, a velük azonos vagy magasabb szintű katonai szervezetek összesített harckészültségi terveibe és az ehhez kapcsolódó, az egész szervezetre vonatkozó okmányokba.

6. A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és az MH híradása megszervezésének összesített tervébe, a rendszeresített vagy alkalmazott különleges információvédelmi eszközök kulcs- és egyéb dokumentációiba.[81]

7. Az MH részletezett költségvetési, számítási, fejlesztési anyagába.

8. Más országok védelmi minisztériumaival és hadseregeivel kötött olyan együttműködési megállapodásokba és tervekbe, valamint a haditechnikai eszközök azon adataiba, melyeket a felek kölcsönösen "Szigorúan titkos!" minősítésű adatnak minősítenek.[82]

9. A hadászati felderítés eszközeire, működésére, valamint az MH felderítés elleni védelmére vonatkozó összesített adatokat tartalmazó iratokba.

II. Az országgyűlési biztos a nemzetbiztonsági szolgálatokat érintő eljárása során nem tekinthet be:

1. A nemzetbiztonsági szolgálatok szervezeti és működési szabályait tartalmazó dokumentumokba.

2. A nemzetbiztonsági szolgálatok objektumaival és állományával kapcsolatos biztonsági dokumentumokba.

3. A nemzetbiztonsági szolgálatok személyzeti nyilvántartásaiba és egyéb személyzeti anyagaiba, kivéve, ha ezt az érintett személy írásban kéri.

4. A nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttműködő magánszemélyek azonosítására szolgáló nyilvántartásokba.

5. A nemzetbiztonsági szolgálatok által titkos információgyűjtésre használt eszközök és módszerek működésének és működtetésének műszaki-technikai adatait tartalmazó vagy az azokat alkalmazó személyek azonosítását lehetővé tevő dokumentumokba.

6. A számítástechnikai eszközök számával, elhelyezésével, működésével, illetve az alkalmazott software-ekkel kapcsolatos dokumentumokba.

7. A rejtjeltevékenységgel kapcsolatos dokumentumokba.[83]

8. A biztonsági okmányvédelemmel és technológiai ellenőrzéssel kapcsolatos dokumentumokba.

9. A különösen fontos és bizalmas munkakört, tisztséget betöltő, illetve ilyen tisztségre jelölt személyek biztonsági védelme és ellenőrzése során keletkezett dokumentumokba, kivéve, ha ezt az érintett személy írásban kéri.

10. Mindazon dokumentumokba, amelyek megismerése az információt szolgáltató azonosítását tenné lehetővé.

11. A nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi megállapodásaiba.

12. Mindazon dokumentumokba, amelyeknek megismerése a nemzetbiztonsági szolgálatok külföldi partnerszolgálatok irányában vállalt kötelezettségeit sértené.

III. Az országgyűlési biztos a rendőrséget érintő eljárása során nem tekinthet be:[84]

1. Más államok rendőri szerveivel, nemzetközi szervezettel kötött együttműködés okmányaiba, illetve az együttes intézkedésekbe és az együttműködés során keletkezett, a rendőrség valamely szerve rendelkezésére bocsátott adatokba, információkba, amennyiben a szerződő felek azok minősített adatként történő védelmét kérik.

2. A rendőrség nemzetközi kapcsolataira vonatkozó azon minősített dokumentumokba, megállapodásokba, amelyek a nemzetközi szervezett bűnözés (ideértve a kábítószer-kereskedelmet, a pénzmosást és a terrorcselekményeket) felderítésére és a cselekmények megelőzésére vonatkozó konkrét kötelezettségvállalást tartalmazzák.

3. A nemzetbiztonsági szolgálatoknak a rendőrséggel történő együttműködésével kapcsolatos, és az abból származó, vagy arra vonatkozó minden olyan adatba, amelyet a törvény mellékletének II. szám alatti pontjai felsorolnak.

4. A rendőrségi, illetve a rendőrség által védett objektumok, valamint a rendőrség által védett személyek őrzés-védelmi terveibe, a védelmi berendezésekre, őrségekre, őrhelyekre vonatkozó dokumentációkba, leírásokba.

5. Az ügyben érintett személyzeti anyagaiba, kivéve, ha ezt az érintett személy írásban igényli.

6. A rendőrséggel titkosan együttműködő magánszemélyek azonosítását lehetővé tevő dokumentumokba, kivéve ha a jogsérelem az együttműködő személyt érte, s a kivizsgálást maga kéri.

7. A rendőrség által titkos információgyűjtésre használt eszközök és módszerek működésének és működtetésének műszaki-technikai adatait tartalmazó vagy az azokat alkalmazó személyek azonosítását lehetővé tevő dokumentumokba.

8. A rendőrség rejtjeles híradásával kapcsolatos adatok, eszközök, dokumentációk, iratok, valamint a kormányzati célú frekvencia nyilvántartásával kapcsolatos összesített adatokba.

9. A tanú személyi adataiba, ha azok zárt kezelését a büntetőeljárásról szóló törvény alapján elrendelték.

10. A Magyar Honvédséggel, a nemzetbiztonsági szolgálatokkal kötött együttműködési megállapodásokba, amelyeket a felek "Szigorúan titkos!" minősítési szintű adatnak minősítettek.

IV.[85]

V.[86]

V. Az országgyűlési biztos az rendőrség központi szerve (a továbbiakban: ORFK) pénzügyi nyomozó szervét érintő eljárása során nem tekinthet be:[87]

1. A Magyar Honvédséggel és a nemzetbiztonsági szolgálatokkal kötött együttműködési megállapodásokba, amelyeket a felek államtitoknak minősítenek.[88]

3. Az ORFK pénzügyi nyomozó szervével titkosan együttműködő magánszemélyek azonosítását lehetővé tevő dokumentumokba, kivéve, ha a jogsérelem az együttműködő személyt érte, s a kivizsgálást maga kéri.[89]

4. Az ORFK pénzügyi nyomozó szerve által titkos információgyűjtésre használt eszközök és módszerek működésének és működtetésének műszaki-technikai adatait tartalmazó, vagy az azokat alkalmazó személyek azonosítását lehetővé tevő dokumentumokba.[90]

5. Az ORFK pénzügyi nyomozó szerve eszközeire, működésére vonatkozó összesített adatokat tartalmazó iratokba.[91]

VI. Az országgyűlési biztos a Vám- és Pénzügyőrséget (a továbbiakban: VP) érintő eljárása során nem tekinthet be:

1. Más államok vámszerveivel, nemzetközi szervezettel kötött együttműködés okmányaiba, illetve az együttes intézkedésekbe és az együttműködés során keletkezett, a VP valamely szerve rendelkezésére bocsátott adatokba, információkba, amennyiben a szerződő felek azok minősített adatként történő védelmét kérik.[92]

2. A VP nemzetközi kapcsolataira vonatkozó azon minősített dokumentumokba, megállapodásokba, amelyek a nemzetközi szervezett bűnözés (ideértve a kábítószer-kereskedelmet, a pénzmosást és a terrorcselekményeket) felderítésére és a cselekmények megelőzésére vonatkozó konkrét kötelezettségvállalást tartalmazzák.

3. A nemzetbiztonsági szolgálatoknak a VP-vel történő együttműködésével kapcsolatos, és az abból származó, vagy arra vonatkozó minden olyan adatba, amelyet a törvény mellékletének II. szám alatti pontjai felsorolnak.

4. A VP által védett objektumok és személyek őrzésvédelmi terveibe, a védelmi berendezésekre, őrségekre, őrhelyekre vonatkozó dokumentációkba, leírásokba.

5. A VP rejtjeles híradásával kapcsolatos adatok, eszközök, dokumentációk, iratok, valamint a kormányzati célú frekvencia nyilvántartásával kapcsolatos összesített adatokba.

6. Az ügyben érintett személyzeti anyagaiba, kivéve, ha ezt az érintett személy írásban kéri.

7. A VP-vel titkosan együttműködő magánszemélyek azonosítását lehetővé tevő dokumentumokba, kivéve, ha a jogsérelem az együttműködő személyt érte, s a kivizsgálást maga kéri.

8. A VP által titkos információgyűjtésre használt eszközök és módszerek működésének és működtetésének műszaki-technikai adatait tartalmazó, vagy az azokat alkalmazó személyek azonosítását lehetővé tevő dokumentumokba.

9. A vámhatósági felderítés eszközeire, működésére vonatkozó összesített adatokat tartalmazó iratokba.

10. A zár- és adójegyek védelmével kapcsolatban a VP által alkalmazott módszerek adataiba, valamint a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmára, az ellenőrzési tervekre, a megfigyelésekre és a körözések elrendelésére, illetve a katonai ügyekre vonatkozó adatokra.

VII. Az országgyűlési biztos az ügyészség nyomozást végző szervét érintő eljárása során nem tekinthet be:

1. A tanú személyi adataiba, amennyiben annak zárt kezelését a büntetőeljárásról szóló törvény alapján elrendelték.

2. Az ügyészségi nyomozást végző ügyészi szerv titkos információgyűjtése során keletkezett adataiba.[93]

3. Az ügyészségi nyomozást végző ügyészi szervnek a titkos információgyűjtést végző szervekkel történő együttműködésével kapcsolatos, és az abból származó, vagy arra vonatkozó minden olyan adatba, amelyet e törvény mellékletének II-VI. pontjai a titkos információgyűjtést végző szervekkel kapcsolatban ilyenként felsorolnak.

4. Az ügyben érintett személyzeti anyagaiba, kivéve, ha ezt az érintett személy írásban kéri.

5. A rendőrséggel titkosan együttműködő magánszemélyek azonosítását lehetővé tevő dokumentumokba, kivéve, ha a jogsérelem az együttműködő személyt érte, s a kivizsgálást maga kéri.

VIII. Az országgyűlési biztos a Nemzeti Biztonsági Felügyeletnek a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott feladatait érintő eljárása során nem tekinthet be:[94]

A rejtjeltevékenység szakirányításával és hatósági engedélyezésével, felügyeletével kapcsolatos dokumentumokba.